2023. évi XL. törvény
egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, és felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost, az utánképzés-foglalkozásvezetőt a névjegyzékből törli, ha a névjegyzékbe felvett személy
a) vonatkozásában az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,
b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) ezt kérelmezi, vagy
e) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben -, valamint az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenységre - a közúti járművezetők utánképzéséről szóló kormányrendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti."
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A közlekedési hatóság a névjegyzékből törli az elhunyt iskolavezetőt, szakoktatót, vizsgabiztost, utánképzés-foglalkozásvezetőt."
(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (12a) és (12b) bekezdéssel egészül ki:
"(12a) A vizsga nélküli tehergépkocsi-vezető, valamint az autóbuszvezető-továbbképzési szaktanfolyamot igazoltan elvégzők tekintetében a képző szerv felügyeleti díjat fizet a közlekedési hatóság részére. A felügyeleti díj összege megegyezik a továbbképzést vizsgával elvégzők vizsgadíjának összegével.
(12b) A (12a) bekezdésben meghatározott közlekedési hatósági felügyeleti tevékenységben a vizsgaközpont az általa végzett képzésfelügyelet útján közreműködik. A képző szerv a felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig - első alkalommal 2023. október 15. napjáig - a közlekedési hatóság részére fizeti meg. A felügyeleti díj 70%-a a közlekedési hatóságot, 30%-a a vizsgaközpontot illeti meg. A vizsgaközpontot megillető rész megfizetéséről a közlekedési hatóság gondoskodik. A felügyeleti díjat a közlekedési hatóság az ellenőrzési, felügyeleti, a vizsgaközpont a képzésfelügyeleti feladataival összefüggésben használhatja fel."
2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 18/B-18/L. §-ok alkalmazásában:)
"c) munkahely: a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, a közösségi közlekedésben foglalkoztatott járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központ, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási vagy árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;"
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A 18/B-18/L. §-ok alkalmazásában:)
"g) a közösségi közlekedésben foglalkoztatott járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központ: munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában a járművezető konkrét állomáshelye, azaz a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozás azon létesítménye, parkolási hely, és egyéb meghatározott földrajzi pont, ahonnan kiindulva a járművezető a szolgálatát rendszeresen ellátja, továbbá ahová annak végeztével visszatér feladatainak szokásos ellátása során anélkül, hogy erre munkáltatója külön utasítaná."
3. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/O. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az ezekhez kapcsolódó üresjáratot végrehajtó járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak."
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/O. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó járművezető, ha
a) egy berakodási és kirakodási,
b) egy berakodási, vagy
c) egy kirakodási
tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országokban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat, és a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel.
(4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet, amelynek során nem került sor a (3) bekezdés szerinti tevékenységre, a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdés szerinti tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülése esetén legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni, ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikkében előírtak szerinti intelligens menetíró készülékkel.
(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel, vagy tesz le azon tagállamban vagy EGT-n kívüli országban, amelyen áthalad, ha a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között, és ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel. Ezt a rendelkezést a visszaútra is alkalmazni kell."
4. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k), m), p) vagy q) pontjában, vagy a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) és q) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja a (4) bekezdés szerinti közigazgatási bírság összegével megegyező összegben közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki."
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
"(17) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott előírások megszegői által a jogsértés elkövetéséhez használt vagy arra alkalmas, megtévesztésre szolgáló eszközt - ide nem értve a járművet - elkobozza."
5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A muzeális minősítő szervezet által kiadott, a járművek muzeális minősítését tanúsító érvényes muzeális jármű-igazolással rendelkező jármű - ide nem értve a közlekedési hatóság által kiadott összeépítési engedély alapján összeépített járművet - a magyarországi első forgalomba helyezési eljárásában mentesül a közlekedési hatóság által kiadott egyedi forgalomba helyezési engedély meglétének kötelezettsége alól."
6. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 24/B. §-sal egészül ki:
"24/B. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - ha az általuk üzemeltetett jármű (a továbbiakban: szolgálati jármű) forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vizsgáló állomásán végzik - mentesülnek a szolgálati járműveik forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálatával, valamint hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásával kapcsolatos hatósági eljárások díjainak megfizetése alól."
7. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha]
"c) a jármű a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bérelt tehergépjármű."
8. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 32/C. §-sal egészül ki:
"32/C. § Az országos közutak építtetője által létrehozott, a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek ingyenesen, könyv szerinti értéken a jogszabályban kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hírközlési szolgáltató) vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és a hírközlési szolgáltató egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. Az országos közutak építtetője a vagyonkezelői jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a hírközlési szolgáltató könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."
9. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) A használati díjból származó bevétel a központi költségvetésnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezete javára számolandó el, mint költségvetési bevétel."
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az (1) bekezdésben meghatározott használati jogosultság az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság saját, vagy az útdíjszolgáltatási gazdasági társasággal megállapodást kötött viszonteladók értékesítésében váltható meg. A viszonteladók - a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - átalány-költségtérítésre jogosultak."
10. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az adat rögzítését követő két évig kezeli a díjfizetés ellenében használható gyorsforgalmi útszakaszokat használati díj megfizetése ellenében igénybe vevő gépjárművek forgalmi rendszámát, valamint az úthasználat helyét és idejét."
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A használati díj beszedésére jogosult szervezetek a használati díj megfizetésének elmulasztása esetén a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából az adat rögzítésétől a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig jogosultak kezelni
a) a (3a) bekezdésben meghatározott adatokat,
b) a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,
c) a természetes személy üzembentartó nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint
d) a jogi személy üzembentartó nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más azonosítóját."
(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A használati díj beszedésére jogosult szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggésben megismert valamennyi adatot, különös tekintettel a jármű-azonosító adatokra és a természetes személy üzemben tartó személyes adataira."
(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A használati díj beszedésére jogosult szervezetek (4) bekezdésben meghatározott pótdíj behajtása érdekében megbízottat vehetnek igénybe."
(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A használati díj beszedésére jogosult szervezet vagy az általa igénybe vett közreműködő 60 napos jogvesztő határidőn belül az üzembentartó részére postára adja a pótdíjfizetési felszólítást. A 60 napos jogvesztő határidőt a használati díj megfizetését elmulasztó gépjármű üzembentartójának a használati díj beszedésére jogosult szervezet vagy az általa igénybe vett közreműködő előtt ismertté válásától kell számítani. Nem kell pótdíjfizetési felszólítást kézbesíteni abban az esetben, ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzembentartó, vagy a gépjármű vezetője a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem jár."
(6) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül, díjmentesen felvilágosítást ad a forgalmi rendszámhoz tartozó gépjárműre megváltott, érvényes úthasználati jogosultság fennállásának idejéről és területi hatályáról."
11. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
"38. használati díjból származó bevétel: a használati díjakból, pótdíjakból, valamint egyéb eljárási jellegű díjakból származó valamennyi bevételnek az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben felmerült - kormányrendeletben meghatározott - indokolt költségeivel csökkentett összege;
39. utánképzés-foglalkozásvezető: a közúti járművezetők utánképzését végző, az utánképzési foglalkozás tartására az adott programnak megfelelő minősítéssel feljogosított szakoktató."
12. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 57. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
"57. a közúti árufuvarozásra, a személyszállításra, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével, valamint a jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatok szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 54. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
"54. a közlekedési hatóság részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének részletszabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
13. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
"s) az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által a viszonteladóknak fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját"
(rendeletben állapítsa meg.)
14. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 49. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"n) a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. április 6-i (EU) 2022/738 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
15. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 9. § (5) bekezdésében a "közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóság" szöveg,
b) 18. § (2) bekezdésében az "iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi" szövegrész helyébe az "iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői" szöveg,
c) 18. § (2a) bekezdésében az "és vizsgabiztosi tevékenység" szövegrész helyébe a "vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység" szöveg,
d) 18. § (7) bekezdésében a "vizsgabiztost a tevékenység végzésétől" szövegrész helyébe a "vizsgabiztost és az utánképzés-foglalkozásvezetőt a tevékenység végzésétől" szöveg,
e) 18. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében az "iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység" szövegrész helyébe az "iskolavezetői, szakoktatói, vizsgabiztosi és utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység" szöveg,
f) 18/N. § 4. pontjában a "más tagállam gazdálkodó szervezete" szövegrész helyébe a "más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet" szöveg,
g) 21. § (4b) bekezdésében a "rendeletben kijelölt hatóság által" szövegrész helyébe a "rendeletben kijelölt hatóság - kivéve a közlekedési hatóság - által" szöveg,
h) 33/A. § (5) bekezdésében a "díjakból" szövegrész helyébe a "díjból" szöveg,
i) 33/A. § (5b) bekezdés nyitó szövegrészében az "A használati díjból származó bevételt" szövegrész helyébe az "Az (5a) bekezdésben meghatározott bevételt" szöveg,
j) 33/A. § (6) bekezdésében a "nyújtott szolgáltatások" szövegrész helyébe az "ellátott közfeladatok" szöveg és az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter" szöveg,
k) 33/B. § (1) bekezdésében a "miniszterrel" szövegrész helyébe a "miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel" szöveg,
l) 47. § 22. pontjában a "vizsgabiztos," szövegrész helyébe a "vizsgabiztos, utánképzés-foglalkozásvezető," szöveg,
m) 48. § (3) bekezdés a) pont 36. alpontjában az "a 33/A. § szerinti használati díj és pótdíj" szövegrész helyébe az "a használati díjból származó bevétel" szöveg,
n) 48. § (3) bekezdés b) pont 37. alpontjában a "gépjárművek" szövegrész helyébe a "jármű" szöveg,
o) 48. § (3) bekezdés g) pontjában a "miniszterrel" szövegrész helyébe a "miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel" szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 18/O. § (1) bekezdésében a "külföldi" szövegrész,
b) 18/O. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "külföldi" szövegrész,
c) 18/O. § (5) bekezdésében a "külföldi" szövegrész,
d) 18/O. § (6) bekezdésében a "külföldi" szövegrész,
e) 18/O. § (7) bekezdésében a "külföldi" szövegrész,
f) 18/R. §-ában a "külföldi" szövegrészek,
g) 20. § (1) bekezdés q) pontjában a "külföldi" szövegrész,
h) 20. § (2b) bekezdésében az " , a közlekedési hatóság - kivéve a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal -" szövegrész,
i) 20. § (4b) és (4c) bekezdése,
j) 20. § (9) bekezdésében a "(4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a" szövegrész,
k) 32. § (4) bekezdésében a " , valamint a használati díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésére" szövegrész,
l) 48. § (3) bekezdés a) pont 35. alpontja,
m) 48. § (3) bekezdés e) pontjában az "a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásának díjait, a pályaalkalmassági eljárás díját," szövegrész,
n) 48. § (3) bekezdés j) pontja,
o) 48. § (3) bekezdés m) pont mb) alpontjában az "- az Információs Hivatal kivételével -" szövegrész.
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
17. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19/D. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben
a) az Sztv. szerinti közlekedési elektronikus azonosító vagy közlekedési kártya igénylése, kiállítása, kibocsátása, az utazási jogosultság nyilvántartásba vétele, vagy az utas azokkal kapcsolatos jogosultságának ellenőrzése céljából, vagy a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából a természetes személyazonosító adatok, a személyazonosító igazolvány okmány- és szolgáltatásazonosítója, valamint a lakcímadata, vagy
b) a menetdíj és a kiszabott pótdíj érvényesítése céljából a természetes személyazonosító adatok, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, valamint a lakcímadata
igénylésére jogosultak a nyilvántartást kezelő szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett."
3. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
18. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2e) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidő 55 nap)
"j) a légiközlekedés-védelmi háttérellenőrzési eljárásban."
19. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A légiközlekedési hatóság a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére, légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység végzésére vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésére engedélyt kérelemre annak a vállalkozási tevékenységet - ide nem értve a léginavigációs szolgáltatást - folytató természetes, jogi személynek vagy egyéb szervezetnek adja ki, amely igazolja a megfelelő pénzügyi teljesítőképességét."
20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Zajgátló védőövezetet kell kijelölni a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek, állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint közös felhasználású repülőterek esetében, továbbá azon repülőterek esetében, ahol a tárgyévet megelőző év legforgalmasabb 6 hónapjának összesített műveletszáma meghaladja a 4500-at."
21. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 54. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Egypilótás légijármű esetén a vizsgáztatóval együtt végzett vizsgarepülés során a légijármű parancsnoka a vizsgáztató.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a légijármű parancsnoka a vizsgázó, ha
a) a vizsgáztató nem kezelőszervekkel ellátott ülésben foglal helyet,
b) a vizsga oktatói vagy vizsgáztatói jogosultság megszerzésére, meghosszabbítására vagy megújítására irányul, vagy
c) a vizsga jogosítás meghosszabbítására irányul."
(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 54. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Többpilótás légijármű esetén a vizsgáztatóval együtt végzett vizsgarepülés során az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."
22. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 67. § a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A légiközlekedés védelme érdekében a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerint az ellenőrzésre kötelezett személyeknél védelmi háttérellenőrzést kell végezni.
(12) A légiközlekedés védelme érdekében a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet
a) 11.1.3. pont a) és c) alpontjában, valamint 11.1.4. pont a) és c) alpontjában megjelölt adatokat a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet,
b) 11.1.3. pont b) alpontjában és 11.1.4. pont b) alpontjában megjelölt adatokat az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv,
c) 11.1.3. pont d) alpontjában megjelölt adatokat a terrorizmust elhárító szerv és az Alkotmányvédelmi Hivatal
kezeli.
(12a) A légiközlekedési hatóság a védelmi háttérellenőrzés alá vont személy természetes személyazonosító adatait, valamint az általa lefolytatott hatósági eljárás során a (12) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben tudomására jutott adatokat a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személy foglakoztatásának megszűnésétől számított 5 évig jogosult kezelni."
(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (13)-(18) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(13) A (12) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervek a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzés keretében történő megalapozott döntéshozatal érdekében adattovábbításra felhívhatják azt a szervet, intézményt, gazdasági szereplőt, amelynek a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzéssel érintett személy tekintetében a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 11.1.3. pont c) alpontja szerinti adatok rendelkezésére állnak. A megkeresésben kizárólag a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzés céljából szükséges adat továbbítása kérhető. Az adattovábbítást a megkeresésétől számított nyolc munkanapon belül kell teljesíteni. Az adattovábbításért ellenszolgáltatás nem kérhető.
(14) A (12) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervek a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzés során ellenőrizhetik a kezelésükben lévő valamennyi olyan adatot, amely szükséges és alkalmas annak megállapítására, hogy a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzéssel érintett személy alkalmas olyan munkakörben dolgozni, amelynek előfeltétele a védelmi háttérellenőrzés elvégzése.
(15) A (12) bekezdésben meghatározott szervezetek és szervek a védelmi háttérellenőrzés keretében általuk kezelt adatokat a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személy foglalkoztatásának megszűnésétől számított 5 évig megőrzik. A védelmi háttérellenőrzés a kötelezett személyekkel szemben a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 11.1.7. pont b) alpontjában meghatározott időtartamon belül is bármikor megismételhető.
(16) Foglalkoztatást kizáró oknak minősül, ha a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti háttérellenőrzés alkalmával végrehajtott vizsgálat a következő tények valamelyikét állapítja meg a háttérellenőrzésre kötelezett személyről:
a) büntetett előéletű,
b) bűntett vagy három évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség, továbbá a 2. mellékletben felsorolt bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt áll, annak jogerős befejezéséig,
c) vele szemben munkaköréből adódóan elzárással is büntethető szabálysértési eljárás van folyamatban,
d) a schengeni információs rendszerben és nemzeti körözési rendszerben körözött személyként szerepel,
e) külföldi állampolgárként a magyarországi tartózkodás szabályait megszegi, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét hitelt érdemlően igazolni nem tudja,
f) az érintettel szemben a védelmi háttérellenőrzést 5 évre visszamenőleg a hatóságok nem tudják végrehajtani,
g) a személye vagy tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért,
h) az érintettel szemben a légiközlekedés elleni jogellenes cselekménnyel kapcsolatos kockázati tényező merül fel,
i) terrorkockázati szempontból a légiközlekedés biztonságára fenyegetést jelent,
j) a vele szemben fennálló, törvényben nevesített kizáró okról a munkáltatójának nem tett bejelentést.
(17) A (16) bekezdés szerinti kizáró ok fennállása ellenére foglalkoztatható az a személy, akinek vonatkozásában a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzést végzők nemzetbiztonsági, bűnüldözési érdeket állapítanak meg.
(18) A más tagállamban sikeresen elvégzett, a 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti háttérellenőrzés nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályok szerinti védelmi háttérellenőrzés alól, azonban annak adatai az e § szerinti védelmi háttérellenőrzés során figyelembe vehetők."
23. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a a következő 57. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
"57. légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet: a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 3-6. pontjában felsorolt olyan vállalkozás vagy jogalany, amely a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyt foglalkoztatja, illetve repülőtér esetében az állandó belépési engedélyt kibocsátja."
24. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 79/A. §-sal egészül ki:
"79/A. § E törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XL. törvénnyel megállapított 1. mellékletében meghatározottak szerinti felügyeleti díjat, vagy az 1. melléklet szerinti felügyeleti díj és a 2023. január 31. napjáig befizetett felügyeleti díj különbözetét 2023. szeptember 30. napjáig kell megfizetni."
25. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
26. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 2. § (4) bekezdésében a "foglalkoztatottak képesítéseit és azok vizsgáztatói tanúsítását" szövegrész helyébe a "foglalkoztatottak képesítéseit és azok vizsgáztatói tanúsítását, valamint a légiutas-kísérők tanúsítványát" szöveg,
b) 67. § (6) bekezdésében a "(17) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(12) bekezdésben" szöveg,
c) 74. § (2) bekezdés a) pontjában az "államháztartásért" szövegrész helyébe az "adópolitikáért" szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
b) 74. § (1) bekezdés q) pontjában a "(11) és" szövegrész,
c) 74. § (3) bekezdés d) pontjában az "a vizsgán való részvétel díját," szövegrész.
4. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
28. § Hatályát veszti a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 17/A. §-ában az "és a (4b)" szövegrész.
5. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
29. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pontja a következő ed) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:
a közlekedési hatóság elektronikus úton)
"ed) a bontási átvételi igazolás adatairól,"
30. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
"(3d) A nyilvántartó a 9. § (1), (2) és (4) bekezdésben, a 9/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a 9/B. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok térítésmentes, informatikai adatkapcsolat útján történő közvetlen átadását biztosítja a jármű tulajdonjogának és az üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali szolgáltatás igénybevételével történő létrehozásához szükséges ellenőrzéséhez és az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához."
31. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontja.
6. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
32. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 44/G. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Eltérő megállapodás esetén az egymást követő pihenőnapok (3) bekezdésben meghatározott legkisebb számát közvetlenül az egymást követően ledolgozott munkanapok után kell biztosítani."
33. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-a a következő 53. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"53. vizsgabiztos: az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személy, a hajózási üzemeltetési vezető, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének vizsgáztatását végző személy."
34. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 20. pontjában a " , továbbá a hajózási képesítő vizsgák díjainak" szövegrész.
7. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
35. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 1. pont 1.17. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
Általános fogalmak:)
"1.17. a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a vasúti műszaki előírásoknak (nemzeti szabály, nemzeti előírás, nemzeti ajánlás) való megfelelés megállapításának ajánlott módjait;"
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 1. pontja a következő 1.19. és 1.20. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Általános fogalmak:)
"1.19. intermodális csomópont: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/Q. §-a szerinti közlekedési létesítmény;
1.20. multiszegmensű személyszállító vasúti rendszer: olyan speciális vasúti rendszer, amely kettő vagy több eltérő vasúti rendszer (pl.: metró és HÉV vagy HÉV és hagyományos vasúti rendszer) felhasználásával jön létre;"
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"11. Az intermodális csomópont működtetésével kapcsolatos fogalmak:
11.1. intermodális csomópont fejlesztése: hálózattervezés, pénzügyi és beruházástervezés, valamint az intermodális csomópont építése és korszerűsítése;
11.2. intermodális csomópont üzemeltetése: intermodális csomópont, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;
11.3. intermodális csomópont karbantartása: a meglévő intermodális csomópont állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák;
11.4. intermodális csomópont felújítása: a meglévő intermodális csomóponton belüli cserékre irányuló nagyobb munkák;
11.5. intermodális csomópont korszerűsítése: az intermodális csomóponton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét."
36. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A magyar állam a pályahálózat-működtetővel az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok és intermodális csomópontok vagyonkezelésére vagyonkezelési szerződést vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban: vagyonműködtetés) érdekében - a legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társasággal - vagyonműködtetési szerződést köt."
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az intermodális csomópont működtetése kiterjed az intermodális csomópont fejlesztésére, üzemeltetésére, karbantartására, felújítására, korszerűsítésére, továbbá az intermodális csomópont megszüntetésére, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre.
(7) A magyar állam az intermodális csomópontok működtetésére vonatkozó közfeladat ellátására a pályahálózat működtetővel szerződést köt."
37. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az országos vasúti pályahálózat-működtető az állami tulajdonú áruterminál, konténerterminál, logisztikai központ üzemeltetését közfeladatként látja el."
38. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állam nevében a miniszter - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés)."
39. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A multiszegmensű személyszállító vasúti rendszerre vonatkozó nemzeti szabályok biztosítják a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló rendeletben meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelést, ha a multiszegmensű személyszállító vasúti rendszer egyik eleme az uniós vasúti rendszer részét képező vasúti pályahálózat bármely magyarországi szakasza. Ha a multiszegmensű személyszállító vasúti rendszer átjárhatósága érdekében szükséges, a rá vonatkozó vasúti műszaki előírások eltéréseket határozhatnak meg a hatályos nemzeti szabályokhoz képest."
40. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 43/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján, annak hiányában a közlekedési hatóság határozatával keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. közérdekű használati jogra vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(3) Ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti a közlekedési hatóságtól. A közlekedési hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a vasúti közlekedés fejlesztése, üzemeltetése érdekében szükséges és az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el."
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 43/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A használati jog gyakorlása során a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt - az állami tulajdonban álló ingatlan kivételével - az ingatlan tulajdonosának vagy használójának köteles megtéríteni. Az állami tulajdonban álló ingatlanra már meglévő létesítmény üzemeltetéséhez kapcsolódó használati jog alapítása a pályahálózat működtető részére ingyenesen történik. Az okozott kár megtérítésére a 85/J. § (2)-(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a felszín alatti vasútlétesítési joggal terhelt ingatlanon a használati joggal terhelt ingatlant, a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén pedig a használati jog jogosultját kell érteni."
41. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/U. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet és vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt."
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/U. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a VPSZ feladatait ellátó gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát, a VPSZ feladatait e gazdasági társaság különálló szervezeti egysége (a továbbiakban: VPSZ szervezeti egység) útján végzi. A VPSZ szervezeti egység a VPSZ tevékenységével kapcsolatos ügyekben önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezik, képviseletét ezen ügyekben a VPSZ szervezeti egység vezetője látja el. Ez esetben e törvény
a) VPSZ-re vonatkozó rendelkezéseit - a (3) bekezdés kivételével - a VPSZ szervezeti egységre, valamint
b) VPSZ vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit a VPSZ szervezeti egység vezetésére kijelölt munkavállalóra
kell alkalmazni."
42. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/V. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni. A VPSZ feladatait ellátó gazdasági társaság biztosítja a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatokkal összefüggő tevékenységhez használt informatikai rendszerek fizikai és logikai elkülönítését a gazdasági társaság által ellátott más feladatoktól, ide nem értve a munkavállalók munkavégzés során használt informatikai eszközeit.
(6) A 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a VPSZ részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, valamint a VPSZ feladatait ellátó gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy a VPSZ szervezeti egységhez nem tartozó más munkavállalója egyedi utasítást nem adhat. E rendelkezés a vezető tisztségviselő jogszerű, jogszabályoknak és szakmai szabályoknak megfelelő működésre vonatkozó ellenőrzési jogosultságait és kötelezettségeit, valamint a VPSZ szervezeti egységnek a gazdasági társaság központi és támogató szervezeti egységeivel való együttműködési kötelezettségét nem korlátozza."
43. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 69. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)
"8. a pályahálózat-működtető, valamint a VPSZ függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételek meglétének ellenőrzése,"
44. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a 80/G. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE MÁS TAGÁLLAMOK KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGAIVAL
80/H. § A közlekedési hatóság más tagállamok közlekedési hatóságaival egyedi együttműködési megállapodást köthet."
45. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A vasúti képzési módszertani központ a 36. § (7) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása érdekében jogosult a vasútszakmai oktatók és a vasútüzemvezetők továbbképzésére, a vasúti közlekedés területén hatósági vizsgabiztosi tevékenységet ellátók képzésére és továbbképzésére, továbbá a képzésen részt vevők, valamint a vasúti alapvizsgára és időszakos vizsgára jelentkező személyek természetes személyazonosító adatainak és vizsgaeredményeinek kezelésére. Ezen adatkezelésre a (4)-(7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."
46. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség nem határidőben, valamint nem megfelelő adattartalommal történő teljesítése esetén közigazgatási bírságot szabhat ki, amelynek mértéke 50 millió forintig terjedhet."
47. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"10. a vasúti pályákkal, a vasúti pálya tartozékaival és a vasúti üzemi létesítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások, üzemeltetésük és üzemben tartásuk ellenőrzésének, továbbá a rendszerintegritási vizsgálat lefolytatásának részletes szabályait, valamint az országos jelentőségű pályahálózathoz történő csatlakozás hatósági megszüntetése elrendelésének feltételeit,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"19. a vasút-villamosra és a multiszegmensű személyszállító vasúti rendszerekre alkalmazandó engedélyezési eljárások eljárásjogi szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
"30. a pályahálózat-működtető, valamint a VPSZ függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételeket,"
(rendeletben állapítsa meg.)
48. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 89. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)
"b) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet;"
49. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 35. § (5a) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "1 016 000 forint," szövegrész helyébe a "2 540 000 forint," szöveg,
b) 35. § (5a) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "1 845 000 forint," szövegrész helyébe a "4 612 500 forint," szöveg,
c) 35. § (5a) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "601 000 forint," szövegrész helyébe az "1 502 000 forint," szöveg,
d) 35. § (5a) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "782 000 forint," szövegrész helyébe az "1 955 000 forint," szöveg,
e) 35. § (5a) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "1 024 000 forint;" szövegrész helyébe a "2 560 000 forint," szöveg,
f) 35. § (5a) bekezdés c) pontjában a "421 000 forint," szövegrész helyébe az "1 052 500 forint," szöveg,
g) 36/C. § (1) bekezdésében az "aki 20. életévét" szövegrész helyébe az "aki - országos vasúti pályahálózatra vonatkozó engedély esetén - 20. életévét" szöveg,
h) 36/I. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "967 000 forint," szövegrész helyébe a "2 417 500 forint," szöveg,
i) 36/I. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "725 000 forint," szövegrész helyébe az "1 812 500 forint," szöveg,
j) 36/I. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "484 000 forint," szövegrész helyébe az "1 210 000 forint," szöveg,
k) 36/I. § (7) bekezdés b) pontjában a "727 000 forint." szövegrész helyébe az "1 817 500 forint." szöveg,
l) 43. § (2) bekezdésében a "közvetlen közelében" szövegrész helyébe a "védősávján belül" szöveg,
m) 43/A. § (12) bekezdésében a "vasúti telekalakítással kialakuló visszamaradó ingatlanon, illetve vasúti telekalakítással újonnan kialakuló ingatlanon" szövegrész helyébe az "idegen ingatlanon" szöveg
lép.
50. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 85/A. § (1) bekezdésében a "vasúti igazgatási szervhez és a" szövegrész és a "vasúti igazgatási szerv és a" szövegrész,
b) 85/D. § (1) bekezdésében a "vasúti igazgatási szervhez és a" szövegrész és a "vasúti igazgatási szerv és" szövegrész,
c) 87/J. §-a,
d) 88. § (2) bekezdés 38. pontja.
8. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
51. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A (3) bekezdésétől eltérően nem kell felfüggeszteni azon építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárását, amelyek az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szerint közigazgatási hatósági ügyekké vannak nyilvánítva, valamint ahol a nyomvonalat vagy a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg."
9. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
52. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/782 rendelet] e törvénnyel és a 49. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott jogszabályokkal együttesen alkalmazandó."
53. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 52. és 53. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"52. személyhez kötött utazási jogosultság: kizárólag az utazásra jogosító menetjegy, utazási bérlet megvásárlásának időpontjában az utasmédia vagy utazási okmány által azonosítható módon megjelölt utast megillető utazási jogosultság;
53. közlekedési elektronikus azonosító: olyan - közhiteles adatokkal megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott - elektronikus azonosító, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét; közlekedési elektronikus azonosítónak minősül az a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából, a 7. § (1) bekezdése szerinti szervezetek által kibocsátott vagy működtetett (a továbbiakban együtt: kibocsátott), elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó vagy elektronikus rendszer is, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29. § (19) és (20) bekezdésében meghatározottak szerint a személyazonosító igazolvány szolgáltatásazonosítójához rendelten kezeli a polgár adatait, és igazolja a polgár utazásra, utazási kedvezményre vonatkozó jogosultságait."
54. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé. A jelentést a miniszter és az önkormányzat megküldi a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KTI Kft.) részére, amely a jelentéseket saját honlapján közzéteszi."
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A KTI Kft. a
a) 4. § (3) bekezdés i) és j) pontjában,
b) 26-28. §-ban,
c) 31-32. §-ban, valamint
d) 35. §-ban
szabályozott feladatok tekintetében ellátja a miniszter szakmai háttértámogatását, közreműködik a szakmai előkészítésben."
55. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 6. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:
"6/B. § A 7. § (1) bekezdése szerinti szervezetek a személyhez kötött utazási jogosultság, valamint az egyes kedvezmények ellenőrzése érdekében közlekedési elektronikus azonosítót bocsáthatnak ki, illetve üzemeltethetnek."
56. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása, továbbá a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosíthatósága, valamint a szolgáltatót megillető menetdíj és a kiszabott pótdíj érvényesítése céljából,
a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató,
b) az egységes elektronikus értékesítési rendszer működtetője,
c) a 35/A. §-ban meghatározott működtető, továbbá
d) - ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi - a közlekedésszervező
jogosult a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas (4) bekezdésben meghatározott személyes adatainak kezelésére."
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő, közlekedési elektronikus azonosítóhoz rendelt utazási jogosultság igénybevételével történő utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben jogosult a (4) bekezdésben meghatározott adatoknak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve), lakcíme, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusa és száma - ha 12. életévét betöltötte, akkor aláírása is -, vagy a jogosult részére elektronikusan kiállított, utazásra jogosító közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító esetén annak egyedi sorszáma és a jogosult arcképmása,
b) az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója, a jogosult adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az utazási viszonylat, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időszaka vagy időpontja."
(3) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (6a)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6a) A 6/A. § (3) bekezdése szerinti közlekedési kártya vagy a 6/B. § szerinti közlekedési elektronikus azonosító esetén az Nytv. szerinti nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti szervezet megkeresésére az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek a természetes személyazonosító adatait, a személyazonosító igazolványának okmány- és szolgáltatásazonosítóját, valamint lakcímadatát a közlekedési kártya és a közlekedési elektronikus azonosító kibocsátása és nyilvántartása céljából átadja.
(7) Az (1) bekezdés szerinti szervezet a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésében rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a (6) és (6a) bekezdés szerinti adatokat,
b) a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,
c) a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító érvényességére vonatkozó adatokat,
d) a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint
e) a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító egyes közlekedési szolgáltató szervezeteknél való érvényesítési adatait.
(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a (7) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat a közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító érvényességének vagy a polgári jogi igény érvényesíthetőségének időpontjáig kezeli.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása, valamint a menetdíj és a kiszabott pótdíj érvényesítése céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából természetes személyazonosító adatok, lakcím és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosult a nyilvántartást kezelő szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett."
57. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyon védelme érdekében
a) a szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott helyeken, valamint
b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató - az a) ponton túlmenően - a jármű közlekedése során, a jármű közlekedésével közvetlenül érintett területen
elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, a (6)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt, és kezelheti a rögzített képfelvételeket.
(3) A szolgáltató - az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai ellen irányuló jogsértő cselekmény felderítése, bizonyítása, továbbá a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak védelme érdekében - elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül működtetett testkamerán, valamint a gépjárműben elhelyezett, a jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmazott fedélzeti kamerán az (5)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést. A szolgáltató a megfigyelés során képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt készít, valamint kezeli a rögzített képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt. Testkamera esetében a szolgáltató biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét."
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően a (3) bekezdésben meghatározott célból és feltételekkel működtetett testkamerán keresztül felvétel a járművet érintő baleset, illetve káreset bekövetkezése esetén - a baleset, illetve káreset körülményeinek rögzítése érdekében - a járművet érintő balesettel, illetve káresettel közvetlenül érintett területen is készíthető."
(3) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A szolgáltató a felvételt a rögzítéstől számított 16. napon törli."
(4) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(11) Bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése esetén a szolgáltató a felvételt haladéktalanul megküldi a megkereső részére. A szolgáltató a felvételt a bíróság vagy hatóság részére történő megküldést követő 90. napon törli, kivéve, ha a (13) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása miatt, vagy a (12) bekezdés szerint az érintett által előterjesztett kérelemben megjelölt ok miatt a felvétel további megőrzése indokolt.
(12) A (10) bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg a (11) bekezdés szerinti megkeresés meg nem érkezik a szolgáltatóhoz, vagy az érintett által a (10) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben megjelölt indok miatt annak további kezelésére szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezését követő hat hónapig. A szolgáltató köteles a jelen bekezdés szerinti hat hónapos törlési határidőt megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatni az érintettet a törlés időpontjáról, valamint köteles kérni az érintett arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e a felvétel további megőrzését. Ha az érintett a szolgáltató felhívására nem nyilatkozik, úgy a felvételt a jelen bekezdésben foglaltak szerint törölni kell. Ha az érintett nyilatkozata alapján - az abban megjelölt indok miatt - a felvétel további megőrzésére szükség van, úgy a nyilatkozatot a (10) bekezdés szerinti új kérelemnek kell tekinteni."
(5) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
"(13a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt szolgáltatók a (13) bekezdés alapján lefolytatott vizsgálatukhoz a (2) és (3) bekezdésben foglalt célból egymás felvételeit - a felvétel rendelkezésre bocsátására irányuló kérelem előterjesztését és a felvétel rendelkezésre bocsátását követően - felhasználhatják. A felvétel rendelkezésre bocsátása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező szolgáltató igazolja a (13) bekezdés szerinti vizsgálati eljárás megindítását és azt, hogy a vizsgálat megfelelő lefolytatásához a felvétel szükséges. A felvétel rendelkezésre bocsátása iránti kérelem előterjesztésének módjára, a kérelem elbírálására és a felvétel rendelkezésre bocsátására vonatkozó részletes szabályokat - a személyes adatok kezelésére irányadó szabályok figyelembevételével - a szolgáltatók megállapodásban rendezik."
(6) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(14) A (13) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat esetén a felvételt a vizsgálat lezárását követő 15. napon törölni kell.
(15) Ha a szolgáltató által a (13) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat eredményeként bírósági vagy hatósági eljárás kezdeményezésére kerül sor, a szolgáltató a felvételt a bírósági vagy hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséről vagy véglegessé válásáról szóló bírósági, hatósági tájékoztatás kézhezvételét követő 16. napon törli."
58. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szolgáltató a 8. § (5) és (5a) bekezdésében foglaltak szerint rögzített felvételt a (2) bekezdésben meghatározott célból erre irányuló megkeresés esetén a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére továbbítani köteles."
59. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat a személyszállító szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme, valamint a személytaxi-szolgáltatási és a diszpécserszolgáltatási tevékenység jogszerű végzésének utólagos ellenőrizhetősége céljából a megrendelések tekintetében - függetlenül a megrendelés formájától - rögzíti
a) a személyszállító szolgáltatást megrendelés alapján igénybe vevő személy nevét (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: utas),
b) a rendelés felvételének időpontját,
c) az utas felvételének helyét,
d) a személytaxi-szolgáltatás célállomását,
e) a személytaxi-szolgáltatás teljesítésének kezdő és befejező időpontját,
f) a személytaxi-szolgáltatást teljesítő járművezető nevét,
g) a személytaxi-szolgáltatást teljesítő jármű rendszámát, valamint
h) a személytaxi-szolgáltatást teljesítő járművet üzemben tartó vállalkozás nevét, székhelyét.
(12) A személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat a (11) bekezdés szerinti adatokat a megrendelést követő három hónapig megőrzi, valamint azt a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott, ellenőrzésre jogosult hatóság felhívására rendelkezésére bocsátja."
60. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az (EU) 2021/782 rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendeletekben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását."
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, valamint a jogsértéssel elért előnynek - a mérlegelésével az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg a vasúti társasággal vagy a közlekedésszervezővel szemben:
a) előírhatja a jogsértő mulasztás, állapot megszüntetését,
b) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki."
(3) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a jogsértő a jogsértést a kötelezés ellenére nem szünteti meg, a vasúti igazgatási szerv a jogsértőt a tevékenység végzésétől a jogsértés megszüntetéséig, de legfeljebb 180 napra eltiltja. Az eltiltás időtartamát naptári napokban kell meghatározni."
(4) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság működési engedélyét visszavonja, és ezt a közhiteles nyilvántartásban rögzíti, ha a jogsértés a (6) bekezdés szerinti eltiltás elteltével is fennáll."
61. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Vasúti személyszállítás esetén panaszt benyújtani a vasúti társaság vagy közlekedésszervező panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában az üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 3 hónapon belül lehet. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező a panaszkezelési eljárását lezáró dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben a vasúti igazgatási szervhez fordulhat. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott panasz vizsgálatát a vasúti igazgatási szerv mellőzi. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére szolgáló űrlapot."
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) E § alkalmazásában panaszkezelési eljárást lezáró dokumentum a panaszos eredeti panaszára a vasúti társaság vagy közlekedésszervező által adott első érdemi, indokolással ellátott válasz."
62. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közúti és vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra, valamint az (EU) 2021/782 rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vasúti személyszállítási szolgáltatásra kötött szerződésekre a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló jogszabályokban, valamint a közúti személyszállítási szerződésekről, továbbá a vízi személyszállítás feltételeiről szóló jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni."
63. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az (1a)-(2b) bekezdésben megjelölt versenyeztetési eljárások során az országos, elővárosi, regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatással érintett közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban álló, e szolgáltatások kiszolgálásával érintett telephelyek bérletére, üzletrészként vagy vagyonelemként történő kivásárlására, gazdasági egységként való átvételére a pályázók ajánlatot tehetnek."
64. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közszolgáltatási szerződés megkötésére a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a polgármester (a fővárosban a főpolgármester), vagy - a kijelölő jogszabályban foglaltak alapján - a rendeletben megjelölt közlekedésszervező jogosult. A közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)-(4) bekezdésében, 5. cikk (3a), (4b) és (6) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a közlekedési szolgáltatónál gazdasági hátrányt okozó kötelezettséget tartalmaz, annak a pénzügyi ellentételezés tekintetében legalább 3 éves - amennyiben a szerződés érvényessége kevesebb mint 3 év, akkor a szerződés érvénytartamával megegyező - időszakra vonatkozó pénzügyi (éven túli) kötelezettségvállalást kell tartalmaznia."
65. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 31. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A szolgáltatás tekintetében elektronikus jegyrendszer bevezetése esetén, jogszabály - az elektronikus jegyrendszer bevezetésével érintett szolgáltatási területen - a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételét, meglétének igazolását közlekedési kártya vagy közlekedési elektronikus azonosító vagy azokhoz kapcsolt utasmédia használatához kötheti."
66. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehető igénybe szociálpolitikai menetdíj-támogatás)
"c) a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek után, kivéve a nevelési-oktatási vagy gyermekvédelmi szakellátási feladatot ellátó intézménnyel (a továbbiakban együtt: intézmény) jogviszonyban álló gyermek, tanuló, ellátott részére, valamint ezen gyermekek, tanulók, ellátottak csoportját kísérő felnőttek részére a tankerületi központ által fenntartott intézmény esetében a tankerület, egyéb esetben az intézmény vagy annak fenntartója által történő vásárlásokat."
67. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Központi Rendszer kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott működtető (a továbbiakban: 35/A. §-a szerinti működtető) látja el, amely ezen feladatok ellátására a miniszterrel közszolgáltatási szerződést köthet."
68. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az (EU) 2021/782 rendelet és a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül, a miniszter rendeletben előírhatja a belföldi személyszállítási szolgáltatásokat működtető vállalkozó vasúti társaságok számára, hogy a menet- és átszállójegy-kiadás, valamint a helyfoglalások vonatkozásában csatlakozzanak egy közös információs és integrált jegykiadó rendszerhez."
69. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének és igénybevételének szabályait,
b) a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályait,
c) a vasúti személyszállításnak az (EU) 2021/782 rendeletben nem szabályozott részletes feltételeit, az (EU) 2021/782 rendeletben foglaltak alóli mentességeket, a személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat,
d) az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
e) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat,
f) az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra, a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,
g) a vasúti személyszállítási szolgáltatások területén a kötelező nem baleseti kárfedezet biztosításának részletes szabályait,
h) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás részletes szabályait,
i) a vízi személyszállítási szolgáltatás feltételeire, a víziközlekedési személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
j) az 5. § (1) bekezdés e) pontjában, a 32. § (1) bekezdés e)-h) pontjában, a 32. § (4) és (6) bekezdésében, valamint a 35. § (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, valamint a 35/A-35/C. §-ban meghatározott Központi Rendszer és Kapcsolódó Szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével, igénybevételével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, a 35/A. § szerinti működtető kijelölésével, a 35/C. § (5) bekezdése szerinti közreműködő szervezet kijelölésével, valamint a közreműködő szervezettel köthető szolgáltatási szerződés tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat, a közlekedési kártya és kapcsolódó utasmédia kibocsátásával és működtetésével kapcsolatos szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatási kedvezményekkel, és egyéb kedvezményekkel összefüggésben a 35/C. §-ban meghatározott nyilvántartással és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat,
k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és az autóbuszos hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a közlekedésszervezőkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
l) a közösségi autóbérlő rendszer részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg."
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 52. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"d) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."
70. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 6/A. § (3) bekezdésében az "a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)" szövegrész helyébe az "az Nytv." szöveg,
b) 52. § (2) bekezdés b) pontjában az "1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.)" szövegrész helyébe az "(EU) 2021/782 rendelete (2021. április 29.)" szöveg
lép.
71. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 2. § 6a. pontja,
b) 4/A. alcíme,
d) 21. § (2) bekezdésében az "és (1a)" szövegrész és az "a miniszter és" szövegrész,
f) 21/A. §-a,
g) 24. § (7) bekezdésében az "és az 5/A. §-ban," szövegrész,
h) 32. § (5) bekezdésében a "21/A. § vagy a" szövegrész,
i) 33. § (3) bekezdésében az "a 21/A. § vagy" szövegrész,
j) 33. § (3a) bekezdésében az "a 21/A. § vagy" szövegrész,
k) 49. § (2) bekezdés i)-k) pontja,
10. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
72. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"15. - a 15a. pont kivételével - az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, az építési-bontási törmelék újrahasználatának, valamint az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;"
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdése a következő 15a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"15a. az országos vagy helyi közúton végzett állami beruházások kapcsán, valamint az országos vasúti pályahálózaton és a térségi, elővárosi vasúti pályahálózaton végzett építési tevékenységekhez kapcsolódó hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos tevékenységek részletes szabályait;"
11. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
73. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 33-41. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"33. átjárhatósági rendszerelem: olyan, az EETS-be beépített vagy beépítésre szánt alapvető összetevő, összetevőcsoport, berendezés-részegység vagy teljes berendezés, amelytől a szolgáltatás átjárhatósága függ, ideértve az anyagi és a szellemi javakat - például szoftvert - is;
34. EETS nyújtására alkalmas rendszer: az UD rendszer azon elemei, amelyek kifejezetten szükségesek az EETS-szolgáltatók rendszeren belüli integrációjához és az EETS működéséhez;
35. EETS-terület: az EETS-szolgáltatásba bevont magyarországi útdíjköteles elemi útszakaszok összessége;
36. elektronikus útdíjszedési rendszer: olyan útdíjszedési rendszer, amelyben a felhasználó számára kizárólag abban az esetben keletkezik útdíjfizetési kötelezettség, ha az automatikus észlelő rendszer a járműben található fedélzeti eszközzel való távoli kommunikáció vagy automatikus rendszámfelismerés útján érzékeli, hogy a jármű egy bizonyos helyen tartózkodik;
37. használatra való alkalmasság: az EETS-be reprezentatív jelleggel integrált átjárhatósági rendszerelem alkalmassága a meghatározott működési teljesítmény elérésére és fenntartására az UD rendszer tekintetében;
38. kiemelt szolgáltató: olyan útdíjszolgáltató, amelyet a többi útdíjszolgáltató kötelezettségeitől eltérő egyedi kötelezettségek terhelnek, illetve amely egyedi jogokkal rendelkezik;
39. útdíjbevallás: az útdíjszedőnek tett bejelentés, amely az útdíjszolgáltató és az útdíjszedő között megállapodott formátumban igazolja egy adott gépjármű jelenlétét egy EETS-területen;
40. útdíj megállapításával összefüggő adatok: az útdíjszedő által meghatározott olyan információk, amelyek egy adott gépjárműre vonatkozó útdíj megállapításához, kivetéséhez és beszedéséhez szükségesek;
41. útdíjból származó bevétel: az útdíjakból származó valamennyi bevételnek az útdíjszedési, egyetemes útdíjszolgáltatói, útdíjellenőrzési, útdíjellenőrzés-támogatói rendszer működtetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosításával kapcsolatban felmerült indokolt költségekkel - a Kormány által rendeletben meghatározottak alapján - csökkentett összege."
74. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § A jármű üzembentartóját a 9. § (1) bekezdése szerinti mentesség
a) a 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott járművek esetén - a közvetlen hozzáféréssel elektronikusan történő bejegyzés kivételével - a közlekedési igazgatási hatósághoz,
b) a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járművek esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szervhez, Magyar Honvédséghez vagy rendőrséghez,
c) a 9. § (1) bekezdés c) és d), valamint h), j) és k) pontjában meghatározott járművek esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szervhez,
d) a 9. § (1) bekezdés e) és g) pontjában meghatározott járművek esetén a közlekedési igazgatási hatósághoz,
e) a 9. § (1) bekezdés f) és i) pontban meghatározott járművek esetén a katasztrófavédelmi hatósághoz
tett előzetes bejelentés alapján, a mentességi nyilvántartásba történő bejegyzést követően illeti meg."
75. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útdíj bevétel vagy az e bevétel értékével megegyező összeg - ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt - az alábbi sorrend figyelembevételével - a mindenkori szakmapolitikai döntésekkel összhangban - használható fel:]
"a) az útdíjellenőrzési rendszer működtetése és fenntartása, valamint az ahhoz kapcsolódó - különösen műszaki, szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása - ide nem értve a 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott útdíjellenőrzésre jogosult szervezet tevékenységének pénzügyi fedezetét -,"
[érdekében.]
76. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 21. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A felügyeleti szerv a (2) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben meghatározott céllal elektronikus nyilvántartást vezet]
"f) az EETS-területbe tartozó útdíjköteles elemi útszakaszokról."
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A nyilvántartásban a felügyeleti szerv elérhetőségeit - az e-mail-címét és a telefonszámát is ideértve - fel kell tüntetni."
77. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
"c) rendeletben állapítsa meg az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben - a Kormány által rendeletben megállapított díjpolitikai alapelvek alapján - az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj - beleértve az infrastruktúradíjat és a külsőköltség-díjat - alapmértékét,"
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az útdíjszedő által az útdíjszolgáltatóknak fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját, és az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és a viszonteladók részére fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját rendeletben határozza meg."
78. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
a) 2. § 7. pontjában az "olyan útdíjszolgáltató" szövegrész helyébe az "olyan kiemelt útdíjszolgáltató" szöveg,
b) 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "útdíj" szövegrész helyébe az "útdíjból származó" szöveg,
c) 13. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "útdíj" szövegrész helyébe az "útdíjból származó" szöveg,
d) 27. §-ában az "útdíj" szövegrész helyébe az "útdíjból származó bevétel" szöveg
lép.
79. § Hatályát veszti az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
a) 11. §-a,
b) 28. § (2) bekezdés f) pontja.
12. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása
80. § Hatályát veszti a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 18/A. § (2) bekezdése.
13. Az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény módosítása
81. § Nem lép hatályba az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény 102. §-a.
14. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény módosítása
82. § A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény
a) 2. § 40. pontja a "2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1371/2007/EK rendelet) 2. cikk (1) bekezdése szerinti valamennyi szolgáltatás, az 1371/2007/EK rendelet 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások kivételével;" szövegrész helyett a "2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/782 rendelet] 2. cikkében meghatározott szolgáltatás;" szöveggel,
b) 4. § (3) bekezdés c) pontja az "az 1371/2007/EK rendelet" szövegrész helyett az "az (EU) 2021/782 rendelet" szöveggel
lép hatályba.
15. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény módosítása
83. § Nem lép hatályba a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény
a) 89. §-a,
b) 90. § 1-12. pontja,
c) 90. § 14-16. pontja.
16. Záró rendelkezések
84. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2) A 30. § és a 15. alcím 2023. június 30-án lép hatályba.
(3) Az 1. § (3) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 24. §, a 25. § (1) bekezdése, a 46. §, a 49. § a)-f) és h)-k) pontja és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) A 3. § (2) bekezdése és a 13. alcím 2023. augusztus 21-én lép hatályba.
(5) A 4. § (1) bekezdése, a 10. § (1) és (2) bekezdése, a 12. § (1) bekezdése, a 15. § a) és g) pontja, a 16. § h), i), j), m) és n) pontja, a 27. § c) pontja, a 4. alcím és az 50. § d) pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 29. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 14. alcím 2025. június 28-án lép hatályba.
85. § (1) Ez a törvény
a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet, valamint
d) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény
a) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelvnek,
b) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., valamint 21. cikkének,
c) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. április 6-i (EU) 2022/738 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
f) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2023. évi XL. törvényhez
"1. melléklet az 1995. évi XCVII. törvényhez
Felügyeleti díjak
| A | B | C | |
| Sorszám | Légiközlekedési hatósági eljárások megnevezése | Díj (forintban) | |
| I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet alapján deklarált vagy engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés szimulációs oktatóeszközt üzemben tartó szervezetek és repülőorvosi központok | |||
| 1. | Légitársasági pilóta, kereskedelmi pilóta és többfős személyzet pilóta szakszolgálati engedélyekhez és kapcsolódó tanúsítványokhoz és jogosításokhoz képzéseket nyújtó, jóváhagyott képző szervezet (ATO) éves felügyelete | 2 000 000 | |
| 2. | Kizárólag magánpilóta, vitorlázó pilóta, ballon pilóta szakszolgálati engedélyekhez, valamint könnyű légijárműre érvényes pilóta szakszolgálati engedélyekhez és kapcsolódó tanúsítványokhoz és jogosításokhoz képzéseket nyújtó, jóváhagyott képző szervezet (ATO) éves felügyelete | 800 000 | |
| 3. | Karbantartás-oktató szervezet éves felügyelete | 800 000 | |
| 4. | Alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezés (BITD) éves felügyelete minősítő bizonyítványonként | 100 000 | |
| 5. | Repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezés (FNPT) éves felügyelete minősítő bizonyítványonként | 500 000 | |
| 6. | Teljes repülésszimulátor (FFS) és repülésgyakorló berendezés (FTD) éves felügyelete minősítő bizonyítványonként | 2 000 000 | |
| 7. | Repülőorvosi központ éves felügyelete | 800 000 | |
| 8. | Bejelentett képző szervezetek (DTO) éves felügyelete | 500 000 | |
| 9. | Légiutaskísérő alapképző szervezet éves felügyelete | 500 000 | |
| 10. | Nyelvismereti értékelő testület éves felügyelete | 500 000 | |
| II. A 29. § (1) bekezdése, illetve a 748/2012 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket és komponenseket gyártó szervezetek | |||
| 1. | Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légijárművet gyártó szervezet tevékenységének éves felügyelete | 740 000 | |
| 2. | Egyhajtóműves légijárművet gyártó szervezet tevékenységének éves felügyelete | 1 300 000 | |
| 3. | Gázturbinás és többhajtóműves légijárművet gyártó szervezet éves felügyelete, légijárműtípusonként. | 5 000 000 | |
| 4. | Légijárműberendezés- és -alkatrész-gyártó, összeszerelő szervezet éves felügyelete | 900 000 | |
| III. A 29. § (1) bekezdése, illetve a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket és komponenseiket karbantartó szervezetek | |||
| 1. | Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légijárműveket, valamint máshová nem sorolt légijárműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet éves felügyelete egy kategóriára | 250 000 | |
| 2. | Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légijárműveket, valamint máshová nem sorolt légijárműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet éves felügyelete további kategóriánként | 50 000 | |
| 3. | 5700 kg vagy ez alatti, de 750 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete egy kategóriára | 250 000 | |
| 4. | 5700 kg vagy ez alatti, de 750 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete további kategóriánként | 25 000 |
| 5. | 27 000 kg vagy ez alatti, de 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet felügyelete egy típusra | 750 000 |
| 6. | 27 000 kg vagy ez alatti, de 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete további típusonként | 75 000 |
| 7. | 27 000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete egy típusra | 1 500 000 |
| 8. | 27 000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet tevékenységének éves felügyelete további típusonként | 150 000 |
| 9. | Légijárművek gázturbinás hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy hajtóműtípusra | 750 000 |
| 10. | Légijárművek gázturbinás hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további típusonként | 75 000 |
| 11. | Légijárművek dugattyús hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy hajtóműcsaládra | 300 000 |
| 12. | Légijárművek dugattyús hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további típuscsaládonként | 30 000 |
| 13. | Légijárművek komplett hajtóművének vagy segédhajtóművének nem minősülő alkatrészeinek, berendezéseinek és/vagy sárkányszerkezetének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy kategóriára | 750 000 |
| 14. | Légijárművek komplett hajtóművének vagy segédhajtóművének nem minősülő alkatrészeinek, berendezéseinek és/vagy sárkányszerkezetének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további kategóriánként | 75 000 |
| 15. | Légijármű sárkány- vagy hajtóműszerkezeti elemeinek roncsolásmentes anyagvizsgálatát végző szervezet éves felügyelete | 500 000 |
| IV. A 29. § (1) bekezdése, illetve a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, légijármű légialkalmasság fenntartó és légijármű légialkalmasság tanúsító szervezetek | ||
| 1. | 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijármű kategóriára | 100 000 |
| 2. | 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijármű kategóriánként | 10 000 |
| 3. | 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozott légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijármű kategóriára. | 250 000 |
| 4. | 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozott légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijármű kategóriánként. | 25 000 |
| 5. | 5700 kg-nál nagyobb és 27 000 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijárműtípusra | 750 000 |
| 6. | 5700 kg-nál nagyobb és 27 000 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijárműtípusonként | 75 000 |
| 7. | 27 000 kg és annál nagyobb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijárműtípusra | 1 500 000 |
| 8. | 27 000 kg és annál nagyobb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijárműtípusonként | 150 000 |
| V. A 965/2012 EU rendelet alapján deklarált vagy engedélyezett, légijárműveket üzemben tartó szervezetek | ||
| 1. | 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 19 légijárműig | 3 000 000 |
| 2. | 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 20-44 légijármű esetén | 7 500 000 |
| 3. | 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 45-149 légijármű esetén | 15 000 000 |
| 4. | 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 150 vagy több légijármű felett | 25 000 000 |
| 5. | 5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 9 légijárműig | 1 500 000 |
| 6. | 5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 10-24 légijármű esetén | 2 500 000 |
| 7. | 5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 25 vagy több légijármű felett | 4 000 000 |
| 8. | 750 kg feletti, és 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig | 1 000 000 |
| 9. | 750 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig | 500 000 |
| 10. | 750 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5 vagy több légijármű felett | 750 000 |
| 11. | 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig | 500 000 |
| 12. | 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5-9 légijármű esetén | 1 000 000 |
| 13. | 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 10 vagy több légijármű felett | 2 500 000 |
| 14. | 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű helikoptert üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig | 250 000 |
| 15. | 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű helikoptert üzemben tartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5 vagy több légijármű felett | 500 000 |
| 16. | Ballont üzemben tartó szervezet éves felügyelete | 350 000 |
| VI. A 139/2014 EU rendelet alapján engedélyezett repülőterek | ||
| 1. | I. osztályú repülőteret üzemben tartó szervezet éves felügyelete 700 000 utas /év feletti forgalom esetén | 10 000 000 |
| 2. | I. osztályú repülőteret üzemben tartó szervezet éves felügyelete 700 000 utas /év alatti forgalom esetén | 5 000 000 |
| 3. | II. osztályú repülőteret üzemben tartó szervezet éves felügyelete 10 000 utas /év feletti forgalom esetén | 2 500 000 |
| 4. | II. osztályú repülőteret üzemben tartó szervezet éves felügyelete 10 000 utas /év alatti forgalom esetén | 1 500 000 |
| VII. A 2017/373 EU rendelet alapján engedélyezett léginavigációs szolgáltatók és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzetképző szervezetek | ||
| 1. | CNS szolgáltató éves felügyelete ATC szolgáltatást nyújtó repülőtér esetén | 5 000 000 |
| 2. | CNS szolgáltatók éves felügyelete AFIS szolgáltatást nyújtó repülőtér esetén | 2 500 000 |
| 3. | AFIS szolgáltató éves felügyelete kijelölt repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatonként | 2 500 000 |
| 4. | Repülésmeteorológiai szolgáltató éves felügyelete | 5 000 000 |
| 5. | AFIS képzési szervezet éves felügyelete | 2 000 000 |
| 6. | ATCO képzési szervezet éves felügyelete | 5 000 000 |
| 7. | Nyelvismereti vizsgaközpont éves felügyelete | 1 000 000 |
"
2. melléklet a 2023. évi XL. törvényhez
"2. melléklet az 1995. évi XCVII. törvényhez
Foglalkoztatást kizáró oknak minősülő bűncselekmények
1. a Btk. 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértés,
2. a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása,
3. a Btk. 181. § (1) bekezdése szerinti kóros szenvedélykeltés,
4. a Btk. 183. § (2) bekezdése szerinti kábítószer-prekurzorral visszaélés,
5. a Btk. 188. § (1) bekezdése szerinti méreggel visszaélés,
6. a Btk. 205. § (1) bekezdése szerinti szeméremsértés,
7. a Btk. 219. § (1) bekezdése szerinti személyes adattal visszaélés,
8. a Btk. 220. § (1) bekezdése szerinti közérdekű adattal visszaélés,
9. a Btk. 222. § (1) bekezdése szerinti zaklatás,
10. a Btk. 225. § (1) bekezdése szerinti kiszolgáltatott személy megalázása,
11. a Btk. 233. § (3) bekezdése szerinti vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése,
12. a Btk. 239. §-a szerinti cserbenhagyás,
13. a Btk. 265. § (1) bekezdése szerinti minősített adattal visszaélés,
14. a Btk. 271. § (1) bekezdése szerinti hatóság félrevezetése,
15. a Btk. 279. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás megzavarása,
16. a Btk. 280. § (1) bekezdése szerinti igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés,
17. a Btk. 282. § (1) bekezdése szerinti bűnpártolás,
18. a Btk. 287. § (1) bekezdése szerinti zártörés,
19. a Btk. 323. § (5) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása,
20. a Btk. 339. § (1) bekezdése szerinti garázdaság,
21. a Btk. 344. §-a szerinti biztonsági okmány hamisítása,
22. a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználása,
23. a Btk. 346. § (1) bekezdése szerinti okirattal visszaélés,
24. a Btk. 352. §-a szerinti közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése,
25. a Btk. 354. § (1) bekezdése szerinti jogellenes tartózkodás elősegítése,
26. a Btk. 361. §-a szerinti járványügyi szabályszegés,
27. a Btk. 370. § (1) bekezdése szerinti lopás,
28. a Btk. 371. § (1) bekezdése szerinti rongálás,
29. a Btk. 372. § (1) bekezdése szerinti sikkasztás,
30. a Btk. 373. § (1) bekezdése szerinti csalás,
31. a Btk. 374. § (1) bekezdése szerinti gazdasági csalás,
32. a Btk. 376. § (1) bekezdése szerinti és (2) bekezdése szerint minősülő hűtlen kezelés,
33. a Btk. 377. § (1) bekezdése szerinti hanyag kezelés,
34. a Btk. 378. § (1) bekezdése szerinti jogtalan elsajátítás,
35. a Btk. 390. § (1) bekezdése szerinti pénzhamisítás elősegítése,
36. a Btk. 392. § (1) bekezdése szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása,
37. a Btk. 393. § (1) bekezdése szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés,
38. a Btk. 394. § (1) bekezdése szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése,
39. a Btk. 396. § (1) bekezdése szerinti költségvetési csalás,
40. a Btk. 399. § (5) bekezdése, valamint a Btk. 400. § (1) bekezdése szerinti pénzmosás,
41. a Btk. 413. § (1) bekezdése szerinti gazdasági titok megsértése,
42. a Btk. 423. § (1) bekezdés szerinti információs rendszer vagy adat megsértése, valamint
43. a Btk. 424. § (1) bekezdése szerinti információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása."