2023. évi XCIX. törvény

egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "Az állam joga" alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenysége során járulékosan felszín alatti víz kitermelését végzi, a kitermelt felszín alatti vízben oldott állapotban lévő ásványi nyersanyag tulajdonjogát megszerzi, ha az oldott állapotban lévő ásványi nyersanyagot kinyeri. A kitermelt felszín alatti víz mennyisége nem haladhatja meg a bányászati tevékenység által indokolt mértéket, és az oldott ásványi nyersanyag kihozatalának serkentésére külön eljárások nem alkalmazhatóak. A bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatóság engedélye alapján kitermelt vízben oldott ásványi nyersanyag tulajdonjoga nem szerezhető meg."

2. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés g) pontja vonatkozásában az a termálvíz-kitermelés minősül elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz-kitermelésnek, amelynél a termálvíz felhasználására szolgáló rendszer első hőelvételi pontja gyógyászati vagy mezőgazdasági célt szolgál - ideértve azt az esetet is, ha a termálvíz hőfokát azért kell az első hőelvételi pontnál csökkenteni, hogy a gyógyászati vagy mezőgazdasági tevékenység során hasznosításra elérhető legyen - és mezőgazdasági hasznosítás esetén a kútból kinyerhető hő legalább felét hasznosítja."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a bányafelügyelet a kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó kérelme alapján módosítja a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztését engedélyező határozatát, a módosítást - a bányafelügyelet által megküldött végleges határozat alapján - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyben átvezeti."

3. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, a bányászati jogot átvevő a vételár megfizetését az átruházásra vonatkozó szerződés szerinti teljesítési határidőt követő 8 napon belül bankszámlakivonat megküldésével vagy más arra alkalmas módon igazolja a bányafelügyeletnek.

(5) Ha a bányászati jogot átvevő a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet vele szemben a szabálytalan bányászati tevékenység végzése esetén alkalmazandó szabályok szerint jár el."

4. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bányafelügyelet előzetes hozzájárulását kérelmező az (1) bekezdés a) pontja esetében a bányafelügyelet előzetes hozzájárulása iránti kérelméhez mellékeli az aláírt létesítőokirat-módosítást, a b)-d) pontok esetében az aláírt átruházásra vonatkozó szerződést."

5. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2d) Ha a zárt terület elhelyezkedése alapján több közreműködő szervezet illetékessége is megállapítható, az a közreműködő szervezet jár el, amelynek illetékességi területén a zárt terület legnagyobb része található."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ivó-, ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybe vett vízadók, víztestek zárt területként nem jelölhetők ki. Nem jelölhető ki zárt terület akkor sem, ha az már meglévő termálvíz-hasznosítást veszélyeztetne."

6. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A kutatási munkaprogram tartalma a koncessziós szerződéssel együtt akkor módosítható, ha a koncessziós szerződéssel megállapított kutatási munkaprogram módosítása nem irányul az abban vállalt kötelezettségek csökkentésére. A koncessziós szerződés módosítása nem irányulhat magasabb pontértékű kutatási feladat helyett alacsonyabb pontértékű kutatási feladat elvégzésére. Ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét neki felróhatóan nem teljesíti, a nem teljesített kutatási tevékenységek koncessziós szerződés szerinti költségét az államnak megtéríti."

7. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A bányajáradék fizetésére kötelezett a bányajáradék-önbevallást a benyújtását követő öt éven belül, a teljes, javított önbevallás ismételt benyújtásával és a bányajáradék megfizetésével vagy a többletként megfizetett bányajáradék visszaigénylésével helyesbítheti. Helyesbítés esetén az önbevallás benyújtására kötelezettel szemben szankció nem alkalmazható. A hibásan benyújtott önbevallás alapján teljesített többletbefizetés összegét vissza kell fizetni. Visszafizetés esetén az államot kamatfizetési kötelezettség nem terheli."

8. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bányavállalkozó a kutatási engedély alapján a kutatási területen kizárólagosan jogosult - a (2a) bekezdés kivételével - a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, továbbá a geotermikus védőidom kijelölésének és a 21/C. § (1) bekezdése szerinti szerződés megkötésének kezdeményezésére."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ingatlan vagy egymással határos ingatlanegyüttes tulajdonosa, vagyonkezelője, használója az ingatlan vagy az ingatlanegyüttes hőigényének vagy villamosenergia-igényének geotermikus energiával történő ellátása érdekében jogosult geotermikus energia kutatására vonatkozó kérelmet benyújtani olyan terültre is

a) amelyre más geotermikus energia kutatására vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtott,

b) amely terület tekintetében más geotermikus kutatási engedéllyel rendelkezik,

c) amely terület tekintetében másnak geotermikus védőidomot jelöltek ki, vagy

d) amely terület tekintetében más a 21/C. § (1) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkezik.

(2b) Egymással határos ingatlanegyütteshez tartozó ingatlanoknak kell tekintetni azokat az ingatlanokat is, amelyeket legfeljebb egy, közterületnek minősülő ingatlan választ el egymástól.

(2c) A bányafelügyelet a (2a) bekezdés szerinti kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelem szerinti kutatási tevékenység a más kutatási engedélyében szereplő kutatási tevékenység elvégzését vagy a 21/C. § (1) bekezdése szerinti szerződés szerinti hasznosítást kizárná.

(2d) A (2a) bekezdés szerinti kérelemre az általános szabályokat kell alkalmazni."

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kutatási időszak - a munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján - legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható. A kutatási időszakba nem számít be a kutatás megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások, valamint a bányavállalkozó által lefolytatott közbeszerzési eljárás időtartama."

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bányavállalkozó az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül - kutatási zárójelentés benyújtásával - kérheti a geotermikus védőidom megállapítását. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó kutatási engedélye megszűnik."

9. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A geotermikus védőidomot kérelemre a bányafelügyelet jelöli ki. Geotermikus védőidomok nem lehetnek átfedésben, kivéve a 21/A. § (2a) bekezdése szerinti hasznosításhoz kapcsolódó geotermikus védőidommal történő átfedést. Ivó-, ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek geotermikus védőidomként nem jelölhetők ki. Nem jelölhető ki geotermikus védőidom akkor sem, ha az már meglévő termálvíz-hasznosítást veszélyeztetne."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A geotermikus védőidom kijelölésének feltétele, hogy a bányavállalkozó rendelkezzen olyan jognyilatkozattal, vagy szándéknyilatkozattal, amely a kinyerni tervezett geotermikus energia hasznosítási céljának megfelelő felhasználását biztosítja."

10. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szerződés tartalmazza, különösen

a) a geotermikusenergia-kinyerés célját,

b) a hasznosítás formáját és az alkalmazott kinyerési technológiát,

c) a hasznosítás megkezdésének időpontját,

d) a kinyerni tervezett éves geotermikus energia mennyiségét, és

e) a (6) bekezdés szerinti vízvisszasajtolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A bányavállalkozó - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hasznosítást legkésőbb a szerződés hatálybalépését követő egy éven belül megkezdi. A határidő elmulasztása esetén a szerződés megszűnik, kivéve, ha a hasznosítás megkezdésének elmaradása a bányavállalkozónak nem róható fel."

11. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "Földtani adatszolgáltatás és az adatok kezelése" alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) A bányavállalkozó a jogosultságában álló bányatelekből az általa kitermelt szilárd ásványi nyersanyag vagy annak általa történő elsődleges feldolgozásából származó építési alapanyagként szolgáló termék értékesítéséről negyedévente adatot szolgáltat a bányafelügyeletnek.

(2) Az adatszolgáltatással érintett bányavállalkozók és az ásványi nyersanyagok körét, valamint az adatszolgáltatás rendjére és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.

(3) Az adatszolgáltatással érintett adatok üzleti titoknak minősülnek."

12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a bányatelek jogi jelleg olyan ingatlanra van bejegyezve, amely bányatelekkel nem érintett, vagy olyan ingatlanra nincs bejegyezve, amely bányatelekkel érintett, erről határozatot hoz, és kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a tévesen bejegyzett bányatelek jogi jelleg törlését vagy a bányatelek jogi jelleg bejegyzését."

13. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerinti határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele."

14. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (3)-(6) bekezdést a bányatelek megállapítását követő első és a (7) bekezdés szerinti bányatelek tekintetében benyújtott kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása során kell alkalmazni."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A bányafelügyelet a kitermelt felszín alatti vízben oldott állapotban lévő ásványi nyersanyag kinyerését az (1) bekezdés szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi."

15. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, a kutatási műveletekhez szükséges berendezés, valamint ezek alkotórészei és tartozékai elhelyezése érdekében - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője, továbbá az előkutatás végzésére jogosult az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, az építéssel, kutatással érintett területhez szükséges mértékben szolgalom (a továbbiakban: elhelyezési szolgalom) alapítását igényelheti.

(5) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint ezek alkotórészei és tartozékai üzemelésének - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében a biztonsági övezet mértékéig szolgalom (a továbbiakban: üzemelési szolgalom) alapítását igényelheti.

(6) Az elhelyezési szolgalom alapján a bányavállalkozó, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője és az előkutatás végzésére jogosult az építési tevékenység végzéséhez, illetve a kutatáshoz szükséges mértékben jogosult az ingatlan igénybevételére. Az üzemelési szolgalom alapján a bányavállalkozó, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben jogosult az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

"(15a) A kártalanítás összegének megállapítása során

a) az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét, vagy ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke - összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt - nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét és

b) az ingatlanhasználat korlátozásának időtartamát és mértékét, üzemelési szolgalom esetén a létesítmény biztonsági övezetében betartandó tilalmakat és korlátozásokat

kell figyelembe venni."

16. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, aki, vagy amely gázipari tevékenységet, különösen földgáz tárolását, vezetéken történő elosztását, szállítását, egyéb gázok vezetéken történő szállítását, cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei vezetéken történő elosztását, tartályban vagy palackban történő forgalmazását, vagy gázüzemi tevékenységet engedély nélkül végez, bírsággal sújtja és eltiltja a tevékenység folytatásától.

(5) A bányafelügyelet a gázipari tevékenység végzésére jogosult engedélyest, ha a gázüzemi tevékenységét a jogszabályban, a jóváhagyott műszaki-biztonsági irányítási rendszerében vagy a bányafelügyelet döntésében foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, bírsággal sújtja, illetve a tevékenységét felfüggesztheti."

17. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41/C. § (1) A bányafelügyelet a robbantásvezető vagy robbantómester engedélyét visszavonja, ha halmozottan vagy egy éven belül ismétlődően megszegi a vonatkozó biztonsági szabályokat, vagy szabályszegésével súlyos balesetet vagy súlyos üzemzavart okoz.

(2) A robbantásvezető vagy a robbantómester az engedélyt visszavonó határozat véglegessé válásától számított két éven belül új engedélyt nem szerezhet."

18. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében ügyfélnek minősül

a) a bányatelek megállapítására indított eljárásban - bányatelek megosztása, összevonása vagy vertikális bővítése kivételével - a tervezett bányatelekkel,

b) a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, valamint mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban a tervezett bányászati tevékenységgel,

c) a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásában a bányászati létesítmény és biztonsági övezete területével

érintett ingatlan tulajdonosa."

19. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kérelemre indult bányafelügyeleti hatósági eljárás esetében az ügyintézési határidő a kérelemnek vagy a bejelentésnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik."

20. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő "IV/C. RÉSZ AZ ÁSVÁNYVAGYON-GAZDÁLKODÁSRA ÉS AZ ÁSVÁNYVAGYON-NYILVÁNTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK " címmel egészül ki:

"IV/C RÉSZ

AZ ÁSVÁNYVAGYON-GAZDÁLKODÁSRA ÉS AZ ÁSVÁNYVAGYON-NYILVÁNTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK"

21. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény IV/C. Része a következő alcímmel egészül ki:

"Az ásványvagyon-gazdálkodás alapelvei

48/A. § (1) Az ásványvagyon-gazdálkodás azon döntések és intézkedések összessége, amelyek biztosítják

a) az ásványi nyersanyagok földkéregbeli elhelyezkedésének, mennyiségi és minőségi paramétereinek minél teljesebb és pontosabb megismerését,

b) az ásványi nyersanyagok mennyiségének, minőségének és lelőhelyeinek nyilvántartását, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatást,

c) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon megőrzését, védelmét, valamint az ásványi nyersanyag indokolatlan kitermelésének és igénybevételének megakadályozását,

d) az ásványi nyersanyagok kitermelése során a veszteségek csökkentését, valamint

e) a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolást, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetőségét.

(2) Az ásványvagyon-gazdálkodás célja az ásványi nyersanyagoknak a társadalom érdekében történő olyan kiaknázása, amely biztosítja a lehető legnagyobb fajlagos értékkel rendelkező termék előállítását az elérhető legteljesebb módon, a legkevesebb veszteség mellett.

(3) Az ásványi nyersanyagvagyon védelme és szabályozott kitermelése nemzetgazdasági érdek. Az ásványi nyersanyag védelmét az adott előfordulás ásványvagyonának gazdaságos kitermelhetőségétől függetlenül biztosítani kell.

(4) A bányászati tevékenységet úgy kell végezni, hogy az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia potenciál csökkenését vagy értékvesztését indokolatlanul ne idézze elő. A bányavállalkozónak törekednie kell a teljes ásványvagyon kitermelésére.

(5) Az ásványvagyon-gazdálkodás keretében a bányafelügyelet az ásványi nyersanyagok jövőbeni kedvezőbb kitermelése, vagy magasabb fajlagos értékű ásványi nyersanyag kitermelésének lehetősége érdekében a bányatelek megállapítását vagy módosítását, továbbá a műszaki üzemi terv jóváhagyását vagy módosítását elutasíthatja vagy ezekben az eljárásokban korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg. A bányafelügyelet az elutasítás vagy korlátozás indokaként a jövőben várható körülményekre vagy a magasabb fajlagos értékű ásványi nyersanyag ismertetésére hivatkozhat.

(6) Az ásványi nyersanyag kitermelőjét a kitermelt ásványvagyon tekintetében elszámolási, megőrzési és megóvási kötelezettség terheli."

22. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény IV/C. Része a következő alcímmel egészül ki:

"Az ásványvagyon nyilvántartása

48/B. § (1) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célok teljesülésének érvényesülése érdekében az ásványvagyonról, annak minőségi és mennyiségi változásáról mérlegszerű nyilvántartást vezet. A bányafelügyelet a nyilvántartásban szereplő adatokról kérelemre hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) A bányafelügyelet az ásványvagyon-nyilvántartást ásványinyersanyag-lelőhelyenként, azon belül telepenként, illetve készletszámítási tömbönként vezeti, a nyilvántartásban szereplő lelőhelyeket kódszámmal látja el.

(3) A nyilvántartás tartalmazza

a) a lelőhelyre vonatkozó adatokat, azon belül a telep, illetve a készletszámítási tömb megnevezését és kódját, továbbá bányászati jogosultsággal érintett lelőhely estén a bányatelek védnevét,

b) az állami ásványvagyon-nyilvántartás pontossága és közhitelességének biztosítása érdekében az ásványvagyon kitermelésére jogosult nevét, természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét,

c) a lelőhely közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, fedő- és feküsíkjának magasságát mBf értékkel, továbbá szilárd ásványi nyersanyagok esetén az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

d) a lelőhely minősítését a szerint, hogy bányászati joggal érintett vagy nem,

e) az ásványi nyersanyag megnevezését az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerint,

f) a lelőhely kiinduló vagyonadatát,

g) a lelőhely földtani, kitermelhető és - szilárd ásványi nyersanyagok esetén - a pillérben lekötött ásványvagyona tárgyév január 1-jei állapotának és december 31-ei állapotának megfelelő mennyiségét, valamint a tárgyévben bekövetkezett változásokat,

h) az ásványvagyon fizikai, kémiai és technológiai paramétereit, és

i) a lelőhelyen nyilvántartott meddőanyag és bányászati hulladék megnevezését és mennyiségét.

(4) A nyilvántartásban a kutatási zárójelentésben vagy készletszámítási jelentésben elfogadott vagyonadatokat kell kezdeti vagyonadatként szerepeltetni. A nyilvántartásban szereplő adatok módosítása a 25. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti bányavállalkozói adatszolgáltatások, vagy az ásványvagyon változását eredményező végleges bányafelügyeleti döntések - ideértve a bányavállalkozó által végzett ásványvagyon újraértékelésével kapcsolatos döntést is - alapján történhet. Az ásványvagyon bányavállalkozói újraértékeléséhez a bányavállalkozó mellékeli az ásványvagyon-változásra vonatkozó földtani szakértő által ellenjegyzett készletszámítási jelentést.

(5) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) A bányafelügyelet minden év június 30-ig országos ásványvagyonmérleg-jelentést készít a tárgyévet megelőző év január 1-jei állapot szerint, amelyet közzétesz a honlapján."

23. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. "Bányászat (bányászati tevékenység)": ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:

a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogén-bányászatban az ásványi nyersanyag továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele, különösen a propán-bután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás,

b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése,

c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,

d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,

e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása,

f) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása,

g) az a)-f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése, továbbá

h) a bányavállalkozó bányászati tevékenysége során felszín alatti víz járulékos kitermelését követően a kitermelt felszín alatti vízben oldott állapotban lévő ásványi nyersanyag kinyerése is."

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 25a. és 25b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"25a. "Elsődleges művelési eljárás": rétegenergiával, külső energia alkalmazása nélkül történő szénhidrogén kitermelési eljárás.

25b. "Másodlagos művelési eljárás": többlet szénhidrogén kitermelésére irányuló kívülről alkalmazott energia segítségével történő gáz, illetve víz besajtolásával történő művelési eljárás."

24. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"m) a 25/A. § szerinti adatszolgáltatással érintett bányavállalkozók és az ásványi nyersanyagok körét, valamint az adatszolgáltatás rendjére és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat."

25. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/I. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor folyamatban lévő, termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési eljárást a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni. Az így engedélyezett vízilétesítményre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(5) A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel vagy vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízjogi engedélyek módosítására - ideértve az engedélyek hatályának meghosszabbítását is - vonatkozó eljárást a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(6) A (4) és (5) bekezdése szerinti vízilétesítménnyel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására, továbbá a hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyek módosításához kapcsolódó vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásokra a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni."

26. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

1. 6. § (1) bekezdésében az "az átvevő" szövegrész helyébe az "a bányászati jogot átvevő" szöveg,

2. 21. § (2) bekezdésében a "kormányrendelet" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben meghatározott csoport" szöveg,

3. 21/C. § (1) bekezdésében a "lehet." szövegrész helyébe a "lehet. A bányavállalkozó a szerződéskötés iránti kérelmet a geotermikus védőidomot kijelölő határozat véglegessé válásától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó kutatási engedélye megszűnik." szöveg,

4. 21/C. § (3) bekezdésében az "egy" szövegrész helyébe a "két" szöveg,

5. 22/A. § (6) bekezdésében a "módosítását." szövegrész helyébe a "módosítását, kivéve, ha a bányatelekkel úgy szomszédos egy nem a kérelmező jogosultságában álló bányatelek, hogy a két bányatelek között a rendelet szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk területe kialakítható." szöveg,

6. 25. § (3a) bekezdés f) pontjában a "bevallott bányajáradék" szövegrész helyébe a "bevallott éves bányajáradék" szöveg,

7. 25. § (5) bekezdésében az "az állami ásványi nyersanyag és" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

8. 26/A. § (6b) bekezdésében a "meghosszabbítható." szövegrész helyébe a "meghosszabbítható azzal, hogy a (4a) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell." szöveg,

9. 26/B. § (3a) bekezdés a) pont ad) alpontjában a "jog" szövegrész helyébe az "engedély vagy jogadomány" szöveg,

10. 26/B. § (3a) bekezdés a) pont af) alpontjában a "jog visszavonása esetén, a kutatási jog" szövegrész helyébe az "engedély vagy jogadomány" szöveg,

11. 27/A. § (1) bekezdésében a "követi" szövegrész helyébe a "kíséri" szöveg,

12. 36. § (4) bekezdésében a "bányafelügyelethez." szövegrész helyébe a "bányafelügyelethez. A kockázatelemzés a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tekintetében teljesítési határidőt tartalmazó intézkedési tervet is tartalmazhat, amelynek végrehajtásával a magas vagy nagyon magas kockázat alacsony kockázatra mérsékelhető." szöveg,

13. 36. § (5a) bekezdésében a "benyújtására" szövegrész helyébe a "benyújtására, ha a tájrendezés a kockázatot alacsony szintre csökkenti" szöveg,

14. 38. § (1) bekezdésében a "jeleket helyezzen el." szövegrész helyébe a "jeleket helyezzen el, a meglévő bányászati létesítményt megközelítse." szöveg,

15. 38. § (3) bekezdésében a "geofizikai mérések" szövegrész helyébe a "geofizikai mérések és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek" szöveg,

16. 38. § (7) bekezdésében a " , vagyonkezelőjével vagy használójával" szövegrész helyébe a "vagy vagyonkezelőjével" szöveg,

17. 38. § (12) bekezdésében a "teljesülnek." szövegrész helyébe a "teljesülnek, vagy a bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése az ingatlan használatát jelentősen akadályozná, vagy megszüntetné." szöveg,

18. 38. § (14) bekezdésében a "megkezdésének" szövegrész helyébe a "megkezdésének, elhelyezési szolgalom esetén befejezésének" szöveg,

19. 38. § (19) bekezdés b) pontjában az "ismeretlen," szövegrész helyébe az "ismeretlen, vagy személye bizonytalan, ideértve azt is, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogosult elhalálozott és az örökös ingatlanon fennálló jogának közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésére a szolgalom megállapító határozat véglegessé válásának időpontjáig nem került sor," szöveg,

20. 41. § (2) bekezdésében a "sújthatja, a" szövegrész helyébe a "sújtja, a bányajáradék önbevallás kijavítására és bányajáradék befizetésére kötelezheti, a" szöveg,

21. 41/B. § (1) bekezdésében a "41. § (1), (3)" szövegrész helyébe a "31. § (2) bekezdésében, a 41. § (1), (3)" szöveg,

22. 42/E. § (5) bekezdésében a "hévízcélú" szövegrész helyébe a "termálvízcélú" szöveg,

23. 43/C. § (1) bekezdés c) pontjában az "a kutatás" szövegrész helyébe az "a szilárd ásványinyersanyag-kutatás" szöveg,

24. 50. § (18) bekezdésében a "2023. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2024. június 30-ig" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 5. § (4b) bekezdése,

b) 6. § (1) bekezdésében az "- a (4) bekezdés szerinti esetek kivételével -" szövegrész,

c) 9. § (2a) bekezdés l) és m) pontja,

d) 21/C. § (2) bekezdés a) pontjában az "illetve szándéknyilatkozattal," szövegrész,

e) 26/A. § (3a) bekezdésében az " , és a bányászati tevékenység befejezését követő, a bányászattal igénybe vett területekre vonatkozó újrahasznosítási cél a településrendezési tervben foglaltaknak megfelel" szövegrész,

f) 41. § (9) bekezdése,

g) 49. § 3. pontja.

2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

28. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az engedélyes kérelmére a kút vízjogi engedélye visszavonható, amennyiben a bányafelügyelet engedélyezi a termálvíz-kitermelési célú kút bányászati célú hasznosítását és a kút bányászati létesítménnyé minősítését, ha annak vízilétesítmény funkciója megszűnt. A bányafelügyelet az eljárását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelete szerinti rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás szabályai szerint folytatja le."

3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

29. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 19. §-a a következő (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) Külterületen olyan építmény, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja - beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést - a 65 métert meghaladja (a továbbiakban: magasépítmény) csak akkor helyezhető el, ha

a) az építmény fekvése szerinti települési önkormányzat helyi építési szabályzata a magasépítmény elhelyezését kifejezetten megengedi,

b) a magasépítmény elhelyezését jogszabály nem tiltja, és

c) a magasépítmény terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja nem haladja meg a 130 métert.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a katonai, honvédelmi és nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményekre, a mezőgazdasági rendeltetésű építményekre, a víziközművekre, villamos távvezeték tartóoszlopaira és az elektronikus hírközlési építményekre. Az épületekre a (3)-(5) bekezdésben foglaltak az irányadóak. A szélerőművek esetében a (6) bekezdés c) pontja szerinti magasságot a szélerőmű oszlopmagasságára kell érteni.

(8) Külterületen magasépítmény elhelyezésének lehetőségét biztosító helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén az állami főépítész az egyeztetés záró szakaszában a helyi építési szabályzat, illetve annak módosítása tervezetét véleményezésre megküldi az országos főépítésznek. Az országos főépítész a véleménykérés kézhezvételét követő 15 napon belül adja ki a nyilatkozatát, a határidő jogvesztő. Az állami főépítészi vélemény kiadására meghatározott határidőbe nem számít bele az országos főépítész nyilatkozatának kiadására rendelkezésre álló határidő.

(9) Az országos főépítész a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatának kiadása során vizsgálja, hogy a helyi építési szabályzat, illetve módosításának tervezete megfelel-e a területrendezési előírásoknak, valamint a településrendezési, településképi és építési követelményeknek. Az országos főépítész a (8) bekezdés szerinti érdemi nyilatkozatát az állami főépítész szakmai véleményébe beépíti, és ha a magasépítmény elhelyezését az országos főépítész indokolással ellátott nyilatkozatában nem támogatja, kizárólag nem támogató állami főépítészi vélemény adható."

30. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a következő 60/D. §-sal egészül ki:

"60/D. § A 19. § (6)-(9) bekezdésében foglaltakat e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő településterv készítéseknél és módosításoknál, valamint a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell."

31. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat - a fővárosban kerületi önkormányzat -, hogy a (6) bekezdés 6. pontja szerinti helyi építési szabályzatban kijelölje a 19. § (6) bekezdése szerinti magasépítmények telepítésére alkalmas övezeteket és telkeket."

32. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/D. § (1) bekezdés c) pontjában az "az ingatlan-nyilvántartásért" szövegrész helyébe az "a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért" szöveg lép.

4. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

33. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. §-a a következő y) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"y) tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontjában meghatározott személy;"

(2) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"z) fűtés egyedi szabályozhatósága: a felhasználási hely fűtése egyedileg szabályozható, ha - a közös használatú épületrészek kivételével - az egyes épületrészek hőleadó készülékei egyedileg rendelkeznek a hőleadásuk - más épületrészek hőleadó készülékei hőleadásának akadályozása nélküli - befolyásolására szolgáló szerelvénnyel."

34. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében]

"g) elvégzi a távhőszolgáltató működési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá a távhőszolgáltatóval szembeni elvárás, valamint a távhőszolgáltatás jellemzőinek felmérését."

(2) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a (2) bekezdésben meghatározottaktól eseti és rendszeres információt kérni, jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségével, engedélyhez kötött tevékenységével vagy a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is. A Hivatal továbbá ellenőrzési feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben jogosult a (2) bekezdésben meghatározottak tényleges tulajdonosi hátterét megismerni, és ennek érdekében eseti és rendszeres adatszolgáltatást előírni."

35. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat képviselő-testülete:)

"j) rendeletben állapítja meg - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott általános előírások figyelembevételével - a fűtési költségmegosztó felszerelésének műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági egyedi szempontjait, ütemezését és egyéb feltételeit."

36. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője):]

"e) ellenőrzi a felhasználók költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését."

37. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, teljesítményének növelése vagy csökkentése, tüzelőanyagának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: létesítés) engedélyköteles tevékenység, amelyre a Hivatal távhőtermelői létesítési engedélyt ad ki. A létesítési engedélyben foglalt tevékenység az engedély birtokában kezdhető meg. A létesítési engedély az abban meghatározott időpontig, vagy az abban meghatározott üzembehelyezési eljárás eredményes lezárásáig hatályos.

(3) A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység tervezett megszüntetése előtt legalább egy évvel az engedélyes engedélyt kér a megszüntetésre a Hivataltól az érintett önkormányzat egyidejű értesítésével. A megszüntetésre kiadott engedély az abban meghatározott időpontig, de legfeljebb 3 évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg."

38. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eredményes üzembe helyezési eljárást követően - kérelemre - távhőtermelői működési engedélyt kell kiadni. A távhőtermelés az eredményes üzembe helyezési eljárást követően, a működési engedély birtokában végezhető."

39. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 18. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Az engedélyes köteles:)

"g) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírt engedélykiadási feltételeknek folyamatosan megfelelni."

40. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény "A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása

20. § (1) A Hivatal a működési engedélyt visszavonja, ha az engedélyes

a) tevékenységével felhagy;

b) a Hivatal erre irányuló felhívása ellenére törvényben, kormányrendeletben, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban vagy a működési engedélyben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget;

c) a Hivatal erre irányuló felhívása ellenére a távhőtermelői vagy a szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltatás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, a környezetet, továbbá a felhasználói érdekeket súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti, és a működési engedélyben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget; vagy

d) a Hivatal erre irányuló felhívása ellenére az engedélyes a működését veszélyeztető, az ellátási kötelezettségeinek teljesítését ellehetetlenítő körülményt a Hivatal által előírt legfeljebb 30 napos határidőn belül nem hárítja el.

(2) A Hivatal az engedélyes (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt felhívását mellőzheti, ha azt a beavatkozás sürgőssége, az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének foka vagy a jogsértés súlyossága indokolja, vagy az engedélyes felhívása ellehetetlenítené az engedélyes feletti hatékony felügyelet gyakorlását vagy a felhasználói érdekek érvényesülését.

(3) A távhőtermelő földgázellátása megszűnésének esetében - tekintettel a 18. §-ban foglalt kötelezettségeire -nem vehet részt a Get. szerinti végső menedékes szolgáltatásban, de földgázkereskedője földgázellátása megszűnésének napjától kezdődően 7 napig jogosult földgázt vételezni a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 4/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: MSZKSZ) által kezelt készletből, a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből legfeljebb 1 272 000 MWh mennyiségig, a vételezéskor alkalmazandó hatósági földgázáron. Ha a távhőtermelő az így rendelkezésére álló 7 napon belül nem biztosítja a távhőtermeléshez szükséges földgáz tüzelőanyag önálló vagy földgázkereskedőn keresztüli beszerzését, a Hivatal a távhőtermelői működési engedélyét visszavonja. Ha a földgázellátását biztosítani nem tudó távhőtermelő egyben az adott település távhőszolgáltatói működési engedélyese is, akkor a Hivatal mind a távhőtermelői, mind a távhőszolgáltatói működési engedélyét visszavonja.

(4) Ha a Hivatal a (3) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes jogosult földgázt vételezni az Fbkt. 4/A. § (1) bekezdése szerint a Hivatal kijelölésre vonatkozó döntése közlésének napjától kezdődő 7 napon keresztül, a vételezéskor alkalmazandó (9) bekezdés szerinti hatósági földgázáron.

(5) Ha a Hivatal a (3) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély-visszavonással érintett távhőtermelőre nézve megállapított hatósági távhőtermelői árat alkalmazza, amíg a miniszter - figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra - más árat nem állapít meg. Ha a (3) bekezdés alkalmazása folytán a Hivatal a távhőszolgáltatói működési engedélyt is visszavonja, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély-visszavonással érintett távhőszolgáltatóra nézve meghirdetett távhőszolgáltatási támogatásra jogosult, amíg a miniszter - figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra - más támogatást nem állapít meg.

(6) Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő engedélyes között létrejött közszolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a díjfizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó engedélyes mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon az átvevő engedélyes mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő engedélyes a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napjának igazolásául a távhőszolgáltatási tevékenység végzésére feljogosító kijelölő vagy az új távhőszolgáltatói működési engedélyt kiadó határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül tájékoztatja a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő engedélyes által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő engedélyes javára teljesíti, ha az átvevő engedélyes pénzforgalmi szolgáltatójától legalább 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.

(7) A Hivatal az 57/D. § szerinti javaslatának elkészítése során a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben az MSZKSZ által az Fbkt. rendelkezései alapján biztosított földgáz hatósági áron számított ellenértékét indokolt költségként ismeri el. Ha az engedély visszavonásával érintett távhőtermelő az Fbkt. rendelkezései alapján igénybe vett földgáz ellenértékét nem fizeti meg, ezt a költséget a Hivatal a kijelölt engedélyesnél veszi figyelembe, amely ezzel elszámol az MSZKSZ-nél.

(8) Az MSZKSZ a földgázforrás igénybevételét követő első betárolási időszak végéig a (3) és (4) bekezdés szerint felhasznált földgázforrást visszapótolja.

(9) Az e § alapján alkalmazandó hatósági földgázár a földgáz végső menedékes szolgáltatásról és a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott, az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók ellátása esetére vonatkozó ár.

20/A. § (1) Az engedély visszavonásával egyidejűleg új engedélyt kell kiadni - ha arra kérelem érkezett be -, vagy új engedélyest kell kijelölni, ha az a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás érdekében szükséges.

(2) Az új engedélyes kijelölésének időbeli hatálya addig tart, ameddig a kijelölt engedélyes tevékenysége a folyamatos és biztonságos távhőellátáshoz szükséges, vagy a kijelölt engedélyes által végzett tevékenység végzésére - kérelemre - új engedély kerül kiadásra.

(3) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani, a távhőtermelő létesítmény, vagy az engedélyköteles tevékenység megszüntetésével kapcsolatos eljárás, a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig.

(4) A Hivatal felszámolás vagy végelszámolás esetén, vagy ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem az engedélyben meghatározott módon folytatják és az a távhőellátás jelentős zavarát idézheti elő, a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet azzal, hogy a Hivatal a korábbi engedélyes engedélyét visszavonja.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti esetben a korábbi engedélyes vagy az eszközök birtokosa a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos távhőtermeléshez és szolgáltatáshoz szükséges eszközeit az új vagy kijelölt engedélyesnek ellenszolgáltatás ellenében üzemeltetésre átadja, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat rendelkezésre bocsátja.

(6) Az engedélyes az (1) bekezdés szerinti új engedélyes vagy az (1) és a (4) bekezdés szerint kijelölt engedélyes részére az érintett felhasználók átvétele, a folyamatos és biztonságos távhőellátásuk biztosításához szükséges felkészülési teendők ellátása céljából továbbítja az érintett felhasználó, valamint díjfizető azonosításához és távhőellátása biztosításához szükséges személyes adatokat. A felhasználó azonosításához szükséges adat természetes személy esetén a felhasználó neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének ideje. A kijelölt engedélyes az átvett adatokat az átadás-átvételi eljárás lezárultáig kezeli."

41. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 43. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A távhőszolgáltatással ellátott lakóépületek és vegyes célra használt épületek esetén - a közös használatban lévő épületrészek kivételével - kötelező a fűtési költségmegosztó felszerelése az egyes hőleadó készülékekre, ha az műszakilag megvalósítható és a lehetséges energiamegtakarítással való arányosság tekintetében költséghatékony."

42. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény VI. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A távhőszolgáltató által alkalmazandó jogkövetkezmények

56/A. § Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a távhőszolgáltató a költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségek nemteljesítése esetén az épületrészekre kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint határozza meg."

43. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 59/C. § és 59/D. §-sal egészül ki:

"59/C. § Az e törvénynek az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvénnyel megállapított 43. § (5b) bekezdése szerinti kötelezettséget 2027. január 1-jéig kell teljesíteni.

59/D. § Az e törvénynek az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget 2024. december 31-ig kell teljesíteni."

44. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány rendeletben állapítja meg)

"b) a távhőtermelői létesítési, a távhőtermelői működési és a távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelem, a távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység és a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelem, valamint a távhőtermelői létesítési, a távhőtermelői működési és a távhőszolgáltatói működési engedély módosítása és visszavonása iránti kérelem tartalmi követelményeit, a távhőtermelői létesítési, a távhőtermelői működési és a távhőszolgáltatói működési engedély, valamint a távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység és a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély egyes tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás további részletes szabályait és az engedély kiadásának feltételeit;"

(2) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben állapítja meg)

"q) a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás feltételeire, a felek jogaira és kötelezettségeire, a szolgáltatás díjának, továbbá a fűtési célra és a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló szétosztási arányok meghatározására, valamint a hőmennyiségmérők és a költségmegosztók alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat."

45. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény

a) 6. § (2) bekezdésében az "Az önkormányzat képviselő-testülete:" szövegrész helyébe az "az önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban a fővárosi közgyűlés:" szöveg,

b) 19. § (4) bekezdésében a "közvetlenül birtokolt" szövegrész helyébe a "közvetlenül vagy közvetve birtokolt" szöveg,

c) 62. § a) pontjában a "9-11. cikkének" szövegrész helyébe a "9a., 9b., 10a. és 11a. cikkének" szöveg,

d) 62. § b) pontjában a "6., 8., 10. pontjának és a Melléklet 3. pontjának" szövegrész helyébe a "6., 8. pontjának és a Melléklet 4. pontjának" szöveg

lép.

5. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása

46. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség),

b) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

c) a szállítási rendszerirányítóra, a szállítási rendszerüzemeltetői, a földgáztárolói, az egyetemes földgázszolgáltatói, a földgázkereskedői engedélyesekre - ideértve az LNG-kereskedelmet folytató engedélyeseket is -, valamint a földgáztermelőkre,

d) a földgázfelhasználóra a földgáz határon keresztül történő beszállítása, illetve a földgáz szervezett piacon történő vásárlása körében,

e) a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggő tevékenységekben közreműködő szervezetek eljárására, és

f) a földgázt felhasználó személyre azon földgáz felhasználása körében, amelyhez nem az alábbi ügyletek során jut hozzá:

fa) az egyetemes földgázszolgáltató, a földgázkereskedő vagy a földgáztermelő a felhasználónak földgázt értékesít, vagy

fb) a felhasználó földgázt hoz be harmadik országból, az Európai Unió tagállamából vagy a szervezett piacon földgázt vásárol."

47. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 3. § (5) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a földgáz biztonsági készlet felhasználható]

"d) a villamos energiáról szóló törvény alapján villamos energia termelői működési engedéllyel rendelkező, az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerint energiaforrás-készlet fenntartására kötelezett felhasználási helynek (a továbbiakban: erőmű) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendelet szerinti korlátozása esetén az erőmű földgázellátása érdekében, és

e) vészhelyzeti szint esetén a rendszerüzemeltetők saját készletből vagy fennálló szerződéséből nem fedezhető, rendszerüzemeltetéshez szükséges földgázteljesítményének biztosítására."

48. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény "A biztonsági készlet felhasználása" alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) A 3. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott erőmű részéről jelentkező földgázigény kielégítését a Szövetség biztosítja a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből a miniszter által meghatározott mértékben, de legfeljebb 120 millió m3 mennyiségig, azzal, hogy az erőmű a földgáz biztonsági készlet igénybevételére az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti folyékony szénhidrogén energiahordozó készlet felhasználását megelőzően jogosult.

(2) A Szövetség a korlátozás elrendelésének időpontjától köteles biztosítani a biztonsági földgázkészletből a szükséges földgázmennyiséget a szállítási rendszerirányító által meghatározottak szerint. A szállítási rendszerirányító a szükséges földgázmennyiségről egyeztet a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányítóval.

(3) Az erőmű részére az (1) bekezdés szerinti készletből felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint a földgáz biztonsági készlet átlagos értéke."

49. § (1) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alapján - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelezően a Szövetség tagjává válik:

a) a Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkező

aa) egyetemes földgázszolgáltató,

ab) a felhasználóknak földgázt értékesítő vagy saját célra földgázt felhasználó földgázkereskedő;

b) a felhasználóknak földgázt értékesítő földgáztermelő;

c) az a felhasználó, aki földgázt határon keresztül történő beszállítással, illetve földgázt szervezett piacon vásárol és

d) az 1. § f) pontja szerinti földgázt felhasználó személy."

(2) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem válik a Szövetség tagjává:

a) a földgáztermelő a saját maga által termelt földgáz felhasználása körében,

b) a szállítási rendszerüzemeltető, valamint

c) a földgázelosztó a rendszerüzemeltetési tevékenységéhez felhasznált földgáz körében."

(3) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 7. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A szövetségi tagság az (1) bekezdés]

"d) d) pontja esetében a földgázfelhasználás megkezdése időpontjában"

(jön létre.)

