2022. évi LXI. törvény

a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg, a jogegységi panasz eljárás kivételével:)

"r) a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján indított képviseleti kereseti eljárásban,"

2. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

2. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálya nem terjed ki - a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek alcímben foglaltak kivételével - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek MNB által felügyelt tevékenységére."

(2) Az Fgytv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény hatálya kiterjed a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2020/1828 irányelv] I. mellékletében szereplő uniós jogi rendelkezéseknek - ideértve az ezek átültetését megvalósító jogszabályi rendelkezéseket is - a fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan vagy feltételezhetően hátrányosan érintő, vállalkozás általi megsértése miatt indított képviseleti keresetekre."

3. § Az Fgytv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény alkalmazásában:

1. adásvételi szerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti adásvételi szerződés, valamint minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik,

2. áru: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás,

3. békéltető testület: tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv (személy) nyilvántartásba vett,

4. belföldi fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel és a vállalkozás rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,

5. belföldi képviseleti kereset: olyan képviseleti kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet abban a tagállamban indít, amelyben a feljogosított szervezet kijelölésre került,

6. dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,

7. egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár,

8. eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár,

9. ellátási lánc: az e törvény hatálya alá tartozó azon folyamatok összessége, amelyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak a fogyasztóknak értékesítésre szánt termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására,

10. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/302 rendelet] alkalmazásában fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az (EU) 2018/302 rendelet szerint vevőnek minősülő vállalkozás is,

11. feljogosított szervezet: a fogyasztók érdekeit képviselő olyan közjogi vagy egyéb szervezet, amelyet valamely tagállam képviseleti keresetek indítására feljogosítottként kijelölt,

12. fogyasztói csoport: a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül - véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze,

13. fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége,

14. fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy,

15. fogyasztók kollektív érdekei: a fogyasztók általános érdeke, valamint - különösen a jogsérelem orvoslására irányuló intézkedések esetében - a fogyasztók egy csoportjának érdekei,

16. forgalmazás: valamely termék vállalkozás által - értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen - történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is,

17. forgalmazó: az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza,

18. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott szervezet, ide nem értve azt a szervezetet, amelyet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB felügyel,

19. gyártó: a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel; vagy a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló,

20. gyakorlat: a vállalkozás bármely cselekménye vagy mulasztása,

21. határon átnyúló fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van,

22. határokon átnyúló képviseleti kereset: olyan képviseleti kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet attól eltérő tagállamban indít, mint amelyben a feljogosított szervezet kijelölésre került,

23. jogsérelem orvoslása: olyan intézkedés, amely arra kötelezi a vállalkozást, hogy a rendelkezésre álló jogkövetkezmények alkalmazásával orvosolja az érintett fogyasztók sérelmét, így különösen kártérítés fizetése, kijavítás, kicserélés, árleszállítás, a szerződés megszüntetése vagy a kifizetett vételár visszatérítése, sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása,

24. kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,

25. képviseleti kereset: a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet a fogyasztók nevében felperesként eljárva indít jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés, jogsérelem orvoslása vagy mindkettő meghozatala céljából,

26. közszolgáltatás: törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott víziközmű-szolgáltatás, távhőszolgáltatás, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás, elektronikus hírközlési szolgáltatás, egyetemes postai szolgáltatás, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás,

27. online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződés: olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást,

28. online felület: a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] 3. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom,

29. szexuális termék: olyan birtokba vehető forgalomképes dolog, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve a - rendeltetése szerint - szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével,

30. szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan - ellenszolgáltatás fejében végzett - tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában,

31. szolgáltatási szerződés: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját,

32. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt - és a dolog módjára hasznosítható természeti erő,

33. vállalkozás: aki az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi,

34. végleges határozat: valamely tagállam bírósága vagy közigazgatási hatósága által hozott olyan döntés, amelyet rendes jogorvoslati eszközök útján nem - vagy már nem - lehet megtámadni."

4. § (1) Az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni

a) a nevéről

b) a székhelyéről,

c) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,

d) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint

e) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról."

(2) Az Fgytv. 17/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás tett-e a 36/C. § (1) bekezdése szerinti általános alávetési nyilatkozatot."

(3) Az Fgytv. 17/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti."

5. § (1) Az Fgytv. 17/B. § (9) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás - a külön jogszabályban foglaltakat figyelembe véve - köteles saját, önálló, kizárólag a közszolgáltatói tevékenységéről információt nyújtó internetes honlapot működtetni vagy meglévő honlapjának nyitóoldaláról közvetlenül elérhető, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé tenni legalább az alábbiakat:)

"i) az üzletszabályzatát és az egyéb általános szerződési feltételeit;"

(2) Az Fgytv. 17/B. § (9) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás - a külön jogszabályban foglaltakat figyelembe véve - köteles saját, önálló, kizárólag a közszolgáltatói tevékenységéről információt nyújtó internetes honlapot működtetni vagy meglévő honlapjának nyitóoldaláról közvetlenül elérhető, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé tenni legalább az alábbiakat:)

"j) az üzletszabályzat, egyéb általános szerződési feltétel módosításáról szóló közérthető tájékoztatót."

(3) Az Fgytv. 17/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (9) bekezdés j) pontja szerinti, az üzletszabályzat és az általános szerződési feltétel módosításáról szóló közérthető tájékoztatót a vállalkozás az ügyfélszolgálatán is hozzáférhetővé teszi, továbbá - amennyiben a vállalkozás a fogyasztóval történő kapcsolattartás keretében azzal rendelkezik - a fogyasztó elektronikus levélcímére is megküldi."

6. § Az Fgytv. "Közérdekű igényérvényesítés" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek"

7. § (1) Az Fgytv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Belföldi képviseleti keresetet és határon átnyúló képviseleti keresetet azok a feljogosított szervezetek indíthatnak, amelyek megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:

a) magyarországi székhelyű jogi személy, és igazolni tud tizenkét hónapnyi, a fogyasztók érdekeinek védelme céljából a kijelölés iránti kérelem benyújtását megelőzően kifejtett tényleges nyilvános tevékenységet;

b) a létesítő okiratban meghatározott célja igazolja, hogy jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy védje a fogyasztóknak az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletében meghatározott uniós jogi rendelkezések szerinti érdekeit;

c) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján nonprofit jellegű;

d) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt;

e) független és nem áll a fogyasztóktól eltérő más olyan személyek - különösen vállalkozások - befolyása alatt, akiknek gazdasági érdeke fűződik képviseleti keresetek indításához, még abban az esetben sem, ha a szervezetnek harmadik felek nyújtanak finanszírozást, és e célból az ilyen befolyás megelőzése, továbbá a saját maga és a finanszírozói, valamint a fogyasztók érdekei közötti összeférhetetlenség megelőzésére irányuló eljárásokat alakított ki; valamint

f) bármely megfelelő eszköz segítségével - így különösen a honlapján - világos és közérthető megfogalmazásban nyilvánosságra hozza a szervezetnek az a)-e) pontban felsorolt feltételeknek való megfelelését igazoló információkat, továbbá információkat a finanszírozási forrásairól a pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásról arról, hogy milyen a szervezeti, irányítási és tagsági struktúrája, valamint mi a létesítő okiratban meghatározott célja és mik a tevékenységei.

(2) Az adott szervezet kérelme alapján eseti alapon feljogosított szervezetként kijelölhető a szervezet egy konkrét belföldi képviseleti kereset megindítására, amennyiben a szervezet megfelel az e törvényben előírt, feljogosított szervezetként való kijelölésre vonatkozó feltételeknek.

(3) A feljogosított szervezetként történő keresetindítási jogosultságról a feljogosított szervezetként történő kijelölésről a fogyasztóvédelemért felelős miniszter dönt.

(4) Feljogosított szervezetként való kijelölési eljárás lefolytatása nélkül e törvény alapján jogosult belföldi képviseleti kereset indítására:

a) a fogyasztóvédelmi hatóság,

b) az ügyész,

c) Magyar Nemzeti Bank, valamint

d) minden olyan központi kormányzati igazgatási szerv, autonóm államigazgatási szerv és önálló szabályozó szerv, amelynek a feladatai közé tartozik az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletében meghatározott uniós jogi rendelkezéseken vagy más jogszabályi rendelkezéseken alapuló fogyasztói jogok védelme.

(5) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter megküldi az Európai Bizottság részére a határon átnyúló képviseleti keresetek indítására az előzetesen kijelölt feljogosított szervezetek jegyzékét, beleértve a feljogosított szervezetek nevét és alapszabályban meghatározott célját. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter tájékoztatást ad az Európai Bizottság részére az említett jegyzékben szereplő adatok módosulása esetén is.

(6) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter - a feljogosított szervezetként történő kijelölésről szóló döntésének közhírré tételével egyidejűleg - honlapján közzéteszi a képviseleti keresetek indítására jogosult feljogosított szervezetek jegyzékét.

(7) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter szükség esetén soron kívül, de legalább ötévente felülvizsgálja, hogy a feljogosított szervezetek megfelelnek-e az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek. Ha a feljogosított szervezet nem felel meg az (1) bekezdésben felsorolt feltételek közül legalább egynek, akkor a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a feljogosított szervezetet törli a nyilvántartásból.

(8) Ha egy tagállam vagy az Európai Bizottság aggályokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy egy feljogosított szervezet megfelel-e az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek, akkor a fogyasztóvédelemért felelős miniszter kivizsgálja az aggályokat. Amennyiben a feljogosított szervezet egy vagy több feltételnek már nem felel meg, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a feljogosított szervezetet törli a nyilvántartásból.

(9) A képviseleti kereset alapján indult eljárásban a vállalkozás a bíróság tudomására hozhatja azokat az indokokat, amelyek miatt aggályosnak látja a feljogosított szervezet megfelelőségét. Ha az eljárást lefolytató bíróság a feljogosított szervezeti jogállás feltételeinek fennállásával kapcsolatos aggályok kivizsgálásának szükségességét - a rendelkezésre álló adatok alapján - megalapozottnak tartja, a (7) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében megkeresi a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. A bíróság megkeresésére a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a vizsgálatot soron kívül lefolytatja, és annak eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot. Amennyiben a feljogosított szervezet egy vagy több feltételnek már nem felel meg, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a feljogosított szervezetet törli a nyilvántartásból."

(2) Az Fgytv. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el a (8) bekezdés alkalmazása céljából a nemzeti kapcsolattartó pont feladatait."

8. § Az Fgytv. "A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek" alcíme a következő 38/A-38/G. §-sal egészül ki:

"38/A. § (1) A valamely másik tagállamban előzetesen kijelölt feljogosított szervezetek határon átnyúló képviseleti keresetet indíthatnak a magyar bíróságok előtt.

(2) Ha az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletében szereplő uniós jogi rendelkezéseknek - ideértve ezen rendelkezések nemzeti jogba átültetett megfelelőit is - a fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan vagy feltételezhetően hátrányosan érintő, vállalkozás általi megsértése ténylegesen vagy valószínűleg különböző tagállamokbeli fogyasztókat érint, a különböző tagállamokbeli fogyasztók kollektív érdekeinek védelme érdekében több, különböző tagállamokból származó feljogosított szervezet is indíthat együttesen képviseleti keresetet magyar bíróság előtt.

(3) A bíróságoknak az (EU) 2020/1828 irányelv 5. cikk (1) bekezdése szerinti jegyzéket el kell fogadniuk annak igazolásaként, hogy a feljogosított szervezet jogosult határokon átnyúló képviseleti keresetek indítására, de ez nem érinti az eljáró bíróság annak megvizsgálására vonatkozó jogát, hogy az adott feljogosított szervezet alapszabályban vagy létesítő okiratában meghatározott célja indokolja-e az adott ügyben az általa történő keresetindítást.

38/B. § (1) A 38. § (1)-(4) bekezdése alapján feljogosított szervezetek a bíróság előtt az e törvény szerinti képviseleti keresetet indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.

(2) A feljogosított szervezetek jogosultak arra, hogy legalább a következő intézkedéseket kezdeményezzék:

a) jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések; valamint

b) jogsérelem orvoslására irányuló intézkedések.

(3) A feljogosított szervezet azt is kezdeményezheti, hogy a bíróság érdemi döntésének megfelelő nyilvánosságáról a vállalkozás - saját költségére - közlemény közzétételével gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. Közzététel alatt érteni kell az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.

(4) A képviseleti keresettel érintett fogyasztók nem képviselhetők más olyan képviseleti kereset tekintetében, amely ugyanazon jogsértőnek tekintett tevékenységgel kapcsolatban ugyanazon vállalkozás ellen irányul. Ha az egyik képviseleti kereset tekintetében a perindítás joghatása már korábban beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták, a bíróság a másik keresetlevelet visszautasítja, vagy ha arra már nincs mód, az eljárást hivatalból megszünteti. Ha a fogyasztó olyan egyéni keresetet indít, amellyel kapcsolatban már képviseleti kereset benyújtására került sor ugyanazon jogsértőnek tekintett tevékenységgel kapcsolatban ugyanazon vállalkozás ellen, a bíróság a fogyasztó keresetlevelét visszautasítja, vagy ha arra már nincs mód, az eljárást hivatalból megszünteti.

(5) A képviseleti kereset alapján indult pert a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó szabályai alapján kell lefolytatni, az e törvény szerinti eltérésekkel.

(6) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év - vagy ha törvény a fogyasztók polgári jogi igényeinek elévülésére rövidebb időtartamot állapít meg annak - eltelte után keresetindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülés a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg a vállalkozás, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a korábban megindult hatósági eljárás időtartama.

(7) A képviseleti keresettel érintett fogyasztó jogsérelem orvoslására irányuló egyéni keresetindítási jogának elévülése a képviseleti kereset megindításától a bírósági eljárást befejező jogerős határozat meghozataláig, vagy felülvizsgálat kezdeményezése esetén a felülvizsgálati eljárást befejező ítélet meghozataláig nyugszik.

(8) Ha a bíróság a jogsértés tényét - meghatározott fogyasztói körre kiterjedő hatállyal - megállapította, e jogsértést megállapító rendelkezés köti azt a bíróságot vagy hatóságot, amely előtt az érintett fogyasztó a jogsértéssel összefüggő igény érvényesítésére irányuló eljárást indít.

38/C. § (1) A feljogosított szervezetek keresetükben a következőket is kérhetik a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedésként:

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, valamint

b) a jogsértő gyakorlat abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.

(2) A feljogosított szervezet nem kötelezhető arra, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés iránti kereseti kérelem alátámasztása érdekében bizonyítsa:

a) a jogsértéssel érintett egyéni fogyasztók által elszenvedett tényleges hátrányt vagy kárt; illetve

b) a vállalkozás által tanúsított magatartás felróhatóságát.

(3) A feljogosított szervezet kizárólag akkor indíthat jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés iránti képviseleti keresetet, ha azt megelőzően az érintett vállalkozással egyeztetett a jogsértés vállalkozás általi megszüntetése céljából. Ha a vállalkozás az egyeztetésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított tizennégy napon belül nem szünteti meg a jogsértést, a feljogosított szervezet képviseleti keresetet indíthat a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés meghozatala céljából. Ha az egyeztetés nem jár eredménnyel és a feljogosított szervezet képviseleti keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell azt az egyeztetés megkísérléséről és annak kézbesítésről szóló iratot, amellyel igazolja, hogy az egyeztetést megkísérelte.

38/D. § (1) A képviseleti kereset indítására feljogosított szervezetek a jogsérelem orvoslására irányuló intézkedések meghozatala iránti képviseleti keresetükben kérhetik a jogsérelem orvoslását.

(2) Ha a fogyasztó nem rendelkezik magyarországi szokásos tartózkodási hellyel, a közérdekből indított perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása csak akkor terjed ki e fogyasztóra, ha erről az adott képviseleti kereset tekintetében kifejezetten nyilatkozik.

(3) A feljogosított szervezetek anélkül indíthatnak jogsérelem orvoslására irányuló intézkedés meghozatala iránti képviseleti keresetet, hogy valamely bíróságnak vagy hatóságnak előzetesen külön eljárásban meg kellene állapítania a jogsértés tényét.

(4) A képviseleti kereset alapján elbírált igényhez fűződő anyagi jogerőhatás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy az egyéb jogalapon őt megillető, de az elbírált képviseleti kereset tárgyát nem képező igényét érvényesítse.

(5) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a vállalkozás köteles az ítélet szerinti, érintett jogosulti körhöz tartozó fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

38/E. § (1) Amennyiben a jogsérelem orvoslása iránti intézkedések meghozatala iránti képviseleti keresetet harmadik fél finanszírozza, biztosítani kell azt, hogy a jogsérelem orvoslását szolgáló intézkedések meghozatala iránti képviseleti kereset megindításában vagy az adott képviseleti keresettel megindított eljárás kimenetelében gazdaságilag érdekelt harmadik fél általi finanszírozás ne befolyásolja az eljárást a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmétől eltérően.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a) a feljogosított szervezetek által a képviseleti keresettel megindított eljárás keretében hozott döntéseket - ideértve az egyezségekről szóló döntéseket is - harmadik fél a képviseleti kereset által érintett fogyasztók kollektív érdekeire sérelmes módon jogosulatlanul nem befolyásolja;

b) képviseleti kereset nem indítható olyan vállalkozással szemben, aki a finanszírozást nyújtó versenytársa, vagy olyan vállalkozással szemben, akivel a finanszírozó függő viszonyban van.

(3) A feljogosított szervezeteknek pénzügyi áttekintést kell benyújtania a fogyasztóvédelemért felelős miniszter számára, amelyben felsorolják a képviseleti kereset támogatására felhasznált pénzforrásokat.

(4) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter vizsgálja az (1)-(3) bekezdésben foglaltak betartását. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a vizsgálata alapján kötelezheti az érintett feljogosított szervezetet az adott ügyben a finanszírozás visszautasítására vagy megváltoztatására, vagy megvonhatja a feljogosított szervezettől a keresetindítási jogosultságot az adott képviseleti kereset tekintetében.

(5) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a (4) bekezdés szerinti döntését közli a bírósággal.

(6) A feljogosított szervezet keresetindítási jogosultságának a konkrét képviseleti kereset vonatkozásában történő megtagadása nem érinti a fogyasztó egyéni igényérvényesítési jogát.

38/F. § (1) A feljogosított szervezetek a honlapjukon tájékoztatást nyújtanak:

a) azokról a képviseleti keresetekről, amelyeknek bíróság elé terjesztése mellett döntöttek;

b) az általuk bíróság előtt képviseleti keresettel megindított eljárások állásáról; valamint

c) az a) és a b) pontban említett képviseleti keresetekkel megindított eljárások kimeneteléről.

(2) A feljogosított szervezet az (1) bekezdésben előírt tájékoztatást az általa történő közzététellel egyidejűleg megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére is.

(3) A fél felszámíthatja a képviseleti keresettel megindított eljárásban a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatással kapcsolatos költségei megtérítését.

38/G. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter honlapján általános tájékoztatást nyújt a folyamatban lévő és elbírált képviseleti keresetekről.

(2) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter közli az Európai Bizottsággal a feljogosított szervezetek jegyzékének elérhetőségét."

9. § Az Fgytv. a következő 45/C. §-sal egészül ki:

"45/C. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fogyasztóvédelmi hatóság részére a 45/A. § (2) bekezdés szerinti feladatainak ellátása érdekében a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat

a) a vállalkozások részére tárgyhónapban kiadott, továbbá

b) - a vállalkozások tárgyhavi adatszolgáltatása alapján - a vállalkozás által a fogyasztók részére átadott

a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti, az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás egyszeri aktiválásához szükséges adattörlő kódok darabszámáról a vállalkozás elnevezésének, székhelyének és adószámának megadásával."

10. § Az Fgytv. 46. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését."

11. § Az Fgytv. 46/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének - az Ákr. 36. §-ában előírtakon túl -tartalmaznia kell)

"c) a kérelem tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, postai vagy elektronikus úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot."

12. § Az Fgytv. "Felhatalmazás" alcíme a következő 56/E. §-sal egészül ki:

"56/E. § A 38/B. § (7) bekezdése szerinti elévülési időre vonatkozó rendelkezést a 2023. június 25-én vagy azt követően bekövetkezett jogsértéseken alapuló jogsérelem orvoslására irányuló igényekre kell alkalmazni."

13. § (1) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"b) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló, 1998. február 16-i 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [a 2. § 7-8. pontja, a 14. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdés, az 56/A. § (5) bekezdésben adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];"

(2) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"c) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv [2. § 5., 11., 15., 20., 21., 22., 23., 25., 34. pontja, 38. §, 38/A.-38/G. §, 46. § (2) bekezdés b) pontja, 47. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 49. § (1) bekezdése, 51. § (2)-(4) bekezdése, 56/E. §];"

(3) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"d) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [2. § 1., 3., 14., 27., 31. pontja, 17/A. § (1) és (1a) bekezdése, 18. § (1), (6) és (7) bekezdése, 29. § (4), (5a), (5b), (8), (11) és (12) bekezdése, 36/A. § (1) és (2) bekezdése, 37/A. § (3)-(9) bekezdése, 45/A. § (1) bekezdés e) pontja, 47/C. § (5) bekezdés e) pontja];

e) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívül rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről szóló, 1998. március 30-i 98/247/EK bizottsági ajánlás [18-37/A. §];

f) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [2. § 12. pontja, a 16/B. § (1) és (3) bekezdése, a 17/D. § (4) bekezdése]."

(4) Az Fgytv. 57. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában:)

"d) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. § 9. pont, 18. § (8) bekezdés, 29. § (11) bekezdés];"

14. § Az Fgytv.

a) 17/A. § (6) bekezdésében az "érdemben megválaszolni" szövegrész helyébe az "érdemben igazolható megválaszolni" szöveg,

b) 22. § (5) bekezdésében a "(3)" szövegrész helyébe a "(4)" szöveg és a "személy életkorát" szövegrész helyébe a "személy az életkorát" szöveg,

c) 29/A. § (2) bekezdésében az "a) pontja" szövegrész helyébe a "10. pontra" szöveg,

d) 45/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A" szövegrész helyébe a "Törvény eltérő rendelkezése hiányában a" szöveg,

e) 46. § (2) bekezdés b) pontjában az "a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése" szövegrész helyébe az "az (EU) 2020/1828 irányelv 5. cikk (1) bekezdés" szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti az Fgytv. Közérdekű keresetindítás alcíme.

3. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

16. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálattal, valamint az előfizetői panasz intézésével kapcsolatos ügyekben a Hatóság hatásköre kiterjed a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. §-ában, 17/B. § (1), (3)-(3b) bekezdésében, valamint 17/C. §-ában foglalt kötelezettségek betartásának felügyeletére is. A Hatóság e bekezdés alapján indított eljárásában az Fgytv. hivatkozott rendelkezései elektronikus hírközlésre vonatkozó szabálynak minősülnek."

17. § Az Eht. 138. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az előfizetői panasz intézésére és az ügyfélszolgálatra irányadó eljárást egyebekben - az Fgytv. 17/A. §-ában, 17/B. § (1) és (3)-(3b) bekezdésében, valamint 17/C. §-ában foglaltakkal összhangban - a szolgáltató általános szerződési feltételei határozzák meg."

4. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

18. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. § (2) bekezdésében az "-5/E" szövegrész helyébe az "-5/F" szöveg lép.

5. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

19. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki észszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve termék nyelvi, kulturális és szociális - különösen családi kapcsolatokkal összefüggő - vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.

(2) Ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló termék vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által észszerűen előre látható, a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni. Ha a kereskedelmi kommunikáció a családi kapcsolatot, a családi közösséget hangsúlyosan megjeleníti, e bekezdés alkalmazása szempontjából egyértelműen azonosítható csoportnak tekinthető az ilyen kereskedelmi kommunikációval megszólított családtagok köre."

20. § Az Fttv.

1. 1. § (1) bekezdésében az "az áruhoz" szövegrész helyébe az "a termékhez" szöveg,

2. 1. § (4) bekezdés c) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

3. 1. § (5) bekezdés b) pontjában az "árukra" szövegrész helyébe a "termékre" szöveg,

4. 2. § d) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

5. 2. § g) pontjában az "az áru" szövegrészek helyébe az "a termék" szöveg,

6. 2. § h) pontjában az "az áruval" szövegrész helyébe az "a termékkel" szöveg,

7. 3. § (2) bekezdés b) pontjában az "az áruval" szövegrész helyébe az "a termékkel" szöveg,

8. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

9. 6. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

10. 6. § (1) bekezdés c) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

11. 6. § (1) bekezdés d) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

12. 6. § (1) bekezdés e) pontjában az "az áruhoz" szövegrész helyébe az "a termékhez" szöveg,

13. 6. § (1) bekezdés f) pontjában az "az áruhoz" szövegrész helyébe az "a termékhez" szöveg,

14. 6. § (1) bekezdés h) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

15. 6. § (2) bekezdés a) pontjában az "árujával" szövegrész helyébe a "termékével" szöveg,

16. 7. § (5) bekezdés a) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

17. 7. § (5) bekezdés c) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

18. 8. § (1) bekezdésében az "az áruval" szövegrész helyébe az "a termékkel" szöveg,

19. 8. § (2) bekezdés c) pontjában az "áruval" szövegrész helyébe a "termékkel" szöveg,

20. 8. § (2) bekezdés d) pontjában az "árura" szövegrész helyébe a "termékre" szöveg,

21. 9. § (1) bekezdésében az "áru" szövegrész helyébe a "termék" szöveg,

22. 11. § (1) bekezdés a) pontjában az "áru" szövegrész helyébe a "termék" szöveg,

23. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

24. 26/A. § (3) bekezdésében az "az áru" szövegrészek helyébe az "a termék" szöveg,

25. Melléklete 4. pontjában az "áruját" szövegrész helyébe a "termékét" szöveg,

26. Melléklete 5. pontjában az "Áru" szövegrész helyébe a "Termék" szöveg és az "árut" szövegrész helyébe a "terméket" szöveg,

27. Melléklete 6. pontjában az "Áru" szövegrész helyébe a "Termék" szöveg,

28. Melléklete 6. pont a) alpontjában az "áru" szövegrész helyébe a "termék" szöveg,

29. Melléklete 6. pont b) alpontjában az "az árura" szövegrész helyébe az "a termékre" szöveg és az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

30. Melléklete 6. pont c) alpontjában az "áru" szövegrész helyébe a "termék" szöveg,

31. Melléklete 7. pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

32. Melléklete 9. pontjában az "az árunak" szövegrész helyébe az "a terméknek" szöveg és az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

33. Melléklete 11. pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

34. Melléklete 12. pontjában az "az árut" szövegrész helyébe az "a terméket" szöveg,

35. Melléklete 13. pontjában az "áruhoz hasonló áru" szövegrész helyébe a "termékhez hasonló termék" szöveg és az "az árut" szövegrész helyébe az "a terméket" szöveg,

36. Melléklete 14. pontjában az "az áruk" szövegrész helyébe az "a termékek" szöveg,

37. Melléklete 16. pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

38. Melléklete 17. pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

39. Melléklete 18. pontjában az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg és az "az árunak" szövegrész helyébe az "a terméknek" szöveg,

40. Melléklete 20. pontjában az "Az áru" szövegrész helyébe az "A termék" szöveg és az "az áru" szövegrész helyébe az "a termék" szöveg,

41. Melléklete 23. pontjában az "az áruval" szövegrész helyébe az "a termékkel" szöveg,

42. Melléklete 28. pontjában az "áru" szövegrész helyébe a "termék" szöveg és az "árut" szövegrész helyébe a "terméket" szöveg,

43. Melléklete 29. pontjában az "áruért, illetve az áru" szövegrész helyébe a "termékért, illetve a termék" szöveg,

44. Melléklete 30. pontjában az "árut" szövegrész helyébe a "terméket" szöveg

lép.

6. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

21. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában, hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban és általános iskolai tanulókat, valamint hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumi tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére."

7. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

22. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A médiaszolgáltató kérelmére - igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül - a Médiatanács a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz."

23. § (1) Az Mttv. 11. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel -csak kategóriájának megfelelő módon tehető közzé."

(2) Az Mttv. 11. §-a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok műsorkínálatában történő megjelenítésekor vagy a műsorszám felhasználó általi megtekintése előtt jól látható módon fel kell tüntetni a korhatár-kategória megjelölését.

(1b) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás műsorkínálatát tartalmazó felületen és - ha rendelkezik internetes honlappal - a médiaszolgáltató internetes honlapján szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám 9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.

(1c) Az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott előírások nem vonatkoznak azokra a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatókra, amelyek a 22. § (1b) bekezdése szerinti médiatanácsi ajánlás alapján alacsony árbevétellel rendelkező, illetve kisszámú közönséget elérő médiaszolgáltatónak minősülnek.

(1d) Az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a médiaszolgáltató - erre irányuló, a Médiatanácshoz intézett kérelme esetén - a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan is biztosíthatja. Ilyen mentesítés legfeljebb három naptári évre engedélyezhető."

24. § (1) Az Mttv. 110. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint:)

"i) ellátja a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a Digitális Szolgáltatási Koordinátor számára meghatározott feladatokat, valamint"

(2) Az Mttv. 110. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint:)

"j) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat."

25. § (1) Az Mttv. 230. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"f) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelv,"

(2) Az Mttv. 230. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"g) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet."

(3) Az Mttv. 230. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában:)

"c) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról szóló 2008. március 17-i bizottsági határozat,"

(4) Az Mttv. 230. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában:)

"d) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet."

26. § Az Mttv.

a) 110. § nyitó szövegrészében az "ágazat" szövegrész helyébe az "és infokommunikációs ágazat" szöveg,

b) 176. § (1) bekezdés a) pontjában a "vagy 10. § (1)-(3) bekezdését" szövegrész helyébe a "vagy 10. § (1)-(3) bekezdését, vagy 11. §-át," szöveg,

c) 178. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a 187. § (3) bekezdés b) pont" szövegrész helyébe "a 187. § (3) bekezdés b) pontja" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti az Mttv. 9. § (1) bekezdésében a "lineáris" szövegrész.

8. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

28. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvényt a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott, valamint forgalmazott termékek gyártójára, importőrére, forgalmazójára, logisztikai szolgáltatójára, valamint a gyártó meghatalmazott képviselőjére kell alkalmazni."

29. § A Pftv. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"5/A. Akadálymentességi követelményekkel kapcsolatos termék megfelelősége és a CE-jelölés

6/A. § (1) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kinyilvánítja, hogy az alkalmazandó akadálymentességi követelmények teljesítését bizonyították. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 5. § kivételes alkalmazása esetén az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy mely akadálymentességi követelményekre vonatkozik az adott kivétel.

(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat III. mellékletében foglalt minta struktúráját kell követnie. Tartalmaznia kell az 1. mellékletében meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálni kell. A műszaki dokumentációra vonatkozó követelmények nem róhatnak indokolatlan terhet a mikrovállalkozásokra és a kis- és középvállalkozásokra. A dokumentációt le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelyben a terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3) Ha a termék több olyan uniós jogi aktus hatálya alá tartozik, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani az összes ilyen uniós jogi aktus tekintetében. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az érintett jogi aktusok azonosítását, ideértve a kihirdetésükre vonatkozó hivatkozásokat is.

(4) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a termék Aktv. szerinti követelményeknek való megfeleléséért.

(5) A CE-jelölésre a 765/2008/EK Rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(6) A CE-jelölést a terméken vagy annak adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Ha a termék jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokban kell elhelyezni.

(7) A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni.

(8) A piacfelügyeleti hatóság a meglévő mechanizmusokra támaszkodik a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölés nem megfelelő használata esetén meghozza a szükséges intézkedéseket."

30. § A Pftv. 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gazdasági szereplő az (EU) 2019/1020 Rendelet 4. cikk (5) bekezdésében említett jogszabály hatálya alá tartozó termék esetében - a forgalmazó kivételével - köteles az (EU) 2019/1020 Rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátni az (EU) 2019/1020 Rendelet 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott sorrendiség figyelembevétele mellett."

31. § A Pftv. a következő fejezettel egészül ki:

"III/A. FEJEZET

AZ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK TELJESÜLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

9/A. A gyártók kötelezettségei

14/B. § (1) Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek tervezése és gyártása az Aktv. szerinti, alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek megfelelően történt.

(2) A gyártóknak az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelően el kell készíteniük a műszaki dokumentációt, és el kell végezniük vagy el kell végeztetniük az 1. melléklet szerinti megfelelőségértékelési eljárást. Ha az említett eljárás keretében igazolták, hogy a termék megfelel az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a gyártóknak el kell készíteniük az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és el kell helyezniük a CE-jelölést.

(3) A gyártóknak a termék forgalomba hozatalát követően öt évig meg kell őrizniük a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

(4) A gyártóknak gondoskodniuk kell olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek biztosítják a sorozatgyártás az Aktv.-nek való megfelelőségének fenntartását. Megfelelően figyelembe kell venniük a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.

(5) A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy más ilyen elemet helyezzenek el, illetve, ha a termék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, akkor azt, hogy a szükséges információ a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján szerepeljen.

(6) A gyártóknak fel kell tüntetniük a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(7) A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a termékhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek a fogyasztók és egyéb végfelhasználók részére magyar nyelven az e törvényben meghatározottaknak megfelelően. Az ilyen használati utasításnak és tájékoztatónak, illetve bármilyen címkézésnek egyértelműnek, érthetőnek és világosnak kell lennie.

(8) Ha a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg az Aktv. rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek e termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, a gyártók erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket. Ilyen esetekben a gyártóknak nyilvántartást kell vezetniük azokról a termékekről, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, valamint az ilyen termékekhez kapcsolódó panaszokról.

(9) A gyártónak a piacfelügyeleti hatóság indokolt kérelmére meg kell adnia e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. A gyártó együttműködik a piacfelügyeleti hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általa forgalomba hozott termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek és különösen, amely révén biztosítható, hogy a termékek újra megfeleljenek az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

9/B. Meghatalmazott képviselők

14/C. § (1) A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki. A 14/B. § (1) bekezdésében megállapított kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2) A meghatalmazott képviselőnek a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat kell ellátnia. A megbízásban legalább a következők elvégzését kell lehetővé tenni a meghatalmazott képviselő számára:

a) az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció rendelkezésre tartása öt évig a piacfelügyeleti hatóságok részére;

b) valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentáció átadása az említett hatóságnak;

c) az illetékes nemzeti hatóságok kérelmére együttműködés velük minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön a megbízása körébe tartozó termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

9/C. Az importőrök kötelezettségei

14/D. § (1) Az importőr kizárólag megfelelő termékeket hozhat forgalomba.

(2) A termék forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte az 1. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást. Meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a gyártó elkészítette az 1. mellékletben előírt műszaki dokumentációt, a terméken fel van tüntetve a CE-jelölés, és hogy mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a gyártó teljesítette a 14/B. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3) Ha az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy valamely termék nem felel meg az Aktv. szerint alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőr addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőrnek erről tájékoztatnia kell mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4) Az importőröknek a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján fel kell tüntetniük a nevüket, a bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy a bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(5) Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a termékhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek a fogyasztók és más végfelhasználók részére magyar nyelven, az e törvényben meghatározottaknak megfelelően.

(6) Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

(7) Az importőröknek a piacfelügyeleti hatóságok részére öt évig rendelkezésre kell tartaniuk az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítaniuk kell, hogy a műszaki dokumentációt kérésre az említett hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(8) Ha az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg az Aktv. rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek a termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőrök erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket. Ilyen esetekben az importőröknek nyilvántartást kell vezetniük azokról a termékekről, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, valamint az ilyen termékekhez kapcsolódó panaszokról.

(9) Az importőröknek valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére át kell adniuk a meghatározott hatóság részére a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven. Kérésre együtt kell működniük az említett hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általuk forgalomba hozott termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

9/D. A forgalmazók kötelezettségei

14/E. § (1) A termék forgalmazásakor a forgalmazóknak kellő gondossággal kell eljárniuk az Aktv. szerinti követelményekkel kapcsolatban.

(2) A termék forgalmazása előtt a forgalmazóknak ellenőrizniük kell, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven a fogyasztók és más végfelhasználók részére, valamint, hogy a gyártók és az importőrök betartották-e a 14/B. § (5) és (6) bekezdésében, illetve a 14/D. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3) Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy termék nem felel meg az Aktv. szerinti alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, akkor addig nem forgalmazhatja a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a forgalmazónak erről tájékoztatnia kell a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4) A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

(5) Ha valamely forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg az Aktv.-nek, gondoskodik arról, hogy meghozzák azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek az említett termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a forgalmazók erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(6) A forgalmazóknak a piacfelügyeleti hatóság indokolt kérelmére át kell adniuk a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. A forgalmazó együttműködik a piacfelügyeleti hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általuk forgalmazott termékek meg nem felelése az ezen irányelv szerint alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

9/E. Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

14/F. § Egy importőrt vagy forgalmazót az Aktv. alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és rá a 14/B. § szerinti gyártói kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben a saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott terméket, amely befolyásolhatja a termék ezen irányelv szerinti követelményeknek való megfelelését.

9/F. A termékekkel foglalkozó gazdasági szereplők azonosítása

14/G. § A 14/A-14/E. §-ban meghatározott gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok részére bármilyen olyan egyéb gazdasági szereplőt, amely a részükre terméket szállított, valamint bármilyen olyan egyéb gazdasági szereplőt, amely részére terméket szállítottak. A 14/A-14/E. §-ban meghatározott gazdasági szereplőknek a termék részükre történő leszállítását követően öt évig, illetve a termék általuk történő leszállítását követően öt évig képesnek kell lenniük ezen információk bemutatására."

32. § A Pftv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben az (5) bekezdés alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, az érintett gazdasági szereplő a tárgyalás megtartását követő 8 napon belül akkor is előterjesztheti az (1) bekezdés szerinti döntés elleni közigazgatási per megindítására irányuló keresetlevelét, ha a keresetlevél benyújtására rendelkezésre álló határidő már eltelt."

33. § A Pftv. a következő fejezettel egészül ki:

"IV/B. FEJEZET

AZ AKADÁLYMENTESÍTÉSSEL KAPCSOLATBAN A TERMÉKEK PIACFELÜGYELETE

18/B. § (1) A termékekre az (EU) 2019/1020 Rendelet 2. cikk (3) bekezdését, 10. cikk (1)-(2), (5)-(6) bekezdését, 11. cikk (2)-(3), (5) bekezdését és (7) bekezdés a)-b) pontját 14. cikk (1)-(2) és (4) bekezdés a), b), e) és j) pontját, 16. cikk (3) bekezdés g) pontját és (5) bekezdését, 17. cikkét, 18. cikk (1)-(3) bekezdését, 22. cikk (1)-(5) bekezdését, 25. cikk (2)-(4) bekezdését, 26. cikk (1)-(2) bekezdését, 27. cikk (1) bekezdés a)-b) pontját, 28. cikk (2)-(3) bekezdését, 31. cikk (2) bekezdés f) és o) pontját, 33. cikk (1) bekezdés i) és k) pontját, 34. cikk (1) és (3) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha a gazdasági szereplő az Aktv. 5. §-át alkalmazta, az érintett piacfelügyeleti hatóságoknak a termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységük keretében:

a) ellenőrizniük kell, hogy a gazdasági szereplő elvégezte-e az Aktv. 5. §-ában meghatározott értékelést;

b) meg kell vizsgálniuk az értékelést és annak eredményeit, ideértve az Aktv. 2. mellékletében meghatározott kritériumok megfelelő alkalmazását is; és

c) ellenőrizniük kell az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfelelést.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a piacfelügyeleti hatóságok birtokában lévő, a gazdasági szereplőknek az alkalmazandó, az Aktv. szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelésére, valamint az Aktv. 5. §-ában meghatározott értékelésre vonatkozó információkat kérésre és hozzáférhető formában a fogyasztók rendelkezésére bocsássák, kivéve, ha az ilyen információ az (EU) 2019/1020 Rendelet 17. cikke szerint titoktartási okokból nem adható ki.

11/A. Az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek meg nem felelő termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

18/C. § (1) Ha az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az Aktv. hatálya alá tartozó valamely termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az Aktv.-ben meghatározott követelményeknek, akkor haladéktalanul fel kell szólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy a termék a meg nem felelés jellegével arányos, általuk meghatározott észszerű határidőn belül megfeleljen az említett követelményeknek.

(3) A piacfelügyeleti hatóságoknak csak abban az esetben kell felszólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy további észszerű határidőn belül vonja ki a terméket a forgalomból, ha az érintett gazdasági szereplő a (2) bekezdésben említett határidőn belül nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett intézkedésekre az (EU) 2019/1020 Rendelet 18. cikke alkalmazandó.

(5) Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik a joghatóságuk alá tartozó területre, akkor tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(6) A gazdasági szereplőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedés meghozatalra kerüljön az Unióban általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.

(7) Ha az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a (2) bekezdésben említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell hozniuk az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, vagy az adott piacon a forgalomból történő kivonása érdekében.

(8) A piacfelügyeleti hatóságoknak ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(9) A (8) bekezdésben említett tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a meg nem felelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés jellegét és azokat az akadálymentességi követelményeket, amelyeknek a termék nem felel meg, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságoknak külön jelezniük kell, hogy a megfelelés hiánya a következők miatt következett-e be:

a) a termék nem teljesíti az alkalmazandó akadálymentességi követelményeket; vagy

b) a megfelelőség vélelmezését megalapozó, az Aktv. 4. § (1) és (2) bekezdésében említett harmonizált szabványok vagy műszaki előírások hiányosságai.

(10) Az e § alapján eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint - amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel - a kifogásaikról.

(11) Ha a (8) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(12) A piacfelügyeleti hatóság biztosítja, hogy az érintett termék tekintetében haladéktalanul sor kerüljön a megfelelő korlátozó intézkedések meghozatalára, így különösen a terméknek a forgalomból való kivonására.

11/B. Az alaki megfelelés hiánya

18/D. § (1) A 11/A. alcímben foglaltak sérelme nélkül, ha a piacfelügyeleti hatóság a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az adott meg nem felelésnek:

a) a CE-jelölést a 765/2008/EK Rendelet 30. cikkét vagy a 6/A. § (6)-(8) bekezdését megsértve tüntették fel;

b) a CE-jelölést nem tüntették fel;

c) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

d) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

e) a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

f) a 14/B. § (6) bekezdésében, illetve a 14/D. § (4) bekezdésében említett információkat egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

g) a 14/B. vagy a 14/D. §-ban meghatározott bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2) Ha a megfelelés (1) bekezdés szerinti hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a termék forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik a forgalomból történő kivonásáról."

34. § A Pftv. 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ez a törvény a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7., 8., 9., 10., 11., 16., 17., 18, 19., 20., 22. és 30. cikkének való megfelelést szolgálja."

35. § A Pftv. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

36. § A Pftv.

a) 5. alcím címében a "CE megfelelőségi jelölés" szövegrész helyébe a "CE-jelölés" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében a "CE megfelelőségi jelöléssel" szövegrész helyébe a "CE-jelöléssel" szöveg és a "CE megfelelőségi jelölés" szövegrész helyébe a "CE-jelölés" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében a "CE megfelelőségi jelöléssel" szövegrész helyébe a "CE-jelöléssel" szöveg,

d) 6. § (3) bekezdésében a "CE megfelelőségi jelölést" szövegrész helyébe a "CE-jelölést" szöveg és a "CE megfelelőségi jelölés" szövegrész helyébe a "CE-jelölés" szöveg,

e) 6. § (4) bekezdésében a "CE megfelelőségi jelölés" szövegrészek helyébe a "CE-jelölés" szöveg,

f) 7. § (3) bekezdésében a "CE megfelelőségi jelölés" szövegrész helyébe a "CE-jelölés" szöveg,

g) 16. § (7) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(9)" szöveg,

h) 18. § (1) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(9)" szöveg

lép.

9. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

37. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg a 41. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az EGT bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek."

10. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

38. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"10. a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

11. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 9. §, a 24. §, a 25. § és a 26. § a) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. alcím, a 2. §, a 3. §, a 6-8. §, a 12. §, a 13. §, a 14. § c) és e) pontja, a 15. §, a 9. alcím és a 10. alcím 2023. június 25-én lép hatályba.

(4) A 26. § b) és c) pontja és a 27. § 2024. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 29. §, a 31. §, a 33-35. § és az 1. melléklet 2025. június 28-án lép hatályba.

12. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

40. § E törvény 22-24. §-a és 26-27. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

13. Az Európai Unió jogának való megfelelés

41. § (1) E törvény

a) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv irányelvnek,

b) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

c) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

d) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2022. évi LXI. törvényhez

"1. melléklet

Megfelelőségértékelési eljárás-termékek

1. Belső gyártásellenőrzés

A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz az ezen melléklet 2., 3. és 4. pontjában megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett termékek megfelelnek az ezen irányelv szerinti követelményeknek.

2. Műszaki dokumentáció

A gyártónak ki kell dolgoznia a műszaki dokumentációt. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak ellenőrzését, hogy a termék megfelel-e a a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 3. § (1) és (3) bekezdésében említett akadálymentességi követelményeknek, és amennyiben a gyártó az Aktv. 5. §-át alkalmazta, annak bizonyítását, hogy az érintett akadálymentességi követelmények a termék alapvető módosulását vezetnék be, vagy aránytalan terhet jelentenének. A műszaki dokumentációban csak az alkalmazandó követelményeket kell meghatározni és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - ismertetni kell a termék tervét, gyártását és működését.

A műszaki dokumentációnak - értelemszerűen - legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)a termék általános leírása;
b)a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált
szabványok és műszaki előírások felsorolása, amelyek
hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették,
illetve azokban az esetekben, amikor ezeket a harmonizált
szabványokat vagy műszaki előírásokat nem alkalmazzák,
azon megoldások leírása, amelyeket a 4. cikkben említett
akadálymentességi követelmények teljesítése érdekében
alkalmaztak; részlegesen alkalmazott harmonizált szabványok
vagy műszaki előírások esetében a műszaki dokumentációban
fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták.

3. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a termékek megfeleljenek a 2. pont szerinti műszaki dokumentációnak és az Aktv. szerinti akadálymentességi követelményeknek.

4. A CE-jelölés és az EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1.A gyártónak fel kell tüntetnie az ebben az irányelvben említett
CE-jelölést minden olyan terméken, amely eleget tesz
az ezen irányelv szerinti alkalmazandó követelményeknek.
4.2.A gyártónak a termék mindegyik modelljére vonatkozóan
írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban azonosítani kell azt
a terméket, amelyre vonatkozóan azt elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett
hatóság kérelmére hozzáférhetővé kell tenni.

5. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségeit a gyártó nevében és felelősségére a gyártó meghatalmazott képviselője is teljesítheti, mennyiben ez szerepel a megbízásban."

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére