544/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet

a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2024. évi kompenzációjáról

A Kormány a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 75. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya

a) a költségvetési szervre és a foglalkoztatotti állományába tartozó

aa) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti,

ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti,

ac) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti,

ad) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti,

ae) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) szerinti,

af) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti,

ag)[1] a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) szerinti hivatásos és szerződéses katonai,

ah) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.) szerinti,

ai) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti,

aj) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) szerinti,

ak) a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) szerinti,

al) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti, valamint

am) a 2013. december 31-én a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló és

b) a köznevelési, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó bevett egyházra és belső egyházi jogi személyre (a továbbiakban: egyházi foglalkoztató) és a vele

ba) az Mt. szerinti munkaviszonyban álló, valamint

bb) a 2013. december 31-én a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló

természetes személyre [az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: foglalkoztatott] terjed ki.

2. § E rendelet szempontjából az 1. § a) pont aa) alpontja szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Fbszt.) alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjainak a társaságnál, valamint közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál és

b) a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tbszt.) szerinti gazdasági társaságok feladatainak átvételében érintett, a feladatot átvevő költségvetési szervek közalkalmazottainak a társaságnál

munkaviszonyban töltött idejét.

3. § (1) A foglalkoztatott a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2024. év hónapjaira járó illetménye, munkabére, pótléka, díjazása (a továbbiakban együtt: illetmény) kifizetésével egyidejűleg, havonta, a (2)-(16) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2011. december 31-ét követően keletkezett, abban az esetben jogosult a kompenzációra, ha e rendelet hatálya alá tartozó munkáltató a 2010. és 2011. évek bármelyikében vagy mindkét évben az 1. § szerinti jogviszonyok valamelyikében foglalkoztatta, és az utolsó ilyen jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló, az 1. § szerintitől eltérő jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés kivételével - nem létesített.

(2) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult, és jogviszonya a 2010. év decemberében vagy annak egy részében az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló, 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult, és jogviszonya az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval a 2010. év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, azonban a 2011. év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló, 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(4) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa.

(5) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa.

(6) Azon házas- vagy élettársak közül, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak, és az eltartottak száma három főnél kevesebb,

a) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye házas- vagy élettársa tárgyhavi illetményénél alacsonyabb vagy azzal megegyezik, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet,

b) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet

szerinti kompenzációra jogosult.

(7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak, és az eltartottak száma három főnél kevesebb, és

a) legalább az egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 forint, és a kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség legalább 50 000 forint,

aa) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye házas- vagy élettársa tárgyhavi illetményénél alacsonyabb vagy azzal megegyezik, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet,

ab) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet

szerinti kompenzációra jogosult;

b) mindkettőjük tárgyhavi illetménye eléri a 109 000 forintot, illetve a kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb, mint 50 000 forint, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult.

(8) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya a 2010. év decemberében vagy annak egy részében az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye

a) 2,29%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult, ha a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre

aa) egy, két vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintot,

ab) négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintnak a három feletti kedvezményezett eltartottak száma és a 20 000 forint szorzatával növelt összegét;

b) 1,53%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult, ha a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye meghaladja az a) pont szerinti illetményhatárt, de nem haladja meg a 213 500 forintot.

(9) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval a 2010. év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, de a 2011. év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem haladja meg a 213 500 forintot.

(10) Az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, a foglalkoztatottnak a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti, 2011. évi, illetve 2012. évi illetményemelésre vonatkozó munkáltatói nyilatkozat alapján a (2)-(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet], valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet] szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével.

(11) Az Fbszt. és a Tbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, a foglalkoztatottnak a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet kötelező személyi alapbéremelésre, illetve a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet] alapján elvárt munkabéremelésre vonatkozó munkáltatói nyilatkozat alapján a (2)-(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti

a) a 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés,

b) a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti munkabéremelés, vagy ennek hiányában a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés

94%-ának 100 forintra kerekített összegével.

(12) Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok azon foglalkoztatottjai, akiknek továbbfoglalkoztatására az Fbszt. 7. § (1) bekezdése vagy 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem került sor, nem jogosultak kompenzációra.

(13) A munkaidő hosszának megváltozásakor a kompenzáció összegét úgy kell megállapítani, hogy a munkaidő növekedése esetén az addig alkalmazott (10) és (11) bekezdés szerinti levonást kell a továbbiakban is alkalmazni, a munkaidő csökkenése esetén a levonást a munkaidő változásának arányában csökkenteni kell.

(14) Az 1. § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszűnése esetén a foglalkoztatott a törthónapra a (2)-(13) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult.

(15) Az 1. § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra. Az 1. § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció.

(16) Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

4. § (1) A 3. § vonatkozásában - a (2) bekezdésben, valamint a 3. § (10) bekezdésében meghatározott kivételekkel - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell figyelembe venni

a) a Kjt. 66. §-a és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b) a Kttv. 131. § (2) bekezdése szerinti - a Kttv. 133. § (3)-(6) bekezdése szerinti alapilletmény-eltérítés figyelembevételével számított - illetményt, valamint a kormányzati ügykezelők esetén a Kttv. 208. §-a, illetve a közszolgálati ügykezelők esetén a Kttv. 242. §-a szerinti illetményt,

c) a Kit. szerinti illetményt,

d) a Küt. szerinti illetményt,

e) a hivatásos foglalkoztatottak esetében a Hszt. 168. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, a rendvédelmi alkalmazottak esetében a Hszt. 289. §-a szerinti illetményt, a rendvédelmi szervnél működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak esetében a Hszt. 317/B. §-a szerinti illetményt, valamint a Hszt. 317/C. §-a szerinti szakdolgozói pótlékot,

f)[2] a Hjkr. 24. § (1) vagy (4) bekezdése szerinti alapilletményt,

g) a Haj. 67. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), a honvédelmi alkalmazott számára a Haj. 70-74. §-a alapján megállapított illetménypótlékot, a Haj. 75. §-a alapján megállapított honvédelmi illetménykiegészítést, továbbá az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet] szerinti rendszeres pótlékokat,

h) az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti illetményt,

i) az Üjt. 114. § (1) bekezdése és 135. § (1) bekezdése szerinti illetményt,

j) a Púétv. 98. §-a, illetve 99. §-a szerinti illetményt,

k) az Mt. hatálya alá tartozó, a közcélú tevékenységet folytató egyházi intézményeknél és az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, illetve az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók alapbérét és rendszeres bérpótlékait,

l) a Gyvt. 66/H. § (3)-(5) bekezdése szerinti díjazást,

m) a költségvetési szervként működő köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdése szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a 65. § (3) bekezdése szerint megállapított illetménypótlékot,

n) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti devizailletményt,

o) az Eszjtv. 8. §-a szerinti illetményt, beleértve a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet szerinti rendszeres pótlékokat.

(2) A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembevételre.

5. § (1) A központi költségvetés a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt céltartalék terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás)

a) a központi költségvetési szerv, a köztestületi költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá

c) a bevett egyház

részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez.

(2) Az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, (1) bekezdés szerinti támogatásról a nemzetiségpolitikáért osztott hatáskörben felelős miniszterek adatot szolgáltatnak az államháztartásért felelős miniszter részére.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön - ide nem értve az európai uniós forrás terhére finanszírozott - feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után.

(4) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2024. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

6. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti költségvetési szerveknél és a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő - az államháztartásért felelős miniszter által március hónapban felmért - összeg alapján történik.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2024. november 10-éig el kell számolni, amely intézkedést az államháztartásért felelős miniszter készíti elő.

(3) Ha a költségvetési szerv az elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a 2024. évi költségvetési maradvány elszámolása keretében kell teljesíteni.

(4) A támogatás folyósítása és elszámolása érdekében az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségpolitikáért osztott hatáskörben felelős miniszterek támogatói okiratot adnak ki az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, valamint az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatottakat megillető kompenzáció biztosításáról. A (2) bekezdés szerinti elszámolás során igazolt új támogatási igény vagy többlettámogatásra való jogosultság felmerülése esetén az országos és helyi nemzetiségi önkormányzat részére a támogatás biztosítása érdekében új igény esetén támogatói okirat kiadására, többletigény esetén a korábbiakban kiadott támogatói okirat módosítására kerül sor. A (2) bekezdés szerinti elszámolás keretében visszafizetett támogatás nem tekinthető a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, így az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatot nem terheli az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 53/A. § (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség.

(5) Az (1) bekezdés szerint nyújtott támogatás intézmények közötti átadása esetén az átadásra kerülő előirányzatot az átadás-átvételi dokumentumban nevesítve szerepeltetni kell.

7. § (1) A támogatásra az egyházi foglalkoztató a bevett egyházon és az egyházi foglalkoztató fenntartóján keresztül jogosult. A támogatás folyósítására és elszámolására az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott támogatói okirat alapján kerül sor.

(2) A bevett egyházak részére a 2024. évi bérkompenzáció összegéből előzetes hozzájárulásként legfeljebb 100 000 000 forint kerül átadásra a miniszter által 2024. március hónapban felmért, a bevett egyház által benyújtott és a miniszter által elfogadott igények alapján, azok arányában.

(3) A támogatás terhére a miniszter - utólagos elszámolás mellett - előleget nyújt. Az előleg nyújtásának feltétele a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2023. évi kompenzációjáról szóló kormányrendelet alapján kapott támogatással történő elszámolás és annak elfogadása.

(4) A bevett egyház a támogatást az egyházi foglalkoztató fenntartója részére utalja át. Az egyházi foglalkoztató fenntartója a támogatást az egyházi foglalkoztató részére átadja, illetve a 3. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordítja.

8. § (1) A támogatás igénylése a bevett egyház által az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a miniszterelnök általános helyettese e felelőssége keretében ellátott tevékenysége segítésére kijelölt minisztérium honlapján közzétett

a) igénylőlapnak és

b) az a) pont szerinti igénylőlap alapján összesített adatokat tartalmazó adatlapnak

a miniszter részére történő megküldésével történik.

(2) Az előlegből a 2024. január-szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és a 2024. október-december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülő összegekről a bevett egyház 2024. november 10-éig tájékoztatást, a 2024. január-december hónapokra ténylegesen kifizetett összegekről pedig 2025. január 31-éig elszámolást nyújt be a miniszternek. A tájékoztatás és az elszámolás tartalma az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a miniszterelnök általános helyettese e felelőssége keretében ellátott tevékenysége segítésére kijelölt minisztérium honlapján közzétett - ágazati bontású, az ágazat teljes létszámát, az érintettek létszámát, havi bontásban a ténylegesen kifizetett és a várhatóan kifizetésre kerülő összegeket és a munkaadókat terhelő járulékokat bemutató - beszámoló és rövid szöveges jelentés. Az e bekezdés szerinti tájékoztatás vagy elszámolás keretében jelzett új támogatási igény vagy többlettámogatásra való jogosultság felmerülése esetén a bevett egyház részére a támogatás biztosítása érdekében új igény esetén támogatói okirat kiadására, többletigény esetén a korábbiakban kiadott támogatói okirat módosítására kerül sor, melynek jogosságát az e bekezdés szerinti elszámolás keretében szükséges igazolni. Az e bekezdés szerinti elszámolás keretében visszafizetett támogatás nem tekinthető a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, így azt nem terheli az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség.

(3) Az elszámolás utólagos - adott esetben helyszíni ellenőrzés útján történő - ellenőrzése céljából az egyházi foglalkoztató köteles személyenkénti bontásban elkülönített nyilvántartást vezetni.

9. § (1) A foglalkoztatott a 2024. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak, valamint az eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, saját és házas- vagy élettársa illetményéről, jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozat mintáját és kitöltési útmutatóját az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján - e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg - közzéteszi.

(2) A foglalkoztatott a nyilatkozatot 2024. március 15-éig nyújtja be a munkáltatónak két példányban. Ha a jogviszony év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg köteles a foglalkoztatott benyújtani a nyilatkozatot. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtő helynek.

(3) A 3. § (15) bekezdésében meghatározott esetben a foglalkoztatott nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a (2) bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a foglalkoztatott nyilatkozatát a (2) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a legkorábban keletkezett, illetve azonos időpontban keletkezett jogviszonyok esetén a választása szerinti munkáltatónak köteles leadni.

(4) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a nyilatkozó foglalkoztatott köteles legalább öt évig megőrizni.

(5) A tárgyhó 15-éig benyújtott nyilatkozat alapján a nyilatkozó kompenzációra a tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejűleg kifizetésre kerül. A tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a nyilatkozó a kompenzációra kizárólag a nyilatkozat leadását követő hónaptól válik jogosulttá, és az a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetmény számfejtésével egyidejűleg kerül kifizetésre. A március 15-éig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül.

10. § (1) Ha a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a nyilatkozó foglalkoztatott az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak.

(2) A munkáltató a nyilatkozat 3. § (10) és (11) bekezdésében foglaltak végrehajtására vonatkozó részében foglaltak módosítását változásbejelentéssel teheti meg, a nyilatkozat kizárólag változásbejelentés esetén kitöltendő részében a változás bekövetkezésének dátumaként 2024. január 1-jét jelölve meg.

(3) A bejelentett változás alapján a változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege.

(4) Ha olyan változás bejelentésére került sor, amely alapján a foglalkoztatott nem, vagy csökkentett összegű kompenzációra jogosult, a kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszűnik vagy csökken. A változás bejelentése előtt a korábbi nyilatkozat alapján a változás bekövetkezésének dátumát követően kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül.

(5) Ha a nyilatkozó a kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül.

(6) Ha a kompenzáció nem az e rendeletben foglaltaknak megfelelő megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az illetményeltérítés összege visszamenőleg kerül megállapításra, a már kifizetett kompenzáció összege a következő hónap(ok) kompenzációjának összegéből levonásra kerül.

11. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

12. § E rendeletet első alkalommal a 2024. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni.

13. § Ez a rendelet 2025. június 30-án hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 544/2023. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A 3. § (2) bekezdése szerinti kompenzáció összege

2. melléklet az 544/2023. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A 3. § (3) bekezdése, a 3. § (6) bekezdés a) pontja, valamint a 3. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kompenzáció összege

3. melléklet az 544/2023. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A 3. § (4) bekezdése, a 3. § (6) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § (7) bekezdés b) pontja szerinti kompenzáció összege

4. melléklet az 544/2023. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A 3. § (5) bekezdése, valamint a 3. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti kompenzáció összege