436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet

a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról

A Kormány a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 437. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A CSOPORTFELÜGYELET SZABÁLYAI

1. A csoportfelügyelet terjedelme

1. § (1) A csoportfelügyelet alá tartozik az a biztosító és viszontbiztosító,

a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban,

b) amelynek anyavállalata biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,

c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság.

(2) A csoportfelügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatára, vagy a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásra,

b) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatára, vagy a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van,

c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának, vagy a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.

(3) A csoportfelügyelet - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) határozata alapján - nem terjed ki a biztosítóra, viszontbiztosítóra, biztosítói holdingtársaságra, vegyes pénzügyi holdingtársaságra és vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságra, ha

a) olyan harmadik országban van a székhelye, ahol a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé a csoportfelügyelet ellátásához szükséges információk átadását,

b) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve félrevezető eredményt adna, vagy

c) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve elhanyagolható jelentőségű, kivéve, ha az egyedileg elhanyagolható jelentőségű biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságok együttesen már nem elhanyagolható jelentőségűek.

(4) Ha a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján a vállalat nem kerül csoportfelügyelet alá, az erről szóló döntést megelőzően a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál a csoportfelügyelet kapcsán érintett (a továbbiakban: érintett) felügyeleti hatóságokkal.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján kizárt vállalattól is kérhet adatot és információt a csoportfelügyelet gyakorlásához.

(6) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, amennyiben a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság maga is a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Konglomerátum tv.) szerinti kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy annak kapcsolt vállalkozása, akkor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott egyeztetést követően - dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázatkoncentráció-felügyeletet vagy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó felügyeletét, vagy ezek egyikét sem a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, illetve biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szintjén.

(7) Ha a vegyes pénzügyi holdingtársaságra a Konglomerátum tv. vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján vagy a Felügyelet megítélése szerint a magyarországi szabályozással egyenértékű szabályok vonatkoznak, akkor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett hatósággal való egyeztetést követően - erre vonatkozó határozatával a Konglomerátum tv. vagy a Hpt. rendelkezéseit is alkalmazhatja, attól függően, hogy a vegyes pénzügyi holdingtársaság melyik törvény hatálya alá tartozik.

(8) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítói holdingtársaságban részesedési viszonnyal rendelkezik egy szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és a Felügyelet a csoportfelügyeletet ellátó felügyeleti társaság, akkor a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal való egyeztetést követően határozatában dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázati koncentráció felügyeletét vagy csoporton belüli ügyletek felügyeletét, vagy egyiket sem az anyavállalat szintjén.

(9) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság tájékoztatja az Európai Bankhatóságot, valamint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a továbbiakban: EBFH) a (7) és a (8) bekezdés alapján meghozott határozatokról.

2. § (1) A Felügyelet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítókról és viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet feladata az 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak, viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak és vegyes pénzügyi holdingtársaságnak az e kormányrendelet szerinti csoportfelügyelete.

(3) A csoportfelügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító és viszontbiztosító két munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

(4) Az 1. § (1) bekezdése alapján a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a csoportfelügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani akkor, amikor első alkalommal kerül az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(5) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a biztosító vagy a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportfelügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya-, leányvállalati, illetve részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a be nem jelentett viszony e rendeletben meghatározott szabályok szerinti kezelésére.

3. § (1) Ha egy biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság a csoportfelügyelet alá tartozik, és egy tagállamban székhellyel rendelkező biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak a leányvállalata, akkor a csoportfelügyeletet kizárólag arra a tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatra (a továbbiakban: EU-szintű anyavállalat) kell alkalmazni, amelynek nincs tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata.

(2) Ha az EU-szintű anyavállalat a Konglomerátum tv. 7. § (2) bekezdése alapján kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalat leányvállalata, akkor a Felügyelet - mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - dönthet úgy az érintett felügyeletekkel folyatott egyeztetést követően, hogy nem szükséges a kockázati koncentráció és a csoportbeli ügyletek felügyelete az EU-szintű anyavállalat szintjén.

(3) Ha egy csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak, viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak van egy másik tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata, akkor erre a tagállami szintű anyavállalatra a Felügyelet - az EU-szintű anyavállalattal folytatott egyeztetést követően - alkalmazhatja a csoportfelügyeletet vagy annak egyes szabályait.

(4) A Felügyelet nem dönthet a tagállami szintű anyavállalat csoportfelügyeléséről, vagy az erre vonatkozó, már kiadott határozatát vissza kell vonnia, ha az EU-szintű anyavállalatnak a felügyeleti hatósága engedélyezte a 17. és 18. § alkalmazását.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, akkor a szavatoló tőke számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmaznia, mint ami a tagállami szintű anyavállalat EU-szintű anyavállalata esetében alkalmazásra kerül.

(6) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, valamint az EU-szintű anyavállalat a belső modell módszert alkalmazza a szavatolótőke-szükségletének megállapításához, és a Felügyelet megítélése szerint ennek a módszernek az alkalmazása a tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt adna, mivel a tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az EU-szintű anyavállalat kockázati profiljától, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a tagállami szintű anyavállalat számára, vagy - amennyiben ez előbbit nem tartja célszerűnek - előírhatja a standard módszer alkalmazását is.

(7) A Felügyelet a (2) bekezdésben hozott határozatát, amely tartalmazza az eltérő módszertan előírásainak részletes indokolását, megküldi a tagállami szintű anyavállalatnak és az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatóságának.

(8) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, akkor a tagállami szintű anyavállalat nem kérelmezheti a 17. és 18. § alkalmazását.

4. § (1) A Felügyelet megállapodást köthet egy olyan másik tagállamban lévő tagállami anyavállalat felügyeleti hatóságával, amely a tagállami anyavállalatára alkalmazza a csoportfelügyelet szabályait, ha a Felügyelet által felügyelt és a másik tagállamban székhellyel rendelkező tagállami szintű anyavállalat részesedési viszonyban áll egymással.

(2) Ha a Felügyelet és egy másik felügyeleti hatóság az (1) bekezdésben rögzített megállapodást kötött, akkor a megállapodásban rögzítik, hogy a két tagállami anyavállalat közül melyik esetében végzik el a csoportfelügyeleti feladatokat, figyelemmel a 3. § (3)-(8) bekezdésében foglaltakra.

2. A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés felügyelete

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító köteles biztosítani, hogy mindenkor legalább a 7-13. §-sal összhangban kiszámított csoportszintű szavatolótőke-szükségletnek megfelelő mértékű szavatoló tőke álljon rendelkezésre a csoportban.

(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító köteles biztosítani, hogy mindenkor legalább a 7-13. §-sal összhangban kiszámított csoportszintű szavatolótőke-szükségletnek megfelelő mértékű szavatoló tőke álljon rendelkezésre a csoportban azzal, hogy a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatként úgy jár el, mint az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosító vagy viszontbiztosító.

(3) Ha a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás észleli, hogy a csoport nem tesz eleget az összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglet mértékének, vagy megítélése szerint a következő három hónapban várhatóan nem fog eleget tenni annak, akkor erről haladéktalanul - de legkésőbb a tudomására jutásától számított öt munkanapon belül - írásban tájékoztatja a Felügyeletet.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően öt munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról és az általa készített elemzésről.

6. § (1) A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy a csoportszintű szavatolótőke-szükségletnek megfelelő mértékű szavatolótőke rendelkezésre áll-e a csoportban.

(2) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik, és ezen biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítását minden olyan biztosítónak és viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban.

(3) Ha több biztosító vagy viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, akkor a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítását a biztosítói holdingtársaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végzi el és adja át a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére.

(4) Az összevont alapon számított szavatoló tőke megfelelésére vonatkozó számításokat évente legalább egyszer kell elvégezni azzal, hogy ha a csoport kockázati profilja jelentősen megváltozik, akkor öt munkanapon belül a számításokat újra el kell végezni és a Felügyelet részére meg kell küldeni.

(5) Ha a Felügyelet észleli a csoport kockázati profiljának jelentős megváltozását, akkor határozatban kötelezi a (2) vagy (3) bekezdésbeli vállalkozást az újraszámításra.

(6) A csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet eseti jelleggel jelentést, adatot, illetve információt kérhet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól és viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(7) A csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak és viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a csoportfelügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.

(8) Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító részére megadni a csoportfelügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.

(9)[1] Ha a Felügyelet számára nem áll rendelkezésre a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszintű szavatolótőke-megfelelésének számításához szükséges - a biztosító vagy a viszontbiztosító kapcsolt vállalkozására vonatkozó - valamely információ, akkor ennek a vállalkozásnak a részesedéssel rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban szerepeltetett könyv szerinti értékét le kell vonni a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszintű szavatolótőke-megfeleléséhez figyelembe vehető szavatoló tőkéjéből. Ebben az esetben az ilyen részesedéssel kapcsolatos nem realizált nyereség nem ismerhető el a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszintű szavatolótőke-megfeleléséhez figyelembe vehető szavatoló tőkéjéből.

(10) A Felügyelet az 1. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól - eseti jelleggel - közvetlenül is kérhet a csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt.

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító az összevont szavatolótőke-megfelelés számítását a 10. § szerinti 1. módszer szerint végzi el azzal, hogy ha az 1. módszer alkalmazása félrevezető eredményt ad, és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor engedélyezheti - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal való egyeztetést követően - a 13. § szerinti 2. módszer vagy az 1. és 2. módszer kombinációjának alkalmazását.

(2) A csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelembe kell venni a csoportba tartozó összes vállalkozást azzal, hogy a beszámítás során

a) a 10. § szerinti 1. módszer esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni,

b) a 13. § szerinti 2. módszer esetében az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen vagy közvetett - a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 5. mellékletében rögzített módon számított - tulajdoni hányada alapján kell az arányokat alkalmazni.

(3) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a leányvállalat teljes tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada arányában terhelheti.

(4) Az összevonás módját a Felügyelet, ha ő a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor az érintett felügyeleti hatóságokkal és a csoporttal való egyeztetést követően határozza meg, ha

a) az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg,

b) a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás szavazati jogának vagy tőkéjének közvetett vagy közvetlen birtoklása részesedésnek tekinthető, mert ténylegesen jelentős befolyást gyakorol a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó valamely vállalkozás a szóban forgó vállalkozás felett,

c) a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás egy másik vállalkozás anyavállalata azáltal, hogy ténylegesen jelentős befolyást gyakorol felette.

8. § (1) A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) a biztosító vagy viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely olyan leányvállalata vagy valamely olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz,

b) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy viszontbiztosító saját szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

c) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy viszontbiztosító egy másik olyan leányvállalata vagy egy másik olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz.

(2) Azon életbiztosító,

a) amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és adózott eredménye, vagy

b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje

a csoportszintű szavatoló tőke kiszámítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tőkéjébe beszámítható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe

a) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a biztosító vagy viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet,

b) a biztosító vagy viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosító vagy viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatolótőke-elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére, és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének részét képező tétel a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.

(6) A csoportszintű szavatoló tőke kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító vagy viszontbiztosító és

a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.

(7) Kölcsönös finanszírozásnak minősül, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló tőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével.

(8) A csoportszintű szavatoló tőke kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a csoportszintű szavatoló tőke kiszámítására kötelezett biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító vagy viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.

(9)[2] Hitelintézetben, befektetési vagy pénzügyi vállalkozásban részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló NGM rendelet szerinti számviteli konszolidáción alapuló módszert, valamint a levonás és összeadás módszerét is alkalmazhatja, azonban a választott módszert más módszerrel felváltva nem alkalmazhatja.

(10)[3] A (9) bekezdés vonatkozásában a számviteli konszolidáción alapuló módszer csak akkor alkalmazható, ha a Felügyelet mint csoportfelügyeleti hatóság a konszolidáció hatálya alá vonandó vállalkozások integrált irányítási és belső ellenőrzési rendszerét, valamint azok működését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelőnek tartja.

(11)[4] A Felügyelet mint csoportfelügyeleti hatóság a részesedéssel rendelkező vállalkozás kérésére vagy hivatalból előírhatja, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító (9) bekezdés szerinti részesedését vonják le a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszintű szavatolótőke-megfeleléséhez figyelembe vehető szavatoló tőkéjéből.

9. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító vagy viszontbiztosító csoportszintű szavatolótőke-megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója - ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik - szavatolótőke-szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításakor.

(3) A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során a biztosító vagy viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, az e rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe.

(4) Ha a biztosító biztosítói holdingtársaságon vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-szükségletét a csoportszintű szavatolótőke-szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatolótőke-elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.

(5) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor ezeket a csoport szavatolótőke-megfelelésének számítása során biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni.

(6) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e rendeletben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításakor.

(7) Annak megállapítására, hogy egy harmadik ország jogrendje a biztosítók vagy viszontbiztosítók szavatolótőke-szükséglete és szavatoló tőkéje tekintetében egyenértékű, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által hozott határozatban foglaltakat kell figyelembe venni.

(8) Ha a Bizottság a (7) bekezdés szerint nem hoz határozatot, és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor a Felügyelet - az EBFH közreműködésével - az 1. § szerinti valamely vállalkozás kérésére vagy hivatalból, vizsgálat lefolytatása után meghozott - az EBFH-nak és az érintett felügyeleti hatóságoknak is megküldött - határozatában megállapíthatja, hogy egyenértékű-e a harmadik ország vonatkozó jogrendje.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott vizsgálat során az EBFH közreműködésével a Felügyelet egyeztet az érintett felügyeleti hatóságokkal.

(10) A Felügyelet (8) bekezdés szerinti határozata nem lehet ellentmondásban a harmadik országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatokkal, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott.

(11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, de érintett felügyeleti hatóság,

a) akkor részt vesz a (9) bekezdés szerinti egyeztetésen,

b) ha nem ért egyet a csoportfelügyeletért felelős hatóság (8) bekezdés szerinti határozatával, akkor a (9) bekezdésben meghatározott egyeztetés során a határozat közlésétől számított három hónapon belül az EBFH-hoz fordulhat segítség kérése érdekében.

(12) Ha a Bizottságnak a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia 2 irányelv) 227. cikk (5) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendelete alapján egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszere ideiglenesen egyenértékű, akkor azt a harmadik országot a (6) bekezdés tekintetében egyenértékűnek kell tekinteni.

3. A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés 1. számítási módszere: konszolidált beszámolón alapuló módszer

10. § (1) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor csoportszintű szavatolótőke-megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja.

(2) A csoportszintű szavatolótőke-megfelelést az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke,

b) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti érték minimuma az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító minimális tőkeszükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, minimális tőkeszükséglete.

(4) A csoportszintű szavatoló tőke és szavatolótőke-szükséglet meghatározása során a részesedési viszonyban lévő vállalkozás, az anyavállalat és a leányvállalat esetén az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok kerülnek alkalmazásra.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet meghatározása

a) a standard formula vagy

b) a jóváhagyott belső modell

alapján történhet.

(6) A (3) bekezdés szerinti minimális tőkeszükségletet a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével kell fedezni.

4. Csoportszintű belső modell

11. § (1) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és ezek leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosítói holdingtársaság vagy egy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai együttesen kérelmezik

a) a csoport szavatolótőke-szükséglet és

b) a szavatolótőke-szükséglet

belső modell alapján történő számítása engedélyezését, akkor a Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás) az engedély megadása vagy az engedély feltételekkel történő megadása vonatkozásában.

(1a)[5] Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a csoportfelügyeletet ellátó felügyeleti hatósághoz kell benyújtani.

(2)[6] Ha a Felügyelet látja el a csoportfelügyeletet, akkor az (1) bekezdésben meghatározott kérelemről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a felügyeleti kollégium többi tagját - az EBFH-t is beleértve -, és haladéktalanul továbbítja számukra a teljes, (1) bekezdés szerinti kérelmet, beleértve a vállalkozás által benyújtott dokumentációt.

(2a)[7] A Felügyelet mint érintett hatóság technikai segítséget kérhet az EBFH-tól az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) 8. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján, a kérelemről való döntéssel kapcsolatban.

(3)[8] A Felügyelet mint csoportfelügyeleti hatóság a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot, amely határozat meghozatalának határideje a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónap.

(4)[9] Ha az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet mint csoportfelügyeleti hatóság a többoldalú eljárás lezárultát követően, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(5)[10] Ha a (3) bekezdésben foglalt hat hónapos időszak során valamelyik érintett felügyeleti hatóság az ügyet az EBFH elé utalja, akkor a Felügyelet mint csoportfelügyeleti hatóság elhalasztja döntését és megvárja az EBFH által esetleg hozott határozatot.

(6)[11]

(7)[12] Az (5) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBFH - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti - kötelező erejű határozatot hozhat. Ebben az esetben a Felügyelet mint csoportfelügyeleti hatóság az EBFH határozatának megfelelően hozza meg saját határozatát, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok irányadónak tekintenek, és teljesítik az abban foglaltakat.

(7a)[13] Amennyiben az EBFH nem hoz a (7) bekezdés szerinti határozatot az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban, akkor a Felügyelet mint csoportfelügyeleti hatóság hozza meg a végső döntést, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok irányadónak tekintenek, és teljesítik az abban foglaltakat.

(8)[14] A Felügyelet a (4), (7) és (7a) bekezdés szerinti - részletes indokolást is tartalmazó - határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságával, az EBFH-val és a csoportfelügyelet alá tartozó anyavállalattal.

(9) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam érintett felügyeleti hatósága jogosult, és a Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult tagállam érintett felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(10) Ha a csoportfelügyelet tekintetében érintett felügyeleti hatóság - amely nem a Felügyelet - az (1) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállam érintett felügyeleti hatósága határozatának szövegét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállam érintett felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény. A Felügyelet ezen határozatáról és annak indokolásáról írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és a többi érintett hatóságot.

(11a)[15] Kivételes esetben, ha a Felügyelet megítélése szerint a (11) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény-előírás - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - nem lenne elegendő a helyzet rendezéséhez, a Felügyelet előírhatja az érintett biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy standard formula alapján számítsa ki a szavatolótőke-szükségletét. A Felügyelet továbbá - a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekkel összhangban - többlettőke-követelményt is előírhat az említett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak a standard formula alkalmazásából eredő szavatolótőke-szükségletéhez. A Felügyelet e határozatairól és azok indokolásáról írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és a többi érintett hatóságot.

12. § (1) Azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kockázati profilt figyelembe veszi a csoport szavatolótőke-szükséglet meghatározásakor, így különösen, ha

a) a kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletéhez többlettőke-követelmény került előírásra, vagy

b) a kockázatok nehezen számszerűsíthetők, vagy egyedi jellegűek.

(2) Ha a csoportfelügyelet keretében a felügyelt vállalkozások összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglete nem megfelelően fedi le a vállalkozások együttes kockázati profilját, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára.

5. A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés 2. számítási módszere: levonás és összeadás módszere

13. § (1) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik más biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor a csoport szavatolótőke-megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) a biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló tőkéjének és a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege,

b) a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban lévő befektetéseinek könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükséglete arányos részének összege.

(2) Egy biztosító vagy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tőke számításánál és a szavatolótőke-szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.

(3) Ha egy biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részben vagy egészben közvetett tulajdona van a számítások elvégzésére kötelezett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak, akkor szavatoló tőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során arányosan figyelembe kell vennie ezen részesedést is.

(4) Ha a biztosító, viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosító holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kapcsolt vállalkozásai a 11. §-nak megfelelően együttesen nyújtanak be kérelmet a belső modell módszer alkalmazására, akkor a 11. § alkalmazandó.

6. A biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-megfelelése a csoportfelügyelet tekintetében

14. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet engedélyezi, hogy a biztosító holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végezze el a szavatolótőke-megfelelésének számítását e kormányrendeletnek megfelelően azzal, hogy az anyavállalatot úgy kell kezelni a szavatolótőke-szükséglet meghatározása során, mintha biztosító vagy viszontbiztosító lenne.

7. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatos feltételek

15. § (1) A 17. és 18. § alkalmazandó minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra, amely egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ha

a) a leányvállalat tekintetében a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem hozott határozatot, azonban a csoportfelügyelet kiterjed rá,

b) az anyavállalat kockázatkezelése és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a leányvállalatra, és az anyavállalat eleget tesz az érintett felügyeleti hatóságok elvárásainak a leányvállalat prudens irányítását illetően,

c) az anyavállalat megkapta a 23. § (6) bekezdése és 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, és

d) az anyavállalat 17. és 18. § alkalmazása iránti engedélykérelmet nyújtott be, és az engedélykérelemnek a hatóság helyt adott.

(2) E § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk a) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

8. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatos határozatok

16. § (1) A 17. és 18. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása iránti engedélykérelmek esetében a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium keretében - a többi érintett felügyeleti hatósággal - teljes körű egyeztetést folytat egyrészt annak eldöntésére, hogy megadják-e a kért engedélyt, másrészt, hogy adott esetben meghatározzák azokat a többletfeltételeket, amelyekhez az engedélyt kötik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet kizárólag a Felügyeletnek kell benyújtani, amennyiben ő a leányvállalatot korábban engedélyező felügyeleti hatóság. A Felügyelet ez esetben haladéktalanul tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait, valamint továbbítja számukra a teljes kérelmet.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti esetben mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelemről - annak a felügyeleti kollégium valamennyi felügyeleti hatósága által történt kézhezvételét követő - három hónapon belül - az érintett felügyeleti hatóságokkal közös - határozatot hozzon.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett három hónapos időszak alatt valamelyik érintett felügyeleti hatóság az ügyet - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban - az EBFH elé utalja, akkor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles a döntését elhalasztani és megvárni az EBFH által - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése alapján - hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni saját határozatát, amelyről tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságokat és az EBFH-t. Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságként jár el, úgy köteles elismerni az említett határozatot, és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.

(5)[16] Ha az EBFH nem hoz a (4) bekezdés szerinti határozatot az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban, akkor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hozza meg a végső döntést, amelyről tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságokat és az EBFH-t. Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy elismeri az említett határozatot, és teljesíti az abban foglaltakat. A három hónapos időtartam eltelte vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBFH elé.

(6) Ha az érintett felügyeleti hatóságok megállapodtak a (3) bekezdésben említett közös határozatban, a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság köteles a kérelmező rendelkezésére bocsátani a határozatot.

(7) Ha a (3) bekezdésben meghatározott három hónapos időtartamon belül a felügyeleti hatóságok nem hoznak közös határozatot, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság saját maga határoz a kérelemről.

(8) Döntése során a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megfelelően figyelembe veszi a következőket:

a) bármely álláspont vagy fenntartás, amelyet a többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett;

b) bármely fenntartás, amelyet a felügyeleti kollégiumon belüli többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett.

(9) A (7) bekezdés szerinti határozat indokolásában ki kell térni a többi érintett felügyeleti hatóság fenntartásaitól való bármely jelentős eltérés magyarázatára. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kérelmező és a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja a határozat másolatát.

(10) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve irányadónak elismerni a (7) bekezdés szerinti határozatot, és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.

(11) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 237. cikk (4) bekezdésében és a 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.

9. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatolótőke-szükséglet meghatározása

17. § (1) A leányvállalat a 11. §-ban foglaltak figyelembevételével, a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint számítja ki szavatolótőke-szükségletét.

(2) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor

a) többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy

b) a standard formula által való szavatolótőke-szükséglet meghatározását írhatja elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot.

(4) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől, akkor

a) többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy

b) a Felügyelet előírhatja a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy helyettesítse az élet-, nem-élet- és az egészségbiztosítási kockázati modul kiszámításakor alkalmazott paraméterek egy részét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot.

(6) A felügyeleti kollégiumban, ha

a) a Felügyelet az (1)-(5) bekezdés szerint járt el, vagy

b) egy másik felügyeleti hatóság járt el az (1)-(5) bekezdéssel megegyező módon,

akkor a Felügyelet mindent megtesz annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégiumban a felügyeleti hatóságok megállapodjanak a Felügyelet a) pont szerinti vagy egy másik felügyeleti hatóság b) pont szerinti javaslatáról.

(7) Ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, és nem ért egyet a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság javaslatával, akkor a Felügyelet ezen felügyeleti hatóság kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésre az ügyet egyeztetés céljából az EBFH elé terjeszti.

(8) Ha a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság nem ért egyet, akkor a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság is az EBFH elé terjesztheti az ügyet egyeztetés céljából.

(9) A (7) és (8) bekezdés esetén az EBFH által a megkeresést követő egy hónapon belül hozott határozatával összhangban kell a Felügyeletnek mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóságnak a határozatát meghoznia. Ha az EBFH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a Felügyelet mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság meghozza a határozatát.

(10) A Felügyelet mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többi érintett felügyeleti hatósággal, az EBFH-val és a leányvállalattal.

(11) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza.

10. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet nemteljesítése

18. § (1) A szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése esetén, a 17. §-ban foglaltak figyelembevételével a Felügyelet - ha a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság - haladéktalanul továbbítja a leányvállalat által benyújtott helyreállítási tervet a felügyeleti kollégium tagjai számára. A helyreállítási tervet annak érdekében készíti a leányvállalat, hogy a szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő hat hónapon belül helyre lehessen állítani a szavatolótőke-szükséglet fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét, vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt.

(2) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő négy hónapon belül megállapodás szülessen a Felügyelet - mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság - javaslatáról a helyreállítási terv vonatkozásában.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a helyreállítási terv jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett.

(4) Ha nem a Felügyelet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság, és a felügyeleti kollégium tagjai nem tudnak megállapodni a helyreállítási terv tekintetében, akkor a Felügyelet véleményt ad az érintett felügyeleti hatóság részére a helyreállítási terv tekintetében.

(5) Ha a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság romló pénzügyi helyzetet észlel, haladéktalanul értesíti a felügyeleti kollégiumot a javasolt meghozandó intézkedésekről. Szükséghelyzetek kivételével a Felügyelet kezdeményezi, hogy az intézkedéseket a felügyeleti kollégiumon belül megvitassák. Szükséghelyzet esetén a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a felügyeleti kollégiumot a megtett intézkedésekről.

(6) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként - vélemény, javaslat adásával - minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a közlés időpontjától számított egy hónapon belül megállapodás szülessen a felügyeleti hatóság meghozandó intézkedésekről szóló javaslata tekintetében.

(7) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a javasolt intézkedések jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett.

(8) A minimális tőkeszükséglet nemteljesítése esetén - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság haladéktalanul továbbítja a leányvállalat által benyújtott rövid távú pénzügyi tervet a felügyeleti kollégium tagjai számára annak érdekében, hogy a minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének első észlelését követő három hónapon belül helyre lehessen állítani a minimális tőkeszükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét, vagy a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt. A felügyeleti kollégium tagjait tájékoztatja a Felügyelet a minimális tőkeszükséglet végrehajtása érdekében a leányvállalat szintjén hozott valamennyi intézkedésről is.

(9) Ha a Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem ért egyet a csoportfelügyeletért felelős hatósággal, vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem ért egyet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatósággal

a) a helyreállítási terv jóváhagyását - beleértve a helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítását - illetően, a felügyeleti kollégiumnak a (2) bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt négy hónapos időszak alatt, illetve

b) a javasolt intézkedések elfogadását illetően a felügyeleti kollégiumnak a (6) bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt egy hónapos időszak alatt,

az ügyet a Felügyelet - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban - az EBFH elé utalhatja, és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.

(10) Az ügy nem utalható az EBFH elé, ha a következő körülmények egyike fennáll:

a) a (2) és (6) bekezdés szerinti négy hónapos vagy egy hónapos időszak letelt;

b) a kollégiumon belül megállapodás jön létre;

c) az (5) bekezdésben említett szükséghelyzetek esetén.

(11) A Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság elhalasztja határozatának meghozatalát, és megvárja az EBFH által - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikke alapján - meghozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozza meg saját határozatát. A határozatot teljes körű indokolással kell ellátni. A határozatot a leányvállalatnak, az EBFH-nak és a felügyeleti kollégium tagjainak meg kell küldeni.

(12) Amennyiben a Felügyelet érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve elismerni a (11) bekezdés szerinti határozatot, és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.

(13) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk b) és c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.

11. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatai: egy leányvállalatra vonatkozó eltérések megszűnése

19. § (1) A 17. és 18. §-ban előírt szabályokat nem kell alkalmazni, amennyiben:

a) a 15. § (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül;

b) a 15. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül, és a csoport az előírt időtartamon belül nem tesz újra eleget a feltételnek;

c) a 15. § (1) bekezdés c) és d) pontjában említett feltételek a továbbiakban nem teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben, ha a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a felügyeleti kollégiummal történt egyeztetést követően úgy határoz, hogy többé nem vonja be az általa végzett csoportfelügyeletbe a leányvállalatot, erről azonnal tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot és az anyavállalatot.

(3) A 15. § (1) bekezdés b)-d) pontjának alkalmazása során az anyavállalat felelős a feltételek folyamatos teljesülésének biztosításáért. Nemteljesítés esetén haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és az érintett leányvállalat érintett felügyeleti hatóságát. Az anyavállalat tervet mutat be a teljesülés megfelelő határidőn belüli visszaállításáról.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság évente legalább egyszer hivatalból ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a 15. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt feltételek. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság ezt az ellenőrzést az érintett felügyeleti hatóság kérésére is elvégzi, amennyiben annak jelentős kétségei vannak a feltételek folyamatos teljesülését illetően. Amennyiben a Felügyelet nem mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem mint érintett felügyeleti hatóság jár el, úgy az e bekezdés szerinti kérést intézheti a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.

(5) Amennyiben az elvégzett ellenőrzés során a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hiányosságot tapasztal, kötelezi az anyavállalatot, hogy nyújtson be tervet a hiányosság kiküszöböléséről.

(6) Amennyiben a felügyeleti kollégiummal történt egyeztetést követően a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megállapítja, hogy a (3) vagy (5) bekezdésben említett terv nem elegendő, vagy nem hajtják végre a megállapított határidőn belül, akkor megállapítja, hogy a 15. § (1) bekezdés b)-d) pontjában említett feltételek többé nem teljesülnek, és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot.

(7) A 17. és 18. §-ban előírt rendszer akkor alkalmazható újra, ha az anyavállalat erre irányuló új kérelmére a felügyeleti kollégium ezt - a 16. §-ban meghatározott eljárással összhangban - engedélyezi.

(8) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza.

12. Biztosítói holdingtársaság és vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai

20. § A 15-19. § megfelelően alkalmazandó azokra a biztosítókra és viszontbiztosítókra, amelyek biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai.

13. Kockázatkoncentráció felügyelete

21. § (1) A kockázatkoncentráció felügyeletét csoportszinten az e §-ban, valamint a 23-36. §-ban foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.

(2) A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság - a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 244. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban - rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést tesz a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére bármely jelentős csoportszintű kockázatkoncentrációról, azon esetek kivételével, amelyekre a 3. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott egyeztetést követően - kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító köteles benyújtani a Felügyelethez mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kockázatkoncentráció felülvizsgálata a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatkörébe tartozik.

(5) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott egyeztetést követően, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 244. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban - megállapítja azon kockázattípusokat, amelyeket az adott csoporton belül a biztosítóknak vagy a viszontbiztosítóknak jelenteniük kell.

(6) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság a kockázattípusok meghatározásakor vagy véleményezésekor figyelembe veszi az adott csoport jellemzőit és a csoport kockázatkezelési struktúráját is.

(7) A jelentendő jelentős kockázatkoncentráció meghatározása érdekében a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott egyeztetést követően - a szavatolótőke-szükségleten, a biztosítástechnikai tartalékokon vagy mindkettőn alapuló megfelelő küszöbértékeket ír elő. A kockázatkoncentrációk felülvizsgálatakor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság különös figyelmet fordít a negatív jelenségek csoporton belüli átterjedéséből eredő lehetséges kockázatokra, valamint az érdekütközés kockázatára és a kockázatok szintjére vagy volumenére.

14. Csoporton belüli ügyletek felügyelete

22. § (1) A csoporton belüli ügyletek felügyeletét a (2)-(4) bekezdéssel, valamint a 23-36. §-sal összhangban kell gyakorolni.

(2) A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság - a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 245. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban - rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére a csoportba tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók minden jelentős csoporton belüli ügyletéről, ideértve az olyan természetes személlyel folytatott ügyleteket is, aki szoros kapcsolatban áll egy csoporton belüli vállalkozással, azon esetek kivételével, amelyekre a 3. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A különösen jelentős csoporton belüli ügyleteket haladéktalanul jelenteni kell a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére.

(3) A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott egyeztetést követően - kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja be a Felügyelethez mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.

(4) A csoporton belüli ügyletek a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság általi felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.

(5) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott egyeztetést követően, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 245. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban - megállapítja azon csoporton belüli ügyletek típusát, amelyeket egy adott csoporton belüli biztosítóknak vagy viszontbiztosítóknak minden körülmények között jelenteniük kell. A 21. § (5)-(7) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

15. Az irányítási rendszer felügyelete

23. § (1) A Bit. 76-92. §-ában meghatározott követelmények csoportszinten megfelelően alkalmazandók. A kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszereket, valamint a jelentéstételi eljárásokat következetesen kell végrehajtani minden olyan csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, amely részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, vagy amelynek anyavállalata az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, annak érdekében, hogy az említett rendszereket és jelentéstételi eljárásokat csoportszinten ellenőrizni lehessen.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a csoport belső ellenőrzési mechanizmusainak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) megfelelő mechanizmusok a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés tekintetében annak érdekében, hogy minden jelentős kockázatot azonosítsanak és mérjenek, és hogy a figyelembe vehető szavatoló tőkét megfelelően hozzárendeljék a kockázatokhoz;

b) megbízható jelentéstételi és számviteli eljárások a csoporton belüli ügyletek és a kockázatok koncentrációjának figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendszerek és jelentéstételi eljárások a 24-36. §-ban meghatározott szabályokkal összhangban a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által végzett felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.

(4) A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság a Bit. 89. §-ában előírt értékelést a csoport szintjén köteles elvégezni. A csoportszinten végzett saját kockázat- és szavatolótőke-megfelelési értékelést a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság felügyeleti felülvizsgálatnak veti alá a 17-36. §-ban foglaltakkal összhangban.

(5) Ha csoportszinten a szavatolótőke-megfelelés kiszámítása a 10. § szerinti 1. módszer szerint történik, a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság köteles egyértelműen feltüntetni a különbséget a csoport összes kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletének összege és a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet között.

(6) A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság - a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság engedélyével - a Bit. 89. §-ában foglaltaknak megfelelően előírt értékeléseket egyszerre végezheti el csoportszinten és a csoport bármely leányvállalatának szintjén, és egyetlen dokumentumban össze is foglalhatja az értékelést.

(7) A (6) bekezdés szerinti engedély megadását megelőzően a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival, és érdemben figyelembe veszi álláspontjaikat és fenntartásaikat.

(8) Ha a csoport él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a dokumentumot egyidejűleg megküldi minden érintett felügyeleti hatóságnak. E lehetőség kihasználása nem mentesíti az érintett leányvállalatokat a Bit. 89. §-ában foglalt követelmények teljesítésére irányuló kötelezettségük alól.

16. A csoportfelügyeletért felelős hatóság

24. §[17] (1) Ha egy csoporton belül az összes biztosító vagy viszontbiztosító vonatkozásában a Felügyelet illetékes, a csoportfelügyeleti hatósági feladatot is a Felügyelet látja el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérő minden más esetben - tekintettel a (3) bekezdésben foglaltakra is -, a csoportfelügyeleti hatósági feladatot a Felügyelet látja el, ha

a) a csoport élén egy biztosító vagy viszontbiztosító áll, és az ezt a vállalkozást engedélyező felügyeleti hatóság a Felügyelet, vagy

b) a csoport élén nem egy biztosító vagy viszontbiztosító áll, valamint

ba) ha egy biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és a biztosítót vagy viszontbiztosítót engedélyező felügyeleti hatóság a Felügyelet,

bb) ha egynél több, az Európai Unióban központi irodával rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata ugyanaz a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, továbbá a vállalkozások egyikét abban a tagállamban engedélyezték, ahol a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája van, és az abban a tagállamban engedélyezett biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a Felügyelet,

bc) ha a csoport élén egynél több biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság áll, amelyek központi irodája különböző tagállamokban van, továbbá az említett tagállamok közül valamennyiben van biztosító vagy viszontbiztosító, és a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a Felügyelet,

bd) ha egynél több, az Európai Unióban központi irodával rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata ugyanaz a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, továbbá az említett vállalkozások egyikét sem abban a tagállamban engedélyezték, ahol a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája van, és a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező biztosítót vagy viszontbiztosítót engedélyező felügyeleti hatóság a Felügyelet, vagy

be) ha a csoport anyavállalat nélküli csoport, vagy bármely, a ba)-bd) alpontban nem meghatározott körülmények fennállása esetén, abban az esetben, ha a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező biztosítót vagy viszontbiztosítót engedélyező felügyeleti hatóság a Felügyelet.

(3) Különleges esetekben az érintett felügyeleti hatóságok a Felügyelet kérésére dönthetnek úgy, hogy eltérnek a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoktól, ha azok alkalmazása a csoport szerkezetét és a biztosítók vagy viszontbiztosítók különböző országokban folytatott tevékenységeinek relatív fontosságát figyelembe véve nem lenne megfelelő, és másik felügyeleti hatóságot jelölhetnek ki csoportfelügyeleti hatóságnak.

(4) Ha a Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, kérheti annak megvitatását, hogy a (2) bekezdésben foglalt kritériumok megfelelők-e. Ilyen célú kezdeményezésre legfeljebb évente egyszer kerülhet sor.

(5) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz, hogy a csoportfelügyeleti hatóság kiválasztásáról a tanácskozási kérelemtől számított három hónapon belül közös határozatot tudjanak hozni a felügyeleti hatóságok. A határozat meghozatala előtt véleménynyilvánítási lehetősége van a csoportnak.

(6) Ha a kijelölt csoportfelügyeleti hatóság a Felügyelet, a csoport elé terjeszti a teljes körű indokolással ellátott közös határozatot.

(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott három hónapos időszak alatt a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság az ügyet az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBFH elé utalta, akkor az érintett felügyeleti hatóságok elhalasztják közös döntésüket, és megvárják az EBFH által az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdése alapján esetlegesen hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozzák meg saját közös határozatukat.

(8) Ha a Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, irányadónak ismeri el a (7) bekezdés szerinti közös határozatot és teljesíti az abban foglaltakat.

(9) A három hónapos időtartam az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (2) bekezdése szerinti egyeztető időszaknak minősül.

(10) A három hónapos időtartam vége után vagy a közös határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBFH elé.

(11) Ha Felügyelet a kijelölt csoportfelügyeleti hatóság, a csoport és a felügyeleti kollégium elé terjeszti a teljes körű indokolással ellátott, közös határozatot.

(12) Ha a (3)-(11) bekezdés szerinti eljárásban nem születik közös határozat, és a (2) bekezdés alapján a Felügyelet lenne a felügyeleti hatóság, akkor a csoportfelügyeleti hatóság feladatát a Felügyelet látja el.

17. A csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi felügyeleti hatóság jogai és kötelezettségei. A felügyeleti kollégium

25. § (1) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportfelügyelettel kapcsolatos jogai és kötelezettségei a következők:

a) releváns információk gyűjtésének és terjesztésének összehangolása rendes körülmények között és szükséghelyzetben is, beleértve mindazon információk terjesztését, amelyekre a felügyeleti hatóságnak a felügyeleti feladatok elvégzéséhez szüksége van;

b) felügyeleti felülvizsgálat és a csoport pénzügyi helyzetének értékelése;

c) annak értékelése, hogy a csoport megfelel-e a szavatolótőke-megfelelésre, a kockázatkoncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó szabályoknak a 6-22. §-ban meghatározottak szerint;

d) a csoport irányítási rendszerének az értékelése a 23. §-ban meghatározottak szerint, valamint annak értékelése, hogy a részesedéssel rendelkező vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagjaira vonatkozóan teljesül-e a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság követelménye;

e) a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja rendszeres, évente legalább egyszer megtartott értekezletek útján vagy más megfelelő módon, rendes körülmények között és szükséghelyzetekben is, az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve, és figyelembe véve a csoport részét képező összes vállalkozás üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét;

f) az e kormányrendelet, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei által a csoportfelügyeletért felelős hatóságra ruházott vagy az e kormányrendelet, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei alkalmazásából eredő egyéb feladatok, intézkedések elvégzése és döntések meghozatala, különösen a csoportszintű belső modellek jóváhagyási eljárásának vezetése a 11. és 13. §-ban meghatározottak szerint, és a rendszer alkalmazása engedélyezési eljárásának vezetése a 16-19. §-ban meghatározottak szerint.

(2) A csoportfelügyelet (1) bekezdésben említett feladatai végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elnökletével - a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján - létre kell hozni a felügyeleti kollégiumot.

(3) Ha a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elmulasztja az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtását, vagy a felügyeleti kollégium tagjai nem működnek együtt a csoportfelügyeletért felelős hatósággal az e § szerinti feladatok végrehajtásához szükséges mértékben, az ügyet a Felügyelet az EBFH elé utalhatja, és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban.

(4) Az e kormányrendeletben, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a kollégiumok létrehozása és működése a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság által megkötött koordinációs megállapodásokon alapul.

(5) Amennyiben az álláspontok eltérnek a koordinációs megállapodásokkal kapcsolatban, a Felügyelet, amennyiben a felügyeleti kollégium tagja, az EBFH elé utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni a határozatát, amit továbbítani köteles az EBFH-nak és a többi érintett felügyeleti hatóságnak.

(6) A Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a (4) bekezdés szerinti koordinációs megállapodások meghatározzák az alábbiakra vonatkozó eljárásokat:

a) a 11., 12. és 24. §-ban foglaltakkal összhangban, az érintett felügyeleti hatóságok közötti döntéshozatali folyamat;

b) az (5) bekezdésben és az 5. § (4) bekezdésében említett egyeztetés.

(7) A csoportfelügyeletért felelős hatóságra és a többi felügyeleti hatóságra ruházott jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a koordinációs megállapodások további feladatokat bízhatnak a csoportfelügyeletért felelős hatóságra, a többi felügyeleti hatóságra vagy az EBFH-ra, amennyiben ez a csoport hatékonyabb felügyeletét eredményezi, és - saját feladataik tekintetében - nem akadályozza a felügyeleti kollégium tagjai által végzett felügyeleti tevékenységeket.

(8) A koordinációs megállapodások ezen kívül meghatározhatják az alábbi eljárásokat:

a) a különösen az 1-4. §, a 6. §, a 7. §, a 9. §, a 21-23. §, a 27. §, a 28. §, a 37. § és a 39. §-ban meghatározott, az érintett felügyeleti hatóságok közötti egyeztetés;

b) az egyéb felügyeleti hatóságokkal való együttműködés.

(9) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kollégiumok munkájára és az EBFH által lefolytatott felülvizsgálatok tekintetében tapasztalt bármely releváns nehézségre vonatkozó információt köteles átadni az EBFH-nak.

(10) A csoportfelügyelet e § szerinti koordinációját a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.

18. A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés és információcsere

26. § (1) A Felügyelet mint a csoporton belüli egyes biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság szorosan együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal, különösen olyan esetekben, amikor valamely biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi nehézségbe kerül.

(2) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság haladéktalanul - külön ez irányú megkeresés nélkül is - közöl minden releváns - a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 249. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott szabályozástechnikai és végrehajtástechnikai standardjában meghatározott - információt a többi érintett felügyeleti hatósággal. Ezen információk közé tartoznak különösen a csoport és a felügyeleti hatóságok intézkedéseire vonatkozó információk, valamint a csoport által szolgáltatott információk.

(3) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az érintett felügyeleti hatóságok és az EBFH rendelkezésére bocsátja a csoport jogi struktúrájára, a csoport irányítására és szervezeti felépítésére vonatkozó információkat.

(4) Ha valamely felügyeleti hatóság releváns információt nem közölt, vagy az együttműködés - különösen a releváns információk cseréje - iránti kérést elutasította, vagy két héten belül nem teljesítette, a Felügyelet az EBFH elé utalhatja az ügyet.

(5) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles haladéktalanul megbeszélésre hívni a csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, ha az alábbi körülmények valamelyikének fennállását észleli:

a) tudomást szerez arról, hogy egy biztosító vagy viszontbiztosító súlyosan megsértette a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó előírásokat, vagy megsértette a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos előírásokat;

b) tudomást szerez a konszolidált adatokon alapuló csoportszintű szavatolótőke-szükségletre vagy az összesített csoportszintű szavatolótőke-szükségletre vonatkozó előírások súlyos megsértéséről, attól függően, hogy melyik szavatolótőke-szükségleti számítási módszert alkalmazták; vagy

c) egyéb rendkívüli körülmények állnak vagy álltak fenn.

(6) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság az (5) bekezdésben foglaltakon túl akkor is megbeszélésre hívhatja a csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, ha ennek szükségét látja.

19. A felügyeleti hatóságok közötti egyeztetés

27. § (1) A 25. §-ban foglaltak figyelembevételével a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatóság felügyeleti feladatai szempontjából fontos határozat meghozatala előtt - a felügyeleti kollégium keretében - konzultál a többi, érintett felügyeleti hatósággal, a következőkkel kapcsolatban:

a) a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók tulajdonosi szerkezetében, szervezeti vagy irányítási struktúrájában bekövetkező változások, amelyekhez a felügyeleti hatóságok jóváhagyása vagy engedélye szükséges;

b) a Bit. 309. § (2) bekezdésében és 310. § (1) és (2) bekezdésében előírt helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítására vonatkozó határozat;

c) a felügyeleti hatóságok által meghozott jelentős szankciók vagy kivételes intézkedések, többek közt a szavatolótőke-szükségleten felül többlettőke-követelmény előírása és a szavatolótőke-szükséglet számításához belső modell használatát korlátozó előírás.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a Felügyelet köteles konzultálni a csoportfelügyeletért felelős hatósággal. Ezenkívül, ha egy határozat más felügyeleti hatóságtól kapott információn alapul, annak meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok kötelesek egymással is konzultálni.

(3) A 25. §-ban foglaltak figyelembevételével a Felügyelet az egyeztetés elhagyása mellett dönthet sürgős esetben, vagy ha az egyeztetés veszélyeztetné a határozat végrehajtását. Ebben az esetben a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a többi érintett felügyeleti hatóságot.

20. A csoportfelügyeletért felelős hatóságtól származó információkérés a többi felügyeleti hatóság felé

28. § (1) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megkeresheti egy másik tagállam - amelyben valamely anyavállalat központi irodája van - felügyeleti hatóságait, hogy az anyavállalattól kérjenek ki és továbbítsanak számára minden olyan információt, amely szükséges lehet a 25. §-ban meghatározott koordinációs jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez.

(2) Ha a Felügyeletnek mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak olyan - 31. § (2)-(5) bekezdése szerinti - információra van szüksége, amely egy másik felügyeleti hatóság rendelkezésére áll, úgy köteles ettől a hatóságtól kérni az információ rendelkezésre bocsátását.

21. Együttműködés a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások felügyeletéért felelős hatóságokkal

29. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott befektetési vállalkozás, vagy mindkettő közvetlenül vagy közvetetten kapcsolt vállalkozás, vagy közös részesedő vállalkozással rendelkeznek, a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a többi vállalkozás felügyeletéért felelős hatósággal együttműködik.

22. Szakmai titoktartás és az információk bizalmas kezelése

30. § A csoportfelügyelet keretében kapott információra és a felügyeleti hatóságok közötti, valamint a felügyeleti hatóságok és más hatóságok közti információcserére a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 57. § (1), (2) és (6) bekezdésének, valamint 163. § (1) és (2) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni.

23. Az információhoz való hozzáférés

31. § (1) A csoportfelügyelet hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint kapcsolt vállalkozásaik és részesedő vállalkozásaik minden olyan információt kötelesek eljuttatni egymáshoz, amely a csoportfelügyelet szempontjából szükséges lehet.

(2) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - az érintett vállalkozás jellegétől függetlenül - a felügyelet céljából minden szükséges információhoz hozzáférhet.

(3) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten könnyíthet az évesnél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstételi kötelezettségen, amennyiben e könnyítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy viszontbiztosítóra kiterjed, figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(4) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten mentesíthet a tételes jelentések készítése alól, ha a mentesítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy viszontbiztosítóra kiterjed, figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint a pénzügyi stabilitásra vonatkozó célt.

(5) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a szükséges információ megszerzése érdekében csak akkor fordulhat közvetlenül a csoporton belüli vállalkozásokhoz, ha ezt az információt a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól vagy viszontbiztosítótól - kérése ellenére - a megszabott határidőn belül nem kapta meg.

24. Az információ ellenőrzése

32. § (1) A Felügyelet Magyarország területén elvégzi a 31. § szerinti információ helyszíni ellenőrzését a következő vállalkozások telephelyein:

a) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító;

b) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító kapcsolt vállalkozásai;

c) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatai;

d) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának kapcsolt vállalkozásai.

(2) Ha a Felügyelet - egyedi esetben - egy csoport részét képező, másik tagállamban található vállalkozást - függetlenül attól, hogy az szabályozott vagy nem - érintő információt kíván ellenőrizni, akkor a másik tagállam felügyeleti hatóságát kell felkérnie az ellenőrzés elvégzésére.

(3) Amennyiben a Felügyeletet keresik meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a Felügyelet vagy közvetlenül maga végzi el az ellenőrzést, vagy engedélyezi - a titoktartási szabályok betartása és betartatása mellett - külső szakértő felkérésével vagy magának a kérelmező hatóságnak, hogy azt elvégezze. A Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a csoportfelügyeletért felelős hatóságot a hozott intézkedéséről. Az ellenőrzést kérő felügyeleti hatóság részt vehet az ellenőrzésben, amennyiben nem közvetlenül maga végzi az ellenőrzést.

(4) Ha a Felügyelet (2) bekezdés szerinti kérelmét a megkeresett felügyeleti hatóság két héten belül nem teljesíti, vagy ha a Felügyelet számára lehetetlenné teszik a (3) bekezdés szerinti részvételhez való jogának gyakorlását, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.

25. A fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés

33. § (1) A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság - a Bit. 108. §-ában foglaltak értelemszerű alkalmazásával - évente csoportszintű jelentést köteles közzétenni a csoport fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

(2) A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság - a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság engedélyével - egy összefoglalt, a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentést is közzétehet, amely a következőket tartalmazza:

a) az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő csoportszintű információ;

b) a csoporton belüli bármely leányvállalatra vonatkozó, külön-külön azonosítható és a Bit. 108. §-ában foglaltakkal összhangban közzéteendő információ.

(3) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az engedély megadását megelőzően konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival, és véleményüket figyelembe veszi.

(4) Ha a (2) bekezdésben említett jelentés nem tartalmaz olyan információt, amelynek rendelkezésre bocsátását a csoporton belüli leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság megköveteli az összehasonlítható vállalkozásoktól, és amennyiben a mulasztás jelentős, a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság kötelezheti az érintett leányvállalatot a szükséges kiegészítő információ közzétételére.

26. Csoportszerkezet

34. § A biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok a csoport szintjén évente kötelesek közzétenni a csoport jogi, valamint irányítási és szervezeti felépítését, ideértve a csoporthoz tartozó valamennyi leányvállalat leírását, valamint a csoporthoz tartozó vállalatokkal és a fontosabb fiókvállalatokkal kapcsolatos tájékoztatást is.

27. Biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete

35. § A biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagjainak a feladataik elvégzésére szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak kell lenniük.

28. Végrehajtási intézkedések

36. § (1) Ha a csoporthoz tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók nem teljesítik az 5-23. §-ban foglalt követelményeket, vagy ha teljesítik azokat, de a szavatolótőke-megfelelés teljesülése mégsem biztosított, vagy ha a csoporton belüli ügyletek vagy a kockázatkoncentrációk fenyegetik a biztosítók vagy viszontbiztosítók pénzügyi helyzetét, a helyzet mihamarabbi rendezése érdekében:

a) a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében a csoportfelügyeletért felelős hatóság;

b) a biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében a felügyeleti hatóságok

hozzák meg a szükséges intézkedéseket.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája van, akkor köteles tájékoztatni az említett felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosító vagy viszontbiztosító központi irodája van, akkor köteles tájékoztatni az említett felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák a szükséges intézkedéseket.

(4) A Felügyelet mint csoportfelügyeletért felelős hatóság, figyelembe véve a csoport részét képező valamennyi vállalkozás üzleti tevékenysége kockázatainak jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, meghozza a Bit. 291. §-a szerinti szükséges intézkedéseket a biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok tekintetében. A Felügyelet, amennyiben érintett felügyeleti hatóságként jár el, a csoportfelügyeletért felelős hatósággal összehangolja intézkedéseit.

(5) A Felügyelet szorosan együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal az ilyen intézkedések eredményességének biztosítása érdekében, különösen, ha a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyvezetése nem a központi irodájával megegyező tagállamban található.

(6) A Felügyelet az e §-ban foglalt jogait és kötelezettségeit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 258. cikk (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban gyakorolja.

29. Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatok: az egyenértékűség vizsgálata

37. § (1) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy azon biztosítók vagy viszontbiztosítók, amelyeknek anyavállalata harmadik országban rendelkezik központi irodával, olyan harmadik országbeli felügyeleti hatóság általi felügyelet alá tartoznak-e, amely egyenértékű azon biztosítók vagy viszontbiztosítók csoportfelügyeletét illetően az e kormányrendeletben előírt felügyelettel, amelyek részesedési viszonnyal rendelkeznek legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, vagy amelyeknek anyavállalata az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság.

(2) Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségéről vagy ideiglenes egyenértékűségéről, az ellenőrzést - az anyavállalat vagy az Európai Unióban engedélyezett bármely biztosító vagy viszontbiztosító kezdeményezésére vagy hivatalból - a Felügyeletnek mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak kell elvégeznie (a továbbiakban: eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság).

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása során a Felügyelet mint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság - mielőtt határozna az egyenértékűségről - az EBFH-val való együttműködés mellett konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal. Az egyenértékűségről hozott határozatot a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott kritériumok szerint kell meghozni, és arról tájékoztatni kell az EBFH-t és az érintett felügyeleti hatóságokat. A Felügyelet mint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság harmadik országokkal szemben nem hozhat olyan határozatot, amely ellentmond az azzal az országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatok tartalmának, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott.

(4) Ha a Felügyelet nem eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóság, és nem ért egyet a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott kritériumok alapján meghozott határozattal, az ügyet az eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság határozatáról szóló értesítést követő három hónapon belül az EBFH-hoz utalhatja, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.

(5) Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségéről vagy ideiglenes egyenértékűségéről, akkor a 32. § alkalmazandó, feltéve, ha a Felügyelet gyakorolja az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatok felett a felügyeletet.

(6) Ha bizottsági határozat születik arról, hogy a harmadik ország prudenciális rendszere ideiglenesen egyenértékű, a 38. § alkalmazandó, kivéve, ha van olyan tagállami biztosító vagy viszontbiztosító, amelynek mérlegfőösszege meghaladja az Európai Unión kívül található anyavállalat mérlegfőösszegét. Ebben az esetben a csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatát a megbízott csoportfelügyeletért felelős hatóság látja el.

30. Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalattal kapcsolatos egyenértékűség

38. § (1) A 37. § szerinti egyenértékű felügyelet esetén a Felügyelet a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok által végzett egyenértékű csoportfelügyeletre támaszkodik, a (2) bekezdéssel összhangban.

(2) A 23-36. § megfelelően alkalmazandó a harmadik országok felügyeleti hatóságaival való együttműködésre is.

31. Harmadik országokban működő anyavállalatokkal kapcsolatosan az egyenértékűség hiánya

39. § (1) A 30. § szerinti egyenértékű felügyelet hiányában, vagy ha ideiglenes egyenértékűség esetén - a 37. § (6) bekezdésével összhangban - a 41. § nem alkalmazható, akkor a Felügyeletnek a biztosítókra vagy viszontbiztosítókra a (4) és (5) bekezdésben meghatározott intézkedések valamelyikét kell alkalmaznia.

(2) Az 5-36. §-ban meghatározott általános elvek és módszerek alkalmazandók a biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság, a harmadik országbeli biztosító vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító szintjén is.

(3) Kizárólag az összevont alapon számított szavatolótőke-megfelelés kiszámításának céljából az anyavállalatot úgy kell kezelni, mintha a szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez figyelembe vehető szavatoló tőke tekintetében a Bit. 99. és 100. §-ában meghatározott azonos feltételek hatálya és a következők egyikének hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító lenne:

a) biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság esetében a 9. § (1)-(4) bekezdésében kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatolótőke-szükséglet;

b) harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító esetében a 9. § (5)-(12) bekezdésében kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatolótőke-szükséglet.

(4) A Felügyelet a Bit. 291. §-ában meghatározott olyan intézkedéseket alkalmazhat, amelyek biztosítják a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletét. Ezen intézkedéseket,

a) ha nem a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság jóváhagyását,

b) ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott egyeztetést

követően lehet meghozni.

(5) A Felügyelet előírhatja olyan biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság létrehozását, amelynek központi irodája Magyarországon van, és e kormányrendelet rendelkezéseit alkalmazhatja azon csoporthoz tartozó biztosítókra vagy viszontbiztosítókra, amelynek élén ez a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság áll.

(6) Az (1) bekezdés alapján választott intézkedésnek lehetővé kell tennie az e kormányrendeletben meghatározott csoportfelügyelet célkitűzéseinek elérését, és értesíteni kell róla a többi érintett felügyeleti hatóságot és a Bizottságot is.

32. Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatokkal kapcsolatos szintek

40. § (1) Ha a 37. § szerinti anyavállalat maga is a harmadik országban központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, illetve harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, a Felügyelet a 37. §-ban előírt ellenőrzést csak az olyan legfőbb anyavállalat szintjén alkalmazza, amely egy harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító.

(2) A Felügyelet a 37. § szerinti egyenértékű felügyelet hiánya esetén új ellenőrzést végezhet azon az alacsonyabb szinten, ahol a biztosítók vagy viszontbiztosítók anyavállalata található. Ez lehet a harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító szintje is. Ebben az esetben a Felügyelet mint a 37. § (2) bekezdése szerint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles megindokolni a döntését a csoportnak. A 39. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

33. Csoporton belüli ügyletek

41. § (1) Ha egy vagy több biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság, és a Felügyelet ezen biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletéért felelős, akkor egyben általános felügyeletet is gyakorol az említett biztosítók vagy viszontbiztosítók és a vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság és annak kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletek felett is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 22. §, a 27-32. § és a 36. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

II. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

43. § A Bit. 441. § (1) és (2) bekezdése alkalmazandó csoportszinten a részesedéssel rendelkező biztosítókra és viszontbiztosítókra, biztosítói holdingtársaságokra és vegyes pénzügyi holdingtársaságokra a 31. § és a 33. § értelmében azzal, hogy a Bit. 441. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidők hat héttel hosszabbak.

44. § (1) 2022. március 31-ig a Felügyelet - kérelemre - engedélyezheti a biztosítók vagy viszontbiztosítók legfőbb anyavállalatainak egy csoportszintű belső modell alkalmazásának jóváhagyását a csoport egy részére vonatkozóan, amennyiben a biztosító és a legfőbb anyavállalat székhelye ugyanabban a tagállamban van, és a csoportnak ez a része egy különálló részt alkot a csoport többi részétől a jelentősen különböző kockázati profilja miatt.

(2) Az 5. §-tól eltérően, a Bit. 441. §-ában, továbbá a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott átmeneti rendelkezések csoportszinten megfelelően alkalmazandók.

(3) Az 5. §-tól eltérően, az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések megfelelően alkalmazandók csoportszinten és azokban az esetekben, amikor egy csoport részesedéssel rendelkező biztosítói vagy viszontbiztosítói teljesítik a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti korrigált szavatolótőke-követelményt, de nem teljesítik az e kormányrendeletben meghatározottak szerinti csoportszintű szavatolótőke-szükséglet követelményét.

45. §[18] Ez a rendelet

a) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

c)[19] a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök