26/2013. (VI. 26.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 1. és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §[1] E rendelet hatálya

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

b) a terrorizmust elhárító szerv,

c) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

d)[2] a büntetés-végrehajtási szervezet,

e)[3] a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint

f)[4] az idegenrendészeti szerv

szervezeti teljesítményértékelésére, továbbá az a)-f) pont szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ hivatásos állományának egyéni teljesítményértékelése ajánlott elemeire és minősítésére terjed ki.[5]

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[6] ágazati célkitűzések: a belügyminiszter által a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv részére a tárgyévre vonatkozóan megállapított lényeges szakmai és szervezeti célok és elvárások;

2.[7] belügyi szerv: a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a 6. pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek;

3. értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor - mérhető mutatók hiányában - az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása;

4. értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékelés ajánlott elemeinek teljesítményértékelésével kapcsolatos jogkört átruházza;

5. értékelt személy: a hivatásos állomány tagja, akinek a teljesítményét e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni;

6.[8] rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, továbbá az egyéni teljesítményértékelés ajánlott elemeire és minősítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ;

7.[9] fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek a munkavégzéshez kötődőek vagy a munkavégzésen kívüliek;

8. helyi szerv: a rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség, a katasztrófavédelmi kirendeltség;

9. kompetencia: a rendészeti feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep, vagy érték, az én-kép, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese;

10. kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott teljesítményértékelési kötelező elem;

11. kontrollvezető: az értékelő vezető legalább osztályvezetői besorolású szolgálati elöljárója;

12. mérés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor konkrét eredményeken, határidőkön, mérőszámokon alapul a teljesítmény megállapítása;

13. munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott teljesítményértékelési kötelező elem;

14. munkavégzésen kívüli fejlesztési cél: az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzések (például továbbképzés, vezetőképzés, önképzés) eredményeként elérendő cél;

15. munkavégzéshez kötődő fejlesztési cél: az értékelő vezető által irányított, támogatott, a munkavégzéshez kapcsolódó tudatos egyéni fejlesztés;

16.[10] országos parancsnok: a 17. pontban meghatározott szervezeti egység vezetője, valamint az egyéni teljesítményértékelés ajánlott elemeire és minősítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vezetője;

17.[11] országos parancsnokság: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, valamint a Terrorelhárítási Központ;

18. stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a szervezet stratégiai célkitűzéséből lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a hivatásos állomány vezető beosztású tagja a stratégiai célok elérésére a munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját;

19.[12] szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok: a szervezeti egységgel szemben a tárgyévre meghatározott és a belügyminiszter által jóváhagyott, a szervezeti egység szakmai tevékenységét jellemző, a szakmai tevékenységhez kapcsolódó alapvető, számszerűsíthető értékek, mutatók, elvárások;

20.[13] személyügyi szolgálat: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél vagy annak szervezeti egységénél működő személyügyi feladatokat ellátó munkaszervezet;

21. szervezeti működés teljesítménymutatói: a szervezeti egység működése szakszerűségének, jogszerűségének, eredményességének, hatékonyságának és minősége szintjének értékelésére szolgáló jellemzők;

22.[14] szervezeti teljesítménycélok: az ágazati célkitűzések és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv alaptevékenysége alapján a szervezeti egységek működésének fejlesztése érdekében, egyes kiemelten fontos területen elérni kívánt, és az adott évre megállapított célmeghatározás;

23. teljesítményértékelés kötelező elemei: a Korm. rendelet 5. §-a szerinti munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők;

24.[15] területi szerv: a vármegyei, fővárosi rendőr-főkapitányság, a büntetés-végrehajtási intézet, a fővárosi, vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság, az egyes feladatok létrehozására törvény vagy kormányrendelet által létrehozott más rendőri szerv, a büntetés-végrehajtási intézmény, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat igazgatósága, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság igazgatósága, valamint a Terrorelhárítási Központ igazgatósága;

25. vezető besorolású értékelt személy: osztályvezető, vagy annál magasabb besorolású vezető.

II. FEJEZET

AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS AJÁNLOTT ELEMEI ÉS AZ ALKALMAZÁSUKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. Az egyéni teljesítményértékelés ajánlott elemei

3. § (1) Az értékelt személy részére a teljesítményértékelésnek a Korm. rendeletben meghatározott kötelező elemein túl:[16]

a) kompetenciákat,

b) fejlesztési célokat,

c) a vezető besorolású értékelt személy részére stratégiai egyéni teljesítménykövetelményeket

lehet előírni.

(2) Az értékelt személy részére a teljesítményértékelés ajánlott elemeként az (1) bekezdésben meghatározott elemeken túl meg lehet határozni év közbeni többletfeladatokat is.

(3)[17] Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ajánlott elemek tárgyévi alkalmazásáról vagy mellőzéséről a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya vonatkozásában az országos parancsok a tárgyévet megelőző év december 31-ig dönt.

(4) Az ajánlott elemek alkalmazásáról szóló döntés esetén az országos parancsnok egyidejűleg rendelkezik arról, hogy mely ajánlott elemek alkalmazása kötelező.

(5)[18] Ha a hivatásos állomány tagja valamely, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá nem tartozó belügyi szervnél a Hszt. 69. §-a alapján vezényléssel teljesít szolgálatot (a továbbiakban: vezényelt), a vonatkozásában végrehajtott teljesítményértékelés során az ajánlott elemek alkalmazásáról a vezénylés helye szerinti belügyi szerv vezetője dönt.

4. § (1)[19] Az ajánlott elemeket az értékelő vezető - az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően - a teljesítményértékelés kötelező elemeinek meghatározásával egyidejűleg, a tárgyév január 31-ig határozza meg és tájékoztatja azokról az értékelt személyt.

(2)[20] Az állományilletékes parancsnok az értékelt személyek részére a tárgyévre vonatkozóan a beosztásuktól függően az 1. mellékletben meghatározott kompetenciák közül legalább hat, legfeljebb kilenc kompetencia alkalmazását írja elő, az értékelő vezető további legfeljebb három kompetencia alkalmazását írhatja elő.

(3)[21] Az értékelő vezető a tárgyévre vonatkozóan legalább egy, legfeljebb három - a munkavégzéshez kötődő vagy a munkavégzésen kívüli - fejlesztési célt ír elő.

(4) Az értékelő vezető a vezető besorolású értékelt személy részére a (2) bekezdésben foglaltak mellett évente legalább egy, legfeljebb négy, a szervezeti célmeghatározásból levezetett stratégiai egyéni teljesítménykövetelményt határozhat meg.

(5)[22] Az értékelő vezető az értékelt személy részére a teljesítményértékelés kötelező elemeinek éves értékelése előtt egy hónappal már nem határozhat meg év közbeni többletfeladatot.

(6)[23]

(7) Ha az értékelt személy jogviszonya év közben keletkezik, az ajánlott elemeket a Korm. rendelet 21. §-ában foglaltakra figyelemmel kell meghatározni.

2. Ajánlott elemek értékelése, értékelő lap, értékelő vezető, kontrollvezető

5. § (1) Az ajánlott elemeket évente egyszer, a teljesítményértékelés kötelező elemeinek egész tárgyévre vonatkozó értékelésével, mérésével egyidejűleg, a tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell értékelni.

(2) Ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszűnik, vagy beosztása a tárgyév során módosul, az ajánlott elemek értékelését a Korm. rendelet 22. §-ában foglaltakra figyelemmel kell végrehajtani.

(3)[24] Az ajánlott elemek értékelése a 2-5. melléklet szerinti értékelő lapokon, a közszolgálati teljesítményértékelés végrehajtását szolgáló informatikai rendszer felhasználásával történik.

(4)[25] A 6. melléklet szerinti összesített értékelő lapot az értékelt személlyel közölni kell, valamint az irattárban is el kell helyezni.

6. § (1) Az értékelő vezető megegyezik a Korm. rendelet 19. §-a és 20. §-a alapján kijelölt értékelő vezetővel.

(2) A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó értékelt személyt az állományilletékes parancsnok, az országos parancsnokot a belügyminiszter értékeli.

(3)[26] Főtiszti és tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó értékelt személyt legalább beosztott vezetői szolgálati besorolási osztályba tartozó vezető értékelhet.

(4)[27] Zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó értékelt személyt a hivatásos állománynak legalább a tiszthelyettesi besorolási osztály E besorolási kategóriába tartozó, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál D besorolási kategóriába tartozó, az értékelt személy munkáját közvetlenül irányító tagja értékelheti.

(5)[28] Ha az értékelt személy munkáját nem a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja irányítja, az értékelést az értékelt személy munkáját közvetlenül irányító személy végezheti.

7. § (1) A kontrollvezető jogosult

a) az értékelő vezető által meghatározott teljesítményértékelési elemeket - az értékelt személy 4. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatását megelőzően - módosítani vagy kiegészíteni, továbbá

b) indokolt esetben az értékelő vezető által elkészített teljesítményértékelést - az értékelés ismertetését megelőzően - megváltoztatni.

(2) A kontrollvezető az értékelő megbeszélésen részt vehet, az értékelő vezető vagy az értékelt személy kérésére köteles azon részt venni.

III. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT ELEMEINEK SÚLYOZÁSA

8. § (1) Amennyiben a teljesítményértékelés ajánlott elemei kötelező alkalmazását írták elő, a teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemei értékelésének, illetve mérésének az eredményeit, továbbá a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszintet az egyéni teljesítményszint meghatározásakor a (2)-(5) bekezdés szerinti súlyozott értékekkel kell figyelembe venni.

(2) Az országos parancsnok, a területi és a helyi szerv vezetője, valamint az ezek szervezetszerű helyettesi beosztását ellátó értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:[29]

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 15%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 15%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 35%,

d) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott fejlesztési célok: 5%,

e) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott kompetenciák értékelése: 15%,

f) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények: 15%.

(3) A (2) bekezdésben nem említett vezető értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 20%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 15%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 30%,

d) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott fejlesztési célok: 5%,

e) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott kompetenciák értékelése: 15%,

f) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények: 15%.

(4) A tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:[30]

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 30%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 20%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 20%,

d) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott fejlesztési célok: 10%,

e) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott kompetenciák értékelése: 20%.

(5) A tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:[31]

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 30%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 25%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 15%,

d) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott fejlesztési célok: 10%,

e) a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott kompetenciák értékelése: 20%.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerint értékelt személyek esetén a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszintként 1/3-ad részben a beosztása szerinti szervezeti elem teljesítményértékelésének eredményét kell figyelembe venni.

(7) A vezényelt vonatkozásában végrehajtott teljesítményértékelés során a szervezeti teljesítmény értékét - súlyszám hiányában - egyenlő arányban el kell osztani a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények és a kompetencia alapú munkamagatartás értékelése között.

(8) Ha a teljesítményértékelés ajánlott elemei kötelező alkalmazását csak egyes elemek vonatkozásában rendelte el az országos parancsnok, akkor a mellőzött ajánlott elem súlyszámát egyenlő arányban el kell osztani az értékelt ajánlott elemek között.

(9)[32] Ha év közbeni többletfeladatok megállapítására kerül sor, ezen teljesítményértékelési elem értékelését 5%-os súlyozással kell figyelembe venni a teljesítményértékelés során, egyidejűleg a (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények súlyozását 5%-kal csökkenteni kell.

9. § (1) Amennyiben az ajánlott elemek alkalmazásának mellőzéséről döntöttek, a kötelező elemek és a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszintet az egyéni teljesítményszint meghatározásakor a (2)-(5) bekezdés szerinti súlyozott értékekkel kell figyelembe venni.

(2) Az országos parancsnok, a területi és a helyi szerv vezetője, valamint az ezek szervezetszerű helyettesi beosztását ellátó értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:[33]

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 25%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 25%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 50%.

(3) A (2) bekezdésben nem említett vezető értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 35%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 25%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 40%.

(4) A tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:[34]

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 40%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 35%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 25%.

(5) A tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő értékelt személy esetén az egyes elemek súlyozása:[35]

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 40%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 40%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint: 20%.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerint értékelt személyek esetén a szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszintként 1/3-ad részben a beosztása szerinti szervezeti elem teljesítményértékelésének eredményét kell figyelembe venni.

(7) A vezényelt vonatkozásában végrehajtott teljesítményértékelés során a szervezeti teljesítmény értékét - súlyszám hiányában - egyenlő arányban el kell osztani a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények és a kompetencia alapú munkamagatartás értékelése között.

IV. FEJEZET

A MINŐSÍTÉS

10. §[36] Az értékelő vezető a tárgyévre vonatkozó minősítési javaslatát az éves teljesítményértékelés, a soron kívüli minősítésre vonatkozó javaslatát a szolgálatra alkalmatlanság felmerülése miatt elvégzett teljesítményértékelés eredményére figyelemmel készíti el a 7. melléklet szerinti minősítő lapon. A minősítési javaslatot a kontrollvezető felülvizsgálja, indokolt esetben megváltoztathatja, és a tárgyévet követő év március 15-ig, soron kívüli minősítés esetén a teljesítményértékelés elvégzését követő tíz napon belül - a személyügyi szolgálat útján - az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszti aláírásra.

11. § (1) A minősítés - a teljesítményértékelés eredményére figyelemmel - az alábbi elemekre kiterjedő szöveges értékelést tartalmazza:

a)[37] a minősített képességeinek és a szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott kompetenciák értékelésének (a továbbiakban: kompetencia-megfelelés) és a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők eredményeire figyelemmel;

b) a minősített beosztás ellátására való alkalmasságának értékelését a kompetencia-megfelelés és a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők, továbbá a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények és a stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények eredményeire figyelemmel;

c)[38] a minősített fejleszthetőségére és előmenetelére vonatkozó következtetéseket, elsősorban a fejlesztési célok eredményére, továbbá a teljesítményértékelés összeredményére tekintettel.

(2) A megállapítások alapján az értékelő vezető a Hszt. 112. § (3) bekezdésében foglaltak kezdeményezésén túl az állományilletékes parancsnok felé az alábbi javaslatokat teheti:[39]

a) a minősített jelenlegi beosztására alkalmas javaslat;

b) a minősített jutalmazására vonatkozó javaslat;

c) a minősített képzésére vonatkozó javaslat;

d) a teljesítményértékelés alapján a minősített illetményének eltérítésére vonatkozó javaslat.

(3)[40] A minősítő lapot a minősítettnek kézbesíteni kell, valamint az irattárban is el kell helyezni.

V. FEJEZET

A SZERVEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS RENDJE

12. §[41] (1) A szervezeti teljesítményértékelés a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által működtetett értékelő rendszer, amely elősegíti a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv professzionális, jogszerű és szakszerű működését, javítja tevékenysége hatékonyságát és eredményességét, támogatja a vezetői döntés-előkészítést és döntéshozatalt.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és annak területi, valamint helyi szerve éves teljesítményét

a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának értékelése,

b) a szervezeti működés teljesítménymutatóinak értékelése, továbbá

c) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének mérése [az a)-c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: értékelési elemek]

alapján kell megállapítani.

(3)[42] Új rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vagy új szervezeti egység létrejöttekor a szervezeti teljesítményértékelést az új szerv, szervezeti egység tárgyévi legalább hat hónapos működését követően kell elvégezni. Ha a tárgyévben az új szerv, szervezeti egység ennél kevesebb ideig működött, az első szervezeti teljesítményértékelést a létrehozást követő évre vonatkozóan kell először elvégezni.

(4)[43] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vagy szervezeti egységének megszűnése esetén akkor kell a megszűnéskor szervezeti teljesítményértékelést végezni, ha a tárgyévben a szerv, szervezeti egység legalább hat hónapot működött.

3. A szervezeti teljesítményértékelés elemeinek meghatározása

13. § (1) A szervezeti működés teljesítménymutatóit a 8. melléklet határozza meg, a szervezeti működés

a) vezetési,

b) funkcionális és

c) szakmai

tevékenységenkénti [az a)-c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakterület] bontásában.[44]

(2)[45] A funkcionális vagy speciális feladatok ellátására létrehozott területi szervek szakmai tevékenység szerinti szervezeti működés teljesítménymutatóit a miniszter jóváhagyásával az országos parancsnok állapítja meg, a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok meghatározásával egyidejűleg.

14. § (1)[46] A belügyminiszter a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv számára a tárgyév február 15-ig ágazati célkitűzéseket határoz meg.

(2)[47] Az országos parancsnok az ágazati célkitűzések figyelembevételével a tárgyév február 28-ig megállapítja a szervezeti teljesítménycélokat és a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat a területi szervek részére.

(3)[48] A területi szerv vezetője a tárgyév március 15-ig állapítja meg a területi szerv számára meghatározott szervezeti teljesítménycélok és szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok alapján a helyi szerv szervezeti teljesítménycéljait és szakmai teljesítménykövetelmény-minimumait.

(4)[49] A szervezeti teljesítménycélokat és a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat a területi és a helyi szerv sajátosságaira, szervezeti és működési állapotára, az eltérő körülményekre és feltételekre, a rendelkezésre álló erőforrásokra figyelemmel úgy kell meghatározni, hogy reális, teljesíthető követelményrendszert jelentsenek, és a szervezet fejlődését, fejlesztését is célozzák.

15. §[50] (1) Az országos parancsnok, valamint a területi szerv vezetője évente legalább négy, legfeljebb hat szervezeti teljesítménycélt határoz meg az alárendelt szerv részére, az előző év szervezeti teljesítményértékelésének eredményére és megállapításaira figyelemmel.

(2) Az értékelési időszak alatt felmerülő többletfeladatok meghatározása és értékelése érdekében év közben a miniszter a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv számára új ágazati célkitűzést, az országos parancsnok a területi szerv részére további, legfeljebb kettő szervezeti teljesítménycélt határozhat meg.

16. § (1)[51] Az országos parancsnok, illetve a területi szerv vezetője a tárgyévre vonatkozó szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat a kapcsolódó bázisértékre figyelemmel határozza meg. Bázisértékként az adott mutatónak a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv egészére vonatkozó előző évi átlagát, továbbá a szervezeti egységre vonatkozó előző évi, valamint előző három évi átlagértékeit kell figyelembe venni.

(2) Az országos parancsnok a tárgyévre vonatkozó szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok meghatározásánál egyes elemeket kiemelt követelményként határozhat meg.

(3) Szakterületenként legfeljebb tíz szakmai teljesítménykövetelmény-minimum határozható meg, közülük legfeljebb három kiemelt követelményként.

(4) A szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok elemeinek összértéke 100%.

(5)[52] Az országos parancsnok a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig év közben legfeljebb kettő alkalommal módosíthatja, ha év közben új ágazati célkitűzés vagy szervezeti teljesítménycél meghatározására kerül sor, vagy ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv feladatkörét alapvetően érintő változás a módosítást indokolja.

16/A. §[53] (1) A rendvédelmi szerv lényeges, a szervezeti teljesítményértékelés végrehajtását befolyásoló átszervezése esetén a szervezeti teljesítményértékelés elemeit abban az esetben kell meghatározni, ha az átszervezést követően a rendvédelmi szerv vagy szervezeti egység működéséből legalább három hónap értékelhető.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a rendvédelmi szervet vagy szervezeti egységet az átszervezést megelőzően az időarányos értékekre figyelemmel kell értékelni.

4. A szervezeti teljesítményértékelés eljárási szabályai

17. § (1)[54] Az országos parancsnok a tárgyévet követő év január havának tízedik napjáig összeállítja és rendelkezésre bocsátja a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok méréséhez szükséges adatokat.

(2)[55] A területi szerv vezetője a tárgyévet követő év január 20-ig - a helyi szerv önértékelése figyelembevételével - értékeli a helyi szerv teljesítményét.

(3)[56] Az országos parancsnok a tárgyévet követő év január 31-ig - a területi szerv önértékelése figyelembevételével - értékeli a területi szerv teljesítményét.

(4)[57] A belügyminiszter - az országos parancsnok előterjesztése alapján - a tárgyévet követő év február 15-ig értékeli a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv teljesítményét.

(5) A területi szerv alárendeltségében levő helyi szervek teljesítményértékelési szintjének átlaga és a területi szerv teljesítményértékelési szintje lényegesen nem térhet el egymástól.

18. § (1)[58] Az értékelési elemek teljesülését 0%-tól 100%-ig terjedő mérőskálán kell értékelni, illetve mérni.

(2) Az eredményeket értékelési elemenként átlagolni kell.

(3) A szervezeti működés teljesítménymutatóinak összértékelésén belül

a) a vezetési tevékenység értékét 25%-os,

b) a funkcionális tevékenység értékét 25%-os,

c) a szakmai tevékenység értékét 50%-os

súlyozással kell figyelembe venni.

(3a)[59] A helyi szerv vezetője az önértékelése, a területi szerv vezetője az önértékelése és a helyi szerv értékelése, az országos parancsnok a területi szerv értékelése során mindazon, a szervezeti működés teljesítménymutatóit köteles értékelni, amelyek az adott rendvédelmi szerv vagy szervezeti egység esetében értelmezhetőek.

(4)[60] A szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesüléséhez az összesített átlagának függvényében az alábbi százalékos érték kapcsolódik:

a) ha a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének összesített átlaga meghaladja a 100%-ot, azt a teljesítményértékelés szempontjából 100%-os értéken kell figyelembe venni;

b) ha a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének összesített átlaga nem haladja meg a 100%-ot, azt a teljesítményértékelés szempontjából az összesített átlagnak megfelelő értéken kell figyelembe venni.

(4a)[61] Az egyes szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülését legfeljebb 110%-os értékben lehet figyelembe venni.

(5) A kiemelt követelményeket az elvárt értékek átlagának összesített teljesülése számításakor 1,5-szeresen kell figyelembe venni.

19. § (1) Az értékelt szervezeti egység teljesítményét az értékelési elemek eredményeinek összesítésével, a százalékos értékhez kapcsolódó teljesítményszinttel kell megállapítani.

(2) A szervezeti teljesítményszintet öt teljesítményszint alapján kell megállapítani. A százalékos értékekhez kapcsolódó teljesítményszintek megegyeznek az egyéni teljesítményértékelésnek a Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésében meghatározott szintjeivel.

(3) A szervezeti teljesítmény értékelésekor

a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának szintjét 30%-ban,

b) a szervezeti működés teljesítménymutatói alapján értékelt teljesítményt 30%-ban,

c) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülési szintjét 40%-ban

kell beszámítani.

20. § A szervezeti teljesítményértékelést informatikai rendszer felhasználásával kell végrehajtani.

5. A szervezeti teljesítményértékelés különös szabályai

21. §[62] (1) Az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint az országos parancsnok által meghatározott funkcionális vagy speciális feladat ellátására létrehozott területi szerv esetén a teljesítményértékelést legalább főosztályi szintű szervezeti elemenként kell végrehajtani (a továbbiakban: részértékelés).

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti elemek éves teljesítményét a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának és a vezetési, funkcionális és szakmai tevékenység munkájának a szervezeti működés teljesítménymutatóinak mérése és értékelése alapján,

a) funkcionális vagy speciális feladat ellátására létrehozott területi szerv esetén a területi szerv vezetője,

b) a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elem esetén az országos parancsnok, a többi szervezeti elem esetén az országos parancsnok szakterületért felelős helyettese

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az országos parancsnokság mint szervezeti egység, valamint a funkcionális vagy speciális feladat ellátására létrehozott területi szerv összteljesítményének értékelését a részértékelések alapján az országos parancsnok állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országos parancsnokság szervezeti eleme alaptevékenységének megfelelő szakmai teljesítménymutatókat elsősorban a felügyeleti, irányítási, ellenőrzési és szervezési tevékenység vonatkozásában kell értékelni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti országos parancsnokság összértékelésen belül

a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának szintjét 40%-ban,

b) a szervezeti működés teljesítménymutatóit - a 18. § (3) bekezdésében meghatározott súlyozással - 60%-ban

kell beszámítani.

22. § (1)[63] A területi és a helyi szerv vezetője a szervezeti elem teljesítményszintjét a 19. §-ban foglaltakra figyelemmel, a szervezeti egység részére meghatározott értékelési elemek figyelembevételével, az önértékelés elkészítésekor állapítja meg.

(2)[64] A 21. § (1) bekezdése szerinti szerv esetében a részértékeléssel érintett szervezeti elem vezetője a szervezeti elem teljesítményszintjét a 19. §-ban foglaltakra figyelemmel, a szervezeti egység részére meghatározott értékelési elemek figyelembevételével, az önértékelés elkészítésekor állapítja meg.

(3)[65] A szervezeti elemek értékelését osztály szinten, ha a főosztály nem tagozódik osztályokra, főosztályi szinten kell végrehajtani.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

24. § (1) Az országos parancsnok az ajánlott elemek 2013. évi alkalmazásáról 2013. július 5-éig rendelkezik.

(2) Amennyiben az országos parancsnok 2013. évre elrendeli az ajánlott elemek alkalmazását, az értékelt személy részére azokat 2013. július 31-ig kell megállapítani.

(3) A 2013. évi teljesítmény értékelésekor a 8. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) A szervezeti teljesítménycélokat és a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat, valamint a kapcsolódó bázisértéket először a 2014. évre vonatkozóan kell megállapítani, a szervezeti teljesítmény értékelését első alkalommal 2014. év végén, az V. fejezetben meghatározottak szerint kell végrehajtani.

25. §[66] Az egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 21/2018. (VI. 29.) BM rendelet 4. mellékletével a szervezeti működés teljesítménymutatóiban végrehajtott módosításokat a 2018. évre vonatkozó szervezeti teljesítményértékelés végrehajtásakor 2018. július 1. napjától figyelembe kell venni, az új teljesítménymutatókat ezen kezdő időponttól kell értékelni.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez

A teljesítményértékelés kompetencia térképe

2. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez

Értékelő lap a hivatásos állomány tagja részére a teljesítményértékelés ajánlott elemeként meghatározott kompetenciákról és a kompetenciaszintek értékeléséről

3. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez

Értékelő lap a fejlesztési cél meghatározásáról és értékeléséről

4. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez

Értékelő lap a stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásáról és értékeléséről

5. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez

Értékelő lap az év közbeni többletfeladatok meghatározásáról és értékeléséről

6. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez[71]

7. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez[73]

8. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez

Szervezeti működés teljesítménymutatói

I. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vezetői tevékenységét értékelő teljesítménymutatók[74]

1. a vezetői munka szervezettsége, szervezeti irányítási rendszer (törzsmunka) működésének színvonala

2. a vezetői ellenőrzés szervezettsége és színvonala

3. a vezetői értékelő, elemző és feladat-meghatározó munka színvonala[75]

4. a fegyelmi helyzet általános értékelése

5. az irányított szerv és a társszervek, együttműködő szervek, szervezetek, települési önkormányzatok kapcsolatának színvonala, eredményessége

II. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek funkcionális területeit értékelő teljesítménymutatók[76]

1. humánerőforrás-gazdálkodás

1.1. a szervezet fluktuációs helyzetének általános értékelése

1.2. az állománytáblázattal összefüggő fegyelem megtartása

1.3. a humán adminisztrációs feladatok teljesülésének szintje

1.4. a munkáltatói intézkedések jogszerűsége, szakszerűsége

1.5. az egyéni teljesítményértékeléssel kapcsolatos szakirányítói tevékenység színvonala

1.6.[77]

1.7. a foglalkozás-egészségügyi és pszichológiai szakterület jogszerű működésének biztosítása

1.8. a foglalkozás-egészségügyi, higiénés tevékenység színvonala, eredményessége

1.9. a személyi állomány egészségi és pszichológiai állapotának megőrzése, javítására irányuló intézkedések megtétele

1.10. a munkavédelmi, közegészségügyi és járványügyi tevékenység színvonala, eredményessége[78]

2. általános igazgatási, hivatali, vezetést támogató tevékenység

2.1. jogi és igazgatási (vezetési adminisztrációs) feladatok teljesülésének szintje, színvonala

2.2. jogi képviseleti ügyek vitelének színvonala, eredményessége[79]

2.3. ügyviteli, ügykezelési tevékenység minősége

2.4. információbiztonság állapota

2.5. kommunikációs tevékenység színvonala, eredményessége

2.6. kártérítési ügyek vitelének színvonala, eredményessége[80]

2.7. ellenőrzési szolgálati tevékenység színvonala, eredményessége

2.8. védelmi igazgatási tevékenység színvonala, eredményessége

3. gazdálkodás, infrastruktúra

3.1. költségvetési keretek betartása, likviditási egyensúly fenntartása

3.2. gazdálkodással kapcsolatos szabályzók betartásának ellenőrzése

3.3. kiadások csökkentésére tett intézkedések, követelések behajtásának hatékonysága

3.4. infrastruktúra állagának megőrzése/fejlesztése

3.5. személyi állomány foglalkoztatási feltételeinek állapota/fejlesztése

3.6. informatikai szolgáltatás biztonsága és színvonala

3.7. szolgálati célú szállítási szolgáltatások biztonsága és színvonala

3.8.[81]

4. oktatás-képzés

4.1. az állomány képesítési követelményeknek való megfelelése

4.2. a képzési terv végrehajtásának szintje

4.3. az oktatások, képzések szervezése, színvonala, eredményessége

4.4. a képzési dokumentációk összeállításának igényessége, hasznosíthatósága

III. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók[82]

1. közrendvédelmi terület

1.1. intézkedések eredményessége

1.2. intézkedések jogszerűsége és szakszerűsége

1.3. a közterületi szolgálat - különösen a járőrszolgálat és a körzeti megbízotti szolgálat - hatékonysága, reagáló képessége[83]

1.4. szolgálatszervezés színvonala

1.5. őrzés-védelem színvonala

1.6. csapaterős alkalmazás hatékonysága, reagáló képessége

1.7. csapaterős alkalmazás jogszerűsége és szakszerűsége

1.8. a biztosítási feladatok végrehajtásának szakmai színvonala

1.9. a szolgálatparancsnoki rendszer szervezettsége, működésének szakszerűsége, eredményessége

1.10. a rádiókommunikációhoz szükséges eszközök biztosítása és színvonala[84]

1.11. a biztosítási feladatokon készített képfelvételek színvonala, használhatósága[85]

1.12. a szolgálati állatok alkalmazásával végrehajtott szolgálati feladatok szakszerűsége, eredményessége[86]

2. közlekedésrendészeti terület

2.1. közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálat intenzitása és hatékonysága[87]

2.2. közlekedésrendészeti intézkedések eredményessége[88]

2.3. baleseti helyszínelési és vizsgálati tevékenység színvonala és eredményessége

2.4. balesetmegelőzési-közlekedésbiztonsági szervező tevékenység színvonala

2.5. légi rendészeti tevékenység hatékonysága, szakszerűsége

2.6. vízirendészeti tevékenység hatékonysága, az intézkedések intenzitása, eredményessége[89]

2.7.[90]

2.8.[91]

2.9.[92]

2.10.[93]

3. bűnügyi terület[94]

3.1. előkészítő eljárások szakszerűsége és színvonala

3.2. nyomozás eredményessége, a felderítési és vizsgálati tevékenység eredményessége összességében

3.3. kiemelt bűncselekmények (közterületi kiemelt, élet és testi épség elleni, gazdasági és vagyon elleni) nyomozásának, valamint a felderítési és vizsgálati tevékenység eredményessége

3.4. a nyomozás szakszerűségének és időszerűségének színvonala

3.5. nyomozásszervezés és -vezetés színvonala

3.6. halaszthatatlan eljárási cselekmények - így különösen a forró nyomon üldözés és a helyszíni szemlék -, valamint a helyszíni bűnügyi tevékenység irányításának színvonala

3.7. bűnügyi technikai tevékenység színvonala

3.8. bűnmegelőzési tevékenység színvonala

3.9. a titkosan együttműködő személyekkel összefüggő szakmai tevékenységek eredménye

3.10. a titkos információgyűjtő tevékenység eredményessége

3.11. a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok és információk, valamint az ahhoz kapcsolódó elemző-értékelő tevékenység hasznosulása

3.12. a gazdaságvédelmi tevékenység szakszerűsége

3.13. a bűnügyi szakirányítási tevékenység színvonala

3.14. a leplezett eszközök alkalmazásának eredményessége

4. igazgatásrendészeti terület

4.1. szabálysértési eljárások eredményessége

4.2. szabálysértési eljárások jogszerűsége

4.3. egyéb rendészeti, igazgatási ügyfeldolgozás hatékonysága, eredményessége

4.4. a hatósági ellenőrzési tevékenység intenzitása, eredményessége, előírás szerinti végrehajtása

4.5. határidők betartása

4.6. a szakirányítói tevékenység megfelelősége

5. határrendészeti terület

5.1. járőrszolgálat intenzitása, reagáló képessége, eredményessége

5.2. járőrszolgálat során tett intézkedések eredményessége

5.3. határellenőrzési tevékenység jogszerűsége és szakszerűsége

5.4. határforgalom ellenőrzés schengeni megfelelősége, eredményessége

5.5. szolgálatszervezés színvonala

5.6. az útlevélkezelői tevékenység színvonala, eredményessége

5.7. idegenrendészeti intézkedések jogszerűsége, szakszerűsége, eredményessége

6. személyvédelmi és objektumvédelmi terület

6.1. személybiztosítás, lakásbiztosítás és helyszínbiztosítás színvonala és eredményessége

6.2. a kijelölt létesítmények őrzésével és a védett személy biztosításával kapcsolatos rendkívüli események során alkalmazott intézkedések jogszerűsége, szakszerűsége

6.3. a megelőző-védelmi tevékenység hatékonysága, eredményessége[95]

7. ügyeleti terület

7.1. az ügyeleti jelentőszolgálat működtetésének színvonala

7.2. az irányítási képesség szakszerűsége, színvonala

7.3. az állampolgárokkal történő kommunikáció színvonala és az intézkedések szakszerűsége

IV. A Terrorelhárítási Központ szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók[96]

1. felderítési terület

1.1. a titkosan együttműködő személyekkel összefüggő szakmai tevékenységek eredményessége

1.2. titkos információgyűjtő tevékenység eredményessége

1.3. külső engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának eredményessége

1.4. a szervezeten belüli, társszolgálati, közigazgatási, partnerszolgálati koordináció és együttműködés szintje

1.5. az előkészítő eljárások szakszerűsége és színvonala

2. műveleti terület

2.1. túsztárgyalók bevonását igénylő feladatok eredményessége

2.2. társszervektől érkező felkérések végrehajtásának eredményessége

2.3. a Terrorelhárítási Központ Felderítési Igazgatóságtól érkező felkérések végrehajtásának eredményessége

2.4. a Terrorelhárítási Központ Személyvédelmi Igazgatóságtól érkező felkérések végrehajtásának eredményessége

3. személyvédelmi terület

3.1. személybiztosítások színvonala

3.2. lakásbiztosítások színvonala

3.3. helyszínbiztosítások színvonala

3.4. kijelölt létesítmények őrzésével és a védett személy biztosításával kapcsolatos rendkívüli események során alkalmazott igazoltatások, intézkedések jogszerűsége és szakszerűsége

4. operatív-technikai terület

4.1. a szakmai igazgatóságok által megrendelt és elvégzett operatív munka eredményessége

4.2. a kiépített technikai és informatikai rendszerek működtetésének színvonala

4.3. informatikai és híradástechnikai szolgáltatások színvonala

5. ügyeleti és objektumvédelmi terület

5.1. a szolgálati helyen végrehajtott személy- és gépjármű-beléptetések szakszerűsége, biztonsági szintje, valamint a gépjárművek érkeztetése, indítása, és a szállítási feladatok végrehajtásának eredményessége

5.2. a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek az ügyelet által történő riasztása hatékonysága, szakszerűsége

6. képzési terület[97]

6.1. a Terrorelhárítási Központ műveleti, személyvédelmi, felderítési szakterületének képzésre kötelezett állománya képzései, valamint a Terrorelhárítási Központ szakterületeihez tartozó nemzetközi képzések szervezésének színvonala

6.2. a Terrorelhárítási Központ műveleti, személyvédelmi, felderítési szakterületének képzésre kötelezett állománya képzései, valamint a Terrorelhárítási Központ szakterületeihez tartozó nemzetközi képzések végrehajtásának eredményessége

6.3. a Terrorelhárítási Központ szervezeti elemeitől érkező megkeresések végrehajtásának színvonala

V. A Nemzeti Védelmi Szolgálat szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók[98]

1. a végrehajtott kifogástalan életvitel ellenőrzések szakszerűsége és színvonala

2. a végrehajtott megbízhatósági vizsgálatok szakszerűsége és színvonala

3. a társszervekkel és partnerszolgálatokkal történő együttműködés eredményessége, hasznosulása

4. a keletkezett információk operatív értéke, hasznosulása

5. a külső engedélyköteles eszköz-alkalmazás szakmai eredményessége

6. a külső engedélyhez nem kötött eszköz-alkalmazás szakmai eredményessége

7. a titkos információgyűjtések szakszerűsége és színvonala

8. az előkészítő eljárások szakszerűsége és színvonala

V/A. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók[99]

1. idegenrendészeti hatósági terület

1.1. hatósági engedélyezési eljárások jogszerűsége, szakszerűsége

1.2. ügyfélszolgálati tevékenység során az ügyfelekkel történő kommunikáció színvonala, az ügyfélszolgálati tevékenység szakszerűsége, hatékonysága

1.3. idegenrendészeti kényszerintézkedések jogszerűsége, szakszerűsége

1.4. tervezett és végrehajtott idegenrendészeti ellenőrzések szervezettsége, intenzitása, színvonala

1.5. idegenrendészeti utókövetés szervezettsége, intenzitása, színvonala

1.6. igazgatási ügyfeldolgozás hatékonysága

1.7. határidők betartása

1.8. szakirányítói tevékenység megfelelősége

2. menekültügyi hatósági terület

2.1. a menekültügyi feladatok ellátásának és koordinációjának szakszerűsége, jogszerűsége

2.2. a jogi képviseleti ügyek eredményessége, színvonala

2.3. menekültügyi hatósági ügyek előkészítésének szabályszerűsége

2.4. nemzetközi és hazai szervekkel történő kommunikáció hatékonysága

2.5. panaszbeadványok elbírálásának szakszerűsége, jogszerűsége

VI. A büntetés-végrehajtási szervezet szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók[100]

1. biztonság, fogvatartás

1.1. a fogvatartottakkal kapcsolatos adminisztratív fegyelem színvonala

1.2. a büntetés-végrehajtás külső kontrolljával összefüggő megállapítások eredménye

1.3. a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűsége, szakszerűsége

1.4. a rendkívüli eseményekkel összefüggő intézkedések eredményessége

1.5. a fogvatartottak fegyelmi helyzetének általános értékelése

2. reintegrációs tevékenység, komplex fogvatartotti foglalkoztatás, fejlesztés, egészségügyi ellátás

2.1. munkáltatás hatékonysága, eredményessége

2.2. fogvatartottak oktatásának, képzésének színvonala, hatékonysága

2.3. fogvatartotti programok színvonalának értékelése

2.4. társadalmi szerepvállalás értékelése

2.5. a fogvatartottak egészségügyi ellátásának színvonala

3. gazdasági társaságok

3.1. a fogvatartottak teljes körű foglalkoztatásának érdekében tett intézkedések megvalósulásának szintje

3.2. a gazdasági társaság biztonsági rendszere működtetésének hatékonysága

3.3. az értékesítés jövedelmezőségének alakulása

3.4. a társaság szakmunkás képzésben, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzésben való részvételének eredményessége[101]

VII. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók

1. tűzoltási és mentési terület

1.1. a tűzoltás, műszaki mentés elméleti felkészültségének szintje

1.2. a szerelési készség, tűzoltótechnika-kezelői tevékenység gyakorlati végrehajtásának szintje[102]

1.3. ellenőrző gyakorlatok értékelése

2. polgári védelmi terület

2.1. a természeti és civilizációs veszélyforrást jelentő kockázati helyszínek azonosításának szintje

2.2. a veszélyhelyzeti szintet el nem érő esetekben is beavatkozásra képes önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozásának, felkészítésének eredményessége

2.3. a polgári védelmi gyakorlatok értékelése

3.[103]

4. főügyeleti terület

4.1. a tömeges eseménykezelési gyakorlatok gyorsasága, hatékonysága, színvonala[104]

5. hatósági terület

5.1. hatósági engedélyezési eljárások, szakhatósági állásfoglalások jogszerűsége, szakszerűsége[105]

5.2. tervezett és végrehajtott ellenőrzések szervezettsége, színvonala

5.3. az iparbiztonsági szakterületi gyakorlatok megfelelősége[106]