489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet

a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. § (2) bekezdés 36. pontja alapján kiterjed a lakosság természetes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelése meghatározásához szükséges

a) kötelezően mérendő mennyiségekre,

b) kötelezően mérendő mennyiségek meghatározását végző szervek tevékenységére,

c) kötelezően mérendő mennyiségek, valamint egyéb mérésekből ismertté vált adatok központi gyűjtésére, feldolgozására, kezelésére, értékelésére, valamint

d) az országos környezeti sugárzási helyzetre, a radioaktív szennyezettségre vonatkozó nemzetközi értesítési kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (a továbbiakban: ONER) működéséhez szükséges adatok szolgáltatására.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ellenőrző adatszolgáltató központ: a kiemelt létesítmények környezetében kialakult sugárzási helyzet független hatósági ellenőrzését végző mérőhálózat adatgyűjtő és szolgáltató központja;

2.[1] abnormális észlelés: olyan mesterséges radionuklid detektálása, amelyet általában nem detektálnak az adott mérési ponton, vagy az általában észlelt radionuklid mesterséges koncentrációja legalább egy nagyságrenddel magasabb a területre jellemző értékeknél (tartománynál), vagy az adott mérőhálózat egymástól távol (legalább 10 kilométerre) eső mérési pontjain közel egyszerre kerül detektálásra, és a radionuklid eredete nem ismert;

3. minőségirányítási rendszer: a vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményeiről szóló MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer;

4. monitorozó adatszolgáltató központ: a lakosság természetes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok, illetve a környezetben mérhető egyes radionuklidok aktivitáskoncentrációja meghatározását végző mérőhálózat vagy vizsgáló laboratórium adatgyűjtő és szolgáltató központja, az ellenőrző adatszolgáltató központ kivételével;

5. indikatív dózis: emberi fogyasztásra szánt ivóvíz ellátó rendszerében kimutatott természetes és mesterséges eredetű radionuklidoknak az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa a trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével.

3. Az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer

3. § (1)[2] Az 1. § a) pontja szerinti mennyiségek körének a meghatározása és a környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolása, az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) feladata.

(2)[3] A (1) bekezdés szerinti feladatok elvégzésben az országos tisztifőorvos működik közre az adatok gyűjtésében, feldolgozásában, nyilvántartásában és azok értékeléséhez szakmai támogatást nyújt az OAH részére.

(3) A lakosság természetes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok és a környezetben mérhető egyes radionuklidok aktivitáskoncentrációja országos mérési eredményeinek (a továbbiakban: monitorozási adatok) gyűjtését, nyilvántartását és értékelését, valamint a kiemelt létesítmények környezetére vonatkozó sugárvédelmi hatósági ellenőrző programok koordinálását az OAH felügyeletével működő Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OKSER) végzi.

(4) Az OKSER operatív szerve az OAH által működtetett Radiológiai Információs és Szolgáltató Központ (a továbbiakban: RISZK).

(5) A kiemelt létesítmények környezetében kialakult sugárzási helyzetnek az engedélyes jogszabályban meghatározott környezet ellenőrzési tevékenységétől független hatósági ellenőrzését az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium ellenőrző rendszerei, illetve ellenőrző hálózatai által szolgáltatott adatok alapján kell végezni.

4. § Az OKSER feladatai

a) az ország területén mérhető környezeti sugárzás dózisteljesítményére, illetve a környezeti elemekben, az élelmiszerekben, az ivóvízben, a takarmányokban található radioaktív izotópok, valamint a szabadban és épületekben kialakuló radon és radon leányelemek aktivitáskoncentrációira; továbbá radioaktív anyagoknak a környezetbe történő nem tervezett kibocsátását okozó rendkívüli esemény következtében az emberi szervezet belső radioaktív szennyezettségére vonatkozó eredmények gyűjtése, elemzése, nyilvántartása és értékelése,

b) a kiemelt létesítmények környezetében kialakult sugárzási helyzet hatósági értékelése,

c) az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet szerinti országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (a továbbiakban: ONER) működéséhez szükséges ellenőrzési és monitorozási adatok szolgáltatása,

d) közreműködés a lakosságnak a környezeti sugárzási viszonyokról történő hiteles tájékoztatásában,

e) közreműködés az országos környezeti sugárzási helyzetre, valamint a radioaktív szennyezettségre vonatkozó nemzetközi értesítési és tájékoztatási kötelezettségek teljesítésében, valamint

f) az ellenőrzési és monitorozási eredmények éves és eseti jelentésekben történő közzététele az ellenőrző hatóságok, az Európai Bizottság és a lakosság tájékoztatása céljából.

5. § (1)[4] Az OKSER tevékenységében az 1. mellékletben meghatározott szervezetek (a továbbiakban együtt: az OKSER tagjai) vesznek részt.

(2) Az OKSER tevékenységét az OAH koordinálásával működő Szakbizottság (a továbbiakban: OKSER SZB) irányítja, amely az OKSER tagjai által kijelölt személyekből, illetve a bizottsági elnökből és titkárból áll. Minden egyes OKSER tag egy-egy bizottsági tag jelölésére jogosult.

(3)[5] Az OKSER SZB elnöke az OAH elnöke.

(4)[6] Az OKSER működésének szabályait az OKSER Működési Rendje (a továbbiakban: Működési Rend) határozza meg, amelyet az OKSER SZB készít el és az OAH elnöke hagy jóvá.

(5) A Működési Rend tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

(6) Az OKSER SZB az (1) bekezdésben meghatározott tagokon kívül környezeti monitorozást végző egyéb szervezetet is felkérhet, hogy az OKSER tevékenységében tanácskozási joggal részt vegyen és mérési eredményeket szolgáltasson.

6. § (1) Az OKSER SZB feladatkörébe tartozik

a)[7] a Működési Rend kidolgozása és az OAH elnökéhez jóváhagyásra történő benyújtása,

b)[8] az OKSER 3. § (5) bekezdésében meghatározott tagjainak - az OKSER keretében végrehajtandó - éves mérési programjához iránymutatást nyújtó éves Országos Monitoring Program elfogadása, valamint a módosításának jóváhagyása.

c) az éves jelentés szempontjainak kidolgozása,

d) az éves jelentés és eseti jelentés jóváhagyása,

e) a RISZK által készített jelentéstervezetek értékelése, elemzése és jóváhagyása,

f) az OKSER SZB éves költségvetési tervének elkészítése és beterjesztése,

g) a 8. § (3) bekezdése szerinti összehasonlító mérések éves programjának meghatározása, valamint

h) az OKSER fejlesztésével kapcsolatos javaslatok elkészítése.

(2) Az előző évre vonatkozó jelentést minden év június 30-ig kell elkészíteni.

7. § (1) Az OKSER 3. § (5) bekezdésben nevesített tagjainak adatgyűjtő és szolgáltató központjait (a továbbiakban: ellenőrző adatszolgáltató központok), vizsgálatainak tárgyát, az alkalmazandó méréstípusokat és a kötelezően meghatározandó radionuklidok fajtáit a 3. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az Európai Bizottság 2000/473/EURATOM ajánlásának megfelelő ritka és sűrű monitorozó mérőhálózat elemeit a 3. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) Az OKSER 3. § (5) bekezdésben fel nem sorolt tagjainak adatgyűjtő és szolgáltató központjait (a továbbiakban: monitorozó adatszolgáltató központok) és az általuk végzett vizsgálatok tárgyát a 3. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(4)[9] Az OKSER keretében végzendő vizsgálati programokra vonatkozó részletes előírásokat - a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint az éves Országos Monitoring Programot és az OKSER SZB javaslatát figyelembe véve - az OKSER tagjai a felelősségi területükön önállóan határozzák meg.

(5) Az OKSER tagjai saját ellenőrzési programjaikat úgy állítják össze, hogy azok a vizsgált minták, a mérendő mennyiségek és azokra vonatkozó kimutatási határ tekintetében megfeleljenek a 4. mellékletben foglaltaknak is. A kimutatási határ számításának elfogadott módszerét az OKSER SZB határozza meg.

(6) Az OKSER tagjai - a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel - belső szabályzatban határozzák meg az OKSER részére történő adatszolgáltatás szabályait.

(7) Az egyes mérési eredmények szolgáltatását a minőségbiztosítási rendszer szerinti jóváhagyását követő legfeljebb 15 napon belül kell végrehajtani.

(8)[10] Az adott mérőhálózat szabályzatában és az SZB Működési Rendjében meghatározott kivizsgálási szint elérése esetében, továbbá nukleáris veszélyhelyzet vagy abnormális észlelés esetében az adatszolgáltatást haladéktalanul teljesíteni kell.

8. § (1)[11] Az ellenőrző és monitorozó adatszolgáltató központok az általuk gyűjtött mérési eredményeket az 5. melléklet szerinti adattartalommal, a 7. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott gyakorisággal és az SZB által elfogadott adatformátumban küldik meg a RISZK-be.

(2) A RISZK-be küldött adatok hitelességének biztosítására az ellenőrző adatszolgáltató központoknak a mintavételi és a mérési tevékenységükre is kiterjedő minőségirányítási rendszert kell működtetniük.

(3) A mérési eredmények egységes minőségbiztosítása érdekében olyan rendszeres összehasonlító méréseket kell szervezni, vagy olyan nemzetközi összehasonlító mérési programokban részt venni, amelyekkel az alkalmazott mérési módszerek validálása elvégezhető.

(4) A mérési eredményekkel a beküldő OKSER tag rendelkezik. A mérési eredményeket az OKSER tagjai nem kereskedelmi célú feldolgozások és elemzések készítéséhez felelősségi területükön a beküldő hozzájárulásával és megnevezésével térítésmentesen felhasználhatják.

(5) Az OKSER SZB a mérési eredményeket feldolgozások és elemzések készítéséhez kizárólag a Működési Rendben meghatározott módon használhatja fel.

(6)[12] A következő évre vonatkozó Országos Monitoring Programot minden év december 31-ig el kell fogadni.

9. § A RISZK feladatkörébe tartozik

a) a mérési eredmények központi számítógépes gyűjtése, feldolgozása, értékelése és nyilvántartása,

b) on-line hozzáférés biztosítása a tárolt adatokhoz és az értékelési eredményekhez az OKSER SZB, az ONER működtetésében részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és az ONER kormányzati szervei részére,

c) az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítése érdekében a környezeti sugárzási helyzetre, valamint a radioaktív szennyezettségre jellemző adatok megfelelő formátumú biztosítása,

d) az éves jelentés összeállítása a Működési Rend által meghatározott tartalommal és formában, továbbá annak benyújtása az OSKER SZB-hez jóváhagyásra,

e) az OKSER SZB felkérésére eseti jelentés összeállítása és benyújtása az OKSER SZB-hez jóváhagyásra,

f) a RISZK ügyrendjének, valamint éves költségvetési tervének elkészítése és benyújtása,

g) az OKSER SZB felkérésére eseti jelentés elkészítése az OKSER SZB által meghatározott tartalommal.

h)[13] nukleáris veszélyhelyzetben az eseti mérések, valamint az ideiglenes mérési programok alapján nyert mérési eredmények központi számítógépes gyűjtése, feldolgozása és adatszolgáltatás az ONER kormányzati szervei részére.

10. § (1) Az OAH költségvetéséből kell biztosítani az OKSER SZB és a RISZK működtetésének a költségeit.

(2) Az érintett szerveknek a tárgyévi költségvetését úgy kell előkészítenie, hogy az előírt feladatokkal kapcsolatos többletforrás biztosítva legyen.

(3) Az ellenőrző adatszolgáltató központok működési és fejlesztési költségeit - beleértve a 8. § (3) meghatározott validálási célú méréseket is - az érintett minisztériumok költségvetéseikben szakmai fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítják.

4. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

12. §[14]

13. § (1) Ez a rendelet az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés 2. cím III. fejezetének 35. cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(2) Ez a rendelet az Európai Bizottság 2000/473/EURATOM ajánlásának I. és III. számú mellékletében foglaltakkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) Ez a rendelet a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló, 2013. október 22-i 2013/51/EURATOM irányelv 2. cikk 3. pontjában, 6. cikkében, valamint a III. mellékletben foglaltakkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(4) Az 5. § (4) bekezdés szerinti működési rendet első alkalommal 2016. március 31-ig kell benyújtani.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az OKSER tagjai

1. a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

2. az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

3. a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

4. az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

5. az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

6. a felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium,[15]

7. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

8. a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

9. a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HungaroMet Nonprofit Zrt.),[16]

10. a Magyar Tudományos Akadémia, (a továbbiakban: MTA),

11. az OAH,

12. az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

13. a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft (a továbbiakban: RHK Kft.),

14. a Mecsekérc Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

15. Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ[17]

16. a Magyar Kutatási Hálózat.[18]

17. IZOTÓP INTÉZET Kutató, Fejlesztő, Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság,[19]

18. Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság.[20]

2. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az OKSER Működési Rendjére vonatkozó tartalmi előírások

1. Az OKSER SZB működési szabályai, különös tekintettel az ülésezés rendjére, a határozatképesség, szavazati jog és döntéshozatal szabályozására, illetve a képviseleti, aláírási jog gyakorlására

2. Az OKSER SZB, illetve az OKSER SZB elnökének és titkárának feladatköre

3. A RISZK működési szabályai és feladatai

4. Az OKSER tagjainak az OKSER keretébe tartozó környezeti sugárvédelmi ellenőrzési feladatai

5. Az adatgyűjtő és szolgáltató központok adatszolgáltatási kötelezettségei és jogosultságai

6. A RISZK-nek az ellenőrzési eredmények gyűjtésére, feldolgozására, elemzésére, továbbá azok hozzáférhetőségét és közzétételét biztosító tevékenységére vonatkozó részletes szabályok

7. Az OKSER éves jelentésének tartalmi és formai előírásai

3. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. Ellenőrző adatszolgáltató központok, valamint az OKSER ellenőrző tevékenységébe bevont vizsgálatok tárgya és a kötelezően mérendő mennyiségek köre

1.1. Ellenőrző adatszolgáltató központok és a vizsgálataik tárgya

1.2. Az ellenőrző adatszolgáltató központok segítségével végzett OKSER adatgyűjtési tevékenység minimális terjedelme

1.2.1. Megjegyzések:

1.2.1.1. (a) = Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló Korm. rendelet szerint.[22]

1.2.1.2. (b) = A levegő mintavételezésére folyamatos üzemű mintavevőt kell alkalmazni.

1.2.1.3. (c) = Folyóvíz mintavételezését lehetőleg ott kell végezni, ahol lehetőség van az áramlási sebesség mérésére is, melyet szintén közölni kell az aktivitáskoncentráció mérési eredménye mellett.

1.2.1.4. (d) = Beleértve palackozott vizek is.

2. A ritka és sűrű monitoring mérőhálózat felépítése

2.1. Az Európai Unió ritka mérőhálózatának célja, hogy az adott országra jellemző mintavételi helyen vételezett minták nagy érzékenységű - a 4. melléklet I. táblázatában megnevezett jellemzők mindenkori aktuális értékeinek kimutatását biztosító mérésével az ország területére minta típusonként jellemző mérési eredményeket lehessen nyerni, amelyekből a sugárzási helyzet változásai országos viszonylatban követhetőek. Az országot jellemző mintavételi helyet és mérőpontot az OKSER SZB jelöli ki.

2.2. A sűrű mérőhálózat célja az ország területének olyan mintavételi helyekkel történő lefedése, amely minták mérésével nyerhető adatok alapján az ország területére jellemző átlagos sugárzási viszonyok számíthatók. A sűrű mérőhálózat alapját az ellenőrző adatszolgáltató hálózatok képezik, de a monitorozó adatszolgáltató hálózatok is bevonásra kerülnek.

3. Monitorozó adatszolgáltató központok, valamint az OKSER ellenőrző tevékenységébe bevonható mérési területeik

3.1. Megjegyzések:

3.1.1. (a) = a környezeti gammadózis-teljesítmény távmérés a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a HungaroMet Nonprofit Zrt., az MTA, az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az RHK Kft. által működtetett automata állomások bevonásával történik a külön jogszabályban meghatározott Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer működése szerint.[25]

3.1.2. (b) = a levegő aeroszol mérése a HungaroMet Nonprofit Zrt. által működtetett automata állomások bevonásával történik a Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer működése szerint.[26]

4. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A kötelezően mérendő minták és mennyiségek

2. Az alkalmazott mérések jelentési szintjei

2.1. Az alkalmazott mérések jelentési szintjeire vonatkozó táblázat

2.2. Magyarázat:

2.2.1. (a) = Becquerel személyenként és naponta,

2.2.2. (b) = Becquerel személyenként és naponta.

5. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A vizsgálatokhoz tartozó adatközlés megkövetelt tartalma

1. Követelmények a mintavételi adatokra vonatkozóan:

1.1. a minta jellemzői:

1.1.1. a minta típusa

1.1.2. érték típusa

1.2. dátum és idő:

1.2.1. a mintavétel időpontja

1.2.2. dátum jellege

1.2.3. a mintázási idő hossza (órában)

1.3. mintavételi hely:

1.3.1. helységnév

1.3.2. mintavételi helyazonosító-kód vagy a mintavétel helyének megjelölése

1.3.3. szélességi és hosszúsági adatok

1.3.4. a felszíni vizekre a vízgyűjtő terület (folyó, tó, víztározó) neve

2. Követelmények a mérési adatokra vonatkozóan

2.1. Laboratóriumi neve

2.2. Radionuklid jele vagy kategóriája

2.3. A mintafeldolgozás leírása

2.4. Mérőkészülék típusa

2.5. Mért aktivitás értéke

2.6. Mérési bizonytalanság mértéke

2.7. Mérési bizonytalanság típusa

2.8. Mértékegység

2.9. Referencia dátum (amelyre az aktivitásértékét megadják)

2.10. Áramlási sebesség (folyóvíz esetén)

2.11. Termelési ráta (tej és kitermelt ivóvíz)

2.12. Gyártott vagy forgalmazott mennyiség egy év alatt (palackozott ivóvíz)