Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint az ingatlanügyi hatóság kijelölése, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás részlete szabályai megállapítása tárgyában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 90. §-a (5) bekezdésének c), d) pontjaiban, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervek kijelölése, az egyes sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységek részletes szabályainak és követelményrendszerének megállapítása, továbbá a Térképellátási Koordinációs Bizottságba tagot delegáló miniszterek kijelölése tárgyában a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 29. § (5) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok kijelölése és az első fokú határozat elleni fellebbezés kizárása tárgyában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)-b) pontjábanfoglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az ingatlanügyi hatóságok kijelölése

1. §[1]

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

1/A. §[2]

(1) Ingatlanügyi hatóságként a Kormány - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a földhivatali szervezet-rendszernek a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti szerveket jelöli ki.

(2) A földhivatali szervezet-rendszer

a) a FÖMI-ből mint a földhivatali szervezetrendszer központi szervéből,

b) a megyei földhivatalokból, Budapesten a Fővárosi Földhivatalból (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) mint a földhivatali szervezetrendszer területi szerveiből,

c) a járási földhivatalokból, Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatalból és a Budapesti 2. Számú Földhivatalból (a továbbiakban együtt: járási földhivatalok), továbbá földhivatali kirendeltségekből mint a földhivatali szervezetrendszer helyi szerveiből

áll.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kirendeltségek önálló hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.

(4) A megyei földhivatal tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a miniszter.

2. §[3]

(1)[4] Az ingatlanügyi hatósági ügyeket - ha e rendelet másként nem rendelkezik - első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal látja el.

(2)[5] A földhivatal a rendelkezésre álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységén kívül, megrendelők részére egyéb - a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában foglalt - szolgáltatási tevékenységet is végezhet, ha az hatósági feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

(3)[6] Az ingatlanrendező földmérői tevékenység engedélyezése tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a FÖMI-t jelöli ki.

(4)[7] A földminősítéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a megyei földhivatal

a) végzi a járási mintaterek kijelölését, karbantartását, a járási mintatér-jegyzék vezetését,

b) folytatja le a földminősítési eljárást, ha a különböző becslőjárásba, vagy osztályozási vidékbe tartozó települések határa területrész átadása-átvétele következtében megváltozik.

(5)[8] A több megye területére kiterjedő becslőjárás, illetve osztályozási vidék esetén a járási mintaterek felülvizsgálatával, újak kijelölésével kapcsolatos feladatokat a legnagyobb területtel érintett megyei földhivatal - az érintett megyei földhivatalok javaslatainak figyelembevételével - látja el.

(6)[9] A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Tfvt.) meghatározott, a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jogot a fővárosi és a megyei kormányhivatal a megyei földhivatalon keresztül gyakorolja.

3. §[10]

(1)[11] A megyei földhivatal a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve.

(2)[12] A megyei földhivatal illetékességi területe kiterjed a megye területére, a Fővárosi Földhivatal illetékessége pedig a főváros területére. A járási földhivatalok illetékességi területét, valamint a kirendeltségek működési területét külön jogszabály* határozza meg.[13]

(3)[14] A járási földhivatal a külön jogszabályban meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerve. A járási földhivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási földhivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A megyei földhivatal vezetője vagy más kormánytisztviselője a járási földhivatal vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(4)[15]

4. §[16]

(1) A földhivatalt a hivatalvezető vezeti.

(2)[17]

(3)[18]

5. §

(1)[19] A Kormány földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként a FÖMI-t jelöli ki.

(2)[20]

(3)[21]

(4)[22] A FÖMI feladata a külön jogszabályban foglaltakon túl az ingatlanügyi, földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása, szakmai információs rendszerek, adattárak fejlesztése, üzemeltetése, más számítógépes rendszerekkel a kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosítása; a földmérési, térképészeti és távérzékelési tudományos kutatás végzése és országos összhangjának megvalósítása.

(5)[23] A FÖMI-t főigazgató vezeti.

(6) A FÖMI egyéb vezetői fölött a kinevezési jogkört, továbbá a FÖMI dolgozói fölött a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

(7) A Kormány másodfokú hatósági hatáskörben földmérési és távérzékelési szervként a minisztert jelöli ki.

(8)[24] A FÖMI - egyedi megállapodás alapján - a földhivatali nyilvántartások adatbázisából adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több földhivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és adattovábbítást végezhet.

(9)[25] A FÖMI a rendelkezésére álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységén kívül, megrendelők részére egyéb - alapító okiratában foglalt - szolgáltatási tevékenységet is végezhet, ha az alaptevékenysége feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

6. §[26]

(1) A Kormány telekalakítási eljárás lefolytatatására hatáskörrel rendelkező hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban - a honvédelmi és katonai célú ingatlanok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - első fokon a járási földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságként, ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül, az összevont telepítési eljárást lefolytató közreműködő építésügyi hatóságot jelöli ki.

6/A. §[27]

(1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésére

a) első fokon a járási földhivatalt,

b) másodfokon a megyei földhivatalt

jelöli ki.

(2) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására

a) első fokon a járási földhivatalt,

b) másodfokon a megyei földhivatalt

jelöli ki.

(3)[28] A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra a megyei földhivatalt jelöli ki.

(4)[29]

(5)[30] A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására a járási földhivatalt jelöli ki.

6/B. §[31]

A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott, a biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzésére

a) első fokon a járási földhivatalt,

b) másodfokon a megyei földhivatalt

jelöli ki.

I. Fejezet

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

7. §

(1)[32] Az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése, valamint az ingatlan-nyilvántartás vezetése első fokú ingatlanügyi hatóságként, a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.

(2)[33] Az Inytv. 72-74. §-a és 75. § (1) bekezdése szerinti ingatlanügyi hatóságként, a hozzáférési jogosultság megadására vonatkozó határozat meghozatalára, valamint az Inytv. 75. § (4) bekezdésében meghatározott, a hozzáférési jogosultság visszavonása vagy felfüggesztése tárgyában a határozat meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóságként a Kormány a FÖMI-t jelöli ki. A hozzáférési jogosultság visszavonása vagy felfüggesztése esetén ki kell kérni a miniszter véleményét.

(3)[34] Az Inytv. 75. § (4) bekezdése szerinti, a járási földhivatal bevonásával történő ellenőrzésre és a hozzáférési jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló javaslat megtételére jogosult ingatlanügyi hatóságként a Kormány a megyei - Budapesten a fővárosi - földhivatalt jelöli ki.

(3a)[35] A Kormány az Inytv. 70/A. § szerinti ingatlanügyi hatóságként, a magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítására a FÖMI-t jelöli ki.

(4)[36] Ha a csereszerződés alapján több körzeti földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, a döntés meghozatalára az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották.

(5)[37] Fedezetcsere esetén, ha a kérelem több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, a döntés meghozatalára az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelynek illetékességi területén fekvő ingatlanra a jelzálogjog bejegyzést kérik. Ha több - különböző járási földhivatal illetékességi területén fekvő - ingatlanra kérik a jelzálogjog bejegyzését, az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották.

7/A. §[38]

Az Inytv. 37. § (3) bekezdésének alkalmazása során aláírási címpéldánynak minősül a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, valamint az ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-minta.

7/B. §[39]

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11. §-ában meghatározott, a helyrajzi szám megváltoztatására irányuló tilalom alapján a helyrajzi számot akkor nem lehet megváltoztatni, ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma.

7/C. §[40]

Az eljáró szerv az eljárása során elektronikus dokumentumként általa lekérdezett nem hiteles tulajdonilap-másolatot - ha jogszabály a hiteles tulajdonilap-másolat felhasználását kifejezetten nem írja elő - az eljárása során, így különösen a tényállás tisztázásához felhasználhatja.

7/D. §[41]

Ha mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) bírósági végrehajtási árverésének vagy árverésen kívüli eladásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 139. §-ában foglalt feltételei 2014. március 14. napját követően következtek be vagy már azt megelőzően bekövetkeztek, de az ingatlan értékesítése még nem történt meg, a Vht. 306. § (2) bekezdésével összhangban, a föld kizárólag a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. §-a szerinti árverésen értékesíthető, és a tulajdonjog csak ilyen árverés alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

Több járási földhivatalt érintő beadvány benyújtása[42]

8. §

(1)[43] Ha a változás több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, mindegyik körzeti földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani.

(2)[44] A 7. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetekben az eredeti okiratot csak a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatalhoz kell benyújtani. A többi járási földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.

Az államhatár vonalában bekövetkezett változások ingatlan-nyilvántartási átvezetése

8/A. §[45]

Az ingatlan-nyilvántartásban az államhatár vonalának helyzetében és a határvonal megjelölésében bekövetkezett változásokat az járási földhivatal az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 1. §-ában említett, a határokmányt kihirdető törvény, illetve a kiegészítő határokmányt vagy a határjegyzőkönyvet jóváhagyó rendelet, továbbá a FÖMI által - a határokmánynak a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási példánya adattartalmával összhangban - elkészített változási vázrajz és az ahhoz tartozó egyéb munkarészek alapján vezeti át.

JOGORVOSLATOK

Fellebbezés

9. §

(1)[46] A járási földhivatal döntése ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezni.

(2)[47] Az az érdekelt, akinek a járási földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kérte, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést. E bekezdés alkalmazásában érdekeltnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti ügyfél minősül.

(3) A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának meghozataláig vissza lehet vonni.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosultnak kell tekinteni azokat, akikre nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet. Így különösen:

a) a kérelmezőt, az eljárást megindító szervet, az adatváltozást bejelentő személyt, továbbá azokat, akik ellen a bejegyzés jogszerzést, terhelést, változást, törlést eredményez;

b) ha nem azonos az eljárás megindítójával, azt akinek a javára valamely jogot, vagy akinek az ingatlanára vonatkozóan valamely tényt feljegyeznek vagy adatváltozást átvezetnek.

10. §

(1)[48] Ha a járási földhivatal fellebbezés kapcsán az Inytv. 54. §-ában meghatározottak szerint hozott határozatot és a fellebbezéssel megtámadott határozatot időközben az állami adóhatóságnak is megküldték, az új határozatot is meg kell küldeni az illetékhivatalnak.

(2)[49]

11. §

(1)[50] A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a járási földhivatalt új eljárásra utasítja.

(2)[51] Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az állami adóhatóságnak is kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott megyei földhivatali határozatot a bejegyzésről, törlésről szóló határozattal együtt az állami adóhatóság részére is meg kell küldeni.

Bírósági felülvizsgálati kérelem[52]

12. §

(1)[53] Az Inytv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az érdekelt a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő bírósági felülvizsgálati kérelmet.

(2)[54] A jogorvoslati kérelem benyújtása tényének feljegyzését követően a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap másolatával együtt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti határidőn a megyei földhivatalhoz fel kell terjeszteni.

(3)[55] Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem az ingatlan határvonalát, illetőleg területét érinti, a kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak is meg kell küldeni a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének az érintett tulajdoni lapokra történő bejegyzésével egyidejűleg.

(4)[56] A bíróság az iratokat a megyei földhivatal útján küldi a járási földhivatalnak.

Perfeljegyzés

13. §[57]

Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás

14. §[58]

Az Inytv. 86. §-ában foglalt hatáskörben hozott végzést a megyei földhivatal a járási földhivatal javaslatára hozza meg.

II. Fejezet

A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSÁVAL ÉS VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

15. §[59]

(1)[60] A Tfvt. 6. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyás tekintetében, ha az újrahasznosítással érintett terület több járási földhivatal illetékességi területére terjed ki, a megyei földhivatal jár el.

(2)[61]

16. §[62]

A Tfvt. 10. § (1) bekezdésében foglalt jogkörben eljárva, ha a más célú hasznosítás iránti kérelem több járási földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, a kérelmet a megyei földhivatal bírálja el.

17. §[63]

(1) A Kormány a földhivatalnak a 2. mellékletben meghatározott eljárásaiban, az abban meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, a 2. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2)[64]

(3)[65]

II/A. Fejezet[66]

TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS

17/A. §

(1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:

a) telekalakítási engedélyezési eljárás,

b) egyesített telekalakítási eljárás.

(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján

a) a telekalakítás engedélyezésére és

b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.

(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:

a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,

b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,

c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,

d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,

e) ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége,

f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

(4) Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az - a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult - nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult.

(5) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat,

b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét,

c) a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével,

d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését,

e) a telekalakítás célját, amely lehet:

ea) telekcsoport újraosztása,

eb) telekfelosztás,

ec) telekegyesítés,

ed) telek-határrendezés,

f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(6) Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek, az (5) bekezdésben foglaltakon túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak.

(7)[67] A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, mely a 3. melléklet 1. pontjában felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében. Amennyiben a telekalakítási eljárás megindításakor a kérelmező rendelkezik hatályos, záradékolt változási vázrajzzal, úgy a 3. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában foglalt munkarészek ismételt benyújtása nem szükséges.

(8)[68] Telekalakítási dokumentációt

a) építészeti-műszaki tervezési szakterületen geodéziai tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével

készíthet.

(9)[69] Ha a telekalakítási dokumentációt a (8) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét - felelős tervezőként - a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsággal rendelkező szakember tanúsítja a változási vázrajzon és a telekalakítási helyszínrajzon.

17/B. §

(1)[70] A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő harminc nap.

(2)[71] A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció részét képező változási vázrajz földhivatali vizsgálata és záradékolása külön - megelőző - eljárás keretében történt, úgy a telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a földhivatal - ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs - újra záradékolja. Amennyiben a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg - az ügyfél kérelmére keresetlevél benyújtásával - a járási földhivatal - ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs - hatályossági idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újra záradékolja.

(3) Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével - a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg.

(4) Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.

(4a)[72] Egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 15 nap.

(5) Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával a (2) bekezdésben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a telek adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését.

17/C. §

(1) A Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 4. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető.

(2)[73] A földhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt tizenöt napon belül megvizsgálja, és amennyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, ennek megfelelő záradékkal látja el. A földhivatal a záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező telket vagy telkeket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet - a szakhatóságok megkeresése nélkül - a földhivatalnak el kell utasítani.

(4)[74] A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a - 3. melléklet szerinti záradékkal ellátott - változási vázrajzot a határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére.

(5)[75] Amennyiben a telekalakítási eljárás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a telekalakítást bejegyző határozatot az illetékes bányakapitányságnak is meg kell küldeni.

17/D. §[76]

(1) A központi költségvetési forrásból finanszírozott és a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező építési beruházás tervezett megvalósítása érdekében lefolytatott egyesített telekalakítási eljárás telekalakítási engedélyezési eljárási szakaszának ügyintézési határideje 15 nap, a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 5 nap.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított telekalakítási eljárásban a 17/C. § (1) bekezdését - a szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltétele tekintetében - az építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

II/B. FEJEZET[77]

FÖLD TULAJDONJOGÁNAK ÁRVERÉSEN TÖRTÉNŐ MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ SZERZÉSI KÉPESSÉG IGAZOLÁSA

17/E. §

(1) A megyei földhivatal hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül vagy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 10. §-a alapján a föld tulajdonjogát megszerezheti, továbbá megfelel a Földforgalmi törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, csak a hatósági bizonyítványban megjelölt föld végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggő árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását igazolja.

(2) A hatósági bizonyítvány igénylésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, valamint az árverezésre kerülő föld fekvésének települését és helyrajzi számát.

(3) A hatósági bizonyítványt a megyei földhivatal 15 napon belül állítja ki.

III. Fejezet

FÖLDMÉRÉSI, TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

18. §[78]

(1)[79] A járási földhivatal illetékességi területén első fokú hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti feladatok a következők:

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése a változások folyamatos vezetése és az abból történő adatszolgáltatás;

b) a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyek intézése;

c) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező vázrajzok vizsgálata és záradékolása;

d) a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kijavítása;

e) az állami alapadatok adatbázisaiban bekövetkezett hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos feladatok végzése;

f) az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokkal összefüggő bejelentési kötelezettség betartásának ellenőrzése;

g) a hatáskörébe utalt szakfelügyeleti tevékenység ellátása;

h) állami alapmunkákkal kapcsolatos feladatok, illetve részfeladatok elvégzése;

i) az illetékességi területére vonatkozóan adat- és térképtár létesítése és működtetése;

j) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat tartalmának időszakos helyszíni ellenőrzése.

(2) A járási földhivatal hatósági tevékenységén kívül egyéb, az állami alapadatok előállításával kezelésével és felhasználásával kapcsolatos szolgáltató tevékenységet is végezhet, illetve végeztethet.

(3) A megyei földhivatal illetékességi területén hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti feladatok a következők:

a) az alaphálózati pontok adatbázisából, az állami földmérési térképi adatbázisból, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból történő adatszolgáltatás;

b) másodfokú eljárás a járási földhivatal hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti ügyekben;

c) földmérési és térképészeti szakfelügyelet ellátása;

d) az alaphálózatok megjelölésére szolgáló állandó földmérési jelek helyszínelése, karbantartása és védelme, pontpusztulás esetén a károkozóval szemben külön jogszabály szerinti eljárás megindítása;

e)[80] az alapponthálózatok megjelölésére szolgáló állandó földmérési jelek által elfoglalt területre vonatkozó használati jog gyakorlása, valamint az azzal kapcsolatos ügyekben való eljárás;

f) az állami alapmunkákkal kapcsolatban a megyei földhivatalra háruló hatósági feladatok ellátása;

g) a közigazgatási határok központi nyilvántartásával kapcsolatos, rá háruló feladatok ellátása;

h) jogszabályokban és szakmai szabályzatokban meghatározott nyilvántartások vezetése.

(4) A megyei földhivatal irányítja, ellenőrzi és felügyeli az illetékességi területéhez tartozó első fokon eljáró földhivatalok földmérési és térképészeti tevékenységét.

(5) A megyei földhivatal a hatósági feladatain kívül egyéb, az állami alapadatok adatbázisainak előállításával és kezelésével kapcsolatos földmérési és térképészeti feladatokat is végez, illetve végeztet.

(6) A megyei földhivatal az illetékességi területére vonatkozóan adat- és térképtárat létesít és működtet.

(7) A megyei földhivatal illetékességi területén szakfelügyeleti jogkörében ellenőrzi az állami alapadatok adatbázisainak jogszerű felhasználását.

(8) A megyei földhivatal az Fttv.-ben meghatározott bejelentésre kötelezett földmérési munkákról nyilvántartást vezet.

19. §[81]

(1) A FÖMI hatósági jogkörében ellátja:

a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei) vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a földmérési munkarészek nyilvántartását és változásvezetését, az államhatár adatbázisának üzemeltetését és az abból történő adatszolgáltatást;

b) az alapponthálózati pontok adatbázisának üzemeltetését és az ezzel kapcsolatos állami átvételi, nyilvántartási, változásvezetési, és adatszolgáltatási feladatokat;

c) a hatáskörébe utalt földmérési és térképészeti szakfelügyeleti tevékenységet;

d) az állami földmérési és ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok üzemeltetését;

e) az állami topográfiai térképi adatbázisok üzemeltetését és az állami átvételét és nyilvántartását;

f) az állami távérzékelési adatbázisok üzemeltetését és az abból történő adatszolgáltatást;

g) a Földrajzinév-tár adatbázisának üzemeltetését, változásvezetését és az abból történő adatszolgáltatást;

h) az archív analóg és digitális térképi adatbázisok üzemeltetését és az azokból történő adatszolgáltatást;

i)[82] a földmérő és földminősítő igazolványok kiállítását és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás vezetését;

j) a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően az Ingatlanrendező Földmérői Minősítés megadásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;

k) a pontáthelyezések és pontpótlások, valamint a megyei földhivatalok alappont helyszínelésének ellenőrzését;

l) megállapítja az államhatár jeleinek és határpontjainak koordinátáit EOV rendszerben;

m) a külön jogszabályokban delegált országos adatbázisok kezelését, változásvezetését és az azokból történő adatszolgáltatást;

n) fenntartja és üzemelteti az aktív állami GNSS alaphálózatot és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat;

o) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában hiteles záradékkal, valamint fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel ellátott hitelesített adatszolgáltatás végzését.

(2) A FÖMI az állami alapadatok adatbázisait kezeli, valamint országos térképtárat, létesít és működtet.

(3) A FÖMI kozmikus geodéziai obszervatóriumot üzemeltet.

(4) A FÖMI az állami alapadatok adatbázisainak előállításával és kezelésével kapcsolatos szolgáltató tevékenységet is végez, illetve végeztet.

(5) A FÖMI országos hatáskörében eljárva szakfelügyeleti jogkörében ellenőrzi az állami alapadatok adatbázisainak jogszerű felhasználását.

(6) A megyei földmérési szakfelügyelet elsőfokú határozata ellen másodfokon a FÖMI jár el.

(7) A FÖMI további feladatként ellátja:

a) az ország teljes területére vonatkozó állami földmérési alaptérképek eladási példányainak őrzését, valamint a külön jogszabályban meghatározott állami topográfiai térképek eredeti és eladási példányainak őrzését, kezelését, szolgáltatását, illetve értékesítését;

b) az államhatárral kapcsolatos helyszíni földmérési feladatokat;

c) fenntartja, fejleszti és szolgáltatja az ország területére a domborzatmodellt, a felületmodellt, a közigazgatási határadatbázist és geoportált üzemeltet;

d) a közigazgatási és fekvéshatárok adatbázisba szervezett központi nyilvántartását és az adatok értékesítését;

e) az állami alapmunkákkal összefüggő, a feladatkörébe utalt megrendeléssel és szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat;

f) az állami térképi adatbázisok készítésével kapcsolatos - feladatkörébe utalt -légifényképezésre és az űrfelvételek beszerzésére vonatkozó koordinációs, megrendelői, előfeldolgozási feladatokat;

g) az ingatlan-nyilvántartás központi számítógépes rendszerének üzemeltetését, fejlesztését, a változások - földhivatalokkal együttműködésben megvalósított - vezetését, az adatok szolgáltatását, illetve értékesítését;

h) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek nyilvántartásából és megállapítási eljárásából eredő egyes feladatokat;

i) kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat, ezen belül különösen a szakmai információs rendszerek fejlesztését, irányítását, rendszerfelügyeletét, valamint a földügyi igazgatást érintő földmérési, térképészeti, távérzékelési és térinformatikai tudományos kutatások végzését, országos összhangjának megvalósítását;

j) Az agrár szakigazgatás terület alapú támogatásainak megvalósítását célzó hazai és Európai Uniós delegált feladatok végrehajtását;

k) nemzetközi kötelezettségből származó feladatokat;

l) a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszer kialakítása és működtetése, melynek során együttműködik az érintett szakigazgatási szervezetekkel;

m) az állami alapadatok adatbázisainak hálózati szolgáltatón keresztül történő egyedi szerződést követő hozzáférések biztosítását;

n) az állami földmérési és ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok üzemeltetésével kapcsolatos fejlesztések és az előállításával kapcsolatos központi minőségbiztosítási feladatokat;

o) országos földügyi és távérzékelési levéltár fenntartását és működtetését;

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba; a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

(2)[83] E rendeletnek az egyes ingatlanügyi jogszabályok módosításáról szóló 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.)

a) 1. §-a által módosított 2. § (3), (4) és (5) bekezdését,

b) 2. §-a által módosított 6. §-át,

c) 3. §-a által módosított 17/A. § (7), (8) és (9) bekezdését,

c) 4. §-a által módosított 17/B. § (2) bekezdését,

d) 5. §-a által módosított 17/C. § (4) bekezdését,

e) 7. §-a által módosított 5. § (4) bekezdését,

f) 8. §-a által módosított 2. mellékletét,

g) 9. §-a által módosított 3. és 4. mellékletét

az Mr. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3)[84] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 6. §-át és 2. mellékletét a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(4)[85] E rendeletnek az egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 206/2013. (VI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr2.) 1. mellékletével megállapított 2. mellékletében foglaltakat az Mr2. hatálybalépését követően indult újrahasznosítási eljárással, valamint engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos ügyekben és az ilyen ügytípusokkal kapcsolatos megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21. §[86]

2011. január 1-jével a megelőzően működött fővárosi és megyei földhivatal általános és egyetemes jogutóda:

a) a Baranya Megyei Földhivatal esetében a Baranya Megyei Kormányhivatal,

b) a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal esetében a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal,

c) a Békés Megyei Földhivatal esetében a Békés Megyei Kormányhivatal,

d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal,

e) a Csongrád Megyei Földhivatal esetében a Csongrád Megyei Kormányhivatal,

f) a Fejér Megyei Földhivatal esetében a Fejér Megyei Kormányhivatal,

g) a Fővárosi Földhivatal esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala,

h) a Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal,

i) a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal esetében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,

j) a Heves Megyei Földhivatal esetében a Heves Megyei Kormányhivatal,

k) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal,

l) a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal esetében a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal,

m) a Nógrád Megyei Földhivatal esetében a Nógrád Megyei Kormányhivatal,

n) a Pest Megyei Földhivatal esetében a Pest Megyei Kormányhivatal,

o) a Somogy Megyei Földhivatal esetében a Somogy Megyei Kormányhivatal,

p) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal,

q) a Tolna Megyei Földhivatal esetében a Tolna Megyei Kormányhivatal,

r) a Vas Megyei Földhivatal esetében a Vas Megyei Kormányhivatal,

s) a Veszprém Megyei Földhivatal esetében a Veszprém Megyei Kormányhivatal,

t) a Zala Megyei Földhivatal esetében a Zala Megyei Kormányhivatal.

22. §[87] (1) Ahol jogszabály körzeti földhivatalt említ, azon a járási (a fővárosban a Budapesti 1. Számú, illetve Budapesti 2. Számú) földhivatalt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály járási földhivatalt említ, azon érteni kell a Budapesti 1. Számú Földhivatalt és a Budapesti 2. számú Földhivatalt is.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[88]

2. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[89]

A földhivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

[90]
1.2.3.4.
I. Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott
újrahasznosítási eljárásban közreműködő szakhatóságok
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
2.Minden esetben.A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságaNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
3.Ha a földrészlet az
ingatlan-nyilvántartás
szerint országos
jelentőségű védett
természeti területen vagy
Natura 2000 területen van.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy az újrahasznosítás a
természet védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek megfelel-e.
első fokon eljáró természetvédelmi hatóságmásodfokon eljáró természetvédelmi hatóság
3a.Ha a földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 27. §-ában meghatározott jog be van jegyezve vagy jogi jelleg fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az újrahasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek.területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
[91]
4.Ha az újrahasznosítást olyan
földrészleten valósítják
meg, amelyre az
ingatlan-nyilvántartásban
- jogi jellegként - régészeti
lelőhely, régészeti
védőövezet, műemlék,
illetve műemléki terület
ténye van feljegyezve, vagy
amelynek helyrajzi száma
a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ régészeti
lelőhelyeket, régészeti
védőövezeteket, műemléki
területeket és műemlékeket
tartalmazó adatbázisában
szerepel.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
újrahasznosítás a kulturális
örökség védelme
jogszabályban rögzített
követelményeinek
a kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
illetékes járási hivatal járási
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala
Ha az újrahasznosítást olyan
földrészleten valósítják
meg, amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban -jogi
jellegként - vagy az
adatbázisban régészeti
lelőhely, vagy régészeti
védőövezet ténye van
feljegyezve, Budapest
Főváros Kormányhivatala
Építésügyi és
Örökségvédelmi Hivatala,
ha az újrahasznosítást olyan
földrészleten valósítják
meg, amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban - jogi
jellegként - vagy az
adatbázisban műemlék,
illetve műemléki terület
ténye van feljegyezve, az
illetékes fővárosi vagy
a megyei kormányhivatal
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala.
[92]
II. A földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
1. Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
2. Minden esetben.A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságaNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
3. Ha a termőföld az
ingatlan-nyilvántartás
szerint országos
jelentőségű védett
természeti területen
vagy Natura 2000
területen van.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
végleges más célú hasznosítás a
természet védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a
tájvédelem jogszabályban rögzített
követelményeinek
a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
első fokon eljáró
természetvédelmi
hatóság
másodfokon eljáró
természetvédelmi
hatóság
3 a. Ha a földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 27. §-ában meghatározott jog be van jegyezve vagy jogi jelleg fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.Annak elbírálása kérdésében, hogy a
végleges más célú hasznosítás megfelel-e
az ivóvízbázis védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek, valamint a
vizek lefolyására, az árvíz és a jég
levonulására vonatkozó
követelményeknek.
területi vízügyi
hatóság
Országos Vízügyi Hatóság
[93]
4.Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyzőfővárosi és megyei kormányhivatal
5.Ha a más célú hasznosítást
olyan földrészleten tervezik
megvalósítani, amelyre az
ingatlan-nyilvántartásban
- jogi jellegként - régészeti
lelőhely, régészeti
védőövezet, műemlék,
illetve műemléki terület
ténye van feljegyezve, vagy
amelynek helyrajzi száma
a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ régészeti
lelőhelyeket, régészeti
védőövezeteket, műemléki
területeket és műemlékeket
tartalmazó adatbázisában
szerepel.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a más
célú hasznosítás a kulturális
örökség védelme
jogszabályban rögzített
követelményeinek
a kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
illetékes járási hivatal járási
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala
Ha a más célú hasznosítást
olyan földrészleten tervezik
megvalósítani, amelyre az
ingatlan- nyilvántartásban
-jogi jellegként - vagy az
adatbázisban régészeti
lelőhely, vagy régészeti
védőövezet ténye van
feljegyezve, Budapest
Főváros Kormányhivatala
Építésügyi és
Örökségvédelmi Hivatala,
ha a más célú hasznosítást
olyan földrészleten tervezik
megvalósítani, amelyre az
ingatlan- nyilvántartásban
-jogi jellegként - vagy az
adatbázisban műemlék,
illetve műemléki terület
ténye van feljegyezve, az
illetékes fővárosi vagy
a megyei kormányhivatal
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala.
[94]
III. A földhivatal termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
2.Minden esetbenA termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságaNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
[95]
3.Ha a termőföld az
ingatlan-nyilvántartás
szerint országos
jelentőségű védett
természeti területen vagy Natura 2000 területen van.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
az ideiglenes más célú hasznosítás
a természet védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek megfelel-e.
első fokon eljáró természetvédelmi hatóságmásodfokon eljáró természetvédelmi hatóság
3 a.Ha a földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 27. §-ában
meghatározott jog be van jegyezve vagy jogi jelleg fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
időleges más célú hasznosítás megfelel-
e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek,
valamint a vizek lefolyására, az árvíz és
a jég levonulására vonatkozó
követelményeknek.
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
4.Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyzőfővárosi és megyei kormányhivatal
5.Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisában szerepel.Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalaHa a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban - jogi jellegként - vagy az adatbázisban régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban - jogi jellegként - vagy az adatbázisban műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, az illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala.
[96]
IV. A földhivatal engedély nélküli más célú hasznosítási eljárásában közreműködő szakhatóságok
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
2.Minden esetben.A termőföld minőségi védelme
követelményeinek való
megfelelés.
megyei
kormányhivatal
növény- és
talajvédelmi
igazgatósága
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
3.Ha a termőföld az ingatlan-
nyilvántartás szerint országos
jelentőségű védett természeti
területen vagy Natura 2000
területen van.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
végleges más célú
hasznosítás vagy az
eredeti állapot
helyreállítás a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti
és közösségi jogi
követelményeknek
megfelel-e.
első fokon eljáró
természetvédelmi
hatóság
másodfokon eljáró
természetvédelmi
hatóság
4.Ha a termőföld
az ingatlan-
nyilvántartás szerint
helyi jelentőségű
védett természeti
területen található.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a más célú hasznosítás
vagy az eredeti állapot
helyreállítás a helyi
önkormányzati rendeletben
meghatározott természetvédelmi
követelményeknek megfelel-e.
települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
fővárosi és megyei
kormányhivatal
[97]
5.Ha a más célú
hasznosítást olyan
földrészleten
valósították meg,
amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban
- jogi jellegként -
régészeti lelőhely,
régészeti védőövezet,
műemlék, illetve
műemléki
terület ténye van
feljegyezve, vagy
amelynek helyrajzi
száma a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ régészeti
lelőhelyeket,
régészeti
védőövezeteket,
műemléki területeket
és műemlékeket
tartalmazó
adatbázisában
szerepel.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a más célú hasznosítás vagy
az eredeti állapot helyreállítás
a kulturális örökség védelme
jogszabályban rögzített
követelményeinek megfelel-e.
illetékes járási
hivatal járási
építésügyi és
örökségvédelmi
hivatala
Ha a más célú
hasznosítást olyan
földrészleten tervezik
megvalósítani,
amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban - jogi
jellegként - vagy
az adatbázisban
régészeti lelőhely, vagy
régészeti védőövezet
ténye van feljegyezve,
Budapest Főváros
Kormányhivatala
Építésügyi és
Örökségvédelmi
Hivatala, ha a más
célú hasznosítást
olyan földrészleten
tervezik megvalósítani,
amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban - jogi
jellegként - vagy
az adatbázisban
műemlék, illetve
műemléki terület
ténye van feljegyezve,
az illetékes fővárosi
vagy a megyei
kormányhivatal
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala.

3. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[98]

A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma és a telekalakítási dokumentáció záradéka

1. A telekalakítási dokumentáció tartalma:

1.1 Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól és követelményrendszeréről, a minősítés és az állami átvétel rendjéről, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Ingatlan-nyilvántartási törvényben előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata készítésének részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott változási vázrajz és annak kötelező mellékletei,

1.2. A telekalakítási helyszínrajz, amely az ingatlan-nyilvántartási térképi adatok felhasználásával, olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt a telekalakítási helyszínrajzon fel kell tüntetni. A telekalakítási helyszínrajz a következőket tartalmazza:

1.2.1. a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint,

1.2.2. a telekalakítással érintett telkeken meglévő építmények kontúrvonalai,

1.2.3. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal, és egyéb joggal - különösen az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok - terhelt területek határvonala;

1.2.4. a bontás alatt álló épületek "bontás alatt" megjegyzéssel,

1.2.5. a telekalakítással érintett telken lévő összes építmény távolsága a tervezett telekhatártól, és a létrejövő telekméretek, beépített telek esetén a telkek eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százaléka,

1.2.6. utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése, 1.3. A digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón.

2. A telekalakítási záradék:

A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot

"A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos."

záradékszöveggel látja el.

4. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[99]

A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok

[100]
1.2.3.4.
Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
1.Telekcsoport újraosztása,
telek megosztása, telkek
egyesítése és telekhatár
rendezése esetén, kivéve
termőföldek birtok
összevonási céllal történő
telekalakítását
50 hektárig, azzal
a feltétellel, hogy
a kialakítandó
földrészletek területe
nem lehet kisebb
a változás előtti
területtől.
A telekalakítás megfelel-e
a településrendezési
követelményeknek és
a helyi építési
szabályzatnak.
"FONT-FAMILY: 'Times New Roman','serif'; ">a telekalakítás helye
szerint illetékes
települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
fővárosi és megyei
kormányhivatal
2.Életvédelmi rendeltetésű
építmény, óvóhely
telkének kialakítása
esetén.
A jogszabályban előírt
polgári védelmi
követelmények érvényre
juttatása érdekében.
a telekalakítás helye
szerint illetékes
katasztrófavédelmi
kirendeltség
fővárosi, megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság
3.1.Ha a telekalakításra a vasúti
pálya szélső vágányának
tengelyétől számított 50
méteren belüli övezetben
kerül sor.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
telekalakítás - a vasút
állagára, a vasúti
forgalom biztonságára,
a vasúti pályahálózat
működtetője
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek
végrehajtására
gyakorolt hatása alapján
- engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti
és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
1.2.3.4.
Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
3.2.Ha a telekalakítással új
útterület jön létre és olyan
földrészlet kialakítására
irányul, amelynek kivett
megnevezése út.
A tervezett telekalakítási
eljárásban a
közlekedésbiztonsági és
útügyi érdekek érvényre
juttatása.
a telekalakítás helye
szerint illetékes fővárosi
és megyei
kormányhivatal
közlekedési
felügyelősége
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
3.3.Ha a telekalakítás meglévő
út területét érinti.
A tervezett telekalakítási
eljárásban a
közlekedésbiztonsági és
útügyi érdekek érvényre
juttatása érdekében a
közútkezelői
hozzájárulás
felülbírálása.
a telekalakítás helye
szerint illetékes fővárosi
és megyei
kormányhivatal
közlekedési
felügyelősége
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
3.4.Ha a telekalakítás meglévő
állandó, ideiglenes
működésű repülőtér
területét érinti.
A tervezett telekalakítás
nem korlátozza-e
indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben
a polgári célú
légiközlekedést, illetve a
repülőtéri létesítmények
működését.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
4.A víziutak medrét és a
kikötők, átkelők, vízpartok és
vízterületek telkét érintő
telekalakítás esetén.
A tervezett telekalakítás
nem korlátozza-e
indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben
a polgári célú vízi
közlekedést, illetve
hajózási létesítmények
működését.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti
és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
5.Erdő megosztása.A fenntartható
erdőgazdálkodás
vizsgálata az erdőről, az
erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról
szóló 2009. évi XXXVII.
törvény 86. §-a alapján.
megyei kormányhivatal
erdészeti igazgatósága
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
6. 1.Ha a telekalakítás olyan
ingatlant érint, amelyre az
ingatlan-nyilvántartásban -
jogi jellegként - régészeti
lelőhely, régészeti
védőövezet jogi jelleg ténye
van feljegyezve, vagy
amelynek helyrajzi száma a
régészeti lelőhelyeket,
régészeti védőövezeteket
tartalmazó, a Budapest
Főváros Kormányhivatalának
örökségvédelmi irodája által
vezetett adatbázisban
szerepel. adatbázisban
szerepel.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
telekalakítás a kulturális
örökség védelme
jogszabályban rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
területileg illetékes
járási hivatal járási
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala
a Budapest Főváros
Kormányhivatal
szakigazgatási
szerveként működő
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala
[101]
1.2.3.4.
Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
6. 2.Ha a telekalakítás olyan
ingatlant érint, amelyre az
ingatlan-nyilvántartásban -
jogi jellegként - műemlék,
illetve műemléki terület jogi
jelleg ténye van feljegyezve,
vagy amelynek helyrajzi
száma a Budapest Főváros
Kormányhivatalának
örökségvédelmi irodája által
vezetett műemléki
területeket és műemlékeket
tartalmazó adatbázisban
szerepel.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
telekalakítás a kulturális
örökség védelme
jogszabályban rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
területileg illetékes
járási hivatal járási
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala
a területileg illetékes
fővárosi vagy a megyei
kormányhivatal
szakigazgatási
szerveként működő
építésügyi és
örökségvédelmi hivatala
7.Ha a telekalakítás olyan
ingatlant érint, amelyre az
ingatlan-nyilvántartásban
országos jelentőségű védett
természeti terület, törvény
erejénél fogva védett forrás,
láp, barlang, víznyelő, szikes
tó, kunhalom, földvár,
természeti terület, Natura
2000 terület, ökológiai
folyosó, természetvédelmi
terület, nemzeti park,
tájvédelmi körzet,
természeti emlék, barlang
felszíni védőövezet jogi
jelleg ténye van feljegyezve.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
telekalakítás a természet
védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi
jogi követelményeknek
a kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
első fokon eljáró természetvédelmi hatóságmásodfokon eljáró természetvédelmi hatóság
8.Ha a telekalakítás olyan
ingatlant érint, amelyre az
ingatlan-nyilvántartásban -
jogi jellegként - helyi
jelentőségű védett
természeti terület,
természetvédelmi terület,
természeti emlék jogi jelleg
ténye van feljegyezve.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
telekalakítás a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
települési
önkormányzat jegyzője,
fővárosban főjegyző
fővárosi, megyei
kormányhivatal

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 370. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[2] Beiktatta a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 371. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[3] Megállapította a 357/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.01.02.

[4] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[5] Megállapította a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[6] Megállapította a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.07.30.

[7] Beiktatta a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.05.01.

[8] Beiktatta a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.05.01.

[9] Beiktatta a 371/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2013.11.01.

[10] Megállapította a 357/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.01.02.

[11] Megállapította a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[12] Megállapította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[13] * Szabályozására lásd 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet.

[14] Megállapította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 69. § d) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[16] Megállapította a 357/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.01.02.

[17] Hatályon kívül helyezte a 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 24. § a) pontja. Hatálytalan 2011.07.05.

[18] Hatályon kívül helyezte a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2011.01.01.

[19] Módosította a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[20] Hatályon kívül helyezte a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2010.07.30.

[21] Hatályon kívül helyezte a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 373. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014.09.05.

[22] Módosította a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 7. § -a. Hatályos 2010.05.01.

[23] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 373. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.09.05.

[24] Megállapította a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[25] Beiktatta a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[26] Megállapította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 33. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[27] Beiktatta az 560/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[28] Beiktatta az 560/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.05.01.

[29] Hatályon kívül helyezte a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014.08.01.

[30] Beiktatta az 560/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.05.01.

[31] Beiktatta a 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 2014.03.01.

[32] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésem valamint a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § b) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[33] Megállapította a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 16. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[34] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[35] Beiktatta a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[36] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[37] Megállapította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[38] Beiktatta a 163/2009. (VIII. 6.) Korm. rendelet 39. § - a. Hatályos 2009.08.07.

[39] Beiktatta a 31/2010. (II. 22.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2010.02.25.

[40] Számozását módosította a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[41] Beiktatta a 135/2014. (IV. 22.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2014.04.22.

[42] A címet módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[43] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[44] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[45] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[46] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[47] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[48] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésem valamint a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § d) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[49] Hatályon kívül helyezte a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.05.15.

[50] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[51] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 514. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[52] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 514. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[53] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 514. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[54] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 514. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[55] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 514. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[56] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[57] Hatályon kívül helyezte a 107/2009. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.05.15.

[58] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[59] Megállapította a 357/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2008.01.02.

[60] Megállapította a 371/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2013.11.01.

[61] Hatályon kívül helyezte a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése 16. pontja. Hatálytalan 2009.03.01.

[62] Megállapította a 371/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2013.11.01.

[63] Megállapította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[64] Hatályon kívül helyezte a 405/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 33. § c) pontja. Hatálytalan 2012.12.29.

[65] Hatályon kívül helyezte a 405/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 33. § c) pontja. Hatálytalan 2012.12.29.

[66] Beiktatta a 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2010.01.01.

[67] Módosította a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § e) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[68] Megállapította a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.05.01.

[69] Beiktatta a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.05.01.

[70] Módosította a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (84) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[71] Megállapította a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[72] Beiktatta a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[73] Módosította a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (84) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[74] Beiktatta a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § -a. Hatályos 2010.05.01.

[75] Beiktatta a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[76] Beiktatta a 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2011.08.11.

[77] Beiktatta a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.08.01.

[78] Megállapította a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[79] Módosította a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[80] Módosította a 206/2013. (VI. 17.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2013.06.20.

[81] Beiktatta a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2013.01.01.

[82] Megállapította a 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 15. § - a. Hatályos 2013.03.16.

[83] Beiktatta a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 6. § -a. Hatályos 2010.05.01.

[84] Beiktatta a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2012.07.01.

[85] Beiktatta a 206/2013. (VI. 17.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2013.06.20.

[86] Beiktatta a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[87] Beiktatta a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[88] Hatályon kívül helyezte a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 69. § d) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[89] Megállapította a 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[90] Módosította a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2014.02.25.

[91] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 372. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[92] Módosította a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2014.02.25.

[93] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 372. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[94] Módosította a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 20. § - a (Melléklet 10. pont). Hatályos 2012.03.15.

[95] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 372. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[96] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[97] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 372. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[98] Megállapította a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[99] Megállapította a 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[100] Módosította a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 20. § - a. Hatályos 2013.07.20.

[101] Módosította az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdés a) és b) pontja. Hatályos 2014.01.01.

Tartalomjegyzék