Tippek

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben

32011R1227[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete ( 2011. október 25. ) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1227/2011/EU RENDELETE

(2011. október 25.)

a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy, hatály és kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

(1) E rendelet - a pénzügyi piacokon alkalmazandó szabályokkal és a nagykereskedelmi energiapiacok megfelelő működésével összhangban - megállapítja az említett nagykereskedelmi energiapiacokat érintő, visszaélést megvalósító magatartásformák tilalmának szabályait, figyelemmel az említett nagykereskedelmi energiapiacok sajátos jellemzőire. E rendelet rendelkezik a nagykereskedelmi energiapiacoknak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (az "Ügynökség") által, a nemzeti szabályozó hatóságokkal szoros együttműködésben és a kibocsátáskereskedelmi rendszer és a nagykereskedelmi energiapiacok kölcsönhatásának figyelembevételével történő nyomon követéséről.

(2) Ez a rendelet a nagykereskedelmi energiatermékekkel folytatott kereskedésre alkalmazandó. Ez a rendelet nem érinti a 648/2012/EU ( 1 ), az 596/2014/EU ( 2 ) és a 600/2014/EU ( 3 ) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 4 ) a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszközökkel folytatott tevékenységek tekintetében történő alkalmazását és az uniós versenyjognak az e rendelet hatálya alá tartozó magatartásformákra való alkalmazását.

(3) Az Ügynökség, a nemzeti szabályozó hatóságok, az ESMA, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai és adott esetben a nemzeti versenyhatóságok kötelesek együttműködni egymással annak érdekében, hogy a vonatkozó szabályok érvényesülésének biztosítását célzó fellépésük minden olyan esetben összehangolt megközelítésmódot kövessen, amikor az egy vagy több, az 596/2014/EU rendelet 2. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi eszközt és egy vagy több, az e rendelet 3., 4. és 5. cikkének hatálya alá tartozó nagykereskedelmi energiaterméket érint.

Az Ügynökségnek, a nemzeti szabályozó hatóságoknak, az ESMA-nak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságainak rendszeresen, amennyiben lehetséges negyedévente meg kell osztaniuk egymással az 596/2014/EU rendeletnek az e rendelet hatálya alá tartozó nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos esetleges megsértésére vonatkozó releváns információkat és adatokat.

(4) Az Ügynökség igazgatási tanácsa gondoskodik arról, hogy az Ügynökség ellássa az e rendelet és az (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) szerint ráruházott feladatokat, valamint hogy az Ügynökség a ráruházott új kötelezettségek teljesítése érdekében elkülönítse a szükséges erőforrásokat, beleértve a humán erőforrásokat is.

(5) Az Ügynökség igazgatója konzultál az Ügynökségen belüli Szabályozók Tanácsával a rendelet végrehajtásának valamennyi vetületéről, és kellően figyelembe veszi annak tanácsát és véleményeit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"bennfentes információ" :

olyan konkrét információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna az említett nagykereskedelmi energiatermékek árára.

E fogalommeghatározás alkalmazásában "információ": a)

az az információ, amelyet az (EU) 2019/943 rendelet és a 715/2009/EK rendelet - beleértve az említett rendeletek alapján elfogadott iránymutatásokat, valamint üzemi és kereskedelmi szabályzatokat is - alapján nyilvánosságra kell hozni; b)

az az információ, amely a villamos energia vagy földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitására és használatára, vagy LNG-létesítmények kapacitására és használatára vonatkozik, beleértve az e létesítmények tervezett vagy nem tervezett rendelkezésre nem állását is; c)

az az információ, amelyet uniós vagy nemzeti szintű jogszabály vagy intézkedés, piaci szabály, szerződés vagy az adott nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő szokások alapján nyilvánosságra kell hozni, amennyiben ezen információ nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna a nagykereskedelmi energiatermékek árára; (ca)

olyan információ, amelyet valamely piaci szereplő vagy a piaci szereplő nevében eljáró más személy ad át egy, a piaci szereplő nevében kereskedést folytató szolgáltatónak a piaci szereplő nagykereskedelmi energiatermékeket érintő, folyamatban lévő megbízásaira vonatkozóan, és amely konkrét és közvetlenül vagy közvetve egy vagy több nagykereskedelmi energiatermékhez kapcsolódik; és d)

olyan más információ, amelyet egy ésszerűen eljáró piaci szereplő valószínűsíthetően egyebek mellett figyelembe vesz annak eldöntéséhez, hogy részt kíván-e venni egy nagykereskedelmi energiatermékre vonatkozó ügyletben, illetve hogy arra megbízást kíván-e adni.

Azt az információt kell konkrétnak tekinteni, amely létező vagy észszerűen feltételezhetően létrejövő körülményekre, vagy olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy észszerűen feltételezhető, hogy meg fog történni, és elég specifikus ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az említett körülményeknek vagy eseménynek a nagykereskedelmi energiatermékek árára gyakorolt lehetséges hatásáról. Az információt konkrétnak lehet tekinteni, ha olyan elhúzódó folyamatra vonatkozik, amelynek célja adott körülmények vagy egy adott esemény előidézése, vagy amely adott körülmények felmerüléséhez vagy egy adott esemény bekövetkezéséhez vezet, beleértve a jövőbeli körülményeket és a jövőbeli eseményeket is, valamint ha az említett folyamat azon köztes lépéseire vonatkozik, amelyek összefüggenek az említett jövőbeli körülmények vagy jövőbeli események előidézésével, vagy az említett jövőbeli körülmények felmerülésével vagy jövőbeli események bekövetkezésével.

Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépését abban az esetben kell bennfentes információnak tekinteni, ha önmagában kielégíti a bennfentes információra vonatkozó, e pont első albekezdésében említett kritériumokat.

E pont első albekezdésének alkalmazásában az információt akkor kell a nagykereskedelmi energiatermékhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódónak tekinteni, ha hatással lehet a nagykereskedelmi energiatermék keresletére, kínálatára vagy áraira, vagy a nagykereskedelmi energiatermék keresletével, kínálatával vagy áraival kapcsolatos várakozásokra.

E pont első albekezdésének alkalmazásában az az információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna a nagykereskedelmi energiatermékek árára olyan információt jelent, amelyet egy észszerűen eljáró piaci szereplő valószínűsíthetően felhasználna a nagykereskedelmi energiatermékekkel való kereskedésre vonatkozó döntése meghozatalához;

2. "piaci manipuláció" : a)

olyan ügyletben való részvétel, vagy olyan vételi vagy eladási megbízás adása, módosítása vagy visszavonása, vagy a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos bármely egyéb olyan magatartás: i.

amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében; ii.

amelynek útján egy személy vagy több, egymással együttműködve fellépő személy ténylegesen vagy valószínűsíthetően mesterséges szinten rögzíti egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát, kivéve, ha az ügyletben részt vevő, illetve a vételi vagy eladási megbízást adó személy bizonyítja, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, és az ilyen ügylet vagy vételi vagy eladási megbízás megfelel az érintett nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő elfogadott piaci gyakorlatoknak; vagy iii.

amely olyan fiktív eszköznek vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb olyan formájának az alkalmazásával jár együtt, amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében; b)

olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatási eszköz, vagy bármilyen más eszköz révén, amelyek ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzést adnak a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében, ideértve a híresztelések és a hamis vagy félrevezető hírek terjesztését is, amennyiben az információkat terjesztő személynek tudomása volt vagy tudnia kellett volna az információk hamis vagy félrevezető voltáról.

Az újságírás vagy művészi kifejezés céljából terjesztett információk esetében az információterjesztést a sajtószabadságra, és a médiában gyakorolt szólásszabadságra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell megítélni, kivéve abban az esetben, ha: i.

az érintett személyek az adott információ terjesztéséből közvetlenül vagy közvetve előnyre vagy haszonra tesznek szert; vagy ii.

az információ nyilvánosságra hozatalára vagy terjesztésére a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében a piac félrevezetésének szándékával kerül sor.

vagy c)

valamely referenciaértékre vonatkozóan hamis vagy félrevezető információk továbbítása vagy hamis vagy félrevezető adatok közlése, ha az információt továbbító vagy az adatokat közlő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információk vagy az adatok hamisak vagy félrevezetőek, továbbá bármely egyéb olyan magatartás, amely a referenciaérték kiszámításának manipulálásához vezet.

A piaci manipuláció fogalma alkalmazható egy jogi személy magatartására vagy - az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban - egy olyan természetes személy magatartására, aki részt vesz az érintett jogi személy javára végzendő tevékenységekre vonatkozó döntés meghozatalában;

3.

"piaci manipuláció megkísérlése" : a)

nagykereskedelmi energiatermékre vonatkozó ügyletben való részvétel, vételi vagy eladási megbízás adása vagy más cselekmény azzal a szándékkal, hogy a kérdéses személy: i.

hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a nagykereskedelmi energiatermékek kínálatáról, keresletéről vagy áráról; ii.

egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát mesterséges szinten rögzítse, kivéve abban az esetben, ha az ügyletben részt vevő, illetve a vételi vagy eladási megbízást adó személy bizonyítja, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, és az érintett ügylet vagy megbízás megfelel az érintett nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő elfogadott piaci gyakorlatoknak; vagy iii.

valamely nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés, félrevezetés más formájához folyamodjon, mely hamis vagy félrevezető jelzést ad vagy adhat a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára vonatkozásában;

vagy b)

információk azzal a szándékkal történő terjesztése tömegtájékoztatási eszközökkel, beleértve az internetet is, vagy bármely más módon, hogy a kérdéses személy nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatban hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a nagykereskedelmi energiaterméket illető kínálat, kereslet vagy ár tekintetében;

4.

"nagykereskedelmi energiatermékek" :

a következő szerződések és származékos termékek (ügyletek), függetlenül a kereskedelmi ügylet lebonyolításának helyétől és módjától: a)

a villamos energiával vagy földgázzal - ezen belül LNG-vel - való ellátásra vonatkozó azon szerződések, amelyek esetében a leszállításra az Unión belül kerül sor, vagy a villamosenergia-ellátásra vonatkozó azon szerződések, amelyek egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolás okán Unión belüli leszállítást eredményezhetnek; b)

az Unióban termelt, értékesített vagy leszállított villamos energiával vagy földgázzal kapcsolatos azon származékos termékek (ügyletek), vagy a villamos energiával kapcsolatos azon származékos termékek (ügyletek), amelyek egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolás okán Unión belüli leszállítást eredményezhetnek; c)

villamos energia vagy földgáz Unión belüli szállítására vonatkozó szerződések; d)

villamos energia vagy földgáz Unión belüli szállításával kapcsolatos származékos termékek (ügyletek); e)

villamos energia vagy földgáz Unión belüli tárolására vonatkozó szerződések; f)

villamos energia vagy földgáz Unión belüli tárolásával kapcsolatos származékos termékek (ügyletek);

Nem nagykereskedelmi termék a végső felhasználók általi felhasználás céljából történő villamosenergia- és földgázellátásra és elosztásra vonatkozó szerződés. Ugyanakkor a villamos energiának vagy földgáznak a végső felhasználók részére történő ellátására és elosztására vonatkozó szerződések, amelyek az 5. pont második bekezdésében meghatározott határértéknél nagyobb fogyasztási kapacitásról rendelkeznek, nagykereskedelmi energiatermékekként kezelendők;

5. "fogyasztási kapacitás" :

a villamos energia vagy földgáz végső felhasználójának fogyasztása e felhasználó termelési kapacitásának teljes kihasználása esetén. Ez magában foglalja a fogyasztó mint önálló gazdasági egység teljes fogyasztását, amennyiben a fogyasztásra az egymással összefüggő nagykereskedelmi árakkal jellemzett piacokon kerül sor.

E fogalommeghatározás alkalmazásában az önálló gazdasági egység ellenőrzése alatt tevékenykedő, 600 GWh-nál kevesebb éves fogyasztási kapacitással rendelkező külön üzemek fogyasztása nem vehető figyelembe, amennyiben ezek az üzemek összességükben nem gyakorolnak befolyást a nagykereskedelmi energiaárakra abból kifolyólag, hogy földrajzilag különböző érintett piacokon találhatók;

6.

"nagykereskedelmi energiapiac" : bármely olyan piac az Unión belül, ahol nagykereskedelmi energiatermékekkel kereskednek;

7.

"piaci szereplő" : minden olyan személy - beleértve az átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltetőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket, a tárolásirendszer-üzemeltetőket és az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetőit is -, aki egy vagy több nagykereskedelmi energiapiacon ügyleteket köt, ideértve vételi vagy eladási megbízás adását;

8.

"személy" : minden természetes vagy jogi személy;

8a.

"foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személy" : olyan személy, aki foglalkozásszerűen nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos megbízásokat kap vagy közvetít, vagy nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos ügyleteket hajt végre;

9.

"hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóság" : az 596/2014/EU rendelet 22. cikkében előírt eljárás szerint kijelölt hatóság;

10.

"nemzeti szabályozó hatóság" : a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 35. cikkének (1) bekezdése, vagy a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 39. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóság;

11.

"átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltető" : a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 4. pontja szerinti átvitelirendszer-üzemeltető, valamint a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 4. pontja szerinti szállításirendszer-üzemeltető;

11a.

"elosztórendszer-üzemeltető" : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában és az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

11b.

"tárolásirendszer-üzemeltető" : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott tárolásirendszer-üzemeltető vagy az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 60. pontjában meghatározott »energiatároló létesítmény«

11c.

"LNG-létesítmény rendszerüzemeltetője" : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott LNG-létesítmény rendszerüzemeltetője;

12.

"" : a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv ( 8 ) 1. és 2. cikke szerinti anyavállalat;

13.

"kapcsolt vállalkozás" : leányvállalat, vagy olyan egyéb vállalkozás, amelyben részesedéssel rendelkeznek, illetve olyan vállalkozás, amely a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerint kapcsolatban áll egy másik vállalkozással;

14.

"földgázelosztás" : a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 5. pontjában szereplő meghatározás szerint;

15.

"villamosenergia-elosztás" : a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 5. pontjában szereplő meghatározás szerint;

16.

"nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus" : vagy »RRM«: olyan jogi személy, aki e rendelet alapján engedélyt kapott arra, hogy saját nevében vagy piaci szereplők nevében bejelentse az Ügynökségnek az ügyletek részleteit, ideértve a vételi vagy eladási megbízásokat is, valamint az alapvető adatokat, vagy engedélyt kapott az említettekre irányuló szolgáltatás nyújtására;

17.

"bennfentes információk közzétételére szolgáló platform" : Ñvagy »közzétételi platform«: olyan személy, aki e rendelet alapján engedélyt kapott azon szolgáltatás nyújtására, hogy egy bennfentes információk közzétételére és a közzétett bennfentes információknak a piaci szereplők nevében az Ügynökség számára történő bejelentésére szolgáló platformot működtessen;

18.

"algoritmikus kereskedés" : nagykereskedelmi energiatermékekkel folytatott olyan kereskedés, ideértve a nagysebességű kereskedést is, amelynek során a vételi és eladási megbízások egyedi paramétereit - például azt, hogy kezdeményezni kell-e a megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, és hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után - egy számítógépes algoritmus határozza meg automatikusan, korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül; nem tartoznak ide azok a rendszerek, amelyek kizárólag a megbízások egy vagy több szervezett kereskedési helyre irányítására, vagy kereskedelmi paraméterek meghatározása nélküli megbízások feldolgozására, vagy megbízások megerősítésére, vagy a végrehajtott ügyletek kereskedést követő feldolgozására szolgálnak;

19.

"közvetlen elektronikus hozzáférés" : olyan mechanizmus, amelynek keretében egy szervezett kereskedési hely tagja, résztvevője vagy ügyfele lehetővé teszi kereskedési kódjának használatát egy másik személy számára, hogy az adott személy elektronikusan továbbíthasson valamely nagykereskedelmi energiatermékre vonatkozó vételi vagy eladási megbízást közvetlenül a szervezett kereskedési helyre, ide tartoznak azok a mechanizmusok is, amelyek keretében a személy a tag, résztvevő vagy ügyfél információtechnológiai infrastruktúráját vagy bármiféle, a tag, a résztvevő vagy az ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert használva továbbítja a vételi vagy eladási megbízásokat (közvetlen piaci hozzáférés), valamint azok a mechanizmusok is, amelyek keretében a személy nem használ ilyen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés);

20.

"szervezett kereskedési hely" : valamely energiatőzsde, energiabróker, energiakapacitási platform vagy bármely egyéb olyan rendszer vagy eszköz, amelyen keresztül több, nagykereskedelmi energiatermékek vételében vagy eladásában érdekelt harmadik fél interakcióba kerül olyan módon, hogy az ügyletet eredményezhet;

21.

"ajánlati könyv" : a szervezett kereskedési helyeken végrehajtott nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó összes adat, a párosított és nem párosított megbízásokat, valamint a rendszer által generált megbízásokat és az életciklus-eseményeket is beleértve;

22.

"referenciaérték" : az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 3. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott index, amely alapján meghatározzák a nagykereskedelmi energiatermék vagy a nagykereskedelmi energiatermékre vonatkozó szerződés alapján fizetendő összeget, vagy a nagykereskedelmi energiatermék értékét;

23. "LNG-kereskedés" : LNG vételére vagy eladására irányuló - többek között, de nem kizárólagosan a tőzsdén kívül vagy szervezett piacon zajló - olyan vételi vagy eladási ajánlatok vagy ügyletek: a)

amelyek Unión belüli leszállítást kötnek ki; b)

amelyek Unión belüli leszállítást eredményeznek; vagy c)

amelyek során az egyik szerződő fél újragázosítja az LNG-t egy Unióban található terminálon;

24.

"LNG-piaci adatok" : az LNG-kereskedésre vonatkozó, kapcsolódó adatokat is tartalmazó vételi, eladási vagy ügyleti nyilvántartások;

25.

"LNG-piaci szereplő" : lakó- vagy bejegyzési helyétől függetlenül bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely LNG-kereskedést folytat;

26.

"LNG-árértékelés" : az LNG-kereskedés napi referenciaárának az Ügynökség által meghatározandó módszertan szerinti megállapítása;

27.

"LNG-referenciaérték" : a napi LNG-árértékelés és a TTF Gas Futures front-month szerződésének teljesítési ára közötti, az ICE Endex Markets B.V. által napi rendszerességgel megállapított különbözet meghatározása.

3. cikk

A bennfentes kereskedelem tilalma

(1) Annak a személynek, aki nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban bennfentes információ birtokában van, tilos:

a) a szóban forgó információt felhasználva saját maga vagy harmadik személy javára közvetlenül vagy közvetve olyan nagykereskedelmi energiaterméket vennie, eladnia, valamint ilyen eladást vagy vételt megkísérelnie, amellyel a szóban forgó információ kapcsolatos;

b) a szóban forgó információt másnak átadnia, kivéve abban az esetben, ha a szóban forgó információ átadására az adott személy munkakörének vagy foglalkozásának szokásos gyakorlása, feladatainak szokásos ellátása keretében kerül sor;

c) bennfentes információk alapján más személyt olyan nagykereskedelmi energiatermék vételére vagy eladására buzdítania vagy rávennie, amellyel a szóban forgó információ kapcsolatos.

Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ felhasználása az információhoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása, vagy bármilyen más kereskedési cselekmény végrehajtása révén akkor, ha az érintett személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom a nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban bennfentes információval rendelkező következő személyeket köti:

a) a vállalkozások igazgatási, irányítási, felügyeleti testületének tagjait;

b) a vállalkozásban tőkerészesedéssel rendelkező személyeket;

c) azokat, akik a szóban forgó információhoz munkakörük, foglalkozásuk gyakorlása vagy feladataik ellátása keretében hozzáférnek;

d) azokat, akik a szóban forgó információ birtokába bűncselekmény útján jutottak;

e) azokat, akik tudnak vagy tudniuk kellene arról, hogy a szóban forgó információ bennfentes információ.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja nem alkalmazandó az átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltetőkre abban az esetben, amikor a 2009/72/EK irányelv 12. cikkének d) és e) pontjában, illetőleg a 2009/73/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt kötelezettségüknek eleget téve a rendszer biztonságos és megbízható üzemeltetése érdekében villamos energiát vagy földgázt vesznek.

(4) E cikk nem vonatkozik a következőkre:

a) azon ügyletekre, amelyek megkötésére nagykereskedelmi energiatermékek eladására vagy vételére vonatkozó, olyan megállapodásból vagy kereskedési megbízásból fakadó, esedékessé vált kötelezettség teljesítése érdekében került sor, amelyet a felek azelőtt kötöttek meg, illetve tettek, hogy az érintett személy a bennfentes információ birtokába jutott volna;

b) villamosenergia- és földgáztermelők, földgáztároló-üzemeltetők vagy LNG-import létesítmények üzemeltetői által kötött ügyletek, amelyek célja kizárólag a nem tervezett kimaradások miatti azonnali fizikai veszteségek fedezése, amelynek hiányában a piaci szereplő nem lenne képes eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek, vagy amennyiben erre az érintett átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltető(k) egyetértésével a rendszer biztonságos és megbízható üzemének biztosítása céljából kerül sor. Ilyen esetben a vonatkozó információt el kell juttatni az Ügynökségnek és az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak. Ez a jelentéstételi kötelezettség nem érinti a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget;

c) a nemzeti vészhelyzeti szabályoknak megfelelően eljáró piaci szereplők, ha a nemzeti hatóságok a villamosenergia- vagy földgázellátás biztosítása érdekében közbelépnek, és a piaci tevékenységet a tagállamban vagy annak részeiben felfüggesztik. Ilyenkor a vészhelyzeti tervezésért felelős hatóságnak kell gondoskodnia a közzétételről a 4. cikknek megfelelően.

(5) Abban az esetben, ha nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban jogi személy rendelkezik bennfentes információval, az (1) bekezdésben előírt tilalmak azokat a természetes személyeket is kötik, akik részt vesznek a szóban forgó jogi személy javát szolgáló ügyletre vonatkozó döntés meghozatalában.

(6) Az újságírás vagy művészi kifejezés céljából terjesztett információk esetében az információterjesztést a sajtószabadságra, és a médiában gyakorolt szólásszabadságra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell megítélni, kivéve abban az esetben, ha:

a) az érintett személy a szóban forgó információ terjesztéséből közvetlenül vagy közvetve előnyre vagy haszonra tesz szert; vagy

b) az információ nyilvánosságra hozatalára vagy terjesztésére a nagykereskedelmi energiaterméket illető kínálat, kereslet vagy ár tekintetében a piac félrevezetése szándékával kerül sor.

4. cikk

A bennfentes információkra vonatkozó közzétételi kötelezettség

(1) A piaci szereplők kötelesek ténylegesen és kellő időben nyilvánosságra hozni a részben vagy egészben tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló, vagy anyavállalatuk, vagy kapcsolt vállalkozásuk tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, valamint a működési kérdésekben részben vagy egészben a felelősségük, vagy vállalkozásuk felelőssége alá tartozó vállalkozásokkal és létesítményekkel kapcsolatban rendelkezésükre álló bennfentes információkat. Ilyen információ különösen az, amely a villamos energia vagy földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitására és használatára, vagy LNG-létesítmények kapacitására és használatára vonatkozik, beleértve az e létesítmények tervezett vagy nem tervezett rendelkezésre nem állását is.

A piaci szereplőknek a bennfentes információkat a közzétételi platformokon kell közzétenniük. A közzétételi platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a bennfentes információ olyan módon kerüljön közzétételre, amely lehetővé teszi az adott információhoz való azonnali hozzáférést - többek között egy weboldalon vagy áttekinthető alkalmazásprogramozási felületen keresztül -, valamint az adott információ nyilvánosság általi teljes körű, helyes és kellő időben történő értékelését.

(2) Ha azt jogos érdekeinek védelme érdekében szükségesnek tartja, a piaci szereplő saját felelősségére kivételesen elhalaszthatja a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát, amennyiben a halasztással valószínűsíthetően nem vezeti félre a nyilvánosságot, képes gondoskodni az információ bizalmas kezeléséről, és az információt felhasználva nem hoz semminemű döntést nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmével kapcsolatban. A piaci szereplő ilyen esetben - figyelemmel a 8. cikk (5) bekezdésére - köteles az érintett információt - a nyilvánosságra hozatal késlekedésének indokolásával együtt - haladéktalanul átadni az Ügynökségnek és az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak.

(3) Amikor egy piaci szereplő, vagy egy piaci szereplő nevében vagy megbízásából eljáró harmadik személy a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében munkaköre vagy foglalkozása gyakorlása, illetve feladatai ellátása keretében bennfentes információkat hoz nyilvánosságra valamely nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban, e piaci szereplőnek vagy harmadik személynek gondoskodnia kell arról, hogy az információt kimerítő módon, hatékonyan és egyidejűleg a nyilvánosság számára is elérhetővé tegye. Amennyiben a nyilvánosságra hozatal nem szándékos, akkor a piaci szereplőnek gondoskodnia kell arról, hogy az információt a szándékolatlan nyilvánosságra hozatalt követően a lehető leghamarabb, kimerítő módon és hatékonyan a nyilvánosság számára is elérhetővé tegye. E bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az információ átadása olyan személynek történik, akit titoktartási kötelezettség köt, függetlenül attól, hogy e kötelezettség törvényen, rendeleten, társaságot létesítő okiraton vagy szerződésen alapul-e.

(4) A bennfentes információnak az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) vagy a 715/2009/EK rendelettel, és az említett rendeletek alapján elfogadott iránymutatásokkal és üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal összhangban - akár összesített formában - történő közzététele e cikk (1) bekezdésének értelmében tényleges közzétételnek tekintendő, de nem feltétlenül minősül kellő időben történő nyilvánosságra hozatalnak.

(4a) Az Ügynökség 2025. május 8-ig létrehoz és működtet egy olyan platformot, amely ágazatspecifikus elektronikus hozzáférési pontként szolgál az (1) bekezdés szerint közzétett bennfentes információkhoz.

(5) Amennyiben valamely átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltető az (EU) 2019/943 rendelet vagy a 715/2009/EK rendelet értelmében mentesül bizonyos adatok nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége alól, az említett átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltető a szóban forgó adatok tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség alól is mentesül.

(6) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a piaci szereplőknek a 2009/72/EK irányelv, a 2009/73/EK irányelv, az (EU) 2019/943 rendelet és a 715/2009/EK rendelet alapján - különösen az információk nyilvánosságra hozatalának időpontja és módja vonatkozásában - fennálló kötelezettségeit, ideértve az említett irányelvek és rendeletek alapján elfogadott iránymutatásokban és üzemi és kereskedelmi szabályzatokban megállapított kötelezettségeket is.

(7) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a piaci szereplők azon jogát, hogy az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv ( 11 ) 2. cikkének (d) pontjában említett, a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos érzékeny információk nyilvánosságra hozatalát késleltessék, amennyiben az adott információ az országban minősített információnak minősül.

4a. cikk

A bennfentes információk közzétételére szolgáló platformok engedélyezése és felügyelete

(8) A Bizottság 2025. május 8-ig a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy kiegészítse e rendeletet a következők meghatározása révén:

a) azok az eszközök, amelyek alkalmazásával a közzétételi platformoknak teljesíteniük kell az e cikk (3) bekezdésében meghatározott bennfentes információk közzétételi kötelezettségét;

b) az e cikk (3) és (4) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott bennfentes információk tartalma és esetleges további releváns részletei, olyan módon, hogy lehetővé váljon az e cikkben előírt információk közzététele;

c) az e cikk (5) bekezdésének végrehajtásához kapcsolódó egyedi szervezeti követelmények;

d) a közzétételi platformok engedélyének visszavonására vonatkozó, az e cikk (7) bekezdésében említett eljárás részletei;

e) az e cikk (6) bekezdésében említett eljárási biztosítékok;

f) az e cikk (7) bekezdésében említett rendezett helyettesítés folyamatára vonatkozó részletek;

g) részletes szabályok arra vonatkozóan, hogy a valamely közzétételi platform engedélyének visszavonásáról szóló határozatokról miként kell tájékoztatni a piaci szereplőket.

5. cikk

A piaci manipuláció tilalma

Tilos a nagykereskedelmi energiapiacok vonatkozásában piaci manipulációt folytatni vagy azt megkísérelni.

5a. cikk

Algoritmikus kereskedés

(1) Az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplőnek az általa működtetett üzleti tevékenységnek megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítása érdekében, hogy kereskedési rendszerei reziliensek legyenek és elegendő kapacitással rendelkezzenek, megfelelő kereskedési küszöbértékeket és limiteket alkalmazzanak, és megakadályozzák a hibás vételi és eladási megbízások kiküldését vagy az egyéb, potenciálisan rendellenes piaci helyzetet teremtő vagy ilyen helyzet kialakulását elősegítő működést. A piaci szereplőnek hatékony rendszerekkel és kockázatellenőrzési mechanizmusokkal is kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a kereskedési rendszerek megfeleljenek e rendeletnek és azon szervezett kereskedési hely szabályainak, amelyhez kapcsolódik. A piaci szereplőnek olyan, hatékony üzletmenet-folytonossági mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek alkalmasak a kereskedési rendszereiben fellépő bármely hiba kezelésére, és gondoskodnia kell rendszerei teljes körű teszteléséről és megfelelő ellenőrzéséről, hogy azok megfeleljenek az e bekezdésben megállapított követelményeknek.

(2) A valamely tagállamban algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplőnek erről értesítenie kell azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságát, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, valamint az Ügynökséget.

Azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, kötelezheti a piaci szereplőt arra, hogy rendszeresen vagy eseti jelleggel leírást adjon algoritmikus kereskedési stratégiáinak jellegéről, a kereskedési rendszerre érvényes kereskedési paraméterekről vagy limitekről, az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelmények teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokról, valamint a kereskedési rendszereinek tesztelésére vonatkozó adatokról.

A piaci szereplőnek gondoskodnia kell az e bekezdésben említett témákkal kapcsolatos információk öt éven keresztül történő nyilvántartásáról, és biztosítania kell, hogy e nyilvántartás elegendő legyen ahhoz, hogy azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, nyomon követhesse az e rendeletnek való megfelelést.

(3) A valamely szervezett kereskedési helyhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító piaci szereplőnek erről értesítenie kell azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságát, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, valamint az Ügynökséget.

Azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, kötelezheti a piaci szereplőt arra, hogy rendszeres vagy eseti jelleggel leírást adjon az e cikk (1) bekezdésében említett rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról, és bizonyítsa, hogy alkalmazza ezeket.

A piaci szereplőnek gondoskodnia kell az e bekezdésben említett témákkal kapcsolatos információk öt éven keresztül történő nyilvántartásáról, és biztosítania kell, hogy e nyilvántartás elegendő legyen ahhoz, hogy azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, nyomon követhesse az e rendeletnek való megfelelést.

(4) Ez a cikk nem érinti a 2014/65/EU irányelvben megállapított kötelezettségeket.

6. cikk

A bennfentes információ és a piaci manipuláció fogalmának technikai jellegű naprakésszé tétele

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) e rendelet módosítása:

i. a 2. cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások kiigazítása révén a pénzügyi szolgáltatásokra és az energiára vonatkozó egyéb uniós joggal való összhang biztosítása érdekében;

ii. az i. pontban említett fogalommeghatározások naprakésszé tétele révén azzal az egyedüli céllal, hogy figyelembe vegyételre kerüljön a nagykereskedelmi energiapiacok jövőbeli alakulása;

b) e rendelet kiegészítése - a nemzeti sajátosságok figyelembevételével - alsó küszöbértékek meghatározása révén azon események azonosítására vonatkozóan, amelyek nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna a nagykereskedelmi energiatermékek árára.

(2) Az (1) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak figyelembe kell vennie legalább:

a) a nagykereskedelmi energiapiacok működésének sajátosságait a villamosenergia- és gázpiacok sajátosságaival együtt, és az árupiacok és a származékos piacok kölcsönhatását;

b) a villamosenergia- és gázpiacok, valamint az árupiacok és a származékos piacok határokon átnyúló manipulációjának lehetőségét;

c) a tényleges vagy tervezett termelés, fogyasztás, az átviteli, illetve szállítási kihasználtság vagy tárolási kapacitások kihasználásának lehetséges hatását a nagykereskedelmi energiapiacokon kialakuló árakra; és

d) a 714/2009/EK rendelet és az (EU) 2019/943 rendelet rendelkezései alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és keretjellegű iránymutatásokat.

7. cikk

A piacok nyomon követése

(1) Az Ügynökség a bennfentes információk alapján folytatott kereskedelem és a piaci manipuláció, illetve az ezekre irányuló kísérlet eseteinek észlelése és megelőzése érdekében nyomon követi a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmét. Az Ügynökség a 8. cikkben előírtaknak megfelelően gyűjti a nagykereskedelmi energiapiacok elemzéséhez és nyomon követéséhez szükséges adatokat.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok regionális szinten együttműködnek egymással és az Ügynökséggel a nagykereskedelmi energiapiacoknak az (1) bekezdés alapján történő nyomon követésében. Ennek érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok számára - a 10. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételekkel - hozzáférést kell biztosítani az Ügynökség által az e cikk (1) bekezdése alapján összegyűjtött, releváns információkhoz. A nemzeti szabályozó hatóságok nemzeti szinten is nyomon követhetik a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmét.

A tagállamok előírhatják nemzeti versenyhatóságuknak vagy az e hatóságon belül létrehozott, a piacokat nyomon követő szervnek, hogy a nemzeti szabályozó hatósággal együtt végezze a piacok nyomon követését. A piacok nyomon követése során a nemzeti versenyhatóság vagy a piacokat nyomon követő szerv ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a nemzeti szabályozó hatóság e bekezdés első albekezdése, az e cikk (3) bekezdése második albekezdésének második mondata, a 4. cikk (2) bekezdésének második mondata, a 8. cikk (5) bekezdésének első mondata és a 16. cikk szerint.

(3) Az Ügynökség - legalább évente - jelentést nyújt be a Bizottságnak az e rendelet alapján végzett tevékenységéről és e rendelet Ügynökség általi alkalmazásáról, és ezt a jelentést nyilvánosságra hozza. Az említett jelentésben az Ügynökség egyebek mellett értékeli a különböző kategóriájú kereskedési helyek és kereskedési módok működését és átláthatóságát, és ajánlásokat tehet a Bizottság számára a piaci szabályokkal, a szabványokkal és az eljárásokkal kapcsolatban, amelyek javíthatják a belső piac integritását és működését. Értékelheti azt is, hogy a szervezett piacokra vonatkozó minimumkövetelmények hozzájárulhatnának-e a piaci átláthatóság fokozásához. Az említett jelentés az (EU) 2019/942 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett jelentéssel egységes szerkezetben is benyújtható.

8. cikk

Adatgyűjtés

(1) A piaci szereplő, vagy a nevében eljáró, a (4) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt személy vagy szerv, átadja az Ügynökségnek a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó nyilvántartásokat, ideértve a vételi és az eladási megbízásokra vonatkozó nyilvántartásokat is. A szolgáltatott információknak tartalmazniuk kell a vásárolt és az eladott nagykereskedelmi energiatermékek pontos meghatározását, az elfogadott árat és mennyiséget, a végrehajtás napját és idejét, az ügylet részes feleit, valamint közvetítői, illetve végső kedvezményezettjeit, továbbá minden egyéb releváns információt. A piaci szereplőknek termékenként részletes tájékoztatást kell adniuk kitettségeikről, beleértve a tőzsdén kívüli ügyleteket is. Miközben az általános felelősség a piaci szereplőket terheli, az érintett piaci szereplő jelentéstételi kötelezettsége teljesítettnek tekintendő, amint egy, a (4) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt személy vagy szerv megadja az előírt információt. Az e bekezdésben említett információkat RRM-eken keresztül kell szolgáltatni.

(1a) A nagykereskedelmi energiapiacon folytatott, a szervezett kereskedési helyeken kezdeményezett, megkötött vagy végrehajtott ügyletek - ideértve a vételi és eladási megbízásokat is - nyilvántartásaira vonatkozó jelentéstétel céljából az említett szervezett kereskedési helyeknek vagy a nevükben eljáró harmadik feleknek:

a) az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátaniuk az ajánlati könyvhöz kapcsolódó adatokat az 1348/2014/EU végrehajtási rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően, a piaci szereplők nevében eleget téve ezáltal azok e cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek; vagy

b) az Ügynökség kérésére haladéktalanul hozzáférést kell biztosítaniuk az Ügynökség számára az ajánlati könyvhöz, hogy az Ügynökség nyomon tudja követni a nagykereskedelmi energiapiacokon folytatott kereskedelmet.

