2019. évi XXXIV. törvény
az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/G. § (4) és (5) bekezdése.
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
"(20) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelési információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából."
(2) Az Flt. 57/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a (2c) bekezdésben meghatározott célokból nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: TAJ szám), valamint a bankszámlaszámot,
b) az állampolgárságot, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy az oltalmazott jogállást, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,
c) a lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és elérhetőség adatait,
d) a foglalkozást, a munkahelyet, a munkakört (tevékenység), a munkaviszonyt,
e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához, igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatokat,
f) az iskolai végzettség, a szakképzettség megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
g) a jövedelemre vonatkozó adatokat,
h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatokat,
i) a munkáltató adatait (név, cím, székhely, telephely, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, kapcsolattartó neve és elérhetősége, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),
j) az arra vonatkozó adatokat, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,
k) önkéntes nyilatkozat alapján a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat,
l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és az állami foglalkoztatási szerv, valamint a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatokat,
m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét,
n) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatban
na) a munkaadó cégbíróságon bejegyzett teljes nevét,
nb) a munkaadó székhelyének (telephelyének) nevét, címét,
nc) a munkaadó adószámát, közösségi adószámát, adóazonosító jelét,
nd) a munkaadó gazdálkodási formáját,
ne) a munkaadó fő tevékenységének megnevezését,
nf) a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát,
ng) a munkaadó vezetőjének nevét, beosztását,
nh) a munkaadó képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,
ni) a munkaadó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
nj) a munkakör megnevezését, a várható keresetet,
nk) a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölését, a végzendő tevékenység megnevezését,
nl) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget,
nm) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentett állásra kér-e a munkaadó közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e. Ha a munkaadó a bejelentett állásra kér közvetítést és hirdethető az álláshely, a nyilvántartás tartalmazza a közvetítéssel betölteni kívánt létszámot, a közvetítés kezdetét és végét, a foglalkoztatás napi időtartamát (teljes munkaidő, részmunkaidő), a munkarendet, munkaidő-beosztást, napi munkakezdés időpontját, a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, készségeket, a szükséges gyakorlati időt, a munka természetéből adódó speciális körülményeket, a munkakörhöz kapcsolódó juttatásokat,
o) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem vagy az EU Kék Kártya kibocsátására irányuló kérelem,
p) az arra vonatkozó adatokat, hogy várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy kiküldetés,
q) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkáltató kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.
(2) A munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja."
(3) Az Flt. 57/A. §-a a következő (2b)-(2f) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából.
(2c) A járási hivatal
a) a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a)-c), f) és m) pontjában meghatározott adatokat,
b) az álláskeresési ellátás, valamint a közfoglalkoztatottak részére nyújtandó utazási költségtérítés megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai végzése során az (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott adatokat,
c) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások keretében nyújtott juttatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
d) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,
e) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat
kezeli.
(2d) A kormányhivatal
a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,
c) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,
d) a munkaerő-piaci ellenőrzése során a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, így különösen az érintettek vonatkozásában a természetes személyazonosító adatokat, és a szakképzettségre vonatkozó adatokat,
e) a hatósági ellenőrzés keretében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait
kezeli.
(2e) A miniszter
a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,
b) az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait
kezeli.
(2f) A csoportos létszámleépítéssel összefüggő feladatai ellátása során a jogszabály szerint nyilvántartásra jogosult állami foglalkoztatási szerv az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján az alábbi adatokat kezeli:
a) az azonosító adatokat [munkavállaló neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye, TAJ száma, állampolgársága), felmondási idő kezdete és vége, bruttó átlagkeresete (Ft/hó), munkaviszony típusa]
b) a munkavállaló munkakörét, valamint
c) a munkavállaló szakképzettségét."
(4) Az Flt. 57/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a munkaerő-piaci szolgáltatást a 13/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vett munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezeten keresztül nyújtja, akkor e szervezet e feladatának ellátásához szükséges (2c) bekezdés d) pontja szerinti adatokat kezeli."
(5) Az Flt. 57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A járási hivatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása céljából elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: adatbázis) vezet. Az adatbázis tartalmazza:
1. a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében
a) a következő adatokat:
aa) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
ab) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státuszát,
ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét és elérhetőség adatait,
ad) az álláskeresési ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,
ae) a jogosult TAJ számát,
af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét, szakképesítését,
ag) a foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,
b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,
c) a jogosult munkaerő-piaci helyzete vonatkozásában
ca) a munkaerő-piaci képzésben történő részvételt,
cb) a munkaerő-piaci programban történő részvételt,
cc) a bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatást,
cd) a közfoglalkoztatásban való részvételt,
ce) a munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítését,
cf) az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevételét,
cg) az egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvételt,
d) az álláskeresőként történő nyilvántartás vonatkozásában
da) a nyilvántartásba vétel időpontját,
db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indokát;
2. a közfoglalkoztatottak tekintetében
a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében
aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,
ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, értesítési címét,
ac) a legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ad) a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságát,
ae) az eddig betöltött munkaköreit,
af) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,
ag) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkaköröket (FEOR kód),
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében
ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy tényleges közfoglalkoztatott-e, képzésen vesz-e részt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, rehabilitációs ellátásban részesül-e,
bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,
bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),
bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,
be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,
bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;
3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében
a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,
b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,
c) a munkavégzés helyét,
d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,
e) a munkavégzés időtartamát,
f) a napi munkaidő mértékét,
g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,
j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét."
(6) Az Flt. 57/B. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat az ott meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg."
(7) Az Flt. 57/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint az (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatok eredményes ellátása céljából rögzíti."
(8) Az Flt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami foglalkoztatási szerv folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja
a) a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,
b) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez
szükséges hozzáférést."
(9) Az Flt. 57/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont aa), b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be."
(10) Az Flt. 57/D. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A járási hivatal a (2a) bekezdésben meghatározott célok biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: ESZA adatbázis) vezet a résztvevő adatairól. Az ESZA adatbázis tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) az állampolgárságot, valamint a bevándorolt, a letelepedett vagy a menekültstátuszt,
c) a belföldi lakó- vagy tartózkodási helyet,
d) az iskolai végzettséget, szakképesítést,
e) annak tényét, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,
f) TAJ számot,
g) az intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:
ga) az intézkedésbe történő belépés dátumát,
gb) munkaerő-piaci státuszát,
gc) annak tényét, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,
gd) annak tényét, hogy a gc) alponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,
ge) a résztvevő nemzetiségének megjelölését,
gf) annak tényét, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,
gg) annak tényét, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,
gh) annak tényét, hogy hajléktalan-e.
h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:
ha) az intézkedésből történő kilépés dátuma,
hb) a résztvevő munkaerő-piaci státuszát,
hc) annak tényét, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,
hd) annak tényét, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,
he) annak tényét, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,
hf) annak tényét, milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.
(2) Az ESZA adatbázis a (1) bekezdés g) pont gc)-ge), gg) és gh) pontjaiban meghatározott adatokat a kedvezményezett önkéntes nyilatkozata alapján, míg az ESZA adatbázis többi adatát a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU rendeletében kötelezően előírt adatszolgáltatása alapján tartalmazza."
(11) Az Flt. 57/D. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A járási hivatal az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az uniós szintű eredmények monitoringja és értékelése, a közös indikátorok mentén történő tagállami jelentéstétel teljesíthetősége, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében kezeli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.
(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a kormányhivatal részére az adatok összesítése, a járási hivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.
(2c) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter részére az adatok összesítése, a közös indikátorok előállítása, a kormányhivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli."
(12) Az Flt. 57/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba
a) a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter,
b) a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv
tekinthet be."
(13) Az Flt. 57/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A miniszter az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében kezeli az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait."
(14) Az Flt. a következő 57/E. §-sal egészül ki:
"57/E. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/A. § és 57/B. § szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott haláláig vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultsága elérését követő 15 évig kezeli.
(2) Az 57/A. § (12) bekezdése szerinti szervezet a feladatai ellátásával összefüggésben az általa kezelt személyes adatokat a szerződésben foglalt teljesítést követő napon törli."
(15) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"z) külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár."
(16) Az Flt. 60. § (2) bekezdése a következő f)-g) pontokkal egészül ki:
(Ez a törvény)
"f) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelete (általános adatvédelmi rendelet),
g) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1304/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelete"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
3. § Az Flt.
a) 57/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "A (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,
b) 57/A. § (4) bekezdésében, valamint (11) bekezdésében az "a (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés" szöveg,
c) 57/A. § (8) bekezdésében, valamint (8a) bekezdésében az "A (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,
d) 57/B. § (4) bekezdésében, valamint (5) bekezdésében az "A (3) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,
e) 57/B. § (8) bekezdésében, 57/C. § (3a) bekezdésében, 57/C. § (5) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés" szöveg,
f) 57/B. § (9) bekezdésében az "a (3) bekezdés" szövegrészek helyébe az "az (1) bekezdés" szöveg,
g) 57/C. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdésének" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésének" szöveg,
h) 57/D. § (5) bekezdésében az "A (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,
i) 57/D. § (6) bekezdésében az "Az (1) és (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdésben" szöveg
lép.
4. § Hatályát veszti az Flt. 57/B. § (9) bekezdésében a "vagy menedékesként" szövegrész.
3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
5. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6/N. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell."
(2) A Cstv. 27/B. § (10)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, a (8) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve - a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve - foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a felszámolói névjegyzéket vezető szerv a hatósági ellenőrzés céljából elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
(11) Ha a felszámolói névjegyzéket vezető szerv a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a felszámolói névjegyzéket vezető szervet értesítse.
(12) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv hatósági ellenőrzés céljából - a felszámoló szerv 27/C. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 27/A. § (6a) bekezdése alapján fennálló foglalkoztatási kötelezettségének ellenőrzése, valamint a felszámoló szerv adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése érdekében - elektronikus úton adatot igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól a 27/C. § (4a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásokba bejegyzett, (8) bekezdés szerinti szakképzettséggel rendelkező személynek a felszámoló szervvel a megkeresés időpontjában folyamatosan fennálló foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő következő adatairól:
a) a biztosítási jogviszony kezdete,
b) a biztosítási jogviszony kódja (foglalkoztatás minősége), a munkakör,
c) a foglalkozás FEOR száma,
d) a heti munkaórák száma,
e) amennyiben a magánszemélyre vonatkozó foglalkoztatói bejelentés nem áll az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére, úgy a magánszemély vonatkozásában benyújtott járulékbevallásban szereplő a)-c) pont szerinti adatok,
f) a biztosítási jogviszony vége.
(13) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személyek személyes adatait - ideértve a (10) és a (11) bekezdés, és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés során megismert személyes adatokat is - addig kezeli, amíg az érintett a 27/C. § (4a) bekezdés szerinti nyilvántartások egyikében szerepel felszámoló szervvel fennálló munkaviszonya, tagi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján."
(3) A Cstv. 46. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A nem természetes személy hitelezőket a Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontjában, a természetes személy hitelezőket pedig a Pp. 7. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott azonosító adataikkal és az adóazonosító jellel kell az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni."
(4) A Cstv. 49/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. Az árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak és a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára - kérelmére - 8 napon belül biztosítani kell. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen."
(5) A Cstv. 49/E. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Az informatikai rendszernek és a felszámolónak a felszámolási értékesítési eljárások szabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából az értékesítési eljárások lezárását követően is meg kell őriznie az értékesítési eljárás során tudomására jutott adatokat - ideértve a személyes adatokat is -, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat és az értékesítők adatait. Az értékesítési eljárással összefüggésben indult bírósági, illetve hatósági eljárásban az informatikai rendszernek, illetve a felszámolónak az értékesítésekre vonatkozó adatokat és dokumentumokat ezeknek az eljárásoknak a jogerős vagy végleges befejezéséig - rendkívüli jogorvoslati eljárások esetén ezeknek az eljárásoknak a lezárásáig - kell az aktív állományban kezelnie. Az informatikai rendszer, illetve a felszámoló az általa az értékesítési eljárással összefüggésben kezelt adatokat - ideértve a személyes adatokat is -, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat kizárólag az eljáró hatóság, bíróság, valamint a büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság részére továbbíthatja. Ha az értékesítési eljárással összefüggésben nem indult büntetőeljárás, illetve bírósági vagy hatósági eljárás, az adatokat és az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat öt évig kell aktív állományban kezelnie az informatikai rendszernek és a felszámolónak. Ezt követően további öt évig - ha a felszámolási eljárás még nem fejeződött be, a felszámolási eljárást jogerős befejezéséig - archív állományként kell tárolni az adatokat és a dokumentumokat, ezt követően az adatvédelmi szabályzatban meghatározott módon kell megsemmisítenie az adatokat a felszámolónak és az informatikai rendszer működtetőjének, a dokumentumok elhelyezéséről pedig az 53. §-ban meghatározott módon gondoskodik a felszámoló.
(6) Az elektronikus árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát kérelemre a licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére is meg kell küldeni. A licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére megküldött jegyzőkönyvben a személyes adatokat megismerhetetlenné kell tenni, és a licitálókat, valamint a pályázókat az egyedi azonosító számukkal kell szerepeltetni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen."
(6) A Cstv. 49/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az adatellenőrzés során tudomására jutott adatokat - ideértve a személyes adatokat is - csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyészség, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az adatellenőrzés során megismert adatokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően az adatokat törölnie kell."
(7) A Cstv. 49/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"49/H. § A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen."
6. § A Cstv. 54. §-ában a "felszámolói vagyon" szövegrész helyébe a "felszámolási vagyon" szöveg lép.
4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A nyilvántartás szervei a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerinti adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adatszolgáltatási nyilvántartást vezetnek.
(2) Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az adatszolgáltatás időpontját,
b) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,
c) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét,
d) a szolgáltatott adatok körének megnevezését."
8. § Az Nytv.
a) 19. § (2) és (3) bekezdésében a "b)-d) pontja" szövegrész helyébe a "b) és c) pontja" szöveg,
b) 24/C. §-ában a "saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével" szövegrész helyébe az "az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának célja kivételével" szöveg,
c) 30. § (1) bekezdésében az "adatvédelmi szabályzatot" szövegrész helyébe a "belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot" szöveg,
d) 30. § (2) bekezdésében az "adatvédelmi felelőst" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselőt" szöveg,
e) 31. § (3a) bekezdésében az "a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás" szövegrész helyébe az "a polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása" szöveg,
f) 31. § (8) bekezdésében az "A nyilvántartás" szövegrész helyébe az "Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás" szöveg,
g) 34. § (1) bekezdésében az "igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról" szövegrész helyébe a "gyakorolhatja a személyes adataihoz való hozzáférési jogát és igényelheti tájékoztatását arról" szöveg
lép.
9. § Hatályát veszti az Nytv.
a) 19. § (1) bekezdés d) pontja,
b) 19. § (2) bekezdés c) pontja,
c) 19. § (5) és (6) bekezdése,
d) 47. § (2) bekezdés d) pontja.
5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
10. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (1) bekezdés i) pontjában az "a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval," szövegrész helyébe az "a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, a pénztár könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálóval," szöveg lép.
11. § Hatályát veszti az Öpt. 2. § (4) bekezdés g) és h) pontja.
6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
12. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"91/B. § Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását."
(2) Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A rendőrség kezeli)
"f) a közlekedési rendszabályok megtartásának, a járműhasználat szabályszerűségének, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartásának, a jármű birtoklása jogszerűségének, az üzemben tartó, valamint a használó személyazonosító adatainak, a jármű közlekedésbiztonsági állapotának és adatainak a forgalomban és a telephelyen - a jogszabályban meghatározottak alapján - történő ellenőrzése során vizsgált és rögzített adatokat az adatok rögzítésétől számított 30 napig."
13. § Az Rtv. 88. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint" szövegrész helyébe az "az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként" szöveg lép.
14. § Hatályát veszti az Rtv.
a) 80. § (2) bekezdés a) pontjában az "- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon -" szövegrész,
b) 91/G. §-a.
7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
15. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) "A Kar" című alcíme a következő 253/I. §-sal egészül ki:
"253/I. § (1) Az Integrált Végrehajtási Rendszer (a továbbiakban: IVR) a Kar hivatali szerve által fejlesztett és működtetett, egységes informatikai ügyintézési rendszer, mely a végrehajtók és a Kar hivatali szerve jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását kizárólagosan biztosítja. Az IVR használata a Kar hivatali szerve és a végrehajtók számára kötelező.
(2) A végrehajtó az e törvényben meghatározott tevékenységével összefüggő ügyviteli, irat- és pénzkezelési feladatait, elektronikus megkereséseket, tájékoztatásokat az IVR felhasználásával, a Kar Hivatali szerve által működtetetett informatikai rendszereken keresztül köteles végezni. A végrehajtó által adatszolgáltatás vagy tájékoztatás nyújtása céljából megkeresett szervezetek a végrehajtóval az IVR útján kötelesek kapcsolatot tartani. Ahol jogszabály valamely adathoz való elektronikus hozzáférésre a végrehajtót jogosítja fel, azt úgy kell érteni, hogy a végrehajtó a hozzáférésre kizárólag a Kar hivatali szerve által fejlesztett és üzemeltetett IVR felhasználásával jogosult.
(3) A Kar hivatali szerve jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából önálló adatkezelője az IVR-ben tárolt és annak felhasználásával kezelt valamennyi személyes adatnak és rendelkezik a rendszer vagyoni, felhasználási, üzemeltetési és fejlesztési jogaival. A Kar hivatali szervének vezetője alkalmazásgazdája az IVR-nek, és adatgazdája a rendszerben keletkezett és tárolt adatoknak. Az IVR tartalmazza a végrehajtó eljárása során tudomására jutott valamennyi jogszabály alapján kezelt adatot, ideértve a személyes adatokat is.
(4) E § alkalmazásában:
1. adatgazda: annak a szervezeti egységnek a vezetője, ahová jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz az adat kezelését rendeli, illetve ahol az adat keletkezik.
2. alkalmazásgazda: az informatikai alkalmazás felhasználási és fejlesztési jogaival rendelkező, annak üzemeltetéséért, illesztéséért, paraméterezéséért és szükség szerinti fejlesztéséért, valamint az alkalmazáshoz szükséges hozzáférési jogok biztosításáért felelős személy."
(2) A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
"r) a 253/I. § szerinti IVR bevezetésének időpontját és ütemezését, a létrehozására, működésére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat, a működtetéséhez szükséges, a Kar által megalkotandó szabályzatok körét, továbbá a végrehajtók által a hatálybalépést megelőzően alkalmazott informatikai rendszer adatállományának az IVR-ben történő rögzítésének részletes szabályait azon, még érdemben befejezetlen végrehajtási ügyek tekintetében, amelyek az IVR bevezetését megelőzően kerültek kiosztásra, illetőleg érkeztek a végrehajtóhoz foganatosítás céljából."
8. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
16. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei - ide nem értve az angol nyelvet - idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a szabadalmi bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei angol nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot
a) a bejelentés napjától számított tizenkét hónapon belül, vagy
b) a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül
kell benyújtani, a korábban lejáró határidő figyelembevételével."
17. § Az Szt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"65. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez az 58. §-ban előírt feltételeknek,
b) megfizették-e az 57. § (4) bekezdése szerinti bejelentési és kutatási díjat,
c) a szabadalmi bejelentés mellékleteként benyújtott leírás, az igénypont, a kivonat és - amennyiben rendelkezésre áll - a rajz magyar nyelven van-e."
18. § Az Szt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált feltételeknek és a bejelentő
a) benyújtotta a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és - szükség szerint - a rajzot, vagy
b) a 69/A. § (13) bekezdése szerinti kérelemmel él,
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságkutatási jelentést készít."
19. § Az Szt. 69/A. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Ha a bejelentő angol nyelvű szabadalmi leírást, igénypontot, kivonatot és rajzot nyújtott be, kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít azzal, hogy ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának négyszeresét kell megfizetni.
(14) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (13) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, a megfizetett díjat pedig kérelemre visszafizeti, ha
a) a megfizetett díj kevesebb, mint a (13) bekezdésben megjelölt összeg, vagy
b) a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált feltételeknek, vagy
c) a szabadalmi bejelentés az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni.
(15) Az angol nyelvű mellékletek alapján készített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéssel kapcsolatos eljárásra a (2)-(5) bekezdést, a (7) bekezdés d) pontját, valamint a (10) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(16) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján készülő írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek."
20. § Az Szt. 117/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"117/A. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.
(2) E törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 57. § (5) bekezdését, 65. §-át, 66. § (12) bekezdését, 69. § (1) bekezdését, 69/A. § (6), (8) és (13)-(16) bekezdését a Módtv. hatálybalépésének napja vagy annál későbbi bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentések tekintetében kell alkalmazni."
21. § Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"117/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."
22. § Az Szt.
1. 52. § (2) bekezdésében a "Hitelesített fordítás benyújtása" szövegrész helyébe a "Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása" szöveg,
2. 66. § (12) bekezdésében a "leírást" szövegrész helyébe a "leírást igényponttal" szöveg,
3. 69/A. § (6) bekezdésében a "(11) bekezdésben foglalt kivétellel" szövegrész helyébe a "(11) és (16) bekezdésben foglalt kivételekkel" szöveg, a "leírás" szövegrész helyébe a "magyar nyelvű leírás" szöveg,
4. 69/A. § (8) bekezdésében a "kérelmére az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést" szövegrész helyébe a "kérelmére az (1) bekezdés szerinti írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést" szöveg
lép.
23. § Hatályát veszti az Szt.-nek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított 117/C. §-a.
9. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
24. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A légiközlekedési hatóság, vagy az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője lakcímadatait, az ügyfél által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, valamint
a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a kérelmező vizsgázó vizsgaeredményeit,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,
d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,
e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert természetes személyszállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott természetes személy beszállítójának vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit,
f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,
g) a nyilvános repülőrendezvény tervezéséért és végrehajtásáért felelős igazgatónak a tevékenység ellátásához szükséges képesítés igazolására szolgáló adatait,
h) a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálata során a légiközlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, a repülőeseményben, illetve a légiközlekedési rendellenességben érintett személy személyes és egészségi állapotára vonatkozó adatokat, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolására, továbbá a szakszolgálat ellátására vonatkozó adatait, és a képesítéseit,
i) a vizsgáztatók tanúsításra irányuló hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit
a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása valamint a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése céljából, a kiadott engedély hatályának időtartama alatt kezeli."
(2) Az Lt. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult - a (2) bekezdés szerinti - bejelentést tevő személyekről a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét a szakértői tevékenység végzésére jogosult által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot és iskolai végzettségét."
(3) Az Lt. 66/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a veszélyes áru szállításában érintett vállalkozásra, továbbá természetes személyre vonatkozó természetes személyazonosító adatokat, lakcímadatokat a légiközlekedés biztonsága érdekében a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott ideig kezeli."
(4) Az Lt. 67. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A repülőtér üzembentartója a légiközlekedés védelme érdekében, továbbá a (17) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzés, valamint a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartása céljából, a repülőtérre repülőtéri belépőkártyát kapott személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az általuk választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, a behajtáshoz használt gépjárművek adatait, a korábban bevont állandó repülőtéri belépőkártya bevonásának idejére és annak indokára vonatkozó adatokat, a belépőkártya kibocsátásától számított 5 évig kezeli."
25. § Az Lt. 3/A. § (6) bekezdésében a "bekezdés a)-f) pontjai szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdés szerinti" szöveg lép.
10. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény módosítása
26. § A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Kksztv.)
a) 2. § 8. pontjában a "2-4." szövegrész helyébe a "2-3." szöveg,
b) 5. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint az e törvényben foglaltaknak" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak" szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a Kksztv.
a) preambulumában az "és a közvetlen üzletszerzés" szövegrész,
b) 1. § (1) bekezdésében az "és közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel" szövegrész,
d) 2. § 8. pontjában az "és közvetlen üzletszerző szerv" szövegrész,
e) 3. § (1) bekezdésében a " ,valamint a közvetlen üzletszerző szerv kizárólag a kapcsolatfelvételi lista, illetve - a Grt. 6. §-ának (4) bekezdése szerinti esetben - az üzletszerzési lista összeállítása céljából" szövegrész,
f) 3. § (2) bekezdésében a " ,valamint kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési lista összeállításakor" szövegrész,
g) 4. § (1) bekezdés c) pontja,
h) 5. § (1) bekezdésében a " ,valamint a közvetlen üzletszerzés" szövegrész,
i) 5. § (4) bekezdésében a " , közvetlen üzletszerzés esetén pedig - ha a megszüntetés a (3) bekezdés b) pontján alapul - egyidejűleg a 21. § szerinti tilalmi listára történő felvételt" szövegrész,
j) 6. § (1) bekezdésében az "és a közvetlen üzletszerző" szövegrész,
m) IV. fejezete.
11. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
28. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/C. § (5) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint" szöveg lép.
12. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
29. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti hozzájárulása vagy az ügyintézési rendelkezésben tett hozzájárulása alapján használhatja fel."
(2) A Szaztv. 23. §-a a következő r) és s) ponttal egészül ki:
(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
"r) az atomenergia-felügyeleti szerv az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 16/A. §-ában meghatározott, Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetése során a sugárterhelésnek kitett munkavállalók egészségügyi nyomon követéséhez.
s) az önkormányzati adóhatóság a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontjában meghatározott adómentesség megállapítása, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a és 26/A. §-a szerinti adófelfüggesztés iránt benyújtott kérelem elbírálása és az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetése során."
30. § A Szaztv. 10/E. §-ban az "adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult." szövegrész helyébe az "adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult. E művelet idejére az adatkezelő jogosult az adott azonosító vonatkozásában az összerendelési bejegyzés felvételét kezdeményező szerv által képzett, a 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kód kezelésére." szöveg lép.
31. § Hatályát veszti a Szaztv.
b) 40. §-a.
13. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
32. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a költségek megtéríttetése céljából jogosult a (6) bekezdésben meghatározott személyek nevének, lakcímének kezelésére.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az adat rögzítésétől számított 5 évig kezeli."
(2) A Ttv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10/A. § (1) A tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét,
c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét,
d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait,
e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét, a személyi sérülés, haláleset adatait,
f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.
(2) A tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó, a káreseménnyel érintett személyek alábbi adatait rögzíti:
a) név,
b) lakcím,
c) egyéb elérhetőség,
d) gépjárművének rendszáma, ha az a káreseménnyel érintett.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a jelzésfogadó 5 évig, a rendőrség, a mentőszolgálat és a települési önkormányzat polgármesteri hivatala az 5. § (3) bekezdés szerinti továbbítást követő 15 napig kezeli.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság, a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület 5 évig kezeli.
(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági eljárás céljából továbbítható.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célból is kezelheti."
(3) A Ttv. 12. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A tűzvédelmi hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő tevékenységet folytatókról a (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartás adatait átadja.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (4) bekezdés alapján átvett adatok alapján teljesíti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok egységes ellátását."
(4) A Ttv. 18/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A TMMT elkészítéséhez szükséges kapcsolattartási adatként a hivatásos tűzoltóság
a) a létesítmény, a terület tűzvédelméért felelős személy nevét, telefonszámát,
b) a létesítmény, a terület műszaki vonatkozásban meghatározott felkészültségű szakembereinek nevét és telefonszámát
a létesítménynél vagy a területen betöltött feladatkör, munkakör fennállásáig vagy a létesítmény TMMT készítésére vonatkozó kötelezettségének megszűnéséig kezeli."
14. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
33. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazotti jogviszony;"
(2) A Met. 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:)
"b) a honvédelmi munkaügyi hatóság, a honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, ideiglenes építési munkahely, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja;"
(3) A Met. 3. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatok kezelése során a munkaügyi hatóság a 8/D. §-ban foglaltak szerint jár el."
(4) A Met. 8/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8/D. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi munkáltatót - a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal - a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatok tekintetében az adatkezelést a munkaügyi hatóság végzi, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló európai uniós irányelvek érvényesítéséből, valamint a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítése céljából.
(3) A nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót abban az esetben terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. §-a szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a külföldi munkáltatónak legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdéséig magyar vagy angol nyelven tett nyilatkozattal a 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatósághoz kell teljesítenie. A nyilatkozatot - a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal - a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen kell megtenni. A munkaügyi hatóság az elektronikus felületen részletes tájékoztatást nyújt a személyes adatok kezelésével kapcsolatban.
(5) A munkaügyi hatóság az adatokat az elektronikus felületen történő benyújtás napjától számított 3 évig kezeli.
(6) A munkaügyi hatóság a részére szolgáltatott adatokat kizárólag valamely tagállam illetékes hatóságának a megkeresése alapján, kizárólag abban az ügyben adhatja ki, amellyel kapcsolatban azokat kikérték.
(7) Ha az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt észleli, hogy az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott,
a) az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és közigazgatási bírságot szab ki,
b) tájékoztatja a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságot.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható."
(5) A Met. a következő 8/H. §-sal egészül ki:
"8/H. § (1) A munkaügyi hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében nyilvántartást vezet a (2) bekezdés szerint részére átadott adatokról. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a foglalkoztatott személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,
ac) lakcímét (lakóhelyét, tartózkodási helyét) és értesítési címét,
ad) foglalkozását, munkahelyét, munkakörét (tevékenységét),
ae) heti munkaidejét,
af) iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ag) jövedelmére vonatkozó adatokat,
ah) TAJ-számát, adóazonosító jelét,
ai) iskolaszövetkezeti tagi jogviszonya esetén diákigazolványa számát,
aj) közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagsága esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámát;
b) a foglalkoztató
ba) azonosító adatait (név, cím, székhely, telephely)
bb) gazdálkodási formáját,
bc) adószámát vagy adóazonosító jelét,
bd) pénzforgalmi jelzőszámát.
(2) A munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési rendszer hatékony működésének biztosítása céljából az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat
a) a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint,
b) az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint,
c) a háztartási munkával bejelentésére vonatkozóan az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény szerint,
d) az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjára vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint
adja át a munkaügyi hatóság részére.
(3) A munkaügyi hatóság más szerv és természetes személy részére adatot csak törvényben meghatározott módon szolgáltathat.
(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok - feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.
(5) A munkavédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba az ellenőrzéséhez szükséges mértékben betekinthet.
(6) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatot a részére történt átadástól számított ötven év elteltével törli a nyilvántartásból.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az Flt. 57/B.-57/D. § 2004. május 1-je és 2006. december 31-e között hatályos rendelkezése szerint a munkaügyi hatóság által kezelt adatokra."
(6) A Met. 9. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), továbbá arra, hogy a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg."
(7) A Met. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 8/H. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott adatokhoz való hozzáférés biztosításának rendjét és azok használatának részletes szabályait."
34. § A Met. 8. § (8) bekezdésében az "Flt. 57/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "Flt. 57/A. § (1) bekezdése" szöveg lép.
15. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
35. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) I. Fejezete a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § Az elhunyt személy elhalálozásának körülményeire és a halál okára vonatkozó, valamint az elhunyt személyre vonatkozó egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére az egészségügyi adat és az egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni."
(2) Az Eüak. I. Fejezete a következő 3/B. §-sal egészül ki:
"3/B. § E törvény alkalmazásában személyazonosító adat az olyan, az egészségügyi adat érintettjének azonosítására szolgáló személyes adat, amelyet az adatkezelő az egészségügyi adattal együtt, az egészségügyi adat kezelésével azonos vagy attól elválaszthatatlan céllal az egészségügyi dokumentáció részeként kezel."
(3) Az Eüak. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó, és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett - hozzájárulásával egészségügyi adatot kezelni teljes körűen vagy egyes adatkezelési tevékenységre kiterjedően."
(4) Az Eüak. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az érintettnek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok minden további másolatért miniszteri rendeletben meghatározott költségelemek alapján díjat kell fizetni."
(5) Az Eüak. 35/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A működtető vezetője a felügyelete alá tartozó, az általános adatvédelmi rendelet 37. cikk (5) bekezdésének megfelelő adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki az EESZT szolgáltatásai tekintetében ellátja az általános adatvédelmi rendelet 39. cikkében, továbbá a (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokat."
(6) Az Eüak. 35/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az adatvédelmi tisztviselő
a) jogszabályi rendelkezések, illetve biztonsági előírások megsértésének vagy adatvédelmi incidens észlelése esetén annak megszüntetésére, valamint
b) a (2) bekezdés szerinti együttműködés hiányában együttműködésre
hívja fel az érintett csatlakozott adatkezelőt.
(4) A (3) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén az adatvédelmi tisztviselő a csatlakozott adatkezelő felügyeleti szervéhez, fenntartójához fordul, és jogszabály szerinti fegyelmi felelősségre vonás felmerülése esetén értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját is."
36. § Az Eüak.
a) 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében) az "adatvédelmi felelős" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében a "TAJ-számok" szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítási azonosító jelek (a továbbiakban: TAJ szám)" szöveg,
c) 14. § (2) bekezdés b) pontjában az "adatvédelemért felelős személy" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg,
d) 32. § (2) bekezdés g) pontjában az "adatvédelemi felelős (felelősök)" szövegrész helyébe az "adatvédelemi tisztviselő" szöveg,
e) 32. § (2) bekezdés f) pontjában az "adatvédelemi felelőst (felelősöket)" szövegrész helyébe az "adatvédelemi tisztviselőt" szöveg,
f) 35/D. § (4) bekezdésében a "papír alapú adatigénylés" szövegrész helyébe a "papíralapú adatigénylés a 7. § (3) bekezdése szerint" szöveg,
g) 35/E. § (2) bekezdésében az "adatvédelmi felelős" szövegrészek helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg,
h) 35/J. § (5) bekezdésében a "bejegyzett adatának javítását" szövegrész helyébe a "bejegyzett adatának helyesbítését" szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti az Eüak.
16. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
38. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között és feltételekkel - az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja."
39. § Az Iasz. 37/B. § (3) bekezdésében a "11/A. §" szövegrész helyébe a "11. §" szöveg lép.
17. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
40. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 5. § (8) bekezdésében az "az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően" szövegrész helyébe az "a jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően" szöveg lép.
41. § Hatályát veszti az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsc) és zsd) pontja.
18. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
42. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv)" szövegrész helyébe az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség" szöveg,
b) 1. § (6) bekezdésében a "rendvédelmi szervek" szövegrész helyébe a "központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek" szöveg,
c) 8. § (2) bekezdésében a "rendvédelmi szervek" szövegrész helyébe az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség" szöveg,
d) 9/A. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti adatvédelmi jogok" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó jogok" szöveg,
e) 9/A. § (9) bekezdés c) pontjában az "az Info tv.-nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről" szövegrész helyébe az "az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről" szöveg
lép.
19. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
43. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. § (2a) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit" szövegrész helyébe az "az érintettnek a személyes adataihoz való hozzáférésre vonatkozó jogát szabályozó előírásokat" szöveg lép.
20. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
44. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/B. §-a a következő (1b)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) A felhasználási engedély megadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;
b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;
c) a mű vagy a teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat és - ha ez lehetséges - a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási helyét;
d) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő elektronikus levelezési címét vagy telefonszámát.
(1c) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1b) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;
b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.
(1d) A Hivatal jogosult azon személyes adatok megismerésére és kezelésére, amelyeket a kérelmező által a jogosult kilétének vagy tartózkodási helyének felkutatása érdekében végzett jogosultkutatás eredményeként a kérelemhez csatolt bizonyítékok, valamint az ismert jogosultakkal kötött felhasználási szerződések tartalmaznak. A felhasználási engedély megadására irányuló kérelmet egyebekben az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani."
(2) Az Szjt. 41/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;
b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;
c) a felhasználási engedélyben meghatározott és letétbe helyezett, valamint a Hivatal által a visszavonásról szóló határozatban meghatározott felhasználási díj közötti különbözet visszautalásához szükséges adatokat.
(3b) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek a (3a) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;
b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát."
(3) Az Szjt. 41/D. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:]
"b) a kérelmezőnek a 41/B. § (1b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének a 41/B. § (1b)-(1c) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét."
(4) Az Szjt. "Árva mű felhasználásának engedélyezése" című alcíme a következő 41/E. §-sal egészül ki:
"41/E. § (1) Az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyekről a Hivatal bárki által megtekinthető, elektronikus úton hozzáférhető nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) az árva művel kapcsolatos ügyszámot;
b) a felhasználó és - képviselet esetén - képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;
c) a mű vagy teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat;
d) a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét - ha ez lehetséges -;
e) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban engedélyezett felhasználás terjedelmére vonatkozó adatokat;
f) a felhasználási díj mértékét és letétbehelyezésének napját;
g) a felhasználási engedély visszavonásának tényét és hatályát;
h) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban folyamatban lévő eljárások tényét és tárgyát.
(3) Az árva művel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti adatok változását a nyilvántartáson a Hivatal - a módosítás időpontjára való utalással - haladéktalanul átvezeti."
(5) Az Szjt. "Polgári jogi jogkövetkezmények" című alcíme a következő 94/D. §-sal egészül ki:
"94/D. § (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló kérelemben, a mű önkéntes nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelemben, valamint a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére irányuló kérelemben fel kell tüntetni:
a) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;
b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;
c) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő elektronikus levelezési címét vagy telefonszámát.
(2) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;
b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.
(3) A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, a mű önkéntes nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelmet, valamint a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére irányuló kérelmet egyebekben az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelmények szerint kell elkészíteni."
21. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
45. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/C. § (3) és (4) bekezdése.
22. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása
46. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint" szövegrész helyébe az "a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint" szöveg lép.
23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
47. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét."
(2) A Tht. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről."
48. § A Tht. 25. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított" szöveg lép.
49. § Hatályát veszti a Tht. 25. § (6)-(10) bekezdése.
24. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
50. § (1) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lszt.) 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét."
(2) Az Lszt. 14/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről."
51. § Az Lszt. 14/A. § (1) bekezdésében az "a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított" szöveg lép.
52. § Hatályát veszti az Lszt. 14/A. § (6)-(10) bekezdése.
25. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
53. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az engedélyes a (2) és (4) bekezdés szerint kijelölt engedélyes részére az érintett felhasználók átvétele, a folyamatos és biztonságos távhőellátásuk biztosításához szükséges felkészülési teendők ellátása céljából továbbítja az érintett felhasználó, valamint díjfizető azonosításához és távhőellátása biztosításához szükséges személyes adatokat. A felhasználó azonosításához szükséges adat természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja. A kijelölt engedélyes az átvett adatokat az átadás-átvételi eljárás lezárultáig kezeli."
54. § A Tszt. 57. § (4) bekezdésében a "megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé" szövegrész helyébe a "lehetővé tegye" szöveg lép.
55. § Hatályát veszti a Tszt.
a) 45. §-a,
b) 60. § (3) bekezdésében az " , a 45. § (6) bekezdésében" szövegrész.
26. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
56. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat."
(2) Az Szvmtv. 31. és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ezen adatokat igazolható módon tartalmazó elektronikus nyilvántartás is jegyzőkönyvnek minősül.
32. § Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján és akkor alkalmazható, ha jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint a védett területre csak az arra jogosultak léphetnek be."
57. § Az Szvmtv.
a) 28. § (2) bekezdés d) pontjában az "információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről" szövegrész helyébe az "érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről" szöveg,
b) 34. § (1) bekezdés c) pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok" szöveg,
c) 78. § e) pontjában a "31. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe a "31. §-ában" szöveg
lép.
58. § Hatályát veszti az Szvmtv.
a) 23. §-a,
c) 30. § (1) és (4) bekezdése,
d) 35. § c) pontja.
27. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
59. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a (4) bekezdés szerint panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan - a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően - megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja."
28. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
60. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. E tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a klímavédelemért felelős hatóság részére - annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott megkeresése alapján - továbbítja. Az adatkezelés a 389/2013/EU bizottsági rendelet szerint történik."
(2) Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés a) pontja a következő ag) és ah) alponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:
természetes személy esetében:]
"ag) fizetési számla száma,
ah) személyazonosító igazolvány száma."
(3) Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:]
"b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet esetében a cég vagy egyéni vállalkozó, szerv vagy szervezet
ba) neve,
bb) székhelye,
bc) cégjegyzékszáma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, törzskönyvi nyilvántartási száma, oktatási azonosítója, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási száma,
bd) adószáma,
be) statisztikai számjele,
bf) foglalkoztatottainak száma,
bg) nevében nyilatkozattételre jogosult személy neve,
bh) telefonszáma, e-mail címe,
bi) fizetési számlájának száma,
bj) szakmai kapcsolattartójának neve, telefonszáma, e-mail címe;"
(4) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:
"(2f) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyilvántartásból a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzemben tartója adataira vonatkozóan a Kknyt. 9. § (1)-(1b) bekezdésben, a Kknyt. 9. § (2) bekezdés a), d-f) pontjában, a Kknyt. 9. § (3) és (4) bekezdésében és 9/D. §-ban meghatározott adatok részére történő továbbítását kérheti."
(5) Az Éhvt. 13/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13/D. § A klímavédelemért felelős hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről - a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából - nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. A klímavédelemért felelős hatóság nyilvántartásban szereplő adatokat a tevékenység megszűnése vagy megszüntetése napján törli."
61. § Az Éhvt.
a) 10/G. § (1) bekezdés b) pontjában a "képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése" szövegrész helyébe a "képzési, képesítési, vizsgáztatási, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése" szöveg,
b) 10/G. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "nyilvántartható" szövegrész helyébe a "kezelt adatok" szöveg,
c) 10/G. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában a "regisztrációs és felügyeleti" szövegrész helyébe a "képzési díj és a felügyeleti" szöveg,
d) 10/G. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontjában a "legmagasabb iskolai végzettség" szövegrész helyébe az "iskolai végzettség, képesítés, képzettség" szöveg
lép.
62. § Hatályát veszti az Éhvt. 10/G. § (3) és (3a) bekezdése.
29. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
63. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § (1) A kamara a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint a fegyelmi eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat.
(2) A kamara a fegyelmi eljárás körében kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kezeli, amelyben a kamarai fegyelmi eljárás lezárásra került."
30. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
64. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megszűnése folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre."
(2) A Vet. 99/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az átvétel időpontjában az átadó és az átvétellel érintett felhasználók közötti villamosenergia-vásárlási szerződés - a felek elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett - e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvétellel érintett felhasználók és az átvevő között e törvény erejénél fogva az átadóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződés időbeli hatályával megegyező hatályú villamosenergiavásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatás biztosítására az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint."
(3) A Vet. 102/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz."
(4) A Vet. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"151. § (1) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint - megfelelési program végrehajtásának lezárultáig - kezeli a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.
(2) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából - a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig - kezeli a fogyasztó azonosításához szükséges, valamint védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat az elosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más elosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat az elosztó, valamint a villamosenergia-kereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli.
(3) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának 90/A. § szerinti kezdeményezése esetén a 99/C. § (1) bekezdése szerinti határozat kézhezvételének napjától a 99/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, villamosenergia-ellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó, valamint a fizető azonosításához, villamosenergia-ellátása biztosításához szükséges - az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított - személyes adatokat.
(4) Az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben jogszabályban meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyekre vonatkozó, a kedvezmény biztosításához szükséges, személyes adatokat a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak továbbítja. Az átvett személyes adatokat az átviteli rendszerirányító az elszámolás lezárultát követő 3 évig kezeli."
(5) A Vet. 177/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából kezeli a rendszerhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető a személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben az elosztó jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki."
65. § A Vet.
a) 27. § (5a) bekezdés nyitó szövegrészében a "nyilvántartásában kezelhető személyes adatok köre" szövegrész helyébe az "(5) bekezdés szerinti nyilvántartásában a műszaki biztonsági hatóság az alábbi személyes adatokat kezeli" szöveg,
b) 114/B. § (3) bekezdésében az "a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére" szövegrész helyébe a "kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat" szöveg,
c) 114/F. § (2) bekezdésében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, a "megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe az "adatokat" szöveg,
d) 114/F. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, a záró szövegrészében a "családi- és utónév, születési név és lakcím adatok megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe a "személyes adatokat, így családi és utónevét, születési nevét és lakcímét" szöveg,
e) 159. § (6) bekezdés 1. pontjában a "személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint Vhr.-ben meghatározott egyéb" szövegrész helyébe a "jogszabályban meghatározott" szöveg
lép.
66. § Hatályát veszti a Vet.
a) 40. § (5) bekezdésében a "- természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint -" szövegrész,
b) 99/C. § (7) bekezdés a) pont ad) alpontjában az "a 151. § (1) bekezdés alapján" szövegrész,
c) 99/C. § (7) bekezdés e) pont eb) alpontjában az "a 151. § (1c) bekezdésére figyelemmel a 151. § (1) bekezdése alapján" szövegrész,
d) 159. § (6) bekezdésében az "és adatvédelemmel" szövegrész.
31. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
67. § Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 1. és 2. pontja.
32. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
68. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
a) 30. § (2) bekezdés c) pontjában és 35. § (2) bekezdés c) pontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg,
b) 118. § (4) bekezdés d) pontjában a "magyar szabályozással" szövegrész helyébe a "jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival" szöveg,
c) 118. § (4) bekezdés f) pontjában az "árutőzsdei szolgáltatótól" szövegrész helyébe az "árutőzsdei szolgáltatótól, valamint ha a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti" szöveg,
d) 120. § e) pont ea) alpontjában az "írásban" szövegrész helyébe a "kifejezetten" szöveg,
e) 120. § e) pont eb) és ec) alpontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg
lép.
33. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása
69. § (1) A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni."
(2) A Hgtv. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 13. pontjában meghatározott genetikai adat e törvény alkalmazásában a humángenetikai vizsgálat és a humángenetikai kutatás céljából kezelhető."
(3) A Hgtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Humángenetikai kutatás céljából csak anonimizált, kódolt vagy pszeudonimizált genetikai minta, illetve adat továbbítható harmadik országba, és csak abban az esetben, ha az adott ország joga legalább az e törvényben, továbbá az általános adatvédelmi rendelet V. fejezetében meghatározott adatvédelmet biztosítja. Kódolt genetikai minta és adat harmadik országba történő továbbítása során a személyazonosításra alkalmassá tételhez szükséges kódkulcs nem továbbítható."
(4) A Hgtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Genetikai minta, illetve adat csak olyan harmadik országból hozható be, ahol az e törvény, illetve a (2) bekezdésben meghatározott követelmények biztosítottak."
70. § A Hgtv.
a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az "az (1) bekezdés a) pontja szerinti célból" szövegrész helyébe a "humángenetikai vizsgálat céljából" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az "az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból" szövegrész helyébe a "humángenetikai kutatás céljából" szöveg,
c) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az "adatvédelmi felelős" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg
lép.
71. § Hatályát veszti a Hgtv.
a) 3. § (1) bekezdés 3. pontja,
c) 28. § (5) bekezdésében az " , az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott" szövegrész.
34. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
72. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4) és (5) bekezdésében foglalt kedvezményekre."
(2) A Get. 121/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi szükséges adatot, előzetes értesítés nélkül beléphet a szállítási rendszerüzemeltető irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz."
(3) A Get. 125. § (1a)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a megfelelési ellenőrt munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztató engedélyes üzleti titkait, valamint - megfelelési program végrehajtásának lezárultáig - kezeli az engedélyesnél munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyja nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adatokat.
(1b) A földgázelosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli a védendő fogyasztó azonosításához szükséges, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat a földgázelosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más földgázelosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a földgázkereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat a földgázelosztó, valamint a földgázkereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli
(1c) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának az e törvény 115/A. § szerinti kezdeményezése esetén az e törvény 115/B. § (1) bekezdése szerinti visszavonó és a kijelölő határozat kézhezvételének napjától a 115/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, földgázellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó azonosításához és földgázellátása biztosításához szükséges - az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított - személyes adatokat."
(4) A Get. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából - kezeli a felhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a földgázelosztó jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki."
73. § A Get.
a) 61/C. § (3) bekezdésében az "a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére" szövegrész helyébe az "és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat" szöveg,
b) 61/G. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, záró szövegrészében az "adatok megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe az "adatokat" szöveg,
c) 61/G. § (3) bekezdésében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, a "családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe a "személyes adatokat, így családi és utónevét, születési nevét és lakcímét" szöveg,
d) 127. § q) pontjában a "személyes adatok gyűjtésére vonatkozó - törvényben előírt -, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb" szövegrész helyébe a "jogszabályban meghatározott" szöveg
lép.
74. § Hatályát veszti a Get.
a) 100. § (2) bekezdésében a "- természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint -" szövegrész,
b) 115/B. § (6) bekezdés e) pont ea)-ed) alpontja,
c) 125. § (1) és (2)-(5) bekezdése,
d) 127. § s) pontjában az " , amelyeket köteles az Ákr. adatkezelésre vonatkozó szabályai szerint kezelni" szövegrész.
35. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
75. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közjegyző a nemperes eljárás lefolytatása céljából a nemperes eljárással összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A közjegyző e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében egyebekben a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak."
36. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
76. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Ébt.) 38. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]
"c) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,
d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget."
77. § Hatályát veszti az Ébt.
a) 38. § (2) bekezdés b) pontjában a "továbbá",
b) 16. § (3) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben"
szövegrész.
37. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
78. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 90/E. § (2) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben" szövegrész.
38. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
79. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a) 87. § (2) bekezdésében az "érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból" szövegrész helyébe az "érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása során" szöveg,
b) 87. § (3) bekezdésében az "annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor" szövegrész helyébe a "kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti" szöveg
lép.
39. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
80. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 54. § (6) bekezdésében a "jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi szabályozással rendelkeznek" szövegrész helyébe a "jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően jogosult személyes adatot harmadik országba továbbítani" szöveg lép.
40. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
81. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló, az érdekképviselet képviselőjének nevére és szakszervezeti hovatartozására vonatkozó személyes adatokat az ÁRMB határozatának véglegessé válását követően ötévente felülvizsgálja. Ha az ÁRMB öt éven belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a korábbi határozat alapjául szolgáló személyes adatokat az új határozat véglegessé válását követő 30 nap elteltével kell törölni."
41. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
82. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a) 12. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján az érintettet megillető tájékoztatást" szövegrész helyébe az "az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának biztosítását" szöveg, az "az érintettnek a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatása" szövegrész helyébe az "e jog gyakorlása" szöveg,
b) 12. § (2) bekezdésében az "érintett jogaival kapcsolatban egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy bíróság előtti jogérvényesítés" szövegrész helyébe az "érintett jogainak bíróság előtti érvényesítése" szöveg
lép.
42. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
83. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 78. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvből a kizárólag a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv)
"d) biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását."
84. § Az At.
a) 77. § e) pontjában az "az érintett számára teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást" szövegrész helyébe a "biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,
b) 78. § (2) bekezdésében az "az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről" szövegrész helyébe az "a levéltár biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,
c) 79. §-ában a "szerinti tájékoztatás" szövegrész helyébe a "szerinti hozzáférési jog gyakorlásának biztosítása" szöveg,
d) 92. § (1) bekezdésében a "nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe a "nyilvántartó szerv az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként" szöveg,
e) 92. § (2) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti" szövegrész helyébe az "az adatkezelési tevékenységek nyilvántartására előírt" szöveg,
f) 93. § (1) bekezdés b) pontjában az "érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatása céljából" szövegrész helyébe az "érintett a személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának biztosítása céljából" szöveg,
g) 93. § (2) bekezdésében az "az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását" szövegrész helyébe az "az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának biztosítását" szöveg,
h) 93/A. § (4) bekezdésében az "Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti különleges adatok" szövegrész helyébe a "Különleges adatok" szöveg
lép.
43. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
85. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását."
(2) A NAV tv. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett adatáttovábbításról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza."
(3) A NAV tv. "Egyéb adatkezelés" című alcíme a következő 80/B. és 80/C. §-sal egészül ki:
"80/B. § A NAV az adott naptári évben keletkezett adatok összessége tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adat keletkezésének évét követően 5 évente felülvizsgálja, hogy az általa kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e. Ezen felülvizsgálat dokumentálásával kapcsolatos eljárásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései irányadóak. 80/C. § A NAV első alkalommal 2021. május 25-ig törli az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt azon személyes adatot, amelynek kezelése az adatkezelés céljának megvalósulására tekintettel már nem szükséges."
44. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
86. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
a) 27. § (3) bekezdésében a "különleges személyes adatot kezelhet, de az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat esetében" szövegrész helyébe a "különleges adatot és bűnügyi személyes adatot kezelhet, de - az egészségügyi adat és a bűnügyi személyes adat kivételével - azok tekintetében" szöveg,
b) 27. § (4) bekezdésében a "személyes adatai, illetve különleges személyes adatai" szövegrész helyébe a "személyes adatai" szöveg,
c) 27. § (6) bekezdésében a "szereplő személyes adatokat és különleges személyes adatokat - az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat kivételével - kezelheti" szövegrész helyébe a "szereplő, különleges adatnak nem minősülő személyes adatokat, valamint egészségügyi adatokat és bűnügyi személyes adatokat kezelheti" szöveg,
d) 27. § (7) bekezdésében az "az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve nyomozó hatósági vagy bírósági megkeresés teljesítése céljából továbbíthatja az illetékes szervezet részére" szövegrész helyébe a "egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése céljából továbbíthatja" szöveg,
e) 27. § (8) bekezdésében az "az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges" szövegrész helyébe az "egészségügyi adatot és bűnügyi" szöveg, és a "de legfeljebb a kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "de legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig" szöveg,
f) 32. § (4) bekezdésében az "az Infotv. 3. § 3. pontjába tartozó különleges személyes" szövegrész helyébe a "különleges" szöveg
lép.
45. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
87. § Hatályát veszti a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 5. § (3) bekezdésében a " , figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltakra" szövegrész.
46. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
88. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 53. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)
"h) a bejelentés tárgya nem tartozik a hatáskörébe és a rendelkezésre álló adatok alapján a bejelentés tárgya tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv kiléte nem állapítható meg."
(2) Az Infotv. 71. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) A Hatóság megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi az illetékességi területén folytatott, a Hatóság által a megkeresésben megjelölt adatkezelés tényleges körülményeit, így különösen a kezelt személyes adatok körét, a személyes adatokkal végzett műveleteket és e műveletek eszközeit, továbbá az adatkezelő által alkalmazott technikai és szervezési intézkedéseket."
89. § Az Infotv.
a) 2. § (2) bekezdésében az "55. § (1) és (2)" szövegrész helyébe az "55. § (1)-(2)" szöveg, a "bekezdésében és az 1. mellékletben" szövegrész helyébe a "bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben" szöveg,
b) 2. § (5) bekezdés b) pontjában a "de az adatkezelő vagy az általa" szövegrész helyébe a "de az adatkezelő" szöveg,
c) 53. § (3) bekezdés f) pontjában a "nem felel meg, vagy" szövegrész helyébe a "nem felel meg," szöveg,
d) 53. § (3) bekezdés g) pontjában a "folytat." szövegrész helyébe a "folytat, vagy" szöveg,
e) 60/A. § (1) bekezdésében a "százhúsz" szövegrész helyébe a "százötven" szöveg
lép.
47. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
90. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 18/A. § (8) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a minősített önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának elrendelése, az önkéntes mentőszervezet tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság ellenőrzése érdekében a minősített önkéntes mentőszervezetekről és azok tagjairól vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) kezeli a tag]
"j) vezetői engedélye kategóriáját."
(2) A Kat. 24/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezeli azon személy lakcímét és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának számát, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták."
(3) A Kat. 71. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A katasztrófák elleni védekezési feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a megyei, fővárosi védelmi bizottságok tagjainak, a helyi védelmi bizottságok tagjainak, a polgármestereknek, a kormányzati koordinációs szervbe delegált szakértőknek, a közbiztonsági referenseknek, az eseménykezelésben érintett gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőinek, kapcsolattartóinak és szakértőinek családi és utónevét, telefonszámát, e-mail elérhetőségét, munkahelyére, szervezeti beosztására vonatkozó adatait kezeli.
(7b) A (7a) bekezdésben meghatározott adatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az érintettől vagy annak munkáltatójától gyűjti."
(4) A Kat. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonsági, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt hatósági eljárások során és az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a bírságfizetés teljesítését követő 30. napig az alábbi személyes adatokat kezeli:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,
c) a nem természetes személy ügyfél
ca) cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma,
cb) természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint
e) az üggyel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai."
91. § A Kat. a következő VII/B. fejezettel egészül ki:
"VII/B. FEJEZET
KÉPFELVÉTEL, HANGFELVÉTEL, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÉSZÍTÉSE
79/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben a hatósági ellenőrzéssel vagy beavatkozással érintett személyekről, tárgyakról, azok környezetéről, a beavatkozási eseményekről, a katasztrófavédelmi feladatellátás szempontjából lényeges körülményről képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, valamint ilyen felvételt - szolgálati feladatainak ellátása érdekében, valamint oktatási célból - felhasználhat.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv
a) épületein a készenléti járművek akadálytalan kihajtása céljából,
b) objektumain és objektumaiban a szakfelszerelések és egyéb vagyontárgyak feladatellátáshoz szükséges rendelkezésre állásának biztosítása céljából,
c) a készenléti járműveken az azokon található szakfelszereléseknek az azonnali, akadálymentes feladatellátás céljából történő használata érdekében,
d) a készenléti járműveken a beavatkozás eseményeinek képi rögzítése és elemzése céljából
bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, felvételt készíthet és rögzíthet.
(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a képfelvevők elhelyezésével összefüggő adatkezelési információkat, valamint az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről történő tájékoztatást a képfelvevőt üzemeltető hivatásos katasztrófavédelmi szerv honlapján is közzéteszi.
(4) A képfelvevő által megfigyelt területen a területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről, valamint az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről.
(5) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerint készített, személyes adatot tartalmazó felvétel, kizárólag bírósági, hatósági eljárásban, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.
(6) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján készített felvételek kizárólag anonimizált formában mutathatóak be oktatási célból vagy hozhatóak nyilvánosságra.
(7) Az (1) és (2) bekezdés alapján készített felvétel egyedi ügyhöz kapcsolódó adatkérés alapján - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, közigazgatási hatósági, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat, terrorizmust elhárító szerv, közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság részére továbbítható. A felvétel a jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére is továbbítható, adatigénylési kérelem alapján.
(8) A felvételt, ha arra az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott célból nincs szükség, harminc napon belül törölni kell.
(9) Ha a felvétel felhasználására hatósági eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.
(10) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a felvétel kezelése során köteles megtenni a szükséges szervezési, technikai és adatbiztonsági intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett személy személyes adatainak, különösen magántitkának és magánélete körülményeinek illetéktelen személy tudomására jutását.
(11) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy a felvételt annak kezelője a felvétel továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.
(12) A (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított nyolc napon belül van lehetőség.
(13) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére, illetve a büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság adatszolgáltatás kérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell."
92. § A Kat.
a) 18/A. § (8) bekezdésében a "belépési jogosultság ellenőrzése érdekében" szövegrész helyébe a "belépési jogosultság ellenőrzése, felkészítések és gyakorlatok megszervezése érdekében" szöveg,
b) 71. § (1) bekezdés a) pontjában a "szervezeti beosztásra vonatkozó adatok" szövegrész helyébe a "szervezeti beosztásra vonatkozó adatok, telefonszám, elektronikus levélcím" szöveg,
c) 71. § (2) bekezdésében a "vonatkozó adatokat kezeli." szövegrész helyébe a "vonatkozó adatokat kezeli, valamint annak vezetői és kapcsolattartói családi és utónevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, munkahelyére, szervezeti beosztására vonatkozó adatokat kezeli." szöveg,
d) 71. § (3) bekezdés d) pontjában az "a közúti" szövegrész helyébe az "a központi közúti" szöveg
lép.
48. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása
93. § Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9. § (2) bekezdés g) pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi szabályai megtartásával" szövegrész.
49. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
94. § Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésében az "- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben -" szövegrész.
50. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
95. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (8) bekezdésében a "valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő -" szövegrész helyébe a "valamint - a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával -" szöveg lép.
51. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
96. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 52/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenysége során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából - a felhasználó személyes adatait kezeli. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki."
97. § A Vksztv. 61. és 61/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"61. § (1) Az ellátásért felelős az e törvényben meghatározott együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából - az adatkezelési cél fennállása időtartama alatt - kezeli a felhasználó azonosításához szükséges adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.
(2) Az ellátásért felelős az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából az (1) bekezdésben meghatározott, a felhasználó azonosításához szükséges adatot a 15. § (2) bekezdés szerinti üzemeltetési jogviszony létrejöttével egyidejűleg továbbítja a víziközmű-szolgáltató részére, amely adatot a víziközmű-szolgáltató az ellátási terület birtokba vételéig kezeli.
(3) A közérdekű üzemeltető a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat kézhezvételének napjától a Hivatal kijelölő határozatában meghatározott birtokba lépése időpontjáig az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából kezeli a felhasználó azonosításához szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot.
61/A. § (1) A víziközmű-szolgáltató a védendő felhasználókat megillető kedvezmények biztosítása céljából kezeli az 58/A. § (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultság fennállását igazoló személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó adatokat.
(2) A védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételt a felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (4) bekezdésben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - iratokat.
(3) A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő felhasználót 8 napon belül írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy
a) a nyilvántartás szerint a védendő felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe,
b) az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és módon biztosít lehetőséget a víziközmű-szolgáltató, valamint
c) a védendő felhasználónak a (6) bekezdésben meghatározott feladatait milyen módon és formában kell teljesítenie.
(4) A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a felhasználó kérelmére igazolja
a) a jegyző, hogy a felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási helyen,
b) a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő felhasználó részesül az adott ellátásban, illetve, hogy a védendő felhasználói jogosultságot a felhasználó egészségi állapota alapozza meg.
(5) A jegyző és az ellátást megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
(6) A védendő felhasználók nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerint köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Határozott időre megállapított védettség esetén a védendő felhasználó a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, továbbá a védettség lejáratának évében mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól. Az a fogyatékkal élő felhasználó, aki esetében szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.
(7) Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása miatt a lakossági felhasználó már nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja, az 58/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre való jogosultság megszűnik. Az (1) bekezdés szerinti célból kezelt adatot a víziközmű-szolgáltató a jogosultság megszűnését követően további 5 évig kezeli."
98. § A Vksztv. 21. § a) pontjában a "nevét és címét" szövegrész helyébe az "és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok 61. §-ban meghatározott adatait" szöveg lép.
99. § Hatályát veszti a Vksztv. 21. § b) pontja.
52. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
100. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell."
(2) Az Mt. a 9. §-t követően a következő 5/A. alcím címmel egészül ki:
"5/A. Adatkezelés"
(3) Az Mt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § (1) A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.
(2) A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet e törvény Harmadik Részében meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján okirat bemutatása követelhető.
(4) A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
(5) A munkáltató az (1)-(4) bekezdésen alapuló adatkezeléséről az érintettet írásban tájékoztatja."
(4) Az Mt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) A munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely
a) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy
b) törvényben védett jelentős érdek
súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában jelentős védett érdek különösen
a) a legalább "Bizalmas!" minősítési szintű minősített adatok védelméhez,
b) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez,
c) a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez,
d) a nukleáris anyagok őrzéséhez,
e) a Btk. szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez
fűződő érdek.
(3) A munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a (4) bekezdésben foglaltak szerint a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.
(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása
a) a munkáltató jelentős vagyoni érdeke,
b) törvény által védett titok, vagy
c) a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti törvény által védett érdek
sérelmének veszélyével járna.
(5) A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meghatározza."
(5) Az Mt. a 6. alcím címét megelőzően a következő 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § (1) A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.
(2) A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (a továbbiakban: számítástechnikai eszköz) - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.
(3) A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.
(4) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.
(5) A (3) bekezdést alkalmazni kell, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ."
(6) Az Mt. 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,)
"b) a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (5) bekezdésében, a 11. § (5) bekezdésében, a 11/A. § (1) bekezdésében, a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében és a 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik."
(7) Az Mt. a következő 300. §-sal egészül ki:
"300. § A 10-11. §, valamint a 11/A. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. árpilis 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
101. § Az Mt. 196. § (1) bekezdésében az "információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz)" szövegrész helyébe a "számítástechnikai eszközzel" szöveg lép.
102. § Hatályát veszti az Mt.
a) 197. § (2) és (3) bekezdése,
b) 213. § d) pontja.
53. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
103. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szabálysértési nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza."
54. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
104. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 112. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az Országgyűlés Hivatala a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott
a) nevét,
b) születési nevét,
c) születési helyét és idejét,
d) nemét,
e) anyja születési családi és utónevét,
f) állampolgárságát,
g) társadalombiztosítási azonosító jelét,
h) adóazonosító jelét,
i) legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratának adatait,
j) juttatásaira vonatkozó adatokat, valamint
k) jogviszonyának időtartamára vonatkozó adatokat
a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kezeli.
(4b) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazott a jogviszony megszűnésétől számított tíz év elteltével írásban kérheti a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából kezelt adatai törlését.
(4c) A (4a) bekezdésen túl az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott
a) fizetési számlájának számát,
b) lakcímét,
c) értesítési címét és
d) telefonszámát
a jogviszony megszűnésétől számított egy évig kezeli."
105. § Az Ogytv. Ötödik része a következő XII/B. Fejezettel egészül ki:
"XII/B. FEJEZET
ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
40/G. Az Országgyűlés Hivatala adatkezelési tevékenysége
124/U. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott célokból, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy
a) családi és utónevét,
b) születési helyét,
c) születési idejét,
d) anyja születési családi és utónevét,
e) lakcímét,
f) értesítési címét,
g) telefonszámát,
h) fizetési számlájának számát,
i) társadalombiztosítási azonosító jelét,
j) adóazonosító jelét,
k) tiszteletdíjára és egyéb juttatásaira vonatkozó adatokat és
l) országgyűlési képviselői jogviszonyának időtartamára vonatkozó adatot.
(2) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés szerinti személyes adatok közül - a 123. § (1) bekezdése szerinti, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, döntéselőkészítési és ügyviteli feladatainak ellátása érdekében -
a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti személyes adatot az Országgyűlés Hivatalával, a házelnökkel történő és az országgyűlési képviselői tevékenységgel összefüggő kapcsolattartás, a képviselői tevékenység ellátásához szükséges, különösen a 111. § (4)-(6) bekezdésében foglalt tájékoztatás megadása, valamint az országgyűlési képviselő részére járó javadalmazás biztosítása és a 112. § (1) bekezdése szerinti adminisztrációs feladatai ellátása, továbbá - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyes adatok esetében - az országgyűlési képviselő személyének névazonosság esetén történő azonosítása,
b) az (1) bekezdés h)-k) pontja szerinti személyes adatot az országgyűlési képviselő részére járó javadalmazás biztosítása és a 112. § (1) bekezdése szerinti adminisztrációs feladatok ellátása,
c) az (1) bekezdés a)-d) és i)-l) pontja szerinti személyes adatot - az (1) bekezdés a)-d) pontja tekintetében az a) pont, az (1) bekezdés i)-k) pontja tekintetében a b) pont szerinti adatkezelési célokon túlmenően - a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság igazolása
céljából, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli.
(3) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés e)-g) és h) pontja szerinti személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével törli, amelyben az érintett személy országgyűlési képviselői megbízatással rendelkezett.
(4) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés a)-d) és pontja szerinti személyes adatot - a (2) bekezdés c) pontja szerinti célból - az országgyűlési képviselői megbízatás megszűnésétől számított ötven évig kezeli. Ismételt képviselői megbízatás esetén az adatkezelés e bekezdésben meghatározott időtartama a legutóbbi képviselői megbízatás megszűnésekor kezdődik.
40/H. Az Országházba, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére belépést, valamint a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtást rögzítő elektronikus rendszer
124/V. § (1) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a belépést rögzítő elektronikus rendszerben (a továbbiakban: beléptető rendszer) nyilvántartja az Országházba, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére állandó belépési engedéllyel rendelkező személy
a) családi nevét és utónevét,
b) születési helyét és idejét,
c) anyja születési családi és utónevét,
d) arcképmását,
e) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusát és okmányazonosítóját, illetve, ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor az okmányt kiállító ország megnevezését és a belépő személy állampolgárságát is, valamint
f) belépésre jogosító igazolványának számát.
(2) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a beléptető rendszerben nyilvántartja az (1) bekezdésben jelzett épületekbe tartós belépési engedéllyel rendelkező személy
a) családi nevét és utónevét,
b) születési helyét és idejét,
c) anyja születési családi és utónevét, valamint
d) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti állandó vagy tartós belépési engedéllyel rendelkező személy esetében
a) az (1) és (2) bekezdés szerinti személyes adatot a jogosultság megszűnésétől számított,
b) a beléptető rendszerben keletkezett, a be- és kilépés helyét és időpontját, valamint a belépést kezdeményező személy nevét rögzítő adatokat (a továbbiakban: belépést dokumentáló adatok) a keletkezésüktől számított
öt év elteltével törölni kell.
(4) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a beléptető rendszerben nyilvántartja az (1) bekezdésben meghatározott épületekbe eseti belépési engedéllyel rendelkező személy
a) családi nevét és utónevét,
b) születési idejét, valamint
c) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját, illetve, ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor az okmányt kiállító ország megnevezését és a belépő személy állampolgárságát is.
(5) A (4) bekezdés szerinti eseti belépési engedéllyel rendelkező személy valamennyi személyes adatát, továbbá a belépést dokumentáló adatokat a belépés napjától számított öt év elteltével törölni kell.
(6) Az Országgyűlés Hivatala a belépést megtagadó döntésben meghatározott ideig, de legfeljebb a döntés meghozatalának napjától számított öt évig a beléptető rendszerben nyilvántartja az 54. § (6) bekezdésében meghatározott személy
a) családi nevét és utónevét,
b) születési idejét, valamint
c) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját.
(7) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából nyilvántartja a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtási engedéllyel rendelkező személy
a) családi nevét és utónevét,
b) a gépjármű típusát, színét és forgalmi rendszámát.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból az állandó behajtási engedéllyel rendelkező személy esetében
a) a (7) bekezdés szerinti személyes adatot a jogosultság megszűnésétől számított,
b) a nyilvántartási rendszerben keletkezett, a belépést dokumentáló adatokat a keletkezésüktől számított öt év elteltével törölni kell.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból az eseti behajtási engedéllyel rendelkező személy valamennyi személyes adatát, továbbá a belépést dokumentáló adatokat a belépés napjától számított öt év elteltével törölni kell.
(10) A beléptető rendszer, valamint a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtást nyilvántartó rendszer a belépő személyről, illetve a be- és kihajtó gépjárműről a belépési, illetve a behajtási jogosultság ellenőrzése, a belépő személy vagy a behajtó gépjármű azonosságának megállapítása, és az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése vagy megszüntetése érdekében a belépés vagy be- és kihajtás időpontjában pillanatfelvételt készít. A pillanatfelvételt a rögzítéstől számított harminc nap elteltével törölni kell.
(11) Az (1), (2), (4), (7) és (10) bekezdésben meghatározott adatokból - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a nyomozó hatóság, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.
(12) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott épületekbe belépni szándékozó személy személyazonosságának megállapítása és a beléptetés végrehajtása céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a beléptető rendszerben az adott naptári napon belépő személy nevéhez, születési idejéhez, a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítójához, a belépésre jogosító igazolvány számához, valamint azon személy arcképmásához, akinél ezt a beléptető rendszer kezeli.
(13) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (6) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a beléptető rendszerben a (6) bekezdésben szereplő, belépésre nem jogosult személy nevéhez, születési idejéhez, valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítójához.
(14) Az Országgyűlés Hivatala a behajtási jogosultság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a (7) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerhez."
106. § (1) Az Ogytv. 125. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlési Őrség)
"c) az Országgyűlés Hivatalával együttműködve biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,"
(2) Az Ogytv. a 136. §-át követően a következő 43/A. alcím címmel egészül ki:
"43/A. Az Országgyűlési Őrség adatkezelési tevékenysége"
(3) Az Ogytv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"137. § (1) Az Országgyűlési Őrség a 125. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során az intézkedéssel érintett személy családi nevét és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, - nem magyar állampolgár esetében az állampolgárságát is -, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, lakcímét, értesítési címét, valamint az intézkedéssel összefüggő adatait kezeli.
(2) Az Országgyűlési Őrség - az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésén túl - a 125. § (2) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátása során az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készít.
(3) Az Országgyűlési Őrség a 125. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladata ellátása során a házelnök szállítására használt gépjármű külső környezete megfigyelésére képfelvevő eszközt alkalmaz és képfelvételt készít.
(4) Az Országgyűlési Őrség elektronikus megfigyelőrendszer működtetése útján képfelvételt a 125. § (2) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátásának támogatása, az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek, valamint a házelnök tartózkodási helye biztosítása, a létesítményekben tartózkodók biztonsága, az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása és kivizsgálásának elősegítése, a jogsértések észlelése és megelőzése, az elkövető tettenérése céljából készít, illetve kezel.
(5) A (4) bekezdés szerinti elektronikus megfigyelőrendszer kialakítása során kamera nem helyezhető el olyan helyen, ahol a megfigyelés és az adatrögzítés
a) az emberi méltóságot sértheti, vagy
b) az Országgyűlés illetéktelen befolyástól mentes, zavartalan működéséhez fűződő közérdeket veszélyezteti.
(6) Az Országgyűlési Őrség az ügyeleti szolgálatához beérkezett hívásokat az elsődleges intézkedések foganatosításának biztosítása érdekében rögzíti.
(7) Az Országgyűlési Őrség a (2)-(4) bekezdés alapján készített felvételt, illetve az abban szereplő személyes adatot
a) büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése, vagy
b) az országgyűlési őr intézkedése jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálata céljából használhatja fel.
(8) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése céljából használható fel.
(9) A (2)-(4) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat
a) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,
b) titkos információgyűjtés keretében,
c) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében, vagy
d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
továbbítható a megkereső, illetve adatszolgáltatást kérő, az eljárásra feladat- és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság vagy más közigazgatási hatósági eljárást lefolytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, továbbá az érintett személy részére.
(10) A (4) bekezdésben foglaltak alapján működtetett elektronikus megfigyelő rendszer által rögzített közterületi képfelvételekhez az Országgyűlési Őrség közvetlen elérést biztosít a rendezvénybiztosítási feladatok támogatása céljából, a rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv részére.
(11) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében a megkereső, illetve adatszolgáltatást kérő, az eljárásra feladat-és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság vagy más közigazgatási hatósági eljárást lefolytató szerv, továbbá az érintett személy részére továbbítható.
(12) A (2)-(4) és (6) bekezdés alapján rögzített felvételt - ha a (7)-(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség - a rögzítést követő harminc nap elteltével törölni kell.
(13) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a felvétel rögzítésétől számított harminc napon belül - a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével - kérheti, hogy a (7)-(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében az adatot annak kezelője a (12) bekezdés szerinti határidőben ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül nem kerül sor a megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.
(14) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő adatkezelés esetén az Országgyűlési Őrség az érintett területre belépő és ott tartózkodó személyek tájékoztatását elősegítő módon köteles
a) figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz, illetve
b) az Országgyűlési Őrség honlapján az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére, a megfigyelt területre, az adatkezelő és adatvédelmi tisztviselőjének személyére, az adatkezelés jogalapjára, céljára, időtartamára, a megismerésre jogosultak körére, az érintetti jogok érvényesítésének módjára vonatkozó tájékoztatót nyilvánosságra hozni, valamint a tájékoztatónak az Országgyűlés Hivatala honlapján való közzétételét kezdeményezni.
(15) A házelnök szállítására használt gépjárműben elhelyezett kamerán keresztüli megfigyelés esetén a (14) bekezdés szerinti tájékoztatót az Országgyűlési Őrség honlapján kell nyilvánosságra hozni. A gépjárműveket továbbá az adatkezelésre utaló jelzéssel kell ellátni."
(4) Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országgyűlési őr a feladata ellátása során)
"a) az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, vagy ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányt, valamint az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el,"
107. § Az Ogytv.
a) 29/A. § (6) bekezdésében a "független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit" szövegrész helyébe a "független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t" szöveg,
b) 54. § (1) bekezdésében a "valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére" szövegrész helyébe a "továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg,
c) 54. § (2) bekezdésében az "Országgyűlési Őrség e feladatkörével" szövegrész helyébe az "Országgyűlési Őrség és az Országgyűlés Hivatala e feladatkörével" szöveg,
d) 125. § (2) bekezdés b) és d) pontjában a "valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére" szövegrész helyébe a "továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg,
e) 138. § (1) bekezdés b) pontjában az "illetve az Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére" szövegrész helyébe az "az Országgyűlés Irodaházában, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg,
f) 145. § (4) bekezdésében a "valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére" szövegrész helyébe a "továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg
lép.
108. § Hatályát veszti az Ogytv.
a) 54. § (4) és (5) bekezdése,
b) 133. § (2a) és (2b) bekezdése.
55. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
109. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) A személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató és az e szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedésszervező, vasút-, trolibusz-, autóbusz-, hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője, valamint a 22. § (4a) bekezdése szerint működtetett közösségi kerékpáros rendszer vagy közösségi autóbérlő rendszer üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) az e szolgáltatással összefüggésben a járműveinek, a területén található berendezéseknek, eszközöknek, az utasoknak, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének és a nemzeti vagyon védelme céljából elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül kizárólag a (2)-(12) bekezdésben meghatározott feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt és kezelheti a rögzített képfelvételeket.
(2) Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti képfelvételt a tulajdonában vagy jogszerű használatában álló területen, a közforgalom számára nyitva álló helyen, a vasúti pályahálózaton, személyszállítási szolgáltatás céljára alkalmazott járművein, valamint a jegy- és bérletértékesítő berendezéseken készíthet.
(3) Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásáról köteles - a vakok és gyengénlátók, valamint idegen nyelvűek számára is értelmezhető módon - figyelemfelhívó jelzést, továbbá a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást elhelyezni
a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,
b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,
c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,
d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,
e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint
f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott hely a tájékoztatás elhelyezésére nem alkalmas, a tájékoztatást a vasúti pályaudvaron, autóbusz-állomáson, a szolgáltató Üzletszabályzatában és honlapján kell hozzáférhetővé tenni.
(5) Képfelvétel nem készíthető olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.
(6) A képfelvételt a rögzítéstől számított 16. napon törölni kell, ha annak felhasználására bírósági vagy hatósági eljárásban nem kerül sor.
(7) Akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak kezelője ne törölje a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.
(8) Megkeresés esetén a képfelvételt haladéktalanul meg kell küldeni a bíróság vagy hatóság részére.
(9) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, és az azt követő 30 napon belül a (8) bekezdés szerinti megkeresés nem érkezik a szolgáltatóhoz, a felvételt törölni kell.
(10) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból készített képfelvételt felhasználhatja
a) a szolgáltatását igénybe vevő személyeket,
b) a működtetésében lévő berendezések használóit,
c) a szolgáltató munkavállalóit, megbízottjait,
d) a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyeket, illetve poggyászaikat, és
e) a járműveket, berendezéseket és felszereléseket
ért balesetek, káresetek körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál tett panaszbejelentések kivizsgálásához.
(11) A (10) bekezdés szerinti vizsgálat időtartamával, de legfeljebb 45 nappal a (6) bekezdésben meghatározott időtartam meghosszabbodik.
(12) A vizsgálat során felhasznált képfelvételt a vizsgálat és az annak eredményeként tett intézkedések, illetve bírósági vagy hatósági eljárás esetén az azt lezáró határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 15. napon törölni kell."
(2) Az Sztv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vasúti társaság, valamint a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott kedvezményre jogosultak munkáltatója (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) az (1) bekezdés szerinti menetkedvezményre jogosult (5) bekezdésben meghatározott adatait kezeli."
(3) Az Sztv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A menetkedvezményre jogosultság biztosítása céljából menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatait a menetkedvezményre jogosultság megszűnését követő 5 évig kezeli."
110. § Hatályát veszti az Sztv.
a) 37. § (7) és (8) bekezdése,
b) 49. § (1) bekezdés j) pontjában az "a 7. § (2)-(4) bekezdésében," szövegrész.
56. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása
111. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tpftv.) 26. § (2) bekezdés b) pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások" szöveg lép.
112. § Hatályát veszti a Tpftv. 25. § (2) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti" szövegrész.
57. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása
113. § Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 89. § (6) bekezdése.
58. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
114. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 13. §-ában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak" szöveg lép.
59. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
115. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"54. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató a 6. §-ban meghatározott kötelezettsége ellátása céljából az egyetemes postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges személyes adatokat az 55. § (7) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.
(2) Az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése nem tehető függővé olyan személyes vagy más adat megadásától, vagy olyan célú adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat megtételétől, amely a postai szolgáltatás feladó által igényelt tartalmú elvégzéséhez nem szükséges."
(2) A Posta tv. 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni."
60. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása
116. § Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 34. § (3) bekezdésében a "22. §-a" szövegrész.
61. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
117. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 32/A. § (5) és (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A Koordináló szerv térítésmentesen jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlevőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől.
(5a) A közszolgáltató a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat az általa ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését követő 5 évig kezeli."
(2) A Htv. 69/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el)
"e) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről."
118. § A Htv.
a) 32/A. § (4) bekezdésében a "kezelheti, és részére átadhatók" szövegrész helyébe az "az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott," szöveg, az "adatok" szövegrész helyébe az "adatot" szöveg,
b) 38. § (3) bekezdésében a "gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Koordináló szerv felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül" szövegrész helyébe a "32/A. §-ban meghatározott állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó" szöveg,
c) 65. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "tarthatja nyilván" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg
lép.
119. § Hatályát veszti a Htv. 69/C. § (1) és (2) bekezdése.
62. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása
120. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) 12. alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:
"31/B. § (1) A hatóság elektronikus rendszert üzemeltet, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat - létesítményenként ÜHG azonosító alkalmazásával - kezeli a végzett tevékenység megszűnését, megszüntetését követő 30 évig, az alábbi célok érdekében:
a) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységére vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b) regisztrációs, nyilvántartási, valamint adatszolgáltatási, jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,
c) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az elektronikus rendszerben a hatóság kezeli a következő adatokat:
a) természetes személy esetében:
aa) név,
ab) beosztás,
ac) telefonszám, e-mail cím;
b) gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet esetében:
ba) név,
bb) székhely,
bc) cégjegyzékszám, ennek hiányában egyéb - az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,
bd) adószám,
be) környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ szám),
bf) levelezési cím,
bg) számlázási cím,
bh) fizetési számla szám;
c) létesítmény esetében:
ca) megnevezés,
cb) a levelezési cím, ha az nem egyezik az üzemeltetőével,
cc) környezetvédelmi területi jel (KTJ szám),
cd) egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító szám (KTJ IPPC létesítmény szám),
ce) egységes környezethasználati engedély (EKHE) kód,
cf) Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) kód;
cg) ÜHG azonosító;
d) a hatóság a)-c) ponttal összefüggő rendelkezései vonatkozásában:
da) hatósági döntés iktatószáma,
db) végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,
dc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, a figyelmeztetés ténye,
dd) a számlavezetési és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota; továbbá
e) minden egyéb olyan adatot, amelynek szolgáltatására az ÜHG azonosítóval rendelkező üzemeltető a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályban foglalt rendelkezés szerint köteles.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elektronikus rendszer hatósági nyilvántartás, amely a létesítmények üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásaira vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.
(4) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az érintettek kötelesek a hatóságnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a hatóság által az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni."
(2) Az Ügkr. 39. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"w) a 31/B. § szerinti elektronikus nyilvántartás vezetésére, a regisztrációra, az adatszolgáltatásra, a jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat, és a megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait"
(rendeletben állapítsa meg.)
63. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása
121. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5/G. § (1) A Hivatal a védett adatot más hatóságnak vagy szervnek jogszabályban meghatározott együttműködés keretében átadja.
(2) A Hivatal törvény által meghatározott feladat- és hatáskörében a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a természetes személyazonosító adatai mellett a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője
a) lakcímét,
b) az eljárásban kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, valamint
c) törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatait
az eljárás végleges döntéssel történő befejezését vagy az ügy lezárását követő 5 évig kezeli.
(3) A Hivatal a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (5) bekezdés 4. pontjában, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § ly) pontjában, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5. § (2) bekezdésében foglalt feladata ellátásához az engedélyestől, valamint a víziközmű-szolgáltatótól adatot kérhet, és legfeljebb 12 hónapig kezeli a felhasználó nevét, a felhasználó által kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, a felhasználási hely adatait, valamint az ügyfélszolgálat felhasználó általi felkeresésének idejére, céljára és módjára vonatkozó adatokat. Ha a Hivatal a feladat ellátásához közreműködőként adatfeldolgozót vesz igénybe, akkor az adatfeldolgozó személyére vonatkozó információkat a Hivatal honlapján közzéteszi."
64. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
122. § Hatályát veszti az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 15. § (10) bekezdésében az "az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény," szövegrész.
65. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása
123. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés
a) 14a. pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.)" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben" szöveg,
b) 32a. pontjában az "az Infotv. szerinti személyes adat, különleges adat" szövegrész helyébe az "a személyes adat" szöveg
lép.
66. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
124. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 14/A. §
a) (1) bekezdésében az "adatai kezelésére vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatásra" szövegrész helyébe az "adataihoz való hozzáférésre" szöveg,
b) (2) bekezdésében az "érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból" szövegrész helyébe az "érintettnek" szöveg,
c) (4) bekezdésében az "annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor" szövegrész helyébe a "kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti" szöveg,
d) (6) bekezdésében a "törvényi rendelkezések" szövegrész helyébe az "előírások" szöveg
lép.
67. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
125. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
b) 104. § (2) bekezdés g) pontjában az "Infotv. 5. § (2) bekezdés a) pont szerinti" szövegrész.
68. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény módosítása
126. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § (1) A foglalkoztatói szervezet - jogszerű és prudens működése érdekében - a jogszabályok, valamint a 13. § szerinti magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) hozhat létre, amelynek keretei között a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy megszüntetéséhez méltányolható jogos érdekük fűződik (a továbbiakban: bejelentő).
(2) A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a foglalkoztatói szervezet honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást tesz közzé.
(3) A foglalkoztatói szervezet a bejelentési rendszer keretei között
a) a bejelentőnek és
b) annak a személynek,
ba) akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy
bb) aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet [a továbbiakban a ba) és bb) alpont együtt: a bejelentésben érintett személy]
a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait - ideértve a különleges adatokat és a bűnügyi személyes adatokat is - kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelheti és a bejelentővédelmi ügyvéd, illetve a bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatja.
(4) A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.
(5) A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére a 3. § (3) bekezdésében és - a bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében - a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A bejelentés megtételekor a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. Jogi személy bejelentő a bejelentés megtételekor köteles megadni székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét. A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát - ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja - a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik."
(2) A Pkbtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén kerülhet sor."
(3) A Pkbtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bejelentést a foglalkoztatói szervezet az általa meghatározott eljárásrendben kivizsgálja és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja."
(4) A Pkbtv. 16. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A bejelentések fogadásával vagy kivizsgálásával szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd, a bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. (1b) A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha
a) a bejelentő a bejelentést személyazonosságának felfedése nélkül tette meg,
b) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,
c) a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap elteltét követően tette meg a bejelentő,
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban."
(5) A Pkbtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kell kivizsgálni, amely határidőtől - név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével - csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a három hónapot nem haladhatja meg."
(6) A Pkbtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy (a továbbiakban: megbízó) a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására. A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja."
127. § A Pkbtv.
a) 15. § (2) bekezdésében a "kivizsgálás" szövegrész helyébe a "vizsgálat" szöveg,
b) 15. § (3) bekezdésében a "rá vonatkozó bejelentésről, az Infotv. alapján" szövegrész helyébe a "bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt" szöveg,
c) 15. § (3) bekezdésében az "érintett a" szövegrész helyébe az "érintett személy a" szöveg,
d) 16. § (6) bekezdésében a "bejelentő személlyel" szövegrész helyébe a "bejelentővel" szöveg,
e) 16. § (6) bekezdésében a "munkáltatói bejelentési rendszerben" szövegrész helyébe a "bejelentési rendszer keretei között" szöveg,
f) 17. § (4) bekezdésében az "az ügyvédnek 15" szövegrész helyébe az "a bejelentővédelmi ügyvédnek tizenöt" szöveg,
g) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a "megbízója" szövegrész helyébe a "megbízó" szöveg,
h) 18. § (1) bekezdés e) pontjában a "megbízó jogi személy" szövegrész helyébe a "megbízó" szöveg,
i) 18. § (2) bekezdésében az "az őt megbízó jogi személyhez továbbítja, de a bejelentő személyének megállapítását" szövegrész helyébe az "a megbízóhoz továbbítja, de a bejelentő azonosítását" szöveg
lép.
69. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása
128. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza."
70. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
129. § Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató, valamint a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató és a hulladékgazdálkodási közszolgáltató (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) az akadálymentes számla kiállítását megtagadhatja, ha a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti kérelemével egyidejűleg a fogyatékosságának tényét - fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációval vagy más hitelt érdemlő módon -nem igazolja. A fogyasztó - a változástól számított 15 napon belül - közli a szolgáltatóval, ha fogyatékossága a továbbiakban nem áll fenn. A közléssel egyidejűleg a szolgáltató a fogyasztó fogyatékosságára utaló adatot a nyilvántartásából törli."
71. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
130. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fisztv.) 60. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)
"a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,"
131. § A Fisztv. 62. § g) pontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg lép.
72. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
132. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)
"e) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,"
133. § A Hpt.
a) 19. § (3) bekezdés c) pontjában és 164. § h) pontjában a "magyar jogszabályok" szöveg helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg,
b) 68. § (4) bekezdés b) pontjában az "adatvédelmi felelőse" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselője" szöveg,
c) 172. § (8) bekezdésében a "jogszabályban" szövegrész helyébe a "jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában" szöveg
lép.
134. § Hatályát veszti a Hpt. 166/A. § (1) bekezdése.
73. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
135. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)
a) 28. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg
b) 199. § (2) bekezdés d) pontjában az "a magyar szabályozással" szövegrész helyébe az "az adatvédelmi jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival" szöveg
lép.
136. § Hatályát veszti a Kbftv.
a) 181. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott,",
b) 182. § (3) bekezdésében az "A Felügyelet a személyes adatok más felügyeleti hatóság részére történő továbbítása során a 95/46/EK irányelvben foglaltak figyelembe vételével jár el."
szövegrész.
74. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
137. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 139. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha)
"b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti."
138. § A Bit.
a) 136. §-ában az "írásbeli" szövegrész helyébe a "kifejezett" szöveg,
b) 140. § (1) bekezdés b) pontjában az "az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított" szövegrész helyébe az "az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel" szöveg,
c) 142. § (1) bekezdésében az "a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak" szövegrész helyébe az "a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak" szöveg,
d) 149. § (12) bekezdésében az "a az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást" szövegrész helyébe az "a személyes adataihoz való hozzáférést" szöveg,
e) 150. § (16) bekezdésében az "az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja" szövegrész helyébe az "a személyes adataihoz hozzáférést biztosít" szöveg,
f) 247. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 417. § (2) bekezdés c) és d) pontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg,
lép.
139. § Hatályát veszti a Bit. 147. § (2) bekezdésében az "- az Infotv.-ben meghatározott -" szövegrész.
75. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
140. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,)
"d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szolgálati viszony létesítését megelőzően, valamint a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizhetik, továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt az ezzel kapcsolatos nyilatkozat visszavonása a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,"
(2) A Hszt. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A hivatásos állomány tagjának 1. mellékletben meghatározott személyes és bűnügyi adatait, valamint a közeli hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét előbbi esetben a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező, utóbbi esetben a közeli hozzátartozó írásban tudomásul veszi."
(3) A Hszt. 42. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A rendvédelmi szervnek átadott 3. melléklet szerinti adatlapot a rendvédelmi szerv zárt borítékban továbbítja a kifogástalan életvitel ellenőrzését lefolytató szervnek."
(4) A Hszt. 178. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A hivatásos állomány tagja részére biztosítható vissza nem térítendő támogatás, költségtérítés vagy kedvezmény nyújtásával kapcsolatban keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybe vevő vagy költségtérítésben, kedvezményben részesülő tagjára, valamint a támogatással, költségtérítéssel, kedvezménnyel érintett egyéb személyre és a támogatásra, költségtérítésre vagy kedvezményre vonatkozó adatokat a támogatást, költségtérítést vagy kedvezményt igénybe vevő azonosítása, a kifizetések nyomon követése, a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, azok kizárólag a részükre továbbíthatók."
141. § A Hszt.
a) 42. § (3) bekezdés b) pontjában az "írásban hozzájárul" szövegrész helyébe az "a 3. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi az" szöveg, az "ellenőrzéséhez" szövegrész helyébe az "ellenőrzését" szöveg,
b) 42. § (6) bekezdésében a "kitölteni" szövegrész helyébe a "kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli" szöveg,
c) 82. § (1) bekezdés g) pontjában az "ellenőrzéséhez való hozzájárulását" szövegrész helyébe az "ellenőrzésével kapcsolatos, a 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát" szöveg
d) 178. § (2) bekezdésében az "a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból az illetmény" szövegrész helyébe a "a támogatással, juttatással érintett egyéb személyre, valamint a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény" szöveg,
e) 287/M. § (1) bekezdésében a "tartalma szerint történő hozzájárulás" szövegrész helyébe a "szerinti nyilatkozat megtétele" szöveg,
f) 287/M. § (2) bekezdésében az "ellenőrzéshez történő hozzájárulással" szövegrész helyébe a "kifogástalan életvitel ellenőrzés lehetőségének tudomásulvételével" szöveg, a "hozzájárulás" szövegrész helyébe az "a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos, (1) bekezdés szerinti nyilatkozat" szöveg,
g) 288/E. § (6) bekezdés e) pontjában az "ellenőrzéséhez való hozzájárulását" szövegrész helyébe az "ellenőrzésével kapcsolatos, a 287/M. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát" szöveg,
h) 342/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "ellenőrzéshez történő hozzájárulás" szövegrész helyébe "ellenőrzés lehetőségének tudomásulvétele" szöveg,
i) 2. mellékletében az "igényelhet, amelyek megismeréséhez hozzájárulok." szövegrész helyébe az "igényelhet. Tudomásul veszem, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv ezen adatokat megismerheti." szöveg,
j) 3. mellékletében a "Hozzájárulok" szövegrész helyébe a "Tudomásul veszem" szöveg
lép.
142. § Hatályát veszti a Hszt. 42. § (3) bekezdés a) pontja.
76. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
143. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Energiatv.) 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Hivatal a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás véglegessé válásáig, valamint a névjegyzékből és a közreműködő szervezetek nyilvántartásából történő törlés időpontjától számított öt évig kezeli az (1) bekezdés szerinti adatokat."
144. § Hatályát veszti az Energiatv. 43. §-a.
77. A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása
145. § (1) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Akkreditálás iránti kérelmet)
"e) terméket, folyamatot, szolgáltatást tanúsító szervezet,"
(nyújthat be az akkreditáló szervhez.)
(2) A Natv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Külföldi országokból benyújtott akkreditálási kérelmekre indított akkreditálási eljárásért, a felügyeleti vizsgálati eljárásért, a rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásért, illetve az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért az Európai Akkreditálási Együttműködés határon átnyúló akkreditálási eljárásokban való közreműködésért, valamint a külföldi telephelyen végzett akkreditálási tevékenységért az akkreditáló szerv belső szabályzatban egyedi díjszabást állapíthat meg. Az egyedi díjszabásra vonatkozó szabályzatot a Nemzeti Akkreditáló Hatóság köteles évente felülvizsgálni."
(3) A Natv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az első felügyeleti vizsgálati eljárás iránti kérelmet az akkreditált státusz első megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb kétévente köteles benyújtani úgy, hogy a helyszíni szemlék között két évnél hosszabb idő nem telhet el."
146. § A Natv.
a) 3. § (1) bekezdésében az "akkreditálási szervezet, illetve természetes személy" szövegrész helyébe az "akkreditált szervezet, illetve akkreditált természetes személy" szöveg,
b) 4. alcímének címében, 8. § (1), (2) és (10) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 9. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, 9. § (2) bekezdés f) pontjában, 9. § (3) és (4) bekezdésében, 10. § nyitó szövegrészében, 10. § a), b), d) és g) pontjában a "természetes személy" szövegrész helyébe az "akkreditált természetes személy" szöveg,
c) 2. § (1) bekezdés a) pontjában, 6. alcímének címében, 12. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában a "természetes személyek" szövegrész helyébe az "akkreditált természetes személyek" szöveg,
d) 9. § (2) bekezdésében a "természetes személy" szövegrészek helyébe az "akkreditált természetes személy" szöveg,
e) 10. § f) pontjában a "szervezet vagy természetes" szövegrész helyébe az "akkreditált szervezet vagy az akkreditált természetes" szöveg,
f) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, a 16. § (8) bekezdésében a "természetes személyekről" szövegrész helyébe az "akkreditált természetes személyekről" szöveg
lép.
78. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
147. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Akenytv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvántartásból teljesített adatigénylésekről az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az adattovábbítási nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokról közvetlen adatkapcsolat útján tájékoztatja a központi szervet."
148. § Az Akenytv.
a) 5. § (2) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatással" szövegrész helyébe az "a polgár tájékoztatásával és személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlásával" szöveg,
b) 15. § (2) bekezdésében az "Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatás" szövegrész helyébe az "A polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása" szöveg,
c) 15. § (4) és (5) bekezdésében az "A polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján megillető, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás" szövegrész helyébe az "A polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlására irányuló kérelem" szöveg,
d) 15. § (7) bekezdésében az "annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás megtagadására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor" szövegrész helyébe a "kivéve, ha az indokolás a (4) bekezdésben meghatározott korlátozás alapjául szolgáló valamely érdek érvényesülését veszélyezteti" szöveg
lép.
149. § Hatályát veszti az Akenytv. 15. § (8) bekezdésében az " , az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott" szövegrész.
79. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
150. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53. § Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben az együttműködő szerv a rendelkezésére álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adatot az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére továbbítja, amely azt az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges mértékben kezeli, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet a vonatkozó előírásokban meghatározott módon tájékoztatta."
151. § Az E-ügyintézési tv.
a) 36. § (6) bekezdésében a "kielégítse az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által az adatfeldolgozás vonatkozásában meghatározott feltételeket" szövegrész helyébe a "megfeleljen az adatkezelő által az adatfeldolgozóval kötendő szerződésre előírt követelményeknek" szöveg,
b) 54. §-ában az "információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást" szövegrész helyébe az "adatkezelési tevékenységeiről vezetett nyilvántartását" szöveg
lép.
152. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv.
b) 74. § (3) bekezdés d) pont db) alpontjában az "- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján -" szövegrész.
80. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
153. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) 20. § (5) bekezdésében az "adatokat az" szövegrész helyébe az "adatok kezelését az" szöveg, a "zárolni" szövegrész helyébe a "korlátozni" szöveg, a "zárolására" szövegrész helyébe a "kezelésének korlátozására" szöveg,
b) 42. § (1) bekezdésében az "adatokat" szövegrész helyébe az "adatok kezelését" szöveg, a "zárolja" szövegrész helyébe a "korlátozza" szöveg,
c) 42. § (2) bekezdésében a "kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt" szövegrész helyébe a "az (1) bekezdés szerint korlátozottan kezelt" szöveg, a "zárolástól" szövegrész helyébe a "korlátozástól" szöveg,
d) 42. § (3) bekezdésében a "zárolt" szövegrész helyébe a "korlátozottan kezelt" szöveg, a "zárolástól" szövegrész helyébe a "korlátozástól" szöveg,
e) 42. § (5) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását" szövegrész helyébe az "az általa kezelt adatok tekintetében érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,
f) 45. § (2) bekezdés l) pontjában az "érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást" szövegrész helyébe az "érintettnek az általa kezelt személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,
g) 62. § (2) bekezdésében az "1. melléklet 1.1-1.6. pontjaiban, 1.15. pontjában és 1.18.1. alpontjában szereplő" szövegrész helyébe a "11. § (4) bekezdése alapján átvett" szöveg,
h) 99. § (3) bekezdésében az "adatokat az" szöveg helyébe az "adatok kezelését" szöveg, a "zárolni" szövegrész helyébe a "korlátozni" szöveg, az "adatok zárolására" szövegrész helyébe az "adatkezelés korlátozására" szöveg
lép.
81. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása
154. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 48. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A közös jogkezelő szervezet - a (2) bekezdésben foglaltak betartásával - az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról köteles adatbázist fenntartani, és amennyiben a közös jogkezelési tevékenységének ellátása érdekében szükséges, nem kormányzati nemzetközi szervezetek által fenntartott adatbázisokhoz csatlakozni.
(2) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenységnek - a közös jogkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő - ellátása céljából, a cél eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig jogosult a közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak és felhasználók nevének, a személyazonosításhoz szükséges más adatának, lakcímének, tartózkodási helyének, a jogdíjbeszedéshez vagy felosztáshoz szükséges pénzügyi és más adatnak (így különösen a fizetési számla száma, adószám), valamint a jogosultak műveire vagy kapcsolódó jogi teljesítményeire vonatkozó adatnak, továbbá más olyan személyes adatnak kezelésére, amely az e bekezdésben meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges."
(2) A Kjkt. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 41. § (4) bekezdése szerinti megkeresés teljesítése, a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények bel-és külföldi felhasználásának engedélyezése vagy díjigény érvényesítése, továbbá a jogdíj jogosultak között történő felosztása, kifizetése vagy az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére történő átadása céljából a közös jogkezelő szervezet jogosult a megkeresés teljesítéséhez, a művek és teljesítmények bel-és külföldi felhasználás engedélyezése vagy díjigény érvényesítése körében történő azonosításához, vagy a jogdíj felosztásához vagy kifizetéséhez szükséges személyes adatot a megkereső, vagy a felhasználást engedélyező, illetve díjigényt érvényesítő, továbbá a jogdíjat átvevő bel- vagy külföldi közös jogkezelő szervezet, vagy a művek és kapcsolódó jogi teljesítmények, illetve jogosultak azonosítását szolgáló adatbázist fenntartó vagy ilyen szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet részére továbbítani. Az a közös jogkezelő szervezet, amely az e bekezdés szerinti adattovábbítás címzettje, a részére továbbított személyes adatot kizárólag közös jogkezelési tevékenysége teljesítéséhez szükséges célból és módon kezeli a (2) bekezdésben foglaltak szerint."
(3) A Kjkt. 83. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
"(2) Az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat elektronikus úton benyújtani. A beadványnak tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő nevét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;
b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő nevét és adószámát."
(4) A Kjkt. 132. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:)
"b) a kérelmezőnek a 83. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének a 83. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott azonosító adatait, és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét."
82. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
155. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli."
156. § Az Ákr. 27. § (3) bekezdésében a "megismerheti" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg lép.
83. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása
157. § (1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) E törvény szerinti adatfelvételek esetében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 18. cikkében foglalt, az adatkezelés korlátozásához való jogot a természetes személy statisztikai egység nem gyakorolhatja, ha a statisztikai adatfelvétel végrehajtására e törvény rendelkezéseivel összhangban került sor."
(2) Az Sttv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, terhesség megszakítása (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.
(2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyar állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.
(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával, mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az egyedi elektronikus eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.
(4) A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet és az egyedi elektronikus eseményazonosítót az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.
(5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltató, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők, valamint a védőnők - a külföldön történt események esetén - a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szervek kötelesek szolgáltatni. A lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.
(6) A KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni."
(3) Az Sttv. 39. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkében foglalt hozzáférési jogot a természetes személy statisztikai egység kizárólag a (6) bekezdés a) pontjában, valamint a 46. §-ban foglaltak szerint, statisztikai adatgyűjtésekből származó adatok vonatkozásában gyakorolhatja."
(4) Az Sttv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Statisztikai adatgyűjtések esetében az adatszolgáltató az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkében foglalt, helyesbítéshez való jogával a statisztikai adatfeldolgozás megkezdéséig élhet. A Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtést végrehajtó tagja nem köteles az adatszolgáltató által kért helyesbítést elvégezni, ha az a statisztikai adatfelvételi módszertan alkalmazását vagy más, statisztikai szakmai szempontokat sértene vagy az lehetetlen. Statisztikai adatátvétel esetén a helyesbítéshez való jog a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatot átvevő tagjánál nem gyakorolható."
84. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása
158. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ánytv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, és az adattovábbítás célját tartalmazza."
159. § Az Ánytv. 13. § (4) bekezdésében az "azoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti" szövegrész helyébe az "azok" szöveg lép.
85. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
160. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról - ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít."
(2) A Pmt. 7. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A szolgáltató a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a (3) bekezdésben meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot - a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével - kezeli."
(3) A Pmt. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A pénzügyi információs egység az (1) és (2) bekezdés szerinti adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. A pénzügyi információs egység az adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított húsz évig köteles megőrizni."
86. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
161. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés j) pontjában az "a belső adatvédelmi felelősi" szövegrész helyébe az "az adatvédelmi tisztviselői" szöveg lép.
87. Záró rendelkezések
162. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 16-23. §, valamint a 145. § és 146. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
88. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
163. § (1) A 86. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 90. § (3) bekezdése, valamint az 92. § b)-d) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 94. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 95. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 104. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 106. § (1) bekezdése, 107. § b)-d) pontja, valamint a 108. § a) pontja az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
(7) A 107. § a) pontja az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Lezsák Sándor s. k.,
az Országgyűlés alelnöke