20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet

egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím és a 13. § tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3-12. § és a 14-25. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), d) és u) pontjában, (2a) és (2b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 23. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel és a 64. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben -,

a 4. és az 5. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 98. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel és a 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben -,

a 8. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1a) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben -,

a 9. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 23. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel egyetértésben -,

a 10. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 11. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítása

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet a következő 1/C. §-sal egészül ki:

"1/C. § Az érettségi vizsga során a vak, gyengénlátó és mozgásszervi fogyatékos tanulók a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatják."

2. Az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet módosítása

2. § Hatályát veszti az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet

a) 1-3. §-a,

b) 4. § (1)-(3) bekezdése.

3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

3. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed)

"j) az Nkt. 93/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott természetes és jogi személyekre."

4. § (1) Az R1. 3. § (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni)

"j) az iskolai sportkör szakmai programját,

k) az általános iskolák 1-8. évfolyamán, a tanítási év során tervezett színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, valamint az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásának előre tervezhető időszakát."

(2) Az R1. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az iskola munkatervében kell meghatározni azoknak a tanulmányi versenyeknek az időpontját, amelyekben az iskola a tanulóival részt kíván venni. Ha a tanulmányi versenyt a munkaterv elfogadásakor még nem hirdették meg, az iskola a felkészítést a munkatervben való feltüntetés nélkül is elvégezheti. Ha a versenyek anyagi ráfordítást igényelnek, ahhoz a fenntartó egyetértése szükséges."

5. § Az R1. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a 107. § f) pontjában előírt nyilatkozatot beszerezni."

6. § Az R1. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni."

7. § Az R1. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. § A tanuló ismereteinek a vizsgának nem minősülő évközi számonkérésekor a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató engedélyezi az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében biztosítani kell az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát és a hosszabb felkészülési időt."

8. § Az R1. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § (1) Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarend keretében tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Az egyéni munkarend keretében tanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt az egyéni munkarenddel rendelkező kötelességeiről és jogairól. Az egyéni munkarenddel rendelkező kérelmére részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, valamint felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ezen kérelmekről az iskola igazgatója dönt.

(2) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján tanulmányait egyéni munkarend keretében folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, a felkészítést végző pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról

a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a pedagógiai szakszolgálati intézménynek,

b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak

kell gondoskodni.

(3) A tanuló egyéni munkarend keretében teljesíti tankötelezettségét, ha szakorvosi vélemény alapján részesül tartós gyógykezelésben. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról."

9. § Az R1. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81. § (1) A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését (a továbbiakban: fizikai fittségi mérés)

a) - a b)-d) pontban foglalt kivétellel - az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa,

b) ha a tanuló testnevelésórán és gyógytestnevelésben egyaránt részt vesz, az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa és a pedagógiai szakszolgálat gyógytestnevelést tartó pedagógusa együttműködésben,

c) ha a tanuló kizárólag gyógytestnevelésben vesz részt, a pedagógiai szakszolgálat feladatellátása keretében az adott intézményben a gyógytestnevelést ellátó pedagógus,

d) ha a tanuló sem testnevelésórán, sem gyógytestnevelésen nem vesz részt, de valamely strukturált mozgásfejlesztésben igen, a mozgásfejlesztést végző pedagógus,

e) ha a tanuló sajátos nevelési igényű, és részt vesz testnevelésórán, illetve gyógytestnevelésben, az a)-c) pontban meghatározott pedagógus és a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozását tartó gyógypedagógus, konduktor együttműködésben,

f) ha a tanuló gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vesz részt testnevelés- vagy mozgásnevelés-órán, a testnevelést, illetve mozgásnevelést tanító pedagógus

végzi el.

(2) A fizikai fittségi mérés eredményeit az (1) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti esetben a mérést végző pedagógus, az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti esetben az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa rögzíti az Nkt. 44/B. § (1) bekezdése szerinti rendszerbe.

(3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az érintett pedagógusok, továbbá köznevelési intézmények vezetői tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelés tantárgy, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás, valamint a gyógytestnevelés keretei között - szükséges intézkedéseket.

(4) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé."

10. § (1) Az R1. 120. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl -]

"d) az iskolai sportkör - a munkaterv részét képező - szakmai programjának megállapításához,"

(ki kell kérni.)

(2) Az R1. 120. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl -]

"h) az iskolai étkeztetés keretében biztosított ételek minőségéről, az iskola házirendjében szabályozott módon"

(ki kell kérni.)

11. § Az R1. 128. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen)

"b) a mindennapos testnevelés, az egészségfejlesztő testmozgás és az iskolai sporttevékenység,"

(területére terjednek ki.)

12. § Az R1. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez, valamint a fejlesztő pedagógus közreműködésével a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább két alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.

(2) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásait, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztését végző intézmény a gyermek, tanuló fejlesztő pedagógiai ellátását központilag kiadott egyéni fejlődési lapon vagy helyben szokásos módon dokumentálja."

13. § Az R1. 53. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"53. A mindennapos testnevelés, az egészségfejlesztő testmozgás és az iskolai sporttevékenység megszervezése

141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, - az Nkt. 27. § (11) és (11a) bekezdésében foglalt kivétellel - testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.

(2) Ha a tanuló választása alapján a mindennapos testnevelésből heti két testnevelésórát iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, és az iskolai sportkör feladatait - a testnevelő tanár közreműködésével - az iskolával kötött megállapodás alapján a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a sportszervezet a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében díjat semmilyen jogcímen nem szedhet, ellenszolgáltatást nem kérhet.

141/A. § (1) Ha az iskolában iskolai sportkör működik, akkor annak foglalkozásait a munkaterv részét képező, egy tanévre szóló szakmai program szerint kell megtervezni és megszervezni.

(2) Az iskolai sportköri foglalkozások nem kötelező tanórai foglalkozásként vagy egyéb foglalkozásként is megszervezhetőek.

(3) Az intézményvezető a tanulók iskolai sportköri foglalkozásokra vonatkozó igényének felmérése, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján - minden év május 31-ig - tesz javaslatot a következő tanévi szakmai program tartalmára.

(4) Ha az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a szakmai program elkészítésébe a sportszervezet képviselőjét is be kell vonni.

(5) Ha az iskola nem rendelkezik tornateremmel vagy tornaszobával, az iskola fenntartója a helyi települési adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően biztosítja a mindennapos testneveléshez, az egészségfejlesztő testmozgáshoz és az iskolai sporttevékenységhez szükséges feltételeket.

(6) A tornaszobával, tornateremmel nem rendelkező iskola részére annak igazgatója kérelmére az iskola fenntartója a fenntartásában működő másik iskola, kollégium tornatermét, tornaszobáját köteles a mindennapos testnevelés céljaira rendelkezésre bocsátani, amennyiben ennek a feltételei rendelkezésre állnak, van szabad kapacitás és nem akadályozza az érintett ingatlanban működő intézmény alapfeladatának az ellátását. A következő tanítási évre vonatkozó kérelmet a tanítási év utolsó tanítási napjáig kell az iskola fenntartójának átadni.

(7) Az iskola fenntartójának fenntartásában működő iskola, kollégium tornaterme, tornaszobája csak a (6) bekezdés szerinti igénybevételen kívüli időtartamban hasznosítható más célra."

14. § (1) Az R1. 146. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának alábbi területeit vizsgálja:)

"e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevétele, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,"

(2) Az R1. 146. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának alábbi területeit vizsgálja:)

"i) a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök formálásának módja."

15. § Az R1. 160. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy)

"d) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, a 161. § (2) bekezdése szerinti kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a 161. § (3) bekezdése szerinti kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,"

16. § Az R1. 63. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"63. A helyiség- és eszköz-, valamint felszerelési jegyzék

161. § (1) A gyermekek, tanulók részére kialakított helyiségek akkor megfelelőek, ha - rendeltetésüktől függően - alapterületük lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, valamint munkavédelmi követelményeknek.

(2) A kötelező (minimális) helyiségeket és az egészség- és munkavédelmi eszközöket [a továbbiakban: kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzék] a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Azokat a kötelező eszközöket és felszereléseket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározott tevékenységhez, továbbá egyházi és magánintézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottak alapján rendelkezniük kell, így különösen

a) az óvodai helyiségek bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, a tisztálkodási és egyéb felszereléseket, a foglalkoztatottak munkavégzéséhez szükséges eszközöket, a nevelőmunkát segítő játékokat és egyéb eszközöket, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének további speciális eszközeit;

b) az iskolai helyiségek bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, a nevelőmunkát segítő eszközöket, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának további eszközeit;

c) a kollégiumi helyiségek bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, valamint a nevelő- és oktatómunkát segítő eszközöket

az oktatásért felelős miniszter által meghatározott kötelező (minimális) felszerelési jegyzék tartalmazza, amelyet az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tesz közzé azzal, hogy biztosítja a módosítások visszakereshetőségét. A kötelező (minimális) felszerelési jegyzék módosítása, továbbá új felszerelés bevezetése esetén, a honlapon történő közzététel és a követelmény hatálybalépése között legalább 30 nap felkészülési időt kell biztosítani.

(4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni oly módon, hogy - a nevelő és oktató munka megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben - az adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam indításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak.

(5) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés szakmai tantárgyai oktatásához szükséges feltételeket a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(6) A szakképzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza.

162. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a gyermekek, tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.

(2) A kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

(3) A kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására előírt követelmények teljesülnek, ha a nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos vagy azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak megfelel az épület, azzal az eltéréssel, hogy az óvodai csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2,0 m2/fő. Ha a 2. melléklet a nemzeti szabványhoz vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki előíráshoz képest enyhébb követelményt határoz meg, akkor a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben meghatározottakat kell alkalmazni."

