172/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 6-7. § tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 12-13. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül felkért közoktatási intézmény a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek az egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgaleírásaiban felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek."
2. § Az R. 18/D. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A körzetközponti jegyzők számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes körzetközponti jegyző látja el."
3. § Az R. a következő 61/B. §-sal egészül ki:
"61/B. § A katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát emelt szinten első alkalommal a 2012/2013. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban lehet tenni."
4. § Az R. 2. számú mellékletének ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat Választható közismereti vizsgatárgyak 22. Katonai alapismeretekcímű sor helyébe a következő szöveg lép:
| A tantárgy neve | A vizsga részei | ||||
| középszinten | emelt szinten | ||||
| 22. Katonai alapismeretek | írásbeli | szóbeli | írásbeli | szóbeli | |
5. § Az R. 2. számú mellékletének MÁSODIK RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcímet követő KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pont helyébe e rendelet melléklete lép.
6. § A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU kék kártyával rendelkező harmadikországbeli állampolgár, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót."
7. § A Korm. rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § Ez a rendelet
a) az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EKeurópai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
b) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés c) pontjának való megfelelést szolgálja."
8. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 3-5. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 2013. február 1-jén veszti hatályát.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 172/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez
"A vizsga formája
Közép szinten: írásbeli, szóbeli
Emelt szinten: írásbeli, szóbeli
Emelt szinten a szóbeli feleltetés időtartama 30 percnél nem lehet több.
A katonai alapismeretek érettségi vizsga célja
A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó:
- képes-e a katonai terminológia szakszerű alkalmazására;
- képes-e a rendelkezésre bocsátott források használatára és értékelésére, abból megfelelő következtetések levonására;
- képes-e a hazánk biztonságpolitikai környezetét meghatározó tényezők és összefüggések feltárására, bemutatására;
- képes-e a NATO-ra jellemző, a tagállamok teljes körű szuverenitását figyelembe vevő, kormányközi alapon történő működés és döntéshozatal megértésére;
- ismeri-e az Európai Unió kialakulási folyamatát, közös kül- és biztonságpolitikáját;
- képes-e bemutatni a Magyar Honvédség felépítését, külföldi szerepvállalását a szövetségi feladatok rendszerében;
- képes-e megbízhatóan végrehajtani a térképismeret, valamint a terepen történő tájékozódás alapműveleteit;
- ismeri-e a Magyar Köztársaság honvédelmi rendszerének felépítésével és működésével kapcsolatos szabályzók lényegi elemeit, az alaki felkészítés, valamint az egészségügyi ismeretek gyakorlati feladatait;
- vannak-e reális elképzelései arról, melyek azok az új feladatok és új kihívások, amelyekkel a honvédelemért dolgozók következő nemzedékének kell majd megbirkóznia;
- kialakult-e benne valós kép arról, hogy a katonai feladatok magas szintű elsajátításához a későbbiekben még miről kell majd tanulniuk, illetve milyen gyakorlati képességekre és tudásra kell szert tenniük.
A középszintű vizsgán a diákoknak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adniuk. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a katonai terminológia használata, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségin történő alkalmazása a követelmény.
Az emelt szintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő diákok képességeit és ismereteit vizsgálja, ahol a vizsgázótól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
| Témakörök |
| 1. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete 1.1. Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok. 1.2. A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, biológia hadviselés kérdésköre. 1.3. A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik. 1.4. Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája. 1.5. Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben. |
| 2. A Magyar Honvédség felépítése, a katonai szervezetekjellemzői 2.1. A Magyar Honvédség feladatai. 2.2. A raj, a szakasz és a század felépítése. 2.3. A harci erők általános feladatai. 2.4. A harci támogató erők általános feladatai. 2.5. A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői. 2.6. A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei. |
| 3. A modern háborúkjellemzői, különleges egységek 3.1. A modern háborúk jellemző vonásai. 3.2. A különleges egységekjellemzői és feladatai. 3.3. A modern haditechnikai eszközök jellemzői. |
| 4. Térkép- és tereptani alapismeretek 4.1. A terep felosztása, tájtípusok. 4.2. Az UTM vetület koordinátarendszere. 4.3. Földrajzi koordinátarendszer. 4.4. Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői. 4.5. A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken. 4.6. A világtájak meghatározásának módszerei. 4.7. Az álláspont meghatározásának módszerei. 4.8. A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei. |
| 5. Általános katonai ismeretek 5.1. Az általános harcászat alapjai. 5.2. A béketámogató műveletekjellemzői. 5.3. A lőelmélet alapjai. 5.4. A túlélés alapjai. 5.5. Az ABV védelmi alapismeretek alapjai. 5.6. Haditechnikai ismeretek. |
| 6. Alaki ismeretek 6.1. Az alakiság alapfogalmai. 6.2. Alaki mozdulatok állóhelyben. 6.3. A katonai rendezvények alaki tartalma. |
| 7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek 7.1. A minősített időszakok jellemzői. 7.2. Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei. 7.3. A Magyar Honvédség tényleges állománya. |
| 8. Hadijogi alapismeretek 8.1. A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei. |
| 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben 9.1. A függelmi viszonyok. 9.2. A napirend és az ügyeleti szolgálatok. 9.3. A katonák járandóságai. |
| 10. Egészségügyi ismeretek 10.1. Teendők a baleseti helyszínen. 10.2. Az újraélesztés végrehajtása. 10.3. A vérzések és törések, mérgezések ellátása. 10.4. A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai. |
EMELT SZINT
| Témakörök |
| 1. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete |
| 1.1. Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok. |
| 1.2. A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, biológia hadviselés kérdésköre. |
| 1.3. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezetének jellemzése. |
| 1.4. Hazánk katonai stratégiájának fontosabb elemei. |
| 1.5. A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik. |
| 1.6. A NATO-doktrínák jellemzői. |
| 1.7. A NATO válasza a XXI. század biztonságpolitikai kihívásaira. |
| 1.8. Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája. |
| 1.9. Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben. |
| 1.10. Az ENSZ tevékenysége a világ válságövezeteiben 1945 óta. |
| 2. A Magyar Honvédség felépítése, a katonai szervezetek jellemzői |
| 2.1. A Magyar Honvédség feladatai és felépítése. |
| 2.2. A haderőnemek, a fegyvernemek és a szakcsapatok jellemzői. |
| 2.3. A raj, a szakasz és a század felépítése. |
| 2.4. A harci erők általános feladatai. |
| 2.5. A harci támogató erők általános feladatai. |
| 2.6. A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői. |
| 2.7. A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei. |
| 2.8. A Magyar Honvédség külföldi misszióinak feladatrendszere. |
| 3. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek |
| 3.1. A modern háborúk jellemző vonásai. |
| 3.2. A globalizáció és a modern hadviselés kapcsolata. |
| 3.3. A különleges egységekjellemzői és feladatai. |
| 3.4. A modern haditechnikai eszközök jellemzői. |
| 4. Térkép- és tereptani alapismeretek |
| 4.1. A terep felosztása, tájtípusok. |
| 4.2. Az UTM vetület koordinátarendszere. |
| 4.3. A földrajzi koordinátarendszer. |
| 4.4. Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői. |
| 4.5. Egy adott pont UTM koordinátájának meghatározása. |
| 4.6. Egy adott pont földrajzi koordinátájának meghatározása. |
| 4.7. Egy adott pont MGRS azonosítójának meghatározása. |
| 4.8. Egy adott pont GEOREF azonosítójának meghatározása. |
| 4.9. A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken. |
| 4.10. A világtájak meghatározásának módszerei. |
| 4.11. Az álláspont meghatározásának módszerei. |
| 4.12. A GPS működési elve és gyakorlati alkalmazási lehetőségei. |
| 5. Általános katonai ismeretek |
| 5.1. Az általános harcászat alapjai. |
| 5.2. A béketámogató műveletekjellemzői. |
| 5.3. Az egyes békefenntartó eljárásmódok bemutatása. |
| 5.4. A lőelmélet alapjai. |
| 5.5. A túlélés alapjai. |
| 5.6. A katonákat érhető rendkívüli helyzetek jellemzése. |
| 5.7. A túlélés érdekében szükséges teendők bemutatása. |
| 5.8. Az ABV védelmi alapismeretek alapjai. |
| 5.9. A nukleáris fegyverek jellemzői, alkalmazásuk hatásai. |
| 5.10. A vegyi fegyverek csoportosítása és jellemzése. |
| 5.11. A biológiai fegyverek csoportosítása és jellemzése. |
| 5.12. Haditechnikai ismeretek. |
| 6. Alaki ismeretek |
| 6.1. Az alakiság alapfogalmai |
| 6.2. Az alaki tevékenység kialakulása. |
| 6.3. Az alakiság jelentősége a katonai fegyelem fenntartásában. |
| 6.4. Alaki mozdulatok állóhelyben. |
| 6.5. A katonai rendezvények alaki tartalma. |
| 7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek 7.1. A honvédelem rendszerének irányítása minősített időszakokban. 7.2. A Honvédelmi Tanács összetétele és feladatai. 7.3. A minősített időszakok jellemzői. 7.4. Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei. 7.5. A Magyar Honvédség tényleges állománya. |
| 8. Hadijogi alapismeretek 8.1. A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei. 8.2. A genfi és a hágai egyezmények fontosabb előírásai. 8.3. A harcos jellemzői. 8.4. A hadifoglyokra vonatkozó előírások. |
| 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben 9.1. A függelmi viszonyok. 9.2. A napirend és az ügyeletei szolgálatok. 9.3. A katonák járandóságai. |
| 10. Egészségügyi ismeretek 10.1. Teendők a baleseti helyszínen. 10.2. Az újraélesztés végrehajtása. 10.3. A vérzések és törések, mérgezések ellátása. 10.4. A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai." |
"