(4) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 7. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A szövetségi tagság megszűnik, ha)

"c) az (1) bekezdés d) pontja esetében a földgázfelhasználás legalább 12 hónapig szünetel."

50. § (1) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tag a földgázipari, illetve földgáztermelői tevékenységével összefüggésben, illetve a felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítási vagy a földgáz szervezett piacon történő vásárlási tevékenysége után, valamint az 1. § f) pontja szerinti földgáz felhasználása után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet."

(2) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha)

"h) a felhasználó az 1. § f) pontja szerint földgázt használ fel."

(3) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés a) pontját azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében - ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontja korábbi, mint az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az elszámolással érintett időszak kezdete - az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti elszámolással érintett időszak kezdő időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre vonatkozik."

51. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény a következő 12/B. §-sal egészül ki:

"12/B. § A Szövetség 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tagja a 9. § szerinti kötelezettségeinek első alkalommal azzal az eltéréssel tesz eleget, hogy 2024. január 20. napjáig a Szövetségnek nyilatkozik arról, hogy 2023 utolsó negyedévében mennyi volt a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló földgáz mennyisége, valamint benyújtja a nyilatkozatát alátámasztó adatokat a Szövetség Alapszabályában rögzítetteknek megfelelően. A tag a 2023 utolsó negyedévre vonatkozó nyilatkozatában közölt adatok alapján számítja ki az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt 2024. január 31-ig a Szövetség pénzforgalmi számlájára átutalja azzal, hogy a tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap, amikor a Szövetség számláján a befizetést jóváírják."

52. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a villamos energiáról szóló törvény alapján villamos energia termelői működési engedéllyel rendelkező, az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerint energiaforrás-készlet fenntartására kötelezett felhasználási hely részére a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket."

53. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény

a) 3. § (5) bekezdés c) pontjában az "érdekében." szövegrész helyébe az "érdekében, valamint" szöveg,

b) 8. § (2) bekezdés a) pontjában a "földgáz egyetemes szolgáltató" szövegrész helyébe a "egyetemes földgázszolgáltató" szöveg,

c) 8. § (3) bekezdésében az "a földgáz egyetemes szolgáltatót" szövegrész helyébe az "az egyetemes földgázszolgáltatót" szöveg, a "d)-f) pontjai" szövegrész helyébe a "d)-f) és h) pontja" szöveg,

d) 8. § (4) bekezdésében a "g) pontja" szövegrész helyébe a "g) és h) pontja" szöveg,

e) 8. § (5) bekezdés c) pontjában a "g) pontja" szövegrész helyébe a "g) és h) pontja" szöveg,

f) 13. § (2) bekezdésében a "bekezdés alapján" szövegrész helyébe a "bekezdése és az 5/A. § (3) bekezdése alapján" szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 3. § (5) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész.

6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

55. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 7d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"7d. Adatcsere: elosztó hálózati engedélyes és villamosenergia-kereskedő közötti, engedélyköteles tevékenységük végrehajtása céljából történő adatszolgáltatás;"

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 13a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"13a. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az elfogyasztott villamos energia megtermeléséhez megújuló vagy nukleáris energiaforrás került felhasználásra, vagy azt, hogy az elfogyasztott villamos energia nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;"

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 17a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"17a. Aktív felhasználó: olyan felhasználó, aki maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a hálózathasználati szerződés szerinti csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, magánvezetéken továbbadja vagy megosztja vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozása vagy elsődleges gazdasági tevékenysége céljából kifejtett tevékenységnek;"

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő, villamos energiát termelő, tároló, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt, ideértve a magánvezetéket aktív felhasználó által létesített erőművel vagy villamosenergia-tárolóval összekötő, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő vezetékszakaszt és a felhasználási helyen belül létesített elektromos töltőberendezést a magánvezetékkel összekötő vezetékszakaszt is;"

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 27b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező vagy felhasználó közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek, továbbá a magánvezeték azon pontja, amelyhez a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználói berendezés vagy a termelői vezeték kapcsolódik;"

(6) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 43a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"43a. Leolvasás: a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználási helyen hálózati engedélyes által végzett leolvasása, az arra alkalmas fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak hálózati engedélyes általi távlehívása, valamint a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő applikáción keresztüli megadása az elosztó részére;"

(7) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 57a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"57a. Tárolás: villamosenergia-tároló üzemszerű alkalmazása;"

(8) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 58a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"58a. Önellátó termelő egység: olyan termelő egység, amelynek csatlakozási teljesítménye meghaladja az 5 MW-ot, közcélú hálózatra felhasználó csatlakozási pontján csatlakozik betáplálási teljesítmény nélkül, és a termelő berendezése által termelt villamos energiát ugyanazon csatlakozási ponton csatlakozó felhasználóval vagy a felhasználóval azonos vállalatcsoportban lévő más felhasználóval vagy vételezővel megosztja;"

(9) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 59a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"59a. Önellátó termelői engedélyes: aki önellátó termelő egységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik;"

(10) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amelyre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik, és amely

a) az erőmű vagy villamosenergia-tároló által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, vagy

b) a magánvezetékhez felhasználási helyen kívülről kapcsolódó, a közcélú hálózatra magánvezetéken keresztül csatlakozó erőmű által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energiát a magánvezeték kapcsolódási pontjára juttatja el;"

(11) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 69a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"69a. Villamosenergia-megosztás:

a) aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt vagy tárolt villamos energia,

aa) közvetlenül más felhasználó vagy energiaközösség részére a közcélú hálózaton, magánvezetéken vagy összekötő berendezésen, vagy

ab) vételező részére magánvezetéken keresztül

b) vételező által termelt vagy tárolt villamos energia közvetlenül a magánvezeték engedélyese részére magánvezetéken keresztül

történő értékesítése vagy ellenérték nélküli átadása;"

(12) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 70a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"70a. Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés, amely a közcélú hálózatról vételezett vagy azonos csatlakozási ponton csatlakozó erőmű által megtermelt villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe betáplálja, vagy - függetlenül attól, hogy van-e betáplálásra lehetősége - a csatlakozási pont mögötti felhasználásra rendelkezésre bocsátja;"

(13) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 81. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"81. Tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontjában meghatározott személy."

56. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 4. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, vagy önellátó termelői engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély vagy önellátó termelői engedély birtokában lehet.

(1a) Az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és ellátási szabályzatokban a kiserőművi összevont engedélyes és a termelői működési engedélyes számára meghatározott kötelezettségeket az önellátó termelői engedélyesre is megfelelően alkalmazni kell."

57. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § (1) A Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki a közcélú hálózatba betáplált villamos energia vonatkozásában, és elektronikus számlarendszer biztosításával gondoskodik a származási garanciák tárolásáról. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen.

(2) A Hivatal a 2017. január 3-a előtt kérelmezett kötelező átvételi jogosultság alá eső, megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt és értékesített villamos energia vonatkozásában automatikusan bejegyzi a származási garanciát az átviteli rendszerirányító részére. A származási garanciákat az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerint a szervezett villamosenergia-piacon értékesíti, az ebből származó bevételt a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti KÁT pénzeszköz meghatározása során csökkentő tényezőként veszi figyelembe. Az értékesítésre vonatkozó szabályokat a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat határozza meg.

(3) A Hivatal a háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt és az elosztó hálózatba betáplált villamos energia vonatkozásában bejegyzi a származási garanciát a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével szerződésben álló villamosenergia-kereskedő részére. A származási garanciákat a villamosenergiakereskedő a szervezett villamosenergia-piacon értékesíti, az ebből származó bevételt az egyetemes szolgáltató a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi. A származási garancia értékesítéséből származó bevétellel az egyetemes szolgáltatónak nem minősülő villamosenergia-kereskedő és a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője mint felhasználó a közöttük lévő szerződésben meghatározottak szerint számolnak el. Az értékesítésre vonatkozó szabályokat a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat határozza meg.

(4) Az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-kereskedő és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes együttműködik a Hivatallal a (2) és (3) bekezdés szerinti származási garanciák bejegyzése, szervezet villamosenergia-piaci értékesítése, átruházása, törlése, valamint ezek Hivatal általi ellenőrzése kapcsán.

(5) A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi jogosultságból prémium típusú támogatásba átlépő termelő esetén a támogatási ár megállapításánál figyelembe kell venni a származási garanciák piaci értékét."

58. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § A termelő kérelmére a Hivatal határozatában megállapítja, hogy az erőműegység alkalmas-e megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia termelésére (a továbbiakban: minősítés)."

59. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 31. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen)

"j) olyan adatforgalmi és informatikai rendszer működtetése, amely biztosítja az adatcserét."

60. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § Az elosztó hálózati engedélyes és az elosztó hálózatra csatlakozó felhasználási helyet ellátó villamosenergia-kereskedő között az adatcsere az adatcsere-szabályzatban meghatározottak szerint történik, kivéve, ha az elosztó hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő közös informatikai rendszerben végzi az engedélyköteles tevékenységét."

61. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 39. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,

b) olyan, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő vételezők villamosenergia-ellátása céljából, amelyek a magánvezetéken keresztül kerülnek ellátásra, vagy

c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezés létesítése céljából.

(1a) Magánvezetékhez termelő vagy villamosenergia-tároló is kapcsolódhat. Ebben az esetben a magánvezeték engedélyese és a termelő vagy villamosenergia-tároló üzemeltetője megállapodást köt a magánvezetékhez történő csatlakozás feltételeire vonatkozóan. A megállapodás tartalmazza a hálózati engedélyes által az (1b) bekezdés szerint meghatározott gazdasági és műszaki feltételeket."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 39. §-a a következő (1b)-(1d) bekezdésekkel egészül ki:

"(1b) A magánvezeték engedélyese és a termelő, illetve a villamosenergia-tároló üzemeltetője a termelő berendezés vagy villamosenergia-tároló létesítését és az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötését megelőzően rendszerhasználói igénybejelentést nyújt be a hálózati engedélyes részére. A hálózati engedélyes meghatározza a magánvezeték útján a közcélú hálózathoz csatlakozáshoz szükséges gazdasági és műszaki feltételeket. A magánvezeték engedélyese és a termelő, illetve a villamosenergia-tároló üzemeltetője a rendszerhasználói igénybejelentést akkor is benyújtja, ha a magánvezetékhez kapcsolódó termelő berendezés által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energia miatt az adott csatlakozási ponton meghatározott betáplálási teljesítmény nem kerül módosításra. Ha az adott csatlakozási ponton meghatározott betáplálási teljesítmény növelése szükséges a magánvezetékhez kapcsolódó termelő által termelt vagy villamosenergia-tároló üzemeltető által tárolt villamos energia miatt, úgy a termelő, illetve a villamosenergia-tároló üzemeltetője magánvezeték engedélyesének hozzájárulásával az igénybejelentést a 35. § (8) bekezdése szerinti eljárásban teszi meg.

(1c) A magánvezetékhez a felhasználási helytől eltérő ingatlanról kizárólag a felhasználási hellyel közvetlenül szomszédos ingatlanon létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló kapcsolódhat termelői vezetékkel. Ebben az esetben egynél több felhasználási hely és ingatlan nem kapcsolható össze erőművel vagy villamosenergiatárolóval. Az erőmű által megtermelt vagy a villamosenergia-tárolóból visszatáplált villamos energia az erőműnek, vagy a villamosenergia-tárolónak helyt adó felhasználási helyen belül elhelyezkedő magánvezetéken keresztül is felhasználható.

(1d) A magánvezetékhez kapcsolódó termelő vagy villamosenergia-tároló kizárólag a közcélú hálózaton és a magánvezeték engedélyesének értékesíthet villamos energiát."

62. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 39/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39/B. § (1) Ha a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, akkor a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést köt a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést köt vagy a magánvezeték engedélyese és a vételező a meglévő hatályos szerződésüket módosítják. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából együttműködik, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé teszi. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti, a villamos energia továbbadására és a magánvezeték használatára vonatkozó szerződés a hálózati engedélyes és a vételező közötti hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a felhasználóvá válásra irányuló szándékát a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közöli.

(2) A vételező a maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a saját vételezési helyén felhasználhatja, tárolhatja, vagy a magánvezeték engedélyesének a magánvezetéken villamosenergia-megosztás útján értékesítheti, vagy ellenérték nélkül átadhatja. Ha a vételező a maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a közcélú hálózatra a magánvezetéken keresztül kívánja betáplálni, felhasználóvá kell válnia."

63. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 39/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39/F. § A felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39-39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók."

64. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A közös termelői vezeték használata

39/G. § (1) Ha a termelői vezetékre több olyan erőmű, vagy több villamosenergia-tároló csatlakozik, amelyeknek nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy a tulajdonosa, az erőművek, vagy villamosenergia-tárolók a termelői vezeték használatára vonatkozóan megállapodást kötnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás tartalmazza legalább

a) a termelői vezeték tulajdonjogával kapcsolatos rendelkezéseket,

b) a termelői vezeték használatának ellenértékét,

c) a termelői vezeték tulajdonosának a rendelkezésre állási kötelezettségével kapcsolatos és a hozzáférés korlátozására vonatkozó szabályokat,

d) a közös használat szabályait,

e) a felelősségi kérdéseket,

f) a fogyasztásmérés tekintetében irányadó szabályokat és

g) a vitarendezésre vonatkozó szabályokat.

39/H. § (1) A 39. § (1c) és (1d) bekezdésétől eltérően magánvezetékhez közép- vagy nagyfeszültségű termelői vezetéken a magánvezeték engedélyesének felhasználási helyével nem szomszédos ingatlanon létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló is csatlakozhat, ha

a) az erőmű vagy a villamosenergia-tároló beépített teljesítménye legalább 5 MW,

b) az erőmű vagy a villamosenergia-tároló által termelt vagy tárolt villamos energia miatt a magánvezeték közcélú hálózati csatlakozási pontján a betáplálási teljesítmény nem kerül módosításra, és

c) a 132. § (1) bekezdéstől eltérően a termelői vezeték engedélyese a termelői vezeték elhelyezésével érintett valamennyi idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodással rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termelői vezeték engedélyese

a) a termelői vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemelteti, fenntartja,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégzi.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beépített teljesítmény limit nem alkalmazandó a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesülő vállalkozás által létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló esetén."

65. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szerződés teljesítésének számlázása érdekében, a villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározott módon a mérés hiteles elvégzéséről

a) az engedélyesek egymás közötti szerződései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyes bevonásával,

b) az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy a magánvezetékhez kapcsolódó, az a) pont alá nem tartozó, hálózathasználati szerződéssel rendelkező rendszerhasználó és az engedélyes közötti szerződés esetén az elosztó,

c) az átviteli hálózathoz csatlakozó vagy ahhoz magánvezetéken keresztül kapcsolódó, az a) pont alá nem tartozó, hálózathasználati szerződéssel rendelkező rendszerhasználó és az engedélyes közötti szerződés esetén az átviteli rendszerirányító,

d) a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén az átviteli rendszerirányító gondoskodik.

(2) Az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy ahhoz magánvezetéken keresztül kapcsolódó aktív felhasználó valamennyi berendezése és az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítményű erőmű esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérés elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a rendszerhasználó egyidejű tájékoztatása mellett ettől eltérően is megállapodhat."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 40. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) A hálózati engedélyes - profil alapú elszámolás esetén - legalább 5 napos időtartam megjelölésével felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában vagy a számla mellékletében. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes a becsült mérőállást elszámolás céljából a leolvasásra megadott időszak utolsó napjára állapítja meg, továbbá a hálózati engedélyes értesítést hagy a felhasználó felhasználási helyén, - ha rendelkezésre áll - a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontjában a hálózati engedélyes és a felhasználó megegyeznek."

66. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § (1) Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergiakereskedő a szerződésben meghatározott időszakban a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. A villamosenergia-kereskedő az elszámolás során tájékoztatja a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.

(2) Az egyetemes szolgáltató - a felhasználóval kötött megállapodás alapján - gondoskodik a villamosenergiafogyasztásra vonatkozó részszámla kiállításának alapjául szolgáló mérési adatok gyűjtéséről, és ezek alapján a részszámla kiállításáról."

67. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szervezett villamosenergia-piacon

a) a felhasználó vételre irányuló, vagy a szervezett villamosenergia-piac által működtetett napon belüli és másnapi piacon vételre és eladásra irányuló, az aktív felhasználó pedig vételre és eladásra irányuló,

b) a villamosenergia-kereskedő, a termelő, a villamosenergia-tárolói engedélyes, az aggregátor, az energiaközösség vételre és eladásra irányuló,

c) az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében vételre irányuló, a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén eladásra irányuló,

d) az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában, a 13. § (6) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia vonatkozásában, a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében, valamint az átviteli hálózati veszteség pótlásához kapcsolódóan vételre és eladásra irányuló ügyleteket köthet, ha megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az aggregátor az (1) bekezdés szerinti jogosultságok közül az általa aggregálásba bevont szereplőt megillető jogosultságot, az energiaközösség a tagját megillető jogosultságot gyakorolhatja."

68. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 58. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A magánvezetékhez kapcsolódó erőmű vagy villamosenergia-tároló esetében az érintett csatlakozási pont tekintetében megkötött hálózati csatlakozási szerződést a 39. § (1b) bekezdése szerinti csatlakozási eljárás, betáplálási teljesítményigény esetén az irányadó erőművi csatlakozási eljárás eredménye alapján a felek a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki és gazdasági feltételeknek megfelelően módosítják."

69. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll."

70. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 66. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül továbbadhatja a vételező részére, ha a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) pontja szerint magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a (2)-(8) bekezdésben és a 66/A. §-ban a magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 66. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a magánvezeték engedélyese a vételezőnek a maga által termelt villamos energiát megosztás útján értékesíti vagy ellenérték nélkül átadja, akkor a magánvezeték engedélyese és a vételező a megosztást megelőzően megállapodást köt, amely tartalmazza legalább a megosztásra kerülő villamos energia árát és a megosztott villamos energia elszámolására vonatkozó szabályokat. Az elszámolás szabályainak kialakítása során a (4) és (5) bekezdés megfelelően alkalmazandó. Az e bekezdés szerinti villamosenergia-értékesítés nem minősül továbbadásnak és villamosenergia-kereskedelemnek.

(9) A vételező a számára továbbadott vagy általa termelt villamos energiát értékesítheti a vételezési helyén belül. Ez a villamosenergia-értékesítés nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, ha az értékesítés a (4) és (5) bekezdés szerint történik."

71. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § (1) Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal és más rendszerhasználókkal - az energiaközösségeket és az aggregátorokat is ideértve - egyeztetve kidolgozzák az elosztói szabályzatot, amely meghatározza az elosztó hálózat működésére, az elosztói rugalmassági szolgáltatások körére, valamint azok beszerzésére és igénybevételére, továbbá a keresletoldali szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az adatcsere-szabályzatot az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-kereskedőkkel egyeztetve dolgozzák ki."

72. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel - atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel - korábban lehet meghosszabbítani. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatálya meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb az engedély lejárta előtt 180 nappal korábban kell benyújtani."

73. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Önellátó termelő egységre vonatkozó engedély

83/A. § Az önellátó termelő egység létesítésére, bővítésére, termelésére, az önellátó termelő egység névleges teljesítőképességének növelésére vagy csökkentésére, villamosenergia-termelésének szüneteltetésére, villamosenergia-termelés újbóli folytatására vagy megszüntetésére a 81-84. §-ban foglaltakat az ott meghatározott méretmegkötéssel kell alkalmazni."

74. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 90/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"90/C. § (1) A villamosenergia-tárolóra - eltérő rendelkezések hiányában és névleges kimeneti teljesítőképességétől függetlenül - az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az erőműre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(2) A villamosenergia-tárolói engedélyt a Hivatal kérelem alapján határozott időre adja ki és kérelemre a feltételek változatlan fennállása esetén meghosszabbítható.

(3) A villamosenergia-tárolásra és a villamosenergia-tároló üzemeltetőre - eltérő rendelkezések hiányában - az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban a termelésre és a termelőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."

75. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 96. § (1) bekezdés d) pontja a következő df) alponttal egészül ki:

(A Hivatal az engedélyes törvényben, kormányrendeletben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

köteles visszavonni az engedélyt, ha:)

"df) az engedélyes a kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatálya meghosszabbítására vonatkozó kérelmet az engedély lejárta előtt legalább 180 nappal korábban nem nyújtja be."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hivatal az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) pont szerint egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja."

76. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény az "Építési engedélyezési eljárások saját ingatlanon" alcímet megelőzően a következő 119/E. § és 119/F. §-sal egészül ki:

"119/E. § (1) A villamosenergia-tárolóval kapcsolatos építési tevékenységekre - eltérő rendelkezések hiányában és névleges kimeneti teljesítőképességtől függetlenül - az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az erőművel kapcsolatos villamosenergia-ipari építésügyi tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A villamosenergia-tárolók közcélú hálózatra csatlakozó vezetékeinek létesítésével kapcsolatos tevékenységekre - eltérő rendelkezések hiányában - az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban a termelői vezetékekkel kapcsolatos villamosenergia-ipari építésügyi tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

119/F. § (1) Az energiapolitikáért felelős miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki. Könnyített térség az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának földrajzi adottságai szempontjából a legkedvezőbb, földrajzilag lehatárolható helyen jelölhető ki.

(2) A könnyített térségben az erőmű, amely által szolgáltatott hatásos villamos teljesítmény függ az időjárási viszonyoktól (a továbbiakban: időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű) környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni."

77. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 123. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs, kezelő, vagyonkezelő esetében, akinek a részére a hozzájárulás kérésének közlése a hálózati engedélyes részéről

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste" vagy "elköltözött", vagy

bb) átvételét megtagadta, vagy

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 123. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését, átalakítását a közterület tulajdonosa, kezelője tűrni köteles. A közterület igénybevételével - beleértve a közterület használati korlátozását is - okozott károkért a hálózati eszköz beruházója kártalanítást nyújt. A közterület igénybevételéért a közterület tulajdonosa, kezelője - az útügyi igazgatásról szóló miniszteri rendelet szerinti összegen túl - további díj vagy költség megfizetését, megállapodás kötését nem kérheti. "

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 123. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A hatósági vezetékjogi engedélyezési eljárást megelőző előkészítő eljárás során a nyomvonal-kijelölési dokumentációt az érintett hatóságok, szakhatóságok, valamint a nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők részére kell megküldeni."

78. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója valamint harmadik személy a hálózati engedélyes (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 124. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Vezetékjog vagy építési engedély alapján létesült és a Hatóság részére üzemeltetésre bejelentett közcélú hálózat átalakítására, áthelyezésére harmadik személy kizárólag a 119. §-ban foglalt rendelkezések szerint érvényesíthet igényt.

(5) A hálózati engedélyes az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet. A hálózati engedélyes a bejutás biztosítása iránt a 137. § (4) bekezdés szerinti nemperes eljárást kezdeményezhet.

(6) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hálózatátalakítás, felújítás, fejlesztés során új hálózati elem, berendezés kerül a vezetékjoggal rendelkező hálózat nyomvonalán elhelyezésre, ezek vonatkozásában új vezetékjogi eljárást nem kell lefolytatni, azok a meglévő vezetékjogi engedély birtokában üzemeltethetőek."

79. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 126. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat hiányában a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból való törlése iránt az engedélyes jár el az ingatlanügyi hatóság felé és nyilatkozatával törölteti a bejegyzett vezetékjogot."

80. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője rendszeresen ellenőrzi."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 137. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a biztonsági övezeten belül vagy kívül lévő növényzet, építmény, létesítmény helyzetéből vagy állapotából adódóan veszélyezteti a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát, az érintett növényzet tulajdonosa köteles a növényzetet eltávolítani, az érintett építmény, létesítmény tulajdonosa pedig azt lebontani. Ha az érintett tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a hálózati engedélyes felszólítja annak elvégzésére.

(3b) Ha az érintett tulajdonos a (3a) bekezdés szerinti felszólításnak a megadott határidőben nem tesz eleget, az engedélyes a kármegelőzés körében a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát közvetlenül veszélyeztető növényzetet eltávolíthatja, illetve az építményt, létesítményt elbonthatja. Az érintett ingatlan, és az érintett növényzet, építmény, létesítmény tulajdonosa, kezelője, használója az engedélyes ezen tevékenységét tűrni köteles és köteles megtéríteni az engedélyes ezen tevékenysége során felmerült költségeit."

81. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 142/A. §-sal egészül ki:

"142/A. § (1) Az Szt. általános szabályaitól eltérően, ha e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben, illetve a Hivatal által kiadott módszertani útmutatókban foglaltak alapján

a) a hálózati veszteség pótlására vásárolt villamosenergia beszerzése - ideértve a kiegyenlítő energiát is -vonatkozásában a tényadatok alapján az árszabályozás feltételei szerint indokoltként elismerthez képest az elkövetkezendő években indokolt költségek között elismerendő hiánya vagy többlete keletkezik,

b) az árbevétel utólagos vizsgálata miatti korrekció vonatkozásában az árszabályozás során érvényesítendő mértékű hiánya vagy többlete keletkezik,

c) minden olyan, az árszabályozás feltételei szerint indokolt költség-korrekciós tételre vonatkozóan, amelyek az aktuális vagy korábbi beszámolási időszakra vonatkoznak és az elosztó hálózati engedélyesnek a tényadatok alapján ezeken a tételeken az elkövetkezendő években indokolt költségek között elismerendő hiánya vagy többlete keletkezik,

ennek érvényesítendő hatását az elosztó hálózati engedélyesek éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül."

82. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 150. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elosztó hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-piac működtetésével, a felhasználói beadványok kezelésével összefüggésben a villamosenergia-ellátás és - szolgáltatás hatékony megvalósítása céljából az adatcsere-szabályzatban meghatározottak szerint a természetes személy felhasználónak és más érintett személynek az adatait - különösen a felhasználó és a felhasználási hely azonosításhoz kapcsolódó adatokat, az ellátás során keletkezett és az ügyintézéséhez szükséges adatokat - egymás részére átadják."

83. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (1) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:

(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)

"19. jogosult ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a szükséges mértékig a 152. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra kötelezettek tényleges tulajdonosi hátterét megismerni és ennek érdekében eseti és rendszeres adatszolgáltatást előírni."

84. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"24. a megújuló vagy nukleáris energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, a megújuló energiaforrást hasznosító vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel üzemelő erőműegységek minősítésére, valamint a számlatulajdonosok adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdése a következő 49. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"49. a könnyített térség kijelölésének részletes szabályait, a kijelölés során figyelembe veendő szempontokat, a földrajzi adottságok meghatározásának ismérveit és könnyített térségben időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építési engedélyeztetése során alkalmazandó hatósági eljárási szabályokat, a szakhatóságok bevonására, az eljárási határidőre, és az eljáró hatóságra vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"5. a Hivatal által a honlapján közzéteendő a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról szóló tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"11. az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szempontok szerint könnyített térséget,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"11. a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók - az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő - tájékoztatásának módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat."

85. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 171/A. §-sal egészül ki:

"171/A. § (1) Az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-kereskedőkkel egyeztetve kidolgozott adatcsereszabályzatot első alkalommal a 69. § (2) bekezdés hatálybalépését követő 90 napon belül nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(2) Az elosztó hálózati engedélyesek az (1) bekezdésben meghatározott határidőig az elosztói szabályzatot - 69. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - felülvizsgálják és jóváhagyásra benyújtják a Hivatalhoz.

(3) Az (1) bekezdés alapján jóváhagyott adatcsere-szabályzat hatálybalépéséig az elosztói szabályzat adatcserére vonatkozó előírásai alkalmazandók."

86. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 173. §-sal egészül ki:

"173. § Ha a 2011. október 1-jét követően az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: 2023Módtv.) hatálybalépését megelőzően létesített magánvezeték létesítése a 2023Módtv. alapján engedélyköteles és a magánvezeték tulajdonosa a magánvezeték létesítésére engedéllyel nem rendelkezik, akkor legkésőbb a 2023Módtv. hatálybalépését követő 90 napon belül a magánvezeték létesítésére vonatkozó engedélykérelmet a Hivatalhoz benyújtja. Ha a magánvezeték tulajdonosa a kérelem benyújtását az e § szerinti határidőben nem teszi meg a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja a magánvezeték tulajdonosával szemben."

87. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 178/J. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak]

"d) meglévő csatlakozó vezeték újraüzemelésére, valamint"

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 178/J. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak]

"e) meglévő középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton oszloptranszformátor-állomás elhelyezésére."

88. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

1. 3. § 66a. pontjában az "a vételező a vásárolt villamos energiát" szövegrész helyébe az "a vételező a vásárolt vagy maga által termelt villamos energiát" szöveg,

2. 3. § 67. pontjában a "szabályzat, továbbá" szövegrész helyébe a "szabályzat, az egyes adatcsere-folyamatok leírására, az adatcsere technikai, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó adatcsere-szabályzat, továbbá" szöveg,

3. 12. § (1) bekezdésében az "energiaforrásból vagy" szövegrész helyébe az "energiaforrásból, nukleáris energiaforrásból vagy" szöveg,

4. 13/A. § (1) bekezdésében a "köteles az" szövegrész helyébe az "az" szöveg és a "kimutatni" szövegrész helyébe a "kimutatja" szöveg,

5. 27. § (3b) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "szomszédságában álló" szövegrész helyébe a "szomszédos" szöveg,

6. 27. § (8) bekezdésében a "csatlakozást üzembe helyezni." szövegrész helyébe a "csatlakozást üzembe helyezni, ha a csatlakozási igénybevételéhez nem szükséges további, a hálózati engedélyesek által megvalósításra kerülő, a Hivatal Elnökének rendelete szerinti közvetett csatlakozási beruházás." szöveg,

7. 31. § d) pontjában az "az üzemi" szövegrész helyébe az "az adatcsere-szabályzatban, az üzemi" szöveg,

8. 31. § h) pontjában a "működtetése" szövegrész helyébe a "működtetése - a Vhr. rendelkezéseinek alkalmazásával -" szöveg, az "a településen, és" szövegrész helyébe az "a településen," szöveg,

9. 31. § i) pontjában a "részére." szövegrész helyébe a "részére és" szöveg,

10. az V. Fejezet címében a "KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK" szövegrész helyébe a "KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK, TERMELŐI VEZETÉK" szöveg,

11. 55/A. § (1) bekezdésében a "villamosenergia-üzemeltető" szövegrész helyébe a "villamosenergiapiacüzemeltető" szöveg és a "villamosenergiapiaci-üzemeltető" szövegrész helyébe a "villamosenergiapiacüzemeltető" szöveg,

12. 60. § (11) bekezdésében az "A (6) bekezdés" szövegrész helyébe az "A (10) bekezdés" szöveg,

13. 67. § nyitó szövegrészében az "az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve" szövegrész helyébe az "az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal és más rendszerhasználókkal egyeztetve" szöveg,

14. 70. § (5) bekezdésében a "szabályzat és" szövegrész helyébe a "szabályzat, az elosztói szabályzat és" szöveg és az "elosztói" szövegrész helyébe az "adatcsere" szöveg,

15. 74. § (1) bekezdés l) pontjában a "kimeneti" szövegrész helyébe a "kisütési" szöveg,

16. 92. § (3) bekezdés c) pontjában az "engedélyese," szövegrész helyébe az "engedélyes és" szöveg,

17. 93. § (4) bekezdés c) pontjában a "töltőállomás-üzemeltető," szövegrész helyébe a "töltőállomás-üzemeltető és" szöveg,

18. 117. § (6) bekezdésében az "A (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel a villamosmű" szövegrész helyébe az "A villamosmű" szöveg,

19. 119. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a csatlakozó berendezést," szövegrész helyébe az "a közcélú hálózatot, a közcélú hálózat tartószerkezetét, a csatlakozó berendezést," szöveg,

20. 170. § (5) bekezdés 4. pontjában a "kötelezettek által" szövegrész helyébe a "kötelezettek és az általuk" szöveg

lép.

89. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

a) 3. § 14. pontjában az " , engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is" szövegrész,

b) 7. § (1) bekezdésében az "- a 7/B. §-ban foglalt eltéréssel -" szövegrész,

c) 7/B §-a,

d) 10. § (3) bekezdése,

e) 34/A. §-a,

f) 35. § (3) és (3a) bekezdése,

g) 58. § (5) bekezdése,

h) 74. § (1) bekezdés h) pontjában az "a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti" szövegrész,

i) 80. § (7) bekezdése,

j) 92. § (3) bekezdés d) pontjában az "és" szövegrész,

k) 92. § (3) bekezdés e) pontja,

l) 93. § (4) bekezdés d) pontjában az "és" szövegrész,

m) 93. § (4) bekezdés e) pontja,

n) 117. § (2a) bekezdése,

o) 117. § (6a) bekezdése,

p) 159. § (5) bekezdés 4. pontjában a " , valamint az érintett engedélyesek közreműködésével elvégezteti" szövegrész,

q) 170. § (1) bekezdés 8. pontjában az "a szélerőmű kivételével" szövegrész,

r) 170. § (1) bekezdés 51. pontja,

s) 170. § (2) bekezdés 16. pontja.

7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

90. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 2. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazási köre kiterjed)

"j) az LNG-létesítmény-üzemeltetésre, LNG kereskedelmére, felhasználására,

k) a megújuló gáz származásának igazolására."

91. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"31. Földgáztárolás: a földgáz engedély alapján végzett tárolása, ide nem értve az LNG-terminál tárolói létesítményben történő tárolást."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"42. Kapacitás: a szállítóvezeték és az elosztóvezeték adott pontjának, a földgáztároló betáplálási-kiadási pontjának, az LNG-létesítmény együttműködő földgázrendszerbe történő földgáz betáplálási pontjának időegységre vonatkoztatott energiatovábbítási teljesítőképessége, valamint a földgáztároló tárolási képessége, továbbá az LNG-létesítmény átfejtő és újragázosító képessége."

(3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 49a. és 49b. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"49a. LNG: cseppfolyósított földgáz.

49b. LNG-kereskedelem: LNG üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése földgáz-kereskedelmi engedély alapján."

(4) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. §-a a következő 49c-49l. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"49c. LNG-létesítmény üzemeltető felhasználó: olyan LNG-létesítmény-üzemeltető, amely regisztrációköteles tevékenységként LNG-t mint üzemanyagot kizárólag saját felhasználás céljából vásárol LNG-szállító vállalkozástól, vagy LNG-szállító vállalkozástól átfejtett saját célra vásárolt LNG-ből újragázosítással saját célra földgázt állít elő.

49d. LNG-létesítmény-üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a földgáz cseppfolyósításának, vagy az LNG behozatalának, átfejtésének és újragázosításának a feladatát végzi, valamint az LNG-létesítmény üzemeltetéséért felelős.

49e. LNG-létesítmény: olyan terminál, amelyet földgáz cseppfolyósítására, illetve cseppfolyósított földgáz behozatalára, átfejtésére, valamint újragázosítására használnak, beleértve a kiegészítő szolgáltatásokat és az ideiglenes tárolást is, amelyekre az újragázosítási folyamatnál, illetve a szállítási rendszerre ezt követően történő átvitelhez van szükség, kivéve az LNG-terminálok tárolásra szolgáló részét.

49f. LNG-szállító vállalkozás: olyan vállalkozás, amely az LNG-létesítmény részére közúton, vasúton, légi vagy vízi úton LNG-t szállít LNG-kereskedő közreműködésével - jogszabály szerinti - engedély birtokában.

49g. LNG-terminál-tárolói létesítmény: az LNG-létesítmény telephelyén vagy azon kívül elhelyezkedő - regisztrációköteles tevékenységként - földgáz ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény.

49h. Másodlagos kapacitáskereskedelem: a lekötött, de fel nem használt kapacitás továbbértékesítése.

49i. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia - beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát - állítható elő.

49j. Megújuló gáz: megújuló energiaforrásból előállított gáz, beleértve a nem biológiai eredetű, gáznemű megújuló tüzelőanyagot is.

49k. Megújulóhőenergia-közösség: olyan - természetes személyekből, kis- és középvállalkozásokból álló - jogi személy, amelynek elsődleges célja nem profit termelése, hanem az, hogy környezeti, gazdasági, szociális-közösségi szempontból részvényesei, tagjai, illetve működési területének környéke javát szolgálja azzal, hogy jogosult megújuló energiaforrásból energiát termel, fogyaszt, tárol vagy értékesít, továbbá a tulajdonában levő, illetve általa fejlesztett megújulóenergia-projekt által termelt fűtési, illetve hűtési energiát a megújulóhőenergia-közösségen belül megoszt. A helyi önkormányzat a jogi személy tagja lehet.

49l. Nem piaci intézkedések: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. mellékletében meghatározott intézkedések."

(5) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. §-a a következő 50d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"50d. Regisztrációköteles tevékenység: a Hivatalnál regisztrációs kötelezettség alapján végezhető nem engedélyköteles földgázipari tevékenység."

(6) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. §-a a következő 54b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"54b. Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja, hogy az adott termelő egység által előállított gáz meghatározott mennyisége megújuló gáznak minősül."

(7) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. §-a a következő 61a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"61a. Tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. alpontjában meghatározott személy."

92. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 12. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendszerirányítási tevékenység körében a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltető feladata:)

"c) az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű, valamint a szállítási rendszerüzemeltetők által összeállított, a közvetlen szállítóvezetéki felhasználókra vonatkozó korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszerrel rendelkező felhasználók esetében az órai adatok frissítése, rendelkezésre állásának biztosítása, a mért órai adatokkal rendelkező felhasználók felhasználásihely-szintű alapadatainak naprakészen tartása a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint,"

93. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"LNG-létesítmény üzemeltetése

27/B. § (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltetőnek az LNG-létesítmény-üzemeltetés gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett LNG-létesítmény többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál az LNG-létesítmény engedélyes által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.

(2) Az LNG-létesítmény a Kormány rendeletében előírt műszaki-biztonsági létesítési engedély, valamint építési engedély megszerzését követően, a Hivatal által - a pénzügyi és gazdasági feltételek meglétét ellenőrző vizsgálat eredményeként - kiadott működési engedély alapján létesíthető.

(3) Az LNG-létesítmény-üzemeltetőnek rendelkeznie kell a tevékenység gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges következő eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal:

a) az LNG-átfejtéshez szükséges hiteles mennyiségi méréssel, továbbá az újragázosítás folyamatát követően hiteles földgázméréssel, adatgyűjtő- és adatátviteli eszközökkel,

b) saját szervezetén belül a mérő- és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a terminál, LNG-terminál-tárolói létesítmény - amennyiben ilyen létesítménnyel rendelkezik és a Hivatalnál ezt regisztráltatta az engedélyéhez - és a vezetékrendszer karbantartását és az üzemzavar elhárítását irányító szervezeti egységekkel,

c) a kapcsolódó rendszerüzemeltetőkkel és saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, a napi visszagázosítási feladat teljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,

d) saját alkalmazásában álló, a tevékenység gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához és a vállalat jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges személyzettel,

e) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szervezett földgázpiaci engedélyes adatforgalmi és informatikai rendszerével való együttműködést, és

f) saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel és biztonsági rendszerrel.

27/C. § E törvény alkalmazásában az LNG-létesítmény-üzemeltetésbe beletartozik:

a) az LNG-létesítmény gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,

b) a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől való tartózkodás,

c) a csatlakozó rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,

d) kapcsolattartás harmadik felekkel és a Hivatallal,

e) az LNG-létesítmény-üzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi díj beszedése, és

f) a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.

27/D. § (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltető biztosítja, hogy a tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint az LNG-létesítmény üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.

(2) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartást vezet, amely biztosítja az engedélyköteles tevékenységéhez kapcsolódó bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.

(3) Az LNG-létesítmény-üzemeltető LNG-behozatali tevékenysége nem minősül LNG-kereskedelemnek.

27/E. § (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, napon belüli operatív adatokkal folyamatosan biztosítja az LNG-átfejtés, a visszagázosítás és az LNG-terminál-tárolói létesítmény mennyiségi adatait, továbbá az együttműködő földgázrendszerre a földgáz betáplálását, valamint az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat.

(2) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az (1) bekezdés szerint kialakított informatikai rendszer meglétét és az ott meghatározott követelményeknek való megfelelést akkreditált tanúsító szervezet által kiállított, hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítvánnyal igazolja. Az informatikai rendszer által biztosított üzleti folyamatok vonatkozásában a tanúsítvány a jogszabályok, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint az LNG-létesítmény-üzemeltető üzletszabályzata által megadott információbiztonsági és üzleti folyamatok működési megfelelőségét igazolja.

(3) Az LNG-létesítmény-üzemeltető:

a) az információbiztonság irányítási rendszerére vonatkozóan akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított ISO/IEC 27001 számú szabványt vagy azzal egyenértékű más műszaki előírást, és

b) informatikai folyamataira vonatkozóan akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerszabványt vagy azzal egyenértékű más műszaki előírást

vezet be és tart fenn.

(4) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az informatikai rendszerének újratanúsítását igénylő módosítása esetén a rendszer vagy rendszerrész alkalmazásba vétele előtt újratanúsítási eljárást kezdeményez. Az új informatikai rendszer alkalmazására az új tanúsítvány birtokában és a Hivatal véglegessé vált jóváhagyó határozata alapján kerülhet sor.

(5) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott informatikai rendszerére vonatkozó aktuális tanúsítványt honlapján megjelenteti.

(6) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az általa kötött LNG-létesítmény üzemeltetésére vonatkozó műszaki megállapodásról annak megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt.

27/F. § (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltető a gázévre, továbbá a gázéven belüli kapacitáslekötési időszakra a szabad kapacitását az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdeti.

(2) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt kapacitáslekötési időszakban az LNG-létesítmény-üzemeltető szabad kapacitását értékesítésre felajánlja.

27/G. § (1) A regisztrált LNG-létesítmény-üzemeltető felhasználónak rendelkeznie kell a tevékenység gyakorlásához szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel valamint személyi feltételekkel, továbbá az LNG-átfejtéshez szükséges hiteles mennyiségi mérőeszközzel, az újragázosítás folyamatát követően hiteles földgázmérőeszközzel, és mindezekhez adatgyűjtő eszközökkel.

(2) A regisztrált LNG-létesítmény-üzemeltető a Hivatal által előírt adatszolgáltatást teljesíti."

94. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) Az LNG Magyarország területén történő átszállíttatása földgáz-kereskedelmi engedély és LNG-kereskedelmi engedély nélkül végezhető."

95. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosult felhasználó tekintetében - az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti feltételekkel - egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli a felhasználónak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon bejelentett szándéka esetén.

(2) Az egyetemes szolgáltatási szerződés nem jön létre, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a kapacitáslekötési jogát az egyetemes szolgáltatónak nem adja át.

(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott szerződés alapján az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak folyamatosan földgázt értékesít, a felhasználó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizeti.

(4) Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.

(5) E § alkalmazásában jogosult felhasználónak a 32. § (1) bekezdése szerinti olyan felhasználót kell tekinteni, aki az egyetemes szolgáltató szolgáltatási területén elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást."

96. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni:

a) a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltetőre,

b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) szerinti átviteli rendszerirányítóra és annak Sztv. szerinti leányvállalatára,

c) az olyan, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban nyilvántartásba vett vállalkozásra, amely az adott államban szállítási rendszerüzemeltetőként működik,

d) az olyan, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban nyilvántartásba vett és a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról szóló, 2014. december 17-i 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti értelemben szervezett piacot működtető vállalkozásra, annak többségi tulajdonosára, vagy a többségi tulajdonosnak többségi befolyása alá tartozó másik leányvállalatára, és

e) az olyan gazdasági társaságra melyekben az a)-d) pont szerinti szereplők együttesen legalább 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal, illetve szavazatszámmal rendelkeznek."

97. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A rendszerhasználó az LNG-létesítmény szabad kapacitását az LNG-létesítmény-üzemeltető engedélyes informatikai platformján vagy a vele szerződött kapacitáslekötési platformon kötheti le az LNG-létesítmény-üzemeltető engedélyes üzletszabályzatában, illetve a kapacitáslekötési platform működési szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint."

98. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 89. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A fogyasztói főelzáró ellenőrzése, szükség szerinti karbantartása, javítása, cseréje a földgázelosztó feladata saját költségén. A fogyasztásmérő berendezés hitelesítési cseréjével egyidejűleg - de nem sűrűbben, mint 10 évenként - a csatlakozóvezetéknek és a fogyasztói vezetéknek a csatlakozási nyomás névleges értékén szivárgás-ellenőrzéssel végzett gáztömörségi felülvizsgálata a földgázelosztó feladata saját költségén. Ha a felhasználási helyen nincs fogyasztásmérő berendezés, a felülvizsgálat 10 évenként esedékes. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és biztosítani a földgázelosztó számára a feladatok akadálytalan elvégzését."

99. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 95/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95/C. § A miniszter a gázfogyasztásról havonta jelentést tesz az Európai Bizottságnak."

100. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 99. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A szállító- és elosztóvezetékbe, továbbá a földgáztárolóba bekeverésre kerülő hidrogén mérésének és bizonylatolásának részletszabályait a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza."

101. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - eltérő megállapodás hiányában - térítésmentesen köteles biztosítani és felszerelni)

"b) a 20 m3/óra feletti névleges összteljesítményű mérővel rendelkező nem lakossági felhasználó számára

ba) 10 m3/óra és az a feletti névleges teljesítményű fogyasztásmérő esetén az órai adatok jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszert és

bb) 100 m3/óra feletti névleges teljesítményű fogyasztásmérő esetén a korrektort."

102. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatót a Hivatal szükség szerint aktualizálja. A módosítás során kikéri az érintett engedélyesek és felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A Hivatal az egyetemes szolgáltatás ára és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző költség-felülvizsgálatra vonatkozóan módszertani útmutatót ad ki a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év február 15-ig."

103. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 104/C. §-sal egészül ki:

"104/C. § A rendszerüzemeltető által nyújtott választható szolgáltatásokat, alkalmazásuk szabályait és azok díját a Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint határozatban hagyja jóvá."

104. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 105. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az együttműködő földgázrendszer használatért a 104/B. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározottak szerint]

"e) LNG-létesítmény-kapacitásdíjat,"

[(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.]

105. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 109/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A számvitelről szóló törvény általános szabályaitól eltérően, ha e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglaltak alapján technológiai célra, hálózati veszteség, valamint mérési különbözet pótlására vásárolt földgáz beszerzése vonatkozásában a földgázelosztóknak a tényadatok alapján ezen a tevékenységen az árszabályozás feltételei szerint indokoltként elismerthez képest nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak árszabályozás szerinti indokolt mértéke figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását a földgázelosztók éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltethetik. A földgázelosztók éves beszámolója mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetik a legutolsó lezárt gázévre rendelkezésre álló tény elosztott mennyiség és az arra az időszakra a rendszerhasználati díjak megállapításánál figyelembe vett mennyiségek eltéréséből adódó árbevétel-igény különbözetet is."

106. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 113. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) A kizárólag LNG-kereskedelmet folytató földgázkereskedőnek nem kell üzletszabályzatot készítenie."

107. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 114. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek a következők:)

"k) LNG-létesítmény-üzemeltetés, kivéve az (1a) bekezdésben foglalt tevékenységeket."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 114. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Regisztrációköteles tevékenységként végezheti

a) az LNG-létesítmény-üzemeltető felhasználó az LNG-létesítmény-üzemeltetést, és

b) az LNG-létesítmény-üzemeltető az LNG-terminál-tárolói létesítmény működtetését,

amelyre vonatkozóan kérelemre a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott regisztrációs eljárást folytat le."

108. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 115. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Hivatal a földgázkereskedő kérelmére a működési engedélyt akkor vonja vissza, ha a földgázkereskedő igazolta, hogy ellátásában már nincs felhasználó vagy a felhasználó jövőbeni ellátása biztosított."

109. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 115/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az átadó egyetemes szolgáltató átvételt követően teljesítendő együttműködési kötelezettsége időtartamát, tartalmát és módját, továbbá a teljesítendő szolgáltatásminőségi követelmények körét és teljesítésük időtartamát a Hivatal határozatban állapítja meg."

110. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény XI. Fejezete a következő 118/B. §-sal egészül ki:

"118/B. § (1) A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló gázokra vonatkozóan és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen. A megújuló gázok származási garanciáira vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti egyes feladatok ellátásához kapcsolódóan közreműködő szervezeteket bízhat meg.

(3) A megújuló gáz energiamennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére."

111. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)

"f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat, jóváhagyja a szerződéseket;"

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)

"r) a szállítási rendszerirányító javaslatának figyelembevételével jóváhagyja az országos szintű egységes korlátozási besorolás rendszertervét, jóváhagyja az országos szintű egységes korlátozási besorolás informatikai rendszerének üzembe helyezését és működtetését, továbbá dönt a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló kormányrendelet szerinti 2. kivételbe sorolható nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű felhasználói teljesítmények igazolásáról;

s) jogosult jogszabályban meghatározott módon:

sa) az engedélyes társaság, a regisztrációköteles tevékenységet végző, a mintaprojektet végző társaság, valamint a hazai termelésű földgázt termelő irataiba betekinteni - ideértve az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti üzleti titkot, valamint egyéb törvény által védett titkot tartalmazó iratokat is -,

sb) a tevékenységekre vonatkozó iratokról - ideértve az sa) pont szerinti iratokat is - másolatot, kivonatot készíteni vagy készíttetni,

sc) feladatai ellátásához az engedélyes társaságtól, a regisztrációköteles tevékenységet végzőtől, a mintaprojektet végző társaságtól, valamint a hazai termelésű földgázt termelőtől eseti és rendszeres információkat kérni,

sd) állami vagy közfeladata ellátása során a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti feltételek szerint a minősített adat felhasználására, minősített adatot tartalmazó iratba való betekintésre, másolat, kivonat készítésére vagy készíttetésére, valamint

se) ellenőrzési feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben a földgázipari tevékenységet folytató társaságok tényleges tulajdonosi hátterét megismerni, ezzel kapcsolatban eseti és rendszeres adatszolgáltatást előírni;"

112. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény "A Hivatal feladata és hatásköre" alcíme a következő 127/B. §-sal egészül ki:

"127/B. § A Hivatal az ellátás biztonságának megőrzésével és növelésével, a felhasználók érdekeinek védelmével, valamint a hatékony és fenntartható földgázpiaci verseny előmozdításával kapcsolatos feladatai körében az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatai, továbbá a hidrogénnek a földgáz-infrastruktúrába történő betáplálásával kapcsolatos földgáz-oldali fejlesztésekkel kapcsolatos feladatainak a támogatására energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtet."

113. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő)

"g) az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban 152 nap."

114. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"9. a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajták, valamint a bányászati tevékenységgel felszínre hozott földgáz, illetve a megújulóhőenergia-közösség együttműködő földgázrendszerhez történő csatlakozásának feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, ezek átvételére és mérésére vonatkozó előírásokat,"

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"29. az LNG-létesítmény-üzemeltetési tevékenység végzésének részletszabályait,"

(3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"50. a megújuló energiaforrásból, továbbá földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázokból - beleértve a nem biológiai eredetű, gáznemű megújuló tüzelőanyagokat is - származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, a megújuló gázt termelők vagy értékesítők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, a számlatulajdonosok személyes adatokat nem tartalmazó adatainak közzétételére, valamint a megújuló gázt termelők vagy értékesítők és a számlatulajdonosok származási garanciára vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeinek vagy a származási garancia okiratban meghatározottaknak való meg nem felelése esetén fizetendő bírságra és annak mértékére vonatkozó részletes szabályokat,"

115. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 159. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ez a törvény az (EU) 2022/1369 rendeletnek a gázra vonatkozó keresletcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos keresletcsökkentési időszak meghosszabbítása, valamint az intézkedések végrehajtására vonatkozó jelentéstétel és nyomon követés megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. március 30-i (EU) 2023/706 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(13) E törvény 27/B. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

116. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

1. 1. § g) pontjában a "gázellátásra" szövegrész helyébe a "gázellátásra és LNG-kereskedelemre" szöveg,

2. 1. § h) pontjában a "kapacitások" szövegrész helyébe a "kapacitások, valamint LNG-létesítmények" szöveg,

3. 3. § 1b. pontjában az "a felhasználó vagy a földgáztermelő" szövegrész helyébe az "a felhasználó, a földgáztermelő vagy az LNG-létesítmény" szöveg,

4. 3. § 3. pontjában a "földgáztermelő között" szövegrész helyébe a "földgáztermelő vagy LNG-létesítmény üzemeltető között" szöveg és a "földgáztermelő szállító-" szövegrész helyébe a "földgáztermelő vagy LNG-létesítmény üzemeltető szállító-" szöveg,

5. 3. § 10. pontjában a "földgáztároló, valamint" szövegrész helyébe a "földgáztároló, az LNG-létesítmény, valamint" szöveg,

6. 3. § 15. pontjában az "érvényes" szövegrész helyébe a "hatályos" szöveg,

7. 3. § 23. pontjában az "ideértve a" szövegrész helyébe az "ideértve az LNG-t és a" szöveg,

8. 3. § 29. pontjában a "vagy bejelentésköteles" szövegrész helyébe a " , bejelentés- vagy regisztrációköteles" szöveg,

9. 3. § 41. pont a) alpontjában a "földgázelosztás vagy" szövegrész helyébe a "földgázelosztás, az LNG-létesítmény üzemeltetés (kivéve LNG-létesítmény üzemeltető felhasználónál) vagy" szöveg és az "egyidejűleg a" szövegrész helyébe az "egyidejűleg az LNG-kereskedelem, a" szöveg,

10. 3. § 41. pont b) alpontjában a "vagy bejelentésköteles" szövegrész helyébe a " , bejelentés- vagy regisztrációköteles" szöveg,

11. 3. § 49. pontjában a "földgáztároló technikai" szövegrész helyébe a "földgáztároló és az LNG-létesítmény technikai" szöveg,

12. 3. § 51. pontjában a "földgázelosztóval vagy" szövegrész helyébe a "földgázelosztóval, az LNG-létesítmény üzemeltetőjével vagy" szöveg,

13. 3. § 51a. pontjában a "földgázrendszer kapacitását" szövegrész helyébe a "földgázrendszer vagy az LNG-létesítmény kapacitását" szöveg,

14. 3. § 52a. pontjában a "rendszerüzemeltető, a" szövegrész helyébe a "rendszerüzemeltető, az LNG-létesítmény üzemeltető, a" szöveg,

15. 3. § 54. pontjában a "földgáztároló vagy" szövegrész helyébe a "földgáztároló, az LNG-létesítmény vagy" szöveg,

16. 3. § 55. pontjában a "földgáz-kereskedelem és" szövegrész helyébe a "földgáz-kereskedelem, LNG-kereskedelem és" szöveg,

17. 3. § 65. pontjában az "elosztását veszélyeztető" szövegrész helyébe az "elosztását, illetve az LNG-létesítmény üzemeltetését veszélyeztető" szöveg,

18. 3. § 67. pontjában a "földgáztermelő által" szövegrész helyébe a "földgáztermelő vagy LNG-létesítmény üzemeltető által" szöveg,

19. 3. § 69. pontjában a "vagy" szövegrész helyébe az " , egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók és" szöveg és a "szolgáltatásra jogosult" szövegrész helyébe a "szolgáltatásra nem jogosult" szöveg,

20. 16. § (2) bekezdésében a "2 munkanapon" szövegrész helyébe a "48 órán" szöveg,

21. 28. § (1) bekezdésében a " ," szövegrész helyébe a "vagy LNG-kereskedelmet" szöveg,

22. 28. § (1a) bekezdésében a "földgáz-kereskedelemnek minősül" szövegrész helyébe a "földgázkereskedelemnek vagy LNG-kereskedelemnek minősül" szöveg,

23. 63/B. § (5) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg,

24. 64. § (2) bekezdésében az "A 36" szövegrész helyébe az "A 31. §-ban, a 36" szöveg,

25. 70. §-ában az "a betáplált" szövegrész helyébe az "a hidrogén bekeverhetőségét, a betáplált" szöveg,

26. 71. § (8) bekezdésében a "pontok és" szövegrész helyébe a "pontok, az LNG-létesítmény és" szöveg,

27. 72. § (2) bekezdésében a "pont vagy" szövegrész helyébe a "pont, az LNG-létesítmény vagy" szöveg,

28. 73. § (1) bekezdésében a "ponton, a" szövegrész helyébe a "ponton, az LNG-létesítményben, a" szöveg,

29. 73. § (2) bekezdésében a "köteles, a" szövegrész helyébe a "köteles, az LNG-létesítmény üzemeltető és a" szöveg,

30. 77. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vagy földgáztároló" szövegrész helyébe a " , földgáztároló vagy LNG-létesítmény" szöveg,

31. 77. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "földgáztárolóhoz való" szövegrész helyébe a "földgáztárolóhoz és az LNG-létesítményhez való" szöveg,

32. 82. § (1) bekezdésében a "tárolóira vonatkozóan" szövegrész helyébe a "tárolóira és az LNG-létesítményeire vonatkozóan" szöveg,

33. 82. § (5) bekezdésében a "földgáztárolók kapacitás-felülvizsgálatának" szövegrész helyébe a "földgáztárolók és az LNG-létesítmények kapacitás-felülvizsgálatának" szöveg,

34. 85. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló" szövegrész helyébe a "LNG-létesítményt, illetve kapcsolódó LNG-terminál-tárolói" szöveg,

35. 85. § (8) bekezdésében a "szállítóvezetékek és" szövegrész helyébe a "szállítóvezetékek, LNG-létesítmények és" szöveg,

36. "A szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók üzemeltetése" alcím címében az "elosztóvezetékek, valamint" szövegrész helyébe az "elosztóvezetékek, LNG-létesítmények, valamint" szöveg,

37. 86. § (1) bekezdésében a "tárolók együttműködése" szövegrész helyébe a "tárolók és LNG-létesítmények együttműködése" szöveg és a "tároló biztonságos" szövegrész helyébe a "tároló és az LNG-létesítmény biztonságos" szöveg,

38. 98/A. § (10) bekezdésében a "kategóriákat," szövegrész helyébe a "kategóriákat és kivételeket," szöveg,

39. 105/A. § (1) bekezdésében a "külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait," szövegrész helyébe a "külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait, a választható szolgáltatások díjait," szöveg,

40. 109/B. § (1) bekezdésében az "A számvitelről szóló törvény" szövegrész helyébe az "Az Sztv." szöveg,

41. 109/B. § (2) bekezdésében az "a számvitelről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Sztv." szöveg,

42. 113. § (1) bekezdésében a "(1a)" szövegrész helyébe a "(1a) és (1c)" szöveg,

43. 114. § (1) bekezdés e) pontjában a "kereskedelem," szövegrész helyébe a "kereskedelem és LNG-kereskedelem," szöveg,

44. 117. § (4) bekezdésében a "földgáztároló, a" szövegrész helyébe a "földgáztároló, az LNG-létesítmény üzemeltető, a" szöveg,

45. 119. § (2a) bekezdésében az "a hazai termelésű földgázt termelőre és a 72. § (16) bekezdés b) pontja szerint eljáró földgáztermelőre is" szövegrész helyébe az "a hazai termelésű földgázt termelőre, a 72. § (16) bekezdés b) pontja szerint eljáró földgáztermelőre és a megújuló gázok termelőire is" szöveg,

46. 119. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a "tároló tulajdonosa" szövegrész helyébe a "tároló és az LNG-létesítmény tulajdonosa" szöveg,

47. 119. § (7) bekezdés b) pontjában a "földgáztároláshoz és" szövegrész helyébe a "földgáztároláshoz, LNG-létesítmény üzemeltetéséhez és" szöveg,

48. 120/A. § (2) bekezdésében a "földgázelosztás vagy" szövegrész helyébe a "földgázelosztás, LNG-létesítmény-üzemeltetés vagy" szöveg, a "földgázelosztás," szövegrész helyébe az "a földgázelosztás, az LNG-létesítmény-üzemeltetés és a" szöveg és a "földgázelosztással vagy" szövegrész helyébe a "földgázelosztással, LNG-létesítmény-üzemeltetéssel vagy" szöveg,

49. 120/A. § (3) bekezdés c) pontjában a "földgázelosztó engedélyes" szövegrész helyébe a "földgázelosztó és az LNG-létesítmény üzemeltető engedélyes" szöveg,

50. "A földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes taggal rendelkező vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok" alcím címében a "földgázelosztó vagy" szövegrész helyébe a "földgázelosztó, az LNG-létesítmény üzemeltető vagy" szöveg,

51. 121. § (1) bekezdés a) pontjában a "földgázelosztói vagy" szövegrész helyébe a "földgázelosztói, LNG-létesítmény-üzemeltetői vagy" szöveg,

52. 121. § (1) bekezdés b) pontjában az "elosztóvezetékek és" szövegrész helyébe az "elosztóvezetékek, LNG-létesítményi és" szöveg,

53. 121. § (1) bekezdés d) pontjában a "földgázelosztónak és" szövegrész helyébe a "földgázelosztónak, az LNG-létesítmény üzemeltetőnek és" szöveg,

54. 121/H. § (3) bekezdés a) pontjában a "villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.)" szövegrész helyébe a "VET." szöveg,

55. 123. § (6) bekezdésében az "elosztási, valamint" szövegrész helyébe az "elosztási, LNG-létesítmény-üzemeltetési, valamint" szöveg,

56. 124. § (5) bekezdésében az "elosztási, valamint" szövegrész helyébe az "elosztási, LNG-létesítmény-üzemeltetési, valamint" szöveg,

57. 125/A. § (1) bekezdésében a "rendszerüzemeltető és" szövegrész helyébe a "rendszerüzemeltető, az LNG-létesítmény üzemeltető és" szöveg,

58. 125/A. § (2) bekezdésében a "rendszerüzemeltető és" szövegrész helyébe a "rendszerüzemeltető, az LNG-létesítmény üzemeltető és" szöveg,

59. 127. § a) pontjában a "módosítja," szövegrész helyébe az "egységes szerkezetbe foglalva módosítja," szöveg és az "engedélyeket, előzetesen" szövegrész helyébe az "engedélyeket, regisztrációs dokumentumokat, előzetesen" szöveg,

60. 127. § d) pontjában a "földgázelosztó, illetve" szövegrész helyébe a "földgázelosztó, az LNG-létesítmény üzemeltető, illetve" szöveg,

61. 127. § k) pont kd) alpontjában a "földgázelosztó, illetve" szövegrész helyébe a "földgázelosztó, az LNG-létesítmény üzemeltető, illetve" szöveg,

62. 127. § o) pont oa) alpontjában a "földgázvezetékek és" szövegrész helyébe a "földgázvezetékek, az LNG-létesítmények és" szöveg,

63. 132. § 33. pontjában a "kategóriákat," szövegrész helyébe a "kategóriákat és kivételeket," szöveg,

64. 141/A. § (14) bekezdésében a "2024." szövegrész helyébe a "2026." szöveg,

65. 141/I. § (9) bekezdésében a "2024." szövegrész helyébe a "2026." szöveg,

66. 141/I. § (11) bekezdésében a "2024." szövegrész helyébe a "2026." szöveg,

67. 141/J. § (10) bekezdésében a "2024." szövegrész helyébe a "2026." szöveg

lép.

117. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

a) 3. § 54. pontjában a " , vagy" szövegrész,

b) 28. § (6) bekezdésében az "A (4) bekezdés szerinti engedélyes mentesül a 122-123. §-ban foglalt szabályok alól." szövegrész,

c) 31/A. § (2) bekezdésében az "- a (3) bekezdésre figyelemmel -" szövegrész,

d) 31/A. § (3) bekezdése,

e) 120. § (9) bekezdésében az "elektronikus formában" szövegrész,

f) 127. § ly) pontjában a " , valamint az érintett engedélyesek közreműködésével elvégezteti" szövegrész,

g) 132. § 1. pontjában a "Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási" szövegrész,

h) 133/A. § 15. pontja.

8. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

118. § (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szövetség e törvény alapján létrehozott jogi személy, működését saját bevételeiből fedezi, a bevételeket

a) a készletezési költségek fedezésére,

b) kőolaj-, kőolajtermék-, villamosenergia-tároló vásárlására, létesítésére, fejlesztésére,

c) a tároló társaságokban való tulajdonszerzésre és hiteleinek törlesztésére,

d) a Szövetség működésére,

e) a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés, és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés elkészítésében való közreműködésre, valamint

f) az Fbkt.-ban meghatározott feladatai teljesítésére

fordíthatja."

(2) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Szövetség nem alanya a társasági adónak. A Szövetség a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti egyéb szervezetnek minősül."

119. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény a következő 42/A. §-sal egészül ki:

"42/A. § A Szövetség tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentéssel kapcsolatos kötelezettségének teljesítéséhez a 2710 19 51-2710 19 68, 2710 20 31, 2710 20 35, 2710 20 39, a 2710 19 25, 2710 19 29, 2710 19 47, 2710 19 48, 2710 20 17, 2710 20 19 KN kód szerinti termékeket értékesítő tag minden év november 15-ig megküldi a Szövetség részére a tárgyévet megelőző év november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő időszakban fenti KN kódú termékeket beszerző partnerei nevét, címét és a beszerzett termékek KN kódját."

120. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A NAV a rendelkezésére álló adatok alapján minden év november 15-ig elektronikus úton tájékoztatást ad azon közúti üzemanyagtöltő állomások címéről és az ott forgalmazott üzemanyagfajtákról, amellyel kapcsolatban a kiskereskedők tárgyévet megelőző év október 1-től tárgyév szeptember 30-ig terjedő időszakban a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján adatszolgáltatást nyújtottak be a NAV részére."

121. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 42. § (9a) bekezdésében a "NAV" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)" szöveg lép.

9. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

122. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § w) pontjában a "körét." szövegrész helyébe a "körét, a Bt. 25/A. §-a szerinti adatszolgáltatással érintett bányavállalkozók és az ásványi nyersanyagok körét, valamint az adatszolgáltatás rendjére és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat," szöveg lép.

10. Záró rendelkezések

123. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 110. § 2024. április 1-jén lép hatályba.

124. § (1) E törvény

a) 33. § (2) bekezdése, 35. §-a, 36. §-a, 41-43. §-a, 44. § (2) bekezdése, 45. § a) pontja az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 90. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 97. §-a, 104. §-a, 106. §-a, 107. §-a, 111. § (1) bekezdése, valamint a 116. §-a a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13.-i 2009/73/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

c) 91. §-a és 110. §-a a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) A 99. § az (EU) 2022/1369 rendeletnek a gázra vonatkozó keresletcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos keresletcsökkentési időszak meghosszabbítása, valamint az intézkedések végrehajtására vonatkozó jelentéstétel és nyomon követés megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. március 30-i (EU) 2023/706 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) A 93. §-nak a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

125. § A 122. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke