2022. évi XVII. törvény

a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól[1]

Magyarország elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa olyan termékek és szolgáltatások biztosítását, amelyekhez fogyatékosságtól függetlenül minden személy a lehető legteljesebb mértékben hozzáférhet, valamint amellett, hogy elősegítse az akadálymentes termékek és szolgáltatások belső piacon történő szabad mozgását. Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény rendelkezéseit

a) az általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszerek és az ezekhez a hardverrendszerekhez alkalmazott operációs rendszerek;

b) az önkiszolgáló terminálok (beleértve ezek hardverét és szoftverét is), ezen belül a fizetési terminálok, a (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokhoz használt önkiszolgáló terminálok (bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták, utasfelvételi automaták, interaktív önkiszolgáló információs terminálok, kivéve a járművek, a repülőgépek, a hajók és a vasúti járművek szerves részeként beépített terminálokat);

c) az interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező, elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt fogyasztói végberendezések;

d) az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezések és

e) az e-könyv-olvasók

gazdasági szereplők általi gyártására és forgalmazására kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatások, kivéve a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokat;

b) az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások;

c) a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások következő elemei azzal, hogy a városi, az elővárosi és a regionális közlekedési szolgáltatások tekintetében csak a ce) alpontot kell alkalmazni:

ca) a honlapok,

cb) a mobileszköz-alapú szolgáltatások, ideértve a mobilalkalmazásokat is,

cc) az elektronikus menetjegyek és elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatások,

cd) a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtás (ezen belül célzottan a fogyatékos személyek részére az utazásukhoz szükséges tájékoztatásnyújtás), beleértve a valós idejű utazási információkról - honlapokon, mobileszköz-alapú szolgáltatásokon, interaktív információs képernyőkön, valamint interaktív önkiszolgáló terminálokon keresztül - történő tájékoztatást is, amely az információs képernyők tekintetében a Magyarország területén található interaktív képernyőkre korlátozódik,

ce) interaktív önkiszolgáló terminálok (beleértve ezek hardverét és szoftverét is) által nyújtott szolgáltatások, kivéve a járművek, a repülőgépek, a hajók és a vasúti járművek szerves

részeként beépített, a személyszállítási szolgáltatások bármely részének nyújtásához használt terminálokat;

d) a lakossági banki szolgáltatások;

e) az elektronikus könyvek és dedikált szoftverek;

f) az e-kereskedelmi szolgáltatások

gazdasági szereplők által a fogyasztók részére történő biztosítására kell alkalmazni.

(3) E törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni a honlapok és a mobilalkalmazások következő tartalmaira:

a) az online térképek és térképszolgáltatások, feltéve, hogy a navigációs célra szánt térképek esetében az alapvető információkat akadálymentes digitális formában bocsátják rendelkezésre;

b) a harmadik fél tulajdonát képező olyan tartalmak, amelyeket nem az érintett gazdasági szereplő finanszírozott vagy fejlesztett ki, és nem tartoznak annak ellenőrzése alá.

(4) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásokra is.

2. § E törvény alkalmazásában

1. audiovizuális médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 1a. pontjában meghatározott szolgáltatás;

2. audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatás: az elektronikus hírközlési hálózatok által közvetített olyan szolgáltatás, amely célja audiovizuális médiaszolgáltatások azonosítása, kiválasztása, megtekintése és az azokra vonatkozó információk szerzése, valamint bármely olyan biztosított jellemző - különösen felirat a siket és a nagyothalló személyek számára, jelnyelvi tolmácsolás a jelnyelvet használók számára, hangos leírás és hangos feliratozás -, amely célja, hogy az Mttv. 39. §-ában meghatározottaknak megfelelően a szolgáltatásokat akadálymentessé tegyék, ideértve az elektronikus műsorújságot is;

3. audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezés: olyan berendezés, amelyek fő rendeltetése az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása;

4. autóbuszos személyszállítási szolgáltatás: az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU rendelet) 2. cikk (1) és (2) bekezdése hatálya alá tartozó szolgáltatás;

5. általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszer: lakossági használatra szánt olyan hardverkombináció, amely komplett számítógépet alkot, jellemzője a sokoldalú alkalmazhatóság és a megfelelő szoftverrel a fogyasztó által végzett leggyakoribb számítástechnikai feladatok végrehajthatósága (a személyi számítógépek, különösen az asztali számítógépek, a laptopok, az okostelefonok és a táblagépek);

6. dedikált szoftver: a digitális fájlokhoz való hozzáférésre, az azokban való navigálásra, olvasásra és azok használatára szolgáló szoftver, ideértve a mobileszköz-alapú szolgáltatásokat, mobilalkalmazásokat is, az e-könyv-olvasó kivételével;

7. elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 16. pontjában meghatározott szolgáltatás;

8. elektronikus könyv: valamely könyv elektronikus - hozzáférhető, navigálható, olvasható és használható - változatát megjelenítő digitális fájlok biztosításából álló szolgáltatás;

9. elektronikus menetjegy: olyan rendszer, amelyben az utazásra jogosító dokumentumok - egyszeri vagy többszöri utazásra jogosító jegyek, bérletek vagy utazási kreditek - tárolása elektronikus módon történik egy fizikai utazási bérleten vagy más eszközön, azok nyomtatott papíralapú jegyként történő használata helyett;

10. elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatás: olyan rendszer, amelyben a személyszállítás igénybevételére jogosító elektronikus menetjegyek megvásárlása interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező eszköz használatával történik, és azt a vásárló elektronikus formátumban kapja kézhez, amely lehetővé teszi, hogy azt nyomtatott papíralapú jegyként vagy utazása során interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező mobil eszköz felhasználásával bemutassa;

11. e-kereskedelmi szolgáltatás: távolról, honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon keresztül, elektronikus úton, a fogyasztó egyéni kérésére, a fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatás;

12. e-könyv-olvasó: elektronikus könyv-fájlokhoz való hozzáférésre, az azokban való navigálásra, olvasásra és azok használatára szolgáló dedikált eszköz, ideértve a hardvert és a szoftvert is;

13. fizetési terminál: olyan berendezés, amelynek fő rendeltetése, hogy fizikai értékesítési pontokon - nem virtuális környezetben - lehetővé tegye a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést;

14. fogyasztó: bármely természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból az adott terméket megvásárolja vagy az adott szolgáltatást igénybe veszi;

15. fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti személy;

16. forgalmazás: valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

17. forgalmazó: az a gyártótól vagy az importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely terméket forgalmaz;

18. forgalomba hozatal: valamely termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

19. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó vagy a szolgáltató;

20. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy terméket gyárt, vagy aki vagy amely saját neve vagy védjegye alatt egy terméket terveztet vagy gyártat és forgalmaz;

21. harmonizált szabvány: az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1025/2012/EU rendelet) 2. cikk 1. pont c) alpontjában meghatározott szabvány;

22. illetékes segélyszolgálati állomás: az egységes európai segélyhívó számra és a nemzeti segélyhívó számokra irányuló segélyhívásokról szóló jogszabályban meghatározott állomás;

23. importőr: az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

24. interaktív számítástechnikai kapacitás: ember és eszköz közötti interakciót támogató, adat-, hang- vagy videofeldolgozást és -továbbítást lehetővé tevő funkció, vagy ezek bármilyen kombinációja;

25. lakossági banki szolgáltatás: a következő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére:

a) a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó hitel,

b) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek közül a megbízás felvétele és továbbítása, a megbízás végrehajtása az ügyfél javára, a portfóliókezelés és a befektetési tanácsadás, valamint a kiegészítő szolgáltatási tevékenységek közül a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, a befektetési hitel nyújtása, a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés, valamint a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltatás,

d) a fizetési számlához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás, a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére, valamint a folyószámlahitel és a fizetési műveletnek a fizetési számla egyenlege vagy a folyószámlahitel hallgatólagos túllépéséből történő teljesítése,

e) az elektronikus pénz kibocsátása;

26. légi személyszállítási szolgáltatás: a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1107/2006/EK rendelet) 2. cikk l) pontjában meghatározott kereskedelmi célú légi utasszállítás, valamely repülőtérről való indulás, repülőtéren való átszállás vagy repülőtérre való érkezés esetén, amennyiben a repülőtér valamely tagállam területén található, ideértve az olyan légi járatokat is, amelyek valamely harmadik országban található repülőtérről indulnak egy valamely tagállam területén lévő olyan repülőtérre, ahol a szolgáltatásokat uniós légi fuvarozók nyújtják;

27. meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy bizonyos feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;

28. mikrovállalkozás: olyan, 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amely éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg;

29. műszaki előírás: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott előírás, amely eszközül szolgál a valamely termékre vagy szolgáltatásra alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfeleléshez;

30. operációs rendszer: olyan szoftver, amely többek között kezeli a perifériahardvert összekapcsoló interfészt, ütemezi a feladatokat, elosztja a tárolóhelyet, és a felhasználó számára alapértelmezett interfészt - ezen belül grafikus felhasználói interfészt - biztosít azokban az esetekben, amikor nem fut alkalmazás, függetlenül attól, hogy az ilyen szoftver az általános lakossági felhasználású számítógépes hardver szerves része-e vagy különálló szoftver, amelynek rendeltetése, hogy általános lakossági felhasználású számítógépes hardveren fusson, nem tartozik ide az operációs rendszer betöltésekor vagy telepítésekor szükséges operációsrendszer-betöltő program, az input-output alaprendszer vagy egyéb firmware;

31. regionális közlekedési szolgáltatás: olyan vasúti, autóbuszos, metró-, villamos- és trolibusz-szolgáltatás, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 27. pontja szerinti regionális személyszállítási szolgáltatás, amely fő célja egy régió szállítási igényeinek a kielégítése, ideértve a határokon átnyúló régiókat is;

32. segélyhívás: az Eht. 188. § 117. pontjában meghatározott hívás;

33. segélyszolgálati állomás: az Eht. 188. § 120. pontjában meghatározott állomás;

34. személyszállítási szolgáltatás: a 4., 26., 31. és 40-42. pont szerinti szolgáltatás;

35. szolgáltatás: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 2. § l) pontjában meghatározott, az 1. § hatálya alá tartozó tevékenység;

36. szolgáltató: a Szolg. tv. 2. § m) pontjában meghatározott vállalkozás;

37. támogató-segítő technológia: olyan áru, berendezés, szolgáltatás vagy termékrendszer, a szoftvert is ideértve, amelynek rendeltetése a fogyatékos személyek funkcionális képességeinek fokozása, fenntartása, helyettesítése vagy javítása, illetve a károsodások, a tevékenységi korlátozottságok és a részvételi akadályok enyhítése és kompenzálása;

38. termék: egy gyártási folyamat révén előállított olyan, az 1. § hatálya alá tartozó anyag, készítmény vagy áru, amely nem tartozik az élelmiszer, takarmány, élő növény vagy állat, emberi eredetű termék vagy a közvetlenül a növények vagy állatok jövőbeli reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű termék kategóriába;

39. valós idejű szöveg: kétpontos kapcsolaton vagy többpontos konferenciaalkalmazáson keresztül használt olyan szöveges kommunikációs forma, ahol a beírt szöveg oly módon kerül továbbításra, hogy a felhasználó a kommunikációt karakteralapú formátumban folyamatosnak érzékeli;

40.[2] vasúti személyszállítási szolgáltatás: a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/782 rendelet] 2. cikkében meghatározott szolgáltatás;

41. városi és elővárosi közlekedési szolgáltatás: olyan vasúti, autóbuszos, metró-, villamos- és trolibusz-szolgáltatás, valamint az Sztv. 2. § 6. pontja szerinti elővárosi személyszállítási szolgáltatás és az Sztv. 2. § 8. pontja szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás, amely fő célja egy városközpont vagy agglomeráció szállítási igényeinek, továbbá az ilyen központ vagy agglomeráció és vonzáskörzete között felmerülő szállítási igényeknek a kielégítése, beleértve a határokon átnyúló agglomerációkat is;

42. vízi személyszállítási szolgáltatás: a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24-i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1177/2010/EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatás, az 1177/2010/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatás kivételével.

2. Akadálymentességi követelmények

3. § (1) A gazdasági szereplő kizárólag olyan terméket hozhat forgalomba és kizárólag olyan szolgáltatást nyújthat, amely megfelel az 1. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek (a továbbiakban: akadálymentességi követelmény).

(2) A gazdasági szereplő biztosítja a munkavállalók folyamatos képzését az akadálymentes termékek és szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében. A képzés kiterjed a tájékoztatási, a tanácsadási és a reklámtevékenységekre is.

(3) A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásnak nem kell megfelelnie az 1. melléklet 3. és 4. pontja szerinti akadálymentességi követelményeknek, és mentesül az akadálymentességi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos e törvényben előírt kötelezettségek teljesítése alól.

(4) Az akadálymentességi követelményeknek való megfelelést a szolgáltató abban az esetben is biztosítja, ha a szolgáltatást vagy annak egy részét harmadik fél alvállalkozóként nyújtja.

(5) A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó, a szolgáltatásokat igénybe vevők által használt épített környezetre vonatkozó akadálymentességi követelményeket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.

4. § (1) Ha az akadálymentességi követelmények részletes műszaki előírásait - az 1025/2012/EU rendelettel összhangban - harmonizált szabvány állapítja meg, és annak hivatkozása az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre kerül, akkor azon termékekről és szolgáltatásokról, amelyek megfelelnek e harmonizált szabványoknak vagy azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek, amelyekre e szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(2) Ha az Európai Bizottság közzétett harmonizált szabvány hiányában végrehajtási jogi aktust fogad el műszaki előírások meghatározására, műszaki előírásokat tesz közzé, akkor azon termékekről és szolgáltatásokról, amelyek megfelelnek e műszaki előírásoknak vagy azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek, amelyekre e műszaki előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(3) A személyszállítási szolgáltatások területén az akadálymentesen hozzáférhető információk nyújtására és az akadálymentes hozzáféréssel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó,

a) a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az 1107/2006/EK rendelet,

c)[3] az (EU) 2021/782 rendelet,

d) az 1177/2010/EU rendelet,

e) a 181/2011/EU rendelet,

f) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

g) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról szóló miniszteri rendelet

által meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltatásokat az akadálymentességi követelményeknek megfelelő szolgáltatásnak kell tekinteni.

(4) Ha e törvény a (3) bekezdés szerinti rendeletekben meghatározottakon túl további követelményekről rendelkezik, ezeknek a további követelményeknek teljes mértékben meg kell felelni.

(5) Bármely olyan termékről vagy szolgáltatásról, amelynek jellemzői, elemei és funkciói megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek, az 1. melléklet 6. pontjában meghatározottak fennállása esetén vélelmezni kell, hogy az teljesíti az uniós jogi aktusokban, illetve az uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló jogszabályokban meghatározott kötelezettségeket az adott jellemzők, elemek és funkciók akadálymentessége vonatkozásában, kivéve, ha az egyéb uniós jogi aktusok, illetve az uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló jogszabályok másképp rendelkeznek.

5. § (1) Az akadálymentességi követelmények olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben a megfelelés

a) nem tesz szükségessé a termékben vagy a szolgáltatásban olyan jelentős módosítást, amely a termék vagy szolgáltatás lényegi tulajdonságainak alapvető módosulását eredményezi és

b) nem jelent aránytalan terhet a gazdasági szereplő számára.

(2) Ha a gazdasági szereplő saját forrásain kívül más forrásból származó, az akadálymentes hozzáférés javítása céljából nyújtott finanszírozásban részesül, nem hivatkozhat az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételre.

(3) Ha a gazdasági szereplő egy adott termék vagy szolgáltatás esetében az (1) bekezdés szerinti feltételre hivatkozik, - a mikrovállalkozás kivételével - erről tájékoztatja az ellenőrző hatóságot, illetve azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek területén a szolgáltatást nyújtja.

(4) A gazdasági szereplő - a termékekkel foglalkozó mikrovállalkozás kivételével - az indokok részletes bemutatásával írásbeli értékelést készít az (1) bekezdésben foglaltak fennállásáról. Az aránytalan teher fennállásának megítélése során a gazdasági szereplő mérlegeli, hogy a szükséges intézkedések túlzott szervezési vagy pénzügyi terhet rónának-e rá, figyelembe véve azt is, hogy az intézkedések várhatóan milyen haszonnal járnának a fogyatékos személyek számára. Az aránytalan teher megállapítása céljából végzett értékelés szempontrendszerét a 2. melléklet tartalmazza. Az ellenőrző hatóság felhívására a mikrovállalkozás átadja az értékelés szempontjából lényeges adatokat és információkat.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti értékelés alapján az adott szolgáltatás nyújtására használt valamennyi önkiszolgáló terminál akadálymentességi követelményeknek való megfelelése aránytalan terhet jelentene, a szolgáltatónak az akadálymentességi követelményeknek olyan mértékben kell megfelelnie, hogy azok ne rójanak rá aránytalan terhet.

(6) A (4) bekezdés szerinti értékelést a szolgáltató

a) a nyújtott szolgáltatás módosítása esetén vagy

b) az ellenőrző hatóság felhívására,

de legalább ötévente felülvizsgálja.

(7) A gazdasági szereplő a (4) bekezdés szerinti értékelést az adott termék utolsó forgalmazásától, illetve az adott szolgáltatás utolsó nyújtásától számított öt évig megőrzi. Az ellenőrző hatóság felhívására a gazdasági szereplő az értékelés egy példányát a hatóság rendelkezésére bocsátja.

3. A gazdasági szereplők kötelezettségei

6. § (1) A szolgáltató a 3. mellékletben foglaltak szerint értékeli és dokumentálja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás miként teljesíti az akadálymentességi követelményeket. A dokumentációt írásos és szóbeli formában - a fogyatékos személyek számára is akadálymentesen hozzáférhető módon - nyilvánosságra kell hozni. A szolgáltató a dokumentációt mindaddig megőrzi, amíg a szolgáltatást nyújtja.

(2) A szolgáltató gondoskodik arról, hogy a szolgáltatás folyamatosan megfeleljen az akadálymentességi követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltató figyelemmel kíséri a szolgáltatás biztosítását befolyásoló jellemzők, az akadálymentességi követelmények, illetve a rá vonatkozó harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változását.

(3) Ha a szolgáltató úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa biztosított szolgáltatás nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, köteles haladéktalanul meghozni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek a szolgáltatás akadálymentességének biztosításához.

(4) Ha a szolgáltatás nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, a szolgáltató erről haladéktalanul tájékoztatja az ellenőrző hatóságot, illetve azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek területén a szolgáltatást nyújtja, és részletesen ismerteti a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(5) A szolgáltató az ellenőrző hatóság felhívására átadja a hatóság részére a szolgáltatás akadálymentességi követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükséges valamennyi információt és dokumentációt.

7. § A gazdasági szereplő termékekre vonatkozó akadálymentességi követelmények teljesülésével kapcsolatos kötelezettségeit a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény tartalmazza.

4. Ellenőrzés és végrehajtás

8. § (1) Az akadálymentességi követelmények teljesülésével kapcsolatos végrehajtási és ellenőrzési feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt ellenőrző hatóság látja el.

(2) A szolgáltatások akadálymentességi követelményeknek való megfelelésével összefüggésben az ellenőrző hatóság

a) ellenőrzi az 5. § (1) bekezdése szerinti feltétel fennállását,

b) ellenőrzi, hogy a szolgáltató elvégezte-e az 5. § (4) bekezdése szerinti értékelést, és megvizsgálja annak helytállóságát,

c) ellenőrzi az akadálymentességi követelményeknek való megfelelést,

d) kérelemre eljár az akadálymentességi követelmények teljesítésével kapcsolatos ügyekben, és

e) ellenőrzi az akadálymentességi követelményeknek való meg nem felelés esetén megállapított hiányosságok kezelésére tett korrekciós intézkedéseket.

(3) Ha az ellenőrzés eredményeként az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatás nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívhatja a jogsértő gazdasági szereplőt a jogszabályok betartására, valamint egyeztetést kezdeményez arról, hogy az érintett gazdasági szereplő milyen határidővel vállalja az ellenőrzéssel megállapított hiányosságok kezelését.

(4) Ha a jogsértő gazdasági szereplő a (3) bekezdés szerinti egyeztetésben nem működik együtt, vagy a megállapított határidő alatt nem gondoskodik az akadálymentesítési követelmények teljesítéséről, az ellenőrző hatóság a gazdasági szereplővel szemben közigazgatási bírságot szab ki.

(5) Az ellenőrző hatóság feladatai ellátása során együttműködik a fogyatékos személyekkel és az őket, illetve érdekeiket képviselő szervezetekkel.

(6) A fogyasztó az ellenőrző hatóságnál, illetve bíróság előtt eljárást indíthat annak érdekében, hogy az akadálymentességi követelmények érvényesüljenek.

(7) A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött szervezetet, továbbá a fogyatékos személyek érdekeinek képviseletét ellátó egyesületet és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyatékos személyek érdekeinek védelmére létrejött szervezetet a fogyasztó által az ellenőrző hatóság előtt indított hatósági eljárásban megilletik az ügyfél jogai, valamint az ellenőrző hatóság előtt eljárást indíthatnak, ha az akadálymentességi követelmények megsértése vagy annak közvetlen veszélye a fogyasztók pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

(8) A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött szervezet, továbbá a fogyatékos személyek érdekeinek képviseletét ellátó egyesület és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyatékos személyek érdekeinek védelmére létrejött szervezet közérdekű per indítására jogosult, illetve a fogyasztó által indított perbe a fogyasztó pernyertessége érdekében beavatkozhat annak érdekében, hogy az akadálymentességi követelmények érvényesüljenek.

(9) A (8) bekezdés szerinti közérdekű pert a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.

(10) Ha ugyanazon jogsértés tekintetében az ellenőrző hatóság, illetve a bíróság előtt is eljárás indul, az ellenőrző hatóság az eljárását az ügy jogerős bírósági elbírálásáig felfüggeszti, és az erről hozott végzést közli a bírósággal.

(11) A bíróság a jogsértés tárgyában hozott jogerős határozatát vagy az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztő végzését megküldi az ellenőrző hatóságnak. Az ellenőrző hatóság eljárása során a bíróság határozatának kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el.

(12) A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően ugyanazon jogsértés tekintetében

a) azonos személy ellen elkövetett jogsértés miatt eljárás nem indítható,

b) más személy ellen elkövetett jogsértés esetén az ellenőrző hatóság a bíróság jogerős határozatában megállapított tényállást alapul véve jár el.

(13) Az ellenőrzésre, a végrehajtásra, valamint a közigazgatási szankció megállapításának szempontrendszerére, a közigazgatási bírság megfizetésének módjára és összegére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendelete tartalmazza.

(14) Az ellenőrző hatóság ötévente jelentést tesz az Európai Bizottságnak az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről és az ellenőrzések eredményeiről.

5. Záró rendelkezések

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az ellenőrző hatóságot,

b) állapítsa meg az ellenőrzésre, a végrehajtásra, valamint a közigazgatási szankció megállapításának szempontrendszerére, a közigazgatási bírság megfizetésének módjára és összegére vonatkozó részletes szabályokat.

10. § Ez a törvény 2025. június 28-án lép hatályba.

11. § E törvény rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően forgalomba hozott termékekre és nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni, ideértve az e törvény hatálybalépését követően forgalomba hozott, harmadik országokból behozott használt termékeket is.

12. § (1) Az e törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni a honlapok és a mobilalkalmazások

a) e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett, előzetesen rögzített időalapú média-,

b) e törvény hatálybalépését megelőzően irodai fájlformátumban közzétett és

c) e törvény hatálybalépését követően nem frissülő vagy nem szerkesztett, archívnak minősülő

tartalmaira.

(2) E törvény nem érinti a hatálybalépését megelőzően megkötött, az e törvényben foglalt követelményeknek nem megfelelő szolgáltatási szerződéseket a lejáratuk időpontjáig, de legfeljebb 2030. június 28-áig.

(3) A szolgáltatók által a szolgáltatások nyújtásához az e törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen használt, az e törvényben foglalt követelményeknek nem megfelelő önkiszolgáló terminálok továbbra is használatban maradhatnak a gazdaságilag hasznos élettartamuk végéig, de legfeljebb a használatba vételüket követő 20 évig.

(4) 2030. június 28-áig a szolgáltatók továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat olyan, az e törvényben foglalt követelményeknek nem megfelelő termékek felhasználásával, amelyeket 2030. június 28-a előtt jogszerűen használtak hasonló szolgáltatások nyújtására.

13. § A 8. § (14) bekezdése szerinti jelentést első alkalommal 2030. január 31-éig kell az Európai Bizottság részére megküldeni.

14. § Ez a törvény a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

15. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény II. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények

11/A. § Az e fejezetben foglalt rendelkezésekkel összhangban a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények megvalósítására vonatkozó részletes szabályokat törvény tartalmazza."

16. § Az Eht.

a) 83. § (3a) bekezdésében és 182. § (3) bekezdés 40. pontjában a "kis hatótávolságú" szövegrész helyébe a "kis területi lefedésű" szöveg,

b) 94. § (7) bekezdésében a "Kis hatótávolságú" szövegrész helyébe a "Kis területi lefedésű" szöveg,

c) 188. § 16. pont c) alpontjában a "gépek közötti szolgáltatást" szövegrész helyébe a "gépek közötti szolgáltatás nyújtására használt átviteli szolgáltatást" szöveg,

d) 188. § 43. pontjában a "Gépek közötti szolgáltatás" szövegrész helyébe a "Gépek közötti szolgáltatás nyújtására használt átviteli szolgáltatás" szöveg,

e) 188. § 74. pontjában a "Készenléti segélyszolgálat" szövegrész helyébe a "Segélyhívó szolgálat" szöveg,

f) 188. § 96. pontjában a "gépek közötti szolgáltatások" szövegrész helyébe a "gépek közötti szolgáltatás nyújtására használt átviteli szolgáltatások" szöveg,

g) 188. § 117. pontjában a "készenléti segélyszolgálatoktól" szövegrész helyébe a "segélyhívó szolgálatoktól" szöveg

lép.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2022. évi XVII. törvényhez

A TERMÉKEKRE ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. A termékekre vonatkozó általános akadálymentességi követelmények

1.1. A termékeket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat, továbbá lehetőség szerint a terméken belül vagy a terméken akadálymentesen hozzáférhető információkat kell mellékelni a működésükről és az akadálymentességi jellemzőikről.

1.2. A tájékoztatás nyújtására vonatkozó követelmények:

1.2.1. a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információknak (címkézés, használati utasítás és figyelmeztetés) a következő feltételeknek kell megfelelniük:

1.2.1.1. egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell megjeleníteni;

1.2.1.2. közérthető módon kell megjeleníteni;

1.2.1.3. a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

1.2.1.4. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell megjeleníteni;

1.2.2. a termék használatára - többek között a termék akadálymentességi funkcióira, azok aktiválására és a támogató- segítő megoldásokkal való interoperabilitásukra - vonatkozó használati utasításokat, amelyek nem szerepelnek magán a terméken, hanem amelyeket a termék használata során vagy egyéb módokon, így például honlapon bocsátanak rendelkezésre, a termék forgalomba hozatala során nyilvánosságra kell hozni, az alábbiak szerint:

1.2.2.1. egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell megjeleníteni;

1.2.2.2. közérthető módon kell megjeleníteni;

1.2.2.3. a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

1.2.2.4. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell megjeleníteni;

1.2.2.5. ami a tartalmukat illeti, olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon, illetve egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módokon meg lehessen őket jeleníteni;

1.2.2.6. a nem szöveges tartalom alternatív megjelenítésének kell kísérnie;

1.2.2.7. a termék felhasználói felületének leírásával (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) kell kiegészíteni az 1.3. ponttal összhangban; a leírásnak meg kell jelölnie az 1.3. pont minden egyes alpontjával kapcsolatban azt, hogy a termék rendelkezik-e az ott említett jellemzőkkel;

1.2.2.8. a termék azon funkcióinak leírásával kell kiegészíteni az 1.3. ponttal összhangban, amelyek a fogyatékos személyek igényeinek kiszolgálását célozzák; a leírásnak meg kell jelölnie az 1.3. pont minden egyes pontjával kapcsolatban azt, hogy a termék rendelkezik-e az ott említett jellemzőkkel;

1.2.2.9. a termék és a támogató-segítő eszközök közötti interfészként működő szoftver és hardver leírásával kell kiegészíteni; a leírásnak tartalmaznia kell egy olyan listát, amely felsorolja azokat a támogató-segítő eszközöket, amelyeket a termékkel együtt teszteltek.

1.3. A felhasználói felület és a funkciók kialakítása:

A terméknek - ideértve a felhasználói felületet is - olyan jellemzőkkel, elemekkel és funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik a fogyatékos személyek számára a termékhez való hozzáférést, a termék érzékelését, működtetését, megértését és vezérlését, a következők biztosítása révén:

1.3.1. amennyiben a termék - többek között személyek közötti - kommunikációt, működtetést, tájékoztatást, vezérlést és tájékozódást tesz lehetővé, akkor azt egynél több érzékszervi csatornán keresztül kell tennie; ennek ki kell terjednie a vizuális, akusztikus, szóbeli és taktilis kommunikációs elemek alternatíváinak biztosítására is;

1.3.2. amennyiben a termék beszéd alkalmazásával működik, akkor a kommunikációhoz, a működtetés vezérléséhez és a tájékozódáshoz a beszéd és a hangbevitel mellett alternatív módokat is biztosítani kell;

1.3.3. amennyiben a termék vizuális elemeket alkalmaz, akkor a kommunikációhoz, a tájékoztatáshoz és a működtetéshez rugalmas nagyítási, fényerő-beállítási és kontrasztbeállítási lehetőségeket kell biztosítani, továbbá gondoskodni kell az interfészen való navigálást segítő programokkal és támogató-segítő eszközökkel való interoperabilitásról;

1.3.4. amennyiben a termék színek felhasználásával közöl információt, jelez egy tevékenységet, kér választ vagy azonosít elemeket, akkor a színek mellett alternatívát kell biztosítani;

1.3.5. amennyiben a termék hangjelzések felhasználásával közöl információt, jelez tevékenységet, kér választ vagy azonosít elemeket, akkor a hangjelzések mellett alternatívát kell biztosítani;

1.3.6. amennyiben a termék vizuális elemeket használ, akkor rugalmas lehetőségeket kell biztosítania a kép tisztaságának javítására;

1.3.7. amennyiben a termék audiorendszerrel rendelkezik, akkor biztosítania kell a hangerő és a sebesség felhasználó általi szabályozását, és kiterjedt audiotulajdonságokkal kell rendelkeznie, ideértve a környező termékekből eredő hangjelzésekkel való interferencia csökkentésének lehetőségét és a hang tisztaságát;

1.3.8. amennyiben a termék manuális műveleteket és vezérlést igényel, akkor biztosítani kell a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás alternatíváit, elkerülve azt, hogy a használathoz egyidejűleg több vezérlési tevékenységet kelljen végezni, továbbá érintéssel felismerhető alkotórészeket kell tartalmaznia;

1.3.9. el kell kerülni, hogy a termékhez kiterjedt mozgástartománnyal és jelentős erőkifejtéssel működtethető üzemmódokra legyen szükség;

1.3.10. el kell kerülni, hogy a termék használata a fogyasztónak fényérzékenység miatt rohamokat okozzon;

1.3.11. a terméknek védenie kell a felhasználó magánéletét az akadálymentességi jellemzők használata közben;

1.3.12. a terméknek alternatívát kell biztosítania a biometrikus azonosítás és vezérlés mellett;

1.3.13. a terméknek biztosítania kell a funkcionalitás következetességét, valamint elegendő és rugalmas időkeretet kell biztosítania az interakcióhoz;

1.3.14. a terméknek a támogató-segítő technológiákkal interfészként működő szoftverrel és hardverrel kell rendelkeznie;

1.3.15. a terméknek meg kell felelnie a következő különös követelményeknek:

1.3.15.1. az önkiszolgáló termináloknak:

1.3.15.1.1. a szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük;

1.3.15.1.2. lehetővé kell tenniük saját fülhallgató használatát;

1.3.15.1.3. ha meghatározott időn belüli reagálásra van szükség, több érzékszervi csatornán keresztül kell figyelmeztetniük a felhasználót;

1.3.15.1.4. lehetőséget kell biztosítaniuk a rendelkezésre álló idő meghosszabbítására;

1.3.15.1.5. amennyiben nyomógombok és kapcsolók állnak rendelkezésre, megfelelő kontraszttal, valamint érintéssel felismerhető nyomógombokkal és kapcsolókkal kell rendelkezniük;

1.3.15.1.6. akadálymentességi jellemző aktiválása nélkül is alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ilyen jellemzőt igénylő felhasználó be tudja őket kapcsolni;

1.3.15.1.7. ha a termék audiorendszerrel rendelkezik, illetve hangjelzéseket használ, meg kell felelnie az uniós szinten elérhető támogató-segítő eszközöknek és technológiáknak, ideértve az olyan, hallást segítő technológiákat is, mint például a hallókészülékek, a telefonorsók, a cochleáris implantátumok és a hallássegítő eszközök;

1.3.15.2. az e-könyv-olvasóknak szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük;

1.3.15.3. az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezéseknek:

1.3.15.3.1. amennyiben e termékek a hang mellett szövegképességgel is rendelkeznek, biztosítaniuk kell a valós idejű szöveg kezelését, és támogatniuk kell a hifi hangminőséget;

1.3.15.3.2. amennyiben e termékek a szövegképesség és a hang mellett vagy azokkal kombináltan videoképességekkel is rendelkeznek, lehetővé kell tenniük olyan teljes körű beszélgetés bonyolítását, amely magában foglalja a szinkronizált hangot, a valós idejű szöveget és a jelnyelvi kommunikációt lehetővé tevő képfelbontással rendelkező videót is;

1.3.15.3.3. biztosítaniuk kell a hallást segítő technológiákkal való, vezeték nélküli kapcsolatot;

1.3.15.3.4. kerülniük kell a támogató-segítő eszközök működésének zavarását;

1.3.15.4. az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezéseknek a fogyatékos személyek számára akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenniük az audiovizuálismédia-szolgáltató által a támogató-segítő eszközök tekintetében az akadálymentes felhasználói hozzáférés, a kiválasztás, a vezérlés, a személyre szabás és az átvitel céljából nyújtott elemeket.

1.4. Támogató szolgáltatások:

Amennyiben rendelkezésre állnak, a támogató szolgáltatásoknak (ügyfélszolgálatoknak, telefonos ügyfélszolgálatoknak, műszaki segítségnyújtó szolgálatoknak, közvetítő szolgáltatásoknak és képzési szolgáltatásoknak) akadálymentesen hozzáférhető kommunikációs módokon tájékoztatást kell adniuk a termék akadálymentességéről és annak a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitásáról.

2. A termékekre vonatkozó akadálymentességi követelmények (az önkiszolgáló terminálok kivételével)

Az 1. pontban foglalt követelményeken túl, az e pontban szabályozott termékek csomagolását és használati utasítását akadálymentessé kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat. Ennek érdekében:

2.1. a termék csomagolását akadálymentessé kell tenni, beleértve az abban található (pl. a kibontásra, a lezárásra, a használatra, az ártalmatlanításra vonatkozó) információkat, ideértve - amennyiben azt rendelkezésre bocsátották - a termék akadálymentességi jellemzőiről szóló információt; továbbá amennyiben az kivitelezhető, ezt az akadálymentes információt a csomagoláson is fel kell tüntetni;

2.2. a termék telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasításokat, amelyek nem magán a terméken szerepelnek, hanem más módokon, például honlapon bocsátják őket rendelkezésre, a termék forgalomba hozatalakor nyilvánosságra kell hozni, és meg kell felelniük a következő követelményeknek:

2.2.1. egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell őket megjeleníteni;

2.2.2. közérthető módon kell megjeleníteni;

2.2.3. a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

2.2.4. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell őket megjeleníteni;

2.2.5. a használati utasítások tartalmát olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon, illetve több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon meg lehessen őket jeleníteni és

2.2.6. a nem szöveges tartalmat tartalmazó használati utasításokat e tartalom alternatív megjelenítésének kell kísérnie.

3. A szolgáltatásokra vonatkozó általános akadálymentességi követelmények (a mikrovállalkozások által nyújtott szolgáltatások és a városi, az elővárosi és a regionális személyszállítási szolgáltatások kivételével)

Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni:

3.1. biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek akadálymentességét;

3.2. tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működéséről - illetve ha a szolgáltatások nyújtása során termékeket is felhasználnak, akkor a szolgáltatás és e termékek kapcsolatáról -, valamint az akadálymentességi jellemzőikről és a támogató-segítő eszközökkel, illetve támogató funkciókkal való interoperabilitásukról:

3.2.1. az információkat egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon rendelkezésre kell bocsátani;

3.2.2. az információkat közérthető módon kell megjeleníteni;

3.2.3. az információkat a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

3.2.4. az információtartalmat olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy az a felhasználók által különböző módokon megjeleníthető és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

3.2.5. megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolság, sortávolság- és bekezdéstávolsággal kell őket megjeleníteni;

3.2.6. nem szöveges tartalom esetében a tartalmat egy alternatív megjelenítésnek kell kísérnie és

3.2.7. a szolgáltatás nyújtása során a szükséges elektronikus információkat következetes és megfelelő módon kell rendelkezésre bocsátani, mégpedig úgy, hogy azokat érzékelhetően, kezelhetően, érthetően és stabilan kell megjeleníteni;

3.3. a honlapokat (többek között a kapcsolódó online alkalmazásokat) és a mobileszköz-alapú szolgáltatásokat (többek között a mobilalkalmazásokat) következetes és megfelelő módon kell akadálymentessé tenni, mégpedig érzékelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és stabillá tételük révén;

3.4. amennyiben rendelkezésre állnak, a támogató szolgáltatásoknak (ügyfélszolgálatoknak, telefonos ügyfélszolgálatoknak, műszaki segítségnyújtó szolgálatoknak, közvetítő szolgáltatásoknak és képzési szolgáltatásoknak) akadálymentesen hozzáférhető kommunikációs módokon tájékoztatással kell szolgálniuk a szolgáltatás akadálymentességéről és annak a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitásáról.

4. Meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó további akadálymentességi követelmények (a mikrovállalkozások által nyújtott szolgáltatások kivételével)

Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, a szolgáltatások nyújtása során a fogyatékos személyek igényeinek figyelembevételét célzó következő funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat, eljárásokat és változtatásokat kell bevezetni, és biztosítani kell a támogató-segítő technológiákkal való interoperabilitást a következők szerint:

4.1. az elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében, beleértve a segélyhívásokat is:

4.1.1. valós idejű szöveg biztosítása a szóbeli kommunikáció mellett;

4.1.2. videó esetén a hangkommunikáción túlmenően a teljes körű beszélgetés biztosítása;

4.1.3. annak biztosítása, hogy a hangot és a szöveget - többek között valós idejű szöveget - alkalmazó segélyhívásokat az elektronikus hírközlési szolgáltató szinkronizálja, illetve az adott esetben videót is felhasználó segélyhívást teljes körű beszélgetésként szinkronizálja, és továbbítsa az illetékes segélyszolgálati állomáshoz;

4.2. az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést biztosító szolgáltatások esetében:

4.2.1. érzékelhetően, kezelhetően és érthetően megjelenített, stabil elektronikus műsorkalauzok biztosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak az akadálymentes hozzáférés lehetőségeiről;

4.2.2. annak biztosítása, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások akadálymentességi elemeit (akadálymentes hozzáférést lehetővé tévő szolgáltatások) - mint például a feliratokat a siket és a nagyothalló személyek számára, a hangos leírást, a hangos feliratozást és a jelnyelvi tolmácsolást - teljeskörűen, a pontos megjelenítést lehetővé tévő megfelelő minőségben, a hanggal és a videóval szinkronban továbbítsák, ugyanakkor lehetővé tegyék a megjelenítés és a használat felhasználói vezérlését;

4.3. a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások esetében (a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatások, valamint a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével):

4.3.1. tájékoztatás nyújtása a járművek és az azokat körülvevő infrastruktúra, valamint az épített környezet akadálymentességéről és a fogyatékos személyek által igénybe vehető segítségről;

4.3.2. tájékoztatás nyújtása az alábbiakról: intelligens jegyértékesítés (elektronikus foglalás, jegyelővétel stb.), valós idejű utastájékoztatás (menetrendek, közlekedési fennakadásokkal kapcsolatos tájékoztatás, csatlakozások, továbbutazás egyéb közlekedési módok igénybevételével stb.), és további szolgáltatási információk biztosítása (pl. állomások személyzete, nem működő liftek vagy olyan szolgáltatások, amelyek ideiglenesen szünetelnek);

4.4. a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatások, valamint a regionális közlekedési szolgáltatások esetében: biztosítani kell a szolgáltatások nyújtása során használt önkiszolgáló terminálok akadálymentességét az 1. pontban meghatározott szabályok szerint;

4.5. a lakossági banki szolgáltatások esetében:

4.5.1. érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások, biztonság és fizetési szolgáltatások biztosítása;

4.5.2. annak biztosítása, hogy az információ érthető legyen, anélkül, hogy meghaladná az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakerete B2 szintjének (középszint) komplexitását;

4.6. az elektronikus könyvek esetében:

4.6.1. annak biztosítása, hogy ha az elektronikus könyv a szöveg mellett hangot is tartalmaz, a szöveg és a hang szinkronban legyen egymással;

4.6.2. annak biztosítása, hogy az elektronikus könyvek digitális fájljai ne akadályozzák a támogató-segítő technológiák megfelelő működését;

4.6.3. a tartalomhoz való akadálymentes hozzáférésnek, a fájlok tartalmában való navigálásnak, a megjelenítésnek - a dinamikus megjelenítésnek is -, illetve a tartalom megjelenítése vonatkozásában a struktúrának, a rugalmasságnak és a választási lehetőségnek a biztosítása;

4.6.4. a tartalom alternatív közvetítésének és számos támogató-segítő technológiával való interoperabilitásának oly módon való lehetővé tétele, amely észlelhető, érthető, működtethető és stabil;

4.6.5. felfedezhetővé tételükről úgy kell gondoskodni, hogy az akadálymentességi jellemzőikre vonatkozó információk metaadatok révén álljanak rendelkezésre;

4.6.6. annak biztosítása, hogy a digitális jogkezeléssel kapcsolatos intézkedések ne akadályozzák az akadálymentességi jellemzők működését;

4.7. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások esetében:

4.7.1. az értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentességéről való információszolgáltatás, amennyiben ezt az információt a felelős gazdasági szereplő nyújtja;

4.7.2. a személyazonosítási, biztonsági és fizetési funkciók akadálymentességének biztosítása azokban az esetekben, ha ezek termék helyett valamely szolgáltatás részét képezik, mégpedig úgy, hogy azokat érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil módon jelenítik meg;

4.7.3. érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások és fizetési szolgáltatások biztosítása.

5. A "112-es" egységes európai segélyhívószámra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolására vonatkozó különös akadálymentességi követelmények

5.1. Annak biztosítása érdekében, hogy azokat a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, a "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolása tekintetében a fogyatékos személyek igényeinek figyelembevételét célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat, eljárásokat és változtatásokat kell bevezetni.

5.2. A "112-es" egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásokat az illetékes segélyszolgálati állomásnak a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva, a beérkező segélyhíváshoz használtakkal megegyező kommunikációs eszközök alkalmazásával megfelelőképpen meg kell válaszolnia, szinkronizált hang és szöveg (beleértve a valós idejű szöveget is) alkalmazásával, illetve ha a videókapcsolat is biztosított, akkor a hang, a szöveg (beleérve a valós idejű szöveget is) és a videó teljes körű beszélgetésként, szinkronizáltan való alkalmazásával.

6. A termékek és a szolgáltatások jellemzőire, elemeire vagy funkcióira vonatkozó akadálymentességi követelmények

Ahhoz, hogy vélelmezni lehessen a termékek és a szolgáltatások jellemzőire, elemeire vagy funkcióira vonatkozóan a jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban foglalt vonatkozó kötelezettségek teljesülését, a következők szükségesek:

6.1. Termékek:

6.1.1. a termékek működésére és akadálymentességi jellemzőire vonatkozó tájékoztatás akadálymentessége megfelel az 1.3. pontban foglalt követelményeknek, ami a termék használatáról, magán a terméken szereplő információkat, valamint a termék használatáról, nem magán a terméken szereplő, hanem a termék használata során vagy egyéb módon, például honlapon rendelkezésre bocsátott használati utasításokat illeti;

6.1.2. a termékek felhasználói felülete jellemzőinek, elemeinek és funkcióinak, illetve a termékek funkciói kialakításának akadálymentessége megfelel az 1.3. pontban foglalt, az ilyen felhasználói felület vagy funkció kialakítására vonatkozó akadálymentességi követelményeknek;

6.1.3. a csomagolás akadálymentessége, ideértve - az önkiszolgáló terminálok kivételével - a terméken feltüntetett információkat is, valamint a termék telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó azon használati utasításokat, amelyek nem magán a terméken szerepelnek, hanem más módon, például honlapon bocsátják őket rendelkezésre, megfelel az 1.3. pontban foglalt, vonatkozó akadálymentességi követelményeknek.

6.2. Szolgáltatások: a szolgáltatások jellemzőinek, elemeinek és funkcióinak akadálymentessége megfelel az e mellékletnek a szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseiben foglalt, e jellemzőkre, elemekre és funkciókra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek.

7. A funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények

7.1. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, ha az 1-6. pontokban foglalt akadálymentességi követelmények nem rendelkeznek a termékek kialakításának és előállításának, vagy a szolgáltatások nyújtásának egy vagy több funkciójáról, akkor ezeknek a funkcióknak vagy módoknak - a funkcionális teljesítményre vonatkozó, releváns követelmények teljesítése révén - akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lenniük.

7.2. A funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények kizárólag akkor és annyiban alkalmazhatók egy vagy több konkrét műszaki követelmény alternatívájaként - amikor ezeket az akadálymentességi követelmények tartalmazzák -, ha a funkcionális teljesítményre vonatkozó adott követelmény alkalmazása megfelel az akadálymentességi követelményeknek, és meghatározza azt, hogy a termék kialakításának vagy előállításának, illetve a szolgáltatások nyújtásának az azokban meghatározottakkal egyenértékű vagy még nagyobb mértékű akadálymentességet kell eredményeznie a fogyatékos személyek általi, előrelátható igénybevételt tekintve.

7.2.1. Használat látás nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a látást.

7.2.2. Használat korlátozott látással

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék korlátozott látás melletti működtetését.

7.2.3. Használat színérzékelés nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem követeli meg a színek felhasználók általi észlelését.

7.2.4. Használat hallás nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a hallást.

7.2.5. Használat korlátozott hallással

Ha a termék vagy szolgáltatás auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan, jobb audio-tulajdonságokkal rendelkező üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék korlátozott hallás melletti működtetését.

7.2.6. Használat hangképzési képesség nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás hangbevitelt követel meg a felhasználóktól, rendelkeznie kell legalább egy olyan üzemmóddal is, amely nem tesz szükségessé hangbevitelt. A hangbevitelbe beletartozik minden olyan, orálisan képzett hang, mint a beszéd, a fütty vagy a csettintés.

7.2.7. Használat korlátozott kézi beavatkozással vagy erőkifejtéssel

Ha a termék vagy szolgáltatás használata manuális műveleteket igényel, a terméknek biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék olyan alternatív módokon történő használatát, amelyek nem igényelnek finommotorikus irányítást és kézi beavatkozást, kézi erőkifejtést vagy egynél több kezelőfunkció egyidejű működtetését.

7.2.8. Használat korlátozott mozgástartománnyal

A termékek működtetési egységeinek valamennyi felhasználó mozgástartományán belül kell elhelyezkedniük. Amennyiben a termék vagy szolgáltatás kézi manuális üzemmóddal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely korlátozott mozgástartománnyal és korlátozott erőkifejtéssel működtethető.

7.2.9. A fényérzékenység által okozott rohamok kockázatának minimálisra csökkentése

Ha a termék vizuális üzemmódokkal rendelkezik, kerülni kell az olyan üzemmódokat, amelyek fényérzékenység által okozott rohamokat okoznak.

7.2.10. Használat korlátozott kognitív képességgel

A terméknek vagy szolgáltatásnak rendelkeznie kell legalább egy, olyan elemeket magában foglaló üzemmóddal, amelyek a használatát egyszerűbbé teszik és megkönnyítik.

7.2.11. Adatvédelem

Ha a termék vagy szolgáltatás akadálymentességet biztosító jellemzőket tartalmaz, rendelkeznie kell legalább egy olyan üzemmóddal, amely az akadálymentességet biztosító jellemzők használata során biztosítja az adatvédelmet.

2. melléklet a 2022. évi XVII. törvényhez

Az aránytalan teher megállapítása céljából végzett értékelés szempontrendszere

1. Az értékelés elvégzésének és dokumentálásának kritériumai

1.1. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségek és a termék gyártásával, forgalmazásával vagy behozatalával, vagy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a gazdasági szereplőket terhelő összköltség (a működési és a tőkekiadások) aránya. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségek értékelésére felhasználandó elemek:

1.1.1. az értékelés keretében figyelembe veendő egyszeri szervezeti költségekhez kapcsolódó elemek:

1.1.1.1. az akadálymentesség terén szakértelemmel rendelkező emberi erőforrások bővítésével kapcsolatos költségek;

1.1.1.2. az emberi erőforrások képzésével és az akadálymentességet érintő kompetenciák elsajátításával kapcsolatos költségek;

1.1.1.3. az akadálymentességi szempontoknak a termékfejlesztésbe vagy a szolgáltatások nyújtásába való beépítésére szolgáló új eljárások kidolgozásával kapcsolatos költségek;

1.1.1.4. az akadálymentességre vonatkozó útmutató anyagok kidolgozásával kapcsolatos költségek;

1.1.1.5. az akadálymentességre vonatkozó jogszabályok megértésével kapcsolatos egyszeri költségek;

1.1.2. az értékelés keretében figyelembe veendő folyamatos gyártási és fejlesztési költségekhez kapcsolódó elemek:

1.1.2.1. a termék vagy a szolgáltatás akadálymentességi jellemzőinek kialakításával kapcsolatos költségek;

1.1.2.2. a gyártási folyamat során felmerülő költségek;

1.1.2.3. a terméknek vagy a szolgáltatásnak az akadálymentesség szempontjából való tesztelésével kapcsolatos költségek;

1.1.2.4. a dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó költségek.

1.2. A gazdasági szereplők becsült költségei és haszna - a gyártási folyamatokat és beruházásokat is beleértve - a fogyatékos személyeknek nyújtandó becsült előnyökhöz viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használata eseteinek számát és gyakoriságát.

1.3. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségeknek és a gazdasági szereplő nettó árbevételének az aránya. Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költség értékelésének elemei:

1.3.1. az értékelés keretében figyelembe veendő egyszeri szervezeti költségekhez kapcsolódó kritériumok:

1.3.1.1. az akadálymentesség terén szakértelemmel rendelkező emberi erőforrások bővítésével kapcsolatos költségek;

1.3.1.2. az emberi erőforrások képzésével és az akadálymentességet érintő kompetenciák elsajátításával kapcsolatos költségek;

1.3.1.3. az akadálymentességi szempontoknak a termékfejlesztésbe vagy a szolgáltatások nyújtásába való beépítésére szolgáló új eljárások kidolgozásával kapcsolatos költségek;

1.3.1.4. az akadálymentességre vonatkozó útmutató anyagok kidolgozásával kapcsolatos költségek;

1.3.1.5. az akadálymentességre vonatkozó jogszabályok megértésével kapcsolatos egyszeri költségek.

1.3.2. az értékelés keretében figyelembe veendő folyamatos gyártási és fejlesztési költségekhez kapcsolódó elemek:

1.3.2.1. a termék vagy a szolgáltatás akadálymentességi jellemzőinek kialakításával kapcsolatos költségek;

1.3.2.2. a gyártási folyamat során felmerülő költségek;

1.3.2.3. a terméknek vagy a szolgáltatásnak az akadálymentesség szempontjából való tesztelésével kapcsolatos költségek;

1.3.2.4. dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó költségek.

3. melléklet a 2022. évi XVII. törvényhez

Az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékelése és dokumentálása

1. A szolgáltatónak az általános feltételekben vagy egy azzal egyenértékű dokumentumban ismertetnie kell az annak értékelésére vonatkozó információkat, hogy a szolgáltatás miként teljesíti az akadálymentességi követelményeket. Az információknak ki kell terjedniük az alkalmazandó követelmények leírására, és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - a szolgáltatás kialakításának és működésének értékelésére. Az információ legalább a következőket tartalmazza:

1.1. a szolgáltatás általános leírása akadálymentesen hozzáférhető formátumban;

1.2. a szolgáltatás működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

1.3. annak ismertetése, hogy a szolgáltatás hogyan teljesíti az akadálymentességi követelményeket.

2. Az 1. pontnak való megfelelés érdekében a szolgáltató részben vagy egészben alkalmazhat olyan harmonizált szabványokat és műszaki leírásokat, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.

3. A szolgáltatónak rendelkezésre kell bocsátania azokat az információkat, amelyek bizonyítják, hogy a szolgáltatások nyújtásának folyamata és annak ellenőrzése biztosítja a szolgáltatások megfelelőségét az akadálymentességi követelményeknek.