A Bizottság 2025. május 8-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e bekezdés alkalmazásával kapcsolatos további részleteket, ideértve a hatékony adatszolgáltatás biztosítására vonatkozó külön szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1b) Az LNG-piaci szereplőknek, és a nevükben eljáró, az e cikk (4) bekezdésének b)-f) pontjában felsorolt egyéb személyeknek vagy szerveknek az 1348/2014/EU végrehajtási rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban rendszeresen az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátaniuk az LNG-piaci adatok nyilvántartását.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén:

a) kialakítja a szerződések és származékos termékek (ügyletek) felsorolását, beleértve a vételi vagy eladási megbízásokat is, amelyeket az (1) bekezdésnek és adott esetben a jelentéstételre vonatkozó megfelelő de minimis küszöbértékeknek megfelelően jelenteni kell;

b) egységes szabályokat fogad el azon információk jelentésére vonatkozóan, amelyeket az (1) bekezdés alapján kell szolgáltatni;

c) meghatározza, hogy mikor és milyen formában kell az információt szolgáltatni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak figyelembe kell venniük azokat a meglévő ügyletjelentési rendszereket, amelyek a kereskedelem nyomon követésére szolgálnak a piaci visszaélések felderítése céljából.

(3) Az e cikk (4) bekezdésének a)-d) pontjában említett azon személyeknek és szerveknek, akik, illetve amelyek a 600/2014/EU rendelettel vagy a 648/2012/EU rendelettel összhangban ügyleteket jelentettek be, az érintett ügyletekre vonatkozóan nincs kettős jelentéstételi kötelezettségük.

E bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül, az (1a) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok lehetővé tehetik, hogy a szervezett piacok és a vételi és az eladási ajánlatok egyeztetésére vagy bejelentésére szolgáló rendszerek a nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó ügyletekkel kapcsolatos nyilvántartásaikat átadhassák az Ügynökségnek.

(4) Az (1), az (1a) és az (1b) bekezdés alkalmazásában az információszolgáltatás kötelezettje:

a) a piaci szereplő;

b) a piaci szereplő nevében eljáró harmadik személy;

c) a vételek és eladások bejelentésére szolgáló rendszer;

d) a szervezett kereskedési hely, a vételi és az eladási ajánlatok egyeztetésére szolgáló rendszer vagy más, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személy;

e) a származtatott ügyletekre, a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra alkalmazandó uniós jogszabály értelmében nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattár; vagy

f) a hatáskörrel rendelkező hatóság, amennyiben a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján ilyen információt kapott, vagy az ESMA, amennyiben a származtatott ügyletekre, a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra alkalmazandó uniós jogszabály alapján ilyen információt kapott.

(5) A piaci szereplőknek - a nagykereskedelmi energiapiacokon zajló kereskedés nyomon követése céljából - tájékoztatniuk kell az Ügynökséget és a nemzeti szabályozó hatóságokat a villamos energia és a földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására vagy átvitelére, illetve szállítására szolgáló létesítmények kapacitásáról és használatáról, illetve az LNG-létesítmények kapacitásáról és használatáról, többek között e létesítmények tervezett vagy nem tervezett rendelkezésre nem állásáról, valamint azon bennfentes információkról, amelyeket a 4. cikk értelmében nyilvánosságra hoztak. A piaci szereplők jelentéstételi kötelezettségét a minimumra kell csökkenteni, az előírt információknak vagy azok egy részének - amennyiben lehetséges - meglévő forrásokból történő begyűjtése révén.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a) megállapítja az egységes jelentéstételi szabályokat azon adatok vonatkozásában, amelyeket az (5) bekezdésnek és adott esetben a jelentéstételre vonatkozó megfelelő de minimis küszöbértékeknek megfelelően jelenteni kell;

b) meghatározza az információszolgáltatás határidőit és formátumát.

A végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusoknak figyelembe kell venniük az (EU) 2019/943 rendelet és a 715/2009/EK rendelet szerinti, már meglévő jelentéstételi kötelezettségeket.

9. cikk

A piaci szereplők nyilvántartásba vétele

(1) Azoknak a piaci szereplőknek, amelyek a 8. cikk (1) bekezdése értelmében az Ügynökségnek bejelentendő ügyleteket kötnek, nyilvántartásba kell vetetniük magukat azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál, amelyben letelepedtek, illetve lakóhellyel rendelkeznek.

2024. november 8-ig a valamely harmadik országban letelepedett vagy ott lakóhellyel rendelkező azon piaci szereplőknek, amelyek, illetve akik a 8. cikk (1) bekezdése értelmében az Ügynökségnek bejelentendő ügyleteket kötnek:

a) képviselőt kell kijelölniük az egyik olyan tagállamban, amelyben a piaci szereplők a nagykereskedelmi energiapiacokon tevékenykednek, és nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adott tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál. A képviselőt írásbeli meghatalmazással kell kijelölni, és fel kell hatalmazni arra, hogy a piaci szereplők nevében eljárjon;

b) kijelölt képviselőjüknek olyan megbízást kell adniuk, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vagy az Ügynökség mellettük vagy helyettük a képviselőhöz fordulhassanak az e rendelettel kapcsolatban kiadott határozatok vagy információkérések kézhezvételéhez, az azoknak való megfeleléshez és azok végrehajtásához szükséges valamennyi kérdéssel kapcsolatban;

c) biztosítaniuk kell kijelölt képviselőjük számára azokat a szükséges hatásköröket és eszközöket, amelyek a nemzeti szabályozó hatóságokkal, illetve az Ügynökséggel való hatékony és kellő időben történő együttműködésük biztosításához, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok vagy az Ügynökség által e rendelettel kapcsolatban kiadott határozatoknak és információkéréseknek való megfeleléshez szükségesek, beleértve a kért információkhoz való hozzáférés megadását is; és

d) értesíteniük kell a kijelölt képviselő lakóhelye, illetve letelepedési helye szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatóságát és az Ügynökséget a kijelölt képviselőjük nevéről, e-mail-címéről, postai címéről és telefonszámáról.

A képviselő kijelölése nem érinti a magával a piaci szereplővel szemben indítható jogi eljárásokat.;

Egy piaci szereplőt csak egy nemzeti szabályozó hatóságnál kell nyilvántartásba venni. A tagállamok nem követelhetik meg az ismételt nyilvántartásba vételt egy más tagállamban már nyilvántartásba vett piaci szereplőtől.

A piaci szereplők nyilvántartásba vétele nem sérti a vonatkozó kereskedelmi és egyensúlyozási szabályok teljesítésére vonatkozó kötelezettségeket.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok legkésőbb három hónappal azt követően, hogy a Bizottság elfogadta a 8. cikk (2) bekezdésében szereplő végrehajtási jogi aktust, létrehozzák a piaci szereplők nemzeti nyilvántartását, és azt naprakészen tartják. A nyilvántartásban minden piaci szereplő egy egyedi azonosítóval szerepel, és az elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy azonosítani lehessen a piaci szereplőt, beleértve a héaszámára vonatkozó adatokat, letelepedési helyét, a működésével és üzleti tevékenységével kapcsolatos döntésekért felelős személyeket, valamint a piaci szereplő kereskedelmi tevékenységének végső ellenőrzőjét vagy kedvezményezettjét is.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti nyilvántartásukban szereplő adatokat az Ügynökség által meghatározott formátumban továbbítják az Ügynökségnek. Az Ügynökség, együttműködve az említett hatóságokkal meghatározza és közzéteszi e formátumot. A nemzeti szabályozó hatóságok által szolgáltatott adatok alapján az Ügynökség létrehozza a piaci szereplők európai nyilvántartását. A nemzeti szabályozó hatóságok és más érintett hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani az említett nyilvántartáshoz. A 17. cikk alkalmazására is figyelemmel az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a piaci szereplők európai nyilvántartását vagy annak kivonatait, feltéve, hogy konkrét piaci szereplőkről üzleti szempontból érzékeny információk nem kerülnek közzétételre.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott piaci szereplők az Ügynökségnek a 8. cikk (1) bekezdése alapján jelentendő ügyletek megkezdése előtt átadják nyilvántartásba-vételi adatlapjukat a nemzeti szabályozó hatóságnak.

(5) Az (1) bekezdésben hivatkozott piaci szereplők azonnal közlik a nemzeti szabályozó hatósággal valamennyi, a nyilvántartási adatlapjukon szereplő információkban történő változást.

9a. cikk

A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok engedélyezése és felügyelete

(6) 2025. május 8-ig a Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy kiegészítse e rendeletet a következők meghatározása révén:

a) azok az eszközök, amelyek alkalmazásával az RRM-eknek teljesíteniük kell az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettséget;

b) az e cikk (2) és (3) bekezdésének végrehajtásához kapcsolódó egyedi szervezeti követelmények;

c) az RRM engedélyének visszavonására vonatkozó, az e cikk (5) bekezdésében említett eljárás részletei;

d) az e cikk (4) bekezdésében említett eljárási biztosítékok;

e) az e cikk (5) bekezdésében említett szabályos rendezett folyamatára vonatkozó részletek;

f) részletes szabályok arra vonatkozóan, hogy a valamely RRM engedélyének visszavonásáról szóló határozatokról miként kell tájékoztatni a piaci szereplőket.

10. cikk

Információmegosztás az Ügynökség és más hatóságok között

(1) Az Ügynökség kialakítja azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a 7. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk alapján hozzá beérkező információk uniós szintű megosztását a Bizottsággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságaival, a nemzeti versenyhatóságokkal, az ESMA-val, az EUROFISC-kel és más érintett hatóságokkal. E mechanizmusok kialakítása előtt az Ügynökség konzultál az említett hatóságokkal.

Az Ügynökség az e bekezdés első albekezdésben említett mechanizmusokhoz csak azoknak a hatóságoknak adhat hozzáférést, amelyek úgy alakították ki a rendszereiket, hogy az Ügynökség képes legyen megfelelni a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok kialakítják azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk alapján hozzájuk beérkező információk nemzeti szintű megosztását a tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti pénzügyi hatóságaival, a nemzeti versenyhatóságokkal, a nemzeti adóhatóságokkal és más érintett hatóságokkal. E mechanizmusok kialakítása előtt a nemzeti szabályozó hatóságok konzultálnak az Ügynökséggel és az említett hatóságokkal e mechanizmusokról, kivéve, ha ezeket a mechanizmusokat 2024. május 7. előtt hozták létre. Az Ügynökség adott esetben nem kötelező erejű iránymutatásokat bocsát ki, hogy megkönnyítse az ilyen mechanizmusok nemzeti hatóságok által történő kialakítását.

A nemzeti szabályozó hatóságok az e bekezdés első albekezdésben említett mechanizmusokhoz csak azoknak a hatóságoknak adhatnak hozzáférést, amelyek úgy alakították ki a rendszereiket, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok képesek legyen megfelelni a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) A származtatott ügyletekre, a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra alkalmazandó uniós jogszabály értelmében nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárak az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a nagykereskedelmi energiatermékekre és a kibocsátási egységekkel kapcsolatos származékos termékekre (ügyletekre) vonatkozóan általuk összegyűjtött releváns információkat.

Az ESMA átadja az Ügynökségnek azokat a jelentéseket, amelyeket a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos ügyletekről a 2004/39/EK irányelv 25. cikkének (3) bekezdése és a származtatott ügyletekre, a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra alkalmazandó uniós jogszabály alapján kap. A nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos ügyletekről a 2004/39/EK irányelv 25. cikke (3) bekezdésének megfelelően jelentést kapó hatáskörrel rendelkező hatóságok továbbítják e jelentéseket az Ügynökségnek.

Az Ügynökség és a kibocsátási egységek és az azokhoz kapcsolódó származékos termékek (ügyletek) kereskedelmét felügyelő hatóságok együttműködnek egymással és megfelelő mechanizmusokat alakítanak ki annak érdekében, hogy az Ügynökség hozzáférjen a kibocsátási egységekre és az azokhoz kapcsolódó származékos termékekre vonatkozó ügyletek nyilvántartásához, amennyiben e hatóságok gyűjtenek róluk adatokat.

11. cikk

Adatvédelem

E rendelet nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozására vonatkozó, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) szerinti kötelezettségeit, sem pedig az Ügynökségnek a személyes adatok feldolgozására vonatkozó, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) szerinti kötelezettségeit.

12. cikk

Működési megbízhatóság

(1) Az Ügynökség gondoskodik a 4. cikk (2) bekezdése, valamint a 8. és 10. cikk alapján hozzá beérkező információk bizalmas kezeléséről, épségének megőrzéséről és védelméről. Az Ügynökség minden szükséges lépést megtesz a rendszereiben tárolt információk visszaélésszerű felhasználásának és az azokhoz való engedély nélküli hozzáférés megelőzésére.

A Bizottság, a nemzeti szabályozó hatóságok, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai, a nemzeti adóhatóságok, az EUROFISC, a nemzeti versenyhatóságok, az ESMA és más érintett hatóságok biztosítják a 4. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése, illetve a 10. cikk alapján hozzájuk beérkező információk bizalmas kezelését, integritását és védelmét, valamint lépéseket tesznek az ezen információkkal való visszaélések megelőzésére, továbbá biztosítják az alkalmazandó adatvédelmi jognak való megfelelést.

Az Ügynökség azonosítja a működési kockázat forrásait, és a működési kockázatot megfelelő rendszerek, ellenőrzések és eljárások kidolgozása útján minimalizálja.

(2) Az Ügynökség 2025. május 8-ig az uniós nagykereskedelmi energiapiaci adatokat tartalmazó információs referenciaközpontot (a továbbiakban: a referenciaközpont) alakít ki. A 17. cikk alkalmazására is figyelemmel az Ügynökség a referenciaközpont révén nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az általa birtokolt információkat, amennyiben gondoskodik arról, hogy a hozzáférhetővé tett információkból ne kerülhessenek nyilvánosságra és ne legyenek azonosíthatóak konkrét piaci szereplőkre, konkrét ügyletekre vagy adott kereskedési helyszínekre vonatkozó, üzleti szempontból érzékeny információk. Az Ügynökség ezenkívül az alkalmazandó adatvédelmi joggal összhangban a szervezett kereskedési helyekre, a közzétételi platformokra és az RRM-ekre vonatkozó összesített információkat is nyilvánosan hozzáférhetővé tehet a referenciaközpont révén, az üzleti szempontból érzékeny információkat kivéve.

Az Ügynökség üzleti szempontból nem érzékeny adatbázisát tudományos célra rendelkezésre bocsátja, eleget téve a titoktartási követelményeknek.

Az információkat a nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságának javítása érdekében közzé kell vagy elérhetővé kell tenni, feltéve, hogy az valószínűleg nem fogja az említett energiapiacokon a verseny torzulását okozni.

Az Ügynökség tisztességes módon, az általa megállapított és nyilvánosságra hozott átlátható szabályokkal összhangban terjeszt információkat.

13. cikk

A piaci visszaélés tilalmának alkalmazása

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják a 3. és 5. cikkben meghatározott tilalmak, valamint a 4., a 7c., a 8., a 9. és a 15. cikkben meghatározott kötelezettségek érvényesítését és teljesítését.

A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek a nemzeti nagykereskedelmi energiapiacaikon végrehajtott valamennyi cselekmény kivizsgálására és e rendelet érvényesítésére, függetlenül attól, hogy az adott cselekményeket végrehajtó piaci szereplő nyilvántartásba van-e véve, illetve hogy a 9. cikk (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozik-e.

Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a nemzeti szabályozó hatósága rendelkezzen az első és a második albekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges vizsgálati és jogérvényesítési hatáskörökkel. Ezeket a hatásköröket arányos módon kell gyakorolni.

Az említett hatáskörök gyakorolhatók:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködésben;

c) a hatáskörrel rendelkező nemzeti igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján; vagy

d) az Ügynökség ajánlása alapján.

Adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságok vizsgálati hatásköreiket gyakorolhatják a 8. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett szerinti szervezett kereskedési hellyel, vételi és az eladási ajánlatok egyeztetésére szolgáló rendszerrel vagy más, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személlyel együttműködve.

(2) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálati és végrehajtási hatáskörök a vizsgálat céljára korlátozódnak. E hatásköröket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell gyakorolni, és azok az alábbiakra jogosítanak fel:

a) betekinteni minden releváns iratba, és arról másolatot kapni;

b) bármely érintett személytől tájékoztatást kérni, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek bonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá ezen személyek vagy elöljárók szükség szerint idézését és meghallgatását;

c) helyszíni vizsgálatokat végrehajtani;

d) bekérni a meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat;

e) felszólítani az e rendeletbe vagy annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba vagy végrehajtási jogi aktusokba ütköző magatartásformák megszüntetésére;

f) bíróságtól vagyon befagyasztását vagy lefoglalását kérni;

g) indítványozni egy bíróságnál vagy bármely hatáskörrel rendelkező hatóságnál a szakmai tevékenység gyakorlásától való ideiglenes eltiltást.

(3) Az e rendelet megsértése elleni küzdelem, a nemzeti szabályozó hatóságok jogérvényesítési tevékenységeinek támogatása és kiegészítése, valamint e rendelet Unió-szerte egységes alkalmazása érdekében az Ügynökség - az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal szorosan és aktívan együttműködve - vizsgálatokat végezhet a 13a, a 13b. és a 13c. cikk által ráruházott hatáskörök gyakorlása révén és az említett cikkekkel összhangban.

(4) Az Ügynökség a (3) bekezdésben említett hatásköröknek azon tagállam joghatóságán belüli gyakorlását megelőzően, ahol az Ügynökség észszerű feltételezése szerint e rendelet megsértésére sor kerül, kellő időben tájékoztatja erről az adott tagállam nemzeti szabályozó hatóságát és más érintett hatóságait. Az Ügynökség gyakorolhatja hatásköreit az adott joghatóságon belül, kivéve, ha a nemzeti szabályozó hatóság ez ellen kifogást emel azon az alapon, hogy:

a) hivatalosan vizsgálatot indított, vagy folytat ugyanazon tények tekintetében; vagy

b) vizsgálatot folytatott ugyanazon tények tekintetében, és jogsértés fennállását vagy hiányát állapította meg.

Az Ügynökség továbbra is gyakorolhatja hatásköreit azon nemzeti szabályozó hatóságok fennmaradó joghatóságán belül, amelyek nem emeltek az a) pont első albekezdése szerinti kifogást. Az Ügynökség nem gyakorolhatja hatásköreit, ha ugyanazon tényekre vonatkozóan már vizsgálatot folytattak, amely jogsértés fennállásának vagy hiányának megállapításával zárult.

A nemzeti szabályozó hatóságnak kifogásáról az első albekezdés alapján történt tájékoztatástól számított három hónapon belül tájékoztatnia kell az Ügynökséget. Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóság együttműködik az Ügynökséggel, többek között az alábbiak révén:

a) az Ügynökség számára a (3) bekezdés szerinti hatásköreinek más érintett joghatóságokon belül történő gyakorlásához szükséges információk és megállapítások megosztása; és

b) az Ügynökség kérésére részvétel a 16. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján létrehozott kivizsgáló csoportban.

Az Ügynökség tájékoztatja a Bizottságot a kivizsgáló csoport létrehozásáról, és az egyik érintett nemzeti szabályozó hatóság kérésére az Ügynökség felkérheti a Bizottságot, hogy megfigyelőként vegyen részt az említett kivizsgáló csoportban.

(5) Az Ügynökség abban az esetben gyakorolhatja hatásköreit a 3. és az 5. cikkben meghatározott tilalmak érvényesítésének biztosítása céljából, ha:

a) olyan cselekmények végrehajtására kerül vagy került sor, amelyek nagykereskedelmi energiatermékek legalább két tagállamban történő leszállítására irányulnak;

b) határokon átívelő hatás esetén a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóság - a 16. cikk (5) bekezdésében említett eltérések sérelme nélkül - nem hozza meg a lehető leggyorsabban az Ügynökség által hozzá intézett, a 16. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján történő kérés teljesítéséhez szükséges intézkedéseket;

c) a (4) bekezdés sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóság felkéri az Ügynökséget, hogy gyakorolja hatásköreit a határokon átívelő hatással járó cselekmények tekintetében abban az esetben is, ha azok nem tartoznak az e bekezdés a) vagy a b) pontjának hatálya alá.

(6) Az Ügynökség gyakorolhatja hatásköreit a 4. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, ha a releváns bennfentes információ valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorol legalább két tagállamban történő leszállításra szánt nagykereskedelmi energiatermékek áraira.

(7) Az Ügynökség gyakorolhatja hatásköreit a 8. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, ha:

a) a feltételezett jogsértés legalább két tagállamban érinti az Ügynökség általi, a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmének 7. cikkben említett nyomon követését; vagy

b) a feltételezett jogsértés legalább két tagállamban érinti a 10. cikkben említett információmegosztás minőségét.

(8) Az Ügynökség gyakorolhatja hatásköreit a 15. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, ha az említett cikkben említett személyek olyan ügyleteket kötnek vagy hajtanak végre foglalkozásszerűen, amelyek legalább két tagállamban történő leszállításra szánt nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatosak.

(9) Az (5)-(8) bekezdés szerinti hatásköreinek gyakorlása során az Ügynökség elsőbbséget biztosíthat a legjelentősebb határokon átívelő hatással járó ügyeknek. E célból az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott konzultációt követően és velük együttműködve meghatározza a legjelentősebb határokon átívelő hatással járó ügyek azonosítására szolgáló kritériumokat.

(10) Annak megállapítása céljából, hogy teljesülnek-e az Ügynökség (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6), (7) és (8) bekezdésben meghatározott hatásköreinek gyakorlására vonatkozó feltételek, a nagykereskedelmi energiatermékeknek egy legalább két tagállam területét magában foglaló ajánlattételi övezeten vagy egyensúlytartási zónán belüli leszállítását egyetlen tagállamban történő leszállításnak kell tekinteni.

Ez a bekezdés nem érinti az érintett nemzeti szabályozó hatóság azon lehetőségét, hogy az (5) bekezdés c) pontja szerinti kérelmet nyújtson be, vagy a (4) bekezdés alapján kifogást emeljen.

(11) A hatásköreinek az (5)-(8) bekezdés alapján történő gyakorlása céljából tett intézkedések lezárását követően az Ügynökség a megállapításait tartalmazó vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell minden, a megállapítások alapjául szolgáló bizonyítékot is. Ha az Ügynökség a vizsgálati jelentésben megállapítja e rendelet megsértését, erről tájékoztatja az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságait, és felszólítja őket arra, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket, többek között - adott esetben - a 18. cikkel összhangban. Az Ügynökség a vizsgálati jelentésben ajánlásokat is tehet az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyos utánkövetési intézkedésekre vonatkozóan, és szükség esetén tájékoztathatja a Bizottságot. A vizsgálati jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül az érintett nemzeti szabályozó hatóságok közlik az Ügynökséggel - és szükség esetén a Bizottsággal -, hogy milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek.

(12) Az Ügynökség rendszeresen, de legalább évente egyszer összesített és anonimizált formában benyújtja az általa készített jelentések összefoglalóját az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ilyen összefoglalókat és azok tartalmát bizalmasan kell kezelni.

13a. cikk

Az Ügynökség által végzett helyszíni vizsgálatok

(1) Az Ügynökség az érintett tagállam érintett hatóságaival szoros együttműködésben és koordinációban helyszíni vizsgálatokat készít elő és hajt végre.

(2) A 13. cikk (5)-(8) bekezdésében előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az Ügynökség minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet a vizsgálat hatálya alá tartozó személyek olyan helyiségeiben, ahol üzleti nyilvántartásokat tárolhatnak. Amennyiben a helyszíni vizsgálat megfelelő lefolytatásának és hatékonyságának biztosításához ez szükséges, az Ügynökség az e vizsgálat hatálya alá tartozó személyek előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni vizsgálatot.

(3) Az Ügynökség tisztviselői, valamint az Ügynökség által a helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott vagy kijelölt személyek az e vizsgálathoz szükséges mértékben felhatalmazás kapnak arra, hogy az Ügynökség által a (6) bekezdés alapján elfogadott határozat hatálya alá tartozó személyek tekintetében:

a) belépjenek az említett személyek érintett helyiségeibe;

b) megvizsgálják az üzletmenetükhöz kapcsolódó könyvelési anyagokat és más nyilvántartásokat, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközön tárolják;

c) bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvelési anyagok vagy nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

d) a vizsgálathoz szükséges időre és mértékben zár alá vegyenek bármilyen üzleti helyiséget, könyvelési anyagot vagy nyilvántartást;

e) magyarázatot kérjenek az említett személyek személyzetének bármely képviselőjétől vagy tagjától a helyszíni vizsgálat céljához és tárgyához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, valamint hogy rögzítsék a válaszokat.

Kellően indokolt esetek kivételével a d) pont első albekezdésében említett zár alá vétel 72 óránál tovább nem tartható fenn.

(4) Ha megalapozott gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a helyszíni vizsgálat tárgyát képező olyan üzleti nyilvántartásokat, amelyek e rendelet megsértésének bizonyítása szempontjából relevánsak lehetnek, a vizsgálat hatálya alá tartozó vállalkozások igazgatóinak, vezető beosztású alkalmazottainak vagy személyzete egyéb tagjainak a magánhelyiségeiben tárolják, az Ügynökség - határozat alapján - helyszíni vizsgálatot végezhet e magánhelyiségekben. Ilyen esetekben a (6) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell azokat az indokokat is, amelyek alapján az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy megalapozott gyanú áll fenn.

(5) Az Ügynökség tisztviselőinek és az általa helyszíni vizsgálat végzésére felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek hatáskörüket a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk.

(6) A vizsgálat hatálya alá tartozó személyeknek alá kell vetniük magukat az Ügynökség által elfogadott határozattal elrendelt helyszíni vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, meg kell határozni a helyszíni vizsgálat megkezdésének napját, a 13g. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságokat arra az esetre, ha az érintett személy nem veti alá magát az e cikk (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatnak, valamint a határozat Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) általi felülvizsgálatához való jogot. Az Ügynökség az ilyen határozat elfogadása előtt konzultál annak a tagállamnak a nemzeti szabályozó hatóságával, amelyben a helyszíni vizsgálatra sor kerül.

(7) Azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága tisztviselőinek, amely tagállamban a helyszíni vizsgálatra sor kerül, valamint az említett nemzeti szabályozó hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek az Ügynökség kérésére aktívan segíteniük kell az Ügynökség tisztviselőit és az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyeket. E célból rendelkezniük kell az e cikkben meghatározott hatáskörökkel. A nemzeti szabályozó hatóság tisztviselői kérésre szintén részt vehetnek a helyszíni vizsgálatban.

(8) Amennyiben az Ügynökség tisztviselői és az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálat elvégzését, az érintett tagállam nemzeti szabályozó hatósága - adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság bevonásával - biztosítja számukra vagy más hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok számára a szükséges segítséget a helyszíni vizsgálatuk elvégzéséhez.

(9) Ha az (1) bekezdésben előírt helyszíni vizsgálathoz vagy a (7) és a (8) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban valamely nemzeti igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, az Ügynökség kérelmezi ezt az engedélyt. Az Ügynökség ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet. A (4) bekezdésben említett esetekben a helyszíni vizsgálat a nemzeti igazságügyi hatóság előzetes engedélye nélkül nem végezhető el.

(10) Amennyiben az Ügynökség a (9) bekezdésben említett engedély iránti kérelmet nyújt be, a nemzeti igazságügyi hatóságnak meg kell győződnie a következőkről:

a) az Ügynökség határozata hiteles; és

b) a meghozandó intézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyát figyelembe véve arányosak, nem önkényesek és nem túlzottak.

E bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az Ügynökségtől, különösen azon indokokra vonatkozóan, amelyek alapján az Ügynökség feltételezi a 13. cikk (3) bekezdésében említett jogsértés megtörténtét, valamint a feltételezett jogsértés súlyosságára és a vizsgálat tárgyát képező személy érintettségének jellegére vonatkozóan. Az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikkétől eltérve, az Ügynökség határozatát csak a Bíróság vizsgálhatja felül.

13b. cikk

Információkérés

(1) Az Ügynökség kérésére bármely személynek az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátania az Ügynökségnek a 13. cikk (5)-(8) bekezdésében előírt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges információkat. Kérésében az Ügynökség:

a) a kérés jogalapjaként ezt a cikket jelöli meg;

b) meghatározza a kérés célját;

c) meghatározza, hogy milyen információkra van szükség, és azokat milyen adatformátumban kell megadni;

d) megállapít egy, a kéréssel arányos határidőt, amelyen belül az információkat rendelkezésre kell bocsátani;

e) tájékoztatja a személyt arról, hogy az információkérésre adott válasz nem lehet helytelen vagy félrevezető.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett információkérések céljából az Ügynökség határozatok elfogadására is hatáskörrel rendelkezik. Ezekben a határozatokban az Ügynökség az e cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeken túlmenően feltünteti azt is, hogy a személynek kötelessége válaszolni a kérésre, hogy a kérésnek eleget nem tevő személyekre a 13g. cikkben előírt kényszerítő bírság alkalmazható, továbbá a határozat Bíróság általi felülvizsgálatához való jogot.

Az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikkétől eltérve, az Ügynökség határozatát csak a Bíróság vizsgálhatja felül.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti információkérést kézhez vevő személyeknek vagy képviselőiknek meg kell adniuk a kért információkat. Az említett személyek teljes mértékben felelősek azért, hogy a szolgáltatott információk hiánytalanok és helyesek legyenek, és ne legyenek félrevezetőek.

(4) Amennyiben az Ügynökség tisztviselői és az Ügynökség által felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy nem tesz eleget az információkérésnek, az érintett tagállam nemzeti szabályozó hatósága az Ügynökség kérésére megadja az Ügynökségnek a szükséges segítséget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésének biztosításához, többek között azáltal, hogy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban bírságokat szab ki.

(5) Amennyiben az Ügynökség tisztviselői és az Ügynökség által felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy megtagadja a kért információk átadását, az Ügynökség a rendelkezésre álló információk alapján is levonhat következtetéseket.

(6) Az Ügynökség haladéktalanul megküldi az (1) bekezdésben említett kérelem vagy a (2) bekezdésben említett határozat egy példányát az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak.

13c. cikk

Nyilatkozatok felvételére irányuló hatáskör

(1) Az Ügynökség a 13. cikk (5)-(8) bekezdése szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében bármely olyan személyt kikérdezhet és tőle nyilatkozatot felvehet, aki hozzájárul ahhoz, hogy egy vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából kikérdezzék. Az Ügynökség rögzítheti a válaszokat.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kikérdezés egy érintett személy helyiségeiben történik, az Ügynökség értesíti annak a tagállamnak a nemzeti szabályozó hatóságát, amelynek területén a kikérdezés történik. Az adott tagállam nemzeti szabályozó hatóságának tisztviselői segítséget nyújthatnak az Ügynökség tisztviselőinek és az Ügynökség által a kikérdezés lefolytatására felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek.

13d. cikk

Eljárási biztosítékok

(1) Az Ügynökség a helyszíni vizsgálatok, az információkérés és a nyilatkozatok felvétele során teljes mértékben tiszteletben tartja a vizsgálat alá vont személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokat, beleértve a következőket:

a) az önvádra kötelezés tilalma;

b) egy általa választott személy jelenlétéhez való jog;

c) a helyszíni vizsgálat végzésének helye szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatához való jog;

d) az a jog, hogy a 13. cikk (11) bekezdése szerinti vizsgálati jelentés elfogadását megelőzően észrevételeket fűzzenek az őket érintő tényekhez;

e) jog a kikérdezésről készült jegyzőkönyv másolatának kézhezvételéhez, továbbá vagy a jegyzőkönyv jóváhagyásához, vagy pedig ahhoz észrevételek fűzéséhez.

A d) pontban említett jog alapján a tényekhez való észrevételek megtételére való felkérésben szerepelnie kell az adott személyeket érintő tények összefoglalásának, és megfelelő határidőt kell megjelölni benne az észrevételek benyújtására. Kellően indokolt esetekben, amikor meg kell őrizni a helyszíni vizsgálat vagy egy folyamatban lévő, vagy jövőbeli, nemzeti hatóság által folytatott, illetve folytatandó közigazgatási vizsgálat vagy nyomozás bizalmas jellegét, az Ügynökség úgy is határozhat, hogy elhalasztja az észrevételek megtételére való felkérést.

(2) Az Ügynökség vizsgálat alá vont személyek mellett, illetve ellen szóló bizonyítékok gyűjtését, a helyszíni vizsgálatokat, valamint az információkérést és a nyilatkozatok felvételét objektív és pártatlan módon, továbbá az ártatlanság vélelmének elvével összhangban végzi.

(3) Az Ügynökség a helyszíni vizsgálatok, az információkérés és a nyilatkozatok felvétele során teljes mértékben tiszteletben tartja az alkalmazandó titoktartási és uniós adatvédelmi szabályokat.

(4) Az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (6) bekezdése nem alkalmazandó az Ügynökség által a 13a. cikk (6) bekezdése vagy a 13b. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott határozatokra.

13e. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

A 13-13c. cikkben meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség segítséget nyújtanak egymásnak a vizsgálatok során.

13f. cikk

A vizsgálatvezető

(1) Az Ügynökség 13. cikk (5)-(8) bekezdése szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében - amennyiben a vizsgálat eredményességének és hatékonyságának érdekében helyénvalónak ítéli, és figyelembe véve a rendelkezésre álló belső erőforrásait- az Ügynökségen belül kinevezhet egy vizsgálatvezetőt a vizsgálat lefolytatásának vezetésére.

(2) Feladatainak ellátása érdekében a vizsgálatvezető - a 13d. cikkben meghatározott eljárási biztosítékokat tiszteletben tartva - gyakorolhatja az Ügynökség hatásköreit, beleértve a 13a., a 13b. és a 13c. cikkben meghatározott hatásköröket is. A vizsgálatvezetőnek feladatai ellátása során hozzáférést kell kapnia minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az Ügynökség a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött, és amelyek a vizsgálat lefolytatása szempontjából relevánsak.

13g. cikk

Kényszerítő bírság

(1) Az Ügynökség határozat útján kényszerítő bírságot szab ki valamely vizsgálat alá vont személy tekintetében annak érdekében, hogy kötelezze az adott személyt arra, hogy:

a) alávesse magát az 13a. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott határozattal elrendelt helyszíni vizsgálatnak;

b) megadja a 13b. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott határozatban kért információkat.

(2) A kényszerítő bírságot napi alapon kell kiszabni mindaddig, amíg az érintett személy eleget nem tesz a 13a. cikk (6) bekezdésében vagy a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vonatkozó határozatoknak.

(3) A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. Ennek érdekében a kényszerítő bírság összege jogi személyek esetében az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. A kényszerítő bírságot a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított naptól kezdődően kell kiszámítani.

(4) A kényszerítő bírság az Ügynökség határozatáról szóló értesítéstől számított legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki.

(5) Az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikkétől eltérve, az Ügynökség határozatát csak a Bíróság vizsgálhatja felül.

13h. cikk

Eljárási biztosítékok a kényszerítő bírságot kiszabó határozatok tekintetében

(1) Az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (6) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 13g. cikke szerinti kényszerítő bírságot kiszabó határozat meghozatala előtt az Ügynökség meghallgatási lehetőséget biztosít az Ügynökség megállapításai tekintetében azon személyek számára, akiknek ilyen határozatot címezni szándékozik. Az Ügynökség csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

(2) Az érintett személyek védelemhez való jogát a vizsgálat során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az Ügynökség ügyiratában szereplő azon dokumentumokba, amelyek relevánsak az Ügynökség kényszerítő bírságot kiszabó határozata szempontjából, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az Ügynökség belső előkészítő dokumentumaira.

13i. cikk

A kényszerítő bírságok jellege, végrehajthatósága és felhasználása

(1) A 13g. cikk alapján kiszabott kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(2) A 13g. cikk alapján kiszabott kényszerítő bírságok végrehajthatóak.

A végrehajtásra az érintett tagállam alkalmazandó nemzeti eljárási szabályai vonatkoznak.

Az Ügynökség határozatát végrehajtási záradékkal az a nemzeti hatóság látja el - az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve -, amelyet az egyes tagállamok kormányai erre a célra kijelölnek, és amelyről az Ügynökséget és a Bíróságot tájékoztatják.

Ha a kijelölt nemzeti hatóság - az Ügynökség kérelmére - eleget tett a harmadik albekezdésben említett alaki követelményeknek, az Ügynökség az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően közvetlenül a kijelölt nemzeti hatóságtól kérheti a végrehajtást.

A végrehajtást csak a Bíróság határozata alapján lehet felfüggeszteni. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a tagállami igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek hatáskörrel.

(3) A kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illetik meg.

13j. cikk

A Bíróság általi felülvizsgálat

A Bíróság korlátlan joghatósággal rendelkezik az Ügynökség kényszerítő bírságokat kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. Törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott kényszerítő bírságot.

14. cikk

Jogorvoslat

A tagállamok gondoskodnak olyan megfelelő nemzeti szintű mechanizmusok létrehozásáról, amelyek alapján a szabályozó hatóság határozata által érintett fél a felektől és valamennyi kormánytól független testülethez fordulhat jogorvoslatért.

15. cikk

A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személyek kötelezettségei

(1) Ha valamely, foglalkozásszerűen nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó ügyleteket kötő személy észszerűen feltételezi, hogy egy - akár szervezett kereskedési helyen belüli, akár azon kívüli - vételi vagy eladási megbízás vagy ügylet, ideértve ezek visszavonását és módosítását is, sértheti a 3., a 4. vagy az 5. cikket, köteles haladéktalanul, de minden esetben legkésőbb a gyanús eseménynek az említett személy tudomására jutásának napjától számított négy héten belül értesíteni az Ügynökséget és az érintett nemzeti szabályozó hatóságot.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett személyeknek hatékony mechanizmusokat, rendszereket és eljárásokat kell kialakítaniuk és fenntartaniuk a következők érdekében:

a) a 3., a 4. vagy az 5. cikk esetleges megsértésének feltárása;

b) annak biztosítása, hogy az e cikk alkalmazásában felügyeleti tevékenységet végző munkavállalóik tekintetében ne álljon fenn összeférhetetlenség, és hogy e munkavállalók független módon járjanak el;

c) a gyanús megbízások és ügyletek felderítése és bejelentése.

(4) Az 596/2014/EU rendelet sérelme nélkül, a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személyekre azon tagállam értesítési szabályait kell alkalmazni, amelyben az esetleges jogsértésben érintett piaci szereplőt nyilvántartásban vették, és amelyben a nagykereskedelmi termék leszállítása történik. Ezt az értesítést az említett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai részére kell megküldeni.

(5) Az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve 2025. május 8-ig, majd ezt követően évente - az alkalmazandó adatvédelmi jognak megfelelően összesített információkat tartalmazó, bizalmas üzleti adatok nélküli - jelentést állít össze és hoz nyilvánosságra e cikk végrehajtásáról, különös tekintettel az alábbiakra:

a) a (3) bekezdésben említett mechanizmusok, rendszerek és eljárások, valamint ezek eredményessége;

b) a nemzeti szabályozó hatóságok elemzése a gyanús ügyletekről, válasz a gyanús ügyletek nem megfelelő minőségben történő bejelentéseire vagy e bejelentések elmulasztására, valamint kapcsolódó tevékenységek a jogérvényesítés és a szankcionálás tekintetében.

16. cikk

Uniós és nemzeti szintű együttműködés

(1) Az Ügynökség igyekszik gondoskodni arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az e rendeletben előírt feladataikat koordinált és következetes módon hajtsák végre.

Az Ügynökség adott esetben nem kötelező iránymutatást tesz közzé az alábbiakról:

a) a 2. cikkben szereplő fogalommeghatározások alkalmazása, többek között az olyan, elhúzódó folyamatok releváns köztes lépéseit tartalmazó nem kimerítő lista létrehozása tekintetében is, amelyek esetében az információ maga megfelel a 2. cikk 1. pontjában meghatározott kritériumoknak; valamint

b) piaci manipulációhoz, valamint a 3. cikkben említett bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó piaci magatartások indikátorainak és példáinak nem kimerítő listája.

A nemzeti szabályozó hatóságok e rendeletben előírt feladataik ellátása céljából az Ügynökséggel és egymással regionális szinten is együttműködnek.

A nemzeti szabályozó hatóságok, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai, a nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti adóhatóságok megfelelő együttműködési formákat alakítanak ki az időben történő, eredményes és hatékony vizsgálatok és jogérvényesítés biztosítása, valamint a vizsgálatra, a bírósági eljárásokra, továbbá e rendelet és a vonatkozó pénzügyi jog és versenyjog érvényesítésére vonatkozó, összehangolt és következetes megközelítéshez való hozzájárulás érdekében.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legkonkrétabb formában haladéktalanul tájékoztatják az Ügynökséget minden olyan esetben, amikor annak alapos gyanúját észlelik, hogy - akár saját tagállamukban, akár más tagállamban - bárki olyan cselekményt hajt vagy hajtott végre, amely sérti e rendelet rendelkezéseit.

Az a nemzeti szabályozó hatóság vagy kijelölt hatóság, amely annak gyanúját észleli, hogy egy másik tagállamban olyan cselekményeket hajtanak végre, amelyek az ő tagállamában hatással vannak a nagykereskedelmi energiapiacokra vagy a nagykereskedelmi energiatermékek árára, felkérheti az Ügynökséget az e cikk (4) bekezdése szerinti lépések alkalmazására, és/vagy amennyiben a cselekmények hatással vannak az 596/2014/EU rendelet 2. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre, az e cikk (3) bekezdése szerinti fellépésre.

A nemzeti szabályozó hatóság az e rendelet megsértését megállapító határozat elfogadása előtt tájékoztathatja az Ügynökséget, és - az érintett tagállam valamely hivatalos nyelvén - megküldheti számára az ügy összefoglalását és a tervezett határozatot. Az e rendelet megsértését megállapító határozat elfogadását követően a nemzeti szabályozó hatóság az Ügynökség rendelkezésére bocsátja ezt a határozatot, beleértve a határozat elfogadásának napjára, a szankcionált személyek nevére, az e rendelet jogsértés által érintett cikkére és a kiszabott szankcióra vonatkozó információkat. A nemzeti szabályozó hatóság ezzel egy időben jelzi az Ügynökségnek, hogy milyen információkat hozott nyilvánosságra a 18. cikk (6) bekezdésében említettekkel összhangban, és haladéktalanul tájékoztatja az Ügynökséget az ezen információkkal kapcsolatban bekövetkező minden későbbi változásról. Az Ügynökség nyilvános listát vezet azokról az információkról, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok a 18. cikk (6) bekezdésében említettekkel összhangban nyilvánosságra hoztak.

(3) A nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló piaci visszaélésekkel szembeni összehangolt és következetes fellépés biztosítása érdekében:

a) a nemzeti szabályozó hatóságok indokolatlan késedelem nélkül és ha lehetséges, az e rendelet esetleges megsértéséről szóló jelentések kézhezvételétől számított egy éven belül feldolgozzák az említett jelentéseket, és tájékoztatják tagállamuk hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságát és az Ügynökséget, amennyiben alapos okkal feltételezik, hogy a nagykereskedelmi energiapiacokon olyan cselekményekre kerül vagy került sor, amelyek az 596/2014/EU rendelet értelmében piaci visszaélésnek minősülnek, és az említett rendelet 2. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket érintenek; ennek érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő együttműködési formákat alakíthatnak ki tagállamuk hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságával;

b) az Ügynökség tájékoztatja az ESMA-t és a hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságot minden olyan esetben, amikor annak alapos gyanúját észleli, hogy egy nagykereskedelmi energiapiacon bárki olyan cselekményeket hajt vagy hajtott végre, amelyek az 596/2014/EU rendelet értelmében piaci visszaélésnek minősülnek, és rendelet 2. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket érintenek;

c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai tájékoztatják az ESMA-t és az Ügynökséget minden olyan esetben, amikor annak alapos gyanúját észlelik, hogy egy másik tagállam nagykereskedelmi energiapiacain bárki olyan cselekményeket hajt vagy hajtott végre, amelyek a 3. és 5. cikkben foglalt rendelkezésekbe ütköznek;

d) a nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatják tagállamuk nemzeti versenyhatóságát, a Bizottságot és az Ügynökséget, amennyiben annak alapos gyanúját észlelik, hogy egy nagykereskedelmi energiapiacon bárki olyan cselekményeket hajt vagy hajtott végre, amelyek sértik a versenyjogot;

e) az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatják az illetékes nemzeti adóhatóságokat és az EUROFISC-et, amennyiben alapos okkal feltételezik, hogy egy nagykereskedelmi energiapiacon olyan cselekményekre kerül vagy került sor, amelyek valószínűsíthetően adócsalásnak minősülnek.

(4) Azokban az esetekben, amikor az Ügynökség többek között eredeti értékelés vagy elemzés alapján e rendelet megsértésének gyanúját észleli, az (1) bekezdésben előírt feladatainak ellátása érdekében jogosult:

a) egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságot felkérni a vélt jogsértéssel kapcsolatos bármely információ átadására;

b) egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságot felkérni a vélt jogsértés kivizsgálásának megkezdésére és jogsértés esetén az annak orvoslásához szükséges intézkedések megtételére. A jogsértés orvoslása érdekében tett megfelelő lépésekről az érintett nemzeti szabályozó hatóság dönt;

c) amennyiben úgy ítéli meg, hogy a vélt jogsértésnek határokon átívelő hatásai vannak vagy voltak, az érintett nemzeti szabályozó hatóságok képviselőinek részvételével kivizsgáló csoportot létrehozni és koordinálni annak megvizsgálására, hogy e rendeletet megsértették-e, és ha igen, melyik tagállamban. Az Ügynökség szükség esetén egy vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságát vagy más érintett hatóságát is felkérheti arra, hogy a kivizsgáló csoportba képviselőt delegáljon.

(5) Az a nemzeti szabályozó hatóság, amely a (4) bekezdés a) pontja alapján információk átadására vagy a (4) bekezdés b) pontja alapján vélt jogsértés kivizsgálásának megkezdésére vonatkozóan kap megkeresést, a megkeresés teljesítéséhez szükséges intézkedéseket köteles azonnal megtenni. Ha az említett nemzeti szabályozó hatóság a kért információkat nem képes azonnal átadni, ennek okairól haladéktalanul értesíti az Ügynökséget.

Az első albekezdéstől eltérve, a nemzeti szabályozó hatóság visszautasíthatja egy megkeresés teljesítését, ha

a) ha annak teljesítése károsan befolyásolhatja a megkeresett tagállam szuverenitását vagy biztonságát;

b) az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál; vagy

c) a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak az ugyanezen cselekményeket elkövető személyek ellen.

Ilyen esetben a nemzeti szabályozó hatóság ennek megfelelően értesíti az Ügynökséget, és számára a lehető legrészletesebb tájékoztatást nyújtja az eljárásra vagy a határozatra vonatkozóan.

A nemzeti szabályozó hatóságok részt vesznek a (4) bekezdés c) pontja alapján összehívott kivizsgáló csoport munkájában, és ahhoz minden szükséges segítséget megadnak. A kivizsgáló csoport munkáját az Ügynökség koordinálja.

(6) E rendeletből fakadó feladatainak ellátásával összefüggésben az Ügynökségre az (EU) 2019/942 rendelet 22. cikke (5) bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.

16a. cikk

Feladatok és felelősségi körök átruházása

(1) Az e cikkben foglalt feltételek mellett a nemzeti szabályozó hatóságok a megbízott hozzájárulásával feladatokat és felelősségi köröket ruházhatnak át az Ügynökségre vagy egy másik nemzeti szabályozó hatóságra. A tagállamok egyedi szabályokat határozhatnak meg a felelősségi körök átruházására vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelni, mielőtt nemzeti szabályozó hatóságaik hatáskör-átruházási megállapodásokat kötnek, és az átruházás hatályát a piaci szereplők vagy csoportok hatékony felügyeletéhez szükséges mértékre korlátozhatják.

Az Ügynökség segítheti a nemzeti szabályozó hatóságokat azáltal, hogy a feladatoknak és a felelősségi köröknek az illetékes szabályozó hatóságok közötti átruházásával kapcsolatban nem kötelező iránymutatást ad ki, vagy gondoskodik az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásáról.

(2) A feladatok és felelősségi körök átruházásának az e rendeletben meghatározott hatáskörök újraelosztását kell eredményeznie. Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra, közigazgatási és bírósági felülvizsgálatra a megbízott helye szerinti tagállamok joga az irányadó.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságoknak értesíteniük kell az Ügynökséget az általuk megkötni kívánt valamennyi hatáskör-átruházási megállapodásról. Ezeket a megállapodásokat legkorábban egy hónappal az Ügynökség tájékoztatását követően köthetik meg.

(4) Az Ügynökség az említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül véleményt adhat ki a (3) bekezdés szerint bejelentett, szándékolt hatáskör-átruházási megállapodásról.

(5) Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében az Ügynökség megfelelő eszközök révén közzéteszi a nemzeti szabályozó hatóságok által kötött hatáskör-átruházási megállapodásokat.

16b. cikk

Iránymutatások és ajánlások

(1) Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok kialakítása, valamint az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az Ügynökség az összes nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az összes piaci szereplőnek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki, továbbá ajánlásokat ad ki egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságnak, vagy egy vagy több piaci szereplőnek a 3-5a., a 8., a 9., a 9a. cikk, valamint a 10. cikk (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan.

(2) Az Ügynökség megfelelő és reális határidőn belül megfelelő nyilvános konzultációkat folytat az érintett piaci szereplőkkel az általa kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról, és elemzi az ilyen iránymutatások és ajánlások kibocsátásával járó lehetséges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük az iránymutatások, illetve ajánlások hatókörével, jellegével és hatásával.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok és a piaci szereplők kellően figyelembe veszik az említett iránymutatásokat és ajánlásokat.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok rendszeresen tájékoztathatják az Ügynökséget a nekik címzett iránymutatások és ajánlások végrehajtásáról.

(5) Amennyiben valamely iránymutatás vagy ajánlás előírja, a piaci szereplőknek értesíteniük kell az Ügynökséget az adott iránymutatás vagy ajánlás végrehajtásáról. Az Ügynökség kérésére a piaci szereplőknek világosan és részletesen alá kell támasztaniuk ezeket az értesítéseket.

(6) Az Ügynökség az (1) bekezdés alapján kiadott iránymutatások vagy ajánlások kiadásától számított 12 hónapon belül konzultációt folytathat többek között a nemzeti szabályozó hatóságokkal vagy a piaci szereplőkkel az említett iránymutatások vagy ajánlások megfelelőségének és hatékonyságának felmérése érdekében.

(7) Az Ügynökség az általa kiadott iránymutatásokat és ajánlásokat belefoglalja az (EU) 2019/942 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének k) pontjában említett jelentésbe.

17. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az e rendelet alapján átvett, kicserélt és továbbított bizalmas információkkal kapcsolatos szakmai titoktartás szabályait a (2), a (3) és a (4) bekezdés állapítja meg.

(2) A szakmai titoktartás kötelezettjei:

a) az Ügynökség jelenlegi és korábbi dolgozói;

b) az Ügynökség utasításai szerint eljáró könyvvizsgálók és szakértők;

c) a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságok jelenlegi és korábbi dolgozói;

d) a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságok utasításai szerint eljáró könyvvizsgálók és szakértők, amennyiben e rendelet rendelkezései alapján bizalmas információkat kapnak.

(3) A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek, e rendelet más rendelkezései és a más vonatkozó uniós jog sérelme nélkül a (2) bekezdésben említett személyek a feladataik ellátása keretében kapott bizalmas információkat más személynek vagy hatóságnak kizárólag összefoglaló formájában vagy aggregált formában és kizárólag oly módon adhatják át, hogy abból konkrét piaci szereplőre ne lehessen következtetni.

(4) A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül az Ügynökség, a nemzeti szabályozó hatóságok, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai, az ESMA, más szervek és személyek, amennyiben e rendelet rendelkezései alapján bizalmas információ birtokába jutnak, ezt a bizalmas információt csak kötelezettségeik teljesítése és feladataik ellátása keretében használhatják fel. A más hatóságok, szervek vagy személyek ezt a bizalmas információt felhasználhatják arra a célra, amelyre azt megkapták, továbbá felhasználhatják az említett feladataikkal kifejezetten összefüggő, közigazgatási hatóság vagy bíróság előtt folyó eljárásokban. Az a hatóság, amelynek az információ átadása történik, az információt más célokra is felhasználhatja, feltéve, hogy az Ügynökség, a nemzeti szabályozó hatóságok, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai, az ESMA, valamely információt közlő szerv vagy személy ehhez hozzájárul.

(5) E cikk nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a nemzeti jognak megfelelően bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak, feltéve, ha azokat nem e rendelet alapján, egy másik tagállam hatóságától vagy az Ügynökségtől kapták.

18. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. A szankcióknak hatékonyaknak, visszatartó erejűeknek és arányosaknak kell lenniük, tükrözniük kell a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát, a fogyasztóknak okozott kárt, valamint a bennfentes információn alapuló, illetve a piaci manipulációval érintett kereskedésből származó potenciális haszon mértékét.

A büntetőjogi szankcióknak és a nemzeti szabályozó hatóságok 13. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy megfelelő közigazgatási bírságokat és egyéb közigazgatási intézkedéseket fogadjanak el e rendelet megsértésének a 13. cikk (1) bekezdésében említett eseteivel kapcsolatban.

A tagállamok részletes tájékoztatást nyújtanak az említett e rendelkezésekről a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és haladéktalanul értesítik őket az említett rendelkezések minden későbbi módosításáról.

(2) Amennyiben a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk olyan módon alkalmazható, hogy a bírságot az az illetékes hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróságok szabják ki, e jogorvoslatok hatékonyságának és a felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásának biztosítása mellett. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az említett tagállamok 2026. május 8-ig értesítik a Bizottságot az e bekezdés alapján elfogadott jogszabályi rendelkezéseikről, valamint haladéktalanul értesítik a Bizottságot az ezeket érintő későbbi módosításokról.

(3) A tagállamok a nemzeti joggal, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának (ne bis in idem) elvére figyelemmel biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek legalább az alábbi közigazgatási bírságok kiszabására és egyéb közigazgatási intézkedések elrendelésére e rendelet megsértésével kapcsolatban:

a) a jogsértés befejezésének előírása;

b) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség visszaszolgáltatásának elrendelése, amennyiben az érintett összeg meghatározható;

c) nyilvános figyelmeztetések vagy közlemények kiadása;

d) kényszerítő bírságok kiszabása;

e) közigazgatási bírságok kiszabása.

(4) Természetes személyek esetében a (3) bekezdés e) pontjában említett közigazgatási bírság felső határa:

a) a 3. és az 5. cikk megsértése esetén legalább 5 000 000 EUR;

b) a 4. és a 15. cikk megsértése esetén legalább 1 000 000 EUR;

c) a 8. és a 9. cikk megsértése esetén legalább 500 000 EUR.

A (3) bekezdés e) pontjától eltérve, a közigazgatási bírság összege nem haladhatja meg az érintett természetes személy előző naptári évben elért éves jövedelmének 20 %-át. Amennyiben az érintett természetes személy közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértésből, a közigazgatási bírság összegének legalább az említett előny összegével egyenlőnek kell lennie.

(5) Jogi személyek esetében a (3) bekezdés e) pontjában említett közigazgatási bírság felső határa:

a) a 3. és az 5. cikk megsértése esetén az előző üzleti év teljes éves árbevételének legalább 15 %-a;

b) a 4. és a 15. cikk megsértése esetén az előző üzleti év teljes éves árbevételének legalább 2 %-a;

c) a 8. és a 9. cikk megsértése esetén az előző üzleti év teljes éves árbevételének legalább 1 %-a.

A (3) bekezdés e) pontjától eltérve, a közigazgatási bírság összege nem haladhatja meg az érintett jogi személy előző üzleti évben elért teljes éves árbevételének 20 %-át. Amennyiben az érintett jogi személy közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértésből, a közigazgatási bírság összegének legalább az említett előny összegével egyenlőnek kell lennie.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok nyilvánosságra hozhassák az e rendelet megsértéséért elrendelt intézkedéseket és kiszabott szankciókat, amennyiben az ilyen nyilvánosságra hozatal nem okoz aránytalan kárt az érintett feleknek.

(7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közigazgatási bírságok és egyéb közigazgatási intézkedések típusának és mértékének megállapításakor a nemzeti szabályozó hatóságok minden lényeges körülményt figyelembe vegyenek, adott esetben ideértve az alábbiakat is:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c) a jogsértésért felelős személynek például a jogi személy teljes éves árbevételében vagy a természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi ereje;

d) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség mértéke, amennyiben ezek meghatározhatók;

e) a jogsértésért felelős személy hatáskörrel rendelkező hatósággal való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatása szükségességének sérelme nélkül;

f) a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

g) a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések; valamint

h) a jogsértésért felelős személlyel szemben ugyanazon jogsértést illetően folytatott büntető- és közigazgatási eljárások és bírságok halmozódása.

(8) Közigazgatási bírságok kiszabására és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalára vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti hatáskörük gyakorlása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak szorosan együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint az általuk kiszabott közigazgatási bírságok és az általuk meghozott egyéb közigazgatási intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és megfelelőek legyenek. A 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően össze kell hangolniuk intézkedéseiket annak érdekében, hogy a határokon átnyúló ügyek tekintetében a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint a közigazgatási bírságok kiszabása során elkerüljék a megkettőződést és az átfedéseket.

(9) A Bizottság 2027. május 8-ig és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamokban került-e sor e rendelet megsértése esetén érvényes szankciók előírására és következetes alkalmazására.

19. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

Amennyiben e rendelet céljainak eléréséhez szükséges, a tagállamok és az Európai Unió intézményei és szervei - ideértve az Európai Külügyi Szolgálatot - hatásköreinek sérelme nélkül, a szabályozási keret harmonizálásának előmozdítása érdekében az Ügynökség kapcsolatokat létesíthet és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel, különösen azokkal, amelyek hatással vannak az Unió nagykereskedelmi energiapiacára. E megállapodások nem keletkeztethetnek jogi kötelezettséget az Unióra és tagállamaira nézve, és nem akadályozhatják meg a tagállamokat és illetékes hatóságaikat abban, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokat kössenek az említett felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel. Az említett megállapodások közös érdekű szempontokat is érinthetnek, például az adatgyűjtés módszertanát, az adatok vagy egyéb információk elemzését és értékelését, továbbá más szakterületeket.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2011. december 28-tól kezdődő hatállyal. A Bizottságnak a 4a. cikk (8) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 9a. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2024. május 7-től kezdődő hatállyal.

A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról.

A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4a. cikk (8) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében és a 9a. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 4a. cikk (8) bekezdésének, a 6. cikk (1) bekezdésének vagy a 9a. cikk (6) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

21. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

21a. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2027. június 1-jéig, majd azt követően ötévente, az érintett érdekelt felekkel történt konzultációt követően értékeli e rendelet alkalmazását, különös tekintettel a piaci magatartásra, a piaci szereplőkre, a likviditásra, az LNG-piacra vonatkozó adatokra is kiterjedő jelentéstételi követelményekre és a piaci szereplőkre háruló adminisztratív terhek mértékére gyakorolt hatására - beleértve az új piaci szereplők belépése előtt álló lehetséges akadályokat is -, továbbá az Ügynökség célkitűzéseinek elérését, valamint a megbízatása és a feladatai teljesítése tekintetében elért eredményeket. Ezen értékelések alapján a Bizottság jelentést készít, és azt indokolatlan késedelem nélkül benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentéseket adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik.

(2) A Bizottság 2025. június 1-jéig értékeli az uniós nagykereskedelmi energiapiacokon elkövetett piaci visszaélések szándékos és súlyos eseteire vonatkozó büntetőjogi szankciók tagállamok általi bevezetésének hatékonyságát, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben megfelelő intézkedéseket javasolhat, amelyek közé jogalkotási javaslat benyújtása is tartozhat.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 8. cikk (1) bekezdése, (3) bekezdésének első albekezdése, valamint (4) és (5) bekezdése hat hónappal azt az időpontot követően alkalmazandó, hogy a Bizottság az említett cikk (2) és (6) bekezdésének megfelelően elfogadja a vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A Bizottság úgy véli, hogy az ügyletekkel kapcsolatos, a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti jelentéstételhez és a 8. cikk (6) bekezdésének a) pontja szerinti információszolgáltatáshoz kapcsolódó küszöbértékeket nem lehet végrehajtási aktusokon keresztül szabályozni.

Szükség esetén a Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az ilyen küszöbértékek megállapítására.

A TANÁCS NYILATKOZATA

Az EUMSZ 291. cikkével összhangban az uniós jogalkotó a 8. cikkben előírt intézkedésekkel összefüggésben végrehajtási hatásköröket ruházott a Bizottságra. Ez a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontjával és a 8. cikk (6) bekezdésének a) pontjával kapcsolatos nyilatkozata ellenére jogilag kötelezi a Bizottságot.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/942 rendelete (2019. június 5.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról (HL L 158., 2019.6.14., 22. o.).

( 6 ) HL L 211., 2009.8.14., 55. o.

( 7 ) HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

( 8 ) HL L 193., 1983.7.18., 1. o.

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/943 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (HL L 158., 2019.6.14., 54. o.).

( 11 ) HL L 345., 2008.12.23., 75. o.

( 12 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

( 13 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32011R1227 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32011R1227&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02011R1227-20240507 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02011R1227-20240507&locale=hu