29/2022. (I. 31.) Korm. rendelet

a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Bevezető rendelkezések

1. §[1] E rendelet meghatározza

a) az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Szolgáltatóközpont) útján az egészségügy területén nyújtott központosított informatikai szolgáltatások körét,

b) az a) pont szerinti szolgáltatások igénybevételére kötelezett és jogosult szervek körét,

c) azoknak az informatikai rendszereknek a körét, amelyek üzemeltetéséről vagy fejlesztéséről az e rendeletben meghatározott módon a Szolgáltatóközpont gondoskodik,

d) az egészségügyért felelős miniszternek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 35/B. §-a szerinti Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (a továbbiakban: EESZT) kapcsolatos feladatait, valamint

e) a Szolgáltatóközpont egyéb feladatait.

2. A Szolgáltatóközpont feladatai

2. § (1) Az 1. melléklet szerinti központi egészséginformatikai rendszerek fejlesztési, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatait a Szolgáltatóközpont útján a miniszter látja el.

(1a)[2] A Szolgáltatóközpont támogatja az egészségügyért felelős miniszternek az EESZT csatlakozáshoz használt informatikai rendszer engedélyezéséhez szükséges műszaki bevizsgáláshoz kapcsolódó feladatait.

(1b)[3] A Szolgáltatóközpont ellátja az 1. melléklet 1-3. pontja szerinti központi egészséginformatikai rendszerekhez kapcsolódó oktatási feladatokat.

(2)[4] A Szolgáltatóközpont az (1) és (1b) bekezdés szerinti közfeladatait a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján látja el.

(3) A közszolgáltatási szerződésben foglalt szolgáltatások fedezetét a miniszter a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított, a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében rendelkezésre álló forrásból biztosítja.

3. § (1) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szervek közszolgáltatásként, egyedi megállapodás (a továbbiakban: egyedi közszolgáltatási megállapodás) alapján - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelesek igénybe venni a Szolgáltatóközpont által nyújtott, a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott egészséginformatikai szolgáltatásokat.

(2) A Szolgáltatóközpont abban az esetben nyújtja az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat az (1) bekezdés szerinti szervek számára, ha azzal azonos tartalmú szolgáltatásokat jogszabály kijelölése alapján az érintett szervek számára más szerv vagy szervezet nem nyújt.

(3) A Szolgáltatóközpont - a közbeszerzésekre és a versenyjogra vonatkozó szabályozás alapján - az (1) bekezdésben foglalt szerveken túl egyéb szervek számára is nyújthatja a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott egészséginformatikai szolgáltatásokat, ha

a) a rendelkezésére álló informatikai és szakértői kapacitások lehetővé teszik a szolgáltatással szemben elvárt minőségben történő szolgáltatásnyújtást, és

b) e feladatának ellátása nem veszélyezteti a 2. § (1) bekezdése, valamint az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátását.

(4) A Szolgáltatóközpont az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szervekkel kötött egyedi közszolgáltatási megállapodás alapján nyújtja, amelyben a felek rögzítik az elvárt szolgáltatások körét, azok alapvető szakmai-műszaki tartalmát, valamint a szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának időtartamát.

(5) Az egyedi közszolgáltatási megállapodásban foglalt szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának fedezetét a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szerv biztosítja. A Szolgáltatóközpont az egyedi igény szerinti szolgáltatást az egyedi közszolgáltatási megállapodás megkötését követően nyújtja a szolgáltatásokat igénybe vevő szervezet számára.

4. § A miniszter ellátja a Szolgáltatóközpont szakmai felügyeletét, amelynek keretében[5]

a) a Szolgáltatóközpont tevékenységét szakszerűség és hatékonyság tekintetében ellenőrzi,

b) meghatározza a Szolgáltatóközpontnak az állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények vonatkozásában az informatikai rendszerek fejlesztéséhez, az informatikai, infrastrukturális és elemzési kapacitásokhoz szükséges fejlesztésekhez kapcsolódó koordinációs és végrehajtási feladatait.

3. A szolgáltatások díjazása

5. § (1) A Szolgáltatóközpont az egyedi közszolgáltatási megállapodásban meghatározott közszolgáltatások teljesítése esetén, annak ellentételezéseként, a központi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben felmerült, objektív módon igazolható, az e rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott szabályok szerint elszámolható, nettó módon számított közvetlen és közvetett költségeinek (a továbbiakban: nettó költség), az állam javára jogszabály alapján fizetendő pénzbeli kötelezettségek (a továbbiakban: adók) összegének, valamint az e rendeletben meghatározott mértékű észszerű nyereség megtérítésére tarthat igényt.

(2) A Szolgáltatóközpont észszerű nyereséget a (4) bekezdésben foglalt mértékben számolhat el

a) üzemeltetési tárgyú egyedi közszolgáltatási megállapodások esetén az egyedi közszolgáltatási megállapodás keretében nyújtott központosított közszolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő nettó költségek összegére vetítve,

b) fejlesztési tárgyú egyedi közszolgáltatási megállapodások esetén a Szolgáltatóközpont által saját teljesítés keretében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült nettó költségek összegére vetítve,

c) üzemeltetési és fejlesztési feladatokat egyaránt tartalmazó egyedi közszolgáltatási megállapodásokban az a) és b) pont szerint megállapított nettó költségek összegére vetítve.

(3) A Szolgáltatóközpont - a (2) bekezdésben felsorolt megállapodásokra is kiterjedően - nem számolhat el észszerű nyereséget

a) harmadik féltől igénybe vett és az egyedi közszolgáltatási megállapodás teljesítése során a Szolgáltatóközpont által hozzáadott - saját teljesítés nélkül továbbszolgáltatott - szolgáltatások értékére,

b) a közszolgáltatási kötelezettség teljesítése során vagy annak érdekében beszerzett eszközök nettó beszerzési költség összegére vetítve, továbbá

c) azokban az üzemeltetési és fejlesztési tárgyú egyedi közszolgáltatási megállapodásokban - a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti összegekre vetítve sem -, amelyek esetében a Szolgáltatóközpont a közszolgáltatási megállapodásban meghatározott teljesítési véghatáridő vagy a megrendelő által kötbérmentesen biztosított póthatáridő leteltéig a fejlesztési feladatát nem teljesítette, vagy a megrendelő szerv felé benyújtott határidő-módosítási kérelmét a megrendelő ezzel a feltétellel támogatta.

(4) A Szolgáltatóközpont által felszámolható észszerű nyereség összege nem haladhatja meg az Európai Unió által közzétett, az egyedi közszolgáltatási megállapodás megkötésének időpontjában érvényes releváns swapkamatláb 100 bázispontos felárral növelt mértéke (a továbbiakban: észszerű nyereségráta) és a (2) bekezdés szerint megállapított nettó költség szorzataként számított összeget.

(5) A Szolgáltatóközpont az egyedi közszolgáltatási megállapodás alapján nyújtott központosított közszolgáltatások ellentételezése összegének megállapítására irányuló előkalkulációja során a tervezett nettó költségek alapján megállapított észszerű nyereség összegéről és annak fizetésére vonatkozó igényéről köteles a megrendelő szervet előzetesen tájékoztatni. A Szolgáltatóközpont nem köteles a közszolgáltatási szerződésben észszerű nyereséget érvényesíteni.

(6) A Szolgáltatóközpont az (1) bekezdésben meghatározott ellentételezésre az (5) bekezdés szerinti előkalkulációval azonos szerkezetben, az egyedi közszolgáltatási megállapodásban szabályozott követelmények szerint lefolytatott teljesítésigazolási eljárásban benyújtott utókalkuláció alapján tarthat igényt. Az utókalkuláció részeként a Szolgáltatóközpont köteles a közszolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült, a számviteli nyilvántartásában szereplő nettó tényköltségeket, a jogszabály alapján fizetendő adókat és az elszámolt tényköltségekre vetítve - az észszerű nyereségráta alkalmazásával - kiszámított és gazdasági számításokkal alátámasztott észszerű nyereség összegét a szolgáltatást igénybe vevő szerv felé teljesítésigazolás és ellentételezés céljából bemutatni.

(7) Az e §-ban foglaltak teljesüléséről a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szerv, az üzemeltetési vagy fejlesztési tárgyú egyedi közszolgáltatási megállapodás vonatkozásában az informatikai rendszer működtetéséért felelős szervezet gondoskodik.

3/A. Az EESZT-vel kapcsolatos kijelölő rendelkezések[6]

5/A. §[7] (1) A Kormány az egészségügyért felelős minisztert jelöli ki

a) az Eüak. 35/A. §-a szerinti EESZT működtetőjeként;

b) az Eüak. 35/H. §-a szerinti önrendelkezési nyilvántartást vezető szervként;

c) az Eüak. 35/L. §-a szerinti feladatok ellátására kapcsolati kódot kezelő szervként.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében eljárva a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében az Eüak. 19/A. §-a szerinti nemzeti kapcsolattartó szerv. Az egészségügyért felelős miniszter nemzeti kapcsolattartó szervként biztosítja a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítésével összefüggő információcserét az Európai Unió tagállamainak nemzeti kapcsolattartó szerveivel és az Európai Bizottsággal együttműködve.

(3) Az egészségügyért felelős miniszter az e rendeletben meghatározott feladatkörei ellátása során érvényesíti a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit, és biztosítja, hogy az EESZT-ben szereplő adatokhoz arra nem jogosult szerv vagy személy ne férjen hozzá.

(4) Az egészségügyért felelős miniszter az e § szerinti feladata ellátásába adatfeldolgozóként vonja be a Szolgáltatóközpontot.

(5)[8] Az egészségügyért felelős miniszter az Eüak. 7. § (7) bekezdése, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 24. § (9)-(11) bekezdése szerinti egészségügyi adatok megismerésének biztosítása érdekében az egészségügyi adatok orvosszakmai értékeléséhez adatfeldolgozóként az Országos Kórházi Főigazgatóságot (a továbbiakban: OKFŐ) bevonja. Az OKFŐ további adatfeldolgozót is igénybe vehet.

4. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.

7. § E rendelet Szolgáltatóközpontra vonatkozó rendelkezéseit az 1. § szerinti gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba történő bejegyzéséig a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaságra kell alkalmazni.

8. § (1) A 3. § (1) bekezdését - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Kormány rendeletében meghatározott időponttól kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időpontig a 3. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség kizárólag azon szerveket terheli, amelyek a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaságtól a kórházi információs rendszert 2022. január 31-én igénybe vették.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt időpontig a (2) bekezdés szerinti kötelezettség kizárólag a Szolgáltatóközpont által nyújtott kórházi információs rendszer igénybevételére vonatkozik.

(4)[9]

(5)[10] Az 1. melléklet szerinti egészséginformatikai szolgáltatásokhoz szükséges vagyoni elemekre vonatkozó, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervnél lévő vagyonkezelési jogok és kötelezettségek, valamint a 2. melléklet szerinti egészséginformatikai szolgáltatásokhoz szükséges vagyoni elemekre vonatkozó, az OKFŐ-nél lévő vagyonkezelési jogok és kötelezettségek 2022. február 1-jén a Szolgáltatóközpontra szállnak át. Az érintett költségvetési szerv és a Szolgáltatóközpont e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzítik az érintett vagyonkezelési jogok és kötelezettségek körét, valamint a vagyonelemek értékét.

(6) Az OKFŐ által az 1. melléklet szerinti egészséginformatikai szolgáltatások esetében, azok igénybevételére kötött szerződéseiből származó jogok és kötelezettségek 2022. február 1-jén a Szolgáltatóközpontra szállnak át, az ilyen szerződések esetében a Szolgáltatóközpont az igénybevételre kötelezett szervezet jogutódjaként helyébe lép.

9. § (1) Az OKFŐ-nél az 1. és 2. melléklet szerinti egészséginformatikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó álláshelyeken 2022. január 31-én foglalkoztatott kormánytisztviselői kormányzati szolgálati jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 114. §-a alapján 2022. február 1-jén munkaviszonnyá alakul át, a munkavállaló munkáltatója a Szolgáltatóközpont.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavállaló munkabérét a Szolgáltatóközpont úgy állapítja meg, hogy az nem lehet kevesebb, mint amekkora összegre az érintett - kormányzati szolgálati jogviszonyban illetményként - a kinevezési okirat alapján 2021. december 31-én jogosult volt.

9/A. §[11] (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 630/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. R.) által megállapított 5/A. § szerinti feladatok alapján az egészségügyért felelős miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében az OKFŐ jogutódja a Belügyminisztérium, - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a jogutódlás a Kit. 20. § (5) bekezdése szerint történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed a következőkre:

a) az átkerülő feladatokhoz kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek,

b) az átkerülő feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány,

c) az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat ellátó kormánytisztviselők, más kormányzati szolgálati jogviszonyban állók, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyuk, munkaviszonyuk, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk,

d) a c) pontban megjelölt kormánytisztviselőkkel, más kormányzati szolgálati jogviszonyban állókkal, munkavállalókkal, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal összefüggő funkcionális feladatokat - ideértve különösen az iratkezelési, személyügyi feladatokat, továbbá a költségvetés tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásával, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásával, a költségvetési szerv működtetésével, a költségvetési szerv használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatokat - ellátó kormánytisztviselők, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyuk és munkaviszonyuk.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az EFOP-1.9.6-16-2017-00001 azonosító számú "Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések" projekt keretében végrehajtott Ápolástámogatási rendszer és Járóbeteg-irányítási rendszer fejlesztések tekintetében fennálló szerződések és vagyoni elemek nem szállnak át a Szolgáltatóközpontra, azzal, hogy a megvalósítás szakmai irányítását a belügyminiszter végzi.

9/B. §[12] (1) Az OKFŐ-nél az EESZT-hez kapcsolódó álláshelyeken a Mód. R. hatálybalépését megelőző napon foglalkoztatott, a 9/A. § alá nem tartozó kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 114. §-a alapján a Mód. R. hatálybalépésének napján munkaviszonnyá alakul át, a munkavállaló munkáltatója a Szolgáltatóközpont.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavállaló munkabérét a Szolgáltatóközpont úgy állapítja meg, hogy az nem lehet kevesebb, mint amekkora összegre az érintett - kormányzati szolgálati jogviszonyban illetményként - a kinevezési okirat alapján a Mód. R. hatálybalépését megelőző napon jogosult volt.

(3) Az OKFŐ-nél a Mód. R. által megállapított 2. § (1a) és (1b) bekezdése szerinti feladatok esetében, azok tekintetében kötött szerződéseiből származó jogok és kötelezettségek a Mód. R. hatálybalépésének napján a Szolgáltatóközpontra szállnak át, az ilyen szerződések esetében a Szolgáltatóközpont az OKFŐ jogutódjaként helyébe lép.

(4) A Mód. R. által megállapított 2. § (1a) és (1b) bekezdése szerinti feladatokhoz szükséges vagyoni elemekre vonatkozó, az OKFŐ-nél lévő vagyonkezelési jogok és kötelezettségek a Mód. R. hatálybalépésének napján a Szolgáltatóközpontra szállnak át. Az OKFŐ és a Szolgáltatóközpont a Mód. R. hatálybalépését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzítik az érintett vagyonkezelési jogok és kötelezettségek körét, valamint a vagyonelemek értékét.

10. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendeletnek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

(3) Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3-10. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

11. §[13]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 29/2022. (I. 31.) Korm. rendelethez

Központi egészséginformatikai rendszerek, amelyek fejlesztési, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatait a Szolgáltatóközpont látja el

1. EESZT és támogató rendszerei[14]

2. EESZT adatszolgáltatásokat és EESZT használatot támogató szoftver (miniHIS)

3. Gyógyászati segédeszköz forgalmazást támogató rendszer (miniGYSE rendszer)

4. EgészségAblak keretrendszer és mobilalkalmazás[15]

2. melléklet a 29/2022. (I. 31.) Korm. rendelethez

Egyedi közszolgáltatási megállapodás alapján nyújtani tervezett szolgáltatások és a szolgáltatások igénybevételére kötelezett szervek

1. A Szolgáltatóközpont által nyújtott egészséginformatikai szolgáltatások

a) egészséginformatikai tervezés, rendszertervezés

b) egészséginformatikai szoftverfejlesztés

c) egészséginformatikai alkalmazások és információs rendszerek fejlesztése, karbantartása, támogatása és üzemeltetése

d) egészséginformatikai rendszerintegráció

e) egészséginformatikai információbiztonsági szolgáltatások

2. Az 1. pont szerinti szolgáltatások igénybevételére kötelezett szervek

a) Belügyminisztérium[16]

b) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

c) Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ[17]

d) Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

e) Országos Kórházi Főigazgatóság

f) Országos Mentőszolgálat

g) Országos Vérellátó Szolgálat

h) közfinanszírozott állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó intézmények

i) közfinanszírozott állami fenntartású járóbeteg-szakellátó intézmények