561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet

a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt

a) a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276-292. §-ától,

b) a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 160. § (1) és (2) bekezdésétől, valamint

c) a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettől

eltérően e rendelet szabályai szerint kell eljárni.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. államérdek: az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó vagy nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek;

2. külföldi befektető:

a) a 3. pontban meghatározott stratégiai társaságban meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző, belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban: EGT megállapodás) részes államban vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, ha a jogi személyben vagy egyéb szervezetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet;

b) az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet;

3. stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság vagy felsőoktatási intézmény mint jogi személy, amelynek fő- vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az 1. mellékletben meghatározott stratégiai jelentőségű ágazatba, így különösen az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ágazatba tartozik.

3. § (1) Stratégiai társaság esetén - ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társaság határozata (a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi - a belgazdaságért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) tett bejelentés szükséges a létrejött jogügyletekkel összefüggésben:

a) stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen - ideértve az apportálást is -, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása,

b) stratégiai társaságban történő tőkeemelés,

c) stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,

d) stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,

e) stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

(2) A 2. § 3. pontjában megjelölt ágazatokban köteles bejelenteni, ha a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot

a) a 2. § 2. pont a) alpontja szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió más tagállamában, az EGT megállapodásban részes más államban vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve az Európai Unió más tagállamának, az EGT megállapodásban részes más államnak vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára, ha

aa) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogügylet alapján közvetlenül vagy közvetett módon a stratégiai társaságban tulajdonrész megszerzése (a továbbiakban: tulajdonszerzés),

ab) az (1) bekezdés d) pontja szerinti egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon olyan kötvény tulajdonjogának a megszerzése, amelynek az átváltoztatása, átváltozása vagy az annak alapján történő részvényjegyzése (a továbbiakban: kötvény tulajdonjogának megszerzése), vagy

ac) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészen vagy részvényen haszonélvezeti jog megszerzése (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog megszerzése)

következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a Ptk. szerinti többségi befolyást szerez, vagy

b) a 2. § 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 5%-os, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében legalább 3%-os részesedést szerez.

(3) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a 2. § 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a 2. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban 10%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a 2. § 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével a 2. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.

(4) A miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a 2. § 3. pontjában megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik.

(5)[1] E rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók, ha közvetlenül a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött, (1) bekezdés szerinti jogügylet egyidejűleg a külföldi székhelyű jogi személynek vagy egyéb szervezetnek olyan, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti alárendelt, kapcsolt vállalkozása tekintetében eredményezi közvetve a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat, amely alárendelt kapcsolt vállalkozás stratégiai társaságnak minősül.

4. § (1) A miniszter az e § szerinti eljárást magyar nyelvű vagy magyar nyelvű hiteles fordítású bejelentés alapján folytatja le. A bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van.

(2) A bejelentést

a) a tulajdonszerzésre irányuló jogügylet létrejöttét,

b) a kötvény tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét,

c) a haszonélvezeti jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét vagy

d) az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét

követő 10 napon belül kell benyújtani a miniszternek.

(3) A bejelentést

a) a külföldi befektető,

b) az Európai Unió más tagállamában, az EGT megállapodásban részes más államban vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet,

c) az Európai Unió más tagállamának, az EGT megállapodásban részes más államnak vagy a Svájci Államszövetségnek az állampolgára,

d) a (2) bekezdés d) pontja esetén, ha az üzemeltetési jogot nem a külföldi befektető szerzi meg, az üzemeltetési jogot megszerző jogi személy vagy szervezet és a külföldi befektető közösen

köteles benyújtani (a továbbiakban együtt: bejelentő).

(4) A miniszter előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(5) A bejelentő által aláírt és a jogi képviselő által - a jogi képviselő tevékenysége során használandó, törvényben előírt - elektronikus aláírással ellátott bejelentést elektronikus úton a miniszternek címezve kell benyújtani.

(6) A bejelentési kötelezettség nem érinti a más jogszabályban meghatározott, a tulajdonszerzéssel, haszonélvezeti jog megszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, üzemeltetési jog megszerzésével összefüggő bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget.

5. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentő természetes személy

aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ab) állampolgárságát, valamint

ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet

ba) nevét, székhelyét és - ha van - magyarországi fióktelepének címét,

bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,

bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint

c) a bejelentő képviseletében eljáró jogi képviselő adatait.

(2) A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell

a) a jogügylet részletes leírását,

b) a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, és az azok szempontjából releváns és lényeges körülmények részletes leírását,

c) a jogügylettel összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a jogügyletet tartalmazó okiratot és kapcsolódó társasági iratot, amelyek alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos, a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet alapjául szolgáló valamennyi okiratot, valamint ezekkel kapcsolatban létrejött társasági iratokat, határozatokat.

6. § A bejelentéssel összefüggésben a miniszter a bejelentő jogi képviselőjével, szükség esetén a bejelentővel a bejelentésben megjelölt elérhetőségen elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen sem a jogi képviselő, sem a bejelentő nem elérhető, ennek következménye a bejelentőt terheli.

7. § A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, amely tartalmazza

a) a bejelentés megérkezésének napját,

b) a bejelentő nevét és jogi képviselőjét,

c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzésére, kötvény tulajdonjogának megszerzésére, haszonélvezeti jog megszerzésére, üzemeltetési jog megszerzésére került-e sor, valamint

d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem tekinthető a bejelentés tudomásulvételének.

8. § (1) A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e az 5. §-ban rögzített feltételeknek,

b) a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára, összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 36. cikkével, 52. cikk (1) bekezdésével és 65. cikk (1) bekezdésével,

c) a bejelentő közvetlenül vagy közvetve nem az Európai Unióhoz tartozó tagállam kormányának - beleértve az állami szerveket vagy a fegyveres erőket is - ellenőrzése alatt áll-e, akár tulajdonosi szerkezete, akár jelentős finanszírozása révén,

d) a bejelentő az Európai Unió bármely tagállamában érintett volt-e biztonságot vagy közrendet veszélyeztető tevékenységben, illetve

e) fennáll-e komoly kockázata annak, hogy a bejelentő bűncselekménynek minősülő tevékenységet fog folytatni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a miniszter a bejelentésben és mellékleteiben meg nem adott további adatok és információk közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának - idegen nyelvű irat esetén magyar nyelvű hiteles fordításával együttes - benyújtására hívhatja fel a bejelentőt, legalább 3 napos, legfeljebb 10 napos vagy a bejelentőtől eltérő természetes személyt, jogi személyt vagy egyéb szervezetet legfeljebb 20 napos határidő tűzésével.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén a miniszter a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést.

9. § (1) A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 30 munkanapon - vagy a (2) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn - belül, ha a 8. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott körülmény

a) nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy

b) fennáll, a tulajdonszerzést, a kötvény tulajdonjogának megszerzését, a haszonélvezeti jog megszerzését, az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés).

(1a)[2] A 10/A. §-ban foglalt esetben - az (1) bekezdéstől eltérően - a miniszter legkésőbb a 10/A. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás bejelentő részére történő megküldésének napjától számított hatvan munkanapon - vagy a (2) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn - belül,

a) ha a magyar állam nem él az elővásárlási jogával, és a 8. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja,

b) ha a magyar állam nem él az elővásárlási jogával, és a 8. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott körülmény fennáll, tiltó döntést hoz,

c) ha a magyar állam él az elővásárlási jogával, a 10/A. § (7) bekezdésével összhangban a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti.

(2)[3] Különösen indokolt esetben a miniszter az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt - a tizenöt napos határidő letelte előtt - írásban értesíti.

10. § (1) A miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése által a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mely érdek sérül vagy veszélyeztetett, illetve a 8. § (1) bekezdés mely pontjába való ütközést állapított meg. Az indokolásban fel kell hívni a kérelmező figyelmét a tiltó döntés elleni jogorvoslat e rendelet szerinti szabályaira.

(2) A tiltó döntés indokolása minősített adatot nem tartalmazhat.

10/A. §[4] (1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eredménnyel járó adásvételi jogügylet az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sorában meghatározott ágazaton belül a 3511'08 villamosenergia-termelés TEÁOR kódú - fő vagy további tevékenységi körként - bejegyzett, naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaság tekintetében jött létre, a jogügylet tudomásulvétele iránti bejelentés elbírálására a (2)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogügyletek tekintetében a magyar államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg, amelyet a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás bejelentő részére történő megküldésének napjától számított 60 munkanapos jogvesztő határidőn belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján gyakorol.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogügyletek esetében az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bejelentésnek tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a bejelentés az (1) bekezdés hatálya alá tartozik.

(4) Amennyiben a miniszter a bejelentés megvizsgálása során megállapítja, hogy a bejelentett jogügylet tekintetében fennáll az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettség és a jogügylet az (1) bekezdés szerinti adásvételi jogügyletnek minősül, továbbá az 5. § (2) bekezdése szerinti mellékletek - ideértve az elővásárlási jog gyakorlásától függő hatállyal megkötött adásvételi szerződést is - hiánytalanul rendelkezésre állnak, akkor a miniszter tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a jogügylet az (1) bekezdés szerinti adásvételi jogügyletnek minősül, és így a magyar államot a (2) bekezdés szerinti elővásárlási jog illeti meg.

(5) A miniszter a bejelentő (4) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg megküldi a bejelentés során kapott dokumentációt - 15 munkanapos válaszadási határidővel - az energiapolitikáért felelős miniszternek, aki a jogügyletet megvizsgálja arra vonatkozóan, hogy a (2) bekezdés szerinti elővásárlási jog gyakorlása indokolt-e.

(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter válaszában az elővásárlási jog gyakorlására vagy gyakorlásának mellőzésére irányuló javaslatot tesz, és erről az (5) bekezdés szerinti határidőn belül tájékoztatja a minisztert és egyidejűleg az MNV Zrt.-t, az MNV Zrt. részére megküldött, elővásárlási jog gyakorlására irányuló javaslatához csatolva az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges dokumentációt is.

(7) Amennyiben a miniszterhez az elővásárlási jog gyakorlására irányuló javaslat érkezik, a miniszter a jogügylet tudomásulvétele iránti bejelentéssel összefüggő eljárását megszünteti arra való kifejezett hivatkozással, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter álláspontja szerint indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.

(8) Amennyiben az energiapolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti határidőn belül a bejelentett jogügylet tekintetében az elővásárlási jog gyakorlásának mellőzésére irányuló javaslatot tesz, vagy az (5) bekezdés szerinti határidőn belül nem tesz az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos állásfoglalást, akkor a miniszter érdemben elbírálja a bejelentést.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőműnek minősülő naperőművek esetében.

11. § (1) A bejelentő a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a 10. § szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(3) A kérelemről a bíróság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye.

(4) A miniszter a bejelentő személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából

a) tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig,

b) a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a külföldi befektető tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy a kötvény tulajdonjoga fennállása idejéig, de legfeljebb 5 évig

kezeli.

12. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentésre kötelezett az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a miniszter a 13. § szerint bírságot szab ki, és ha

a) a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben nem áll fenn a 8. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti körülmény, a jogügylet tudomásulvételét írásban visszaigazolja,

b) a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben fennáll a 9. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti körülmény, tiltó döntést hoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 9. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a határidőt a bejelentés megérkezése helyett a jogügyletről való tudomásszerzéstől kell számítani.

(4) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás a bejelentés elmulasztása miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjogának megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt.

13. § (1) Azt, aki a bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi, ha a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg, valamint e rendelet szerinti érvénytelenség fennállása mellett a miniszter - az eset összes körülményének vizsgálatával - a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de

a) természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó,

b) jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó

közigazgatási bírsággal sújthatja.

(2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

14. § A bejelentésre - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, a megkeresésre, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon e rendelet alkalmazásában bejelentőt kell érteni.

15. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a 11. § (4) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.

16. § A miniszter a 8. § (1) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során megkereséssel fordulhat bármely állami szervhez, amely a megkeresést 5 napon belül köteles teljesíteni.

17. § (1) A 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.

(2) A stratégiai társaság a 3. § (1) bekezdésében megjelölt jogügylettel összefüggő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti változásbejegyzési eljárásban, a 3. § (1) bekezdés c) pontja esetén a cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégiai társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. E bekezdés szerinti esetben a Ctv. 50. § (5) bekezdésében és 57. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási határidő a bejelentés miniszter általi tudomásulvétele visszaigazolásának kézhezvételét követő naptól kezdődik.

(3) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot - ide értve azt az esetet is, ha a tiltó döntés meghozatalára az adat bejegyzését követően, utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból indított vizsgálat nyomán, a 12. § (4) bekezdésében megjelölt határidőn belül kerül sor - a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.

18. § (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata,

a) amely e rendelet rendelkezéseibe ütközik, vagy

b) amelyre vonatkozóan a miniszter tiltó döntést hozott.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 12. § szerinti vizsgálat eredményeként a miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli.

(3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. § (1) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően létrejött, 3. § (1) bekezdése szerinti jogügyletek esetén kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépése napját megelőzően tett bejelentések tekintetében folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(3) A miniszter a bejelentési kötelezettség 12. § szerinti utólagos vizsgálata során a jogügylet létrejöttének időpontjában hatályos szabályok betartását vizsgálja.

(4) A 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása szempontjából a jogügylet létrejöttének időpontjában hatályos szabályozás irányadó.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelethez

ABC
1.SzektorTEÁOR kódÁgazat
2.Vegyi szektor19Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
20Vegyi anyag, termék gyártása
21Gyógyszergyártás
3.Kereskedelmi létesítmények45Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
47Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
46Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
4.Kommunikációs szektor58Kiadói tevékenység
59Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás
60Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás
61Távközlés
5.Kritikus ipari szektor (benne az elektronika, a gépipar, az acélgyártás és a közlekedési eszközök gyártása)26Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
27Villamos berendezés gyártása
28Gép, gépi berendezés gyártása
29Közúti jármű gyártása
30Egyéb jármű gyártása
24Fémalapanyag gyártása
25Fémfeldolgozási termék gyártása
6.Védelmi ipar254Fegyver-, lőszergyártás
304Katonai harcjármű gyártása
7.Gátak4291Vízi létesítmény építése
8.Energiaszektor35Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
9.Vészhelyzethez kapcsolódó
szolgáltatások
8422Honvédelem
8424Közbiztonság, közrend
8425Tűzvédelem
10.Pénzügyi szektor64Pénzügyi közvetítés
65Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok
11.Élelmiszerágazat és mezőgazdaság10Élelmiszergyártás
11Italgyártás
12Dohánytermék gyártása
01Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és
kapcsolódó szolgáltatások
02Erdőgazdálkodás
03Halászat, halgazdálkodás
6820Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése -
kizárólag abban az esetben, ha a mező- és erdőgazdálkodási
földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. §
17. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
vonatkozásában is végzi
12.Kormányzati létesítmények84Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
13.Egészségügy86Humán-egészségügyi ellátás
87Bentlakásos, nem kórházi ápolás
88Szociális ellátás bentlakás nélkül
14.Információs technológia62Információ-technológiai szolgáltatás
63Információs szolgáltatás
15.Nukleáris szektor2446Nukleáris fűtőanyag gyártása
16.Építőipar41Épületek építése
42Egyéb építmény építése
43Speciális szaképítés
17.Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás36Víztermelés, -kezelés, -ellátás
37Szennyvíz gyűjtése, kezelése
18.Hulladékgazdálkodás38Hulladékgazdálkodás
39Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
19.Építőalapanyag-ipar23Nemfém ásványi termék gyártása
20.Közlekedés, szállítás, logisztika49Szárazföldi, csővezetékes szállítás
50Vízi szállítás
51Légi szállítás
52Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
53Postai, futárpostai tevékenység
21.Orvosi eszköz gyártása325Orvosi eszköz gyártása
22.Turizmus55Szálláshely-szolgáltatás
56Vendéglátás
23.Adminisztratív és szolgáltatást
támogató tevékenység
782Munkaerőkölcsönzés
24.Kritikus jelentőségű nyersanyag05Szénbányászat
06Kőolaj-, földgázkitermelés
07Fémtartalmú érc bányászata
08Egyéb bányászat
09Bányászati szolgáltatás
25.Oktatás8542
8560
Felsőfokú oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 566/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[2] Beiktatta az 566/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[3] Módosította az 566/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[4] Beiktatta az 566/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2024.01.13.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére