371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról

A Kormány a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (6) bekezdésében, és a 78. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 35. cikk (3) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § A rendelet hatálya

a)[1] a költségvetési szervekre és a velük

aa) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti,

ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti,

ac) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti,

ad) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001.évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti,

ae) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti,

af) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjv.) szerinti,

ag) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti, valamint

ah) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állókra és

b) az egyházak közcélú - egészségügyi, oktatási, szociális, közművelődési, sport és karitatív - tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményeire (a továbbiakban: egyházi foglalkoztatóra), és a velük

ba) az Mt. szerinti munkaviszonyban állókra, valamint

bb) a Gyvt. 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló hivatásos nevelőszülőkre

terjed ki, (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott).

2. § (1) A foglalkoztatott a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2012. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2011. december 31-én fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján havonta a (2)-(14) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010. december 31-én a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010. december 31-én a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval nem állt fenn és 2012-ben munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(4)[2] A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas-, vagy élettársa, vagy házas-, vagy élettársa nem e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval áll jogviszonyban.

(5)[3] A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas-, vagy élettársa, vagy házas-, vagy élettársa nem e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval áll jogviszonyban.

(6) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három főnél kevesebb, és mindketten e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állnak jogviszonyban

a) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet,

b) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet

szerinti kompenzációra jogosult.

(7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három főnél kevesebb, és mindketten e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állnak jogviszonyban és

a) legalább egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 forint és kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség nagyobb vagy egyenlő, mint 50 000 forint,

aa) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet,

ab) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet

szerinti kompenzációra jogosult,

b) mindkettőjük tárgyhavi illetménye magasabb vagy egyenlő, mint 109 000 forint a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti,

c) kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb, mint 50 000 forint - függetlenül a tárgyhavi illetményüktől -, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti

kompenzációra jogosult.

(8)[4] Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya 2010. december 31-én e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye

a) 2,29%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult, amennyiben a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre

aa) egy, két vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintot,

ab) négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintnak a három feletti kedvezményezett eltartottak száma és a20 000 forint szorzatával növelt összegét,

b) 1,53%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult, amennyiben a9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt és tárgyhónap első napján érvényes illetménye meghaladja az a) pont szerinti illetményhatárt, de nem haladja meg a 216 700 forintot.

(9) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2010. december 31-én a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval nem állt fenn és 2012-ben munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem haladja meg a 216 700 forintot.

(10) A (2)-(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 100 forintra kerekített összegével.

(11) Az 1. § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszűnése esetén a foglalkoztatott a törthónapra a (2)-(9) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult.

(12) Az 1. § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra. Az 1. § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció.

(13) Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is.

(14) Az a foglalkoztatott, akinek az 1. § szerinti jogviszonya 2012. évben keletkezett és 2012. január 1-je és e jogviszony létrejötte között kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban, a (2)-(13) bekezdés alkalmazásával jogosult a kompenzációra.

(15)[5] A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára vonatkozó előírásokat a terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról szóló kormányrendelet tartalmazza.

3. § (1) A 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni:

a) a Kjt. 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b)[6]

c)[7]

d) a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díjalapját képező illetményt,

e) a Hjt. 123. §-a szerinti távolléti díjalapját képező illetményt,

f) az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti - a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

g) az Üjv. 59. § (2) bekezdése, 114. § (1) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése szerinti - a 116. § és a 139. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

h) az Mt. hatálya alá tartozó, az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél, és az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,

i) a Gyvt. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat,

j)[8] a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004.évi CXXII. törvény 4. § (4) bekezdés szerinti juttatást, valamint

k)[9] a Kttv. 131. § (2) bekezdése szerinti - a 133. § (3) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt.

(2) A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembe vételre.

4. § (1)[10] A központi költségvetés a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás)

a) a (3) bekezdés szerinti kivétellel a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, és költségvetési szervei (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv),

b) a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat), valamint

c) az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményei

részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatásról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szolgáltat adatot.

(3) A központi költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön - ide nem értve az európai uniós forrás terhére finanszírozott - feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után.

(4) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő - a Nemzetgazdasági Minisztérium által február hónapban felmért - összeg alapján történik. A támogatás rendelkezésre bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2012. november 30-ig el kell számolni, mely intézkedést a nemzetgazdasági miniszter készíti elő.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv az elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a 2012. évi előirányzat-maradvány elszámolás keretében kell teljesíteni.

(4) A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatási szerződést köt az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél foglalkoztatottakat megillető kompenzáció biztosításáról.

6. § (1)[11] A Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére - a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet terhére - a nettó finanszírozás keretében a kifizetés hónapjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 6. melléklete szerinti napon elszámolja a kifizetett havi kompenzációnak a munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét

a) az OEP által finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek,

b) az a) pontba nem tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek

foglalkoztatottjaira vonatkozóan.

(2) A Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére a nettó finanszírozás keretében a 2012. január hónap után járó kompenzáció kifizetéséhez január 31-én előleget számol el. Az előleg elszámolására a 2012. december havi nettó finanszírozás keretében kerül sor.

(3)[12] A 2012. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2013. évi költségvetés terhére történik.

(4) Az Ávr. 139. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a helyi önkormányzat soron kívül továbbítja.

(5) A helyi önkormányzat az általa fenntartott, központosított illetményszámfejtést nem igénylő költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a 6. melléklet szerint szolgáltat adatot

a) a január havi előleg folyósításához a decemberi illetmény alapján számított kompenzációról január 5-éig,

b) a kifizetés hónapjának 4-éig a kifizetett havi kompenzáció összegéről.

(6) A helyi önkormányzat által fenntartott központosított illetményszámfejtést igénylő költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a központosított illetmény-számfejtési rendszer szolgáltat adatot az előleg és a támogatás kifizetéséhez.

(7) A Magyar Államkincstár Igazgatósága a kifizetés hónapjának 5-éig a Belügyminisztérium részére a 7. melléklet szerint, az (1) bekezdés szerinti elszámoláshoz - a nettó finanszírozással egyidejűleg - a helyi önkormányzat részére a 8. melléklet szerint szolgáltat adatot.

7. § (1) Támogatásra az 1. § b) pontjában meghatározott egyházi fenntartású intézmény az egyházon és az egyházi fenntartón keresztül jogosult. A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatási szerződést köt az egyházak közcélú tevékenységet ellátó intézményeit fenntartó egyházakkal. A támogatási összeget a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a nyilvántartott egyházak által benyújtott igények arányában osztja fel.

(2) Az 1. § b) pontjában meghatározott egyházak részére a 2012. évi bérkompenzáció összegéből előzetes hozzájárulásként 4000,0 millió Ft kerül átadásra, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által februárban felmért és elfogadott igények alapján, amely összeget a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a nyilvántartott egyházak között oszt fel.

(3) Az e rendelet alapján járó 2012. évi kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium - előzetes hozzájárulásként - 4000,0 millió Ft támogatást nyújt a kompenzáció kifizetésében érintett egyházak részére. A támogatás nyújtásának feltétele az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 164/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet alapján kapott támogatással történő elszámolás és annak elfogadása.

(4) A támogatásnak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendelkezésére bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik.

8. § (1) A 2012. évi bérkompenzációra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium számára előzetes hozzájárulásként átadott támogatásból január-szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és az október-december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülő összegekkel az egyházi foglalkoztatók 2012. október 15-ig számolnak el az egyházi fenntartók felé, az egyházi fenntartók 2012. október 31-ig számolnak el az egyházak részére, akik 2012. november 10-ig számolnak el a Minisztérium felé. Az elszámolás tartalma a 11. melléklet szerinti - ágazati bontású, az ágazat teljes létszámát, az érintettek létszámát, havi bontásban a ténylegesen kifizetett és a várhatóan kifizetésre kerülő összegeket és a munkaadókat terhelő járulékokat bemutató - beszámoló és rövid szöveges jelentés.

(2) Az (1) bekezdés szerint, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által biztosított támogatás előlegfinanszírozásnak minősül, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(3) Az egyházak a részükre biztosított kompenzáció összegét a jogosult fenntartó(k) részére átutalják. Fenntartó a támogatást köteles a 2. § (1) bekezdésében megjelölt célra fordítani, illetve a támogatást a folyósítást követő 5 munkanapon belül a foglalkoztató részére átadni.

(4) A támogatás igénylése a foglalkoztató által a 9. mellékletben foglalt Igénylőlapnak a fenntartó részére történő megküldésével történik. A fenntartó az Igénylőlapokat, valamint azok 10. melléklet szerinti összesítőjét megküldi az egyház részére.

(5) Az elszámolások utólagos - adott esetben helyszíni szemle útján történő - ellenőrzése céljából, minden támogatásban részesített foglalkoztató köteles részletes (jogosult személyenkénti bontásban történő) nyilvántartást vezetni.

(6) A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizheti

a) a benyújtott igénylések e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek való megfelelését,

b) a foglalkoztatott részére történő kifizetések végrehajtását,

c) az egyházak által igényelt kompenzációs támogatás teljes körű felhasználását és elszámolását.

9. § (1) A foglalkoztatott a 2012. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, saját és házas-, vagy élettársa illetményéről, jogviszonya keletkezésének időpontjáról.

(2) A nyilatkozat tartalmazza

a) a foglalkoztatott (a továbbiakban: Nyilatkozó) természetes személyazonosító adatait,

b) az eltartottak számát, a családi kedvezmény érvényesítésére jogosító kedvezményezett eltartottak számát,

c) a Nyilatkozó jogviszonya keletkezésének dátumát,

d) arra vonatkozó kijelentést, hogy a Nyilatkozóval közös háztartásban élő házas- vagy élettárs e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott, és e házas- vagy élettárs jogviszonya keletkezésének időpontját,

e) a Nyilatkozó és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs illetményének arányára vonatkozó adatot,

f) változásbejelentés esetén a változás bekövetkezésének dátumát,

g) a Nyilatkozó által tett záradékot az adatok valóságtartalmáról.

(3)[13] A 2. § (12) bekezdésben meghatározott esetben a Nyilatkozó nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a (4) bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a Nyilatkozó nyilatkozatát a (4) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a legkorábban keletkezett.

(4) A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2012. március 15-ig nyújtja be a munkáltatónak két példányban. Amennyiben a jogviszony év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg köteles a Nyilatkozó benyújtani a nyilatkozatot. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtő helynek.

(5) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a Nyilatkozó köteles 5 évig megőrizni.

(6) A Nyilatkozó a feltételek fennállása esetén nyilatkozata benyújtásával kompenzációra válik jogosulttá.

(7) A tárgyhó 15-ig benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó kompenzációra a tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejűleg kifizetésre kerül.

(8) A tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó a kompenzációra csak a nyilatkozat leadását követő hónaptól válik jogosulttá, és az a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetményes számfejtésével egyidejűleg kerül kifizetésre.

(9) A március 15-ig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül.

10. § (1) Amennyiben a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a Nyilatkozó az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak.

(2) A bejelentett változás alapján a változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege.

(3) Amennyiben a Nyilatkozó olyan változást jelent be, amely alapján nem jogosult vagy csökkentett összegű kompenzációra jogosult, a kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszűnik vagy csökken.

(4) A változás bejelentése előtt a korábbi nyilatkozat alapján a változás bekövetkezésének dátumát követően kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül.

(5) Amennyiben a Nyilatkozó a kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül.

(6) Amennyiben a kompenzáció nem e rendeletben foglaltaknak megfelelő megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az illetményeltérítés összege visszamenőleg kerül megállapításra, a már kifizetett kompenzáció összege a következő hónap(ok) kompenzációjának összegéből levonásra kerül.

(7) A nyilatkozat mintáját és annak kitöltési útmutatóját az 5. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2012. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet 2013. január 31-én hatályát veszti.

12. §[14] E rendeletnek a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 20/2012. (II. 22.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2012. év január és február hónapra járó kompenzáció összegének megállapításakor is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez[15]

A kompenzáció összege a 2. § (2) bekezdése szerinti esetekben a tárgyhónap első napján érvényes illetmény figyelembe vételével

2. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez[16]

A kompenzáció összege a 2. § (3) bekezdése, a (6) bekezdés a) pontja, a (7) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetekben a tárgyhónap első napján érvényes illetmény figyelembe vételével

3. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez[17]

A kompenzáció összege a 2. § (4) bekezdése, a (6) bekezdés b) pontja, a (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a tárgyhónap első napján érvényes illetmény figyelembe vételével

4. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez[18]

A kompenzáció összege a 2. § (5) bekezdése, a (7) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetekben a tárgyhónap első napján érvényes illetmény figyelembe vételével

5. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez[19]

Kitöltési útmutató a költségvetési szervnél, egyház közcélú tevékenységet folytató intézményénél foglalkoztatott magánszemély 2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációjának igénybevételéhez kitöltendő Nyilatkozathoz, Változás bejelentéshez

A Nyilatkozatot két példányban, a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni, különös figyelemmel arra, hogy a munkáltató a Nyilatkozatban foglaltakat akkor tudja figyelembe venni és a kompenzációt érvényesíteni, ha a kitöltött Nyilatkozatot Ön, mint Nyilatkozó legkésőbb 2012. március 15-éig a munkáltatója rendelkezésére bocsátja. A kompenzáció 2012. március 15. után visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A munkáltató a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az irattározási szabályainak megfelelően a munkáltató vagy az illetékes illetmény számfejtőhely megőrzi. A másodpéldányt Önnek 5 évig szintén meg kell őriznie.

A Nyilatkozat tartalmát érintő, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok változása esetén a Nyilatkozó köteles munkáltatójánál megváltozott tartalommal változás bejelentés céljából új nyilatkozatot tenni. A Változás bejelentés során az I. Blokkban ne csak azokat a rovatokat töltse ki, amelyekben változás történt, hanem a teljes I. Blokkot, tehát azokat a rovatokat is, amelyekben változás nem állt be, de eredeti Nyilatkozatában tartalmazott adatot, jelölést. A Nyilatkozat II. Blokkját Változás bejelentés esetén szintén töltse ki és írja alá, mert a változás bekövetkezése napjának feltüntetése és aláírás nélkül a Változás bejelentés érvénytelen.

Amennyiben Ön az alább felsorolt jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban is foglalkoztatott, Ön csak a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra, így kizárólag az Önt teljes munkaidőben foglalkoztató munkáltatója felé adhat le Nyilatkozatot. Ha Önnek nincs teljes munkaidős jogviszonya, tehát csak részmunkaidőben foglalkoztatott, egy vagy több munkáltató által, úgy a legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. Ebben az esetben az Önnel legkorábban jogviszonyt létesítő munkáltatóhoz kell benyújtania Nyilatkozatát. Fontos, hogy Ön több jogviszony esetén is csak egy munkáltatótól jogosult kompenzációra, így csak egy munkáltatóhoz adhat Nyilatkozatot.

A jogalap nélkül felvett kompenzáció összege Öntől az általános elévülési időn, azaz három éven belül visszakövetelhető.

A Nyilatkozatot csak abban az esetben töltse ki és adja le munkáltatójánál, ha az alábbi három feltétel mindegyikének egyidejűleg megfelel, vagyis Ön jogosult a kompenzációra.

1. Jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, vagy amennyiben az 2012. évben létesült, 2011. december 31-e és a jelenlegi jogviszonya létrejötte között kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

2.1. költségvetési szervnél jogviszonyban álló olyan foglalkoztatott, aki közalkalmazottként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, fegyveres szerv hivatalos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi alkalmazottként, közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalóként, hivatásos nevelőszülőként kerül alkalmazásra, vagy

2.2. egyház közcélú tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményénél áll munkaviszonyban, vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, és

3. a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint az alább ismertetett értékhatárok közül Önre vonatkozó összeg:

3.1. Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 255 501 Ft [2. § (2)], vagy

3.2. Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 216 701 Ft [2. § (3)], vagy

3.3. Ön egy vagy kettő kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma három főnél kevesebb, jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 216 501 Ft [2. § (4)-(5)], vagy

3.4. Ön egy kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma három főnél kevesebb, jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, házastársa/élettársa szintén e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

- az Önök tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye közül az Öné az alacsonyabb, és annak összege kevesebb, mint 216 701 Ft [2. § (6) a)], vagy

- az Önök tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye közül az Öné a magasabb, és annak összege kevesebb, mint 216 501 Ft [2. § (6) b)], vagy

3.5. Ön kettő kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma három főnél kevesebb, jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, házastársa/élettársa szintén e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatott, és

- legalább egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 Ft, a kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség nagyobb vagy egyenlő, mint 50 000 Ft, és az Ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye nem haladja meg a 216 701 Ft-ot feltéve, hogy az Ön bruttó illetménye az alacsonyabb [2. § (7) aa)], vagy a 216 501 Ft-ot, amennyiben az Ön bruttó illetménye a magasabb [2. § (7) ab)], vagy

- mindkettőjük tárgyhavi illetménye magasabb vagy egyenlő, mint 109 000 Ft, és az Ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye nem haladja meg a 216 501 Ft-ot [2. § (7) b)], vagy

- a kettőjük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb mint 50 000 Ft - függetlenül a tárgyhavi illetmény összegétől -, és az Ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye nem haladja meg a 216 501 Ft-ot [2. § (7) c)].

3.6. Az Ön jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és

- Ön egy, kettő vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb mint 216 701 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb 135 000 Ft-nál, Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye 135 000 Ft és 216 700 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53% [2. § (8) aa) és b)], vagy

- Ön négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb mint 216 701 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a 20 000 Ft szorzatával növelt összege (pl. 4 kedvezményezett eltartott esetén 155 000 Ft, 5 kedvezményezett eltartott esetén 175 000 Ft stb.), úgy Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye az előbbi összeg és 216 700 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53%. Ha ön 8 vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, úgy Önre a216 700 Ft-os illetmény határ nem vonatkozik, a bruttó illetmény kompenzációra jogosító felső határát kizárólag a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a20 000 Ft szorzatával növelt összege határozza meg (pl: 8 kedvezményezett eltartott esetén 235 000 Ft, [2. § (8) ab) és b)],

3.7. Ön egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 216 701 Ft [2. § (9)].

A Nyilatkozat kitöltése előtt Önnek az alábbi szempontok alapján kell mérlegelnie a jogosultsági feltételeket:

1. Családi kedvezményre jogosult: A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi pótlékra jogosultnak minősül, ha a családi pótlékot nem Ön, hanem az Önnel és a gyermekkel egy háztartásban élő másik szülő igényelte az azt folyósító szervtől, vagy - a jogosultság ellenére - azt bármely okból egyikőjük sem igényelte. (Családi pótlékra való jogosultsága ellenére családi kedvezmény érvényesítésére nem jogosult az a magánszemély, aki a családi pótlékot a gyermekotthonban nevelt vagy szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel a gyermekotthon vagy a szociális intézmény vezetőjeként, illetve a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel a javítóintézet igazgatójaként vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként kapja.)

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa - a várandósság időszakában (a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig) -, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal a kitétellel, hogy az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult még bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély is.

A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi kedvezmény igénybevételére jogosultnak minősül, ha a személyi jövedelemadózása során a családi kedvezményt nem Ön, hanem az Önnel közös háztartásban élő házastársa/élettársa érvényesíti. (Pl. közös háztartásban élő házaspár nevel a háztartásban egy fő kedvezményre jogosító gyermeket, ebben az esetben mindketten jogosultak a családi kedvezményre, függetlenül attól, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséről az év során vagy az adóév végén személyi jövedelemadó bevallásukban hogyan döntenek.)

Eltartott: Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartottakon túl a családi pótlékra már nem jogosító tanuló, hallgató is mindaddig, ameddig őt is figyelembe veszik a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál, tehát aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Élettársi kapcsolat meghatározásához: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

Kedvezményezett eltartott meghatározásához: Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában - fogantatásának 91. napjától megszületéséig -, továbbá az aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

2. Jogviszonya keletkezésének időpontja: Jogviszonya keletkezésének időpontjaként azt a dátumot kell tekintenie, amikor az Ön jogviszonya a költségvetési szervnél, az egyház közcélú tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményénél (a továbbiakban: kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató) létrejött. Amennyiben Ön a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál 2011-ben létesített jogviszonyt, de azt közvetlenül megelőzően is e foglalkoztatók valamelyikénél állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából tekintse folyamatosnak, és a legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. A jogviszony folytonosságát nem szakítja meg álláskeresési támogatás igénybe vételének időszaka, ha Ön azt megelőzően és az követően is kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál létesített jogviszonyt. (pl. ha Ön 2010. szeptember. 30-áig egy költségvetési szervnél dolgozott, 2010. november 1-jétől 2011. január 31-éig álláskeresési járadékban részesült, majd 2011. február 1-jén valamely egyház közcélú tevékenységet folytató intézményénél létesít munkaviszonyt, úgy Önre a255 501 Ft-os bruttó illetmény korlát vonatkozik, a jogviszonya keletkezésének időpontja kérdésre pedig a "2010. december 31-én vagy azt megelőzően" választ jelölje meg.)

Amennyiben Ön 2012-ben, év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de azt közvetlenül megelőzően is e foglalkoztatók valamelyikénél állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából szintén tekintse folyamatosnak, és a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. Ez esetben sem jelent megszakítást az álláskeresési járadék igénybevételének időszaka.

3. Az e rendelet hatálya alá tartozó házastárs/élettárs értelmezése: A Nyilatkozat I.5. pontját abban az esetben töltse ki, ha Ön jogosult családi kedvezmény igénybevételére.

Amennyiben az Ön házastársa/élettársa e kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál áll jogviszonyban (lásd a jogosultsági feltételek 2.1 és 2.2 pontjait), Ön a Nyilatkozat I.5. pontjára Igen választ adjon. Ha az Ön házastársa/élettársa nem e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál foglalkoztatott, Ön a Nem választ jelölje be. Amennyiben Önnek nincs házastársa/élettársa, úgy Ön szintén a Nem választ jelölje meg.

4. Illetmény alatt a Nyilatkozat kitöltésekor

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára ugyanezen törvény 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b) a köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 42. § (2) bekezdése szerinti - a43. § (4) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

c) a kormánytisztviselők esetén - ab) pontban foglaltakon túlmenően - a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény 18. § (2) alapján megállapított illetményt [felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2012. március 1-től a köztisztviselők és kormánytisztviselők esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti - a133. § (3)bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - azonos elemeket tartalmazó illetményt],

d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,

e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló törvény 123. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,

f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény 96. § (1)bekezdése szerinti - a102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény 46/C., 81/C. és 90/A. §-a szerinti - a 81/G. § (2) bekezdése és a 90/E. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított -illetményt,

h) az Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,

i) egyház közcélú tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményénél vagy annak fenntartójánál foglalkoztatottak esetén a munkavállaló személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat kell érteni.

A Nyilatkozat I. Blokkját a Nyilatkozat első benyújtásakor, és a változás bejelentések alkalmával is ki kell töltenie, majd alá kell írnia. Aláírás nélkül a Nyilatkozat érvénytelen. Változás bejelentés esetén a II. Blokkot is írja alá. A III. Blokkban található záradék aláírásáról se feledkezzen el sem az első Nyilatkozat, sem a változás bejelentésekor!

FONTOS, hogy ezt a Nyilatkozatot Ön a 2012. évi adó- és járulékváltozásoknak a költségvetési szerveknél, egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak körében történő kompenzálásához adta.

EZ A NYILATKOZAT NEM HELYETTESÍTI A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ ADÓELŐLEG-NYILATKOZATOT!

6. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez[20]

7. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

S. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

9. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

10. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

11. melléklet a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez