199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet

a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 2. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) és r) pontjában,

a 16. § tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jogállása, szervezete

1. § A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Központ) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

2. § A Központot elnök vezeti.

3. § A Központ önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező - jogi személyiség nélküli - országos illetékességű első fokú szerve

a) a Műtárgyfelügyeleti Iroda és

b) a Nyilvántartási Iroda,

amelyek hatósági ügyeiben a másodfokú hatóság a Központ elnöke.

2. A Központ hatósági feladatai

4. § A Műtárgyfelügyeleti Iroda a Kormány által kijelölt első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként ellátja

a) a kulturális javak vonatkozásában a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat, amelyek különösen

1. a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 47-50. §-a alapján a kulturális javak védetté nyilvánítása és védettségének megszüntetése,

2. a védetté nyilvánított gyűjteményekhez vagy tárgyegyüttesekhez tartozó kulturális javak esetében a Kötv. 51. § (2) bekezdése szerinti elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához szükséges hozzájárulás,

3. a kulturális javak esetében a Kötv. 52. § (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés,

4. a Kötv. 53/A. §-a alapján az eltűnt kulturális javak körözésének elrendelése,

5. a Kötv. 54-58. §-a, valamint a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 752/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelet alapján a kulturális javak kivitelével kapcsolatos hatósági feladatok,

6. a Kötv. 59-60. §-a szerinti nyilvántartásba vételi feladatok,

7. a kulturális javak esetében a Kötv. 61/A. §-a szerinti, fémkereskedelmi tevékenység céljára történő átadás engedélyezésére irányuló eljárások és döntések,

8. a védetté nyilvánított kulturális javak esetében a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakulási munkák engedélyezése,

9. a Kötv. 64. § d) pontja szerinti döntés arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség az ingó kulturális örökség körébe tartozik-e,

10. a Kötv. 67. § (1) és (2) bekezdése szerinti hatósági döntés,

11. a Kötv. 67. § (3) bekezdése szerinti döntések és intézkedések meghozatala, a b) pont kivételével,

12. a Kötv. 68. §-a alapján a kulturális javakkal kapcsolatos döntéshozatal,

13. a Kötv. 69. §-a alapján tűrési kötelezettség előírása,

14. a Kötv. 78. §-a és 79. §-a szerinti intézkedés a kulturális javak megóvása és hozzáférhetősége érdekében,

15. a Kötv. 82. §-a alapján intézkedés az örökségvédelmi bírság kiszabása iránt,

b) a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény 3. §-a szerinti megbízott illetékes hatósági feladatokat,

c) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 7. §-a szerinti, a kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat,

d) a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 94. §-a szerinti, elkobzott kulturális javak közgyűjteményi elhelyezésére irányuló feladatokat,

e) a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 7. §-a szerinti, bírósági letétként kezelt kulturális javakkal kapcsolatos feladatokat,

f) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvényben meghatározott kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat, valamint

g) a Kötv. 71. § (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti közhiteles hatósági nyilvántartás vezetését.

5. § (1) A Nyilvántartási Iroda a Kormány által kijelölt első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként a Kötv. 71. § (1) bekezdése szerint ellátja

a) a régészeti lelőhelyek,

b)[1] a régészeti feltárási engedélyek és a feltárási dokumentációk,

c) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,

d)[2] a műemléki értékek, a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek és történeti tájak központi, közhiteles nyilvántartás elektronikus adatkezelésével kapcsolatos hatósági és szakmai feladatokat.

e)[3] a világörökségi területek és a világörökségi várományosi helyszínek

(2)[4] A Nyilvántartási Iroda az Országos Építésügyi Nyilvántartást (a továbbiakban: OÉNy) vezető szervezet, az örökségvédelmi, építésügyi, ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a jegyző, a főjegyző, valamint a feltárási joggal rendelkező intézmények számára elektronikus hozzáférést biztosít az általa kezelt, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével összefüggő feladataik ellátásához szükséges adatokhoz.

(3)[5] A Nyilvántartási Iroda az OÉNy felhasználói számára hozzáférést biztosít a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekről és szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumok elektronikus úton történő benyújtása érdekében.

3. A Központ kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatai

6. §[6] A Központ a Kötv. 7/A. §-ában foglaltak érvényesítése érdekében részt vesz a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok ellátásában, amelyek körében[7]

a) közreműködik a régészeti örökség felkutatásában,

b)[8] gondoskodik - a szerzői jogi tárgyú jogszabályokkal összhangban - a régészeti örökséggel összefüggő tudományos adatbázis létrehozásáról, fenntartásáról, a tudományos eredmények hozzáférhetővé tételéről,

c)[9] végzi a lelőhelyek felülvizsgálatát és osztályozását,

d) a Kötv. 7. § 20. pontja szerinti nagyberuházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén a beruházó megbízásából előzetes régészeti dokumentációt készít, ennek részeként próbafeltárást végez,

e) ellátja a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti előkészítés és koordináció feladatait,

f) kidolgozza a régészeti feltárások végzésénél alkalmazott szempontrendszereket, szakmai irányelveket, protokollokat,

g) gondoskodik a Kötv. 14. § (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításának és a Kötv. 18. § (2) bekezdése szerint a védetté nyilvánítás megszüntetésének az előkészítéséről,

h) intézkedik a Kötv. 74. § (2) bekezdése szerint a védetté nyilvánítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt,

i) gyakorolja a leletanyag állami tulajdonjogáról történő lemondás jogát,

j) közreműködik a Kötv. 16. §-a szerint a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzésében, k) igazolást ad ki a régészeti korú tárgyak tulajdonjogának átadását megelőző bejelentéséről.

7. § (1) A Központ a Kötv. 28. §-ában foglaltak érdekében részt vesz a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, amelyek körében

a) lefolytatja a Kötv. 29. § (2) bekezdése szerint a műemléki értékek védetté nyilvánításának és a Kötv. 35. § (2) bekezdése szerint a védetté nyilvánítás megszüntetésének előkészítését,

b)[10] intézkedik a Kötv. 74. §-a szerint a védetté nyilvánítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzés iránt, valamint

c)[11]

(2) A Központ tudományos feladatainak körében különösen[12]

a) végzi az ország műemléki értékeinek feltárását, azonosítását, meghatározását és dokumentálását, a műemléki értékekre vonatkozó forrásdokumentumok gyűjtését,

b) a műemléki értékkel és annak megőrzésével kapcsolatos metodikai kutatásokat végez és végeztet, közreműködik a szakmai ajánlások kidolgozásában és közzétételében,

c) a műemlékek központi nyilvántartásának keretein belül gondoskodik a műemléki értékekkel összefüggő tudományos adatbázis létrehozásáról, fenntartásáról,

d) végzi a műemlékállomány és a központi nyilvántartás revízióját,

e) kezdeményezi és irányítja - kutatás-módszertani céllal - a műemlékek épületkutatását,

f) részt vesz a műemlékekhez kötődő szakrestaurálások előkészítésében és közreműködik a kivitelezés folyamatában,

g) ellát szakértői feladatokat, különösen az értékleltár, az építéstörténeti kutatási dokumentáció, a kerttörténeti tudományos dokumentáció készítését, valamint

h) vezeti a Kötv. 71. § (2) bekezdésében szereplő, a Kötv. 72. § (1) bekezdése alapján közhiteles hatósági nyilvántartásnak nem minősülő nyilvántartásokat.

8. § (1) A Központ szakmai tanácsadó testületként működteti a Kulturális Javak Bizottságát, amely a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Központ munkáját.

(2) A Kulturális Javak Bizottsága kilenctagú testület, amelynek egy-egy tagját[13]

a) a Magyar Tudományos Akadémia,

b) a Magyar Művészeti Akadémia,

c) a Magyar Nemzeti Múzeum,

d) az Országos Széchényi Könyvtár,

e) a Szépművészeti Múzeum,

f) a Magyar Nemzeti Levéltár,

g) a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége, valamint

h) a miniszter

jelölése alapján 2 évre a Központ elnöke kéri fel, további egy tagját 2 évre a Központ elnöke kéri fel.[14]

8/A. §[15] (1) A Központ szakmai tanácsadó testületként működteti az Ásatási Bizottságot, amely a régészeti örökség védelmével kapcsolatos és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Központ és az örökségvédelmi hatóságok munkáját.

(2) Az Ásatási Bizottság tizenegy tagú testület, amelynek

a) egy tagját a Magyar Nemzeti Múzeum (a továbbiakban: MNM),

b) egy tagját a Budapesti Történeti Múzeum,

c)[16] két tagját a megyei hatókörű városi múzeumok,

d) két tagját az egyéb régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok,

e) egy tagját a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények, valamint

f)[17] egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, valamint,

g) két tagját a miniszter

javaslata alapján a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező régész szakemberek közül két évre a Központ elnöke kéri fel, további egy tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő régész szakemberek közül 2 évre a Központ elnöke kéri fel.[18]

8/B. §[19] (1)[20] A Központ szakmai tanácsadó testületként működteti a Műemléki Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: Testület), amely a műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében, vagy szakértőként a hatósági eljárás során véleményével segíti az örökségvédelmi és építésügyi hatóság munkáját.

(2)[21] A Testület tizenegy tagból áll, amelynek

a) egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, vagy a műemlékvédelmi szakirányú továbbképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,

b) egy tagját a művészettörténet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,

c) egy tagját az okleveles restaurátorművész osztatlan képzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,

d) egy tagját a Magyar Építész Kamara, vagy a Magyar Építőművészek Szövetsége,

e) egy tagját az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, valamint

f) három tagját a miniszter

javaslata alapján a műemléki területen szakértői jogosultsággal vagy kimagasló elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek közül két évre a Központ elnöke kéri fel, további három tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő szakemberek közül két évre a Központ elnöke kéri fel. A Testület elnökét a Központ elnöke nevezi ki.

(3)[22] A Testület az üléseire további szakértőt hívhat meg.

9. § (1) A Kormány a Kötv. 86. §-a szerinti elővásárlási jogot gyakorló szervnek a Központot jelöli ki.

(2) A Központ az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a Kötv. 86. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős miniszter javaslatára, a Kötv. 7. § 9. pontja szerinti közgyűjtemény bevonásával is teljesítheti.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a kultúráért felelős miniszter a Központnál írásban előterjesztett kérelmében megjelöli a teljesítésben részt vevő közgyűjteményt és igazolja az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges fedezet meglétét.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben - a megvásárolt védetté nyilvánított kulturális javak vagyonkezelőjének a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38/C. §-a szerinti kijelöléséig - azon közgyűjtemény őrzésébe kerülnek, amely a vételárat rendelkezésre bocsátotta.

10. § A Központ közreműködik a miniszternek az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben és a Kötv. 44. §-ában a miniszternek adott feladatainak ellátásában.

11. § A Központ kulturális örökségvédelmi szakmai feladatai körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) a kulturális örökséggel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása, közzététele, a kulturális örökséggel kapcsolatos gyűjtemények kezelése és gyarapítása;

b) szakmai továbbképzés, oktatás;

c) a kulturális örökségi értékek osztályozása, értékhierarchiájának kidolgozása;

d) a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenység; valamint

e) a kulturális örökség védelmével, kezelésével, fenntartható, integrált szemléletű használatával

kapcsolatos ajánlások kidolgozása, nemzeti és nemzetközi stratégiaalkotásban való részvétel.

12. § A Központ a kulturális javakkal kapcsolatos tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) gyakorolja a Kötv. 51. § (4) bekezdése és 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami elővásárlási jogot;

b) ellátja a Kötv. 64. § a) pontja szerinti, a kulturális javak visszakövetelésével, illetve visszaadásával kapcsolatos teendőket;

c) a Kötv. 64. § b) pontja szerint részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében; valamint

d) a kulturális javak hatékonyabb védelme érdekében - a vonatkozó együttműködési megállapodásban vállaltak szerint - támogatást nyújt a rendőrség és a vámhatóság munkájához.

13. § A Központ a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos társadalmi együttműködés előmozdítása érdekében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) a kulturális örökségvédelmet érintő szakmai és társadalmi együttműködés lehetőségeinek kidolgozása, megvalósítása;

b) a kulturális örökség értékének társadalmi tudatosítása;

c) a kulturális örökség gazdasági és társadalmi támogatói körének kiépítése és szervezése; valamint

d) együttműködés kialakítása a kulturális örökségvédelmi területen működő szakmai és civil szervezetekkel.

4. A Központ vagyongazdálkodási és szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos feladatai

14. § (1) A Központ vagyongazdálkodási és szolgáltatási tevékenységei keretében elősegíti a kulturális örökség fenntartható, hosszú távú hasznosítását, az örökség megőrzésében és kezelésében kötelezettséggel bíró állami és nem állami szereplők feladatainak ellátását, és feltárja a hazai kulturális örökségben rejlő erőforrásokat.

(2) A Központ vagyongazdálkodási és szolgáltatási tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) a kulturális örökségi értékek felderítésével, kutatásával és hasznosításával kapcsolatos módszertan kidolgozása és terjesztése;

b) a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos információk nyújtása, hasznosítással kapcsolatos tanácsadás, pályázati tanácsadás és közreműködés, fejlesztéssel, felújítással kapcsolatos tanácsadás, tervpályázati eljárás lebonyolítása;

c) a veszélyeztetett műemlékek helyzetének konszolidálásában, kutatásában, dokumentálásában, hasznosítási javaslatok készítésében való közreműködés;

d) a kulturális örökséget érintő fejlesztési programok kidolgozásában, nyomon követésében, a stratégiai és operatív folyamatokban való közreműködés;

e) a kulturális örökségre alapozott projektek kidolgozása, megvalósítása, koordinálása; valamint

f) szakmai tanácsadási és szakértői tevékenység ellátása és koordinálása.

15. § A Központ a kezelésében lévő állami tulajdonú műemlékekkel, műemlék-együttesekkel és berendezéseikkel, továbbá műemléki értékekkel és régészeti lelőhelyekkel kapcsolatban gondoskodik

a) azok fenntartásáról, fejlesztéséről, hasznosításáról, üzemeltetéséről,

b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményi feladatok ellátásáról,

c) múzeumi, közművelődési és más kulturális szolgáltatások nyújtásáról.

5. A Központ világörökségi és nemzetközi feladatai

16. § A Központ a világörökséggel kapcsolatos tevékenysége körében közreműködik a miniszternek a világörökségről szóló törvényben, a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendeletben, valamint a világörökségi gondnokságról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásában.

17. § A Központ a nemzetközi tevékenysége körében ellátja különösen az alábbi feladatokat:

a) együttműködés multilaterális nemzetközi kormányzati, szakmai nem kormányzati és a szakterületen működő civil szervezetekkel, részvétel azok munkájában, nemzetközi projektek végrehajtásában;

b) részvétel kétoldalú államközi együttműködésben, így különösen a szomszéd országokkal kötött megállapodások egyes elemeinek előkészítésében, végrehajtásának koordinálásában és megvalósításában;

c) egy-, illetve többoldalú együttműködés más országok társintézményeivel egyedi programok, projektek, illetve folyamatos szervezeti - így különösen meghatározott országcsoportokat érintő vagy regionális szinten megvalósuló - együttműködés keretei között;

d) közreműködés a miniszter határon túli kulturális örökséggel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

e) közreműködik az Európai örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó feladatok végrehajtásában; valamint

f) részt vesz a kulturális javakra vonatkozó európai uniós jogi szabályozás végrehajtásával kapcsolatos tanácsadó testület munkájában.

6. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

19. § E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20. § (1) A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnevezése Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központra változik.

(2) Az e rendelet szerint a Központ feladat- és hatáskörébe tartozó azon örökségvédelmi tevékenységek tekintetében, amelyek e rendelet hatálybalépését megelőzően a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) feladat- és hatáskörébe tartoztak - a régészeti területen végzett szakértői tevékenység felügyeletének ellátását kivéve -, az e feladatokhoz és hatáskörökhöz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Központ az LLTK jogutóda. Az LLTK az örökségvédelmi feladatok ellátására rendelkezésére bocsátott központi költségvetési támogatással elszámol, a támogatás arányos részét az államháztartásra vonatkozó jogszabályok és a jogutódlás megvalósításával kapcsolatos megállapodás rendelkezései szerint a Központnak 2014. augusztus 15-i fordulónappal, 2014. szeptember 15-ig átadja.

(3) Az e rendelet szerint a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt szakértői tevékenység tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőzően az LLTK feladat- és hatáskörébe tartozó, illetve a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) feladat- és hatáskörébe tartozó felügyeleti jogviszony tekintetében a miniszter az LLTK és a MÉK jogutódja.

(4) E rendelet nem érinti a Kulturális Javak Bizottsága tagjainak az e rendelet hatálybalépésekor fennálló jogviszonyát.

21. § A 4. § a) pont 5. alpontja a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 752/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

22. §[23] Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont a fertőrákosi Püspöki palotával kapcsolatos feladatok és jogviszonyok tekintetében a Központ jogutódja.

23. §[24] (1) Az MNM-től a Központhoz került

a) előzetes régészeti dokumentáció készítése, ennek részeként próbafeltárások végzése,

b) nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti előkészítés és koordináció,

c) a régészeti feltárások végzésénél alkalmazott szempontrendszerek, szakmai irányelvek, protokollok készítése,

d) műemléki kutatás és tervezés

feladatok ellátásához szükséges tárgyi eszközökkel, ezek között különösen a feladatok ellátásához szükséges ingatlan vagyonkezelésével és az átvett feladatok ellátása során keletkezett szerzői jogokkal kapcsolatos jogviszonyokban a Központ az MNM jogutódja.

(2) Az átvett feladatokat ellátó közalkalmazottak jogviszonya tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/C. § (4)-(13) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Az átvett feladatokhoz kapcsolódó, hatályában 2015. január 1. napján áthúzódó egyes szerződésekből, az előzetes régészeti dokumentáció készítésével kapcsolatos szerződések esetében a beruházóval megkötött, hatályában 2015. január 1. napján áthúzódó szerződésekből és az azokhoz kapcsolódó alvállalkozási szerződésekből származó jogok és kötelezettségek az MNM-ről a Központra szállnak át, a szerződések átruházásáról a felek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:208. §-a szerinti megállapodásban rendelkeznek.

(4) Az átvett feladatokhoz kapcsolódó feltárási engedélyek esetében - hatósági bejelentés és döntés nélkül - az MNM mint a feltárási engedély jogosultja helyébe a Központ lép.

(5) Az MNM a Központ által átvett feladatokhoz kapcsolódó valamennyi iratot és adatot köteles a Központnak átadni, és a Központ feladatellátásához szükséges vagy azt előmozdító valamennyi adathoz, adatbázishoz köteles a Központ számára hozzáférést biztosítani.

(6) A Központ által az (1) bekezdés szerint átvett feladatokhoz kapcsolódó egyéb jogviszonyokban jogutódlás nem következik be.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök