355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv: az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, de nem az ellenőrzött szervnél fellelhető információt, dokumentumot vagy informatikai rendszert kezelő szerv vagy személy;

2. ellenőrzött szerv: az ellenőrzési programban ellenőrzöttként meghatározott szerv;

3. kapcsolattartó: az ellenőrzött szerv vezetője által kijelölt, a kormányzati ellenőrzés során a kormányzati ellenőrökkel kapcsolatot tartó, a kormányzati ellenőrzés lefolytatásának biztosítását az ellenőrzött szerv részéről koordináló, a kormányzati ellenőrzéshez szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért felelős személy;

4. kormányzati ellenőr: a kormányzati ellenőrzést ellátó kormánytisztviselő;

5. vizsgálatvezető: a 19. § (1) bekezdése szerint kijelölt, az ellenőrzési program összeállításáért, a kormányzati ellenőrzés irányításáért, a helyszíni vizsgálat megszervezéséért, a kormányzati ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért, valamint az ellenőrzési jelentés elkészítéséért felelős kormányzati ellenőr.

II. FEJEZET

A KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL

1. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogállása

2. §[1] A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az általános politikai koordinációért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A miniszter az irányítási, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb hatásköreit - a 4. § (2) bekezdésében, a 8. §-ában, a 11. § (2) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörök kivételével - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján gyakorolja.

3. § A Kormány kormányzati ellenőrzési szervként a Hivatalt jelöli ki.

2. A Hivatal szervezete, vezetői

4. § (1)[2] A Hivatalt elnök vezeti, akit a miniszterelnök nevez ki és ment fel.

(2)[3] A Hivatal elnökét feladatai ellátásában elnökhelyettesek segítik, akiket a Hivatal elnökének javaslatára a miniszter nevez ki és ment fel.

(3)[4] A Hivatal elnökévé és elnökhelyettesévé állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel és kiemelkedő jogi vagy közgazdasági ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal, valamint öt év vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

3. A Hivatal feladat- és hatásköre

5. § A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység.

6. § A Hivatal ellátja a kormányzati ellenőrzési szerv törvényben meghatározott feladatait, valamint a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó politika érvényesítésével kapcsolatban jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott további feladatokat.

6/A. §[5] (1) A Hivatal az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, valamint a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének kormányzati szintű biztosítása érdekében kapcsolatot tart és együttműködik az államháztartás kontrollját ellátó más szervekkel és az államháztartásért felelős miniszterrel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a Hivatal támogatja és összehangolja a törvényben meghatározott ellenőrzési jogkörébe tartozó szervek kapcsolattartási tevékenységét az államháztartás kontrollját végző más szervekkel.

7. § (1) A Hivatal kormányzati ellenőrzési hatásköre nem terjed ki

a)[6] a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Állami Számvevőszék, Bíróságok, Magyar Köztársaság Ügyészsége, Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Kutatási Hálózat költségvetési fejezetébe sorolt költségvetési szervek, és

b) a Magyar Nemzeti Bank

ellenőrzésére.

(2) A rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kormányzati ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és törvényben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.

4. A Hivatal beszámolási kötelezettsége

8. §[7] A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről évente, a tárgyévet követő év június 30-áig a miniszter útján beszámol a Kormánynak. A beszámoló tartalmazza különösen[8]

a) az éves kormányzati ellenőrzési feladatok teljesítésének értékelését,

b) a kormányzati ellenőrzések fontosabb megállapításait és javaslatait,

c) az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglaltak időarányos teljesítésének bemutatását,

d) tájékoztatást a kormányzati ellenőrzések során feltárt büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy polgári jogi jogviszony alapján érvényesítendő jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítésére irányuló eljárás megindítására okot adó cselekményekről, mulasztásokról vagy hiányosságokról, valamint ezen eljárások Hivatal által ismert állásáról, eredményéről,

e) tájékoztatást a Hivatal által tárgyévben végzett tanácsadó tevékenységekről,

f) a kormányzati ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket.

5. Közös ellenőrzések

9. § (1) A Hivatal - megállapodás alapján - közös ellenőrzést végezhet a felügyeleti és a hatósági ellenőrző szervekkel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a közös ellenőrzésről a Hivatal önálló ellenőrzési jelentést készít.

6. A tanácsadó tevékenység végrehajtása

10. § (1)[9] A Hivatal a Kormány számára benyújtandó előterjesztésekhez és jelentésekhez kapcsolódóan, illetve a jogszabályok hatályosulásával összefüggő tevékenységhez, továbbá egyéb ügyekben a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy részére, azok megbízása alapján tanácsadó tevékenységet végez. A tanácsadó tevékenységre szóló megbízás - kivéve, ha az szóbeli konzultációra, illetve a Kormány számára benyújtandó előterjesztések és jelentések véleményezésére irányul - írásban érvényes. A megbízásnak tartalmaznia kell a tanácsadó tevékenység tárgyát, feladatait és célját, valamint a beszámolás formáját és határidejét.

(2) A tanácsadó tevékenység végrehajtása érdekében a Hivatal megkeresést intézhet adatszolgáltatás, információk hitelességének megállapítása, illetve dokumentumok megküldése érdekében bármely hatósághoz, állami, önkormányzati szervhez, gazdálkodó szervezethez vagy személyhez. A megkeresés teljesítésére a 22. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A tanácsadó tevékenységről nem készül ellenőrzési jelentés.

6/A. A minisztériumok belső ellenőrzésének támogatása[10]

10/A. §[11] A Hivatal ellátja a minisztériumok belső ellenőrzésének támogatásával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében a Hivatal elnöke a külön jogszabályban foglaltak szerint előzetesen véleményezi:[12]

a)[13] a minisztériumok éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, továbbá a minisztériumok soron kívüli belső ellenőrzésének elrendelésére vonatkozó intézkedést,

b)[14] a minisztériumok belső ellenőrzési vezetőjének kinevezését, felmentését, illetve áthelyezését,

c)[15] a minisztériumok belső ellenőrzésére vonatkozó polgári jogi szerződés megkötését,

d)[16] a minisztériumok belső ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok tervezeteit.

III. FEJEZET

A KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉS

7. A kormányzati ellenőrzés általános szabályai

11. § (1) A Hivatal kormányzati ellenőrzési tevékenységét a 6. § szerinti feladatai figyelembevételével elkészített és a Kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi.

(2)[17] A Hivatal éves ellenőrzési tervét a tárgyévet megelőző év december 15-éig a miniszter útján nyújtja be a Kormánynak.

(3)[18] A Kormány döntése, a miniszterelnök, illetve a miniszter utasítása alapján a Hivatal elnöke soron kívüli kormányzati ellenőrzést rendel el.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy a Hivatal elnökét a már folyamatban lévő kormányzati ellenőrzés kiterjesztésére, módosítására vagy megszüntetésére is utasíthatja.

12. § (1) A kormányzati ellenőrzést a kormányzati ellenőrök megbízólevél alapján végzik.

(2) Ha a kormányzati ellenőrzés során büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a Hivatal a büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltak szerint jár el.

(3) Ha a Hivatal a kormányzati ellenőrzés során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját észleli, az illetékes szervnél vagy személynél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet.

(4) Ha a Hivatal a kormányzati ellenőrzés során olyan jogszabálysértést állapít meg, amely más szerv vagy hatóság eljárását teszi szükségessé, megkereséssel él a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vagy hatóság felé.

(5) Polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítésére okot adó cselekmény vagy mulasztás észlelése esetén a Hivatal az igény érvényesítésére jogosult szerv vagy személy felé megkereséssel élhet.

(6) A (3)-(5) bekezdés alapján megkeresett szerv, hatóság vagy személy az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követő 15 napon belül a Hivatalt írásban tájékoztatja.

(7) A Hivatal a (2)-(5) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a kormányzati ellenőrzés lezárása előtt is megteheti.

12/A. §[19] (1) A Hivatal saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség következményeinek alkalmazása iránt.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti perindítás esetén a szerződés vagy egyes rendelkezései semmisségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné.

13. § A kormányzati ellenőrzéseknél a vizsgálatvezető, valamint a kormányzati ellenőrök számára meghatározott feladatok ellátásának rendjét a Hivatal kormányzati ellenőrzési kézikönyve szabályozza. A kormányzati ellenőrzési kézikönyvet a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

7/A. Kormánydöntések végrehajtásának nyomon követése[20]

13/A. §[21] (1) A Hivatal a kormányzati ellenőrzés keretében nyilvántartja a kormányhatározatban rögzített kormánydöntéseket (a továbbiakban: kormánydöntés), és nyomon követi azok végrehajtásának folyamatát, előrehaladását.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltak keretében:

a) nyilvántartást vezet a kormánydöntésekről és azok végrehajtásának állásáról,

b)[22] a kormánydöntések végrehajtásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján rendszeresen beszámol a miniszternek.

(3) A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatai végrehajtása érdekében a kormánydöntés végrehajtásáért felelős, valamint a végrehajtásban közreműködő szervtől vagy személytől adatokat és dokumentumokat kérhet.

(4) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján a Hivatal azt állapítja meg, hogy a kormánydöntés végrehajtása valószínűsíthetően

a) a meghatározott határidőre nem történik meg, vagy

b) nem megfelelően történik,

a Hivatal elnöke a miniszter utasítása alapján, a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint soron kívüli kormányzati ellenőrzést rendelhet el, amelynek eredményéről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján tájékoztatja a minisztert.[23]

(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerinti kormányzati ellenőrzésre a 18. § (2) bekezdés b) pontját és a 31-37. §-okban foglaltakat nem kell alkalmazni.

13/B. §[24] A Hivatal a miniszter utasítása alapján közreműködik meghatározott jogszabály utólagos hatásainak vizsgálatában.

8. A kormányzati ellenőr

14. § (1)[25] Kormányzati ellenőr felsőfokú iskolai végzettséggel és jogi, ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben szerzett, legalább kétéves munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, bírói, igazságügyi, ügyészi, vagy hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkező személy lehet.

(2) A Hivatal elnöke az (1) bekezdésben foglalt szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények alól felmentést adhat, de köteles gondoskodni arról, hogy a Hivatal rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a kormányzati ellenőrzési feladatok elvégzéséhez szükséges.

(3) Nem lehet vizsgálatvezetőnek kijelölni azt a kormányzati ellenőrt, aki a szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények alól a (2) bekezdés alapján felmentést kapott mindaddig, amíg az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.

15. § A kormányzati ellenőr köteles

a) ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani,

b) megbízólevelét az ellenőrzött szerv vezetőjének, kapcsolattartójának vagy alkalmazottjának bemutatni,

c) az objektív megállapítások kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni,

d) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat a megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani,

e) a kormányzati ellenőrzés során büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítására, illetve polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítésére okot adó cselekmény vagy mulasztás, továbbá más szerv vagy hatóság hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezését megalapozó jogszabálysértés gyanúja esetén haladéktalanul jelentést tenni a vizsgálatvezető útján a Hivatal elnökének,

f) a kormányzati ellenőrzés során a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának megindítására okot adó jogszabálysértés gyanúja esetén haladéktalanul jelentést tenni a vizsgálatvezetőnek,

g) ellenőrzési munkalapot készíteni, és azt az aláírását követően a vizsgálatvezetőnek átadni,

h) a kormányzati ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve fennálló összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a Hivatal elnökének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik,

i) az ellenőrzött és a kormányzati ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervnél és annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni,

j) a tudomására jutott minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot megőrizni,

k) a kormányzati ellenőrzés során készített és beszerzett iratokat és iratmásolatokat az erre irányadó szabályok szerint kezelni.

16. § (1) A kormányzati ellenőr nem vehet részt a kormányzati ellenőrzésben, ha

a)[26] az ellenőrzött szerv vezetőjének vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója,

b) korábban az ellenőrzött szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt, a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül,

c) az ellenőrizendő szakterülettel vagy szervvel közös, vagy kapcsolódó program vagy feladat végrehajtásában közreműködött a program lezárását, vagy a feladat elvégzését követő egy éven belül,

d) a kormányzati ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása tőle egyéb okból nem várható el.

(2) Az összeférhetetlenségről a Hivatal elnöke az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 8 napon belül határoz. A döntés meghozataláig a kormányzati ellenőrt az összeférhetetlenséggel érintett kormányzati ellenőrzéssel összefüggésben az ellenőrzési tevékenysége alól fel kell menteni.

(3)[27] Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a Hivatal elnökével kapcsolatban merül fel, köteles azt haladéktalanul a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján a miniszternek bejelenteni. Az összeférhetetlenségről és a Hivatal eljárásáról a miniszter dönt.

9. Az ellenőrzött szerv

17. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult

a) a kormányzati ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okirat és megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) a kormányzati ellenőrzésnek az adott szervre vonatkozó javaslatait és az ezek alapjául szolgáló megállapításokat megismerni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját az ellenőrzött szerv kapcsolattartója és alkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

18. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője, kapcsolattartója és alkalmazottai az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott kötelezettségeiken kívül kötelesek

a) a kormányzati ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, a kormányzati ellenőrökkel együttműködni,

b) a kormányzati ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározottakon túl köteles

a) a kormányzati ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentáció (iratok, okiratok, adatok) teljességéről felhívásra nyilatkozni (teljességi nyilatkozat),

b) a kormányzati ellenőrzés javaslatai alapján a végrehajtásért felelős személyeket kijelölni és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőre végrehajtani, továbbá arról a Hivatal elnökét írásban tájékoztatni.

(3) A kapcsolattartó az (1) bekezdésben meghatározottakon túl köteles

a) a kormányzati ellenőr által

aa) írásban kért adatszolgáltatásokat, dokumentumokat iratjegyzék kíséretében határidőre megküldeni,

ab) a kért dokumentumok előkészítését, összegyűjtését koordinálni,

b) a kormányzati ellenőrökkel folyamatosan kapcsolatot tartani.

(4) Az ellenőrzött szerv vezetője a Hivatal felhívására a Hivatal által megjelölt határidőn belül kapcsolattartót jelöl ki. Ha az ellenőrzött szerv vezetője e kötelezettségének nem tesz eleget, az ellenőrzött szerv vezetőjét kell kapcsolattartónak tekinteni. Az ellenőrzött szerv vezetője felelősséggel tartozik azért, hogy a kapcsolattartó a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségei teljesítéséhez szükséges jogosultságokkal rendelkezzen.

(5) Az (1), a (3) és a (4) bekezdést a kormányzati ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv vezetője, kapcsolattartója és alkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

10. A kormányzati ellenőrzés megindítása

19. § (1) A Hivatal elnöke a kormányzati ellenőrzés lefolytatásához kijelöli a vizsgálatvezetőt és a kormányzati ellenőrzést lefolytató kormányzati ellenőröket.

(2) A vizsgálatvezető elkészíti az ellenőrzési programot.

(3) Az ellenőrzési programot a Hivatal elnöke hagyja jóvá. Az ellenőrzési programtól eltérni a Hivatal elnökének jóváhagyásával lehet, az ellenőrzési program módosítását a vizsgálatvezető kezdeményezheti.

(4) A kormányzati ellenőrzés kiterjesztése vagy módosítása esetén a vizsgálatvezető az ellenőrzési program módosítását kezdeményezi.

20. § (1) A vizsgálatvezetőt, a kormányzati ellenőröket és a külső szakértőt a kormányzati ellenőrzés lefolytatásához szükséges megbízólevéllel kell ellátni.

(2) Az iktatószámmal ellátott megbízólevél tartalmazza

a) a "Megbízólevél" megnevezést,

b) a kormányzati ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának, vagy - ha szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik - a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

c) az ellenőrzött szerv megnevezését,

d) a kormányzati ellenőrzés tárgyát,

e) a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásra történő hivatkozást,

f) a megbízólevél időbeli hatályát,

g) a megbízólevél kiállításának keltét, és

h) a megbízólevél kiállítására jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

11. A kormányzati ellenőrzés lefolytatása

21. § (1) A kormányzati ellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen, a kormányzati ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével, a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy ha kapcsolattartó kijelölésre került, a kapcsolattartónak. Ennek keretében tájékoztatást kell adni a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról és a kormányzati ellenőrzés várható időtartamáról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsítaná a kormányzati ellenőrzés eredményes lefolytatását.

22. § (1) A Hivatal a kormányzati ellenőrzés során megkeresést intézhet adatszolgáltatás, információk hitelességének megállapítása, vagy a kormányzati ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, de nem az ellenőrzött szervnél fellelhető irat, dokumentum - ideértve a minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmazó iratot, dokumentumot is - megküldése érdekében bármely hatósághoz, egyéb állami, önkormányzati szervhez, gazdálkodó szervezethez vagy személyhez.

(2) A megkeresett szerv vagy személy a megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik. A megkeresett szerv vagy személy a megkeresést annak megérkezésétől számított 8 napon belül köteles teljesíteni vagy a megkeresés teljesítésének jogszabályi akadályát a Hivatallal közölni.

23. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzés során postai úton megküldött irat "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, azt - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

24. § Ha a kormányzati ellenőrzés lefolytatásához szükséges irat idegen nyelven áll rendelkezésre, az ellenőrzött szerv a kormányzati ellenőr felhívására köteles annak magyar nyelvű fordítását is a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

25. § (1) A kormányzati ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható különösen

a) az eredeti dokumentum;

b) a másolat, amely egyszerű másolat, vagy az eredeti dokumentum hitelesített másolata lehet;

c) a kivonat, amely az eredeti dokumentum meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata;

d) a tanúsítvány, amely több eredeti dokumentumnak, másolatnak vagy nyilvántartásnak a kormányzati ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazó hitelesített dokumentum;

e) a jegyzőkönyv, amely az ellenőrzött szerv vezetőjének, kapcsolattartójának vagy alkalmazottjának a kormányzati ellenőr előtt tett szóbeli nyilatkozata dokumentálására szolgál;

f) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb dokumentum, de amelynek valódiságát a kormányzati ellenőr és az ellenőrzött szerv vezetője, kapcsolattartója vagy alkalmazottja közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja;

g) a fénykép, videofelvétel vagy más kép- és hangrögzítő eszközzel készített felvétel;

h) a szakértői vélemény;

i) a nyilatkozat, amely az ellenőrzött szerv olyan alkalmazottjának vagy olyan személynek írásbeli kijelentése, aki a kormányzati ellenőrzés tárgyával összefüggő információval rendelkezik, vagy rendelkezhet.

(2) A hiteles másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szerv vezetője vagy a kapcsolattartó hitelesíti. A hitelesítő a dokumentumban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.

(3) A másolat hitelesítésénél a "másolat" szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti dokumentummal mindenben megegyezik. Nincs szükség a másolat hitelesítésére, ha

a) a másolatot az ellenőrzött szerv készíti el,

b) iratjegyzék kíséretében megküldi a Hivatal részére

c)[28] az iratjegyzék valamennyi csatolt dokumentumot tételesen tartalmazza és

d) az ellenőrzött szerv vezetője vagy a kapcsolattartó nyilatkozik arról, hogy a megküldött másolatok az eredeti dokumentumokkal mindenben megegyeznek.

(4) Az ellenőrzött szerv részéről az adatszolgáltatást teljesítő személy felelős azért, hogy a megküldött másolatok az eredeti dokumentumokkal mindenben megegyezzenek.

(5) A kivonat hitelesítésénél a "kivonat" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti dokumentum, melyik oldalának mely szövegrészét tartalmazza.

(6) A tanúsítvány hitelesítésénél a "tanúsítvány" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely dokumentumok vagy nyilvántartások alapján készült.

26. § A Hivatal a kormányzati ellenőrzés során jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más kormányzati ellenőrzésnél is felhasználhatja.

27. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzés lefolytatása szempontjából jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a Hivatal nem rendelkezik, szakértőt kell igénybe venni. Szakértő igénybevételére egyéb indokolt esetben is sor kerülhet.

(2) Szakértőként minden olyan személy vagy szervezet megbízható, aki vagy amely a feladat ellátásához megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.

(3) A Hivatal a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő a kormányzati ellenőrzés iratait a feladatának ellátásához szükséges mértékben megismerheti.

(4) A szakértő jogaira a kormányzati ellenőrre vonatkozó szabályokat, kötelezettségeire a 15. § b)-d) és i)-k) pontját kell alkalmazni.

12. A kormányzati ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése

28. § (1) A kormányzati ellenőrzést a Hivatal elnöke indokolt esetben megszakíthatja. Ilyen eset különösen, ha a Hivatalnak soron kívüli kormányzati ellenőrzést kell lefolytatnia, vagy a vizsgálatvezető vagy a kormányzati ellenőr akadályoztatva van.

(2) A kormányzati ellenőrzés megszakításáról az ellenőrzött szerv vezetőjét írásban értesíteni kell.

(3) A kormányzati ellenőrzés megszakítását megalapozó körülmény fennállását a Hivatal elnöke szükség szerint felülvizsgálja, és dönt a kormányzati ellenőrzés megszakításának fenntartásáról vagy a kormányzati ellenőrzés folytatásáról.

29. § (1) A kormányzati ellenőrzést a Hivatal elnöke felfüggesztheti, ha a számviteli rend állapota, egyéb hiányosságok vagy az ellenőrzött szerv jogsértő magatartása a kormányzati ellenőrzés folytatását nem teszik lehetővé.

(2) A vizsgálatvezető kötelessége az (1) bekezdésben foglalt, a kormányzati ellenőrzés folytatását akadályozó tényeket rögzíteni, az ezért felelős személyeket megnevezni és a Hivatal elnökének a kormányzati ellenőrzés felfüggesztésére javaslatot tenni.

(3) A Hivatal elnöke a kormányzati ellenőrzés felfüggesztése esetén

a) írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét a kormányzati ellenőrzés felfüggesztéséről, és

b) legfeljebb 30 napos határidőt állapít meg a (2) bekezdés szerint rögzített hiányosságok pótlására vagy a jogsértő magatartás megszüntetésére.

(4) A kormányzati ellenőrzés felfüggesztésével egyidejűleg - ha ennek egyéb feltételei fennállnak - eljárási bírság kiszabására irányuló eljárás is indítható.

13. Az eljárási bírság

30. § (1) Az Áht. 65. § (1) bekezdése szerinti eljárási bírság kiszabása tekintetében a kormányzati ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési, adatszolgáltatási vagy a kormányzati ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegésének minősül, ha a kötelezett[29]

a) az Áht. 64. §-ában és 66. § (2) bekezdésében, vagy

b) a 18. § (1)-(3) bekezdésében, a 22. § (2) bekezdésében, a 24. §-ban, a 36. §-ban vagy a 37. §-ban

meghatározott kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

(2) Ha a kötelezett az együttműködési, adatszolgáltatási vagy a kormányzati ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás megindítása előtt a Hivatal a kötelezettet írásban, legfeljebb 8 napos póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezmények megjelölésével az eredeti kötelezettségének teljesítésére hívja fel.

(3) Ha a kötelezett a felhívásban foglaltakat a (2) bekezdés szerint meghatározott póthatáridőn belül sem teljesíti, a Hivatal elnöke hivatalból eljárást indíthat az eljárási bírság kiszabása tárgyában.

14. Az ellenőrzési jelentés

31. § A Hivatal a kormányzati ellenőrzésekről jelentést készít.

32. § (1) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza

a) a Hivatal ellenőrzést végző szervezeti egységének megnevezését,

b) az ellenőrzött szerv megnevezését,

c) a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését,

d) a kormányzati ellenőrzés tárgyát,

e) a kormányzati ellenőrzéssel érintett időszakot,

f) a helyszíni vizsgálat kezdetét és végét,

g) a kormányzati ellenőrzés célját, feladatait,

h) az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat,

i) az ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat,

j) a kormányzati ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervnél hivatalban lévő, az ellenőrzött területekért felelős vezetők nevét, beosztását,

k) a jelentés elkészítésének dátumát, és

l) a Hivatal elnökének aláírását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapításokban lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést kell adni, továbbá javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása és a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében.

(3) A kormányzati ellenőrök az ellenőrzési jelentés elkészítésénél minden, az ellenőrzött szerv és egyéb szervek által rendelkezésükre bocsátott, a kormányzati ellenőrzés tárgyához kapcsolódó információt és véleményt értékelnek. A kormányzati ellenőrzés tárgyához kapcsolódó információ és vélemény nem befolyásolhatja a kormányzati ellenőrök tényeken alapuló megállapításait.

(4) Az ellenőrzési jelentés elkészítéséért és a levont következtetésekért a vizsgálatvezető, adatainak és megállapításainak valódiságáért, helytállóságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végző kormányzati ellenőrök felelősek.

33. § (1) A Hivatal az ellenőrzési jelentés tervezetének az adott szervre vonatkozó megállapításokat és javaslatokat tartalmazó kivonatát egyeztetés céljából megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan a jelentéstervezet javaslatot tartalmaz. Egyéb érdekelt részére a Hivatal elnökének döntése alapján kell az ellenőrzési jelentés tervezetét vagy annak kivonatát megküldeni.

(2) Ha az egyeztetéssel érintett ellenőrzött szerv vagy az, akire az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezete megállapításokat vagy javaslatokat tartalmaz, az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokat vagy javaslatokat vitatja, az azokkal kapcsolatos észrevételeit az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetének kézhezvételétől számított 8 napon belül a Hivatalnak írásban nyújthatja be. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a jogszabályhelyeket vagy mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek az észrevételben foglaltakat alátámasztják.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidőt az ellenőrzött szerv a határidő lejárta előtt előterjesztett indokolt kérelmére a Hivatal elnöke egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbíthatja.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti határidőben az ellenőrzött szerv részéről nem érkezik a Hivatalhoz észrevétel, azt akként kell tekintetni, hogy az ellenőrzött szerv az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokkal és javaslatokkal egyetért.

(5) Az észrevétel elfogadása esetén a Hivatal az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetét az elfogadott észrevételnek megfelelően módosítja, és erről vagy az észrevétel elutasításáról az ellenőrzött szervet tájékoztatja.

(6) Ha a megállapítások vagy a javaslatok alapján szükséges, a Hivatal az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetét záró megbeszélés keretében egyeztetheti az ellenőrzött szerv vezetőjével vagy az általa kijelölt, az ellenőrzött szerv képviseletére felhatalmazott személlyel.

(7) A Hivatal elnöke az (1) bekezdés szerinti egyeztetést indokolt esetben - így különösen, ha a kormányzati ellenőrzés megállapításai alapján büntetőeljárás kezdeményezése, vagy polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése szükséges - mellőzheti.

34. § A Hivatal a jelentés adott szervre vonatkozó megállapításait és javaslatait tartalmazó kivonatát megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan a jelentés javaslatot tartalmaz.

35. § (1) A Hivatal az ellenőrzési jelentést

a)[30] a Hivatal ellenőrzési tervében szereplő vagy kormánydöntéssel elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszter útján a Kormány elé,

b) a miniszterelnök által elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszterelnök elé,

c)[31] a miniszter által elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszter elé

terjeszti.

(2) A Hivatal által készített jelentés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint az egyes titokfajtákra vonatkozó törvények rendelkezései irányadóak.

15. Az intézkedési terv

36. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonata alapján a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonata kézhezvételétől számított 15 napon belül intézkedési tervet készít, és azt a Hivatal részére megküldi.

(2) Ha az ellenőrzött szerv vezetője az intézkedési tervet nem készíti el, vagy az elkészített és a Hivatal részére megküldött intézkedési tervet a Hivatal nem fogadja el, a Hivatal elnöke a 30. § (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

37. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel az ellenőrzési jelentésben vagy annak kivonatában tett javaslatok hasznosulását és végrehajtását nyomon követi. A nyilvántartás az intézkedési terv alapján tartalmazza az ellenőrzött szerv által végrehajtott intézkedések rövid leírását és a végre nem hajtott intézkedések okát.

(2) A jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szerv vezetője beszámolót készít és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a Hivatal részére.

(3) Ha az intézkedési tervben foglaltak végrehajtása több évet érint, az ellenőrzött szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott beszámolón kívül a végrehajtás befejezését követő 30 napon belül számol be.

(4) A Hivatal az intézkedési tervekben foglaltak megvalósításáról az éves beszámolójában tájékoztatja a Kormányt.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő kormányzati ellenőrzés során is alkalmazni kell.

39. §[32]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök