Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet

a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

az 1. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontjában,

a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1c) és (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontjában,

a 7. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 8. alcím tekintetében az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § b) pontjában,

a 9. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés c) és d) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 11. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és g) pontjában, valamint 21/A. § b) pontjában,

a 12. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésében,

a 13. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában,

a 14. alcím és a 2. melléklet tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdésében,

a 15. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában,

a 16. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 17. alcím és a 3. melléklet tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 37. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjában,

a 18. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontjában,

a 20. alcím tekintetében a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) és d) pontjában, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontjában, az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § b) pontjában, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában,

a 21. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b) és e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 22. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 1. pontjában, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában,

a 23. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c)-e) pontjában, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

1. § A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az ellenőrző hatóság a 3. számú mellékletben szereplő minta szerint jelentést küld a közlekedésért felelős miniszternek a tárgyévet követő év március 1-jéig.

(2) A közlekedésért felelős miniszter a beérkezett jelentések alapján a 3. számú mellékletben szereplő minta szerint éves jelentést készít és azt a tárgyévet követő tizenkét hónapon belül az Európai Bizottság számára is megküldi.

(3) Az eljáró hatóság - az éves jelentés összeállításához - tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert a szabálytalanság miatt tett büntetőfeljelentésről, illetve a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló kormányrendelet alkalmazásával kiszabott bírságról."

2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ápolási díjat megállapító szerv

a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazolás felülvizsgálatát az ápolási díjat megállapító szerv által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,

b) az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kijelölt, a (4b) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakértőtől

kérheti."

(2) Az R1. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) Az Szt. 52. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés érdekében a NEAK a nyilvántartása szerinti, megelőző év december 31-ei állapotnak megfelelő adatokat - ide nem értve a jogosult betegségének BNO kódját - a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatalon keresztül a tárgyév január 31-éig megküldi a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító járási hivatal részére. A NEAK által megküldött adatok között külön meg kell jelölni a tárgyévet megelőző évben kiadott és megszűnt hatályú közgyógyellátási igazolványokat.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító járási hivatal a NEAK által megküldött adatokat a tárgyév március 31-éig egyezteti a saját nyilvántartása szerinti adatokkal. Ha az adatok között eltérés van, szükség esetén a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatalon keresztül további egyeztetést folytat a NEAK-kal és gondoskodik az adatok helyesbítéséről."

(3) Az R1.

a) 6/A. § (3) bekezdés g) pontjában az "az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)" szöveg,

b) 40. § (3) bekezdésében az "Az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "A közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal" szöveg, valamint az "az OEP-et" szövegrész helyébe az "a NEAK-ot" szöveg,

c) 42. § (5) és (7) bekezdésében az "az OEP" szövegrész helyébe az "a NEAK" szöveg,

d) 42. § (6) bekezdésében, 43. § (2) és (3) bekezdésében az "az OEP" szövegrészek helyébe az "a NEAK" szöveg,

e) 42. § (8) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (6) bekezdésében az "Az OEP" szövegrész helyébe az "A NEAK" szöveg,

f) 44. § (5) bekezdésében az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal" szöveg, valamint az "az OEP" szövegrész helyébe az "a NEAK" szöveg

lép.

3. A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

3. § A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Az 1/C. § (1) bekezdésében és a 6/D. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladataihoz kapcsolódó ügyekben országos illetékességgel elsőfokon a Kincstár központi szerve jár el."

4. A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"d) hatáskörrel rendelkező hatóság: a Magyar Államkincstár, a járási hivatal (az 1. mellékletben foglaltak szerint), valamint a fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,"

(2) Az R2. 3. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére vonatkozó elsőfokú eljárásban a döntéshozatalra a Magyar Államkincstár, a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, valamint a fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult, az 1. mellékletben foglaltak szerint.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti eljárásban másodfokú hatóságként - a (2c) és (2d) bekezdésben foglaltak kivétellel - a Pest Megyei Kormányhivatal országos illetékességgel jár el.

(2c) A fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság által a (2a) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés esetében másodfokú hatóságként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jár el.

(2d) A Magyar Államkincstár által a (2a) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés esetében másodfokú hatóságként a földművelésügyi miniszter jár el."

(3) Az R2. 3. §-a a következő (3a), (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Magyar Államkincstár a (2a) bekezdés szerinti eljárásban a helyszíni ellenőrzések lefolytatását megállapodásban más hatóságra átruházhatja.

(4) A környezet-, természet- és vízvédelmi feladatok, illetve a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapothoz (a továbbiakban: HMKÁ) kapcsolódó feladatok kivételével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a helyszíni ellenőrzések egységes végrehajtása érdekében működteti a kölcsönös megfeleltetési feladatok ellátását támogató informatikai rendszert, valamint központilag nyilvántartást vezet az elvégzett helyszíni ellenőrzések adatairól.

(4a) A környezet- és természetvédelmi, valamint a HMKÁ ellenőrzési feladatok vonatkozásában, illetve a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó támogatáscsökkentés megállapításának tekintetében a Kincstár informatikai rendszert működtet."

(4) Az R2. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(5) Az R2.

a) 2. § (2) bekezdésében az "az MVH" szövegrész helyébe az "a Magyar Államkincstár" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében az "az MVH" szövegrész helyébe az "a Magyar Államkincstár" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R2.

a) 1. § a) pontja,

b) 4/A. §-a.

5. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

5. § (1) A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában földhasználó: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) előírása alapján földhasználati bejelentésre kötelezett olyan természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet, akinek, vagy amelynek a földhasználata]

"b) tulajdonjogon, a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársak közötti használati megosztásról szóló megállapodáson, többlethasználati megállapodáson, illetve az ezt helyettesítő, a Fétv. 76. § (4) bekezdése szerinti sorsolásról szóló jegyzőkönyvön,"

(alapul.)

(2) Az R3. 5. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Fétv. 94. § (1) bekezdés d) pontja szerinti használat jogcímeként a következő jogcímek jegyezhetők be a nyilvántartásba]

"a) tulajdonjogon alapuló földhasználat esetében (ideértve a tulajdonosi joggyakorláson alapuló földhasználatot is):

aa) tulajdonosi földhasználat (ha a földrészletnek egyetlen tulajdonosa van),

ab) tulajdonosi földhasználat használati megosztásról szóló megállapodás alapján (ha a földrészlet közös tulajdonban áll),

ac) tulajdonosi földhasználat többlethasználati megállapodás alapján (ha a földrészlet közös tulajdonban áll),

ad) tulajdonosi földhasználat sorsolás alapján (ha a földrészlet közös tulajdonban áll),"

(3) Az R3. 6/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/G. § (1) Ha a földrészlet közös tulajdonban áll és a tulajdonostársak a földrészlet teljes területét egyetlen tulajdonostárs használatába adták, úgy a földhasználó tulajdonostársnak az adatlaphoz a Fétv. 95. § (3) bekezdés c) pontjában felsorolt okiratok közül a többlethasználati megállapodást és - szükség esetén - az ennek mellékletét képező térképi kimutatást kell csatolnia.

(2) Ha földrészlet közös tulajdonban áll, és a Fétv. 72. §-a szerinti harmadik személy földhasználati szerződés alapján kéri a használat nyilvántartásba vételét, az adatlaphoz csatolni kell - a többlethasználati megállapodás kivételével - a Fétv. 95. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iratokat is.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti iratok valamelyike az adott földrészlet használatának a nyilvántartásba vételével összefüggő korábbi ügyben más földhasználó által a járási hivatalhoz benyújtásra került, a bejelentés során elegendő - az iktatószámra történő hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a járási hivatalnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.

(4) Ha a földrészlet közös tulajdonban áll és a tulajdonostárs olyan haszonbérleti szerződés alapján kéri földhasználatának bejegyzését, amelybe előhaszonbérleti joga gyakorlásával került haszonbérlőként, úgy a földhasználatát a Fétv. 70. § (5) bekezdése alapján az 5. § a) pont ac) alpontjában meghatározott jogcímen kell bejegyezni."

(4) Az R3. 9. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben foglaltakon túl hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani a bejelentést akkor is, ha]

"c) a földhasználati szerződés, a tulajdonostársak közötti használati megosztásról szóló megállapodás illetve többlethasználati megállapodás értelmezhetetlen kikötést, feltételt tartalmaz;"

(5) Az R3. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja alapján a járási hivatal akkor törölheti hivatalból a föld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható. A használat megszűnése akkor állapítható meg kétségtelenül, ha]

"c) a közös tulajdonban álló földet érintően, a tulajdonostársak által létesített, a járási hivatalhoz benyújtott használati megosztásról szóló megállapodás vagy többlethasználati megállapodás alapján a földhasználóként bejegyzett tulajdonostárs használata megszűnt,"

(6) Az R3. 14. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja alapján a járási hivatal akkor törölheti hivatalból a föld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható. A használat megszűnése akkor állapítható meg kétségtelenül, ha]

"f) a bejegyzett használat olyan földrészleten vagy a földrészlet olyan alrészletén áll fenn, amelynek a művelési ága az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként került átvezetésre,"

(7) Az R3. 14. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja alapján a járási hivatal akkor törölheti hivatalból a föld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható. A használat megszűnése akkor állapítható meg kétségtelenül, ha]

"h) a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló földhasználati szerződés szerinti földhasználó személye a hatóság jogerős döntésével változott meg, vagy

i) ha a földhasználat bejegyzésének alapjául olyan földhasználati szerződés kerül benyújtásra, melyet nem a földrészlet bejegyzett tulajdonosa kötött, de a szerződés a benyújtása időpontjában érvényesen és hatályosan fennáll."

(8) Az R3. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában és c) pontjában foglalt esetekben a tulajdonos (tulajdonosi joggyakorló), haszonélvező, vagy vagyonkezelő földhasználónak a nyilvántartásból való törlését az általa kötött földhasználati szerződés, illetve a tulajdonostárs által kötött használati megosztásról szóló megállapodás vagy többlethasználati megállapodás szerinti földhasználó bejegyzésével egyidejűleg kell elvégezni."

(9) Az R3. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdés g)-i) pontjában foglalt esetben a bejegyzett földhasználónak a nyilvántartásból való törlését a bejelentés szerinti földhasználó bejegyzésével egyidejűleg kell elvégezni. A bejelentési adatlaphoz mellékelni kell azt a jogerős hatósági döntést, bírósági ítéletet, érvényes földhasználati szerződést, amely a földhasználó személyében bekövetkezett változást igazolja."

6. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

6. § Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet

a) 1. melléklet "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek" című táblázat

aa) 1216 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

ab) 2066 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában a "Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

ac) 2123, 2124 nyilvántartási számú sorok "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában az "Országos Egészségbiztosítási Pénztár" szövegrész helyébe a "Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő" szöveg,

ad) 2196 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában a "Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal" szövegrész helyébe a "Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal" szöveg,

ae) 2259 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában az "Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetve jogutódja" szövegrész helyébe a "Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő" szöveg,

b) 1. melléklet "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök" című táblázat 2197 nyilvántartási számú sorában az "az OEP" szövegrész helyébe az "a NEAK" szöveg,

c) 3. melléklet

ca) 1501 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában az "Országos Egészségbiztosítási Pénztár" szövegrész helyébe a "Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő" szöveg,

cb) 1560, 1561, 1565, 1566, 1573 nyilvántartási számú sorok "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában az "Országos Epidemiológiai Központ" szövegrész helyébe az "Emberi Erőforrások Minisztériuma" szöveg,

cc) 1572 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában az "Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály" szövegrész helyébe az "Országos Közegészségügyi Intézet" szöveg,

cd) 1589, 1860, 1861 nyilvántartási számú sorok "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában az "Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ" szövegrész helyébe az "Állami Egészségügyi Ellátó Központ" szöveg,

d) 7. melléklet

da) 1392 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában a "hajózási hatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

db) 2252 nyilvántartási számú sor "adatszolgáltatóinak meghatározása" elnevezésű oszlopában a "légiközlekedési hatóság" szövegrész helyébe a "Honvédelmi Minisztérium" szöveg

lép.

7. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

7. § Hatályát veszti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a) 23. § (6) bekezdése,

b) 4. melléklete.

8. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

8. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az uniós tisztviselő, illetve túlélő hozzátartozója a nyugdíjbiztosítási átutalás, illetve visszautalás elbírálásához szükséges adatokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon, a megállapító szerv felhívásának kézhezvételétől számított huszonöt napon belül jelenti be a megállapító szervnek. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. melléklet határozza meg."

9. A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakképzési feladatot ellátó hatóság gondoskodik az elektronikus rendszer működtetéséről és egyedi hozzáférési jogosultságot biztosít a vizsgaszervező számára. A szakképzési feladatot ellátó hatóság az elektronikus rendszerhez történő hozzáférési jogosultságot biztosít az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére."

(2) Az R4.

a) 8. § (1) és (2) bekezdésében a "szakközépiskolai" szövegrész helyébe a "szakgimnáziumi" szöveg,

b) 9. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 17. § (2) bekezdésében, 19. § (5) bekezdésében, 30. § (4) bekezdésében, 48. § (1) bekezdésében, 52. § (6) bekezdés záró szövegrészében az "az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek" szövegrész helyébe az "a szakképzési feladatot ellátó hatóságnak" szöveg,

c) 9. § (2) bekezdésében 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (4) bekezdésében, 30. § (5) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében az "Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szövegrész helyébe az "A szakképzési feladatot ellátó hatóság" szöveg,

d) 10. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és (4) bekezdésében, 30. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 33. § (2) bekezdésében, 41. § (3) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 49. § (1) és (4) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében, 1. mellékletében az "az állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szövegrész helyébe az "a szakképzési feladatot ellátó hatóság" szöveg,

e) 49. § (3) bekezdésében az "az állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szövegrészek helyébe az "a szakképzési feladatot ellátó hatóság" szöveg,

f) 50. § (1) bekezdésében az "az állami szakképzési és felnőttképzési szervet" szövegrész helyébe az "a szakképzési feladatot ellátó hatóságot" szöveg,

g) 57. § (1) bekezdésében az "a szakközépiskola és a szakiskola" szövegrész helyébe az "a szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola" szöveg,

h) 1. mellékletében az "Állami szakképzési és felnőttképzési szerv" szövegrész helyébe a "Szakképzési feladatot ellátó hatóság" szöveg

lép.

10. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kormányhivatal ellátja

a) a felnőttképzési szakértői tevékenységet végzők bejelentésével, a szakértők ellenőrzésével, továbbá a felnőttképzési szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,

b) a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat,

c) a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,

d) a felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos adatkezelési feladatokat."

(2) Az R5. 17. § (1) bekezdés a) pontjában az "az NSZFH" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg lép.

11. A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

11. § A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. melléklete a következő 45. ponttal egészül ki:

"45. Külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba vétele"

12. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

12. § (1) A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 5. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal)

"13. gondoskodik a szakmai vizsgaelnökök, vizsgabizottsági tagok, jegyzők és szakértők rendszeres felkészítéséről,"

(2) Az R6. 5. § (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal)

"17. a szakképzési feladatot ellátó hatóság által összesített, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakképesítésekkel kapcsolatos beiskolázásra vonatkozó javaslatait egységes rendszerbe foglalja és megküldi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére,"

(3) Az R6. 5. § (1) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal)

"25. a munkaerő-piaci képzések szervezésének keretében - a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslata alapján és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével - meghatározza a képzési szakirányokat,"

(4) Az R6. 5. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a szakmai vizsgákkal összefüggő feladatai keretében)

"e) jogszabályban meghatározott hatáskörében szervezi valamennyi vizsgaidőszakra a d) pontban foglaltak alapján kidolgozott központi feladatlapok sokszorosítását és a szakképzési feladatot ellátó hatóságnak történő eljuttatását,"

(5) Az R6. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hivatal ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat."

(6) Hatályát veszti az R6. 5. §

a) (1) bekezdés 7., 14. és 22. pontja,

b) (3) bekezdés a), c) és h) pontja.

13. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

13. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 14. alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

"14. A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyéb feladatai"

(2) Az R7. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A Kormány az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzési feladatok ellátására Csongrád megyében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki."

(3) Az R7. 25. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A Kormány a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a) 4. §-a szerinti agrárkár-megállapító szervként,

b) 7. § c) pontja szerinti, 9. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban foglalt feladatok ellátásáért felelős borászati hatóságként,

c) 8. § (1) bekezdése szerinti borászati hatóságként,

d) 13. § e) pontja szerinti növény- és talajvédelmi hatóságként,

e) 29. § d) pontja és 30. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodási hatóságként,

f) 42. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáért felelős mezőgazdasági igazgatási szervként,

g) 44. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásért felelős szervként,

h) 48. § a) pontjában, b) pont bb) alpontjában, valamint c) és d) pontjában foglalt feladatok ellátásáért felelős növénytermesztési és borászati hatóságként,

i) 50. §-ában foglalt feladatok ellátásáért felelős pálinkaellenőrző hatóságként,

j) 51. § b) pontjában foglalt feladatok ellátásáért felelős szolgáltatás felügyeletet ellátó hatóságként,

k) 52. § (1) és (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásért felelős talajvédelmi hatóságként,

l) 54. §-ban foglalt feladatok ellátásáért felelős telepítési hatóságként,

m) 55. § d) pontja szerinti tenyésztési hatóságként,

n) 57. § a), c), f), g), j) és k) pontjában foglalt feladatok ellátásáért felelős tenyésztési hatóságként,

o) 59. § d) pontja és 60. § (1) bekezdése szerinti vadászati hatóságként

Csongrád megyében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki.

(14) A Kormány az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a) 1. § c) pontja szerinti egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró szervként,

b) 7. § (5) bekezdés a), d), f) és j) pontjaiban foglalt feladatok ellátásáért felelős egészségbiztosítási szervként

Csongrád megyében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki.

(15) A (4) bekezdésben meghatározott feladatokat Csongrád megye tekintetében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala látja el. Ha jogszabály e feladatok tekintetében megyei kormányhivatalt említ, azon a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát is érteni kell."

14. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről szóló 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

14. § Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről szóló 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

15. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) II. Fejezetének címe és 4. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a II. Fejezet a következő 4/A-4/C. alcímmel egészül ki:

"II. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS, A TERÜLETI ÉS A JÁRÁSI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁG ILLETÉKESSÉGE, VALAMINT A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

4. Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság

8. § Országos illetékességű környezetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság), és országos illetékességű természetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos természetvédelmi hatóság) (a továbbiakban együtt: országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) - kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyekben - a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

4/A. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság

8/A. § (1) Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel - e bekezdésben foglalt kivétellel - a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala jár el.

(2) A környezetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el.

4/B. A járási környezetvédelmi hatóság

8/B. § A kormányrendelettel hatáskörébe utalt ügyekben környezetvédelmi hatóságként járási illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási környezetvédelmi hatóság) jár el.

4/C. Egyes felügyeleti, törvényességi és szakszerűségi hatáskörök gyakorlása

8/C. § (1) Az országos és a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a járási környezetvédelmi hatóság - a (2) bekezdésbe nem tartozó - környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(2) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásaiban, és a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatósági eljárásaiban az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság gyakorolja.

(3) A miniszter az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakszerűségi ellenőrzéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ) közreműködőként veheti igénybe.

(4) Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság eljárásával, mulasztásával, döntéseivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatására felügyeleti szervként a miniszter jogosult."

(2) Az R8. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A területi környezetvédelmi hatóság a levegőtisztaság-védelmi emisszió mérés, a mobil mérőegységekkel elvégezhető levegőminőségi mérés és zajmérés vonatkozásában a 8/A. § szerinti általános illetékességi területére a hatósági ellenőrzési terv előkészítése céljából az ellenőrzési időszakot megelőző 30. napig hatósági mérési tervet készít. A hatósági mérési terv - a 2. melléklet szerint - az adott területen a regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal bevonásával és jóváhagyásával készül."

(3) Az R8. 35. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A vízvédelmi hatóság, valamint a vízvédelmi és vízügyi igazgatási szerv részére a 22. § a) pont ab) alpontja szerinti területi környezetvédelmi hatóság biztosítja az (1) bekezdés a) pontja és a 36. § szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést.

(5) A vízvédelmi hatósági és a vízügyi igazgatási tevékenység ellátáshoz szükséges a 36. § b) és c) pontja szerinti feladatok finanszírozása - a hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások kivételével - önköltségi alapon, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a vízvédelemért, illetve vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti megállapodásban foglaltak szerint történik. A hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások esetében a 36. § b) és c) pontja szerinti tevékenység költségét - a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló kormányrendelet szerint - a kötelezett viseli."

(4) Az R8. a következő 15. alcímmel egészül ki:

"15. A regionális laboratóriumok működtetése

36. § A 2. melléklet szerinti kormányhivatal - a víz, mint környezeti elem tekintetében a vízvédelemért felelős miniszter szakmai irányítása mellett - regionális laboratóriumot működtet, amely mintavétellel, laboratóriumi, illetve egyéb műszeres vizsgálati tevékenységével üzemelteti

a) a környezet állapotértékeléshez szükséges monitoring-rendszert,

b) az igazgatási és hatósági tevékenység ellátásához szükséges mérőrendszert, valamint

c) a rendkívüli környezeti eseményekhez és a helyreállítási intézkedésekhez kapcsolódó mérőrendszert."

16. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A területi kezelésű kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, megyei ügyfélszolgálati feladatokat 2017. január 1-jétől a megyei kormányhivatalok, a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzési feladatokat a megyei kormányhivatalok megyeszékhely szerinti járási hivatalai látják el. E feladatkijelölés nem érinti a Kincstár kifizető ügynökségi feladatkörébe tartozó feladatait."

(2) Nem lép hatályba az R9.

a) 8. alcíme,

b) 1. melléklete.

17. A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

17. § A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete a 3. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

18. A veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

18. § Nem lép hatályba a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 4. §-a.

19. Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

19. § (1) Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 6. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Az e rendelet szerint megszüntetésre kerülő központi költségvetési szervek és a központi költségvetési szervnek nem minősülő, egyéb szervezetek (a továbbiakban: átvevő szervezet) közötti - a feladatátvétellel összefüggő - vagyonkezelési jogviszonyban bekövetkező jogutódlással kapcsolatos rendelkezések végrehajtása során a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A megszüntetésre kerülő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében álló azon vagyonelemek tekintetében, amelyek a szerv megszüntetését követő naptól az átvevő szervezetek feladatellátását szolgálják, a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a költségvetési szerv megszűnésének napján megszűnik.

(3) A központi költségvetési szerv a megszűnésének napján köteles a (2) bekezdés szerinti vagyonelemeket az általa felvett - a vagyonelemek mennyiségét, tényleges előfordulásának helyét és a 2016. december 31-ei fordulónap szerinti nettó könyv szerinti értékét tartalmazó - tételes leltár alapján az átvevő szervezet részére átadni azzal, hogy az átadott vagyonelemek átadás napja szerinti állapotáról az átvevő szervezet köteles mennyiségi és értékbeni leltárt felvenni. Az átvevő szervezet az átadó szervezet könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárásáig, legkésőbb 2017. február 28. napjáig köteles az átvett tételes leltár alapján a saját hitelesített leltárát elkészíteni és azt az átadó szervezet részére átadni. A hitelesített leltárt az átvevő szervezet a vagyonelemek átvételét követő hatvanadik napig köteles a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek megküldeni. Az átvevő szervezet a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnél a leltár megküldésével egyidejűleg kezdeményezi az átvett vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelési szerződés megkötését.

(4) A vagyonkezelési szerződés megkötéséig az átvevő szervezet a (3) bekezdés szerint átvett vagyonelem nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről gondoskodik, azt birtokolhatja és használhatja, viseli továbbá a vagyonelemmel kapcsolatos közterheket és a kárveszélyt.

(5) Ha törvény vagy kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a megszűnő központi költségvetési szervtől az átvevő szervezethez kerülő feladat ellátásához szükséges vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyban az átvevő szervezet a megszűnő központi költségvetési szerv jogutódja, akkor a vagyonkezelői jogviszony és a vagyonkezelési szerződés nem szűnik meg a központi költségvetési szerv megszűnésével, az e vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az átvevő szervezetet illetik a központi költségvetési szerv megszűnését követő naptól.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a feladat ellátásához szükséges vagyonelemeket a megszűnő központi költségvetési szerv az átvevő szervezet részére a megszűnés napjával köteles átadni azzal, hogy az átadott vagyonelemek átadás napja szerinti állapotáról az átadó és az átvevő szervezet köteles mennyiségi és értékbeni leltárt felvenni, és az átvevő szervezet köteles azt hatvan napon belül a tulajdonosi joggyakorló részére megküldeni. A leltár megküldését követően az átvevő szervezet és a tulajdonosi joggyakorló kötelesek az átvett vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződést módosítani. Az átadó központi költségvetési szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében köteles a könyveiből - a megszüntetése napjával - kivezetni az átadott vagyonelemeket, és azokat a tulajdonosi joggyakorló köteles ugyanezen napi állapotnak megfelelő értéken könyveiben nyilvántartásba venni."

(2) Az R10. 8. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A KEKKH-t az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet] 18. § (9) bekezdése alapján megillető vagyonkezelői jogok és kötelezettségek a NISZ-re szállnak át, az átvevő és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) között külön megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján.

(3b) A 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 18. § (10) bekezdése alapján a KEKKH-hoz került személyi állomány munkavégzéséhez szükséges informatikai-telekommunikációs eszközökhöz kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek a NISZ-re szállnak át, a (3a) bekezdés szerint megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján."

(3) Az R10. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az OEP-től 2017. január 1-jén az ONYF-hez kerülő, a pénzbeli ellátásokkal, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az átvett feladat- és hatáskörökhöz kötődő foglalkoztatotti állomány, tárgyi eszköz és egyéb más, vagyoni értékű jogok tekintetében 2017. január 1-jétől az ONYF az OEP jogutódja. Az OEP-től átvételre kerülő feladatok ellátását biztosító informatikai rendszereket 2017. március 31. napjáig az ONYF szakmai iránymutatása szerint a NEAK működteti és üzemelteti, amelyhez a szükséges pénzügyi forrást az ONYF biztosítja. Ezen időszak alatt a NEAK gondoskodik a jogszabályváltozásoknak való megfeleltetésről. Az informatikai rendszereket az ONYF 2017. április 1-jétől veszi át, és az ahhoz kötődő foglalkoztatotti állomány, tárgyi eszköz, valamint egyéb más, vagyoni értékű jogok tekintetében az ONYF 2017. április 1-jétől a NEAK jogutódja. E kérdések rendezésére az ONYF és az OEP, illetve az ONYF és a NEAK megállapodást köt."

(4) Az R10. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A NEFI európai uniós projektjei megvalósításával és az e feladat menedzsmentjével kapcsolatos feladatai tekintetében jogutód az Országos Közegészségügyi Intézet."

(5) Az R10. 30. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 2016. december 31. napján hatályban lévő, az NKH által kötött)

"e) a közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetéséhez és fejlesztéséhez a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet 1. mellékletének 1. pont 1.30. alpontja és 2. pont 2.3. alpontja szerinti feladatokhoz kapcsolódó szerződések esetében az NKH helyébe az NFM lép;"

(6) Az R10. 42. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok közül)

"d) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által Zala megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Zala Megyei Kormányhivatal;"

(a közfeladat átvevője 2017. január 1-jétől.)

(7) Az R10.

a) 30. § c) pontjában az "NKH helyébe az NFM lép" szövegrész helyébe az "NKH helyébe a KEF lép" szöveg,

b) 41. § (3) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)" szövegrész helyébe az "MNV Zrt." szöveg

lép.

20. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: R11.) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 4. melléklet 1.2.1. pontjában foglalt táblázat A:8 mezőjét megállapító rendelkezése a "Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala" szövegrész helyett a "Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala" szöveggel lép hatályba.

(2) Az R11.-nek a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:4 mezőjét megállapító rendelkezése a "Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala" szövegrész helyett a "Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala" szöveggel lép hatályba.

(3) Nem lép hatályba az R11.

a) 48. § (7) bekezdése,

b) 50. alcíme,

c) 74. § (2) és (7) bekezdése,

d) 74. § (8) bekezdés 3., 10-13. és 16. pontja,

e) 149. alcíme,

f) 165. § (5) bekezdése,

g) 201. § (1) bekezdése,

h) 201. § (2) bekezdés b) pontja,

i) 251. § (2) bekezdése,

j) 251. § (6) bekezdés f) pontja,

k) 293. § (1), (12), (13) bekezdése,

l) 293. § (18) bekezdés 4. pontjában a " , 35. § (4) bekezdésben" szövegrész,

m) 27. melléklete.

21. Az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeleteknek a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő módosításáról szóló 380/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

21. § Az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeleteknek a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő módosításáról szóló 380/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Korm. rendelet 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat B:3 mezőjét megállapító rendelkezése a "Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala" szövegrész helyett a "Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala" szöveggel lép hatályba.

22. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

22. § (1) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 4. § (1)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság)

a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben - a b) pontban foglalt kivétellel - a minisztert,

b) a (2) bekezdés 16. pontjában foglalt ügyekben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt,

c) a (3) bekezdés szerinti ügyekben elsőfokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon - ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi - a minisztert,

d) a (4) bekezdés szerinti ügyekben elsőfokon a megyei illetékességgel eljáró járási hivatalt, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatalát - összeférhetetlenség esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalt -, másodfokon - ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi - a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként - a 16. pontban foglalt ügyek kivételével - a miniszter jár el:

1. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

2. a közúti járművek - ideértve a trolibuszt is - típusbizonyítványával, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és sorozat átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a hazai járműforgalmazók részéről a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

3. a kísérleti jármű esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

4. a nem közúti mozgógépekbe építendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása;

5. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő jel használatának engedélyezésével, valamint az alkalmazási engedély kiadásával kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

6. a Kkt. szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerződés megkötése, valamint a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenőrzése, és azok tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben bírság kiszabása;

7. a típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az autóbusz-fenntartónak az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és műszaki adatbázis kezelése;

8. a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 1014/2010/EU bizottsági rendeletben, a 253/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelettel módosított, az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott, az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és -kibocsátási adatainak nyilvántartása és közzététele, a CO2-kibocsátás nyomon követési adatainak összegyűjtése és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő továbbítása, továbbá az üzemanyag-töltőállomásokra vonatkozóan a bejelentett adatok gyűjtése és a tagállami bejelentési feladatok ellátása;

9. a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékének vezetésével, kijelölésének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;

10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, a vizsgakötelezettség alóli mentesítésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával, a vizsgabiztosi tevékenységet végzők nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból törlésével, ezen tevékenységek szakfelügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a szakfelügyelethez kapcsolódó bírságolását; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása;

11. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében

a) a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek szaktanfolyami képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, valamint vizsgáztatásával,

b) a menetíró készülékkel foglalkozó fórum munkájában hazánkat képviselő személy kijelölésével,

c) a menetíró vezérképviseletek elismerésével,

d) a tachográf beépítését, javítását, vizsgálatát és illesztését végző szervezetekre és járműgyártókra vonatkozó nyilvántartással, és adatkezeléssel,

e) a menetíró készülék (tachográf), a tachográf-kártyák és az adatrögzítő lap jóváhagyásával,

f) a tachográf-kártya kibocsátásával, gyártásával, visszavonásával, nyilvántartásával, adatkezelésével és nemzetközi adatcseréjével,

g) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek engedélyezésével, nyilvántartásával és adatkezelésével

kapcsolatos feladatok végrehajtása;

12. a közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a pályaalkalmassági vizsgálatok módszertanának meghatározása, továbbá a közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatok;

13. az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszerek és az e-learning tananyagok engedélyezése és tanúsítvánnyal történő ellátása, továbbá a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a fogyasztók védelmét szolgáló mutatók számításának meghatározása, a számítás és a mutatószámok közzététele;

14. a közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetése és fejlesztése, társhatóságok részére történő elektronikus adatátadás és a nemzetközi adatcsere feltételeinek biztosítása;

15. Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység engedélyezése;

16. a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése;

17. a kormánytisztviselői, állami szolgálati jogviszony keretében műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek továbbképzésének biztosítása;

18. műszaki vizsgabiztosi névjegyzék vezetése és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása;

19. a közúti ellenőrök képzésének, továbbképzésének biztosítása, névjegyzékének vezetése, valamint a Kkt. szerinti kezelői ellenőrök névjegyzékbe vétele és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása;

20. a gépjárműfenntartó szervezetek nyilvántartása;

21. a közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás áruszállítási, valamint a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatok, valamint

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

d) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben,

e) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett országos elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. december 16-i 1213/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint

f) a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló, 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban

meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatok ellátása

során.

(3) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

1. a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az alkalmassági bizonyítványának kiadása és a külföldi vizsgálati eredmények honosítása;

2. a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása;

3. a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása;

4. a pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása;

5. a közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására;

6. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

7. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátása;

8. a muzeális jellegű járművek karbantartásához az előírt követelményeket nem teljesítő festék- és fényező termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

9. a közúti közlekedési szolgáltatást végzők részére előírt fedezetigazolás-minták tartalmának előzetes jóváhagyása során.

(4) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a megyei illetékességgel eljáró járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala jár el

1. a Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, a vizsgáló állomások és a műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása, továbbá a hatóság által üzemeltetett, valamint az illetékességi területén hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson - a jármű tulajdonosára egyébként irányadó illetékességi szabálytól függetlenül - a közlekedési hatóság telephelyén végzett egyedi forgalomba helyezés engedélyezése, jármű-honosítási eljárás, a bármely telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat végzése, valamint a vizsgáló állomás és a járműfenntartó szervezetek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete;

2. járműbontókkal történő közreműködői megállapodások megkötése, a járműbontók tevékenységének ellenőrzése, bontási engedély kiadása, tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása;

3. a Kkt. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szabályszegések felderítésére irányuló, - a Kkt. 20. § (11) bekezdésében a közlekedési hatóság hatáskörébe utalt - közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságolásra irányuló eljárások lefolytatása;

4. a közúti járművek - ideértve a trolibuszt is - közlekedésbiztonsági ellenőrzése, a közúti járművek összeépítésének, egyedi átalakításának, valamint a forgalomba helyezésének engedélyezése;

5. a közúti járművezetők elméleti és gyakorlati vizsgájának megszervezése és vizsgáztatása, a vizsgakötelezettség alóli mentesítése, vizsgaútvonalak kiválasztása a vizsga során, közúti járművezetői vizsgák érvénytelenítése, a közlekedésigazgatási hatóságok megkeresésére a vezetési jogosultság igazolása céljából a korábban tett közúti járművezetői vizsgákról hatósági bizonyítvány kiállítása, utánképzési feltárások elvégzését követően utánképzési programok kijelölése, továbbá a képzés, utánképzés, a szakoktatók és iskolavezetők tevékenységének ellenőrzése, ellenőrzést követően a jogszabályban nevesített jogkövetkezmények alkalmazása;

6. a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hitelesítési eljárás lefolytatása és a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4-6. cikkében foglalt rendelkezések betartásának ellenőrzése;

7. a (10) bekezdés szerinti szervezetek által felvett, jogsértést megállapító ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása;

8. a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz előírt tevékenységi engedély, engedélykivonat kiadásával, valamint az önálló diszpécserszolgálati tevékenység engedélyezésével, a szolgáltatást végző személygépkocsivezető igazolványának kiadásával kapcsolatos eljárások, valamint a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító tevékenységet érintő közlekedéshatósági szabályok megtartásának ellenőrzése;

9. a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben továbbá a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott piacfelügyeleti ellenőrzés végzése és ezzel összefüggésben a bírságolási eljárás lefolytatása;

10. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében

a) a digitális tachográf-kártyák kiadásával, cseréjével és pótlásával, valamint

b) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását és illesztését, üzembe helyezését és aktiválását végző szervezetek engedélyezésével és ellenőrzésével

kapcsolatos feladatok végrehajtása;

11. a (2) bekezdés 11. pontja szerinti feladatokon kívül Magyarország tekintetében a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az ellenőrzéshez szükséges tachográf-kártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzemben tartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása;

12. tehergépjárművel végzett saját számlás közúti áruszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

13. autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

14. a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt "Jóváhagyási igazolás" kiadása;

15. a gépjárműadó-kedvezmény igénybevételéhez a gépjármű minősítésének műbizonylattal történő igazolása;

16. a gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeinek ellenőrzése, tevékenység megtiltása;

17. a gépjárműfenntartó szervezetek bejelentésének nyilvántartásba vétele;

18. közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;

19. a mozgáskorlátozott személyek közúti közlekedésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, különösen a jármű mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakításához eltérés engedélyezése, a mozgáskorlátozott közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló bizottságban történő műszaki szakértői közreműködés;

20. tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási engedéllyel és engedélykivonattal, közösségi engedéllyel, közösségi engedély hiteles másolatával kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

21. autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységi engedéllyel és engedélykivonattal, közösségi engedéllyel, közösségi engedély hiteles másolatával kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása;

22. az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény szerinti útdíj-ellenőrzési feladatok ellátása;

23. a Kkt. 33/A. §-ában előírt úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése;

24. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyező hatóságként a közúti járművek előzetes eredetiségvizsgálata során közreműködő szervezetek engedélyezése;

25. az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási, díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó európai uniós és az Interbus egyezmény szerinti ellenőrzési okmány, nemzetközi autóbuszos menetlevelek, menetlevéltömbök kiadása, a visszaérkezett menetlevelek alapján a kabotázs tevékenység adatainak nyilvántartása;

26. a közösségi engedéllyel rendelkező vállalkozás tehergépjárművét vezető nem európai uniós állampolgár járművezetői igazolványának kiadása;

27. a közlekedési hatóság hatáskörébe utalt bejelentésekkel, engedélyezéssel, okmányokkal, nyilvántartással kapcsolatos - máshol nem szabályozott - hatáskörök gyakorlása

során."

(2) Az R12. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a minisztert jelöli ki.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók vizsgáztatását végző vizsgabiztosokat a miniszter nevezi ki.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soronkívüli és záró, valamint - a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítását kivéve - az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Kormány elsőfokú hatóságként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot, másodfokú hatóságként - ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi - a minisztert jelöli ki.

(4) A mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítása tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság a vasútbiztonsági hatóság részére tanúsító szervként jár el.

(5) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök a vasúti pályahálózattal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai során a vasúti közlekedési hatóság jár el.

(6) A vasútszakmai oktatók névjegyzékét a vasúti közlekedési hatóság vezeti."

(3) Az R12. 8. § (4) bekezdése a következő 34. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el)

"34. jogszabály által más szerv hatáskörébe nem utalt hajózási hatósági hatáskörrel"

(kapcsolatos eljárásokban.)

(4) Az R12. 18. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott szakkérdéseket a közlekedési hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve ha elsőfokon országos illetékességgel útügyi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el, akkor Budapest Főváros Kormányhivatala köteles megvizsgálni."

23. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

23. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 2. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak az (1) bekezdésben, valamint a NÉBIH-nek e rendeletben meghatározott hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 116. §-ában meghatározott felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(2) Az R13. 3. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az agrárkár-megállapító szervként, borászati hatóságként, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként növény- és talajvédelmi hatáskörben, földművelésügyi igazgatási hatáskörben, pálinkaellenőrző hatóságként, talajvédelmi hatóságként, valamint tenyésztési hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékessége a megye egész területére kiterjed. A megyeszékhely szerinti járási hivatal feladatait a főváros és Pest megye területére kiterjedően a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala látja el."

(3) Az R13. 38. § (1) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Ingatlanügyi hatóságként országos illetékességgel a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladata)

"3. a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges, az ingatlannyilvántartásról szóló törvény szerinti hozzáférési jogosultság megadása, visszavonása vagy felfüggesztése tárgyában történő határozat meghozatala, valamint a hozzáférés biztosítása,"

(4) Az R13. 38. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Ingatlanügyi hatóságként országos illetékességgel a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladata)

"20. az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti, a magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása."

(5) Az R13. 47. § (1) bekezdés d) és e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény)]

"d) 7. § (5) bekezdésében, 8. §-ában, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés a) pontjában, 12. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, a közzététel vonatkozásában a (3) bekezdésében foglaltak, 15. § (8) bekezdésében a nyilvántartás vonatkozásában, 15. § (10) és (11) bekezdésében, 19. § (2a) bekezdésében, 21/A. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), c), e) pontjában, j) pont ja) alpontjában, (5) bekezdésében, 24. § b) pontjában, 26. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH,

e) 19. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 23. § (2) bekezdés h) pont he) alpontjában foglaltak tekintetében a Pest Megyei Kormányhivatal,"

(a kijelölt növénytermesztési hatóság)

(6) Nem lép hatályba az R13. 40. § (2) bekezdése.

24. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-4. §, az 5. § (2)-(9) bekezdése, a 9-15. §, valamint az 1-3. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 5. § (1) bekezdése, a 6. § 2017. január 2-án lép hatályba.

(4) A 6. § c) pont cb) és cc) alpontja 2017. április 1-jén lép hatályba.

25. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkeinek történő megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelethez

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket ellenőrző szervek

AB
Közösségi irányelv vagy rendelet vonatkozó rendelkezéseiHatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek
JFGK 1.A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével
szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/
EGK tanácsi irányelv 4. és 5. cikke
termőföldön: a növény- és talajvédelmi
hatáskörében eljáró járási hivatal;
állattartó telepen: elsőfokú vízvédelmi hatósági
hatáskörében a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság
JFGK 2.A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november
30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
3. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, 4. cikk (1), (2) és
(4) bekezdése
Magyar Államkincstár
JFGK 3.A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és
növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK
tanácsi irányelv 6. cikk (1) és (2) bekezdése
Magyar Államkincstár
JFGK 4.Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről,
az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról
és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások
megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 14., 15. cikke,
a 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 5.Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak
és a (3-agonistáknak az állattenyésztésben történő
felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint
a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi
irányelv 3. cikk a), b), d) és e) pontja, 4., 5. és 7. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 6.A sertések azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 2008.
július 15-i 2008/71/EK tanácsi irányelv 3., 4. és 5. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 7.A szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének
létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek
címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i
1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és
7. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 8.A juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási
rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK
rendelet, továbbá a 92/102/EGK és 64/432/EGK irányelv
módosításáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK
tanácsi rendelet 3., 4. és 5. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 9.Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére,
az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó
szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i
999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7., 11.,
12., 13. és 15. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 10.A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint
a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i
1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
55. cikk első és második mondata
a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási
hivatal
JFGK 11.A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények
megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK
tanácsi irányelv 3. és 4. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 12.A sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények
megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK
tanácsi irányelv 3. és 4. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal
JFGK 13.A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998.
július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv 4. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörében eljáró járási hivatal

"

2. melléklet a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

1. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről szóló 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 18. pontja helyébe a következő pont lép: "18. Vas megye

18.1. Celldömölki Járási Hivatal

18.1.1. Székhelye: Celldömölk

18.1.2. Illetékesség:

Boba

Borgáta

Celldömölk

Csönge

Duka

Egyházashetye

Jánosháza

Karakó

Keléd

Kemeneskápolna

Kemenesmagasi

Kemenesmihályfa

Kemenespálfa

Kemenessömjén

Kemenesszentmárton

Kenyeri

Kissomlyó

Köcsk

Mersevát

Mesteri

Nagysimonyi

Nemeskeresztúr

Nemeskocs

Ostffyasszonyfa

Pápoc

Szergény

Tokorcs

Vönöck

18.2. Körmendi Járási Hivatal

18.2.1. Székhelye: Körmend

18.2.2. Illetékesség:

Bajánsenye

Csákánydoroszló

Daraboshegy

Döbörhegy

Döröske

Egyházashollós

Egyházasrádóc

Felsőjánosfa

Felsőmarác

Halastó

Halogy

Harasztifalu

Hegyháthodász

Hegyhátsál

Hegyhátszentjakab

Hegyhátszentmárton

Ispánk

Ivánc

Katafa

Kemestaródfa

Kercaszomor

Kerkáskápolna

Kisrákos

Körmend

Magyarnádalja

Magyarszecsőd

Magyarszombatfa

Molnaszecsőd

Nagykölked

Nagymizdó

Nagyrákos

Nádasd

Nemesrempehollós

Őrimagyarósd

Őriszentpéter

Pankasz

Pinkamindszent

Rádóckölked

Szaknyér

Szalafő

Szarvaskend

Szatta

Szőce

Vasalja

Velemér

Viszák

18.3. Kőszegi Járási Hivatal

18.3.1. Székhelye: Kőszeg

18.3.2. Illetékesség:

Bozsok

Bük

Cák

Csepreg

Gyöngyösfalu

Horvátzsidány

Iklanberény

Kiszsidány

Kőszeg

Kőszegdoroszló

Kőszegpaty

Kőszegszerdahely

Lócs

Lukácsháza

Nemescsó

Ólmod

Peresznye

Pusztacsó

Tormásliget

Tömörd

Velem

18.4. Sárvári Járási Hivatal

18.4.1. Székhelye: Sárvár

18.4.2. Illetékesség:

Bejcgyertyános

Bögöt

Bögöte

Chernelházadamonya

Csánig

Csénye

Gérce

Gór

Hegyfalu

Hosszúpereszteg

Ikervár

Jákfa

Káld

Kenéz

Megyehíd

Meggyeskovácsi

Mesterháza

Nagygeresd

Nemesládony

Nick

Nyőgér

Ölbő

Pecöl

Porpác

Pósfa

Rábapaty

Répcelak

Répceszentgyörgy

Sajtoskál

Sárvár

Simaság

Sitke

Sótony

Szeleste

Tompaládony

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Vashosszúfalu

Vámoscsalád

Vásárosmiske

Zsédeny

18.5. Szentgotthárdi Járási Hivatal

18.5.1. Székhelye: Szentgotthárd

18.5.2. Illetékesség:

Alsószölnök

Apátistvánfalva

Csörötnek

Felsőszölnök

Gasztony

Kétvölgy

Kondorfa

Magyarlak

Nemesmedves

Orfalu

Rábagyarmat

Rátót

Rönök

Szakonyfalu

Szentgotthárd

Vasszentmihály

18.6. Szombathelyi Járási Hivatal

18.6.1. Székhelye: Szombathely

18.6.2. Illetékesség:

Acsád

Balogunyom

Bozzai

Bucsu

Csempeszkopács

Dozmat

Felsőcsatár

Gencsapáti

Gyanógeregye

Horvátlövő

Ják

Kisunyom

Meszlen

Narda

Nárai

Nemesbőd

Nemeskolta

Perenye

Pornóapáti

Rábatöttös

Rum

Salköveskút

Sorkifalud

Sorkikápolna

Sorokpolány

Söpte

Szentpéterfa

Szombathely

Tanakajd

Táplánszentkereszt

Torony

Vasasszonyfa

Vaskeresztes

Vassurány

Vasszécseny

Vasszilvágy

Vát Vép

Zsennye

18.7. Vasvári Járási Hivatal

18.7.1. Székhelye: Vasvár

18.7.2 Illetékesség:

Alsóújlak

Andrásfa

Bérbaltavár

Csehi

Csehimindszent

Csipkerek

Egervölgy

Gersekarát

Győrvár

Hegyhátszentpéter

Kám

Mikosszéplak

Nagytilaj

Olaszfa

Oszkó

Pácsony

Petőmihályfa

Püspökmolnári

Rábahídvég

Sárfimizdó

Szemenye

Telekes

Vasvár"

3. melléklet a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelethez

AB
A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró
járási (fővárosi kerületi) hivatala
1.megnevezéseilletékességi területe
2.Budapest Főváros Kormányhivatala
XII. Kerületi Hivatala
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Budapest
főváros, Pest megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város
közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe
3.Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatala
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Hajdú-Bihar
megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
4.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Jász-Nagykun-
Szolnok megye
Szolnoki Járási Hivatalaműszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye
5.Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal Győri Járási Hivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye
6.Vas Megyei Kormányhivatal
Szombathelyi Járási Hivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Vas megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Vas megye
7.Zala Megyei Kormányhivatal
Nagykanizsai Járási Hivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Zala megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Zala megye
8.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Borsod-Abaúj-
Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád
megye
9.Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi
Járási Hivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Baranya megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
10.Somogy Megyei Kormányhivatal
Kaposvári Járási Hivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Somogy megye
11.Tolna Megyei Kormányhivatal
Szekszárdi Járási Hivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Tolna megye
12.Csongrád Megyei Kormányhivatal
Szegedi Járási Hivatal
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Bács-Kiskun
megye, Csongrád megye, Békés megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye
13.Fejér Megyei Kormányhivatal
Székesfehérvári Járási Hivatala
mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Fejér megye,
Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Fejér megye - kivéve Ercsi város közigazgatási területéből
a Százhalombattai Dunai Finomító területe -, valamint Veszprém
megye, Komárom-Esztergom megye

"

Tartalomjegyzék