1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet

a javítóintézetek rendtartásáról

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel és a 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben, valamint

a 8. § (1) és (2) bekezdése, az 1. melléklet és a 2. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A javítóintézeti ellátás

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a javítóintézetre,

b)[1] a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, továbbá a letartóztatás céljából ott elhelyezett fiatalkorúra,

c) a javítóintézet utógondozói részlegén ellátott személyre [a b) és c) pont a továbbiakban együtt: fiatalkorú], és

d) a javítóintézetben foglalkoztatott személyre.

2. § Javítóintézeti ellátásban részesül

a) a bíróság által elrendelt javítóintézeti nevelés intézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú a javítóintézeti nevelés során, és

b)[2] a letartóztatás végrehajtása érdekében javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú a letartóztatás végrehajtása során.

3. § (1) A fiatalkorúnak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározottak szerinti teljes körű ellátását - a fiatalkorú gondozása, nevelése, felügyelete, oktatása, képzése és munkafoglalkoztatása mellett - az e rendeletben (a továbbiakban: Rendtartás) foglaltak szerint kell biztosítani.

(2) A fiatalkorú ellátása során a javítóintézet

a)[3] együttműködik

aa) a fiatalkorú szülőjével vagy más törvényes képviselőjével,

ab)[4] az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét vagy utógondozói ellátását elrendelő fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: gyámhivatal), és

ac) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú esetén a fiatalkorú ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

b) figyelembe veszi a fiatalkorú, a szülő, más törvényes képviselő tájékoztatását a fiatalkorú egészségi állapotára, valamint iskolázottságára vonatkozóan.

2. A javítóintézet működése

4. § A javítóintézet szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a javítóintézet igazgatója a Rendtartásban foglaltaknak megfelelően, a pedagógus munkakörben foglalkoztatott és a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület), valamint a vezető munkakörben foglalkoztatott dolgozók véleményének kikérésével készíti el.

5. § (1) A javítóintézeti házirendben kell megállapítani

a) a napi- és hetirend végrehajtásával, valamint azzal összefüggésben

aa) a tanulással és a szabadidő eltöltésével,

ab) a háló és az egyéb közös helyiségek takarításával, a ruházat, ágynemű tisztításával és javításával, a saját ellátást szolgáló tevékenységgel (a továbbiakban együtt: önkiszolgáló tevékenység),

ac) a munkafoglalkoztatással és a javítóintézet környezetének - az önkiszolgáló tevékenység körébe nem tartozó - rendben tartásával

kapcsolatos feladatokra;

b) a fiatalkorú viselkedésére, továbbá a fiatalkorúak egymással, a javítóintézet dolgozóival és a javítóintézet látogatóival szemben tanúsítandó magatartására;

c) a fiatalkorú számára biztosított kapcsolattartás módjára;

d) a kapcsolattartás ellenőrzésére;

e) a fiatalkorú számára biztosított látogatás rendjére;

f) a javítóintézetből való eltávozás és visszatérés rendjére, a javítóintézeten kívül töltött idő alatt követendő magatartási szabályokra;

g) a vallásgyakorlásra;

h) a panaszjog gyakorlásának módjára;

i) a javítóintézetbe bevihető személyes használati tárgyak körére, tárolásának módjára és azoknak, valamint a javítóintézeti tulajdonnak a megbecsülésére és védelmére;

j) a zsebpénz felhasználására;

k) a ruházattal, ágyneművel való ellátásra;

l) a tisztálkodási szerekkel való ellátásra;

m) a dohányzásra;

n) a zárt jellegű részleg működésének rendjére;

o) a szabad levegőn való tartózkodásra;

p) a sportolásra, szabadidős tevékenységre

vonatkozó előírásokat.

(2)[5] A házirendet a közösségi helyiségekben és a lakóegységekben mindenki által látható helyre ki kell helyezni. A házirendet a fiatalkorúnak - kérésére - egy példányban rendelkezésre kell bocsátani. E jogáról a fiatalkorút a házirendről szóló tájékoztatással egyidejűleg tájékoztatni kell.

6. § (1) A javítóintézet nevelési alapdokumentuma a javítóintézetben folyó nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program. A javítóintézet szakmai programját a nevelőtestület fogadja el. A szakmai program tartalmazza

a) a javítóintézet nevét, székhelyét;

b) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak és a javítóintézet utógondozói részlegén ellátottak nevelési, ellátási szükségleteit;

c) a javítóintézeti ellátás, illetve a javítóintézet utógondozói részlegén történő ellátás célját, alapelveit, feladatait, továbbá azok gondozási, nevelési, ellátási, képzési, fejlesztési és terápiás célú tevékenységeit;

d) a javítóintézeten belüli és a más intézményekkel történő együttműködés módját;

e) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak jogainak védelmével és kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos feladatokat és módszereket;

f) az 1. mellékletben meghatározott munkakörben és a feladatellátás érdekében létesített további munkakörökben foglalkoztatottak

fa) szakmai felkészültsége biztosításának módját és formáit,

fb) antidiszkriminációs oktatására, az elsajátított ismeretek, kompetenciák gyakorlati alkalmazására és a megvalósítás ellenőrzésére vonatkozó tervet; valamint

g) az utánkövetés célját, alapelveit, feladatait, módszereit, ha a javítóintézet utánkövetést végez.

(2) A szakmai program (1) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek szükség szerinti felülvizsgálatáról és módosításáról a javítóintézet igazgatója a nevelőtestület bevonásával gondoskodik.

7. § (1) A javítóintézet működéséhez jogszabályban előírtak alapján vagy egyéb okból szükséges belső szabályzatokat a javítóintézet igazgatója készíti el és adja ki. A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a belső szabályzatok tekintetében - az ellenőrzési jogköréhez kapcsolódóan - kiadott iránymutatását alkalmazni kell.

(2) Belső szabályzatban kell meghatározni a javítóintézetben ellátott fiatalkorú

a) egészségügyi ellátására és a népegészségügyi feladatokra,

b) biztonsági elkülönítésére,

c) letétjének őrzésére,

d) a tulajdonát képező ruhaneműk raktározására,

e) munkafoglalkoztatására, és

f) zsebpénzének kezelésére

vonatkozó előírásokat.

3. A munkakörök és a képesítési előírások

8. § (1) A javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúak felügyeletét, gondozását, nevelését, személyiség-korrekcióját, oktatását, képzését, munkafoglalkoztatását, utógondozását, valamint az ügyeikkel kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat az 1. mellékletben megjelölt munkakörökben és legalább az ott meghatározott létszámban foglalkoztatott személyek látják el, a munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően.

(2) A feladatellátás érdekében a javítóintézetben további munkakörök is létesíthetők. Az egyes munkakörök ellátásához szükséges képesítési előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(2a)[6] A 2. melléklet szerinti munkaköröket a (2b) és (2c) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell szakmacsoport szerint besorolni.

(2b)[7] A Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, ellátás vezető szakmacsoportba tartozó munkakörök:

a) intézményvezető,

b) intézményvezető-helyettes,

c) gazdasági vezető,

d) szervezeti egység vezetője,

e) javítóintézeti otthonvezető.

(2c)[8] A 2. melléklet szerinti nem vezetői munkakörök közül

a) a Gyermekvédelmi gondozás, nevelés, fejlesztés szakmacsoportba tartozó munkakörök:

aa) fejlesztőpedagógus,

ab) gyógypedagógus,

ac) iskolai tanár, tanító,

ad) nevelő,

ae) orvos,

af) szakoktató, munkaoktató;

b) a Gyermekvédelmi gondozás, nevelés, fejlesztés asszisztenciája szakmacsoportba tartozó munkakörök:

ba) ápoló,

bb) gyermekfelügyelő,

bc) rendész;

c) a Gyermeki jogokat védő szakértői tevékenység, tanácsadás szakmacsoportba tartozó munkakörök:

ca) növendékügyi előadó,

cb) pszichiáter,

cc) pszichológus,

cd) utógondozó.

(3) A rendész a javítóintézet igazgatója által meghatározottak szerint részt vesz a javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 59/2014. (XII. 8.) BM rendeletben meghatározott kiegészítő képzésen.

4. A javítóintézeti elhelyezés tárgyi feltételei

9. § (1) A javítóintézetben a Gyvt. 66/M. § (3) bekezdése szerinti csoport férőhelyszámához igazodó önálló lakóegységet kell biztosítani, amely háló- és tanulószobákból, közös nappali szobából, valamint vizesblokkból áll. A lakóegységhez konyha is tartozhat.

(2) A lakóegységet a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal és eszközökkel kell felszerelni.

(3) Egy fiatalkorúra a lakóegységen belül legalább öt négyzetméternyi háló-, illetve tanulószobának, egy csoportra legalább harminc négyzetméternyi közös nappali szobának kell jutnia.

(4) A fiatalkorú számára a lakóegységen belül külön fekvőhelyet és önálló szekrényt vagy szekrényrészt kell biztosítani.

(5) A javítóintézetnek rendelkeznie kell

a) orvosi rendelővel és betegszobával,

b) konyhával és közös étkezőhelyiséggel,

c) a szabadidő hasznos eltöltésére, közösségi tevékenységekre alkalmas helyiségekkel, így különösen könyvtárral és szakköri szobával,

d) sportolásra alkalmas teremmel és sportpályával,

e) vallásgyakorlásra alkalmas helyiséggel,

f) a látogatók fogadására, továbbá a kapcsolattartásra jogosult más személyekkel történő érintkezés céljára alkalmas helyiséggel,

g) a terápiás foglalkozásokhoz szükséges csoportszobával, és

h) a szabad levegőn tartózkodáshoz alkalmas területtel.

(6) A javítóintézetnek biztosítania kell a fiatalkorúak iskolai oktatásához, szakképzéséhez szükséges tantermeket, továbbá a munkafoglalkoztatáshoz a megfelelő berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel felszerelt foglalkoztató helyiségeket.

5. A biztonsági elkülönítő

10. § (1) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fiatalkorúnak a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 369. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztonsági elkülönítése érdekében ki kell alakítani olyan, a rendészeti szolgálat általi állandó felügyelet lehetőségét biztosító, külön zárható helyiséget (a továbbiakban: biztonsági elkülönítő), ahol a fiatalkorú a biztonsági elkülönítésre okot adó ön- vagy közveszélyes magatartás megszűnéséig elhelyezhető.

(2) A biztonsági elkülönítőt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése szerinti tervezési programban foglaltak szerint úgy kell kialakítani, hogy

a) lehetővé tegye a fiatalkorú számára a tisztálkodást és az illemhely használatát,

b) az ott tartózkodó fiatalkorú magában kárt ne tehessen, onnan el ne távozhasson,

c) az ott tartózkodó fiatalkorú folyamatosan megfigyelhető legyen,

d) határoló szerkezetei megbontásnak ellenálló kivitelben készüljenek, és

e) a beépítésre kerülő felszerelési és berendezési tárgyak sérülést ne okozhassanak, fokozott igénybevételnek ellenálló kialakításúak legyenek.

6. A rendkívüli esemény

11. § (1) A javítóintézeti nevelés és a letartóztatás végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményről szóló értesítésnek tartalmaznia kell[9]

a) a bejelentést tevő nevét, beosztását, telefonszámát,

b) a rendkívüli esemény helyét, időpontját,

c) a rendkívüli esemény leírását, és

d) a rendkívüli esemény elhárítására tett legfontosabb intézkedéseket.

(2)[10] A rendkívüli eseményről szóló értesítést a javítóintézet igazgatója a javítóintézet fenntartójának, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek is megküldi.

7. A fiatalkorú családi pótlékának felhasználása

12. § (1) A javítóintézet igazgatója gondoskodik a javítóintézetben ellátott, nevelésbe vett fiatalkorú családi pótlékának a Gyvt. 66/M. § (5) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(2) A javítóintézet igazgatója vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlék összegét a nevelésbe vett fiatalkorú ellátására folyósítani kell. A fizetési számla számának megváltozását haladéktalanul közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.

II. FEJEZET

A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS

8. A befogadás

13. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság értesítése és intézkedése alapján a fiatalkorút a 3. mellékletben megjelölt javítóintézet felveszi (a továbbiakban: befogadás).

(2) Befogadáskor a javítóintézet megállapítja a fiatalkorú személyazonosságát. A javítóintézet a befogadást megtagadja, ha az előállított, vagy önként jelentkező fiatalkorú nem azonos a bíróság értesítésében megjelölt személlyel. A befogadás megtagadásáról és annak okáról az előállító szervet és a javítóintézeti nevelés végrehajtásáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Ha a fiatalkorú a bíróság értesítésében megjelölt időpontban a javítóintézetben nem jelent meg, erről a javítóintézet igazgatója tájékoztatja a bíróságot.

(4) A fiatalkorú mindaddig nem helyezhető közösségbe, amíg egészségügyi vizsgálata nem történt meg. A fiatalkorút nyilatkoztatni kell betegségéről és rendszeres gyógyszerszedéséről. Közegészségügyi, járványügyi kockázat esetén a fiatalkorú egészségügyi elkülönítéséről kell gondoskodni.

(5)[11] Ha a fiatalkorún a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, büntetés-végrehajtási intézetből vagy másik javítóintézetből átkísért fiatalkorú azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni és orvosi látleletet kell felvenni. Az orvosi vizsgálaton felvett jegyzőkönyv és a látlelet egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek meg kell küldeni.

(6)[12] Ha a befogadáskor a javítóintézet igazgatója tudomást szerez arról, hogy a fiatalkorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, erről haladéktalanul értesíti a kiskorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt vagy - hivatali időn kívül - az általános rendőrségi feladatokat ellátó rendőri szervet (a továbbiakban: rendőri szerv).

14. § (1)[13] A befogadáskor a javítóintézet átveszi a fiatalkorútól azokat a tárgyakat, amelyeket a Bv. tv. 347. § (5) bekezdése szerint nem tarthat magánál. Az átvett tárgyakról a javítóintézet tételes felsorolással átvételi elismervényt készít, - amelyet a fiatalkorú is aláír - és gondoskodik azok biztonságos megőrzéséről. Ha a fiatalkorú az aláírást megtagadja, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)[14] Letétbe kell helyezni a fiatalkorú értéktárgyait és a nála lévő készpénzt. A szociális vetítési alap összegét meghaladó értékben átvett készpénzt a javítóintézet letéti számláján kell elhelyezni. A szociális vetítési alap összegét meg nem haladó értékben átvett készpénz, valamint - a letéti számlán történő elhelyezésig - az egyéb készpénz megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani. Erről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét.

(3) A fiatalkorú a törvényes képviselője hozzájárulásával, és a javítóintézet igazgatójának engedélyével a javítóintézetben saját ruháját használhatja. Ha a fiatalkorúnak nincs megfelelő ruházata, vagy nem kívánja a saját ruháját használni, befogadáskor el kell látni javítóintézeti ruházattal, és gondoskodni kell - a fiatalkorú kérésének figyelembevételével - a leadott saját ruha raktározásáról vagy a törvényes képviselő részére történő megküldésről.

(4) A fiatalkorú által a befogadáskor magával hozott gyógyszereket az egészségügyi részlegre kell leadni.

(5)[15] Ha a fiatalkorúnál a befogadáskor a Bv. tv. 347. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tárgy van, azt át kell adni az intézmény székhelye szerint illetékes rendőri szervnek.

15. § (1) A javítóintézet a befogadástól számított öt munkanapon belül gondoskodik a fiatalkorúról a Bv. tv. 347. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal vezetendő személyi adatlapnak - a rendelkezésre álló adatok alapján történő - kitöltéséről.

(2) A javítóintézet a Bv. tv. 347. § (2) bekezdése szerinti javítóintézeti azonosító kártyát a befogadástól számított nyolc munkanapon belül, az 5. melléklet szerinti adattartalommal állítja ki.

16. § (1) A befogadáskor írásban és röviden szóban, valamint a befogadást követő legfeljebb 72 órán belül részletesen szóban - a fiatalkorú számára érthető megfogalmazással - tájékoztatni kell a fiatalkorút[16]

a) a Bv. tv. 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakról,

b) a jutalmazás rendjéről,

c) a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának a Bv. tv. 377. §-a és 380. § (2) bekezdése szerinti következményéről, és

d) a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 122. §-ában foglalt szabályairól.

(2) A fiatalkorút a Bv. tv. 349. § (2) bekezdésében foglaltakról - ide értve az ideiglenes elbocsátás első lehetséges időpontját is - a befogadást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell.

(3) Ha a fiatalkorú nem tud olvasni, a szóbeli tájékoztatás megtörténtének tényét és a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételét - két tanú jelenlétében - írásban rögzíteni kell.

17. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú befogadásáról - a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével - nyolc napon belül írásban értesíti

a) az elsőfokú ítéletet hozó bíróságot,

b)[17] a 18 év alatti fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt,

c)[18] a nevelésbe vett, az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú nevelésbe vételét, ideiglenes hatályú elhelyezését vagy utógondozói ellátását elrendelő gyámhivatalt, valamint a fiatalkorú ügyében eljáró területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

d) a fiatalkorú törvényes képviselőjét,

e) a nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú szülőjét, kivéve, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

f) a nevelésbe vett fiatalkorú esetében a gondozását, nevelését végző gyermekotthont vagy nevelőszülőt,

g) a fiatalkorú számára kirendelt pártfogó felügyelőt, és

h)[19] a bűnügyi nyilvántartást vezető szervet.

i)[20] a fiatalkorú pártfogó felügyeletét ellátó illetékes szervet.

(2) A törvényes képviselőt és a szülőt - kivéve, ha a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette - a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell az őt érintő rendszabályokról, így különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről, valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről, és tájékoztatást kell tőle kérni a fiatalkorú esetleges egészségi problémáiról, korábbi gyógykezeléséről.

(3) Ha a bíróság nem küldte meg a szükséges iratokat, a javítóintézet a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg kéri a bíróságtól azok haladéktalan megküldését.

(4)[21] A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg a javítóintézet naprakész környezettanulmány elkészítése és annak a javítóintézet részére történő megküldése érdekében megkeresi

a) a 18 év alatti fiatalkorú esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú esetén az ideiglenes hatályú elhelyezést, a nevelésbe vételt vagy utógondozói ellátását elrendelő gyámhivatalt, vagy

c) az a) és b) pont alá nem tartozó fiatalkorú esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

(5)[22] A nevelésbe vett fiatalkorúról készített pedagógiai és pszichológiai vélemény, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a javítóintézet megkeresi a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ezzel egyidejűleg tájékoztatást kér a fiatalkorú eddigi életútjáról és családi kapcsolatairól.

(6) A korábban kirendelt pártfogó felügyelőtől, illetve megelőző pártfogótól tájékoztatást kell kérni a fiatalkorúnak a pártfogás, megelőző pártfogás alatt tanúsított magatartásáról.

18. § (1) Ha a bíróság által megküldött iratokkal együtt a fiatalkorú személyazonosító igazolványa nem érkezett meg és azt nem is hozta magával, a javítóintézet gondoskodik annak beszerzéséről.

(2) A fiatalkorú személyazonosító igazolványát elbocsátásáig a javítóintézetben kell őrizni.

9. Az ideiglenes befogadás

19. § (1) A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút,

a) ha a személyazonossága kétséges,

b) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányos, vagy

c) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányzik, de a fiatalkorú rendelkezik a javítóintézeti nevelését elrendelő jogerős bírósági ítélettel.

(2) Ideiglenes befogadás esetén a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a személyazonosság tisztázása, a hiányos irat kiegészítése, kijavítása vagy pótlása iránt.

(3) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tizenöt napig tarthat.

10. A befogadó csoport

20. § A Bv. tv. 350. § (3) bekezdése szerinti javaslat kialakítása érdekében felkért szakértői csoport tagjai a fiatalkorú vizsgálatát összehangoltan végzik el. A szakértői csoport a befogadó csoportban való tartózkodás Bv. tv. 350. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamának végső időpontjára figyelemmel közli javaslatát a javítóintézet igazgatójával.

10/A. A javítóintézet igazgatójának intézkedése az együttes elhelyezéssel kapcsolatban[23]

20/A. §[24] (1) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezéséről való döntés meghozatala előtt beszerzi a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatal véleményét arról, hogy az együttes elhelyezés a gyermek érdekét megfelelően szolgálja-e. A véleményben a gyámhivatal adatot szolgáltat arról is, hogy fennáll-e a Bv. tv. 351. § (3) bekezdésében meghatározott, az együttes elhelyezést kizáró valamely ok.

(2) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú és gyermeke

a) együttes elhelyezésének biztosításáról értesíti a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatalt, és - ha arra még nem került sor - kéri a gyámrendelés szükségességének vizsgálatát,

b)[25] befogadásáról értesíti a letartóztatásról és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről döntést hozó bíróságot, valamint a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatalt,

c) együttes elhelyezésének megszüntetésére vonatkozó döntéséről értesíti a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatalt.

(3) Ha a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatal a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti értesítés alapján induló eljárásban a fiatalkorú gyermekének a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését szolgáló részlegén történő elhelyezését nem javasolta, illetve ahhoz nem járult hozzá, a javítóintézet igazgatója a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint gondoskodik a gyermek kiadásáról.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a javítóintézet igazgatója a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatal határozatában foglaltak szerint gondoskodik a gyermek kiadásáról.

(5) A fiatalkorú gyermekének további gondozására a (3) vagy (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés alapján jogosult személy kérelmére a javítóintézet - szabad kapacitása terhére - gondoskodhat a gyermeket átvevő személynek és a gyermeknek a tartózkodási helyére történő szállításáról.

11. Az együttes elhelyezés során a fiatalkorú gyermeke számára biztosított ellátás tartalma[26]

21. § (1)[27] Együttes elhelyezés során a javítóintézet szükség szerint, de legalább félévente tájékoztatja a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatalt a gyermeknek a fiatalkorú általi gondozásának, nevelésének tapasztalatairól.

(2) Együttes elhelyezés esetén a javítóintézet biztosítja

a) a szervezési feltételek körében

aa) a rendszeres és folyamatos orvosi ellátást,

ab) a területi védőnői szolgálat igénybevételét, és

ac) a gyermek folyamatos felügyeletét és a felügyeletet ellátó személy állandó látó-, illetve hallótávolságon belül tartózkodását;

b) a tárgyi feltételek körében

ba) az együttes elhelyezést biztosító lakóegységben a gyermek korosztályának megfelelő baleset-megelőzési szabályok megtartását,

bb) a gyermek számára a külön játszóhelyet és leválasztott szobarészt, és

bc) a gyermek ellátásához szükséges biztonságos, célszerű berendezési és felszerelési tárgyak, eszközök meglétét.

(3) Az együttes elhelyezés esetén a javítóintézetben nevelkedő csecsemő táplálására az egészséges csecsemő táplálásáról szóló, az egészségügyért felelős miniszter által kiadott szakmai protokoll az irányadó.

(4) Együttes elhelyezés esetén a javítóintézetben nevelkedő gyermek teljeskörű ellátásban részesül.

(5) Együttes elhelyezés esetén a fiatalkorú gyermeke számára biztosítani kell a gyermek életkorának megfelelő ellátásához szükséges eszközöket, ruhaneműt, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, továbbá gyermekenként három váltás ágyneműt.

12. A javítóintézetben nevelt fiatalkorút megillető teljeskörű ellátás

22. § (1) A fiatalkorú számára naponta öt alkalommal biztosítani kell az életkorának és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést, figyelemmel az energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban foglaltakra. Az étkeztetés keretében a fiatalkorú számára naponta legalább egyszer meleg ételt kell biztosítani.

(2) Ha a fiatalkorú egészségi állapota ezt indokolja, részére a javítóintézet orvosa előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani.

(3) A fiatalkorú számára - felügyelet mellett - naponta legalább egy óra időtartamban biztosítani kell az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás, sportolás lehetőségét.

23. § (1) A fiatalkorú számára biztosítani kell

a) legalább hat váltás fehérneműt, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, továbbá sportruházatot,

b) a munkafoglalkoztatáshoz szükséges munkaruhát, védőruhát, illetve védőfelszerelést,

c) három váltás hálóruhát, továbbá ágyneműt, törülközőt és papucsot,

d) tanszereket és egyéb iskolai felszerelést,

e) tisztálkodási és testápolási szereket, és

f) a kulturálódáshoz, játékhoz és sportoláshoz szükséges eszközöket és tárgyakat.

(2) A fiatalkorú számára biztosítani kell a legalább napi rendszerességű tisztálkodáshoz szükséges feltételeket.

(3) A ruházat tisztítása, javítása a javítóintézet feladata. A ruházat mosásában, javításában - az önkiszolgáló tevékenység keretében, a házirend előírásai szerint - a fiatalkorú is részt vesz.

24. § A javítóintézet orvosának javaslata alapján a javítóintézet biztosítja, hogy a fiatalkorú hozzájusson a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint a számára előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz.

25. § (1) A fiatalkorút el kell látni rendszeres havi zsebpénzzel. Az engedély nélküli távollét idejére zsebpénz nem jár.

(2)[28] A zsebpénz havi legalacsonyabb összege a szociális vetítési alap összegének 15%-a, legmagasabb összege a szociális vetítési alap összegének 20%-a. A zsebpénz összegét a nevelő javaslatára a javítóintézet igazgatója havonta állapítja meg, a fiatalkorú magatartása, szorgalma figyelembevételével.

(3) A zsebpénzről a nevelő a 6. melléklet szerinti nyilvántartást vezeti. A zsebpénz kezelése a zsebpénzkezelési szabályzat szerint történik.

(4) A fiatalkorú a zsebpénzéből, valamint indokolt esetben a letéti pénzéből a személyes szükségleteinek kielégítésére a javítóintézetben működtetett boltban, vagy a javítóintézeten kívül az e feladattal megbízott javítóintézeti munkatárs közreműködésével vásárolhat.

13. Gondozás, nevelés és felügyelet

26. § (1) A javítóintézeti gondozás és nevelés során kiemelten foglalkozni kell

a) az önellátásra való képesség fejlesztésével,

b) a betegségmegelőzéssel, egészségmegőrzéssel és egészségfejlesztéssel,

c) a lelki egészségfejlesztéssel és az egészséges táplálkozással, testmozgással,

d) a családi életre, párkapcsolatra történő felkészítéssel,

e) az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószer-fogyasztás veszélyeivel, ezek megelőzésével, és

f) a dohányzásról való leszokás támogatásával.

(2) A javítóintézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorú számára biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a fiatalkorú bűnelkövetésének hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A nevelés fontos eszköze a jutalmazás és a fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúra kiszabott büntetés.

(3) A javítóintézetben gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson ahhoz a terápiához, amely személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara, beilleszkedési zavara enyhítéséhez, szenvedélybetegsége gyógyításához szükséges, valamint arról, hogy a fogyatékossággal élő fiatalkorú megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

(4)[29]

(5) Ha a félbeszakítás meghosszabbítása szükséges, a javítóintézet igazgatója a félbeszakítás lejárta előtt előterjesztést készít a miniszternek.

27. § (1) Hatósági megkeresésre a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai véleményt (a továbbiakban: nevelői vélemény), a pszichológus pszichológiai véleményt készít.

(2) A javítóintézeti nevelés során javítóintézeten belüli és azon kívüli programokkal kell elősegíteni a fiatalkorú műveltségi szintjének emelését, ismereteinek bővítését, képességeinek kibontakoztatását, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését. Gondoskodni kell a fiatalkorú egészséges fejlődését biztosító és mozgásigényét kielégítő testmozgás lehetőségéről.

28. § (1) A javítóintézet elősegíti, hogy

a) a fiatalkorú az általa választott vallást gyakorolni tudja, és

b) a valamely nemzetiséghez tartozó fiatalkorú a javítóintézetben is megőrizhesse önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson nemzetisége kulturális értékeihez.

(2) A javítóintézet megfelelő körülmények megteremtésével is biztosítja, hogy a fiatalkorú kapcsolatot tartson - törvényben meghatározott esetekben ellenőrzés nélkül - az arra jogosult személyekkel, szervezetekkel.

(3)[30] A javítóintézet biztosítja a fiatalkorú számára a Bv. tv. 357. § (8) bekezdésében meghatározott kapcsolattartás különböző formáinak gyakorlásához szükséges feltételeket, és ennek érdekében kijelöli a fiatalkorú által használható telefonkészüléket. Ha a fiatalkorúnak nincs letéti pénze, engedélyezett kapcsolattartója részére hetente egy alkalommal az intézet költségére küldhet levelet.

(4)[31] Ha a fiatalkorúval szemben büntetőeljárás van folyamatban, és nem rendelkezik letéti pénzzel, számára

a) a büntetőeljárással kapcsolatos levelezés,

b) a jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való telefonon történő kapcsolatfelvétel

költségét a javítóintézet biztosítja.

14. Az oktatás és képzés

29. § (1) A javítóintézet a javítóintézetben végzett oktatás, képzés keretében elősegíti a fiatalkorú iskolai hiányosságainak pótlását, megkezdett tanulmányainak folytatását, és a munkaerő-piaci esélyeit növelő képzettség megszerzését.

(2) Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorút - ha tanköteles - be kell íratni általános iskolába. Ha az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorú már nem tanköteles, de azt kéri, számára biztosítani kell, hogy általános iskolai oktatásban részt vehessen.

(3) A fogyatékos fiatalkorú számára a fogyatékossága típusának megfelelő iskolai oktatást kell biztosítani. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő fiatalkorút a tanulmányai során egyéni foglalkoztatás keretében is segíteni kell.

(4) A tanítási év közben befogadott tanköteles fiatalkorú részére biztosítani kell, hogy a javítóintézetben végzett oktatásba haladéktalanul bekapcsolódhasson.

30. § (1) Azt a fiatalkorút, aki általános iskolai tanulmányait befejezte, életkora, érdeklődési köre, képességei és egészségi alkalmassága figyelembevételével - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - szakképzésbe kell bevonni. A javítóintézetben folyó szakképzés megszervezhető iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában is.

(2)[32] Annak a fiatalkorúnak, aki a középiskolai tanulmányait nem fejezte be, vagy középiskolai tanulmányokat kíván megkezdeni, kérésére biztosítani kell, hogy egyéni munkarend keretében középiskolai tanulmányokat folytathasson.

31. § (1) A javítóintézeten kívül folytatott tanulmányok engedélyezése esetén az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet a javítóintézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja.

(2) A tanulmányok folytatása céljából a javítóintézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyájával és a javítóintézeten kívüli tartózkodásra jogosító, a javítóintézet által a 7. melléklet szerinti adattartalommal kiállított engedéllyel (a továbbiakban: eltávozási engedély) igazolja a javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét.

15. Az önkiszolgáló tevékenység és a munkafoglalkoztatás

32. § (1) A javítóintézet úgy szervezi meg a fiatalkorú napi tevékenységét, hogy eleget tudjon tenni az önkiszolgáló tevékenység végzése iránti kötelezettségének.

(2) A javítóintézet a munkafoglalkoztatás keretében

a) az intézmény működési körén belüli munkavégzés,

b) a más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés, vagy

c) a javítóintézet vállalkozási tevékenységében való részvétel

lehetőségét biztosíthatja a fiatalkorú számára.

(3) Ha a munkafoglalkozás a szabadban történik, annak időtartama nem számít be a 22. § (3) bekezdés szerinti szabad levegőn tartózkodás időtartamába.

(4) A munkafoglalkoztatás napi időtartama a nyolc órát, heti időtartama

a) tizenhat éven aluli fiatalkorú esetében a húsz órát,

b) tizenhat éven felüli fiatalkorú esetében a negyven órát

nem haladhatja meg.

(5) A munkafoglalkoztatás során biztosítani kell a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartását.

(6) A fiatalkorú nem végezhet egészségre ártalmas munkát, és nem osztható be éjszakai munkára. A munkafoglalkoztatás során különös figyelemmel kell lenni arra, ha a fiatalkorú várandós, vagy ha a gyermekével együttes elhelyezésben részesül.

33. § (1) A fiatalkorút a munkafoglalkoztatásért megillető díjazás óránkénti mértéke nem lehet kevesebb a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére órabér alkalmazása esetén megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének 30%-ánál.

(2) A munkafoglalkoztatás rendjét, a díjazás mértékét és megállapításának szempontjait a munkafoglalkoztatási szabályzat határozza meg.

34. § (1) A fiatalkorú és törvényes képviselője közös kérelme, valamint a munkáltatónak a fiatalkorú alkalmazását vállaló nyilatkozata alapján a javítóintézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú a javítóintézeten kívül végezzen munkát.

(2) A javítóintézeten kívüli munkavégzés engedélyezése esetén az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet a javítóintézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja.

(3) A munkavégzés céljából a javítóintézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyájával és az eltávozási engedéllyel igazolja javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét.

16. A jutalmazás

35. § (1) A jutalmazás formái közül a nevelői dicséretet a nevelő, az osztályfőnök és a szakoktató alkalmazhatja.

(2) Az igazgató

a) az igazgatói dicséret, a tárgyjutalom, a korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése, az egyéni vagy csoportos kulturális vagy sportprogram biztosítása és a jutalom kimenő engedélyezése jutalmazási formát a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató javaslata alapján,

b) a jutalom eltávozás vagy a jutalom szabadság engedélyezése jutalmazási formát a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató együttes javaslata alapján

alkalmazza.

(3) A jutalom kimenő, a jutalom eltávozás és a jutalom szabadság tekintetében a 38. és 39. §-ban a kapcsolattartási célú kimenőre, eltávozásra vagy szabadságra meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell.

17. A kapcsolattartás

36. § (1)[33] A javítóintézet félévente tájékoztatja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú ügyében eljáró gyámhivatalt, valamint nevelésbe vett gyermek esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulásáról, jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről.

(2)[34] A javítóintézet a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljáró gyámhivatalt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a fiatalkorú és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolat alakulásáról is tájékoztatja.

37. § (1) A javítóintézet gondoskodik az ellenőrzés melletti és az ellenőrzés nélküli kapcsolattartás feltételeiről.

(2) A látogatásból ki kell zárni azt, akinek magatartása a fiatalkorú vagy a javítóintézet biztonságára veszélyt jelent.

(3) A levelezés, a látogató fogadása, csomagküldemény, telefonbeszélgetés a Bv. tv. 358-361. §-a szerinti célból és módon ellenőrizhető.

(4) A csomag Bv. tv. 360. §-a szerinti felbontása során, ha a csomag olyan tárgyat tartalmaz, melyet a fiatalkorú nem tarthat magánál, a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az ellenőrzés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

38. § (1)[35] A javítóintézet írásban vagy elektronikus levelezés keretében szerzi be a kapcsolattartási célú kimenő, az eltávozás, a szabadság engedélyezése előtt a fiatalkorút fogadó szülő, más hozzátartozó, családbafogadó gyám vagy egyéb személy nyilatkozatát arról, hogy a fiatalkorú felügyeletét, ellátását, lakhatását biztosítja és gondoskodik a fiatalkorú visszatéréséről a javítóintézetbe, valamint arról, hogy az utazás költségeit vállalja-e.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorú esetén az eltávozás vagy a szabadság engedélyezése előtt a javítóintézet igazgatója - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - kikéri a fiatalkorú gyermekvédelmi gyámjának a véleményét.

(3)[36] Ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorút az eltávozás vagy a szabadság alatt a vele kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más hozzátartozó fogadja, ehhez a fiatalkorú nevelésbe vétele ügyében eljáró gyámhivatal hozzájárulását is be kell szerezni.

(4)[37] Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorú eltávozásának és szabadságának engedélyezéséről és időtartamáról előzetesen írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a fiatalkorú gondozási helyét és gyermekvédelmi gyámját.

39. § (1) A fiatalkorú a kimenő, az eltávozás és a szabadság ideje alatt az azonosító kártyával, valamint az eltávozási engedéllyel igazolja a javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét.

(2) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú kérelmére dönt az eltávozás és a szabadság utazási költségének a Bv. tv. 364. § (3) bekezdése szerinti biztosításáról vagy megelőlegezéséről.

(3) A kimenő, az eltávozás és a szabadság alatt a fiatalkorú a házirendben meghatározottak szerint költhet a zsebpénzéből vagy a letéti pénzéből.

(4)[38] A kimenő, az eltávozás és a szabadság időtartamát, továbbá az eltávozás és a szabadság esetében a fiatalkorú kijelölt tartózkodási helyét rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

18. Az engedély nélküli eltávozás

40. § (1) A javítóintézetből vagy a kijelölt tartózkodási helyről történő engedély nélküli eltávozást a fiatalkorú felügyeletével megbízott személy, az engedélyezett távollétről való vissza nem térést a fiatalkorú csoportnevelője haladéktalanul jelenti az igazgatónak. Szóban vagy távközlési úton történő jelentést - az igazgatónak a Bv. tv. 377. § (2) és (3) bekezdésében előírt kötelezettsége teljesítésének elősegítésére - a lehető legrövidebb időn belül írásba kell foglalni.

(2)[39] A szökésről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét, valamint nevelésbe vett fiatalkorú esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt és a kirendelt pártfogó felügyelőt. A szökésről a javítóintézet tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget.

41. § (1) A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése szerinti önkéntes visszatérés kivételével a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszaszállításáról a rendőri szerv gondoskodik.

(2) A javítóintézet a szökött fiatalkorú visszaérkezéséről értesíti mindazokat, akiket a szökésről értesített.

(3) A szökésből visszaérkezett fiatalkorú csak a szükséges egészségügyi ellenőrzések után térhet vissza a csoportközösségbe.

(4) A szökésből visszakerült fiatalkorút és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a fegyelmi eljárás megindításáról.

(5)[40] A szökés időtartamát, valamint a visszaérkezés módját rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

19. A fegyelmi eljárás

42. § (1) A fegyelmi bizottság tagja

a) az e feladattal megbízott igazgató-helyettes,

b) a növendékügyi előadó, és

c) a fiatalkorú csoportnevelője, vagy - a csoportnevelő távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a fegyelmi vétség őellene irányult - az igazgató által kijelölt nevelő.

(2) A fegyelmi bizottság az eljárás során

a) feltárja a fegyelmi vétség elkövetésének okát, módját, körülményeit, a fegyelmi eljárás alá vont fiatalkorú indítékait és felelősségének mértékét,

b) a Bv. tv. 376. § (2) bekezdése szerinti esetben felajánlhatja a közvetítői eljárás lehetőségét az érintett fiatalkorúak számára,

c) közvetítői eljárás igénybevétele esetén tájékoztatja az érintetteket a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról,

d) a Bv. tv. 378. § (1) bekezdése szerinti esetben indítványozza, hogy az igazgató hívja össze a javítóintézeti tanácsot.

(3) A fegyelmi bizottságnak nem tagja a közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember.

(4) A fegyelmi eljárás során meg kell hallgatni az eljárás alá vont fiatalkorút, valamint az ügyben érintett más fiatalkorút vagy javítóintézeti dolgozót. A javítóintézet - a fiatalkorú kérésére - biztosítja, hogy a meghallgatás során jelen legyen a javítóintézetnek a fiatalkorú által kért dolgozója.

(5) A meghallgatásról a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet minden meghallgatott aláír.

(6) A sértett és az eljárás alá vont fiatalkorú közvetítői eljáráshoz való hozzájárulását is jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) A közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember

a) írásba foglalja a fiatalkorúak megállapodását, ha az megfelel a Bv. tv. 376. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek, vagy

b) megállapodás hiányában ennek tényét - az ok megjelölésével - írásban közli a fegyelmi bizottsággal.

43. § (1) A fegyelmi bizottság írásba foglalt, többségi határozattal

a) fegyelmi büntetést szab ki - ide nem értve a zárt jellegű intézeti részlegben való elhelyezés büntetést -, ha a fiatalkorú felelőssége a vétség elkövetésében megállapítható,

b) az eljárást fegyelmi büntetés kiszabása nélkül lezárja, ha a fiatalkorú felelőssége a vétség elkövetésében nem állapítható meg, vagy

c) közvetítői eljárás igénybevétele esetén dönt a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról.

(2) A fegyelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza a fiatalkorú nevét, személyi adatait, a fegyelmi vétséget, a kiszabott büntetés nemét és annak tartamát vagy a büntetés kiszabása mellőzésének tényét, a jogorvoslati jogról való kioktatást, továbbá a döntés indokolását. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a határozat mellékletét képezi a fiatalkorúak hozzájárulása, a 42. § (7) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, vagy az annak hiányára vonatkozó, a 42. § (7) bekezdés b) pontja szerinti értesítés.

(3) A fegyelmi határozatot a bizottság szóban is ismerteti a fiatalkorúval, a fiatalkorú számára érthető megfogalmazásban.

(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen - az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés kivételével - a fiatalkorú a javítóintézet igazgatójánál panasszal élhet. Az igazgató a panaszt öt munkanapon belül megvizsgálja, és dönt a határozatban foglaltak helybenhagyásáról, a határozatban kiszabott büntetés megsemmisítéséről, vagy más fegyelmi büntetés kiszabásáról. A fegyelmi határozat felülbírálata során az igazgató a határozatban foglaltaknál szigorúbb büntetést nem szabhat ki.

(5)[41] A fegyelmi büntetés kiszabásának tényét, a kiszabott büntetés formáját, valamint a meghatározott időre szóló büntetés időtartamát rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

20. A zárt jellegű intézeti részlegben való elhelyezés

44. § (1) A fegyelmi bizottság indítványára a javítóintézet igazgatója haladéktalanul összehívja a javítóintézeti tanácsot.

(2) A javítóintézeti tanács Bv. tv. 378. § (2) bekezdése szerinti javaslatának kialakításához a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai, a pszichológus pszichológiai véleményt készít.

(3) A zárt jellegű intézeti részlegben elhelyezett fiatalkorú viselkedéséről a részleg csoportnevelője kéthetente nevelői véleményt készít, amelyben javaslatot tesz a javítóintézeti tanácsnak az elhelyezés meghosszabbítására vagy megszüntetésére.

(4) A javítóintézeti tanács a nevelői véleményt figyelembe véve, a fiatalkorú meghallgatása után indítványt tesz az igazgatónak a további elhelyezésre vagy annak megszüntetésére.

(5) Az igazgató az elhelyezést megszünteti, ha a fiatalkorú magatartása és az elhangzott vélemények alapján úgy ítéli meg, hogy a javítóintézeti nevelés szigorúbb végrehajtására már nincs szükség.

(6)[42] A zárt jellegű intézeti részleg rendjét a házirend határozza meg. A zárt jellegű intézeti részlegben történő elhelyezés időtartamát rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

21. Az előállítás és a kihallgatás

45. § (1) A javítóintézet a Bv. tv. 372. § (1) bekezdése szerinti esetben kísérő és szállítás biztosításával gondoskodik a fiatalkorú előállításáról.

(2)[43] Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság arra igényt tart, vagy a fiatalkorú kéri, a javítóintézet kijelölt dolgozója a kihallgatáson a fiatalkorú gondozását ellátó személyként részt vesz.

(3) A javítóintézet megfelelő helyiséget biztosít a fiatalkorú - törvényes képviselője, védője jelenlétében történő - kihallgatásához.

22. Az elbocsátás előkészítése, az ideiglenes és a végleges elbocsátás

46. § (1) Az utógondozó az elbocsátás előkészítése során tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról és továbbtanulásra vagy munkavégzésre való alkalmasságáról, továbbá meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

(2) Az utógondozó annak érdekében, hogy megismerje a fiatalkorú számára az elbocsátás után rendelkezésre álló lakhatási, munkavégzési vagy továbbtanulási lehetőségeket, megkeresi a fiatalkorú családját, a 18 év alatti fiatalkorú esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményt vagy személyt (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat), valamint a fiatalkorú érdekében a pártfogó felügyelői szolgálatot, és ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad a fiatalkorú magatartásáról, iskolai előmeneteléről, elbocsátás utáni terveiről.

(3)[44] Az utógondozó felveszi a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal a fiatalkorú munkába állítása vagy átképzése ügyében. Ha a fiatalkorú folytatni kívánja tanulmányait, eljár a fiatalkorú beiskolázása érdekében.

(4) Az utógondozó a nevelésbe vett gyermek érdekében felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi gyámmal a gondozási helyre történő visszafogadás érdekében, és szükség esetén a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve segíti a 18. életévét betöltött fiatalkorút a Gyvt. 87. § (3) bekezdése szerint az utógondozói ellátás és az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásában.

(5)[45] A javítóintézet a 18 év alatti fiatalkorú végleges elbocsátása esetén az elbocsátás várható időpontjáról tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerinti gyámhivatalt, és ezzel egyidejűleg megküldi a fiatalkorúról készített nevelői véleményt.

(6) A javítóintézet és az utógondozó a fiatalkorú elbocsátásának várható időpontját megelőzően három hónappal megteszi az előkészítés érdekében az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedéseket.

47. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának előkészítése érdekében a 46. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el. Az utógondozó az ideiglenes elbocsátás előkészítésének elősegítése érdekében végzett tevékenysége eredményéről beszámol a javítóintézeti tanácsnak.

(2) A Bv. tv. 380. § (3) bekezdése szerinti, a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró számára készített előterjesztéshez a javítóintézeti tanácsa nevelőtől pedagógiai véleményt, a pszichológustól pszichológiai véleményt kér, és azt csatolja az előterjesztéshez. A javítóintézeti tanács előterjesztésében - a nevelő, valamint a pszichológus véleménye alapján - ki kell térni arra, hogy a fiatalkorú számára milyen külön magatartási szabályok előírását javasolja.

(3) Ha a javítóintézeti tanács a (2) bekezdés szerinti előterjesztésében a javítóintézeti nevelés folytatását javasolja, egyidejűleg javaslatot tesz az újabb bírói meghallgatás időpontjára.

(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását nem rendelte el, és új határnapot tűzött ki a meghallgatásra, az általa megjelölt időpontban a javítóintézeti tanácsnak a fiatalkorú ügyében kiegészítő véleményt és javaslatot kell előterjeszteni.

48. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását rendeli el, a javítóintézet erről a pártfogó felügyelet ellátása céljából haladéktalanul értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot. Az értesítéshez csatolni kell a büntetés-végrehajtási bírói végzést, valamint a fiatalkorúról készített nevelői véleményt és pszichológiai véleményt.

(2)[46] Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén kíván tartózkodni, illetve a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét jelöli meg, a tájékoztatást és a szükséges mellékleteket az új tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei pártfogó felügyelői szolgálatnak is meg kell küldeni.

(3) A fiatalkorú ideiglenes és végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti

a)[47] a 18 év alatti fiatalkorú esetében a lakóhelye szerinti gyámhivatalt,

b)[48] az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét vagy utógondozói ellátását elrendelő gyámhivatalt,

c) a fiatalkorú törvényes képviselőjét, és

d) a nevelésbe vett fiatalkorú szülőjét, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg.

e)[49] az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú esetén a fiatalkorú ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(4) A fiatalkorú törvényes képviselője részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell az arról való tájékoztatást, hogy elbocsátáskor a fiatalkorú csak a törvényes képviselőnek, a javítóintézet székhelyén adható át, továbbá, hogy a fiatalkorú csak a törvényes képviselő írásbeli kérésére indítható útnak egyedül.

(5) A fiatalkorú végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróságot.

49. § (1)[50] A javítóintézet az ideiglenes elbocsátáskor felhívja a fiatalkorú figyelmét arra, hogy negyvennyolc órán belül köteles jelentkezni a fiatalkorú lakcíme szerint illetékes fővárosi, vármegyei pártfogó felügyelői szolgálatnál.

(2) Az elbocsátás előtt a fiatalkorúnak le kell adnia az ágyneműjét, valamint - ha rendelkezik az évszaknak megfelelő saját ruházattal - a javítóintézettől személyes használatra kapott ruházatát. A fiatalkorú az elbocsátáskor jogosult magával vinni az általa használt tanszereket.

(3) A fiatalkorúnak - kérelmére - az igazgató az elbocsátáskor készpénzsegélyt, utazási vagy ruházati segélyt adhat.

50. § Ha a bíróság a fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, a javítóintézet igazgatója a javítóintézetből történő elbocsátás vagy ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább nyolc munkanappal - az átszállítás napjának a megjelölésével és a bíróság felhívásának a megküldésével - intézkedik a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőri szervnél a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt.

23. Visszafogadás a javítóintézetbe

51. § Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a visszafogadás Bv. tv. 381. § (2) bekezdése szerinti előkészítése során a befogadásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

24. A javítóintézet utógondozói részlegén történő elhelyezés

52. § (1)[51] Az elbocsátás előkészítése során az utógondozó részlegen való elhelyezés lehetőségéről és az elhelyezés megszüntetéséről - a Bv. tv. 384. § (1) és (3) bekezdése, illetve a Gyvt. 66/Q. § (2) bekezdése szerint - a fiatalkorút tájékoztatni kell. A fiatalkorú írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről és arról, hogy kéri-e az utógondozó részlegen való elhelyezését. A fiatalkorú kérelmében feltünteti az utógondozó részlegen való elhelyezés indokait.

(2) A fiatalkorú kérelme esetén a javítóintézeti tanács az utógondozónak a 46. § (1) bekezdése szerint kialakított véleménye, szükség esetén a nevelői vélemény és a pszichológiai vélemény alapján javaslatot terjeszt elő az igazgatónak a fiatalkorú utógondozói részlegen való elhelyezéséről.

(3)[52] Az utógondozó részlegen elhelyezett fiatalkorú számára a javítóintézet biztosítja a korábban megkezdett oktatásban, képzésben való részvételt. Az utógondozó segítséget nyújt a fiatalkorú számára a lakhatási és megélhetési feltételek megteremtéséhez, valamint a fiatalkorú önálló életének megkezdéséhez.

(4) Az utógondozó részleg házirendjét mindenki által látható helyen ki kell függeszteni.

25. A javítóintézeti utánkövetés

53. § (1) A javítóintézet a pártfogó felügyelő jelentései alapján az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú életkörülményeinek alakulását figyelemmel kíséri.

(2) A javítóintézet utógondozója a volt ellátott kérésére - a pártfogó felügyelővel együttműködve - tanácsadással, illetve az ügyeinek intézéséhez nyújtott segítséggel támogathatja a volt ellátott beilleszkedését, önálló életvitelét.

III. FEJEZET

A LETARTÓZTATÁS JAVÍTÓINTÉZETI VÉGREHAJTÁSA[53]

26. A letartóztatás végrehajtása[54]

54. §[55] A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása során a II. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

27. A befogadás

55. § (1)[56] A javítóintézet a fiatalkorút a letartóztatást elrendelő és annak javítóintézetben történő végrehajtásáról rendelkező bírósági határozat, valamint a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelvénye alapján fogadja be.

(2) A fiatalkorúról azonosító kártyát nem kell kiállítani.

(3) Ha a befogadáskor a javítóintézet arról szerez tudomást, hogy a fiatalkorúnak felügyelet nélkül maradt kiskorú gyermeke van, a 13. § (6) bekezdése szerinti intézkedésen túl erről értesíti

a) a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóságot,

b)[57] a nyomozás befejezését követően, a vádemelés előtt az ügyészséget, vagy

c)[58] a vádemelés után a bíróságot.

(4)[59] A befogadáskor a fiatalkorút tájékoztatni kell - a Bv. tv. 12. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a Bv. tv. 12. § (5) és (5a) bekezdésében meghatározottakról, ideértve az orvosi vizsgálathoz való jogáról és arról, hogy kérelemre mely esetekben kötelező azt elvégezni.

56. § A fiatalkorú befogadásáról a 17. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl értesíteni kell

a)[60] a letartóztatást elrendelő bíróságot,

b) a fiatalkorú lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, és

c)[61] a vádemelés előtt az ügyészséget.

28. A letartóztatás végrehajtása érdekében javítóintézetben elhelyezett fiatalkorút megillető ellátás[62]

57. § (1) A fiatalkorú zsebpénzellátásban nem részesül.

(2)[63] Ha a fiatalkorú nem rendelkezik letéti pénzzel, a javítóintézet biztosítja számára a büntetőeljárással kapcsolatos levelezés, valamint a jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való telefonon történő kapcsolatfelvétel költségét. A fiatalkorú ezen túl az engedélyezett kapcsolattartójának hetente egy alkalommal az intézet költségére küldhet levelet.

(3)[64] A Bv. tv. 414. § (2) bekezdése esetén a fiatalkorút a rendőri szerv szállítja és kíséri.

29. A felügyelet

58. § A fiatalkorú felügyeletéről - a Bv. tv. 346. § (4) bekezdésében foglaltakon túl - a biztonsági rendszer működtetéséhez szükséges technikai eszközökkel is gondoskodni kell.

30. A fogolyszökés

59. § A fiatalkorú szökéséről a javítóintézet igazgatója haladéktalanul értesíti:

a) a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőri szervet,

b)[65] azt a főügyészséget, amelynek a területén a fiatalkorúval szemben a büntetőeljárás folyamatban van és

c) a rendelkezési jogkör gyakorlóját.

31. A kapcsolattartás

60. § (1) A javítóintézet biztosítja, hogy a kapcsolattartásra jogosult fiatalkorú a Bv. tv. 419. § (1) és (2) bekezdése szerint kapcsolatot tartson, és haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a kapcsolattartást kizáró okról szerez tudomást.

(2) A javítóintézet gondoskodik az ellenőrzés melletti és az ellenőrzés nélküli kapcsolattartás feltételeiről. A javítóintézet a kapcsolattartás ellenőrzésekor a rendelkezési jogkör gyakorlója utasításának megtartásával, a házirendben foglaltaknak megfelelően jár el.

(3) Ha a fiatalkorú a Bv. tv. 419. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon kívül más személlyel kíván kapcsolatot tartani, a javítóintézet igazgatója előzetesen beszerzi a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyét.

(4) A látogatásból ki kell zárni azt, akivel a fiatalkorú kapcsolattartását a rendelkezési jogkör gyakorlója nem engedélyezi, továbbá azt, akinek magatartása a fiatalkorú vagy a javítóintézet biztonságára veszély jelent.

61. § A javítóintézet a Bv. tv. 418. § (2) bekezdése szerinti esetben - a fiatalkorú kérésére, annak támogatása érdekében - gondoskodik a javítóintézet munkatársának személyes jelenlétéről.

32. A végrehajtás helyének megváltoztatása

62. §[66] A végrehajtás helyének a Bv. tv. 415. § (1) és (2) bekezdése szerinti megváltoztatása esetén a fiatalkorú átszállításakor a javítóintézet a büntetés-végrehajtási intézet részére történő továbbítás céljából a fiatalkorú letartóztatására vonatkozó iratokat, a fiatalkorútól átvett tárgyakat, értéktárgyakat, személyazonosító igazolványt is átadja a rendőri szervnek.

33. A fiatalkorú kiadása

63. § (1)[67] A javítóintézet a fiatalkorúnak a Bv. tv. 372. § (3)-(5) bekezdésében - a Bv. tv. 413. § (7) bekezdésének figyelembevételével - meghatározott kiadása esetén írásban tájékoztatja a büntetés-végrehajtási intézet vagy a rendőrségi fogda vezetőjét a fiatalkorú javítóintézeti ellátása során felmerült lényeges körülményekről.

(2)[68] A javítóintézetben végrehajtott letartóztatás ideje alatt a fiatalkorút a rendőri szerv szállítja és kíséri.

(3) Szállításkor, kíséréskor a javítóintézet egy napi hideg élelemmel látja el a fiatalkorút.

34. Az elmemegfigyelés

64. § (1) Ha a javítóintézetben a fiatalkorú kóros elmeállapotára utaló tüneteket észlelnek, haladéktalanul értesíteni kell a rendelkezési jogkör gyakorlóját, és kérni kell a fiatalkorú elmemegfigyelésének az indítványozását, illetve elrendelését.

(2) Ha a bíróság elrendelte a fiatalkorú elmemegfigyelését, a javítóintézet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítás érdekében megkeresi a székhelye szerint illetékes rendőri szervet.

35. Szabadítás, átszállítás

65. §[69] A letartóztatott fiatalkorú szabadon bocsátásakor a javítóintézet a 48. § szerint jár el.

66. §[70] Ha a bíróság a letartóztatott fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, a javítóintézet igazgatója a letartóztatás megszűnése vagy megszüntetése esetén az aznapi átszállítás szükségességének megjelölésével és a bíróság felhívásának megküldésével haladéktalanul intézkedik a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőri szervnél a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

68. §[71] A javítóintézetbe 2020. december 31-ét követően befogadott fiatalkorú tekintetében a 4. melléklet szerinti személyi adatlapnak kizárólag a technikai kódszám, név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím és személyleírás adatsorát kell kitölteni.

69. §[72] Ez a rendelet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

2. melléklet az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

Képesítési előírások

Intézményvezető, intézményvezető-helyettes, javítóintézeti otthonvezető

- általános szociális munkás, gondoskodáspolitikai menedzser, okleveles gondoskodáspolitikai szakember, szociális munkás, diakónus, szociális szervező, szociálpolitikus, szociálpedagógus (a továbbiakban együtt: felsőfokú szociális alapvégzettség),[74]

- tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, szakoktató, pszichopedagógus (a továbbiakban együtt: pedagógus),

- pszichológus,

- mentálhigiénés szakember

- jogász,

- igazgatásszervező,

- közgazdász szociálpolitikai szakon

Nevelő

- pedagógus,

- felsőfokú szociális alapvégzettség

- pszichológus

- mentálhigiénés szakember

Pszichológus

- pszichológus, szakpszichológus

Gyógypedagógus

- gyógypedagógus, pszichopedagógus

Utógondozó

- pedagógus,

- felsőfokú szociális alapvégzettség

Iskolai tanár, tanító

- a köznevelésre vonatkozó jogszabályokban előírt képesítés

Szakoktató, munkaoktató

- a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban előírt képesítés vagy felsőoktatási alapképzési szakok között szabályozott szakoktató szak

Ápoló

- egészségügyi szakközépiskolai oklevél,

- egészségügyi szakiskolai oklevél

- egészségügyi főiskolai oklevél

Gyermekfelügyelő

- gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ),

- gyógypedagógiai asszisztens (OKJ),

- pedagógiai asszisztens (OKJ)

- szociális asszisztens (OKJ)

Növendékügyi előadó

- jogász,

- igazgatásszervező,

- felsőfokú szociális alapvégzettség

Rendész

- középfokú iskolai végzettség

3. melléklet az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

1. A javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a fiatalkorúak felvételére kijelölt javítóintézetek

1.1. Lányok részére:

Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon[75]

1151 Budapest XV., Pozsony u. 36.

1.2. Fiúk részére:[76]

1.2.1. Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola[77]

2170 Aszód, Baross tér 2.

1.2.2. Debreceni Javítóintézet[78]

4300 Debrecen, Böszörményi út 173.

1.2.3. Nagykanizsai Javítóintézet[79]

8800 Nagykanizsa, Kemping utca 6.

2. Letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén a fiatalkorúak felvételére kijelölt intézetek[80]

2.1. Lányok részére:

Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon[81]

1151 Budapest XV., Pozsony u. 36.

2.2. Fiúk részére:[82]

2.2.1. Budapesti Javítóintézet[83]

1032 Budapest III., Szőlő u. 60.

2.2.2. Debreceni Javítóintézet[84]

4300 Debrecen, Böszörményi út 173.

2.2.3. Nagykanizsai Javítóintézet[85]

8800 Nagykanizsa, Kemping utca 6.

4. melléklet az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

5. melléklet az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

6. melléklet az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

7. melléklet az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez