302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet

a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 44. § (1) bekezdése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja, hogy támogassa a gyermeket nevelő és vállaló szülőket családjuk megfelelő otthonának biztosítása érdekében.

(2) A gyermeket vállaló, nevelő nagykorú személy (a továbbiakban: igénylő) a központi költségvetésből az e rendeletben meghatározott feltételekkel preferált kistelepülésen lévő lakás, valamint külterületi lakás (a továbbiakban együtt: preferált kistelepülésen lévő lakás) vonatkozásában új egylakásos lakóépület építéséhez vagy vásárlásához, használt lakás vagy egylakásos lakóépület (a lakás és az egylakásos lakóépület a továbbiakban együtt: lakás) vásárlásához és bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez, valamint meglévő használt lakás bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez

a) vissza nem térítendő állami támogatást (a továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény),

b) a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását, valamint

c) adó-visszatérítési támogatást

vehet igénybe.

(3)[2] A családi otthonteremtési kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő és a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásba vele együtt beköltöző gyermek után, valamint fiatal házaspár esetén

a) gyermektelen fiatal házaspárnál legfeljebb három,

b) egygyermekes fiatal házaspárnál legfeljebb kettő,

c) kétgyermekes fiatal házaspárnál egy

gyermek vállalása esetén igényelhető.

(4) Az igénylő a hitelintézetnél benyújtott kérelme alapján igényelheti a családi otthonteremtési kedvezményt, amelyet a megkötött támogatási szerződés alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a hitelintézeten keresztül folyósít. Az igénylő a hitelintézettel kötött támogatási szerződésben vállalja, hogy megfelel az e rendeletben támasztott feltételeknek. Az igénylő a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően támogatott személynek minősül. A támogatás igénylésekor valótlan adatok szolgáltatása, valamint a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a családi otthonteremtési kedvezményt az e rendeletben foglaltak szerint vissza kell fizetni.

2. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény

a) a lakás vételárának megfizetésére vagy

b) építés vagy bővítés esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre

igényelhető és használható fel.

(2) A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik. A támogatási szerződés megkötése esetén az együttes igénylők mindketten támogatott személlyé válnak.

(3) Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak.

3. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt - ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az azt megelőző kölcsönöket is - ugyanazon gyermek után - a (3) és (5) bekezdésben, valamint a 26. § (10) bekezdésében foglalt kivétellel - csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Az igénylő a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki után az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele - a (2) és (5) bekezdésben, valamint a 26. § (10) bekezdésében foglalt kivétellel - még nem történt.

(2) Nem veheti igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt az, akit a támogatás igénylését megelőző öt évben az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság végleges döntésével vagy a bíróság jogerős határozatával visszafizetésre kötelezett.

(3) Ha az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, akkor - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a korábban folyósított és az újabb igénylésig vissza nem fizetett támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.

(4) Ha az igénylő számára kedvezőbb, a (3) bekezdésben meghatározott számítási mód helyett a családi otthonteremtési kedvezmény összegét azon, az igénylés időpontjában meglévő gyermek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, aki után az igénylő korábban a (3) bekezdés szerinti támogatást vagy megelőlegező kölcsönt vett igénybe.

(5) Ha az igénylő a korszerűsíteni, illetve bővíteni kívánt lakás vásárlásához vagy építéséhez - a kérelem benyújtását megelőzően - családi otthonteremtési kedvezményt vagy családok otthonteremtési kedvezményét vett igénybe, a családi otthonteremtési kedvezmény összegének megállapításánál[3]

a) nem kell alkalmazni az (1) és (4) bekezdésben, valamint a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá

b) a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell figyelembe venni a lakás vásárlásához igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény vagy családok otthonteremtési kedvezménye összegét.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a családi otthonteremtési kedvezmény összegének megállapításánál nem kell figyelembe venni az újabb támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig - a (9) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján, vagy a 2011. december 31. napját megelőzően benyújtott igénylések esetében közokirattal vagy hitelintézet által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított dokumentummal igazolt módon - már visszafizetett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön összegét.

(6a)[4] A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet szerinti kölcsön igénybevétele miatt a (3) és (4) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre nézve.

(7) A 15. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a családi otthonteremtési kedvezménynek a 12. §, valamint a (3)-(6) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtható. Ha a 15. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a családi otthonteremtési kedvezménynek a 12. §, valamint a (3)-(6) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege az igénylő 30. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti nyilatkozata alapján meghaladná az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig terjedő mértékű családi otthonteremtési kedvezményre jogosult.

(8) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben, illetve állami kamattámogatással érintett lakáscélú kölcsön esetén a korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget az e rendelet szerinti újabb családi otthonteremtési támogatással érintett lakásban kell teljesíteni.

(9) A hitelintézet a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata érdekében a korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből ellenőrzi.

4. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt az állam nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet e rendelet szerinti közreműködésével.

(2) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, Pest vármegye és a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.

(3) Az e rendelet alapján a kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben a felügyeleti szervre ruházott, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(4) A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárásai során

a)[5] az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja,

b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti,

c) az ügyintézési határidő 30 nap.

(5) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kincstár képviseli.

(6) A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai, koordinációs értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.

2. Értelmező rendelkezések

5. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó hányada:[6]

a) az új lakás

aa) épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

ab) rendeltetésszerű használhatóságát biztosító helyiségeinek, tárolóhelyiségeknek - ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát -, melléképítményeknek - ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit -, egyéb építményeknek - ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot -, valamint a gépkocsitároló helyiségnek építési költségei,

ac) közműbekötéseinek költségvetés szerinti építési költségei,

ad) építésével kapcsolatos lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is - és a műszaki ellenőrzés költségeit,

ae) építéséhez kapcsolódóan a jogszabály alapján fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulás,

af) építéséhez kapcsolódóan a távfűtés bekapcsolási díja, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulásai,

ag) építéséhez kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

b) a bővítés

ba) érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tárolóhelyiségeinek - ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát - és központi berendezéseinek építési költsége,

bb) lebonyolítási költségei, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét - és a műszaki ellenőrzés költsége,

c) az új lakás megépítéséhez vagy a lakás bővítéséhez

ca) szükséges földmunka elvégzésének költségei,

cb) kapcsolódóan felmerült építménybontási költségek,

cc) kapcsolódóan a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési vagy bővítési helyszínre történő adaptálásával összefüggő tervezési díj (a továbbiakban: adaptációs költség);

2. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt, és nincs élettársa;

3. egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül

a) olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy

b) - használt lakás esetében - olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik;

4.[7] életvitelszerű bentlakás: a támogatással érintett lakásnak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bejelentett lakóhelyként - hontalan esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti szálláshelyként - történő életvitelszerű használata;

5.[8] fiatal házaspár: házastársak, akik közül a feleség a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 41. életévét;

6. gyermek:

a) a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint

b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke, és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de megváltozott munkaképességű személynek minősül;

7. használt lakás: olyan lakóingatlan, amely nem minősül a 14. pont szerinti új lakásnak;

8. hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek - a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 56. pontja szerint számított - hasznos alapterületének összege:[9]

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

9. hitelintézet:

a) a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint

b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás;

10. külterületi lakás: a település külterületén, az ingatlan-nyilvántartásban tanya vagy birtokközpont megnevezéssel nyilvántartott ingatlan, ha azon a 11. pontnak megfelelő lakóingatlan van;

11. lakás: a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:[10]

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b) közműves villamosenergia-szolgáltatással,

c) egyedi fűtési móddal,

d) közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztárolóban történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, akkor a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

12. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50 százalékos mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki után az igénylő gyermekek otthongondozási díjában részesül;

13. preferált kistelepülés: a 2. melléklet szerinti település;

14.[11] új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével az alapozási munkáktól kezdődően - kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható - újonnan épített egylakásos lakóépület, amelynek az elkészülte használatbavételi engedéllyel igazolható, ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is.

(2)[12] Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, a Méptv.-ben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

(3) Ha az igénylő lakás korszerűsítésére családi otthonteremtési kedvezményt igényel, a lakásnak a kérelem benyújtása időpontjában az (1) bekezdés 11. pontja szerinti feltételek közül elegendő az (1) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti feltételnek - a fürdőhelyiség és a WC kivételével - megfelelnie.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az igénylő a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakás legkésőbb a korszerűsítést követően az (1) bekezdés 11. pontja szerinti feltételeknek eleget tesz.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit a 6. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy építési engedélyköteles vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyt vagy a 30. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti dokumentumokat a korszerűsítési, illetve bővítési munkálatokhoz kapcsolódó első részfolyósítást megelőzően kell benyújtani.

(6)[13] E rendelet alkalmazásában használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum, vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány.

3. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele

6. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén preferált kistelepülésen fekvő vagy külterületi lakásnak minősülő

a) használt lakás vásárlása és bővítése, illetve korszerűsítése,

b) meglévő használt lakás bővítése, illetve korszerűsítése vagy

c) új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése

céljából vehető igénybe.

(2) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem használt lakás vásárlására abban az esetben nyújtható be, ha az igénylő ugyanazon kérelemben a lakás

a) korszerűsítésére,

b) bővítésére vagy

c) korszerűsítésére és bővítésére

is igényli a családi otthonteremtési kedvezményt.

(3) Nem vehető igénybe a (2) bekezdés szerinti támogatás, ha az igénylő az általa 5 éven belül elidegenített lakás tulajdonjogát kívánja így visszavásárolni.

(4) A családi otthonteremtési kedvezmény meglévő használt lakás

a) korszerűsítésére,

b) bővítésére vagy

c) korszerűsítésére és bővítésére

igényelhető, abban az esetben is, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőzően a korszerűsíteni, illetve bővíteni kívánt lakás megvásárlásához családi otthonteremtési kedvezményt vagy családok otthonteremtési kedvezményét vett igénybe.

(5) Ha az igénylő a korszerűsítési és a bővítési munkálatokra egyaránt igényel családi otthonteremtési kedvezményt, azt a kérelem egyidejűleg történő benyújtásával teheti meg.

(6)[14] Külterületi lakás vonatkozásában nem vehető igénybe a családi otthonteremtési kedvezmény a lakóingatlan korszerűsítése esetén azon fejlesztési tevékenységre, amely a VP6-7.2.1.4-17 azonosító jelű, "Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései" megnevezésű felhívás, továbbá valamely Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti támogatás keretében vagy korábban ilyen támogatásból került megvalósításra, amennyiben az azzal kapcsolatos, a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglalt fenntartási, üzemeltetési kötelezettség még fennáll. Az igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az e bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételéről.

(7) Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által előállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez.

(8) Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe

a)[15] a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy

b)[16] a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással, a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező

olyan új lakás vásárlásához, amelyet polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet vagy befektetési alap (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.[17]

(9)[18] A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos - az e rendeletben meghatározott feltételekkel - igénybe veheti.

(10)[19] A (7)-(9) bekezdés alkalmazásában, ha a vonatkozó építésügyi jogszabályi előírások értelmében sem építési engedélyre, sem egyszerű bejelentésre nincs szükség - így különösen a 9. § (1) bekezdése szerinti tetőtér-beépítés esetében -, a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságnak sem feltétele ilyen engedély vagy bejelentés megléte, továbbá az azokhoz kapcsolódó határidők tekintetében

a) az építési engedélyen vagy egyszerű bejelentésen az építési tevékenység megkezdésének,

b)[20] a használatbavételi engedélyen az építési tevékenység befejezésének

tényét kell érteni.

7. § (1)[21] A családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített vagy megvásárolt, illetve bővített vagy korszerűsített lakásban - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont, illetve rendelkezhetnek tulajdonnal.

(2)[22] Több használt lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megosztási szerződés, a tulajdonostársak - a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott határozata vagy bírósági határozat alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az (1) bekezdés szerinti feltételt teljesítettnek kell tekinteni.

(3) Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő halála esetén a lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

(4)[23] Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a támogatásnál figyelembe vett gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám, a gondnok vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével újabb lakást vásárol, épít vagy bővít, a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban - kiskorú gyermek esetén a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben - a támogatott személy mellett a támogatásnál figyelembe vett gyermek is szerezhet tulajdont.

(5) Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.

(6)[24] A családi otthonteremtési kedvezmény lakás vásárlásához abban az esetben igényelhető, ha a lakás - az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján - a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelményt a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló műszaki szakértői szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el a kérelmet.

(7) A (6) bekezdés szerinti lakhatási igények kielégítésére való alkalmasság megállapításához a támogatási kérelem benyújtását legfeljebb 90 nappal megelőzően készült ingatlan-értékbecslési szakvélemény is elfogadható, ha a támogatási kérelem benyújtását követően a hitelintézet helyszíni szemle keretében megállapítja, hogy annak időpontjában a lakás változatlanul megfelel a kérelem benyújtását megelőzően készült ingatlan-értékbecslési szakvéleményben foglaltaknak, és a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

(8) A 6. § (8) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén a lakás lakhatási igények kielégítésére alkalmas állapotát a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően ellenőrzi.

(9) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés megkötésének feltétele lakás építése vagy bővítése esetén, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.

8. § (1) A lakás hasznos alapterületének el kell érnie

a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,

b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,

c) három vagy több gyermek esetén a 60 négyzetmétert.

(2) Az egylakásos lakóépület hasznos alapterületének el kell érnie[25]

a) egy gyermek esetén a 70 négyzetmétert,

b) két gyermek esetén a 80 négyzetmétert,

c) három vagy több gyermek esetén a 90 négyzetmétert.

(3) A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve az igénylővel közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

(4) Ha az igénylő lakás bővítésére családi otthonteremtési kedvezményt igényel, a lakásnak az (1) bekezdés szerinti hasznos alapterületre vonatkozó előírásnak legkésőbb a bővítést követően kell megfelelnie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az igénylő a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakás a bővítését követően az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit a 6. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy építési engedélyköteles vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyt vagy a 30. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti dokumentumokat a korszerűsítési, illetve bővítési munkálatokhoz kapcsolódó első részfolyósítást megelőzően kell benyújtani.

(7) A használt lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

9. § (1) Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést, valamint az emelet-ráépítést is.

(2) A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

(3) Lakás bővítése esetén a bővítendő lakásnak a kérelem benyújtása időpontjában az igénylő és mindazon személyek életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül vagy hontalan esetén szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményre jogosult, és a bővítést követően

a) lakhatási körülményeiknek javulnia kell, valamint

b) a kialakított lakásnak meg kell felelnie a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

10. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény a következő korszerűsítési munkálatokhoz igényelhető:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) kémény építése, korszerűsítése,

h) belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, illetve vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,

i) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30 százalékáig, valamint

j) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20 százalékáig.

(2) A korszerűsítéshez igényelt családi otthonteremtési kedvezményből több, az (1) bekezdés szerinti munkálat elvégzése is támogatható.

4. A családi otthonteremtési kedvezmény mértéke

11. § (1) A támogatás megállapítása során

a) a meglévő gyermeket,

b) a 12. hetet betöltött magzatot, valamint

c) a vállalt gyermeket

együttesen kell figyelembe venni.

(2) A 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint vehető figyelembe az a gyermek, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

(3) A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő

a) egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő gyermekét,

b) házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,

c) fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen

kell figyelembe venni.

(4)[26] A családi otthonteremtési kedvezményt igénylő élettársak esetén a családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét az (5)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani, azzal, hogy az igényelhető legmagasabb összeg a 12. § (1) bekezdés c) pontja vagy (3) bekezdés c) pontja szerinti támogatási összeg.

(5) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös gyermekeik után igénylik, együttes igénylőként a 12. § szerint jogosultak a támogatásra.

(6) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után igénylik, együttes igénylőként a 12. § szerint jogosultak a támogatásra.

(7) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeik után igénylik, az általuk - együttes igénylőként - igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe.

(8) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után igénylik, együttes igénylőként a 12. § szerint jogosultak a támogatásra.

(9) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után igénylik, az általuk - együttes igénylőként - igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. A közös gyermeket a számítás során csak az egyik igénylőnél lehet figyelembe venni. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe.

(10)[27] A családi otthonteremtési kedvezmény az e rendeletben meghatározott feltételek szerint az igénylővel közös háztartásban élő, és a vele együtt költöző, legalább egy éve az igénylő gyámsága vagy gondnoksága alatt álló gyermek után is igényelhető a gyermek szüleinek halála esetén. Élettársak esetén ha csak az egyik igénylő kerül gyámként vagy gondnokként kirendelésre, e § vonatkozásában a gyermek a gyámként vagy gondnokként kirendelt igénylő saját gyermekének minősül.

12. § (1) A 6. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti célokra igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege[28]

a) egy gyermek esetén 1 000 000 Ft,

b) két gyermek esetén 4 000 000 Ft,

c) három vagy több gyermek esetén 15 000 000 Ft.

(2)[29] Az (1) bekezdés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény használt lakás vásárlására megállapított összege nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerint igénybe vett összeg 50 százalékát.

(3) A 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célokra igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege

a)[30] egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b) két gyermek esetén 2 000 000 Ft,

c) három vagy több gyermek esetén 7 500 000 Ft.

(4)[31]

5. A családi otthonteremtési kedvezményre jogosult személyek

13. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt igényelheti:

a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

c)[32] a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,

d)[33] a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

(2) Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

14. § Együttes igénylők esetén - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a feltételeket mindkét igénylőnek teljesítenie kell, és a nyilatkozatokat mindkét igénylőnek meg kell tennie.

15. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy

a) az igénylő

aa) büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült, és

ab)[34] a büntetlen előéletről a kérelem benyújtásakor büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik, vagy

ac)[35] a büntetlen előéletet érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja,

azzal, hogy a nyilatkozathoz, illetve az erkölcsi bizonyítványhoz csatolni kell az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulását annak érdekében, hogy a benyújtott dokumentumban foglalt személyes adatait a hitelintézet, az állami adóhatóság és a kormányhivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának és az igénybevétel jogszerűsége ellenőrzésének céljából és időtartamára kezelje;

b) az igénylőnek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet] 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meghaladó köztartozása, és a köztartozás-mentességről vagy a fennálló köztartozása e pont szerinti mértéket meg nem haladó összege tényéről - ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adatbázisban - az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik; ha a nyilatkozattól eltérően a hitelintézet megállapítja, hogy az igénylőnek van a kérelem benyújtása és elbírálása napján is fennálló, a jelen pont szerinti mértéket meghaladó köztartozása, akkor 14 napos határidő tűzésével - amely a 27. § (5) bekezdése szerinti elbírálási határidőbe nem számít be - felhívja az igénylőt arra, hogy köztartozásának a felhívás kézhezvételétől számított 14 napon belül történő megfizetését és annak igazolását követően válhat a családi otthonteremtési kedvezményre jogosulttá;

c)[36] a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-k) pontja szerint biztosított - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt -, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, vagy a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott kereső tevékenysége alapján e másik állam vagy nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, és legalább 2 éve - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást legalább 1 éve alkalmazó egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, illetve legalább 1 éve a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózói adóalanyisággal rendelkező egyéni vállalkozó esetén 1 éve - folyamatosan[37]

ca) a Tbj. 6. §-a alapján biztosított,

cb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban az oktatási intézmény azonosító adatait, a képzésre vonatkozó adatokat - ideértve a képzés kezdetét és befejezését is - tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, amelyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján,

cc) a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő kereső tevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy

cd) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül,

azzal, hogy a kétéves, illetve egyéves jogosultsági időszak számítása során a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani, és a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van - amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele, valamint a ca), cb) és cd) alpont szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de ennek időtartama a teljesítendő kétéves, illetve egyéves jogosultsági időszakba szintén nem számít bele -, továbbá a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-k) pontja szerinti jogviszonyban - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt - töltött időnek vagy olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, vagy a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott kereső tevékenysége alapján e másik állam vagy nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott;[38]

d)[39]

e)[40]

f) a lakás a műszaki állapotára tekintettel - az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján - a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;

g) lakás vásárlása esetén - a h) pontban foglaltak kivételével - az igénylő az ingatlan-nyilvántartási hatóság által érkeztetett adásvételi szerződést benyújtsa;

h) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény) alapján történő lakásvásárlás esetén az igénylő benyújtsa az ingatlan egy összegben történő megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést, valamint a 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító által kiállított, az adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási hatóság részére történő megküldéséről szóló nyilatkozatot.

(2)[41] Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának végleges határozata alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy ha megváltozott munkaképességű személynek minősül.

(3)[42]

(4)[43]

(5) Ha az igénylő a (20) bekezdés alapján olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság - ide nem értve a részvénytársaságot -, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként - az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt - a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt, épített vagy bővített lakás kerül bejelentésre a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az igénylő megfeleljen az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti igazolásként rögzíti

a) a családi otthonteremtési kedvezménynek a 12. §, valamint a 3. § (3)-(7) bekezdése szerint az igénylő részére megállapítható összegét,

b) azt, hogy ez az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, valamint

c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet teljes címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.

(7) A családi otthonteremtési kedvezmény akkor igényelhető, ha az igénylő a támogatási szerződésben

a) - és azt megelőzően a kérelemben is - nyilatkozik arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezményre, továbbá a csekély összegű (de minimis) támogatásokra irányadó feltételek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatokra vonatkozó információkat, valamint a saját és a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekei alábbi adatait:

aa) természetes személyazonosító adatok,

ab) állampolgárságra, illetve magyarországi jogállásra vonatkozó adatok,

ac) lakóhely,

ad) személyi azonosító és

ae) adóazonosító jel

a családi otthonteremtési kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet kezelheti és továbbíthatja a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére;

b) - és azt megelőzően a kérelemben is - büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésére a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság végleges döntésével, vagy a bíróság jogerős határozatával nem kötelezte;

c) - és azt megelőzően a kérelemben is - büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az eladó vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa;

d)[44] vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 százalékát készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget - illetve annak a családi otthonteremtési kedvezményt képező részét a támogatott személy helyett a hitelintézet - az eladó által megjelölt - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott és annak alkalmazási körébe tartozó - fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti;

e) vállalja, hogy

ea) új lakás vásárlása esetén legkésőbb a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja,

eb) lakás bővítése vagy építése esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékáról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat,

ec)[45] új lakás építése esetén a támogatott személy a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja a szerződéssel, bírósági, illetve hatósági határozattal, árverési jegyzőkönyvvel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett ellenérték 70 százaléka erejéig az előző építtető nevére vagy - amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet - a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat;

f)[46] tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, amelynek kiállítására az építési, bővítési munkák megkezdését vagy az építési engedélyt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentéséről előállított visszaigazolást, vagy korszerűsítési cél esetén a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését legfeljebb 6 hónappal megelőzően került sor, valamint amelynek kibocsátója a számlabenyújtás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében a számlakiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja;

g)[47] vállalja, hogy lakás építésiengedély-köteles vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítése vagy építése esetén legkésőbb a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósításáig a használatbavételi engedélyt bemutatja;

h) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, a kormányhivatal és a hitelintézet a dokumentumok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse;

i) vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, építés vagy bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - a lakásban életvitelszerűen bent lakik;

j)[48] vállalja, hogy az i) pontban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását, bővítés vagy építés esetén az utolsó részfolyósítását követő 180 napon belül a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt, épített vagy bővített lakásban a támogatott személy és mindazon személyek lakóhelyet, hontalan esetében szálláshelyet létesítenek, akiknek együttköltözésére tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt;

k) a 11. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a gyermekvállalásról;

l) a 11. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben, valamint magzat után igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetén

la) hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek születését a Kincstár - a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve - megállapítsa, továbbá

lb)[49] vállalja, hogy ha a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, vagy ha azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstvhr.) 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényli, a gyermek születését - a gyermek nevét, születési adatait, adóazonosító jelét, személyi azonosítóját tartalmazó - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatban a gyermek születését követő legfeljebb 90 napon belül bejelenti a hitelintézet részére, és - a gyermek születését követő 90 napon belül - bemutatja a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát vagy a magzat 12. várandóssági hét betöltését követő elhalása esetén - az azt követő 90 napon belül - az igazolást kérő személyes adatait, a magzat elhalásának napját és a kiállító szülész-nőgyógyász szakorvos adatait, aláírását, bélyegzőjét tartalmazó igazolást, vagy a magzat halva születése esetén - az azt követő 90 napon belül - a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet] szerinti okiratot a hitelintézet részére;

m)[50] a 3. § (1), (3) és (6) bekezdése szerinti korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai, személyi azonosítója megjelölésével büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, - helyrajzi számmal megjelölve - mely lakás vonatkozásában vette igénybe a vissza nem térítendő állami támogatást; valamint

n) az igénylő a 13. § (2) bekezdése szerinti esetben vállalja, hogy tartózkodási jogosultságának fennállását évente, a tárgyév január 31-ig a hitelintézetnek igazolja, valamint a nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül a hitelintézetnek bejelenti.

(8) A 6. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja, valamint (4) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás igénybevétele esetén az igénylő a támogatási szerződésben vállalja, hogy a (7) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatási kötelezettsége keretében nem nyújt be olyan számlát, amelyet a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet alapján ugyanazon lakásra nyújtott otthonfelújítási támogatás kapcsán már elszámoltak.

(9) Ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi jogviszonyban álló magánszemély.

(10) A (7) bekezdés a) és j) pontja szerinti, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot azon nagykorú, közös háztartásban élő gyermeknek is meg kell tennie, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe veszik.

(11) A 6. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetben a jegyző a (7) bekezdés i) pontja szerinti nyilatkozatban vállalt kötelezettség teljesülését a támogatási szerződés megkötésétől vizsgálhatja, hatósági megkeresés vagy lakossági bejelentés esetén kötelezően vizsgálja. Ha a jegyző a vizsgálat során megállapítja az életvitelszerű bentlakás hiányát, erről haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt.

(12)[51] A (7) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettség teljesítését a Kincstár ellenőrzi. Ha a (7) bekezdés j) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesül, a Kincstár tájékoztatja erről a kormányhivatalt. A kormányhivatal egy alkalommal 60 napos határidővel felszólítja a támogatott személyt a (7) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésére, illetve a jogszerű állapot kialakítására. Ha a támogatott személy a felszólításnak határidőben eleget tesz, akkor vele szemben a 33. § (3) és 35. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható ebben az eljárásban.

(13) Ha az igénylő és azon gyermeke, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényli, a kérelem benyújtásának időpontjában a 16. § a) vagy h) pontjában foglaltak szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, a lakóhely vagy a tartózkodási hely - a 16. § a) vagy h) pontjában meghatározott tényekre tekintettel történő - fenntartása nem minősül a (7) bekezdés i) és j) pontja szerint vállalt kötelezettségek megsértésének.

(14) A 6. § (2) bekezdése esetén a (7) bekezdés j) pontja szerinti bentlakási kötelezettség igazolására irányadó határidőt a korszerűsítési, illetve bővítési munkálatokra vonatkozó utolsó részfolyósítás napjától kell számítani.

(15)[52] Ha a támogatási szerződésben foglalt bármely feltétel - a (7) bekezdés j) pontja szerinti feltétel kivételével - nem teljesül, a hitelintézet az erről való tudomásszerzését követően haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt.

(16) Az igénylő a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a fennálló házasságról büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a házastársak nevét, személyi azonosítóját, születési adatait, valamint a házasságkötés helyét és idejét.

(17)[53] A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik azon gyermekekről, akik után a kedvezményt igényli. A nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő és - ha a gyermek már megszületett - a gyermek nevét, adóazonosító jelét, születési adatait, személyi azonosítóját, örökbefogadott gyermek és gyám vagy gondnok kirendelése esetén a döntést meghozó hatóság megnevezését és a döntés időpontját, kiskorú gyermek elhelyezése vagy szülői felügyeletének rendezése esetén a kiskorú gyermek elhelyezéséről vagy szülői felügyeletének rendezéséről és lakóhelyének kijelöléséről döntő hatóság, bíróság megnevezését és a döntés időpontját is.

(18) A közös háztartásban élést, valamint élettársak esetén ennek időtartamát büntetőjogi felelőssége tudatában tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni.

(19) Arról, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személynek kizárólagos használati joga áll fenn, a támogatott személy büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.

(20) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezménnyel érintett lakást

a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság - ide nem értve a részvénytársaságot -, illetve

b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység

székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jegyeztetni.

(21) Az igénylő a (20) bekezdés szerinti nyilatkozatot akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatást.

(22) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a családi otthonteremtési kedvezményből épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt saját gazdasági tevékenysége céljára kívánja hasznosítani, ide nem értve annak bérbe vagy haszonbérbe adását.

(23) A (22) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén

a) használt lakás vásárlásánál

aa) az adásvételi szerződésben a vételárat meg kell osztani a lakóépületre, a földrészletre és a melléképítményre jutó vételárhányadokra, valamint

ab) a családi otthonteremtési kedvezmény összege nem haladhatja meg a lakóépületre jutó vételárhányadot,

b) új lakás

ba) építésénél az építési költségvetést,

bb) vásárlásánál az adásvételi szerződésben és számlában a vételárat

meg kell osztani az a) pont aa) alpontja esetében a lakóépületre és a melléképítményre jutó bekerülési költségekre, illetve az a) pont ab) alpontja esetében a lakóépületre, a földrészletre, illetve a melléképítményre jutó vételárhányadokra,

c) a családi otthonteremtési kedvezmény összege nem haladhatja meg új lakás

ca) építésénél a lakóépületre jutó bekerülési költséget,

cb) vásárlásánál a lakóépületre jutó vételárhányadot,

és

d) az (5) és (6) bekezdést, a (7) bekezdés a) pontját, a (21) bekezdést, a 3. § (6) bekezdését, valamint a 30. § (1) bekezdés 10. pontját is alkalmazni kell.

(24)[54] Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat - a cc) alpont kivételével - nem kell alkalmazni, ha a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő - házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - a kérelem benyújtásának időpontjában keresőtevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottá vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személlyé válik.

(25)[55] Ha az egyik szülő halála esetén a túlélő másik szülőnél az (1) bekezdés c) pontja vagy a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a túlélő szülő a családi otthonteremtési kedvezményt - a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény kivételével - egyedülállóként igénybe veheti akkor is, ha az elhunyt szülő halála a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül következett be, és az (1) bekezdés c) pontja vagy a (2) bekezdés szerinti feltétel az elhunyt szülő tekintetében a halála napján vagy az azt megelőző három hónapos időszakon belül bármely időpontban teljesült, és a halál napján az együttes igénylés feltétele fennállt, amelyre nézve a túlélő szülő a 30. § (1) bekezdés 2. pontja és a 30. § (8) bekezdés a) pontja szerinti okiratokat nyújthat be, vagy a (16) és (18) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatokat tehet.

16. § Nem minősül a 15. § (7) bekezdés i) pontjában foglalt kötelezettség megszegésének, ha az alábbi okok miatt létesítenek a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt vagy épített lakástól eltérő lakásban tartózkodási helyet, illetve az f) vagy g) pont esetén lakóhelyet:

a) a gyermek - a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével - tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,

b) a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,

c) ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel - indokoltan - legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,

d) a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,

e) a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,

f) a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik,

g) a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik, vagy

h) a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya következtében - ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.

17. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével

a) vásárolt lakásra a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötését,

b) bővített lakásra a munkálatok idejére és

ba) a munkálatok befejezését, vagy

bb)[56] építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadását,

bc)[57]

c)[58] épített új lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély kiadását,

d) a 23. § szerinti esetben a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésben meghatározott hitelcél tárgyát képező lakásra a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontját

követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, a lakáscélú állami támogatás jogszerűtlen igénybevételéből eredő követelések biztosítására. A jelzálogjog ranghelyét kizárólag a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás vásárlása, építése vagy bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás vásárlása, építése vagy bővítése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog, továbbá a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez felvett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást, valamint korszerűsítéséhez felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog ranghelye előzheti meg.[59]

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja az állam, a családi otthonteremtési kedvezményt, otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt, valamint a lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az állam képviselőjének a hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3) Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésekor a hitelintézet jár el.

(4) Az (1) bekezdés szerinti 10 éves időszak lejártát követően, ha a támogatott személy az e rendeletben és a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a kormányhivatal intézkedik az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.

(5) Nem minősül az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegésének, ha

a) a lakásban a támogatott személy gyermeke tulajdonjogot szerez,

b) a lakásban öröklés révén harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez, vagy

c) a lakásra közérdekű használati jogot alapítanak.

18. § A 15. § (7) bekezdés i) pontja, illetve a 17. § (1) bekezdése szerinti időszakban a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. A lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.

6. Lakás bővítése, valamint korszerűsítése esetén irányadó szabályok

19. §[60] A lakás korszerűsítésére e rendeletnek eltérő rendelkezése hiányában a bővítésre irányadó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

7. A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény szabályai

20. § (1) Ha a fiatal házaspár korábban megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt vett igénybe, megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményre irányuló újabb támogatási szerződést csak akkor köthet, ha a korábbi szerződésben foglalt gyermekvállalás maradéktalanul teljesült, vagy a korábbi támogatási összegnek legalább a nem teljesült gyermekvállalásra jutó hányadát visszafizették.

(2) A hitelintézet a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti.

(3)[61] A fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő - a (8) és (9) bekezdésben foglalt eltérésekkel - egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év, három gyermek vállalása esetén 10 év.

(4) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás

a) vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének időpontjától,

b)[62] építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítésénél a használatbavételi engedély véglegessé válásának napjától,

c)[63]

d) korszerűsítésénél a korszerűsítési munkák elvégzésének hitelintézet által történő megállapításától,

e)[64] építésénél a használatbavételi engedély véglegessé válása napjától

kell számítani.

(5)[65] A (4) bekezdés szerinti okiratot a fiatal házaspár az annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni.

(6) Ha a fiatal házaspár a (4) bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, a családi otthonteremtési kedvezmény összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten köteles a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni.

(7) A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósságnak a gyermekvállalási határidő lejártát megelőzően fennálló tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártát követő 90. napig a hitelintézetnek igazolja.

(8) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni, és a gyámügyi feladatkörében eljáró kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a (3) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejártát követő 90 napon belül bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a kormányhivatalt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti.

(9) A gyermekvállalás teljesítése a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermek is.

(10) A gyermekvállalás teljesítését

a) örökbefogadás esetén a támogatott személy büntetőjogi felelőssége tudatában tett - az örökbefogadó és az örökbefogadott személyes adatait, az örökbefogadás időpontját, a döntést hozó hatóság megnevezését tartalmazó - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal,

b) bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásba került gyermek esetén - a gyermek személyes adatait, a határozathozatal időpontját, a döntést hozó bíróság, hatóság megnevezését tartalmazó - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal

kell igazolni.

(11) A gyermekvállalás teljesítésének igazolásához a Kincstár a 15. § (7) bekezdés l) pontja szerinti hozzájárulás alapján adatot szolgáltat a hitelintézet részére.

(12) A Kincstár a (3) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.

21. §[66] Ha a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, vagy azt a Cstvhr. 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor a gyermekvállalás teljesítését - a gyermek neve, születési adatai, adóazonosító jele, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó egyéb információk megadásával - büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban a hitelintézetnek bejelenti, és - a gyermek születését követő 90 napon belül - a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát a hitelintézet részére bemutatja. A magzat 12. várandóssági hét elérését követő elhalását az igazolást kérő személyes adatait, a magzat elhalásának napját és a kiállító szülész-nőgyógyász szakorvos adatait, aláírását, bélyegzőjét tartalmazó igazolással, a magzat halva születését a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti okirattal - az elhalást vagy szülést követő 90 napon belül - igazolja a támogatott személy.

22. § A hitelintézet a 20. § és a 39. § (2) bekezdése szerinti okirat és igazolás benyújtásáról, valamint a nyilatkozat megtételéről a havi adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.

8. A családi otthonteremtési kedvezmény során figyelembe nem vett, utóbb született gyermek esetén alkalmazandó szabályok

23. § (1)[67] Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a családi otthonteremtési kedvezmény azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a támogatott személy nem részesült a családi otthonteremtési kedvezményben. Az utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény gyermekenként 1 000 000 forint.

(2)[68] Az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére vehető igénybe az utóbb született gyermek után - a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában már meglévő gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétől eltekintve - a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában, illetve a jelen § rendelkezései tekintetében az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása időpontjában hatályos jogszabályi feltételek mellett.

(3)[69] Ha az utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény igénylése a 26. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik - a kedvezmény első igénybevételének időpontja szerinti feltételek szerint és összegeket figyelembe véve -, a családi otthonteremtési kedvezmény a építési, bővítési vagy korszerűsítési bekerülési költséghez vagy vételár megfizetéséhez is felhasználható.

(4)[70] Az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény kizárólag a vételár megfizetéséhez, építés, bővítés vagy korszerűsítés esetén a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által nyújtott és folyósított, az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló kölcsönszerződésből a családi otthonteremtési kedvezmény iránti, (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel.

(5)[71] A hitelintézet az előtörlesztésért a támogatott személy terhére díjat vagy egyéb költséget nem számíthat fel, hanem az előtörlesztés - legfeljebb az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor hatályos üzletszabályzata szerinti mértékének megfelelő - díját az állam téríti meg a részére. Ha az (1) bekezdés szerinti összegű családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőzően a családi otthonteremtési kedvezmény korábbi összegének a folyósítása már teljes mértékben megtörtént, akkor újabb helyszíni szemle, illetve ingatlan-értékbecslési szakvélemény ismételt elkészítése nem szükséges, feltéve, ha a korábbi és az (1) bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezményt is azonos hitelintézet vagy annak jogutódja nyújtja. Ha a támogatott személy a bírálati díj legmagasabb összegét a korábbi családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor már megfizette a hitelintézet vagy annak jogelődje részére, akkor a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti összegű családi otthonteremtési kedvezmény igénylése során további díjat nem számíthat fel.

9. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének eljárási szabályai

24. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény olyan hitelintézettől igényelhető, amely teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit.

(2) A támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását az (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi. Ha az igénylő e rendelet szerinti támogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelmek tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen - a nyilatkozatok tekintetében azok valóságtartalmát nem vizsgálva - köteles ellenőrizni. Az igénylő által benyújtott nyilatkozatok, okiratok valódiságát - ha a hitelintézettől elvárható gondosság tanúsítása mellett annak hamis vagy hamisított volta nem ismerhető fel - vélelmezni kell. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a nyilatkozatban foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak.

(3) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot bírál el, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

(4) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatottal szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át.

(5) A hitelintézet köteles a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: "A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás."

(6) A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó, (5) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg.

(7)[72] Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy az e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott számlát elfogadni.

(8) A (7) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, valamint a lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.

25. §[73] (1) A hitelintézet a támogatott személytől a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásáért a családi otthonteremtési kedvezmény összege 1,5 százalékának megfelelő, de legfeljebb 30 000 forint bírálati díjat kérhet, amely összeg nem tartalmazza az értékbecslés és a helyszíni szemle díját. A 30. § (5) bekezdése szerinti esetben a hitelintézet a dokumentumok beszerzésének költségeit az igénylő felé felszámíthatja.

(2) Ha a támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásáért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel. Ha az igénylő ugyanazon célra és ingatlanra a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet szerinti kölcsönt is igényel, akkor ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be a családi otthonteremtési kedvezmény és a kölcsön iránti kérelmét. Ebben az esetben az igénylő a magasabb összegre vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti vagy a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése szerinti díjat fizet.

26. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - a 23. §-ban foglaltak kivételével -

a) lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül,

b)[74] lakás építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítése esetén a használatbavételi engedély kiadását megelőzően,

c)[75]

d)[76] új lakás építése esetén a használatbavételi engedély kiállítását, valamint a 6. § (10) bekezdése szerinti esetben az építési tevékenység befejezését megelőzően

kell kérni a hitelintézettől.

(2) Ha az igénylő az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt.

(3) A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet, valamint az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és az ahhoz csatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, amelyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának (4) bekezdés szerinti időtartamáról és az (5) bekezdésben foglaltakról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és az ahhoz csatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

(4) A kérelmet a hitelintézet

a) lakásvásárlás esetén a kérelem benyújtása napját követő 30 napon belül,

b) lakás építése vagy bővítése esetén a kérelem benyújtása napját követő 60 napon belül

bírálja el.

(5) Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a hitelintézet az igénylőtől a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti. A kiegészítésre biztosított időtartam a (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(6) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, és a lakás vásárlását, építését vagy bővítését - a hitelintézet számára bizonyíthatóan - kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.

(7) A hitelintézet egyéb tájékoztatást vagy adatot nem tartalmazó külön dokumentumban, írásban tájékoztatja az igénylőt a (6) bekezdésben foglaltakról, valamint arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtásának - az e rendeletben meghatározott feltételeken kívül - nem feltétele a hitelintézet által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.

(8) Ha a lakás vásárlását, építését vagy bővítését az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, a családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.

(9) Ha az igénylő a lakás vásárlását, építését vagy bővítését a saját erőn és a családi otthonteremtési kedvezményen felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg, és a családi otthonteremtési kedvezményt és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményt nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott, a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalását. A kölcsön folyósítása a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően történik.

(10)[77] Építés, bővítés és korszerűsítés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény a használatbavételi engedély kiállítását vagy a korszerűsítés esetén a korszerűsítési munkák befejezését megelőzően a már megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés szerinti támogatási összeget megalapozó gyermekszámon felül további - a támogatási kérelem benyújtását követően a 12. várandóssági hetet betöltött, megszületett vagy örökbefogadott meglévő vagy a 7. alcím szerint vállalt -, 11. § szerinti gyermekre is igényelhető.

(11) A (10) bekezdés szerinti igénylés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény összege az (1) bekezdés szerinti további gyermekekkel együttesen igénybe vehető támogatási összeg és a már megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződés szerinti támogatási összeg különbözete.

(12) Azon gyermek esetében, aki után a 23. § szerinti, utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezményt már igénybe vették, a (10) bekezdés szerinti különbözeti támogatási összeget a 23. § szerinti családi otthonteremtési kedvezmény összegével is csökkenteni kell.

(13) A (10) bekezdés szerinti igénybevétel feltétele, hogy a már megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződést megalapozó költségvetést a támogatott személy legalább a (11) bekezdés szerinti különbözeti támogatási összegnek megfelelő, a 2. § (1) bekezdése szerinti bekerülési költséggel megnövelje, és ezt a módosított költségvetést a hitelintézet elfogadja.

(14) A (10) bekezdés szerinti igénylés esetén a (11) bekezdés szerinti különbözeti támogatási összegre vonatkozó támogatási kérelmet kell benyújtani a már megkötött családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződést megalapozó támogatási kérelem kiegészítéseként.

(15) Amennyiben a (10) bekezdésben foglaltak szerint a támogatási összeg megállapításához figyelembe vehető gyermekszám elérné

a) a kettőt, akkor a lakás hasznos alapterületének a 8. § (1) vagy (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak meg kell felelnie,

b) a hármat, akkor

ba)[78]

bb) a lakás hasznos alapterületének a 8. § (1) vagy (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak meg kell felelnie.

(16) A (11)-(15) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén a hitelintézet és a támogatott személy a már megkötött támogatási szerződést a kiegészített támogatási kérelemnek megfelelően módosítja.

27. § A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. A jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a 30. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokkal igazolja a hitelintézet számára.

28. § (1) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő, e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, - az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül - a családi otthonteremtési kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. A hitelintézet a kormányhivatal megkeresésére 8 napon belül köteles megküldeni a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(2) Az igénylő támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén a hitelintézet igazolja a támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.

(3) A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva elbírálja.

(4) Ha a kormányhivatal a véglegessé vált határozatával megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A kormányhivatal végleges határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.

29. § (1) Ha a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak, a hitelintézet az igénylővel a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről támogatási szerződést köt.

(2) A családi otthonteremtési kedvezményből eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.

30. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a következők szerint igazolja:

1.[79] a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal, érvényes úti okmánnyal vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel,

2. a bejelentett lakóhelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy - a 15. § (24) bekezdése szerinti esetben - azzal egyenértékű, külföldi hatóság által kiállított okirattal, a személyi azonosítót a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal,

3. a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,

4.[80] a huzamos tartózkodási jogosultságot bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, EU tartózkodási kártyával, a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,

5. a saját adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, ideiglenes adóigazolvánnyal vagy az adóazonosító jel igazolására szolgáló hatósági bizonyítvánnyal,

6. a várandósság betöltött 12. hetét a várandósgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak 12. hete betöltésének napjáról, a szülés várható időpontjáról és a magzatok számáról szóló igazolással,

7.[81] a 15. § (1) bekezdés c) pontjában, a 15. § (24) bekezdésében, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal által 30 napnál nem régebben, a tanúsítani kívánt, 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartam feltüntetésével kiállított igazolással, illetve az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolással és annak hiteles magyar nyelvű fordításával, a Magyarországon végzett keresőtevékenységet az azt létesítő szerződéssel, a kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősülést a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti ellátás vagy az özvegyi nyugdíj megállapításáról rendelkező okirattal, valamint a keresőtevékenységre irányuló jogviszonyról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított 30 napnál nem régebbi igazolással vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvánnyal, illetve igazolvánnyal, engedéllyel vagy kamara, kar által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolással, a 15. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti külföldi tanulmányokat az azok időtartamáról szóló, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott 30 napnál nem régebbi igazolással és annak hiteles magyar nyelvű fordításával, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság egyenértékűségről szóló állásfoglalásával,

8. a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel,

9. az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

a) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által előállított visszaigazolással vagy a 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított, a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatait feltüntető visszaigazolással,

b) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe vagy az építész tervező által az egyszerű bejelentés mellékleteként az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti munkarészekből álló egyszerű bejelentési dokumentációval és

c) az igénylőnek az egyszerű bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, amely szerint az építési tevékenységet megkezdheti, és a hitelintézet részére benyújtott, b) pont szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe, illetve az elektronikus építési naplóba feltöltött dokumentumokkal,

10. a 15. § (5) bekezdése szerinti esetben a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételek teljesítését az igénylő által benyújtott nyilatkozattal,

11. az adaptációs költséget

a) a Lechner Tudásközponttal kötött felhasználói szerződéssel,

b) a tervezési díjról szóló számlával és

c) az elektronikus építési naplóval.

(2) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága esetében - amennyiben az (1) bekezdés 7. pontja szerinti igazolás nem megfelelősége vagy hiánya miatt a hitelintézet a támogatás iránti kérelmet elutasítja - a kormányhivatal a 28. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás során, az igénylő külön kérelmére, méltányosság keretében

a) az illetékes külföldi hatóságtól - az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevonásával - nemzetközi jogsegély igénybevételével beszerzett vagy

b) az igénylő által benyújtott (1) bekezdés 7. pontja szerinti igazolásban, valamint a külföldi foglalkoztató által kiállított, foglalkoztatási jogviszonyról szóló igazolásban szereplő

adatok mérlegelése alapján, a 28. § (1) és (4) bekezdése szerint meghozott határozatában megállapíthatja, hogy a 15. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja vagy (24) bekezdése szerinti jogviszony Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában fennáll vagy fennállt.[82]

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti, külföldi foglalkoztató által kiállított igazolás akkor fogadható el, ha

a) azt a külföldi foglalkoztató a támogatás iránti kérelem benyújtását legfeljebb 30 nappal megelőzően vagy a kérelem benyújtását követően állította ki,

b) olyan foglalkoztatási jogviszonyt igazol, amelyre nézve az igénylő nem nyújtott be az (1) bekezdés 7. pontja szerinti igazolást,

c) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy a kiállítási hely joga szerinti más bizonyító erővel rendelkező okiratba foglalták, és

d) az igénylő annak hiteles magyar nyelvű fordítását is benyújtja a kormányhivatal részére.

(4) A 6. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetben a 13. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja, d) pont dc) alpontja és e) pont ec) alpontja szerinti igazolás a (2) bekezdés szerinti igazolással nem helyettesíthető.

(5) Ha az igazolandó tény a hitelintézet általi megkeresés útján, az igénylő közreműködése nélkül is igazolható, az (1) bekezdés szerinti csatolandó dokumentum megjelölésével és a felmerült költségek utólagos megfizetésének vállalásával az igénylő kérheti, hogy a megjelölt dokumentumot - az igénylő helyett és nevében történő eljárásra feljogosító, a szükséges adatkezeléshez való hozzájárulást is tartalmazó meghatalmazás alapján - a hitelintézet szerezze be. A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatványokat a hitelintézet biztosítja.

(6) A hitelintézet a tulajdonjog fennállását, valamint a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot nem hiteles tulajdoni lap másolat lekérésével ellenőrzi.

(7) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, illetve a kormányhivatal a kérelembeli nyilatkozatokban foglaltak ellenőrzése céljából az illetékes hatóságtól a jogosultság feltételeit igazoló adatokat és okiratokat beszerezze, az azokban foglalt személyes adatait kezelje.

(8) A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő a büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat helyett - választása szerint - a következők szerint igazolhatja a kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét:

a) a házasságot házassági anyakönyvi kivonattal,

b) a gyermek születését születési anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezését vagy szülői felügyeletének rendezését és lakóhelyének kijelölését jogerős bírósági határozattal, volt élettársak esetén a gyermek elhelyezését jogerős bírósági döntéssel, közokirattal vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,

c) a gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,

d)[83] a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvosszakértői szerv igazolásával, a gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülést a járási (fővárosi kerületi) hivatal megállapító határozatával,

e) a köztartozás-mentességet - ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban - nemleges vagy a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meg nem haladó adótartozásról szóló adóigazolással,

f) középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a középfokú oktatási-nevelési intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,

g) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással,

h) a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adatait a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje,

i)[84] annak tényét, hogy a több önálló lakásból álló közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás teljes területére vonatkozóan a támogatott személy kizárólagos használati joga áll fenn,

ia) közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megosztási szerződéssel,

ib) a tulajdonostársak 7. § (2) bekezdése szerinti határozatával, továbbá ha az igénylő tulajdoni hányadának megszerzése e határozat meghozatalát követően történt, akkor a határozat mellett a tulajdonjog átruházásáról szóló, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre benyújtott okirat másolatával is vagy

ic) bírósági határozattal,

j)[85] a gyámság vagy gondnokság fennállását a gyámhatóság vagy bíróság kirendelő határozatával.

(9)[86] A 6. § (10) bekezdése szerinti esetben az abban foglaltakat, valamint a 15. § (7) bekezdés g) pontja, a 20. § (5) bekezdése, a 26. § (1) bekezdés b)-d) pontja, a 34. § (1)-(3) bekezdése, valamint az 53. § (10) és (11) bekezdése szerinti tényeket a hitelintézet a 7. § (6) bekezdése szerinti helyszíni szemle útján ellenőrzi.

31. § (1)[87] A hitelintézetnek a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott, papíralapon kibocsátott eredeti számla, valamint az elektronikusan kiállított és a hitelintézet részére elektronikusan benyújtott számla esetén a támogatott személy nyilatkozik arról, hogy azt melyik ingatlan vonatkozásában nyújtotta be az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében, továbbá a 24. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel nyilatkozik arról, hogy e számlát fel kívánja-e használni más hitelintézetnél is. Az elektronikusan kiállított, a támogatott személy részére elektronikusan megküldött és általa a hitelintézetnek elektronikusan benyújtott számlákat elektronikusan kell tárolni. A papíralapon kibocsátott számlát a hitelintézet a támogatott személynek visszaadja.

(2) Ha a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(3)[88] A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.

(4)[89] Új lakás építése esetén a támogatott személy a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az szerződéssel, bírósági, illetve hatósági határozattal, árverési jegyzőkönyvvel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett ellenérték 70 százaléka erejéig az előző építtető nevére, vagy amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.

(5) Ha az új lakás építése vagy a lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a 15. § (7) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 15. § (7) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség 20 százalékát.

(6)[90] Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező új lakás esetén a 15. § (7) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

(7) Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építési vagy bővítési munkálatok elvégzéséhez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a 15. § (7) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

32. § A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultsága fennállását évente, legkésőbb január 31-ig igazolja a hitelintézet részére. A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni.

33. § (1) Az állami adóhatóság a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát, valamint a 15. § (24) bekezdése szerinti nyilatkozatban vállalt kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél a támogatási szerződés megkötésétől a 15. § (7) bekezdés i) pontjában meghatározott időszak végéig hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(2) A kormányhivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(3) Ha az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti, vagy a kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a támogatás - az e rendeletben meghatározott esetekben késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt.

(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdésben foglalt, a kormányhivatal a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzést követő eljárás eredményéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.

10. A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása

34. § (1)[91] A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik. A 6. § (8) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megköthető, azonban a családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítására kizárólag a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben kerülhet sor.

(2)[92] A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása lakás bővítése, építése esetében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.

(3)[93] Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása kizárólag a használatbavételi engedély bemutatását követően, egy összegben történhet.

(4) A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás vásárlására, építésére vagy a lakásbővítésre már felhasználta.

(5) A hitelintézet lakás bővítése, építése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 15. § (7) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatással ellenőrzi.

(6) A családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására akkor kerülhet sor, ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelmény vizsgálata kapcsán a 7. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

11. A családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének szabályai

35. § (1) Ha az igénylő a 30. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott a családi otthonteremtési kedvezményhez, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt, és megküldi az ügy iratait.

(2) Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény - igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt.

36. § (1) Ha - az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt - a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett

a) lakást lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé - vagy elidegenítik,

b) lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül vagy hontalan esetén szálláshelyéül szolgál - ideértve azt az esetet is, ha a gyermek a családi jogállás megváltozása vagy gyermekvédelmi intézkedés miatt tartósan kikerül a támogatott személy háztartásából -, akire tekintettel a támogatást igénybe vette,

c) lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy

d) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,

a támogatott személy - a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztése és a (2), (3), illetve (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével - köteles a családi otthonteremtési kedvezmény folyósított összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, az életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhely vagy hontalan esetén szálláshely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten visszafizetni.[94]

(2) Nem minősül az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha a gazdasági társaság legalább többségi tulajdonával rendelkező vagy egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytató igénylő vagy a c) pont esetében támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett[95]

a) lakást a gazdasági társasága vagy az egyéni vállalkozása székhelyeként bejelenti, feltéve, ha erről a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor a 15. § (20) bekezdésében foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett, és a kedvezményre való jogosultság elbírálása során a 30. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti nyilatkozatában foglaltak alapján megfelelt az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek, vagy

b) lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt saját gazdasági tevékenysége céljára hasznosítja, kivéve annak bérbe vagy haszonbérbe adását, feltéve, ha a 15. § (22) és (23) bekezdése szerinti feltételek teljesültek, vagy

c) lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága - a részvénytársaság kivételével - vagy az egyéni vállalkozó tevékenysége székhelyként az a) pontban foglaltaktól eltérően a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követően jelenti be, feltéve, ha a székhelybejelentés megtételét megelőzően teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a hitelintézet felé arról, hogy megfelel az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó, valamint a 15. § (21) bekezdése szerinti feltételeknek, és a hitelintézet a 15. § (6) bekezdése szerint jár el.

(3) Nem minősül a 15. § (7) bekezdés i) pontjában foglalt életvitelszerű tartózkodás megsértésének, ha a támogatott vagy az a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, a 15. § (7) bekezdés i) pontjában meghatározott időtartam vége előtt elhalálozik.

(4) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.

(5)[96] Nem minősül az (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a lakáshasználat átengedésére vonatkozó tilalom megsértésének az, ha a 16. § h) pontja szerinti esetben a lakás használatát ingyenesen az egyik támogatott személy közeli hozzátartozója részére engedik át.

37. § (1) Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

(2)[97] A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha

a) - a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján - az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett lakás tulajdonjogát, és

b) a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján - a nagykorúvá vált gyermek kivételével - valamennyi gyermek lakóhelye vagy hontalan esetén szálláshelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél marad,

a tulajdoni hányadát elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(4) A volt házasfelek a (3) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik, és egyidejűleg kezdeményezik a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosításáról a kormányhivatalt értesíti, amely a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.

(5) Ha a támogatott személy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - lakásának egy részét idegeníti el, a családi otthonteremtési kedvezmény összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a kormányhivatal határozatban intézkedik az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra történő bejegyeztetése iránt.

(7) Ha az élettársak életközössége véget ér, a támogatás visszafizetésére az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

38. § (1) Ha a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezményt a tartózkodási jogosultság megszűnésétől számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni.

(2) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.

(3) Ha a támogatott személy a 15. § (7) bekezdés l) pont lb) alpontjában foglalt kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, a hitelintézet felszólítja az 5. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti gyermek, illetve a fiatal házaspár által vállalt gyermek után igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegének a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten, a 15. § (7) bekezdés l) pont lb) alpontja szerinti bemutatási határidő lejártát követő 120 napon belül történő visszafizetésére. Eredménytelen visszafizetési felszólítás esetén a hitelintézet az ügy iratait, valamint a visszafizetésre felszólító iratokat megküldi a kormányhivatalnak.

39. § (1)[98] Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten - a gyermekvállalási határidő leteltét követő 120 napon belül - vissza kell fizetni. A gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a magzat a 12. várandóssági hét betöltését követően elhal vagy halva születik, vagy a fiatal házaspár egyik tagja elhunyt.

(2)[99] Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős határozat bemutatásával a hitelintézetnél igazolni. A hitelintézet az igazolás benyújtásáról a 47. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt. A fiatal házaspár az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével, a támogatás folyósításának napjától a házasság felbontásnak vagy érvénytelensége megállapításának hitelintézetnél történő igazolása napjáig számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni.

(3)[100] A (2) bekezdés szerinti esetben a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósságból született gyermekkel - ideértve a 12. várandóssági hét betöltését követően elhalt vagy halva született magzatot is - a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a várandósságot és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolását követő 30. napig, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósság végéig meghosszabbodik.

(3a)[101] Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően, amennyiben a fiatal házaspár az igénybe vett megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény összegét a gyermekvállalási határidő lejártát megelőzően önként visszafizeti, a visszafizetendő összeget növelni kell a támogatás folyósításának napjától a visszafizetés napjáig számított Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal.

(4) A támogatott személy kérelmére az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségre - ideértve az esedékes kamatokat is - a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva, méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

(5) A támogatott személy az (1) és (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránt kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva, méltányossági eljárás keretében a kérelmező különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a (6) és (8) bekezdésben foglaltak szerint a fizetési kötelezettség teljesítésre legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet.

(6) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösen, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló támogatási szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert

a)[102]

b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták;

c)[103] a magzat a várandósság 12. betöltött hetét megelőzően elhal;

d) két vállalt gyermek esetében a vállalt első gyermek, három vállalt gyermek esetében a vállalt első vagy második gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékossággal születik, vagy a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, vagy B oszlopában P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegséggel születik, vagy az a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, illetve a gyermek többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik a B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékosság;

e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár

ea) a kötelező egészségbiztosítás keretében finanszírozott számú, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet [a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) - a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül - részt vett, vagy

eb) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas; vagy

f) a fiatal házaspár számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben - illetve ha a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénylik, megváltozott munkaképességű személy - a megváltozott munkaképességű személlyé válásról a támogatott személy büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a megváltozott munkaképességűvé vált személy nevét, születési adatait, a döntést hozó hatóság megnevezését, a döntés időpontját.

(8) Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a családi otthonteremtési kedvezmény összege visszafizetésének elhalasztása tekintetében az, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.

(9)[104] Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség tekintetében a (6) vagy (8) bekezdés szerinti ok fennállása esetén a támogatott személy kérelemére a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva, méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti, ha a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi.

(10)[105] A (6) bekezdés e) pont ea) alpontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti az összes reprodukciós eljárás kezdő és záró időpontját, a (6) bekezdés eb) alpontja vagy f) pontja szerinti igazolás esetén pedig a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a reprodukciós eljárás vagy a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

(11) Az igazolást a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltét követő 90. napig lehet benyújtani.

(12) A kormányhivatal csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a méltányossági döntést megalapozó ok megállapításának első időpontját.

(13)[106] A (4), (5), illetve (9) bekezdés szerinti fizetési könnyítés iránti kérelmet a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését elrendelő határozat támogatott általi kézhezvételét követő 30. napig lehet benyújtani.

(14)[107] A (4) és (5) bekezdés, a (6) bekezdés b) pontja, valamint a (8), (9), (12) és (13) bekezdés rendelkezéseit a gyermekvállalásra tekintettel családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő fiatal házaspáron kívül valamennyi támogatott személy e rendelet szerinti visszafizetési kötelezettségére megfelelően alkalmazni kell.

40. § (1) Ha a támogatott személy az e rendeletben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz eleget, a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a kormányhivatalhoz fordul.

(2) Az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető.

(3) Az e rendeletben foglalt visszafizetési kötelezettséget az "10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla" kincstári számlára kell teljesíteni.

(4) A visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

41. § (1) Lakás bővítése vagy építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha

a) a támogatott személy a bővítési vagy építési szándékától eláll,

b)[108] a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének alapját képező bővítési vagy építési munkák megkezdését 30 napon belül a hitelintézet részére nem jelenti be, vagy ezen bővítési vagy építési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés vagy építés megkezdésétől számított 6 éven belül - vagy ha építési engedélyhez kötött munkálatok esetén a támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig - a támogatott személy használatbavételi engedéllyel, valamint engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a 30. § (9) bekezdése szerinti módon a hitelintézet részére nem igazolja,

c)[109] a használatbavételi engedély kiállítása előtt a támogatási szerződés teljesítése más, a támogatott személynek felróható okból hiúsul meg.

(2) A korszerűsítési munkákat a támogatási szerződés megkötésétől számított 4 éven belül kell teljesíteni. A korszerűsítési munkák teljesítését a hitelintézet helyszíni szemle alapján állapítja meg.

(3)[110] A támogatott személy az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés szerinti, a építési, bővítési vagy korszerűsítési munkálatok befejezésére vonatkozó határidő lejártát megelőzően egy alkalommal kérheti a hitelintézettől a vállalt építési, bővítési vagy korszerűsítési munkálatok vagy azok bekerülési költségének módosítása miatt a támogatási szerződés és az annak mellékletét képező költségvetés módosítását, ha a módosítást követően is biztosítható, hogy legalább az 5. § (1) bekezdés 11. pontja, valamint a 8. § és 9. § szerinti feltételek így is teljesülnek. Ha a költségvetés csökkentése következtében a még fennmaradó bekerülési költség összege már nem éri el a megítélt családi otthonteremtési kedvezményből a módosítás hatálybalépéséig még nem folyósított összeget, akkor a továbbiakban a családi otthonteremtési kedvezmény legfeljebb a még fennmaradó bekerülési költséggel megegyező összegben nyújtható. Ha a korábban vállalt, de nem teljesített építési, bővítési vagy korszerűsítési munkálatokra nézve már folyósítottak támogatást, akkor ezzel az összeggel csökkenteni kell a még igénybe vehető, de még nem folyósított családi otthonteremtési kedvezmény összegét, kivéve, ha a hátralévő építési, bővítési vagy korszerűsítési munkálatok bekerülési költsége eléri vagy meghaladja a még nem folyósított támogatás és a korábban vállalt, de nem teljesített építési, bővítési vagy korszerűsítési munkálatokra eső, már folyósított támogatás összegét.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatott személy a már folyósított támogatást a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt.

(5) Ha a támogatott személy a 6. § (2) bekezdése szerinti, a támogatási szerződésben általa vállalt munkálatokat nem teljesíti, a folyósított családi otthonteremtési kedvezményt - ideértve annak a lakás vásárlására számított összegét is - a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem vagy csak részben tesz eleget, a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt.

(6) Ha a támogatott személy az 5. § (4) bekezdése, illetve a 8. § (5) bekezdése szerint vállalt kötelezettségét nem teljesíti, a folyósított családi otthonteremtési kedvezményt - a 6. § (2) bekezdése esetén, ideértve annak a lakás vásárlására számított összegét is - a folyósítás napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt.

(7) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.

42. § (1) Ha a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény jogosulatlan igénybevételre utaló bizonyíték birtokába jut, a támogatott személyt írásban felszólítja a támogatás összegének - ahol e rendelet kamatfizetési kötelezettséget ír elő, kamattal együtt történő - visszafizetése iránt. A visszafizetés iránti felhívást - annak eredménytelensége esetén - a hitelintézet egy alkalommal köteles megismételni. A felhívást oly módon kell közölni, hogy annak megtörténte bizonyítható legyen.

(2) Ha a támogatott személy a hitelintézet (1) bekezdés szerinti visszafizetési felszólításában foglaltaknak nem tesz eleget, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást részben vagy egészben nem fizeti vissza, a hitelintézet az ügy iratait, valamint az eredménytelen visszafizetési felszólítást igazoló iratokat megküldi a kormányhivatalnak a 40. §-ban foglaltak szerint.

43. § (1) Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését - ideértve a kisajátítást is - követően új egylakásos lakóépület építése vagy új egylakásos lakóépület, illetve - az új lakáshoz igénybe vett családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő 5 év elteltével - használt lakás vásárlása útján elégíti ki, a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében 3 évig, vásárlási szándék esetében 1 évig a támogatott személy - a 44. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott - kérelme alapján a kormányhivatal - a (11) bekezdésben foglaltak kivételével - felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét az "10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára" befizette.

(2) Az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény esetén a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a támogatott személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy újabb lakásigényét is preferált kistelepülésen lévő lakással elégíti ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben

a) a 15. § (7) bekezdés c) pontja szerinti korlátozásokat alkalmazni kell,

b) a felfüggesztés időtartamát a családi otthonteremtési kedvezmény összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani, és a felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbítható,

c) a támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 17. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár,

d) a kisajátítás esete kivételével a lakásigény kielégítését szolgáló újabb lakás hasznos alapterületének meg kell haladnia a családi otthonteremtési kedvezménnyel bővített, épített, illetve vásárolt lakás hasznos alapterületét.

(4) A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével bővített, épített vagy vásárolt lakást a kormányhivatal tehermentesíti.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban intézkedik, és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végleges határozatát annak véglegessé válását követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.

(6)[111] Ha a támogatott személy a (3) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy - a kisajátítás esete kivételével - kisebb értékű, illetve hasznos alapterületű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár (ideértve a bekerülési költséget is) vagy a hasznos alapterületek különbözetével arányos része visszafizetett családi otthonteremtési kedvezménynek minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik.

(7) Ha - a kisajátítás esete kivételével - a megszerzett újabb lakás értéke és hasznos alapterülete egyaránt kisebb a családi otthonteremtési kedvezménnyel épített, vásárolt, illetve bővített lakás értékénél és hasznos alapterületénél, a családi otthonteremtési kedvezmény (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összege az érték vagy a hasznos alapterület alapján számított, nagyobb eltéréssel arányos összeg.

(8) Ha a támogatott személy a felfüggesztés időtartamának lejártáig

a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja

aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy

ab)[112] építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával,

b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt - csökkentve a 44. § (7) bekezdésében foglaltakkal - számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az újabb lakás megszerzésére fordította,

c) a kisajátítás esete kivételével az újabb lakás hasznos alapterülete eléri a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás hasznos alapterületét,

úgy az e rendeletben és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére vonatkozó támogatási szerződésben a támogatott személyt - és azon gyermeket, akire tekintettel a támogatást igénybe vette - terhelő kötelezettségek a támogatási szerződésben foglalt eredeti határidő lejártáig állnak fenn.

(9) A kormányhivatal a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi

a) a tulajdonjog megszerzését - a b) pontban foglaltak kivételével - a (8) bekezdés a) pontja és a (11), (12) bekezdés szerinti esetekben,

b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az (1) bekezdés szerint letéti számlára helyezett családi otthonteremtési kedvezmény összegével.

(10) A (8) bekezdés esetében a családi otthonteremtési kedvezményt biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a kormányhivatal intézkedik.

(11) Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt, épített vagy bővített lakásnak a 17. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a 44. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül

a) a lakásigényét a lakás cseréjével vagy a (3) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, és

b)[113] az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés, használatbavételi engedély bemutatásával igazolja, valamint

- a (9) bekezdés szerinti ellenőrzést követően - a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.

(12) Ha a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített lakásnak a 17. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően

a) a lakásigényét a (3) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki, és

b)[114] az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély bemutatásával igazolja,

- a (9) bekezdés szerinti ellenőrzést követően - a kormányhivatal intézkedik a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.

(13) A (11) bekezdés szerinti esetben a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének - a kisajátítás esete kivételével - feltétele, hogy

a)[115] az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát - a 44. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - elérje, vagy

b)[116] a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének a - 44. § (7) bekezdése szerint csökkentett - eladási ár, és a vételár vagy építési költség különbözetével arányos részét visszafizesse, és

c)[117] az újabb lakás hasznos alapterülete - a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - meghaladja az elidegenített lakás hasznos alapterületét, vagy

d)[118] a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének a hasznos alapterületek különbözetével arányos részét visszafizesse.

44. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége esetén a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítésről szóló szerződést csatolni kell.

(2)[119] Ha - a kisajátítás esete kivételével - a támogatott személy eladó a családi otthonteremtési kedvezménnyel felépített, bővített vagy megvásárolt új lakás elidegenítéséből származó - a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett - bevételnek csak egy részét fordította a 43. § (3) bekezdés d) pontja szerinti újabb lakás megszerzésére, vagy az újabb lakás hasznos alapterülete nem éri el az elidegenített - a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett - lakás hasznos alapterületét, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény a lakás elidegenítéséből származó - a (7) bekezdés szerint csökkentett - bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét kell visszafizetni. A kormányhivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti.

(3)[120] A (2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény összegének megfelelő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény összegének a - (7) bekezdés szerint csökkentett - eladási ár és a vételár vagy építési költség különbözetével arányos részét visszafizesse.

(4) A támogatott személy

a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,

b) a saját maga és a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekének életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyét vagy hontalan esetén szálláshelyét érintő változást a változás bekövetkezésének időpontjától vagy

c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának a 17. § (1) bekezdése szerinti időszak alatti átengedését annak megkezdésétől

számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap.

(5) A kormányhivatal - a 43. § (11) és (12) bekezdésében foglaltak kivételével - a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a támogatott személy a 43. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a támogatott személyt a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésére.

(6) Ha a támogatott személy a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, az életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhely vagy hontalan esetén szálláshely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelten terheli.

(7) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető

a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,

b) azzal az összeggel, amelyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,

de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegének kétszeresét.

12. A családi otthonteremtési kedvezmény központi költségvetéssel való elszámolásának szabályai

45. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt az állam nevében a Kincstár nyújtja.

(2) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított

a) családi otthonteremtési kedvezmény összege után

aa) új lakás építése, vagy a 6. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti igénybevétel esetén 80 000 forint,

ab) új lakás vásárlása esetén 40 000 forint,

ac) a 23. § szerinti igénybevétel esetén 10 000 forint,

b) adó-visszatérítési támogatás összege után

ba) használt lakás esetén, vagy új lakás építése esetén 80 000 forint,

bb) új lakás vásárlása esetén 40 000 forint

egyszeri költségtérítés illeti meg, amelyet az a) pont esetén a családi otthonteremtési kedvezmény vagy annak első részlete folyósítását követően - az a) pont ac) alpontja esetén a 23. § (5) bekezdése szerinti előtörlesztési díjjal együtt -, a b) pont esetén az adó-visszatérítési támogatás vagy annak első részlete folyósítását követően számol el a központi költségvetéssel.[121]

(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban a hitelintézet által benyújtott elszámolás alapján a Kincstár által ténylegesen kifizetett és elszámolt családi otthonteremtési kedvezménnyel azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(4) A hitelintézet az elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint, a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, a tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában az eAdaton - legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel ellátva - megküldi a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a Kincstár részére.

(5) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi. A Kincstár a havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről - így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról - a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor.

(6) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését - a (7) bekezdésben és az 51. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve - az elszámolás beérkezésének napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a "Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások" elnevezésű kiadási számla terhére, a hitelintézet által az eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz.

(7) Az elszámolás késedelmes, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 22. napjáig történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett elszámolás eAdaton történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. A tárgyhónapot követő hónap 22. napját követően megküldött elszámolás esetén az utalás a következő havi elszámolás szerinti utalással egyidejűleg történik.

(8) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként, a (4) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.

(9) Ha a Kincstár a hitelintézet ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú "Különleges bevételek" számlára megfizetni.

(10)[122] A Kincstár az (5) bekezdés és a 47. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.

(11) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.

(12) A hitelintézet a támogatásokat az eAdaton elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.

46. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést a "Lakástámogatások" előirányzatból kell finanszírozni.

(2) Ha a támogatott személy az e rendelet szerint új vagy használt lakás vásárlásához igényelt családi otthonteremtési kedvezmény

a) teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy

b) teljes összegének visszafizetésére vált kötelezetté,

a kormányhivatal ennek tényéről a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot és a hitelintézetet.

13. A családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos adatszolgáltatás

47. § (1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik, következő adatait:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakóhely,

c) adóazonosító jel,

d) a gyermek személyi azonosítója,

e) állampolgárságra és magyarországi jogállásra vonatkozó adatok.

(2) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti formában teljesíti havonta egy alkalommal, az alábbiak szerint:

a)[123] a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a tárgyhónapot megelőző hónapban megkötött családi otthonteremtési kedvezmény és a 60. § (1) vagy (5) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás igénybevételére vonatkozó támogatási szerződések, valamint az e bekezdés szerint korábbiakban bejelentett támogatási szerződések módosításának adatait és

b)[124] a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére vonatkozó támogatási szerződések a) pont szerinti kincstári befogadását követő hónap 10. napjáig az ahhoz kapcsolódó többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása, valamint a 60. § (6) bekezdése szerinti adó-visszatérítési támogatás igénybevételére vonatkozó támogatási szerződések adatait.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez - a támogatott személy hozzájárulása alapján - elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, a megkötött és meghiúsult, a felmondott és lezárt, a teljesített és intézkedésre átadott, valamint a megszüntetett e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződésekről és a visszafizetett támogatásokról.

(4)[125] A Kincstár indokolt esetben a hitelintézettel egyeztetett időpontban a szerződéses adatokra vonatkozóan egyedi adatszolgáltatást fogad.

48. § (1)[126] A hitelintézet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint havonta és negyedévente, a hónapot és a negyedévet követő hónap 15. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.

(2)[127] Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed az e rendelet szerinti kölcsön, valamint támogatások igénybevételére irányuló kérelmek és szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által folyósított, illetve lehívott kölcsönök, támogatások összegeire.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton megküldi a miniszter részére.

49. §[128]

50. § A családi otthonteremtési kedvezményt is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket - a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett - a Kincstár üzemelteti és fejleszti.

51. § (1) A 45. § (12) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.

(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 47. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 48. és 49. § szerinti adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.

(3) A Kincstár a 47. § szerinti adatszolgáltatás, valamint - a miniszter kezdeményezésére - a 48. és 49. § szerinti adatszolgáltatás

a) nemteljesítése esetén a támogatás, vagy

b) hibás vagy hiányos teljesítése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás

45. § szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti.

(4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.

(6) Az e rendelet szerinti elszámolást és adatszolgáltatásokat három vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére.

(7) Az e rendelet szerinti elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell, azzal, hogy

a) az összesített elszámolás és adatszolgáltatás az összesítéssel érintett hitelintézetek székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazza,

b) az elszámolás és adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó határidők és határnapok az összesítő hitelintézet tekintetében irányadóak,

c) az összesítő hitelintézet felel a hitelintézeti elszámolások és adatszolgáltatások adatainak hibásan történő összesítéséből eredő kárért,

d) az összesítő hitelintézetet az összesített elszámolás és adatszolgáltatás teljesítéséért a hitelintézetek tárgyhavi elszámolásában lehívott, a Kincstár által az elszámolás ellenőrzése alapján jóváhagyott támogatási összeg 1,5‰-ének megfelelő összegű költségtérítés illeti meg, amelyet az összesített tárgyhavi elszámolásban, külön jogcímen feltüntetve igényelhet a Kincstártól.

14. Többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása

52. § Ezen alcím alkalmazásában

1. igénylő: a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását e rendeletben meghatározott feltételek szerint igénylő nagykorú személy,

2. lejárt tőketartozás: a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja,

3. nem támogatott személy hiteladós: a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, és az 54. § szerinti feltételeket teljesíti,

4. támogatott személy: akivel a hitelintézet a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásának igénybevételére támogatási szerződést köt,

5. ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás.

53. § (1) A 12. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja vagy (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti összegű családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő személy a Magyarország területén lévő[129]

1. új egylakásos lakóépület építéséhez vagy vásárlásához,

2. használt lakás

a) vásárlásához és korszerűsítéséhez, illetve bővítéséhez,

b) korszerűsítéséhez, illetve bővítéséhez

felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását (a továbbiakban: otthonteremtési kamattámogatás) igényelheti.

(2) Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke az 55. § (1) bekezdése szerint meghatározott ügyleti kamat 3 százalékponttal csökkentett mértéke.

(3) A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb 25 évre nyújtja.

(4) A kölcsön kamata az otthonteremtési kamattámogatás időszaka alatt

a) első alkalommal a kölcsönszerződés megkötésének napját követő egy év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon,

b) második alkalommal az a) pont szerinti időpontot követő egy év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon,

c)[130] harmadik alkalommal a b) pont szerinti időpontot követő öt év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon, majd

d)[131] a c) pontban foglaltakat követően ötévente

változtatható meg.

(5)[132] A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg

a) két gyermek esetén a 10 000 000 forintot,

b) három vagy több gyermek esetén a 15 000 000 forintot.

(6) Az otthonteremtési kamattámogatás az e rendeletben foglalt kötelezettségeit teljesítő hitelintézet által folyósított kölcsönhöz nyújtható.

(7) Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forintalapú kölcsönhöz vehető igénybe, az ügyleti kamat és az egyéb költség megfizetése, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.

(8) Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható

a) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,

b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönre és

c) lejárt tőketartozás esetén.

(9) Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy - lakás építése vagy bővítése esetén - az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

(10)[133] Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó támogatási szerződésben az igénylő vállalja, hogy építés esetén az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja a hitelintézet részére.

(11)[134] A (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően az otthonteremtési kamattámogatási kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által generált visszaigazolással, 2019. október 24-ét megelőzően tett egyszerű bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással, a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, gazdálkodó szervezet által természetes személy részére való értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakás esetében az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön teljes összege a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően is folyósítható, azzal, hogy ebben az esetben a kamattámogatási időszak a használatbavételi engedély bemutatását követő napon kezdődik.

(12) Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.

(13) A hitelintézet az igénybe vett kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel.

(14)[135] Az otthonteremtési kamattámogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének időpontjában nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR), ide nem értve azt az esetet, amikor a késedelmes tartozás teljesítése már megtörtént, azonban a teljesítésre a kölcsönkérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, és a 2011. évi CXXII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján a hiteladósra vonatkozó referenciaadatot a KHR-ből még nem törölték.

(15)[136] Nem jogosult az e rendelet szerinti kamattámogatásra az, aki a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet szerinti kölcsönt vett igénybe.

54. § Nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban

a) nyilatkozik arról, hogy nem kötött ezen alcím szerinti kölcsönszerződést,

b) vállalja, hogy

ba) a későbbiekben sem köt ezen alcím szerinti kölcsönszerződést,

bb) nem támogatott személy hiteladósként további ezen alcím szerinti kölcsönszerződésben nem szerepel, és

bc) nem létesít lakóhelyet az ezen alcím szerinti zálogjoggal biztosított lakásban, és

c) hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal és a Kincstár részére.

55. § (1) A szerződésszerű teljesítés esetén - az 53. § (3) bekezdése szerinti időszakban - a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. A kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke - az 53. § (3) bekezdése szerinti időszakban - nem haladja meg:

a)[137] az egyéves vagy egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 115 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékét, vagy

b) ha az érintett futamidőre az a) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható, akkor az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző 3 naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 115 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - állampapír-átlaghozamot, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap 3. munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok vagy referenciahozamok alapján megállapított, az (1) bekezdés szerinti ügyleti kamatot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

(4) A támogatott személy a támogatás időszakában az e rendeletben meghatározott mértékű otthonteremtési kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet.

(5) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12 része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(6) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.

(7) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében - az Fhtv. 2. § (5) bekezdésére tekintettel - az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint 20/A. §-a helyett a (8)-(12) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A hitelintézet - a támogatás időtartama alatt - a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat az (1) bekezdés szerint változik.

(9) A hitelintézet által - az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján - érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

(10) Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke az e rendelet alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve az adott kölcsönszerződésre az e rendelet szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ügyleti kamat és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamat különbözetével.

(11) Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a (8)-(10) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egyhavi kamatperiódust kell tekinteni.

(12) Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a hitelintézet

a) az Fhtv. 17/C. §-ának megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy

b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább

ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal vagy

bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe.

56. § A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást - ha a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást - a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, az 53. § (3) bekezdése szerinti időtartamra, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

57. § (1)[138] Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi, és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel nem személyére vonatkozóan teljesült, a kölcsönszerződés módosítását követően a támogatott személyeket visszafizetési kötelezettség nem terheli, és a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően jogosult.

(2)[139] Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi, és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel személyére vonatkozóan teljesült, a támogatott személyeket visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően a (3) bekezdés szerinti kivétellel nem jogosult.

(3)[140] A (2) bekezdés szerinti esetben, ha a kötelemben maradó támogatott személy a 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel kölcsönkérelem benyújtását megelőző időszakra, személyére vonatkozóan való teljesülését a kölcsönkérelem benyújtásakor igazolta, vagy a kölcsönszerződés támogatott személy adóstársára vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosítását megelőzően igazolja, a kamattámogatásra való jogosultság továbbra is fennmarad.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetben a 15. § (7) bekezdés i) pontja szerint vállalt kötelezettséget a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményező adósnak legalább a kölcsönszerződés személyére vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosításának időpontjáig kell teljesíteni. Ha az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás vonatkozásában a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés módosításának időpontjáig a 15. § (7) bekezdés i) pontja szerint vállalt kötelezettséget nem teljesíti, a támogatott személyeket a támogatás igénybevételétől esedékes - az e rendelet szerinti kamatfizetési kötelezettséggel növelt - visszafizetési kötelezettség terheli, és a kötelemben maradó adós az otthonteremtési kamattámogatásra nem jogosult.

58. § Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor az állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás - az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti kamat 3 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő késedelmi kamattal növelt - összegének visszatérítését.

59. § (1)[141] Az otthonteremtési kamattámogatásra az 1-11. §-ban, a 13-15. §-ban, a 18-25. §-ban, a 27. §-ban, valamint - a 45. § (2) bekezdése kivételével - a 28-51. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a kamattámogatás visszafizetése eseteiben a kamattámogatás a jövőre nézve meg is szűnik.

(2) A hitelintézet köteles az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: "A hirdetésben szereplő többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás."

(3) A családok otthonteremtési kamattámogatására vonatkozó, (2) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg.

15. Az adó-visszatérítési támogatás

60. § (1)[142] A 6. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti célokra a természetes személy tulajdonos a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költséghez adó-visszatérítési támogatást igényelhet.

(2)[143] Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2018. január 1-jén vagy azt követően - de meglévő lakás korszerűsítésére irányuló támogatási cél esetén az igénylést legfeljebb 6 hónappal megelőzően - kiállított számla alapján vehető igénybe.

(3)[144] Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik a bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de nem haladhatja meg az 5 000 000 forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítési támogatás kizárólag a 27 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla benyújtása esetén vehető igénybe. A 15. § (7) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

(5) Új lakás építése esetén

a)[145] a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve

b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa

adó-visszatérítési támogatást igényelhet.

(6)[146] A legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén - az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével egyidejűleg - a telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető adó-visszatérítési támogatást igényelhet.

(7) Az adó-visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal,

a) az (5) bekezdés szerinti költségekre 2018. január 1-jén vagy

b) a (6) bekezdés szerinti költségekre 2021. január 1-jén

vagy azt követően - de meglévő lakás korszerűsítésére irányuló támogatási cél esetén az igénylést legfeljebb 6 hónappal megelőzően - kiállított számla alapján vehető igénybe.[147]

(8) Az adó-visszatérítési támogatás kizárólag

a) az (5) bekezdés esetén a 27 százalékos,

b) a (6) bekezdés esetén az 5 százalékos

általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A 15. § (7) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az a) pont esetében az 5 százalékos, a b) pont esetében a 27 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe. A b) pont esetében a lakóingatlannak nem minősülő, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség adóalapjára eső rész tekintetében a 27 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla is figyelembe vehető a számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél.

(9) Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik

a) az (5) bekezdés esetén az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások,

b) a (6) bekezdés esetében a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség

számlájában feltüntetett - és bekerülési költség esetén a kiállított számla szerint megfizetett - általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.[148]

(10) Az (5) bekezdés szerinti adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.

(11) Ha az igénylő családi otthonteremtési kedvezményt is igényel, akkor ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be az (1) vagy az (5) bekezdés szerinti adó-visszatérítési támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét. Ebben az esetben az igénylő a magasabb összegű támogatásra vonatkozó, a 25. § alapján számított, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó, de legfeljebb 30 000 forint összegű bírálati díjat fizet.

(12)[149] Az adó-visszatérítési támogatást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek is igényelhetik. Az e bekezdés szerinti ellátások esetén az adó-visszatérítési támogatás vonatkozásában a társadalombiztosítási jogviszony 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolását nem kell benyújtani. Az e bekezdés szerinti ellátások igénybevételét az igénylő - együttes igénylők esetén legalább az egyik fél - az ellátás folyósítását megállapító hatósági határozat hitelintézetnél történő bemutatásával igazolja.

(13) Az igénylő az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a 15. § (7) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, valamint az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó információkat az adó-visszatérítési támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság részére.

(14) A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra - ideértve a visszafizetéshez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettséget is - vonatkozó visszafizetési kötelezettség kapcsán részletfizetési kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal eljárására a 39. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(15) A támogatott személy az adó-visszatérítési támogatásra - ideértve a visszafizetéshez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettséget is - vonatkozó visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránti kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal eljárására a 39. § (5) és (8) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(16)[150] Az adó-visszatérítési támogatásra az 1. § (4) bekezdésében, a 2. §-ban, a 3. § (7) és (9) bekezdésében, a 4. §-ban, az 5-7. §-ban, a 8. § (4)-(6) bekezdésében, a 9. §-ban, a 13. §-ban, a 14. §-ban, a 15. § (1), (2), (5) és (6) bekezdésében, a 15. § (7) bekezdés a), c), e)-j) és n) pontjában, valamint (8), (9), (11) (14)-(16), (18)-(25) bekezdésében, a 16-19. §-ban, a 20. § (5) bekezdésében, a 24-33. §-ban, a 34. § (2)-(5) bekezdésében, a 35-38. §-ban, a 39. § (14) bekezdésében, valamint a 40-51. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

16. Záró rendelkezések

61. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

61/A. §[151] A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 7/A. alcíme alapján az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, még el nem bírált preferált kistelepülésen igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény, valamint otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön iránti kérelmekre az e rendelet szabályait alkalmazni kell, ha ezt az igénylő kéri, és a benyújtott kérelmét e rendelet rendelkezései szerint módosítja.

61/B. §[152] E rendeletnek az egyes családügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 388/2024. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) 32. § 15. pontjával megállapított 15. § (12) bekezdését a Módr1. hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra és benyújtott kérelmekre, valamint végleges hatósági döntéssel, illetve - közigazgatási per indítása esetén - jogerős bírósági határozattal még le nem zárt visszafizetés iránti eljárásokra is alkalmazni kell.

62. § Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre és az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó hitelintézeti reklámok, hirdetések részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

63. §[153]

64. §[154]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelethez

Büntetőjogi kizáró feltételek

A családi otthonteremtési kedvezmény nem igényelhető, ha az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság

a) bűntett,

b) a 2011. december 31. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti adócsalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. §], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [1978. évi IV. törvény 310/A. § (1) bekezdés], visszaélés jövedékkel vétsége [1978. évi IV. törvény 311. § (1) bekezdés], jövedéki orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 311/A. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], csempészet vétsége [1978. évi IV. törvény 312. §], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 314. § (4) bekezdés],

c) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 193. § (3) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [1978. évi IV. törvény 194. §], kiskorú veszélyeztetésének vétsége [1978. évi IV. törvény 195. § (4) bekezdés], tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 196. § (1) bekezdés], számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 289. § (4) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [1978. évi IV. törvény 290. § (5) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 299. § (2) bekezdés], visszaélés társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással vétsége [1978. évi IV. törvény 309. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének a vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], lopás vétsége [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés], csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 318. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [1978. évi IV. törvény 321. § (6) bekezdés], rongálás vétsége [1978. évi IV. törvény 324. § (2) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés], orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés], hitelsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 330. §] vagy

d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [Btk. 211. § (1) bekezdés], tartási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 212. § (1) bekezdés], kapcsolati erőszak vétsége [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [Btk. 213. § (3) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (5) bekezdés], lopás vétsége [Btk. 370. § (2) bekezdés], rongálás vétsége [Btk. 371. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [Btk. 372. § (2) bekezdés], csalás vétsége [Btk. 373. § (2) bekezdés], gazdasági csalás vétsége [Btk. 374. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [Btk. 376. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [Btk. 377. § (1) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [Btk. 378. § (1) bekezdés], 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés], társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége [Btk. 395. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [Btk. 398. § (1) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [Btk. 404. § (4) bekezdés], feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban vétsége [Btk. 404/A. §], tartozás fedezetének elvonása vétsége [Btk. 405. § (1) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 409. § (2) bekezdés], gazdasági titok megsértése vétsége [Btk. 413. § (1) bekezdés]

miatt megállapította, és az elkövető az igénylés időpontjában még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

2. melléklet a 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelethez