2013. évi CI. törvény
az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról
1. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
1. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában nukleáris létesítmény:)
"a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény,"
(2) Az Atv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"14. kiégett üzemanyag: az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha radioaktív hulladéknak minősül, annak végleges elhelyezéséről gondoskodni kell;"
(3) Az Atv. 2. §-a a következő 40-44. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"40. átmeneti tárolás: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék környezettől elszigetelt átmeneti tárolása az erre a célra szolgáló létesítményben a későbbi visszanyerés vagy - később meghozandó döntés alapján - későbbi végleges elhelyezés céljából;
41. kiégett üzemanyag kezelése: a kiégett üzemanyag mozgatásával, átmeneti tárolásával, újrafeldolgozásával, továbbá végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;
42. radioaktív hulladék kezelése: a radioaktív hulladék mozgatásával, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;
43. újrafeldolgozás: olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja nukleáris vagy más radioaktív anyag kinyerése kiégett üzemanyagból további felhasználás céljára;
44. végleges elhelyezés: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezése."
2. § (1) Az Atv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit a hatáskörrel rendelkező hatóságok a jogszabályok, a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg."
(2) Az Atv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés szerinti hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazása - ideértve a villamosenergiatermelést, a radioizotópok alkalmazását, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelését is - és fejlesztése terén érdekelt bármely más szervtől vagy szervezettől."
3. § Az Atv. "Alapelvek" alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § (1) A Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a magyar államot terheli, kivéve
a) a használaton kívüli zárt sugárforrást, ha azt az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz visszaszállították, valamint
b) a kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol kutatóreaktorban használatos üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.
(2) A kiégett üzemanyagnak és a radioaktív hulladéknak feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történő szállítása esetén a magyar állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos, végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.
(3) A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell véglegesen elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal - a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével - hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés céljából.
(4) A (3) bekezdés szerinti szállítást megelőzően Magyarország értesíti az Európai Bizottságot a megállapodás tartalmáról, valamint a lehető legteljesebb mértékben meggyőződik arról, hogy a célország:
a) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek,
b) a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az e törvényben meghatározott célokkal, és
c) radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programban meghatározott követelmények szerint irányítják."
4. § Az Atv. I. fejezete a következő alcímcímmel, valamint 5/B. és 5/C. §-sal egészül ki:
"Nemzeti politika és nemzeti program
5/B. § (1) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére nemzeti politikát fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan (a továbbiakban: nemzeti politika).
(2) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti politikát.
(3) Az Országgyűlés a nemzeti politikáról normatív országgyűlési határozatban rendelkezik.
(4) A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó, a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) gondoskodik.
(5) A nemzeti politika kidolgozása során az alábbi elveket kell érvényesíteni:
a) a radioaktív hulladék keletkezését - megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, így különösen a nukleáris és a más radioaktív anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén -aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt az ésszerűen megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani,
b) figyelembe kell venni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket,
c) a kiégett üzemanyagot és a radioaktív hulladékot biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével,
d) az intézkedéseket a fokozatosság elve alapján kell végrehajtani,
e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie, akinél ezek az anyagok keletkeznek, továbbá
f) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.
(6) A nemzeti politikában ki kell térni a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak megtervezésére és megvalósítására is.
5/C. § (1) A Kormány a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti programot fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére kiterjedően (a továbbiakban: nemzeti program).
(2) A Kormány ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti programot.
(3) A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről a kijelölt miniszter gondoskodik. A nemzeti program elkészítése, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a műszaki és a tudományos fejlődés eredményeit, a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlásokat, az üzemi és az üzemzavari eseményekből levont tanulságokat, valamint a bevált gyakorlatot is.
(4) A nemzeti programnak ki kell terjednie
a) a nemzeti politika általános célkitűzéseire,
b) a kivitelezés jelentős szakaszaira és a szakaszok teljesítésének időbeli ütemezésére,
c) valamennyi meglévő kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék leltárára,
d) a jövőben keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyiségek becslésére, ideértve a leszerelésből származó kiégett üzemanyagot és radioaktív hulladékot is,
e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó koncepciókra vagy tervekre és műszaki megoldásokra, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig,
f) a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciókra vagy tervekre, ideértve azt az időtartamot is, amíg az ellenőrzéseket fenn kell tartani, valamint azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni,
g) azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírására, amelyek révén a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők,
h) a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körökre és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra,
i) a nemzeti program költségeinek felmérésére, a felmérés alapjára és feltételezéseire, ideértve a költségek időbeli alakulását is,
j) az érvényben lévő finanszírozási rendszerre,
k) az átláthatóságot, tájékoztatást szolgáló eszközökre, eljárásokra, valamint
l) más tagállammal vagy harmadik országgal kötött, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló megállapodásra.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott leltárban a radioaktív hulladékok osztályozásával összhangban fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag helyét és mennyiségét."
5. § (1) Az Atv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal, felügyeletét a kijelölt miniszter látja el. Az atomenergiafelügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet."
(2) Az Atv. 8. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv)
"g) ellátja az 5/A. § (4) bekezdése alapján Magyarországot terhelő kötelezettségeket."
6. § Az Atv. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok értékelése, elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik meg arról, hogy
a) az atomenergia alkalmazása,
b) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója, valamint azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, valamint
c) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója üzemeltetése, továbbá az átalakítás végrehajtása megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.
(2) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója folyamatos hatósági felügyelet alatt áll. Az atomenergia-felügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a) egyedi hatósági eljárás keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,
b) az engedélyes tevékenységének, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével,
c) folyamatos, valamint egyedi eljárás során végzett ellenőrzéssel, az átalakításhoz kapcsolódó ellenőrzési program végrehajtásával, és
d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárás lefolytatásával."
7. § Az Atv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az atomerőmű engedélyese a munkaalkalmassági követelmények meghatározása során alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához szükséges ellenőrzésről."
8. § Az Atv. 11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja, 5. és 10. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja, valamint 3., 4. és 6-9. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel."
9. § Az Atv. 12. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az ügyintézés határideje:
a) a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások, valamint a tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapítása és a fizikai védelmi rendszer első alkalommal történő engedélyezése esetében hat hónap,
b) a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3-9. pontja szerinti ügyekben hatvan nap.
(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, valamint a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások esetében legfeljebb kilencven nappal, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3-9. pontja szerinti ügyekben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő az (1) bekezdés a) pontja, valamint a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja esetében 45 nap, a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja esetében pedig 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti."
10. § (1) Az Atv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 20. és 21. pontjának megfelelően a radioaktív anyagokról - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagokról - központi nyilvántartást vezet, amely a név és az elérhetőségi adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."
(2) Az Atv. 16. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A központi nyilvántartás tartalmazza:
a) a radioaktív anyagok helyét, fizikai és kémiai tulajdonságait,
b) a radioaktív anyag tulajdonosának és birtokosának nevét és lakcímét,
c) az atomenergia alkalmazóját és a radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységeket,
d) a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét és lakcímét vagy a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vezetőjének nevét és címét,
e) a radioaktív anyag feltalálási helyét,
f) zárt sugárforrások esetében - ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat is - tulajdonosonként és birtokosonként és radionuklidonként a radioaktív anyagok engedélyezett maximális készletét, aktuális készletét, fajtáját, aktivitását és rendeltetését (a felhasználás és az alkalmazás engedélyezett formáját),
g) nyitott sugárforrások esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva tulajdonosonként és birtokosonként, valamint radionuklidonként a radioaktív anyagok mennyiségét, készletváltozását, felhasználását, fajtáját, eredeti aktivitását és rendeltetését,
h) radioaktív hulladékok esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva a radioaktív hulladékok mennyiségét, készletváltozását és fajtáját tulajdonosonként és birtokosonként, radioaktív hulladék osztályonként, valamint amennyiben ismert, radionuklidonként.
(3b) A központi nyilvántartás nukleáris anyagok esetében tartalmazza továbbá:
a) a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységeket és telephelyeket,
b) az egyes nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalmát,
c) az összes nukleáris anyaggal rendelkező szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és összesített mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint összesített hasadóanyag tartalmát,
d) a nukleáris anyagoknak a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek közötti forgalmát,
e) a nemzetközi jelentésekben és adatszolgáltatásokban szereplő adatközlések helyességét."
(3) Az Atv. 16. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki, és a (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6a) A radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak.
(7) Saját magára vonatkozóan valamennyi, radioaktív és nukleáris anyaggal rendelkező és adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet a radioaktív és a nukleáris anyagok nyilvántartásából. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat, beleértve a (4) bekezdésben meghatározott adatokat is, igényelhet a központi nyilvántartásból. A központi nyilvántartás adatai statisztikai célokra felhasználhatók."
11. § (1) Az Atv. 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
"Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre"
(2) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
"1. a nukleáris létesítmény:
a) telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához,
b) létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez
szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;"
(3) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
"12. nukleáris létesítmény, valamint radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;"
(4) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
"15. radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelye kiválasztásának, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának és lezárásának engedélyezése, ellenőrzése;"
(5) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
"18. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;"
12. § Az Atv. "Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásában" alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
"18/A. § Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott telephely vizsgálati és értékelési engedélyezési, telephely-engedélyezési, valamint létesítési engedélyezési eljárásért, továbbá a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
13. § Az Atv. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szakértői tevékenység engedélyezése, új szakterülettel való bővítésének engedélyezése iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
14. § Az Atv. 19/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A nyilvántartás a (3) bekezdés d)-i) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."
15. § Az Atv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kormány által kijelölt szerv tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára, továbbá gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, és a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről."
16. § (1) Az Atv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását biztosító elkülönített állami pénzalap."
(2) Az Atv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelő szerve a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium."
(3) Az Atv. 62. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (2) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni, továbbá a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésével kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti szerv által ellátott feladatokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kell finanszírozni.
(4) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője:
a) szerződést köt a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szervvel a 40. § szerinti feladatok finanszírozására,
b) engedélyezi, hogy a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv megkösse a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramja szerinti célkitűzések teljesítéséhez szükséges szerződéseket,
c) nyilvántartja és kezeli a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv által kötött szerződéseket,
d) előkészíti és a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap költségvetési előirányzatát érintő előirányzat-módosítást, továbbá
e) megvizsgálja, és egyetértése esetén a (6) bekezdés szerinti testület előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, továbbá az éves munkaprogramokat és beszámolókat.
(5) A (4) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumok kijelölt miniszterhez való felterjesztéséhez csatolni kell az atomenergia-felügyeleti szerv előzetes szakmai értékelését is."
(4) Az Atv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kijelölt miniszter Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos munkájának segítése érdekében értékelő és előzetes állásfoglalást kialakító testület működik."
17. § Az Atv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"63. § (1) Az atomerőmű a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának - beleértve a tároló leszerelését is -, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani. Az adott évre megállapított összeg arányos részét közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kincstárnál vezetett számlájára havonta, a hónap 15. napjáig kell befizetni.
(2) Atomerőmű esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze:
a) az atomerőmű teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával,
b) az első előzetes leszerelési terv költsége kivételével valamennyi, az atomerőmű, továbbá a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója leszerelésével,
c) a 10/A. § (2) bekezdése szerint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatással, valamint
d) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrejöttét megelőzően létesített radioaktívhulladék-tárolóban a 63/A. § szerinti befizetési kötelezettségből származó bevételből nem fedezett, a véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék tárolásával, a tároló biztonságnövelésével és üzemeltetésével
járó költségeket.
(3) Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével.
(4) A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény vagy központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény esetében a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezését szolgáló tároló létesítésével, üzemeltetésével, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, valamint a nukleáris létesítmény leszerelésével és lebontásával és az annak következtében keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket azok felmerülésekor kell befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében."
18. § Az Atv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:
"63/A. § (1) A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény üzemideje alatt a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket a hulladék tárolóba történő beszállításakor kell megfizetni az 1. mellékletben meghatározottak szerint. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében.
(2) Az atomenergia olyan alkalmazója, amely nem tartozik a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint az (1) bekezdés hatálya alá, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos, az 1. melléklet alapján meghatározott befizetési kötelezettségét a hulladék tárolóba történő beszállításakor teljesíti.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti beszállító a fizetési kötelezettségének a beszállítást követő 15 napon belül köteles eleget tenni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel.
(4) Az 1. melléklet szerint meghatározott befizetési kötelezettség számításánál a radioaktív hulladék térfogatát a csomagolás névleges bruttó térfogatára, névleges térfogat hiányában a csomagolást befoglaló téglatest térfogatára kell vonatkoztatni, de a legkisebb elszámolható mennyiség hulladékcsomagonként 5 liter.
(5) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételi forrását a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint az (1) és (2) bekezdés szerinti befizetések képezik."
19. § Az Atv. 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el."
20. § Az Atv. "Vegyes és hatályba léptető rendelkezések" alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:
"66/C. § (1) A nemzeti politikát első alkalommal 2014. október 31-ig kell elfogadni.
(2) A nemzeti programot első alkalommal 2015. március 31-ig kell elfogadni.
(3) Az Európai Bizottságot a nemzeti program tartalmáról első alkalommal 2015. augusztus 23-ig kell értesíteni."
21. § Az Atv. "Vegyes és hatályba léptető rendelkezések" alcíme a következő 66/D. §-sal egészül ki:
"66/D. § Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 7. §-ával megállapított 10. § (4) bekezdése szerinti alkohol- és drogpolitikát első alkalommal 2013. december 31-ig kell megalkotni."
22. § (1) Az Atv. 67. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"h) a 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervnek az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos európai uniós kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét;"
(2) Az Atv. 67. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"o) a 10/A. § alapján létrejött társulások számára a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból nyújtható támogatás felosztásának módjára, folyósítására, a támogatási szerződés tartalmára, a társulások tájékoztatási és ellenőrzési célú tevékenységére, a tároló engedélyesének ezt elősegítő kötelezettségeire, valamint a kiégett üzemanyag támogatás szempontjából való minősítésére vonatkozó szabályokat;"
(3) Az Atv. 67. §-a a következő t) és u) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"t) a radioaktívhulladék-tároló, a radioaktív hulladék átmeneti tárolója és a felszín alatti vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket;
u) a 62. § (6) bekezdése szerinti testület létrehozását, összetételét, tevékenységét, álláspontja kialakításának rendjét és működésének feltételeit;"
(4) Az Atv. 67. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"v) a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója engedélyezési, ellenőrzési, jelentési követelményeit."
23. § (1) Az Atv. 68. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"a) a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok szabályait az egészségügyért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;"
(2) Az Atv. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
"d) az atomenergia-felügyeleti szerv igazgatási szolgáltatási díj ellenében végzett eljárásai esetében az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének szabályait, a díj mértékét illetően az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;"
(3) Az Atv. 68. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
"h) a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 63/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének módját."
(4) Az Atv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Felhatalmazást kap a bányászati ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelye alkalmasságának megállapításánál, valamint műszaki tervezésénél irányadó földtani követelményrendszert, továbbá a földtani vizsgálatok engedélyezésére és a vizsgálat eredményének jóváhagyására vonatkozó hatósági eljárás szabályait."
24. § Az Atv. a következő 70. §-sal egészül ki:
"70. § Ez a törvény a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
25. § Az Atv. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
26. § (1) Az Atv.
a) 2. § 38. pontjában az "ártalmatlanítás (végleges elhelyezés)" szövegrész helyébe az "ártalmatlanítás" szöveg,
b) 11/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "telepítéséhez" szövegrész helyébe a "telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához" szöveg,
c) 9. § (2) bekezdésében és 12/A. § (5) bekezdésében az "atomenergiafelügyeleti szerv" szövegrész helyébe az "atomenergia-felügyeleti szerv" szöveg,
d) 14. § (4a) bekezdésében és 32. § (1) bekezdésében az "atomenergia felügyeleti" szövegrész helyébe az "atomenergia-felügyeleti" szöveg,
e) 14. § (5) bekezdésében a "telepítéséhez" szövegrész helyébe a "telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához" szöveg,
f) 17. § (5) bekezdésében a "kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez az átalakítás engedélyezésére" szövegrész helyébe az "engedély iránti kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez" szöveg,
g) 17. § (6) bekezdésében az "a nukleáris biztonsági hatóságnál" szövegrész helyébe az "az atomenergiafelügyeleti szervnél" szöveg,
h) 17. § (7) bekezdésében a "telepítéséhez" szövegrész helyébe a "telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez" szöveg,
i) 20. § (1) bekezdés h) pontjában az "ionizáló sugárzást kibocsátó" szövegrész helyébe az "ionizáló sugárzást létrehozó" szöveg,
j) 47. § (1) bekezdés d) pontjában az "építésügyi" szövegrész helyébe az "építésfelügyeleti" szöveg,
k) 64. § (1) bekezdésében az "államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény" szövegrész helyébe az "államháztartásról szóló törvény" szöveg,
l) 67. § d) pont db) alpontjában a "telepítésre," szövegrész helyébe a "telephely vizsgálatára és értékelésére, a telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására," szöveg,
m) 67. § f) pontjában a "tevékenységét" szövegrész helyébe a "létrehozását, tevékenységét" szöveg,
n) 67. § q) pontjában a "testület" szövegrész helyébe a "szerv" szöveg,
o) 67. § r) pontjában a "fizikai védelmi rendszerrel" szövegrész helyébe a "tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapításával, valamint a fizikai védelmi rendszerrel" szöveg,
p) 68. § (8) bekezdésében a "szervet irányító" szövegrész helyébe a "szervet felügyelő" szöveg
lép.
(2) Az Atv. 41. §-ában a "költségvetési intézmény" szövegrész helyébe az "a Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény, vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény" szöveg lép.
27. § (1) Hatályát veszti az Atv. 20. § (1) bekezdés d) pontja.
(2) Hatályát veszti az Atv. 40. § (3) bekezdése, 68. § (1) bekezdés f) pontja, 68. § (6) és (9) bekezdése.
2. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
28. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbötv.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:]
"c) olyan robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyag felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet, amely katasztrófát okozhat, továbbá a jogszabályban meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt;"
(2) Az Fbötv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában az "iskolai végzettségre" szövegrész helyébe a "szakképesítésre" szöveg lép.
3. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
29. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A miniszter az adott kötelezettségvállalási időszak végén - a jegyzékkezelő útján - gondoskodik a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről."
(2) Az Éhvt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja, illetve teljesíti."
30. § Hatályát veszti az Éhvt. 14. § (6) bekezdés c) pontja.
4. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
31. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 13a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"13a. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;"
(2) A Vet. 3. §-a a következő 45b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való - növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;"
32. § A Vet. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6/A. § A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák elektronikus nyilvántartásáról. A származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."
33. § A Vet. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § (1) Megújulóenergia-támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.
(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújulóenergia-támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára.
(3) A megújulóenergia-támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg."
34. § A Vet. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére."
35. § (1) A Vet. 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"24. a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Vet. 170. § (1) bekezdése a következő 47. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"47. a zöld bizonyítványra és a kapcsolt bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány-rendszer és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésének időpontját"
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A Vet. 170. § (2) bekezdés 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
"9. a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt energiára vonatkozó származási garanciára figyelemmel a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia meghatározására és részarányának számítására vonatkozó eljárás szabályait, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia mennyiségének számítási módját energiaforrásonként és felhasználási módonként,
10. a megújuló energiaforrásból történő energiatermelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges támogatások nyújtásának feltételét képező műszaki előírásokat, valamint a megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásáról, alkalmazásáról, a felhasználás támogatásáról szóló tájékoztatás szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
36. § A Vet. 184. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 3. § 4. pontja, a 3. § 13a. pontja, a 3. § 45b. pontja és a 3. § 47. pontja, valamint a 6/A. §, a 7/A. §, a 12. § (1) bekezdése, a 170. § (1) bekezdés 24. pontja, a 170. § (2) bekezdés 9. és 10. pontja a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk e), j), k) pontjának, 4. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (2) és (6) bekezdésének, 14. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdésének, valamint 15. cikkének való megfelelést szolgálja.
(3a) A 3. § 13a. pontja, a 6/A. §, a 170. § (1) bekezdése az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (10) bekezdésének való megfelelést szolgálja."
37. § A Vet. 17. § (2) bekezdésében az "az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "a minisztert" szöveg lép.
5. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása
38. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § Az energiapolitikáért felelős miniszter elektronikus úton, havonta frissülő honlapon a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek üzembe helyezői és üzemeltetői, valamint felhasználói számára a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elősegítése céljából tájékoztatást nyújt a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek használatáról és az ilyen járművek használatával összefüggő előnyökről. A tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg."
39. § A Büat 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a bioüzemanyagot - tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba bekeverve - úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott bioüzemanyag mennyisége elérje a Kormány rendeletében meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány mennyiségét."
40. § A Büat. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az üzemanyag-forgalmazó köteles évente, a tárgyévet követő év harmadik hónapjának 20. napjáig a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti jelentést a vámhatóságnak benyújtani."
41. § A Büat 7. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely
a) a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy
b) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2)-(3) bekezdése szerinti jelentést.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi motorbenzin- és dízelgázolaj-forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos bírságtételnek a szorzata.
(3) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, a Kormány rendeletében meghatározott bírság alapjával."
42. § (1) A Büat. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy)
"a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos nyilvántartásokra, bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes szabályokat,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Büat. 13. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy)
"c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról, a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek használatáról és az azzal kapcsolatos előnyökről szóló tájékoztatás szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
43. § A Büat. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Büat. a következő 14/B. §-sal egészül ki:
"14/A. § Az 5. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Kormány a 2016. évben kötelezően bekeverendő bioüzemanyag-részarány mértékét a 2014. évben határozza meg.
14/B. § A 9. §-ban foglalt rendelkezéseket a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni."
44. § A Büat. 15. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény)
"i) a 2009/28/EK irányelv 14. cikk (1) bekezdésének"
(való megfelelést szolgálja.)
45. § Hatályát veszti a Büat. 13. § (1) bekezdés o) pontja.
6. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása
46. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 2. §-a a következő 34. és 35. ponttal egészül ki:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
"34. derogációs kérelem: a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikke alapján az Európai Bizottság által a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozattal, és a C(2012) 8675 bizottsági határozattal (a továbbiakban: Európai Bizottság határozatai) jóváhagyott magyar derogációs kérelem,
35. derogációs kiosztás: a derogációs kérelem alapján, a jelen törvény 6/A. alcímének megfelelően történő, egyszeri kiosztás egyes magyarországi villamosenergia-termelők részére."
47. § Az Ügkr. tv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója a miniszter."
48. § Az Ügkr. tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 100%-a azon létesítmények számára, amelyek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 2010/2/EU tanácsi határozat mellékletében felsorolt ágazatokba tartoznak."
49. § Az Ügkr. tv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedést az Európai Bizottság jóváhagyását követően a Kormány határozatban teszi közzé."
50. § Az Ügkr. tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az érintett villamosenergia-termelők részére a derogációs kérelem alapján történő derogációs kiosztás kivételével nem részesülhetnek kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a széndioxid-tárolóhelyek."
51. § Az Ügkr. tv. a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
"6/A. A kibocsátási egységek villamosenergia-termelők részére történő egyszeri kiosztása
18/A. § (1) A villamosenergia-termelők a derogációs kérelem alapján 2013-ban derogációs kiosztásban részesülnek. Az egyes villamosenergia-termelők részére történő derogációs kiosztás célja a derogációs kérelemben meghatározott beruházások végrehajtásának támogatása.
(2) A derogációs kiosztásban részt vevő villamosenergia-termelők körét és a részükre 2013-ban kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét a derogációs kérelem alapján a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete alapján a miniszter, a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a nemzeti tisztviselő, a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a nemzeti kiosztási tábla Európai Bizottság általi jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodik a kibocsátási egységeknek a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.
(4) A derogációs kiosztásban részesülő villamosenergia-termelő a részére a (3) bekezdés szerint kiosztott kibocsátási egységek piaci értékét a hatóság 18/C. § (2) szerinti központi számlájára megfizeti. A piaci érték meghatározására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. Az egyes villamosenergia-termelők fizetési kötelezettségének a mértékét a hatóság állapítja meg. A villamosenergia-termelők a fizetési kötelezettségüknek az adott villamosenergia-termelőre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 7 napon belül tesznek eleget.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítéséig a villamosenergia-termelő a részére kiosztott kibocsátási egységeket értékesíti, köteles az értékesítés árbevételét a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítésére fordítani. A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítését követően a villamosenergia-termelő a részére kiosztott kibocsátási egységekkel szabadon rendelkezik.
(6) Nem részesülhet derogációs kiosztásban az a villamosenergia-termelő, amely a kiosztás időpontjában csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll, vagy amelynek a kibocsátási-engedélyét vagy a kibocsátási engedélye alapjául szolgáló bármely más olyan engedélyét jogerősen felfüggesztették vagy visszavonták, amelynek következtében a villamosenergia-termelő termelő tevékenységet a derogációs kiosztás időpontjában jogszerűen nem folytathat.
18/B. § (1) Ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a kibocsátási egységek piaci értékének megfizetésére vonatkozó 18/A. § (4) bekezdése szerinti fizetési kötelezettségének határidőben részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési határidő lejártát követő 6 napon belül kötelezi az érintett villamosenergia-termelőt a fizetési kötelezettségének 7 napon belül történő teljesítésére (a továbbiakban: fizetési felszólítás).
(2) Ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításnak határidőben sem tesz eleget, a hatóság megállapítja a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását és mulasztási bírságot szab ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításban meghatározott piaci értéket és mulasztási bírságot a villamosenergia-termelőnek a (2) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell megfizetnie. A mulasztási bírság mértékét a hatóság a Kormány rendelete alapján szabja ki. Ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési kötelezettség adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséig a hatóság javaslatára a miniszter zároltatja a villamosenergia-termelő forgalmi jegyzékbeli számláját. Ha a hatóság értesíti a minisztert a fizetési kötelezettség villamosenergia-termelő általi - hiánytalan - teljesítéséről, a miniszter - a jegyzékkezelő útján - gondoskodik a villamosenergia-termelő forgalmi jegyzékbeli számlája zárolásának feloldásáról.
18/C. § (1) A villamosenergia-termelők által a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett piaci érték, a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, kizárólag a derogációs kérelemben meghatározott beruházások támogatására fordítható.
(2) A hatóság a derogációs kiosztással összefüggő feladatai ellátására a kincstárnál központi euró számlát (a továbbiakban: központi számla) és a derogációs kérelemben meghatározott beruházásonként beruházási euró számlákat (a továbbiakban: beruházási számla) nyit. A villamosenergia-termelők által a 18/A. § (4) bekezdése szerint teljesített befizetések a központi számlára történnek, és onnan kerülnek a hatóság által továbbutalásra az egyes beruházási számlákra. A központi számla és a beruházási számlák feletti rendelkezésre kizárólag a hatóság jogosult.
(3) A hatóság által a derogációs kérelemben meghatározott beruházás támogatására fordított összeg egy beruházás esetében sem haladhatja meg a derogációs kérelemben az Európai Bizottság által az érintett beruházás tekintetében jóváhagyott támogatási összeget. Ha a kiosztott kibocsátási egységek piaci értéke a hatóság (4) bekezdés szerint számított működési költségeinek levonása után meghaladja az Európai Bizottság által a derogációs kérelemben meghatározott beruházások támogatására jóváhagyott teljes összeget, a fennmaradó összeg felhasználásáról a miniszter a 26. § (1) bekezdése szerint gondoskodik.
(4) A hatóság a derogációs kiosztással kapcsolatban felmerülő, a Kormány rendeletében meghatározott költségeit a részére a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett összegből fedezi. E költségek fedezésére a hatóság jogosult 100 ezer eurót a részére a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett összegből a központi számlán visszatartani. A hatóság a költségeinek levonását követően a központi számlán fennmaradó összeget a beruházási számlákra továbbutalja. A központi számlán és a beruházási számlákon képződő kamatbevételeket a hatóság a beruházások megvalósítására fordítja.
18/D. § (1) A derogációs kérelemben meghatározott beruházások végrehajtói (a továbbiakban: beruházók) a beruházásokat e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet alapján hajtják végre.
(2) A beruházók a derogációs kérelemben jóváhagyott támogatási összegek kifizetését a hatósághoz benyújtott kérelem útján igényelhetik. Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a központi számlán - a hatóság működési költségeinek levonását követően - rendelkezésre álló összeget. A beruházók részére támogatási összegek kizárólag a beruházási folyamat során már felmerült kiadások fedezésére folyósíthatóak és kizárólag az Európai Bizottság által előzetesen jóváhagyott beruházások megvalósítására fordíthatóak. A beruházások előfinanszírozása nem megengedett. A támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
18/E. § (1) A hatóság jogosult ellenőrizni a beruházások megvalósítását és a beruházások elkészültét követően a beruházások működését nyomon követni. A beruházások ellenőrzése során a tényállás tisztázása keretében a hatóság független könyvvizsgáló jelentését szerzi be (kötelező bizonyítási eszköz). Az ellenőrzés és nyomon követés szabályait, ideértve a független könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó szabályokat is, a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) Ha a beruházó a hatóság által részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti, vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a jogerős határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot.
18/F. § (1) A hatóság évente jelentést készít az Európai Bizottság részére a beruházások megvalósításáról és a központi számlán rendelkezésre álló összeg felhasználásáról. A hatóság az első jelentését 2014. január 31-ig a miniszter útján nyújtja be az Európai Bizottság részére. A hatóság az utolsó jelentését a (2) bekezdés szerinti zárójelentés benyújtását követő év január 31-ig köteles elkészíteni.
(2) A beruházó a derogációs kérelemben meghatározott beruházás megvalósításának előrehaladásáról a hatóságnak a tárgyévet követő év január 5-ig jelentést nyújt be. A beruházás befejezését követő 6 hónapon belül a beruházó a hatóság részére zárójelentést nyújt be.
(3) A beruházók a hatóság tájékoztatására kötelesek a beruházás előrehaladásáról közbenső előrehaladási jelentést készíteni, és azt a tárgyév június 30-ig a hatósághoz benyújtani.
(4) Ha a beruházó e törvényben meghatározott jelentéstételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság vele szemben bírságot szab ki.
(5) A derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a Kormány rendeletében meghatározottak szerint jelentést készít, és azt a hatóság részére 2013. december 31-ig megküldi.
(6) A hatóság a beruházások befejezését követő harmadik évben megvizsgálja a derogációs kérelem szerinti megfelelőségi mutatók teljesítését és arról jelentést készít.
(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jelentések kötelező tartalmi elemeit és a jelentéstétel részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
18/G. § (1) A hatóság 18/B. § (2) bekezdése és 18/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatait felügyeleti jogkörben módosítani vagy megváltoztatni nem lehet. A hatóság 18/B. § (2) bekezdése és 18/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatai ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs.
(2) A hatóság a 18/B. § (2) bekezdése és 18/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatait a határozat meghozatalát követő 3 napon belül a honlapján közzé teszi.
(3) A miniszter gondoskodik a derogációs kérelem üzleti titkot nem tartalmazó változatának és annak az Európai Bizottság által jóváhagyott esetleges jövőbeni módosításainak a minisztérium honlapján történő közzétételéről."
52. § Az Ügkr. tv. 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"d) az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,"
(rendeletben állapítsa meg.)
53. § Az Ügkr. tv. 39. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"k) a derogációs kiosztás keretében kiosztásban részesülő villamosenergia-termelők körét és a részükre kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét,"
(rendeletben állapítsa meg.)
54. § Az Ügkr. tv. 39. § (1) bekezdése a következő l)-s) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"l) a derogációs kiosztás keretében kiosztásra kerülő kibocsátási egységek piaci értékének meghatározására és kiszámítási módjára vonatkozó szabályokat,
m) a piaci érték megfizetésére, a jelentéstételre és a támogatások felhasználásra vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések körét és a kiszabható bírságok mértékét,
n) a hatóságnak a derogációs kérelem alapján nyújtható támogatások folyósításával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait és jogosítványait,
o) a hatóság saját tevékenységével összefüggésben felmerült elszámolható működési költségeinek körét és az azok elszámolására vonatkozó szabályokat,
p) a támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó szabályokat,
q) a derogációs kérelemmel összefüggő jelentéstétel és a független könyvvizsgáló kijelölésének részletes szabályait,
r) a derogációs kérelemben meghatározott beruházások utólagos nyomon követésére vonatkozó részletes szabályokat,
s) a piaci érték megfizetésének módját és pénznemét"
(rendeletben állapítsa meg.)
55. § Az Ügkr. tv. 41. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha az Európai Bizottság a térítésmentes kiosztás alapját képező Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, illetve az az alapján elkészített nemzeti kiosztási táblát a tárgyév február 10-éig nem hagyja jóvá, az ÜHG-egységek jóváírásáról a miniszter - eltérően a 15. § (5) bekezdésében és a 20. § (4) bekezdésében foglaltaktól - a nemzeti kiosztási tábla bizottsági jóváhagyásától számított 21 napon belül gondoskodik.
(8) A (7) bekezdésben foglalt rendelkezés 2013-ban is alkalmazandó."
56. § Az Ügkr. tv. 42. § (2) bekezdése a következő h) és i) pontokkal egészül ki:
(E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -)
"h) a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozat (HL C 43. 2013. 2. 15., 12-16.o.), és
i) a Magyarország által a 2003/87/EK parlamenti és tanácsi irányelv 10.c cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott, a villamosenergia-termelés korszerűsítése céljából átmenetileg ingyenes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó kérelemről szóló, 2012. november 30-i C(2012) 8675 számú bizottsági határozat"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
57. § Az Ügkr. tv.
a) 15. § (3) bekezdésében az "ingyenesen" szövegrész helyébe a "térítésmentesen" szöveg,
b) 16. § (1) bekezdésében az "ingyenes" szövegrész helyébe a "térítésmentes" szöveg,
c) 16. § (2) bekezdésében az "ingyenesen" szövegrész helyébe a "térítésmentesen" szöveg,
d) 16. § (3) bekezdés a) pontjában az "ingyenes" szövegrész helyébe a "térítésmentes" szöveg,
e) 16. § (3) bekezdés b) pontjában az "ingyenesen" szövegrész helyébe a "térítésmentesen" szöveg,
f) 16. § (4) bekezdésében az "ingyenes" szövegrész helyébe a "térítésmentes" szöveg,
g) 25. § (1) bekezdésében a "vagyonkezelő" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,
h) 27. §-ában a "vagyonkezelésére, értékesítésére és az értékesítésből" szövegrész helyébe az "értékesítéséből" szöveg,
i) 38. § (1) bekezdésében a "vagyonkezelői" szövegrész helyébe a "tulajdonosi" szöveg
lép.
58. § Hatályát veszti az Ügkr. tv. 13. § (2) és (4) bekezdése.
7. Záró rendelkezések
59. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. és 6. alcím, valamint a (7) bekezdés 2013. június 30-án lép hatályba.
(3) Az 1-5. §, a 7-9. §, a 11. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 12. §, a 15. §, a 16. § (1) és (3) bekezdése, a 19-21. §, a 22. § (1) és (2) bekezdése, a 23. § (2) és (4) bekezdése, a 24. §, a 26. § (1) bekezdése, a 28. § és a 60. § (1) bekezdés d) pontja a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 39-41. § a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.
(5) A 16. § (2) és (4) bekezdése, a 17. § és 18. §, a 22. § (3) bekezdése, a 23. § (3) bekezdése, a 25. §, a 26. § (2) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, valamint az 1. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 6. §, a 11. § (3) és (4) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése 2014. június 30-án lép hatályba.
(7) A vagyonkezelésbe adott kibocsátási jogosultságok tekintetében törvény által kijelölt vagyonkezelővel kötött vagyonkezelési szerződés és annak módosításai hatályukat vesztik.
60. § (1) Ez a törvény
a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk j) és k) pontjának, 13. cikk (2) és (6) bekezdésének, 14. cikk (1)-(2), (5)-(6) bekezdésének és 15. cikkének,
c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek, valamint
e) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (10) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozat (HL C 43. 2013. 2. 15., 12-16.o.), és
b) a Magyarország által a 2003/87/EK parlamenti és tanácsi irányelv 10.c cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott, a villamosenergia-termelés korszerűsítése céljából átmenetileg ingyenes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó kérelemről szóló, 2012. november 30-i C(2012) 8675 számú bizottsági határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2013. évi CI. törvényhez
"1. melléklet az 1996. évi CXVI. törvényhez
Befizetési kötelezettség radioaktív hulladékok esetenkénti tárolóba szállításakor
Befizetési kötelezettség radioaktív hulladékok beszállítása esetén
A | B | C | D | E | |
1 | Hulladék kategória | Befizetési kötelezettség [Ft/m3] | |||
2 | rövid élettartamú hulladék | hosszú élettartamú hulladék | |||
3 | tömöríthető | nem tömöríthető | tömöríthető | nem tömöríthető | |
4 | kis aktivitású hulladék | 100000 | 200 000 | 200 000 | 400 000 |
5 | közepes aktivitású hulladék | 200 000 | 400 000 | 400 000 | 800 000 |
Befizetési kötelezettség zárt sugárforrások beszállítása esetén
4 | N ≤ 10 | 500 | 1 000 | 2 000 |
5 | 10 < N ≤ 102 | 855 | 1 710 | 3 420 |
6 | 102 < N≤ 103 | 1 460 | 2 925 | 5 850 |
7 | 103 < N≤ 104 | 2 500 | 5 000 | 10 000 |
8 | 104 < N≤ 105 | 4 275 | 8 550 | 17 100 |
9 | 105 < N≤ 106 | 7 310 | 14 620 | 29 240 |
10 | 106 < N≤ 107 | 12 500 | 25 000 | 50 000 |
11 | 107 < N≤ 108 | 21 375 | 42 750 | 85 500 |
12 | 108 < N≤ 109 | 36 550 | 73 100 | 146 200 |
13 | 109 < N≤ 1010 | 62 500 | 125000 | 250 000 |
14 | 1010 ≤ N | 106 875 | 213 750 | 427 500 |
*MEA: Mentességi aktivitás"