2024. évi XXXII. törvény

a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről[1]

Az Országgyűlés abból a célból, hogy a kulturális örökség műemléki értéket képviselő elemei megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének további törvényi feltételeit meghatározza, felismerve a mindenkori kormányzattól független magánjogi szereplők társadalmi értékteremtő szerepét, közreműködésük szükségességét ezen célok elérésében, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény P) cikke, 38. cikk (1) és (3) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

1. Célok és alapvető rendelkezések

1. § (1)[2] A kulturális értékek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése mint közcélok megvalósulása érdekében az állam szükségesnek tartja magánjogi szereplők kivételes bevonását, ha a kulturális örökség műemléki értéket képviselő elemének a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) által meghatározott módon történő működtetése, fenntartása, használata, felújítása, fenntartható fejlesztése és hasznosítása az állam által fenntartott intézményrendszer útján nem érhető el.

(2) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott célra figyelemmel támogatja a magánjogi szereplőknek a kulturális örökség elemei védelme érdekében kifejtett erőfeszítéseit, hozzájárul a működés és további fejlesztés középtávú kiszámíthatóságához szükséges finanszírozási feltételek megteremtéséhez.

2. A kulturális örökség egyes elemei tulajdonátruházására vonatkozó szabályok

2. § (1) E törvény hatálya az 1. melléklet szerinti, az állam tulajdonában álló ingatlanokra (a továbbiakban: ingatlan) és az azokhoz leltár szerint tartozó ingóságokra (a továbbiakban: ingóság) terjed ki.

(2)[3] E törvény eltérő rendelkezése hiányában a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.), a Méptv., az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), az Nvtv., a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.), valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény alapján történő vagyonjuttatás esetén a Kultv. 38/C. §-át, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) és (4) bekezdését, a Vtv. 36. § (2a) bekezdését, az Nvtv. 6. § (1) bekezdését, valamint 11. § (1) és (13) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok tekintetében az e törvény alapján történő vagyonjuttatásról szóló döntést az állam nevében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hozza meg.

(5)[4] Ha a (4) bekezdés szerinti döntés nemzeti vagy történelmi emlékhelyet vagy magyar emlékpontot érint, akkor a (4) bekezdés szerinti döntési jogkört a Kötv. 86. §-a, valamint a Méptv. 127. §-a alapján elővásárlási jog gyakorlására jogosult miniszter gyakorolja.

3. § (1) Az ingatlan, valamint - a 6. § (3) bekezdésében foglalt védett kulturális javak (a továbbiakban: kulturális javak) kivételével - az ingóság az 1. § szerinti alapvető rendelkezések és célok megvalósulása érdekében kivételesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel tulajdonba adhatóak az e törvényben meghatározott feltételekkel az ingatlan védelme, megőrzése és fejlesztése érdekében.

(2) A tulajdonszerző az (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzés ellenértékeként vállalja, hogy a tulajdonjog fennállása alatt a megszerzett ingatlant felújítja, karbantartja és üzemelteti a 6. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételekkel összhangban.

(3) A (2) bekezdésben rögzített kötelezettség teljesítésének részeként, valamint annak ellenőrzése érdekében a tulajdonszerző a szakmai és üzleti tervében rögzíti a tulajdonszerzéstől számított

a) tíz éves felújítási tervet és

b) harminc éves fenntartási és üzemeltetési tervet.

(4) Az ingatlannak, valamint az ingóságnak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy a tulajdonában álló, vagy az általa fenntartott jogi személy részére az (1) bekezdés szerint történő tulajdonába adása esetén a tulajdonszerző az ingatlant kizárólag a létesítő okirata szerinti közfeladata ellátásához hasznosíthatja, beleértve az ingatlannal összefüggésben keletkező valamennyi bevételt, különösen az abban elhelyezett közgyűjtemény látogatói által fizetett belépődíjakat.

4. § (1)[5] A Méptv. figyelembevételével a miniszter évente felméri az 1. melléklet szerinti ingatlanok működtetésére, fenntartására, karbantartására, felújítására, fenntartható fejlesztésére, hasznosítására vonatkozó kötelezettségeket és azok elvárható teljesülését. Ennek céljából a szükséges mértékben az ingatlan vagyonkezelőjétől adatot és tájékoztatást kér.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti felmérés során hatvan napon belül megvizsgálja különösen

a) az ingatlan használatának jellegét, különös tekintettel az ingatlanban ellátott állami feladatra,

b) az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének központi költségvetési forrás felhasználásával történő kizárólagos biztosíthatóságát,

c) a vagyonkezelés során az Nvtv. III. Fejezete szerinti, nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének megtartottságát,

d) az ingatlan állapotát, valamint

e)[6] a Méptv.-ben foglalt célok és kötelezettségek más állami vagyonkezelő bevonásával való hatékonyabb megvalósíthatóságának lehetőségét.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt szempontok figyelembevétele alapján megállapítható, hogy

a)[7] a vagyonkezelő az ingatlant nem a Méptv. szabályai szerint kezeli,

b) a vagyonkezelő az ingatlant nem az Nvtv. III. Fejezete szerinti, nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelménye szerint kezeli,

c) a vagyonkezelő az ingatlan fenntartásáról, karbantartásáról, szükséges felújításáról, fenntartható fejlesztéséről, hasznosításáról - a (2) bekezdés d) pontja alapján is megállapíthatóan - nem az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek szerint gondoskodik,

d) a (2) bekezdés e) pont alkalmazása sem indokolt,

akkor a miniszter a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(4)[8] Ha a vagyonkezelő az ingatlant nem elsődlegesen a kulturális örökség feltárása, tudományos feldolgozása, megóvása, védelme, vagy közkinccsé tétele céljából használja, hasznosítja, hanem abban elsődlegesen más feladatot lát el, akkor a miniszter - a használat, hasznosítás célját nem érintve - megfelelő határidő tűzésével felhívja a vagyonkezelőt a Méptv.-nek és az Nvtv. III. Fejezete szerinti, nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének megfelelő körülmények helyreállítására.

(5) A miniszter az ingatlan e törvény szerinti tulajdonba adására vonatkozóan az általa vezetett minisztérium honlapján felhívást tehet közzé, ha

a) a vagyonkezelő az ingatlant elsődlegesen a kulturális örökség feltárása, tudományos feldolgozása, megóvása, védelme, vagy közkinccsé tétele céljából használja, hasznosítja,

b) a (4) bekezdés szerint kitűzött határidő eredménytelenül eltelt, vagy

c) az ingatlan állami feladat ellátását nem szolgálja

és az ingatlan funkciójára is figyelemmel az e törvény szerinti, magánjogi szereplő kivételes bevonásával a tulajdonba adás az állam Méptv.-ben megfogalmazott örökségvédelmi céljai elérését az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel megfelelőbben szolgálja, mint az ingatlan állami tulajdonban tartása.[9]

(6) A 3. § (1) bekezdése szerinti tulajdonba adásra irányuló kérelmet a felhívás közzétételét követő hatvan napon belül

a) magyar állampolgársággal, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti EGT-állampolgársággal rendelkező, vagy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személy vagy

b) az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősülő, az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel és adóilletőséggel rendelkező jogi személy

nyújthat be postai úton vagy a felhívásban foglalt tájékoztatásnak megfelelő elektronikus módon a miniszterhez.

(7) A kérelem benyújtásához szükséges, az (5) bekezdés szerinti felhívás részletes dokumentációját díj ellenében a miniszter a kérelmező részére megküldi a díj megfizetését követő öt napon belül, vagy a díj megfizetését követően számára elérhetővé teszi. A díj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletében állapítja meg. A díj mértékét a részletes dokumentáció összeállításával és a kérelmező részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült költséget alapul véve kell meghatározni.

(8) A (6) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező azonosító adatait, amelyek

aa) természetes személy kérelmező esetén a személyazonosító adatai, lakcíme, állampolgársága, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében az érintett személyi azonosítója, adóazonosító jele,

ab) jogi személy esetében a megnevezése, székhelye, adószáma, a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a cégjegyzékszám, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítója, törvényes képviselőjének neve, lakcíme,

b) jogi személy kérelmező esetén a jogi személy hatályos létesítő okiratát,

c) a Szátv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személy kérelmező esetén a Magyar igazolványa másolatát,

d) a (7) bekezdés szerinti díj megfizetésének tényét igazoló okiratot,

e) annak igazolását, hogy a kérelmezőnek nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása, a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott hitelmulasztása,

f) amennyiben a kérelmező gazdálkodó szervezet, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetre vonatkozó nyilatkozatát,

g) az ingatlan megnevezését, címét és helyrajzi számát,

h) az ingatlan fenntartására, állagmegőrzésére, felújítására, látogathatóságára, hasznosítására vonatkozó szakmai és üzleti tervet figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében foglaltakra,

i) a felhívásban előírt egyéb követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat,

j) a 6. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételek előzetes elfogadására vonatkozó nyilatkozatot,

k) a kérelmező azonosító adatainak és a kérelem nyilvánosságra hozatalához hozzájáruló nyilatkozatot,

l) a kérelmező arról szóló nyilatkozatát, hogy a kérelmet megelőző öt évben az állam vele szemben nem gyakorolta az elállás jogát.

5. § (1) A miniszter a kérelem kézhezvételétől számított kilencven napon belül indokolással ellátott tulajdonosi döntést hoz az ingatlan és ingóság tulajdonjogának e törvény szerinti átruházhatóságáról.

(2) A kérelemről való érdemi döntést a miniszter mellőzi, ha

a) nyilvánvaló, hogy a kérelem rosszhiszemű, illetve valótlan adatot vagy információt tartalmaz,

b) a kérelem ugyanazon kérelmezőtől ugyanazon ingatlanra egy éven belül érkezett és az a korábbival azonos tartalmú,

c) azt nem a 4. § (6) bekezdése szerinti kérelmet benyújtani jogosult nyújtotta be,

d) a kérelmet határidőn túl nyújtották be, vagy

e) a kérelmező a 4. § (7) bekezdése szerinti díjat nem fizette meg.

(3) Ha a kérelem nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a miniszter tizenöt napos határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A miniszter ezzel egyidejűleg figyelmezteti a kérelmezőt, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan adja be, azt a hiányos tartalma szerint fogja elbírálni. A hiánypótlási felhívás megtételétől a hiánypótlás beérkezéséig terjedő időtartam a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

(4) A miniszter a kérelem elbírálása során megvizsgálja és értékeli, hogy

a) azt az e törvényben és a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtották-e be,

b) a szakmai és üzleti terv alapján a tulajdonba adással elérhető-e az ingatlan fenntartható fejlesztése, védelme és a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrásoknak a jövő nemzedékek számára való megőrzése, valamint az örökségvédelmi követelményeknek megfelelően a kulturális értékek védelme,

c) a tulajdon átruházása az ingatlan és az ingóságok nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott közérdeket szolgál-e.

(5) A kérelem elbírálásánál előnyt élvez az a kérelmező, amely részére az Nvtv. 14/A. § (2) bekezdése alapján a nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható.

(6) A miniszter a tulajdonba adásra irányuló kérelmet az európai uniós támogatással érintett ingatlan és ingóság esetében a támogatásból eredő kötelezettségek teljesíthetőségére figyelemmel bírálja el. A miniszter előzetesen kikéri az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter véleményét.

(7) A tulajdonossal szemben az e törvényben foglalt és a miniszter felhívásában támasztott követelményeket nem teljesítő vagy nem vállaló kérelmező kérelmét a miniszter elutasítja.

(8) Ugyanazon ingatlanra és ingóságra benyújtott több kérelem esetén a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebb, valamint az adott ingatlannal kapcsolatos történelmi, kultúrtörténeti hagyományokat leginkább megőrző szakmai tervet tartalmazó kérelmet benyújtó kérelmező javára hoz döntést, a többi kérelmet elutasítja. A miniszter tulajdonosi döntésével szemben jogorvoslatnak nincsen helye.

(9) A miniszter a döntésével tulajdonközösséget nem hozhat létre.

(10) A miniszter az (1) bekezdés szerinti döntését közli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint - a közgyűjteményben őrzött kulturális javak őrzési helyeit érintő döntését - a kultúráért felelős miniszterrel is.

(11) Az ingatlan tulajdonjogának a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas átruházására, valamint a miniszter döntése szerinti ingóság átruházására vonatkozó szerződést (a továbbiakban: szerződés) az állam nevében az MNV Zrt. köti meg a kérelmezővel, és intézkedik a tulajdonjog, valamint a 8. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében. Az MNV Zrt. a szerződés tervezetét örökségvédelmi szempontú véleményezés céljából előzetesen megküldi a miniszternek. Az MNV Zrt. a szerződés előkészítése során köteles figyelembe venni a miniszter véleményét.

(12) Ha a miniszter olyan ingatlan tulajdonba adásáról hoz döntést, amelyet a vagyonkezelő nem elsődlegesen a kulturális örökség feltárása, tudományos feldolgozása, megóvása, védelme, vagy közkinccsé tétele céljából használ vagy hasznosít, hanem ott más állami feladatot lát el, akkor az MNV Zrt. a szerződés hatálybalépéséig - a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig - gondoskodik a vagyonkezelő állami feladata ellátásához szükséges csereingatlan biztosításáról.

6. § (1) A szerződésben a tulajdonszerző számára elő kell írni különösen azt, hogy

a)[10] az ingatlant a jó gazda gondosságával üzemelteti, a jogszabályok, különösen a Méptv. által meghatározottak szerint fenntartja, állagromlását a szükséges karbantartási munkálatok végzése útján megelőzi, a mindenkor szükségessé váló, műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő, állagjavulást eredményező felújítási munkálatok elvégzéséről gondoskodik,

b)[11] az ingatlan homlokzatának megváltoztatásával járó, valamint az ingatlan alapozását vagy tartószerkezetét is érintő építési, bontási, restaurálási tevékenységet a Méptv. előírásaira figyelemmel és a miniszter előzetes, írásbeli engedélyével végezhet,

c) az ingatlanban a tulajdonba adás napján működő közgyűjtemény látogathatóságát a Kultv. és végrehajtási rendeletei szerint továbbra is biztosítja,

d) az épületben található közgyűjtemény nyilvánosság számára történő látogatását ingyenesen vagy térítés ellenében lehetővé teszi évente legalább 300 napon,

e) az ingatlanhoz tartozó parkot, kertet az év minden napján a nyilvánosság számára ingyenesen nyitva tartja 10.00 óra és 19.00 óra között,

f) méltóképpen megemlékezik emléktábla elhelyezésével vagy egyéb megfelelő módon az ingatlan keletkezésének történetéről, kulturális, történelmi vagy más szempontú jelentőségéről,

g) támogatási jogviszonyból eredő kötelezettséggel érintett ingatlan esetében a jogosultsági, fenntartási és egyéb kötelezettségeket teljesíti,

h) az ingatlan hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(2) A tulajdonba adott ingatlanban lévő közgyűjtemény látogatói hozzáférése kapcsán a Kultv. és végrehajtási rendeletei szabályait kell alkalmazni akként, hogy látogatói jogosultságok kapcsán az ingatlanban működő közgyűjtemény a tulajdonszerzést követően az állami és önkormányzati fenntartású közgyűjteménnyel esik egy tekintet alá.

(3) Az ingatlanban lévő közgyűjtemény alapleltárában szereplő, az állam tulajdonában álló védett kulturális javak nem adhatók tulajdonba, azok vonatkozásában az MNV Zrt. a szerződés megkötésével egyidejűleg vagyonkezelési szerződést köt.

(4) Az (1) bekezdés d) pontján felüli térítési kötelezettség nem írható elő úgy, hogy ezáltal az ingatlanban található közgyűjteményt csak ezen térítési díj megfizetése esetén lehessen látogatni.

7. § (1) Az ingatlan tulajdonjogát a tulajdonszerző terhekkel együtt szerzi meg azzal, hogy az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog a tulajdonszerzéssel egyidejűleg e törvény erejénél fogva külön elszámolás nélkül, a folyamatban lévő beruházások vagyonnyilvántartási rendezésével megszűnik. Az MNV Zrt., az állam és az érintett ingatlan vagyonkezelője egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthat.

(2) A Földforgalmi tv. szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterület (a továbbiakban: földterület) tulajdonának átruházása esetén a tulajdonosi joggyakorló a szerződés megkötését megelőzően gondoskodik az ingatlan-nyilvántartásban kivett területként történő átminősítése iránt. Földterület tulajdonjogának megszerzése esetén a tulajdonszerző köteles a műemlék, védett természeti érték, védett természeti terület és a Natura 2000 terület védettségi szintjének megfelelő állapot fenntartásáról gondoskodni.

(3) Európai uniós támogatási jogviszonyból eredő kötelezettséggel érintett ingatlan tulajdonba adására vonatkozó miniszteri döntés alapján megkötött szerződés a fenntartási időszak lejártát követően lép hatályba. A fenntartási időszak lejártáig hátralévő időre az MNV Zrt. a szerződés tárgyát képező ingatlanra és ingóságokra a tulajdonszerzővel vagyonkezelési szerződést köt.

(4) A miniszter a fenntartási időszak lejártát megelőző legkésőbb hatvan nappal a (3) bekezdésben foglalt tulajdonosi döntését visszavonhatja. E döntés nyilvánosságára a 16. § (2) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

(5) Ha a miniszter a (3) bekezdés szerinti tulajdonosi döntést visszavonta, a szerződés nem lép hatályba, a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés pedig a visszavonásról szóló döntés közzétételét követő harmincadik napon megszűnik azzal, hogy a felek a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással.

(6) A központi költségvetés terhére biztosított támogatással érintett ingatlannak a támogatott tevékenység befejezését és a támogatási szerződés lezárását megelőző tulajdonba adása esetén, ha a támogatott tevékenység beruházás, akkor a támogatott támogatási jogviszonya a tulajdonba adással megszűnik az államháztartásról szóló jogszabályok alapján történő elszámolással, azzal, hogy az e törvény szerinti tulajdonszerzőt a megszűnt támogatási jogviszonyból származó kötelezettség nem terheli.

(7) Az ingatlan birtokba adásakor az ingatlan állapotát és a 3. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási értékét rögzítő állapotfelmérési jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) Az átruházott ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(9) A 3. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

8. § (1) Az e törvény szerint tulajdonba adott ingatlanon, e törvény erejénél fogva a tulajdonszerzéstől elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn az állam (2) bekezdésben meghatározott visszavásárlási jogának biztosítására.

(2) Az e törvény szerint tulajdonba adott ingatlanon az államot visszavásárlási jog illeti meg, a vételár nem haladhatja meg - a 7. § (7) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben rögzített állapothoz képest - a tulajdonszerző által végrehajtott és számlával igazolt - az örökségvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő - állagmegőrző és értéknövelő fejlesztési beruházások tulajdonszerzőnél elszámolt értékcsökkenéssel korrigált összegét. A visszavásárlási jogot a miniszter gyakorolja.

(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében intézkedik.

9. § (1) A miniszter a 3. § (2) és (3) bekezdése szerint vállalt kötelezettségek teljesítését az ott meghatározott határidő elteltével haladéktalanul megvizsgálja, és ha a tulajdonszerző azokat nem vagy részben teljesítette, kezdeményezi az MNV Zrt. felé a (2)-(4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.

(2) Ha az MNV Zrt. a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beszámoló vagy a miniszter (1) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján megállapítja, hogy a tulajdonszerző az e törvényben és a szerződésben meghatározott célhoz kötött hasznosításra vonatkozó kötelezettségeknek részben vagy egészben nem tesz eleget, a tulajdonszerző köteles az MNV Zrt. felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonszerző köteles a 7. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartási érték tíz százalékának megfelelő összeget az MNV Zrt. felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt megállapítások és jogkövetkezmények a 3. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetében is alkalmazhatóak.

(4) Az MNV Zrt. a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett a szerződéstől elállhat.

(5) Amennyiben az örökségvédelmi hatóság a tulajdonba adott műemléki értékre vonatkozó végrehajtható döntésében annak veszélyeztetését állapítja meg, és a tulajdonszerző a döntésben foglalt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az MNV Zrt. a szerződéstől elállhat.

(6) A tulajdonszerző az elállás MNV Zrt. általi írásbeli közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat az elállás jogellenessége megállapítása iránt.

3. A tulajdonjog államra történő visszaszállására vonatkozó szabályok

10. § (1) A 3. § (1) bekezdése alapján tulajdonba adott ingatlan, valamint ingóság tulajdonjoga az államra visszaszáll, ha

a) a jogi személy tulajdonszerző a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek,

b) a jogi személy tulajdonszerző jogutód nélkül megszűnik,

c) a tulajdonszerző a részére átruházott vagyonról lemond,

d) az MNV Zrt. a szerződéstől elállt és a tulajdonszerző a 9. § (6) bekezdése szerinti határidőn belül nem fordult bírósághoz, vagy a bíróság jogerős ítélete az elállás jogszerűségét állapította meg,

e) az ingatlanon álló, a kulturális örökség részét képező épület megsemmisül,

f) a természetes személy tulajdonszerző halála esetén

fa) az örökös az ingatlannal járó kötelezettségeket nem vállalja, vagy visszautasítja az örökséget, vagy

fb) több örökös örökli az ingatlant, és egyik örökös sem vállalja az ingatlannal járó kötelezettségeket, vagy visszautasítja az örökséget.

(2) Az állam az (1) bekezdés b), c), e) és f) pontja szerinti esetben az ingatlant ingyenesen szerzi meg, a korábbi tulajdonos az ingatlanra fordított költségeit az állammal, valamint az MNV Zrt.-vel szemben nem téríttetheti meg, az ingóságok tekintetében az állam és a korábbi tulajdonos elszámol egymással.

(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti esetben az állam a 7. § (7) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben rögzített állapothoz képest a tulajdonszerző által végrehajtott és számlával igazolt - az örökségvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő - állagmegőrző és értéknövelő fejlesztési beruházások tulajdonszerzőnél elszámolt értékcsökkenéssel korrigált összegét megtéríti.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az állam tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az MNV Zrt. erre vonatkozó kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt lemondó nyilatkozatot,

b) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elállásról szóló nyilatkozatot és az MNV Zrt. azon nyilatkozatát, miszerint a 9. § (6) bekezdése szerinti határidőn belül a tulajdonos nem fordult bírósághoz, vagy az elállás jogszerűségét megállapító jogerős bírósági határozatot,

c) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az örökös visszautasító nyilatkozatát.

(6) A tulajdonos az ingóságot az állam részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - szükség esetén azzal azonos értékű és rendeltetésű ingóságot - köteles átadni.

11. § (1) A KEKVA tv. hatálya alá tartozó tulajdonszerző esetében az e törvény alapján tulajdonba adott ingatlan, valamint az ingóság tulajdonjoga az államra visszaszáll, ha

a) a tulajdonszerző jogutód nélküli megszűnik a KEKVA tv. 14. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával,

b) a tulajdonszerző a részére átruházott vagyonról lemond,

c) az MNV Zrt. a szerződéstől elállt és a tulajdonszerző a 9. § (6) bekezdése szerinti határidőn belül nem fordult bírósághoz, vagy a bíróság jogerős ítélete az elállás jogszerűségét állapította meg,

d) az ingatlanon álló, a kulturális örökség részét képező épület megsemmisül.

(2) Az állam az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben az ingatlant ingyenesen szerzi meg, a korábbi tulajdonos az ingatlanra fordított költségeit az állammal, valamint az MNV Zrt.-vel szemben nem téríttetheti meg, az ingóságok tekintetében az állam és a korábbi tulajdonos elszámol egymással.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam a 7. § (7) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben rögzített állapothoz képest a tulajdonszerző által végrehajtott és számlával igazolt - az örökségvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő - állagmegőrző és értéknövelő fejlesztési beruházások tulajdonszerzőnél elszámolt értékcsökkenéssel korrigált összegét megtéríti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan vonatkozásában az államot a 8. § (2) bekezdése szerinti visszavásárlási jog illeti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási jogot a miniszter gyakorolja.

(6) A miniszter a visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(7) Az ingatlanügyi hatóság az állam tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az MNV Zrt. erre vonatkozó kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(8) A (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt lemondó nyilatkozatot,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elállásról szóló nyilatkozatot és az MNV Zrt. azon nyilatkozatát, miszerint a 9. § (6) bekezdése szerinti határidőn belül a tulajdonszerző nem fordult bírósághoz, vagy az elállás jogszerűségét megállapító jogerős bírósági határozatot.

(9) A tulajdonos az ingóságokat az állam részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - szükség esetén azzal azonos értékű és rendeltetésű ingóságot - köteles átadni.

4. A kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási, valamint működési támogatás szabályai

12. § (1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdése szerinti tulajdonba adás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, akkor az a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) szerinti kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatásként nyújtható.

(2) Az e törvény szerinti támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(3) Ezen alcím alkalmazásában:

1. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

2. csoportmentességi rendeletek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvántartásáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvántartásáról szóló, 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet,

3. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,

4. működési eredmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39. pontja szerinti eredmény,

5. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti vállalkozás.

(4) A támogatás kedvezményezettje a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított húsz évig megőrzi.

(5) Nem ítélhető meg támogatás

a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) olyan feltétellel, amely az Európai Unió jogának megsértését eredményezi.

(6) Azonos vagy részben azonos, azonosítható, elszámolható költségek esetén az e törvény szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(7) Az ezen alcím szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(8) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(9) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(10) Az általános forgalmi adó nem támogatható, kivéve, ha az az általános forgalmi adóra vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

13. § A támogatást nyújtó a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltat.

14. § (1) A kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás részletes összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget azzal, hogy a vagyonkezelő - a miniszter döntésétől függően - jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(2) A működési eredmény mértékét megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és előzetesen vagy visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az e törvény szerinti ingatlanokhoz kapcsolódó immateriális javak és a tárgyi eszközök költségei.

(4) Előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az e § szerinti egyedi támogatást, ha a támogatás összege meghaladja a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

15. § (1) A kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget, valamint - a miniszter döntése alapján - észszerű nyereséget biztosíthat a vagyonkezelő részére.

(2) A működésből származó veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(4) A működési támogatás elszámolható költségei az e törvény hatálya alá tartozó ingatlan mint kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez - különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez - kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség.

(5) Előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az e § szerinti egyedi támogatást, ha a támogatás összege meghaladja a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

5. Nyilvánosság és adatkezelés

16. § (1) A 4. § (5) bekezdése szerinti felhívásról szóló miniszteri döntés indokolása nyilvános, amelyet a felhívással egyidejűleg a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(2) A 4. § (6) bekezdése szerinti kérelem és a miniszternek a kérelmet támogató döntése nyilvános. A miniszter gondoskodik a döntés meghozatalát követő hatvan napon belül a kérelemnek és a döntésnek a miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzétételéről.

(3) A kérelmező a szerződéskötésig köteles titokban tartani a 4. § (7) bekezdése szerinti dokumentáció tartalmát, köteles továbbá szerződéskötést követően is bizalmasan kezelni a miniszter által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat.

6. Záró rendelkezések

17. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 4. § (7) bekezdése szerinti dokumentációért fizetendő díj mértékét és megfizetésének módját.

18. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A 22. § 2024. október 1-jén lép hatályba.

19. § A 4. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot első alkalommal 2024. augusztus 31-ig kell lefolytatni.

20. § E törvény

a) 1. alcíme, 2. §-a, 3. § (1)-(3) bekezdése, 4. § (1)-(6) bekezdése, 5. § (1), (2), (4)-(8) bekezdése, 6. § (1) és (2) bekezdése, 7. § (1)-(6) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 9. §-a, 10. § (1)-(3) és (6) bekezdése és 22. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése alapján,

b) 3. § (4) bekezdése, 11. §-a az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján,

c) 24. §-a, valamint 1. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

21. § E törvény 4. alcíme a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

22. §[12]

23. §[13]

24. §[14]

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2024. évi XXXII. törvényhez