17. § Az R1. 174. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Arany János Kollégiumi Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az kapcsolódhat be, aki abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül,

a) tanulói jogviszonyban áll és a gimnázium vagy szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkezik, és

b) a ba)-bi) alpontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

ba) a jelentkezés időpontjában a Gyvt. 67/A. §-a szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete fennáll,

bb) a programba történő jelentkezés időpontjában a Gyvt. 45. §-a szerinti átmeneti gondozásban részesül,

bc) a Gyvt. 53. §-a szerinti otthont nyújtó ellátásban részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bd) törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,

be) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,

bf) árva és a család- és gyermekjóléti szolgálat az általános iskola és a gyám kezdeményezésére elkészített javaslata alapján rászorult, azzal, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Kollégiumi Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,

bg) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a programba történő jelentkezés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

bh) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett településen található,

bi) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó lakosságszámmal rendelkező településen található és a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban részesült."

18. § Az R1. 175. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki

a) tanulói jogviszonyban áll, a szakközépiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, és

b) a ba)-be) alpontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

ba) a Gyvt. szerint halmozottan hátrányos helyzetű,

bb) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította és a törvényes felügyeletét ellátó szülő önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen,

bc) a programba történő jelentkezés időpontjában a Gyvt. 45. §-a szerinti átmeneti gondozásban részesül,

bd) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

be) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a programba történő jelentkezés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy."

19. § Az R1. 176. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Arany János Tehetséggondozó Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint bekapcsolódhat, aki)

"b) a ba)-bf) alpontokban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

bb) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bc) a család- és gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített javaslat alapján rászorult, azzal, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,

bd) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a pályázat benyújtása időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a pályázat benyújtásának időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

be) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett településen található,

bf) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó lakosságszámmal rendelkező településen található és a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban részesül."

20. § Az R1. a következő XX/A. Fejezettel egészül ki:

"XX/A. FEJEZET

A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, A TANKÖNYVTÁMOGATÁS, VALAMINT AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL

76/A. A szakképzés tankönyv- és taneszközellátásával kapcsolatos szakértő és véleményező tevékenységet ellátó testületekre vonatkozó szabályok

184/A. § (1) A Szakmai Tankönyv Bizottság legalább öt főből áll, tagjait és elnökét az adott szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre. Működése feltételeit az adott szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, ügyrendjét az adott szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács (a továbbiakban: SZTTT) legalább 15, legfeljebb 20 főből áll. Tagjait és a tagok javaslatai alapján az elnökét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre.

(3) Az SZTTT működésének feltételeit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter biztosítja.

(4) Az SZTTT ügyrendjét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá. Az SZTTT ügyrendje a tagok legalább egyharmadának kezdeményezésére módosítható.

(5) Az SZTTT szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.

(6) Az SZTTT ülését az SZTTT elnöke hívja össze és vezeti le. Az SZTTT ülése akkor határozatképes, ha azon az SZTTT tagjainak több mint fele jelen van.

(7) Az SZTTT javaslatait egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8) Az elnök és a tag mandátuma megszűnik, ha egy naptári évben három alkalommal nem vesz részt az SZTTT ülésén.

76/B. Az iskolai tankönyvtámogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata

184/B. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 20-áig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján.

(2) Az iskola igazgatója június 10-éig tájékoztatja a szülőket arról, hogy mely tanulók lesznek jogosultak

a) az Nkt. 93/F. § (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra,

b) az Nkt. 93/F. § (4) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra,

c) nemzetiségi tankönyvellátásra az Nkt. 93/F. § (4) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül.

(3) Az iskola igazgatója - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - tájékoztatja a szülőket arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyvtámogatási kedvezményt. Ennek tényét július 15-éig a könyvtárellátó felületén is rögzíti.

(4) Az iskola igazgatója az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló

a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésében meghatározott ingyenes tankönyveket,

b) esetében kell biztosítani az Nkt. 93/F. § (4) bekezdése szerinti normatív kedvezményt,

c) esetében kell biztosítani az oktatásért felelős miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a nemzetiségi tankönyveket,

d) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokban foglaltakon túl.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti igényeket a könyvtárellátó oldalán letölthető igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra.

184/C. § (1) A 184/B. § szerinti kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakértői véleménye,

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat vagy

e) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő tanuló esetén a számára gyámhatósági határozat alapján gondozási helyet biztosító intézmény vezetője által kiállított igazolás.

(2) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot vagy a postai igazolószelvényt is.

(3) Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

(4) Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel.

(5) A 184/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

(6) Az iskola igazgatója az (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót.

(7) Az iskola - az (5) bekezdésben meghatározott határidőig - kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 184/B. § (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát.

76/C. Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése

184/D. § A könyvtárellátó a közfeladata körébe tartozó tankönyv kiadótól történő rendelésének és az ezzel összefüggő tankönyvterjesztés ellátásának biztosítása érdekében az 5. mellékletben meghatározott kereskedelmi feltételeket érvényesíti.

184/E. § (1) A könyvtárellátót a tankönyvterjesztési feladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának a 20%-a.

(2) A könyvtárellátó nem tagadhatja meg a tankerületi központtól vagy a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláktól érkező, a tankönyvellátási szerződés megkötésére irányuló megkeresést.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a tankerületi központnak és a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláknak

a) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez és

b) a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9/T. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott külföldi tankönyvek beszerzéséhez.

76/D. Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás rendje

184/F. § (1) Az iskolai tankönyveket az iskola a fenntartó egyetértésének beszerzését követően rendeli meg azzal, hogy a tanévenkénti

a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja,

b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30.,

c) pótrendelés határideje szeptember 15.

(2) A normatív kedvezményben részesülők státusmódosításának határideje október 1.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell teljesíteni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulóknak és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak a feltüntetésével.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeléstől.

(5) Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka

a) az osztálylétszám változása, vagy

b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határidőt követően újabb tankönyvvel egészült ki és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott.

(6) A tankönyvrendeléseket a könyvtárellátó - az (1) bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől számított -tíz napon belül összesíti és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja.

(7) A kiadó a könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a könyvtárellátó a rendelést leadó iskolát értesíti.

(8) Amennyiben a kiadó a könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását.

(9) A tankönyvrendelés leadására jogosult iskola a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a könyvtárellátó teljesít.

(10) Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a könyvtárellátó részére. A könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik.

184/G. § (1) Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani.

(3) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg.

(4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

184/H. § (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét

a) a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség),

b) a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona,

[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: közreműködők] bevonásával is megszervezheti, figyelemmel a Korm. rendelet 8. §-ára.

(2) Ha a vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola a közreműködőt kér az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőnek kell megküldeni. A közreműködő megkeresi az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a közreműködő rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni.

(3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a közreműködő írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A közreműködő írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv kiadójának küldött megkeresésének a másolatát. A közreműködő az elektronikus úton megküldött tankönyvet a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozza és a beérkezéstől számított hatvan napon belül megküldi az iskolának. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködő az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást vezet.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg.

184/I. § (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit.

(2) Az iskola a tankönyveket a könyvtárellátótól a tanulók részére átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában.

(3) A tankerületi központ által fenntartott iskola esetében a tankerületi központon keresztül az iskolának, a nem a tankerületi központ által fenntartott iskola esetében az iskolának a könyvtárellátó ellentételezést nyújt.

(4) Az ellentételezés módja a nyújtott engedmény.

(5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével - az iskola könyvtári állománynyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék. Az iskolai házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.

(6) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

(7) Az iskolának a 184/C. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

(8) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.

76/E. A tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvjegyzékkel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjra és a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő szakértői díjra vonatkozó szabályok

184/J. § (1) A 6. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a 7. mellékletben felsorolt fizetési számlákra kell befizetni, azzal, hogy

a) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a 7. melléklet 8. pontja,

b) a szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban, a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban az illetékes szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az Nkt. 93/B. § (2) bekezdése szerint kijelölt szerv 7. melléklet 1-9. pontja,

c) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban a 7. melléklet 8. pontja

szerinti fizetési számlára kell a befizetést teljesíteni.

(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az (1) bekezdésben meghatározott szerv bevétele.

(3) A szakképesítésekhez alkalmazott szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvjegyzékre kerülésnek, a hibajavítás bejelentésének, a tankönyvvé nyilvánításnak, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének, a tankönyv felhasználási jogai átengedésének díját az (1) bekezdés b) pontja szerinti költségvetési szerv számlájára kell befizetni.

(4) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására, személyi, tárgyi kiadások fedezetére használható fel.

(5) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén - a tankönyvvé nyilvánításban közreműködő szakértők felkéréséig, az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek.

(6) Ha a kérelmező az előírt igazgatási szolgáltatási díjnál többet fizetett meg, a többletet az eljáró hatóság visszatéríti. A visszatérítést hivatalból, a többletbefizetés megállapítását követő nyolc napon belül, ha a többletfizetést a kérelmező jelzi az eljáró hatóságnak, a visszatérítésre vonatkozó kérelem beérkezését követő nyolc napon belül kell elrendelni és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés elrendelését követő harminc napon belül intézkedni kell.

(7) Az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és b) pontját és (3) bekezdését a díjfizetési kötelezettség keletkezése és fennállása, 31. §-át a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy illetéken az igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

(8) Az igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és elszámolására az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(9) HTML-alapú online digitális tananyag esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a 6. mellékletben foglalt táblázat 1., 2., 5., 7., 8., 11., 13., 14. és 17. sora szerint kell megfizetni, a hivatal honlapján közzétett számítás alapján.

184/K. § A Korm. rendelet 9/T. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás esetén

a) a szakértői díjazás mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 10%-a;

b) az iskola kérelme esetén a tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díjmértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 10%-a.

184/L. § A tankönyvvé nyilvánítási eljárás keretében kirendelt szakértő díjazását a 8. melléklet tartalmazza."

21. § (1) Az R1. 193. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) E rendeletnek az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelettel módosított 63. alcíme és 2. melléklete szerinti kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzék új építésű épületekre vonatkozó rendelkezéseit azokra az épületekre kell alkalmazni, amelyekre az építési engedély iránti kérelmet 2020. szeptember 1-je után nyújtották be."

(2) Az R1. 193. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az Nkt. 99/J. § a) pontjában meghatározott felülvizsgálat lezárultáig a 2019. augusztus 31-éig magántanulói jogviszonyban álló tanulót az egyéni munkarenddel rendelkező tanulóval megegyező jogállásúnak kell tekinteni."

22. § Az R1. a következő 80/A. alcímmel egészül ki:

"80/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés

194. § E rendelet 184/B-184/L. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

23. § (1) Az R1. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R1. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R1.

a) a 3. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki,

b) a 4. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki,

c) az 5. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki,

d) a 6. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

24. § Az R1.

1. 5. § (2) bekezdés f) pontjában a "kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét" szövegrész helyébe a "kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, figyelembe véve a környezettudatos használatra vonatkozó szabályokat",

2. 6. § (2) bekezdés g) pontjában a "környezeti nevelési elveket" szövegrész helyébe a "környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket",

3. 7. §

a) (1) bekezdés b) pont bm) alpontjában a "környezeti nevelési elveket" szövegrész helyébe a "környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket",

b) (4) bekezdésében a "beleértve a projektoktatást is" szövegrész helyébe a "beleértve a témanapokat, témaheteket és a projektoktatást is",

4. 10. § k) pontjában a "környezeti nevelési elveket" szövegrész helyébe a "környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket",

5. 23. § (8) bekezdésében az "a magántanulót" szövegrész helyébe az "az egyéni munkarenddel rendelkezőt",

6. 121. § (1) bekezdés e) pontjában a "történelmi egyházak képviselői" szövegrész helyébe az "egyházi jogi személyek képviselői",

7. 133. § (7) bekezdésében az "a szolgálattal érintett személy segítése" szövegrész helyébe az "a tanuló", a "végezhető" szövegrész helyébe a "végezheti a tevékenységet",

8. 155. § (1a) bekezdésében az "e) pontjában" szövegrész helyébe a "b) pontjában",

9. 182/A. § (1) bekezdésében, 182/B. § (4) bekezdésében az "az egyházi jogi személy" szövegrészek helyébe az "a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye",

10. 182/A. § (2) és (4) bekezdésében, (5) bekezdés nyitó szövegrészében, (9) bekezdésében, 182/B. § (6), (9), (11) és (12) bekezdésében az "az egyházi jogi személy" szövegrész helyébe az "a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye",

11. 182/A. § (1) bekezdésében az "egyházi jogi személlyel" szövegrész helyébe a "bevett egyházzal vagy annak belső egyházi jogi személyével",

12. 182/A. § (3) bekezdésében az "az egyházi jogi személytől" szövegrész helyébe az "a bevett egyháztól vagy annak belső egyházi jogi személyétől",

13. 182/A. § (3) bekezdésében, 182/B. § (2) bekezdésében az "egyházi jogi személyek" szövegrész helyébe a "bevett egyházak vagy azok belső egyházi jogi személyei",

14. 182/A. § (3) bekezdésében az "az egyházi jogi személyt" szövegrész helyébe az "a bevett egyházat vagy annak belső egyházi jogi személyét",

15. 182/A. § (2) bekezdésében, (5) bekezdés a) pontjában, 182/B. § (1) és (7) bekezdésében az "egyházi jogi személy" szövegrész helyébe a "bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye",

16. 182/A. § (6), (7) és (9) bekezdésében, 182/B. § (8) bekezdésében az "egyházi jogi személy" szövegrészek helyébe a "bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye",

17. 182/A. § (8) bekezdésében az "egyházi jogi személynek" szövegrész helyébe a "bevett egyháznak vagy annak belső egyházi jogi személyének",

18. 1. melléklet II. pont 9. alpontjában a "magántanulóként" szövegrész helyébe az "egyéni munkarend keretében"

szöveg lép.

25. § (1) Hatályát veszti az R1. 189-191. §-a.

(2) Hatályát veszti az R1.

a) 184/B. §-a,

b) 184/C. §-a,

c) 184/F. § (1) bekezdés b) pontjában az "és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének" szövegrész,

d) 184/F. § (2) bekezdése.

4. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása

26. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. alcíme a következő 2/D. §-sal egészül ki:

"2/D. § Az iskolai nevelés-oktatás mellett a jogszabályban meghatározott vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek a kerettantervek végrehajtását szolgálják. A versenyek tartalmi követelményeinek alapja az adott évfolyamokra vonatkozó kerettantervi, közműveltségi tartalom."

27. § Az R2. 7. melléklet 7.4. pont Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam, sportiskola fejezet, SPORTERKÖLCSTAN cím, 7-8. évfolyam alcímében a "magántanulóként" szövegrész helyébe az "egyéni munkarend keretében" szöveg lép.

5. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet módosítása

28. § A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet 3. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az iskola a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak közül határozza meg:)

"f) jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által fenntartott iskolában a hittan."

6. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

29. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pedagógiai szakszolgálatokat az Nkt. 18. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi szakszolgálati feladat vonatkozásában az Intézmények,

a) egy vagy több pedagógiai szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények,

b) továbbá a szakértői bizottsági tevékenység kivételével egy vagy több pedagógiai szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami köznevelési közszolgálati feladatellátásban az oktatásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött köznevelési szerződés alapján részt vevő, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, a vallási egyesület vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények

látják el."

30. § (1) Az R3. 4. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére)

"b) a gyermek gondozását végző intézményben"

(kerül sor.)

(2) Az R3. 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Otthoni ellátás keretében vagy a gyermek gondozását végző intézményben történő ellátás esetén a (6) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni."

31. § Az R3. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Intézmény megyei szakértői bizottsága a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását országos vagy több megyére kiterjedő feladatellátási kötelezettséggel is végezheti."

32. § Az R3. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. A vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülőt képviselheti, erről a szülőt legkésőbb a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére nem jogosult. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül -jogosult mindvégig jelen lenni."

33. § Az R3. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nevelési tanácsadás feladata:]

"c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végzése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére, azzal, hogy gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére végzett vizsgálat nem irányulhat a szülői nevelési alkalmasság értékelésére,"

34. § Az R3. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A logopédiai vizsgálati vélemény és a logopédiai ellátás tekintetében a 18. §-ban, valamint a Korm. rendelet 42. § (1) és (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdés a), b) és d) pontjában, 42. § (4)-(6) bekezdésében, továbbá 43. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy szakértői véleményen a logopédiai vizsgálati véleményt, szakértői bizottság alatt az Intézmény logopédiai vizsgálatot végző tagintézményét, kijelölt nevelési-oktatási intézmény alatt az Intézmény logopédiai ellátást végző tagintézményét, az óvodai foglalkozáson való kötelező részvétel, illetve a tankötelezettség kijelölt iskolában való teljesítése alatt a logopédiai terápiát és a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését kell érteni."

35. § Az R3. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben az intézményegység-vezetői megbízás feltétele pszichológus, konduktor vagy gyógypedagógus végzettség és szakképzettség, pszichológus esetében klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga, konduktor vagy gyógypedagógus esetében pedagógus-szakvizsga, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat."

36. § Az R3. 33. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (7) bekezdésben eltelt határidő letelte után a pedagógus csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a szakvizsga megszerzésére irányuló képzésben megkezdte.

(10) A (7) bekezdésben meghatározott időtartamba

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,

b) a hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából, az ápolás idejére igénybe vett fizetés nélküli szabadság,

c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

tartama nem számítható be."

37. § Az R3. a következő 15. alcímmel egészül ki:

"15. A Gyakorló Szakszolgálatra vonatkozó eltérő szabályok

39. § (1) A Gyakorló Szakszolgálat a (2)-(14) bekezdésében meghatározott esetekben szakértői bizottságként, egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szakértőként jár el.

(2) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat feladata a tanulmányok, vizsgák és a felsőoktatási felvételi eljárás során adható kedvezményekre való jogosultság megítélése érdekében a sajátos nevelési igény, fogyatékosság megállapítása vagy kizárása

a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 62. § (11)-(12) bekezdésében és 63. § (3) bekezdésében foglalt esetben,

b) ha az érettségi vizsgára jelentkező személy tanulói jogviszonnyal már nem rendelkezik és a tanulói jogviszony megszűnése után következett be olyan állapot, amely alapján sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye,

c) ha a vizsgálatot a nyelvvizsgára jelentkező személy a nyelvvizsga során adható kedvezmények biztosítása érdekében kezdeményezi,

d) ha a vizsgálatot a tanulói jogviszony megszűnése után a KRESZ-vizsga során adható kedvezmények biztosítása érdekében kezdeményezi,

és a kérelmező érvényes szakértői véleménnyel nem rendelkezik.

(3) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat eljárása az érintett jelentkező, tanuló, vizsgázó, hallgató kérelmére indul.

(4) A kérelmező vizsgálati kérelmét el kell utasítani, ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai dokumentumokból, az előzmények feltárásából és elemzéséből megállapítható, hogy a sajátos nevelési igény, fogyatékosság nem áll fenn.

(5) A szakértői vizsgálat időpontját a Gyakorló Szakszolgálat határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a kérelmezőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tíz napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a kérelmezőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem és a Gyakorló Szakszolgálat által a kérelem alapján bekért dokumentumok megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni. Amennyiben a kérelmező a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani. Ennek elmulasztása esetén a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(6) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján készíti el szakértői véleményét.

(7) A kérelmező vizsgálata mellőzhető, ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai dokumentumokból, az előzmények feltárásából és elemzéséből megállapítható a sajátos nevelési igény, fogyatékosság megléte.

(8) A szakértői véleményt a szakértői bizottság vezetője és a szakértői bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,

b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,

c) a sajátos nevelési igényre, fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,

d) javaslatot az adható kedvezményekre,

e) a kérelmező tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségéről.

(9) A szakértői véleményt a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a kérelmező általi átvétele megtörtént, vagy amely napon a kérelmező az átvételt megtagadta. Ha postai úton kézbesített szakértői vélemény a szakértői bizottsághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(10) A kérelmező - a szakértői vélemény vagy a vizsgálat elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított -tizenöt napon belül kezdeményezheti a szakértői vélemény, illetve a vizsgálat elutasításának felülvizsgálatát közigazgatási hatósági eljárás keretében.

(11) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége térítésköteles.

(12) A Gyakorló Szakszolgálat vezetője adott ügyben a kérelmezőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 9. és 10. pontja vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetére tekintettel, továbbá ha a kérelmező családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, méltányossági jogkört gyakorolva a térítési díjat csökkentheti vagy mellőzheti. Ennek részletes szabályait a Gyakorló Szakszolgálat határozza meg.

(13) A 7-23. § a szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat esetében nem alkalmazható."

38. § Az R3. 17. alcíme a következő 45/C. §-sal egészül ki:

"45/C. § A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus munkáltatója az Intézmény írásbeli kérelmére, az Nkt. 65. § (5b) bekezdése szerinti célfeladatot állapíthat meg a pedagógus részére pedagógiai szakszolgálati tevékenységnek az Intézmény számára történő ellátására, ha a pedagógus a megfelelő szakképzettséggel rendelkezik és vállalja, hogy a célfeladatot az e rendeletben foglaltak szerint, az Intézmény szakmai vezetése alatt, az Intézmény pedagógusaira vonatkozó szabályok betartásával végzi. A célfeladat megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a pedagógust, aki egyebekben a célfeladat ellátásával megegyező feladat-ellátási helyen végzi nevelési-oktatási feladatait. A célfeladatot vissza kell vonni, ha azt az Intézmény írásban kezdeményezi."

39. § Az R3.

a) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az "elkészítése" szövegrész helyébe az "elkészítése és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése",

b) 13. §

ba) (1) bekezdésében az "A szakértői vizsgálat - a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel" szövegrész helyébe az "A szakértői vizsgálat - a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 42. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel", az "az országos szakértői bizottságnál" szövegrész helyébe az "a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítását vagy kizárását végző szakértői bizottságnál",

bb) (5) bekezdésében a "40. § (3) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "Korm. rendelet 42. § (3) bekezdés a) pontjában",

c) 14. § (1) bekezdésében az "a 40. § (3) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe az "a Korm. rendelet 42. § (3) bekezdés b) pontja",

d) 17. § (1) bekezdés e) és f) pontjában a "magántanulóként" szövegrész helyébe az "egyéni munkarend keretében",

e) 34. § (2) bekezdés b) pontjában az "az e rendelet 40-41. §-aiban" szövegrész helyébe az "a Korm. rendelet 43. §-ában"

szöveg lép.

40. § Hatályát veszti az R3.

a) 3. § (4) bekezdése,

b) 12/A. §-a,

c) 19. § (2) bekezdés b) pontja,

d) 15. alcíme,

e) 16. alcíme.

7. A javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet módosítása

41. § A javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet 30. § (2) bekezdésében a "magántanulóként" szövegrész helyébe az "egyéni munkarend keretében" szöveg lép.

8. Az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet módosítása

42. § Az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

9. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet módosítása

43. § Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet 5. melléklet A 176. sorszámú Házi időszakos gyermekgondozó megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye cím 3. pont 3.2. alpontjában a "magántanuló" szövegrész helyébe az "egyéni munkarenddel rendelkező tanuló" szöveg lép.

10. A 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépése

44. § A 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet 1. melléklete a 8. melléklet szerinti szöveggel kiegészülve lép hatályba.

11. Hatályon kívül helyező rendelkezések

45. § (1) Hatályát veszti a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet.

(2) Hatályát veszti a köznevelési tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 14/2015. (III. 13.) EMMI rendelet.

12. Záró rendelkezések

46. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 3. §, a 20. §, a 22. §, a 23. § (3) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, a 47. §, valamint a 3-6. melléklet 2019. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 15. §, a 16. §, a 21. § (1) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, a 25. § (2) bekezdése, a 37. §, valamint az 1. melléklet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

47. § E rendelet 20. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

"2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) helyiségeiről és eszközeiről

1 általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve"

2. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

"4. mellékleta 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete

1. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai

1.1. Testtömeg mérése

1.2. Testmagasság mérése

1.3. BMI (az előző két érték alapján számítva)

1.4. Testzsírszázalék mérése

1.5. A gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében alternatív mérésként a haskörfogat mérése

2. A tanulók aerobkapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések

2.1. Ütemezett hasizom teszt

2.2. Törzsemelés teszt

2.3. Ütemezett fekvőtámasz teszt

2.4. Kéziszorító erő mérése

2.5. Helyből távolugrás teszt

2.6. Hajlékonysági teszt

2.7. Állóképességi ingafutás teszt 15 m, illetve 20 m

3. Gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében a 2. pontban meghatározott mérések az alábbi alternatív tesztekkel egészülnek ki:

3.1. Módosított ütemezett hasizom teszt

3.2. Függés hajlított karral teszt

3.3. Ülésből feltolás teszt

3.4. Fekvenyomás teszt

3.5. Súlykitolás egy kézzel teszt

3.6. Módosított Thomas-teszt

3.7. Módosított Apley-teszt

3.8. Egymérföldes gyalogló teszt

3.9. YMCA fellépő teszt

3.10. 10 méteres ingafutás teszt

3.11. Célpulzuszóna teszt

3.12. Egyensúlyi teszt"

3. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

"5. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

A nem állami tankönyvek tankönyvbeszerzésének és tankönyvterjesztésének kereskedelmi feltételei

1. A kiadó köteles az e rendeletben foglalt határidőben a tankönyvrendelést, pótrendelést visszaigazolni és a tankönyveket a vállalt könyvszakmai feltételekkel előállítani.

2. A kiadó a tankönyvrendelésben és pótrendelésben foglaltak visszautasítása, nem teljesítése esetén a fedezeti vétel esetleges többletköltségeit fedező kötbér fizetésére köteles.

3. A kiadó köteles a megrendelt tankönyveket a könyvtárellátó által megjelölt országos gyűjtőraktárakba saját költségén a könyvtárellátó által meghatározott időpontig eljuttatni.

4. A könyvtárellátó a terjesztésre átvett tankönyvek ellenértékével folyó év október 31-éig, a pótrendelések és a később igazolt kedvezmények tekintetében folyó év december 31-éig számol el a kiadó felé.

5. A kiadó a tárgyév december 15-éig köteles a visszáru átvételére, amelynek mennyisége a megvásárolt mennyiség legfeljebb tíz százalékáig terjedhet.

6. Azon tankönyvvé nyilvánított digitális tananyagra vonatkozóan, amely internetről tölthető le, vagy interneten keresztül interaktív módon használható, a tananyag elérésének biztosítása tárgyában a kiadó köteles a könyvtárellátóval a terjesztés, illetve elérés feltételeiről és a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazásról legkésőbb június 30-áig külön megállapodást kötni.

7. Azon nyomtatott tankönyvhöz nem kapcsolt digitális tananyag esetében, amely fizikai adathordozón kerül kiadásra és tankönyvjegyzéken feltüntetett ára 0 forint, a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA.

8. Azon nyomtatott tankönyvhöz kapcsolt digitális tananyag, amely fizikai adathordozón, de a kiadó által a tankönyvtől külön csomagolva kerül a könyvtárellátónak átadásra, a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA."

4. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

"6. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

A tankönyvvé nyilvánítási eljárással és a tankönyvjegyzékkel összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

"

5. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

"7. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló bankszámlák számai

1. Emberi Erőforrások Minisztériuma 10032000-01425190-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

2. Agrárminisztérium 10032000-01494549-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

3. Pénzügyminisztérium 10032000-01460658-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

4. Honvédelmi Minisztérium 10023002-01780499-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

5. Igazságügyi Minisztérium 10032000-01397136-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

6. Belügyminisztérium 10032000-01483305-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

7. Innovációs és Technológiai Minisztérium 10032000-00290713-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

8. Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

9. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 10032000-00334789-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla"

6. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

"8. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők díjazása

"

7. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

Az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet 1. melléklet B) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározása)

"5. Az Oktatási Hivatalnál

5.1. a projektmenedzsment feladatok ellátásáért felelős vezetői munkakör

5.2. a minősített érettségi vizsga dokumentumok kezelését ellátó munkakör

5.3. a közbeszerzési eljárásban résztvevő munkakör

5.4. a biztonságszervezési, védelmi feladatokat ellátó, valamint az elektronikus információs rendszer biztonságáért, üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős munkakör"

8. melléklet a 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez

A 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet 1. melléklet I. pontja a következő 4. ponttal kiegészülve lép hatályba:

"4. A 2020. évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák

"