Tippek

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól

Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:

442/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet (különösen: 1-2. §)

A Kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] E rendeletet a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat), a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok és az ilyen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10/F. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére és kezesség-, illetve garanciavállalására (az 1. és 2. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügylet) alkalmazni kell, amelyhez a Gst. szerint a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.

2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül

1.[2] a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,

2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,

3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,

4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,

5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint

6.[3] a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.

(2)[4] Az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban együtt: társulás) esetén saját bevételként elsősorban a társulás saját bevételét kell figyelembe venni.

(3)[5] Ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekre, a nem fedezett rész tekintetében a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját bevételének 50%-át - csökkentve a saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel - kell figyelembe venni. A társulás ügyleteiből eredő, saját bevételének 50%-át meghaladó fizetési kötelezettséget a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok közötti megállapodás szerinti arányban - ennek hiányában a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok saját bevételei 50%-ának saját ügyleteikből eredő fizetési kötelezettségeikkel nem terhelt részének arányában - kell figyelembe venni.

2. Az önkormányzat ügyleteinek engedélyezése

3. §[6]

4. §[7]

5. § (1)[8]

(2)[9] A Kormány hozzájárulása iránti kérelmét az önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül nyújtja be. A kérelem benyújtására a tárgyév november 5-éig van lehetőség. Rendkívüli esetben, az önkormányzat külön indokolásának elfogadása után a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: miniszterek) november 15-éig engedélyezhetik a kérelem benyújtását.

(2a)[10] A kérelemben szerepeltetni kell

a) az ügylethez kapcsolódó ellátandó önkormányzati feladatot, a feladatot meghatározó törvényi rendelkezés megjelölésével,

b)[11] a fejlesztési célt, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés bruttó forrásigényét, működési célú ügylet esetén annak célját,

c) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását, a működtetésből eredő kiadásokat és bevételeket a működtetés első öt évére,

d)[12] tárgyév és az azt követő évek saját bevételének összegét, abban az esetben, ha az önkormányzat a saját bevételét a tárgyévre vagy az azt követő évekre a megelőző évi előirányzatnál magasabb mértékben határozza meg, ennek indokolását,

e) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét,

f)[13]

g)[14]

h)[15]

i)[16] a tárgyévben és a tárgyévet megelőző években keletkezett ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket.

(3)[17] A kérelemhez - a Gst. 10/C. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett - mellékelni kell[18]

a) a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, továbbá a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét, a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát,

b) a társulás költségvetési határozatát, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeire, akkor a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a társulásban részt vevő önkormányzatokra vonatkozó adatlapot, a kezességvállalásról szóló dokumentumokat, valamint - ha ilyet kötöttek - a 2. § (3) bekezdése szerinti megállapodást is,

c)[19] a tárgyévet követő három évre szóló költségvetési kitekintésre vonatkozó határozatot,

d) az önkormányzat rövid szöveges indokolással ellátott tájékoztatását

da) az ügylet szükségességéről,

db) az ügyletből finanszírozott fejlesztés szükségességéről,

dc)[20] a Gst. 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügylet (a továbbiakban: adósságmegújító ügylet), valamint működési célú ügylet esetén az adósság újratermelődését megakadályozó önkormányzati intézkedésekről,

dd)[21] a bevezetett helyi adókról, azok mértékéről,

de)[22]

df)[23] kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalással biztosított ügylet önkormányzat számára előírt feladathoz kapcsolódó felhasználásáról,

e)[24]

f)[25]

g)[26] adósságmegújító ügylet esetén, ha az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig bármely évben meghaladja az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, az arra irányuló kérvényt, hogy a Kormány tekintsen el az adósságkorlátra vonatkozó rendelkezés alkalmazásától, és a kérés alapjául szolgáló - kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető eset - részletes kifejtését,

h)[27] az ügyletből - adósságmegújító ügylet esetén mind az eredeti, mind az azt kiváltó ügyletből - eredő, szerződés szerint az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettségeket esedékesség és összeg szerint tartalmazó dokumentumokat.

i)[28] kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalási díjról szóló dokumentumot.

6. § (1)[29] A kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság) az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit, valamint a fizetési kötelezettségek és a saját bevételek egymáshoz viszonyított arányát megvizsgálja és összeveti a rendelkezésre álló adatokkal. Ennek keretében ellenőrzi, hogy[30]

a) valamennyi mellékletet benyújtottak-e,

b) az önkormányzatnak az ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át,

c) az önkormányzat eleget tett-e a Gst. 10. § (2) bekezdése szerinti adómegállapítási követelménynek,

d)[31] az önkormányzat a költségvetési rendeletében, határozatában foglalt adatokat szerepelteti-e a kérelmében és annak mellékleteiben

e)[32]

(2)[33] Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül megvizsgálja, hogy[34]

a) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források rendelkezésre állnak-e,

b) az önkormányzat által szerepeltetett tárgyévi és tárgyévet követő saját bevételek összege az előző évek tényadatainak figyelembevételével reális-e, és

c) kezesség-, illetve garanciavállalásra irányuló ügylet esetén a kezesség, illetve garanciabeváltásra várhatóan sor fog-e kerülni az adósnak a kérelemhez mellékelt pénzügyi adatai ismeretében.

d)[35] az ügylet létrehozására vonatkozó önkormányzati döntés, az önkormányzat kérelme és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak,

e)[36] az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e, és

f)[37] kezesség-, illetve garanciavállalás esetén - a Gst.-ben foglalt kivételekkel - az megfelel-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-ában foglalt szabályozásnak.

(2a)[38]

(3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4)[39] Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről a (2) bekezdés szerint kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek.

(5)[40] Az Igazgatóság jogosult a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel csökkentett saját bevételei, valamint a társulási ügylethez kapcsolódó fizetési kötelezettség tételes bemutatása érdekében a társulásban résztvevő helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól adatot, valamint a költségvetési rendeletét, határozatát bekérni.

7. §[41]

8. §[42] (1) A miniszterek a kérelemről a Kormány részére együttes előterjesztést készítenek, amelyben az Igazgatóság véleményét figyelembe véve javaslatot tesznek az ügyletek és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések támogatására, részbeni, illetve alacsonyabb ügyletértékbeli támogatására vagy elutasítására.

(2) A Kormány az együttes előterjesztés alapján az előterjesztés elkészítését megelőző hónapokban beérkezett kérelmekről legalább háromhavonkénti gyakorisággal, kivételesen - a Gst. 10/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való meg nem felelés esetében - legkésőbb a tárgyév december 31-éig határozatban dönt.

9. § (1) Az adósságot keletkeztető ügyletre vonatkozó kérelmet a Kormány elutasítja, ha[43]

a)[44] a Gst. 10. § (7) bekezdésében és 10/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az ügyletekből eredő fizetési kötelezettség a futamidő végéig bármelyik évben meghaladja az önkormányzat saját bevételének 50%-át,

b)[45] az nem törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy a működési kiadások folyamatos teljesítése nem látszik biztosítottnak,

c)[46] az Igazgatóság véleménye szerint az ügylethez kapcsolódó dokumentumok, szerződéstervezetek nem felelnek meg a jogszabályokban előírtaknak, vagy

d) a hozzájárulás megadása veszélyezteti az államadósság-mutató előző évhez viszonyított tervezett csökkenését.

(1a)[47]

(1b)[48] A kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó kérelmet a Kormány a Gst. 10/B. § (5) bekezdésében foglaltakon túl akkor utasítja el, ha a 6. § (2) bekezdés f) pontja, valamint az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti feltételek bármelyike nem teljesül. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel alkalmazása során az önkormányzati kezesség-, és garanciavállalás esetében az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség és garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni.

(2)[49] A Kormány 8. § (2) bekezdés szerinti döntéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter haladéktalanul értesíti az önkormányzatot a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül.

10. §[50] (1) Adósságmegújító ügylet és kezesség-, illetve garanciavállalás esetén nem kell alkalmazni az 5. § (2a) bekezdés a)-c) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) alpontját, a 6. § (2) bekezdés a) és e) pontját, valamint a 9. § (1) bekezdés b) pontját.

(2) A Gst. 10/A. §-a szerinti működési célú adósságot keletkeztető ügylet esetén nem kell alkalmazni az 5. § (2a) bekezdés c) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) és df) alpontját, g) és i) pontját, valamint a 6. § (2) bekezdés a), c), e) és f) pontját.

3. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek ügyleteinek engedélyezése

11. § (1)[51] A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a Gst. 9. §-a szerinti hozzájárulás iránti kérelmét az alapító, tulajdonos - az Országgyűlés, a Kormány vagy az állam nevében más személy által alapított és az állam tulajdonában álló kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló - szervezetnek küldi meg. Ha az alapító, tulajdonos, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a kérelemben foglaltakkal egyetért, azt az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja.

(2) A kérelem tartalmazza

a)[52] a Gst. 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelező feladat megjelölését és az azt meghatározó jogszabályi rendelkezésre vagy a működési célra való utalást, és

b)[53] fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és a Gst. 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elemzést.

(3) A kérelemhez - a Gst. 10/C. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok mellett - mellékelni kell[54]

a) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a kérelem benyújtását megelőző három évről készült, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóját (ideértve a kiegészítő mellékletet is), továbbá - ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra köteles - a beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentést, és

b) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet tárgyévi üzleti tervét vagy nyilatkozatot arról, hogy üzleti terv készítését az alapító, tulajdonos szervezet, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nem írta elő.

3/A. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése[55]

11/A. §[56] (1)[57] Az 1. § szerinti önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének megkötéséhez a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges, illetve a Gst. 10/F. § (2) bekezdése alapján kérhető hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be.

(2) A kérelem tartalmazza

a) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, a lehívás ütemezését,

b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását és a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és

c) működési célú ügylet esetén a felhasználás céljának összefoglalását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) az önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a gazdasági társaságra vonatkozó adatlapot,

b) a gazdasági társaság ügyletére vonatkozóan

ba) a Gst. 10/C. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti dokumentumokat,

bb) az 5. § (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja és h) pontja szerinti dokumentumokat,

bc) a 11. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat,

c) azon további pénzügyi és gazdasági dokumentumokat, amelyekből megállapítható a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírások teljesülése.

11/B. §[58] (1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy valamennyi melléklet benyújtásra került-e.

(2)[59] Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a benyújtást követő 8 napon belül véleményezi, hogy

a) a gazdasági társaság ügylete a benyújtott dokumentumok alapján megfelel-e a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, és

b) a kérelem és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak.

(3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4)[60] Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről a (2) bekezdés szerint kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek.

11/C. §[61]

11/D. §[62] A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelemről a 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kormány részére előterjesztést készít, melyről a Kormány a 8. § (2) bekezdése szerint dönt.

4. Hatályba léptető rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

5.[63]

13. §[64] A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően indított ügyletek esetében az ügyletek indításakor hatályos szabályozást kell alkalmazni.

14. §[65]

15. §[66]

16. §[67]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez[68]

2. melléklet a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez[69]

3. melléklet a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez[70]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[2] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 2. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[3] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 3. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[4] Módosította a 260/2014. (X. 15.) Korm. rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2014.10.23.

[5] Módosította a 260/2014. (X. 15.) Korm. rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2014.10.23.

[6] Hatályon kívül helyezte az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. § 1. pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. § 2. pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. § 3. pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[9] Megállapította az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[10] Megállapította a 271/2012. (IX. 26.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2012.09.27.

[11] Módosította a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § 1. pontja. Hatályos 2019.01.01.

[12] Módosította a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § 2. pontja. Hatályos 2019.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés 1. pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. § 4. pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. § 4. pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[16] Beiktatta a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[17] Megállapította a 271/2012. (IX. 26.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2012.09.27.

[18] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 8. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[19] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 9. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[20] Megállapította az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[21] Módosította a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatálytalan 2016.08.31.

[23] Beiktatta a 234/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[24] Hatályon kívül helyezte a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[26] Módosította a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § 1. pontja. Hatályos 2014.01.01.

[27] Módosította a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § 1. pontja. Hatályos 2014.01.01.

[28] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[29] Megállapította a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[30] A nyitó szövegrészt módosította az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 4. § 1. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[31] Módosította az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 4. § 2. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[32] Hatályon kívül helyezte az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. § 5. pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[33] Megállapította a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[34] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (7) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[35] Beiktatta a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[36] Beiktatta a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[37] Beiktatta a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[38] Hatályon kívül helyezte a 260/2014. (X. 15.) Korm. rendelet 10. § - a. Hatálytalan 2014.10.23.

[39] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (7) bekezdés c) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[40] Beiktatta az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 23. § - a. Hatályos 2012.03.31.

[41] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (8) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2020.01.01.

[42] Megállapította az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[43] A felvezető szöveget módosította a 234/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[44] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[45] Módosította a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § 6. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[46] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (7) bekezdés d) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[47] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (8) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2020.01.01.

[48] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (7) bekezdés e) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[49] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 16. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[50] Megállapította az 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[51] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 10. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[52] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 10. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[53] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 10. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[54] Módosította a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 17. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[55] Az alcímet megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[56] Beiktatta a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[57] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (4) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[58] Beiktatta a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[59] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (5) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[60] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (7) bekezdés h) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[61] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (8) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2020.01.01.

[62] Beiktatta a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[63] Az alcímet hatályon kívül helyezte a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.01.01.

[64] Beiktatta a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 98. § (6) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[65] Hatályon kívül helyezte a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.01.01.

[66] Hatályon kívül helyezte a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.01.01.

[67] Hatályon kívül helyezte a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.01.01.

[68] Hatályon kívül helyezte az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § - a. Hatálytalan 2012.03.31.

[69] Hatályon kívül helyezte az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § - a. Hatálytalan 2012.03.31.

[70] Hatályon kívül helyezte az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § - a. Hatálytalan 2012.03.31.

Tartalomjegyzék