2018. évi CXXI. törvény

egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/K. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság)

"a) az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert:

aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is,

ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására, valamint

ac) a jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet nélkül közlekedő gépjárművek forgalomból - amennyiben az Ákr. 40. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, automatikus döntéshozatali eljárás keretében - történő kivonásának automatikus kezdeményezésére;"

(2) A Kkt. 21/K. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya vélelmezhető és a (6) bekezdés szerinti intézkedés nem történt, a közlekedési hatóság a jármű rendszámát, a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 15 napig tárolja.

(13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidő 15. napján a kötvénynyilvántartás adataival történő ismételt összevetés eredményként a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya állapítható meg és a gépjármű üzembentartójában változás nem történt, a közlekedési hatóság a jogsértés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit elektronikus úton megküldi a gépjármű üzembentartójának lakcíme (székhelye) szerinti közlekedési igazgatási hatóságnak."

2. § A Kkt. a következő 33/D. §-sal egészül ki:

"33/D. § (1) A közút kezelője jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében elektronikus megfigyelő rendszert működtet és a megfigyelés során kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt (a továbbiakban e § alkalmazásában: felvétel) készít.

(2) Az elektronikus megfigyelő rendszer által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni azok elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

(3) A közút kezelője jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A közút kezelője a felvételt - amennyiben annak technikai és jogszabályi feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.

(4) A felvétel

a) a közút kezelője részére jogszabályban meghatározott feladatok ellátása céljából,

b) elkövetett bűncselekmény, szabályszegés vagy szabálysértés, továbbá rendkívüli haláleset miatt indult eljárásban,

c) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

d) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

e) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,

f) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,

g) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében kezdeményezett eljárásban

használható fel.

(5) A felvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.

(6) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a rögzítéstől számított 30 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt a közút kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje.

(7) A rögzített felvételt a közút kezelője a (4) bekezdésben meghatározott felhasználási célból az eljárásra jogosult szerv, hatóság, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbítja. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (6) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (5) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a felvételt törölni kell.

(8) A közút kezelője a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja."

3. § A Kkt. 46. § (1) bekezdés a) pontjában a "34-35. §-ban" szöveg helyébe a "33/D-35. §-ban" szöveg lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a következő 19/D. §-sal egészül ki:

"19/D. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából természetes személyazonosító adatok, lakcím- és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosultak a nyilvántartó szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett."

5. § Az Nytv. 21. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"q) a kincstár a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, valamint az értesítési cím adatok, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a TAJ szám nyilvántartásának vezetésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben;"

6. § Az Nytv. 29/E. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A menekült vagy oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés meghozatalának napjától számított 4 évre kell kiállítani."

7. § Az Nytv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, valamint az önálló bírósági végrehajtót, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet."

8. § Az Nytv. 29/E. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "(2) és (4)" szövegrész helyébe a "(2), (4) és a (4a)" szöveg lép.

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

9. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

elvégzi]

"bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai - ideértve a vezényléssel az ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szerveken kívül szolgálatot teljesítő hivatásos állományt is -, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz vezényelt tagjai,

bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati, közalkalmazotti, továbbá az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetésvégrehajtási szervezet és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv munkavállalói,

bd) a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok, továbbá a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai,"

[(a ba)-be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,]

(2) Az Rtv. 7. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja alkalmazásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetésvégrehajtási szervezet munkavállalójának kell tekinteni annak a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak a munkavállalóját is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja."

10. § (1) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terrorizmust elhárító szerv)

"e) megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat,

f) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott időtartamra - a nemzetközi normák betartásával - ellátja a kijelölt

fa) magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét, valamint

fb) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek, intézmények és létesítmények biztosítását,

e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, valamint a külföldi állam hatóságaival."

(2) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A terrorizmust elhárító szerv)

"g) a rendészetért felelős miniszter döntése alapján - a hatályos nemzetközi normák betartásával - közreműködik a külföldön megrendezésre kerülő, kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősíthető nemzetközi sportrendezvényeken résztvevő magyar sportolók és sportszakemberek személyvédelmében, valamint az általuk külföldön a sportrendezvényeken való részvétel ideje alatt használt létesítmények védelmében és e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival."

11. § Az Rtv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozója vagy más személy értesítését kérje, ennek érdekében a fogvatartottat nyilatkoztatni kell. A fogvatartott által értesítendőnek megjelölt személy értesítésének kötelezettsége a rendőrséget terheli, az értesítést a rendőrség indokolatlan késedelem nélkül teljesíti. Ha az értesítés ténye az eljárás során keletkezett adatok alapján veszélyezteti az intézkedés célját, akkor az értesítést el kell halasztani és akkor kell megtenni, amikor a veszélyeztetés már nem áll fenn. Ha az értesítés ténye nem, de a fogvatartott által megjelölt személy értesítése veszélyezteti az intézkedés célját, akkor őt fel kell hívni arra, hogy más személyt jelöljön meg. Ha a fogvatartott olyan más személyt jelölt meg, akivel kapcsolatban az értesítésnek nincs akadálya, a rendőrség az utóbb megjelölt személyt értesíti. Ha a fogvatartott kiskorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét. Ha a fogvatartott esetében a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás szabályai alkalmazásának van helye, az ezen eljárásokra vonatkozó különös rendelkezések szerint kell eljárni."

12. § Az Rtv. a 29/A. §-t követően a következő alcímmel és 29/B. §-sal egészül ki:

"Dolog helyszíni elvétele

29/B. § (1) A rendőr feladatának teljesítése során megtalált olyan dolog, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján bizonyítási eszközként lefoglalható, valamint a támadásra, vagy önveszély okozására alkalmas, illetve a jogosulatlanul birtokolt dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, zár alá vétel vagy lefoglalás elrendeléséig, de legfeljebb három munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a dolgot vissza kell adni, ha a dolog helyszíni elvételének időtartama eltelt vagy annak oka megszűnt.

(3) A rendőr felszólíthatja a dolog átadására azt a személyt, akiről megalapozottan feltehető, hogy az (1) bekezdésben meghatározott dolog van a birtokában.

(4) A rendőr kizárólag a dolog helyszíni elvétele érdekében intézkedést nem alkalmazhat."

13. § Az Rtv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a 29/B. § (1) bekezdésében meghatározott dolog elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja."

14. § Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

"c) akinek őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve elmeállapotának megfigyelését rendelték el;

d) aki az őrizet, a letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, az olyan bűnügyi felügyelet szabályait, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetve, aki az előzetes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;"

15. § Az Rtv. 35/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az utasadat-információs egységnek az elemző-értékelő tevékenysége alapján az Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése szerint feltárt információról szóló tájékoztatása alapján a rendőrség az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedések alá vonhatja azt a személyt, akire a feltárt információ vonatkozik. Az ennek során megállapított adatokról és beszerzett információkról a rendőrség az utasadat-információs egységet kérésére visszatájékoztathatja."

16. § (1) Az Rtv. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség dönt az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi."

(2) Az Rtv. 42. §-a a következő (5f)-(5g) bekezdéssel egészül ki:

"(5f) A rendőrség az (1)-(2), valamint (5)-(5a) bekezdés alapján készített felvételt a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használhatja fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti.

(5g) A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel, illetve a szolgálati feladat ellátásával érintett személyről a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében - az érintett hozzájárulásával - felvételt készíthet."

(3) Az Rtv. 42. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A rendőrség jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A rendőrség - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti

a) az (1) bekezdésben meghatározott rendőri intézkedések közül a közlekedésrendészeti intézkedés során, valamint

b) a (2) bekezdés alapján

készített felvételt."

17. § Az Rtv. 66. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendőrség a titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információkat - hozzájárulásával -műszeres ellenőrzéssel vizsgálhatja. A tizennyolcadik életévét be nem töltött titkosan együttműködő személy által szolgáltatott információ műszeres ellenőrzéssel nem vizsgálható."

18. § Az Rtv. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve akkor is folytathat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a védett szerv befolyásmentes működésének megzavarásával, illetve tagjai vagy valamely állománycsoportja szolgálatellátásának befolyásolásával kapcsolatban olyan információ megszerzése várható, amely a későbbiekben megalapozza a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszköz alkalmazását is."

19. § Az Rtv. 91/M. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A rendőrség a 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott határellenőrzési tevékenysége során az utasadatinformációs egység részére történő továbbítás céljából a következő adatokat kezelheti:

a) a (2) bekezdésben meghatározott adatok,

b) az utas által a személyazonosításra bemutatott okmányban szereplő arckép másolata,

c) az utas által bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányok száma, érvényességi ideje,

d) az utas által bemutatott úti okmány valamennyi oldalának és az ott található teljes adattartalomnak a másolata,

e) az útvonalkövetés során feltárt beléptető bélyegzőlenyomatok, vízumok másolata,

f) a határforgalom-ellenőrzés során a beutazás okaként, a beutazás fedezeteként bemutatott iratok, meghívólevél, szállásfoglalásra vonatkozó információk másolata,

g) a továbbutazásra vonatkozó repülőjegy, beszállókártya, más iratok, valamint a továbbutazást követő szállásfoglalásra vonatkozó iratok másolata.

(3c) A (3b) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül továbbítja az utasadat-információs egységnek és az adatokat az utasadat-információs egység részére történő adattovábbítást követő 24 órán belül törli."

20. § Az Rtv. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A rendőri intézkedéstől számított egy éven túl panasz előterjesztésének nincs helye."

21. § Az Rtv. 93/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a panaszról harmincöt napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Az ügyintézési határidő a Testület állásfoglalásának kézhezvételét követő napon indul. Ha az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója határozatban eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni."

22. § Az Rtv. 93/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.

(3) Az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének a panasz elbírálása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója bírálta el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs."

23. § Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a polgári célú robbanóanyagok szállításának és belföldi átadásának rendőrségi engedélyezési eljárásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat, mértéküket és beszedésük, kezelésük, megosztásuk, nyilvántartásuk szabályait,"

24. § Az Rtv.

a) 1. § (2) bekezdés 6a. pontjában, 7/F. § (2) bekezdésében, 64. § e) pontjában és 65. § (6) bekezdésében a "személybiztosítási és létesítményvédelmi" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

b) 7/A. § (1) bekezdésében a "jogszabályban előírt hivatali" szövegrész helyébe a "jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri" szöveg,

c) 7/D. § a)-c) pontjában a "bűncselekmény vagy szabálysértés miatt" szövegrész helyébe a "bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt" szöveg,

d) 33. § (1) bekezdés g) pontjában az "őrizetbe vétele" szövegrész helyébe az "őrizete" szöveg,

e) 39. § (1) bekezdés i) pontjában a "személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés" szöveg,

f) 42. § (7) bekezdés b) pontjában az "öt munkanap" szövegrész helyébe a "30 nap" szöveg,

g) 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság," szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság," szöveg,

h) 42/A. § (5) bekezdésében a "megkeresésére" szövegrész helyébe a "megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg és a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg,

i) 46. §-át megelőző alcím címében a "Személy- és létesítménybiztosítási" szövegrész helyébe a "Személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

j) 51. § (1) bekezdésében a "védelmére" szövegrész helyébe a "védelmére, továbbá a védett személy útvonalának és programhelyszíneinek biztosítása érdekében" szöveg,

k) 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a 64. § a) és e) pontjában" szövegrész helyébe az "a 64. § a), c), e), h) és i) pontjában" szöveg,

l) 101. § (2) bekezdés f) pontjában a "hatálya alá tartozó rendezvényekkel összefüggő rendőrségi eljárás és a rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának" szövegrész helyébe a "szerinti gyűlés bejelentésével és biztosításával összefüggő rendőrségi feladatok" szöveg

lép.

25. § Hatályát veszti az Rtv.

a) 41. §-a és az azt megelőző alcíme,

b) 46. § (1) bekezdésében az "[1. § (2) bek. g) pont]" szövegrész,

c) 93/A. § (9) bekezdése.

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

26. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kjt. alábbi rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:)

"c) a 22. § (16) bekezdését azzal, hogy a "nem megfelelt" helyett elfogadhatatlant, a "minősítés" helyett teljesítményértékelést;"

(kell érteni.)

27. § A Vgtv. 15/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a késedelmi pótlék mérséklése szabályai között a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, az adóbírság mérséklésére, kiszabásának mellőzésére, valamint az adómérséklésre vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség vízhasználó általi teljesítése során."

28. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi."

29. § A Vgtv. 33/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/B. § (1) A vízügyi hatóság a hatósági engedélyezési eljárások végleges lezárását követően a vízikönyv vezetése, a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a következő adatokat kezeli:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,

b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok, valamint

h) a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlásához kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények.

(2) A vízügyi hatóság országos illetékességgel jogosult a vízkészletjárulékkal kapcsolatos feladatellátás érdekében a következő adatok megismerésére és kezelésére:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,

b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

c) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma, közösségi adószáma,

d) az ügyfél számlaszáma, IBAN száma,

e) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

f) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

g) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

h) a vízhasználatokra vonatkozó vízmennyiségi és műszaki alapadatok.

(3) Az (1) bekezdés a)-f) pont és a (2) bekezdés a)-g) pont szerinti személyes adat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.

(4) Az (1) bekezdés g) és h) pont, valamint a (2) bekezdés h) pont szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető."

30. § A Vgtv. 33/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/C. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási adatgyűjtésekhez, az állami tulajdon kezeléséhez és a vízgazdálkodási objektumok azonosításához a következő adatok megismerésére és kezelésére jogosult:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,

b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációban és az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti személyes adat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által - a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül - a vízjogi engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges tervezési munkákhoz elektronikus dokumentumként vagy elektronikusan feldolgozható formában a vízimérnöki tervezői jogosultsággal rendelkező és a vízjogi engedély iránti kérelemmel érintett tulajdonos vagy vagyonkezelő által megbízott tervező számára átadott, tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv adattartalmát (ideértve a személyes adatokat is) a tervező jogosult a vízjogi engedélyről szóló hatósági döntés véglegessé válásának időpontjáig kezelni. A tervező a részére átadott földkönyv személyes adatokra vonatkozó tartalmát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - más szerv vagy személy részére nem továbbíthatja."

31. § (1) A Vgtv. VIII/A. Fejezete a következő 33/D-33/F. §-sal egészül ki:

"33/D. § A 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felület működtetése, valamint a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése érdekében, a kérelmező hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából, a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: VIZEK rendszer) keresztül üzemeltetője az adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére - az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe - a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.

33/E. § (1) A VIZEK rendszer keretében nyilvántartott, vízjogi engedélyezési eljárásban részt vevő, valamint a vízjogi engedéllyel már rendelkező ügyfélnek - az érintett vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó - a 33/B. § (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott adatai, valamint a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációjában rögzített műszaki alapadatok kezelésére

a) az agrárpolitikáért felelős miniszter agrárgazdasági elemzések és agrár-szakmapolitikai döntések meghozatala,

b) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet az agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása

céljából jogosult.

(2) A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelő személyes adatát is tartalmazó adatainak egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelésére és feldolgozására jogosult a Magyar Államkincstár a támogatás ellenőrzéséhez kötődő jogszabályban meghatározott kötelezettségek ellátása érdekében.

(3) A Közös Agrárpolitika hazai végrehajtása, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer részét képző Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer naprakészen tartása céljából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi igazgatási szervek által kezelt víztest és csatornahálózat térinformatikai állományához, annak releváns attribútum adataival együtt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - három évig, a (2) bekezdésben meghatározott adatok a támogatások ellenőrizhetőségének végéig kezelhetőek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti, vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető. Ezen adathoz való hozzáférés biztosításáról az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer működtetéséért felelős miniszter gondoskodik.

33/F. § A VIZEK rendszer nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. §-ával összhangban, a statisztikai cél előzetes igazolása alapján és az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."

(2) A Vgtv. a következő VIII/B. Fejezettel egészül ki:

"VIII/B. FEJEZET

A VÍZÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

33/G. § (1) Az elektronikusan kezdeményezett vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfél elektronikus azonosítását követően a beadványait - a Kormány rendeletében meghatározott módon elektronikusan hitelesítve - a VIZEK rendszeren keresztül nyújtja be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóság részére.

(2) A VIZEK rendszer biztosítja a vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.

(3) A VIZEK rendszer üzemeltetője az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult az elektronikus úton kapcsolatot tartók - kapcsolattartáshoz szükséges és hozzá érkezett - adatainak kezelésére.

33/H. § A vízügyi hatósági eljárásokban közreműködő, a Kormány rendeletében megjelölt szervek a Kormány rendeletében meghatározott információkat a VIZEK rendszeren keresztül - a Kormány rendeletében meghatározott esetekben automatikus információátadás útján - térítésmentesen biztosítják egymás részére.

33/I. § (1) A VIZEK rendszer keretében - a vízhasználó hatósági eljárást megelőző tájékozódásának biztosítása, valamint a vízjogi engedélyezések gyors és hatékony lefolytatása érdekében, ugyanakkor a vízkészletek hosszú távú biztosításának céljából - előszűrő felület működik, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Az előszűrő felület elektronikus azonosítást követően használható.

33/J. § Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezése előtt, elektronikus azonosítását követően a VIZEK rendszer keretei között működtetett adatgyűjtő felületre tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, valamint e rendszeren keresztül szerzi be a VIZEK rendszerhez csatlakozott szervektől a hatósági eljáráshoz szükséges információkat, a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatot és a vagyonkezelői nyilatkozatot. Az adatgyűjtő felület a kérelmező részére tárhelyet biztosít a hatósági és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb eljárásokhoz szükséges dokumentumok számára."

32. § A Vgtv. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tagok be nem fizetett hozzájárulását az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző hajtja be."

33. § A Vgtv. 45. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8a) Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter

a) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési tervek,

b) az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálata szabályainak

rendeletben történő megállapítására."

34. § A Vgtv. a következő 45/M. §-sal egészül ki:

"45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód2.-vel megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."

35. § (1) A Vgtv.

a) 15/E. § (2) bekezdésében az "Az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásakor" szövegrész helyébe az "Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásakor" szöveg,

b) 28. § (3) bekezdés e) pontjában a "31. §-t" szövegrész helyébe a "31. § (1) bekezdését" szöveg,

c) 31. § (2) bekezdésben a "Mentes a díjfizetési" szövegrész helyébe a "Mentes az illeték- és díjfizetési" szöveg,

d) 31. § (2) bekezdés b) pontjában a "vízkivételt" szövegrész helyébe a "felszín alatti vízkivételt" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Vgtv. 31. § (2) bekezdés b) pontjában az "a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig" szövegrész.

5. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

36. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrségnél alkalmazottak a közalkalmazotti jogviszony mellett munkaviszonyban is állhatnak."

(2) A Bvszt. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrség a következő tevékenység ellátásában működhet közre:

a) a bv. szervek területére történő be- és kiléptetés végrehajtása,

b) objektumvédelmi tevékenység,

c) járőrözési tevékenység,

d) területőrzés a bv. szervek határán kívül elhelyezkedő területen a bv. szervek anyagi javainak vagy az ott tartózkodó fogvatartottak őrzése érdekében,

e) fogvatartotti foglalkoztatás biztosítása a bv. szervek területén belül vagy kívül."

(3) A Bvszt. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az országos parancsnok vagy a bv. szerv parancsnoka munkabiztonsági okból vagy a feladatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a közalkalmazott, a kormánytisztviselő, valamint a munkavállaló munkaidőben meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy - a bankkártya és a Széchenyi Pihenő Kártya kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénzhelyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a munkaidőben történő használatát. A korlátozások a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részlegen vagy a fogvatartottak foglalkoztatására kijelölt területen munkát végzők esetében, továbbá a bv. szerv területén kívüli felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó személyek esetében vezethetők be."

37. § A Bvszt.

a) 9/A. § (2) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "tankerületi központok, valamint" szöveg,

b) 10. § (1) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(2) és (2a)" szöveg

lép.

6. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

38. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

"i) jogszabály rendelkezései szerint ellátja az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatokat,"

(2) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

"j) jogszabály rendelkezései szerint ellátja a minősített adat védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatokat."

39. § Az Nbtv. 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A miniszter határozata elleni perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg."

40. § Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések, valamint elveszett, eltulajdonított úti okmányok hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti."

41. § Az Nbtv. "A titkos információgyűjtésre és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó egyéb szabályok" című alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § Az e törvény hatálya alá nem tartozó titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az információs rendszer titkos megfigyelése eszköz alkalmazását kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatás igénybevételével hajtja végre."

42. § Az Nbtv. 71. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony csak akkor hozható létre, ha annak létrehozását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(4a) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezését vagy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy

b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta."

43. § Az Nbtv. 71/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan más kezdeményező is kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását, akkor a későbbi kezdeményezés vonatkozásában a főigazgató az újabb elrendelést mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről, valamint a korábban a kezdeményező részére megküldött írásbeli értesítések tartalmáról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az újabb kezdeményezőt írásban értesíti. A már megkezdett nemzetbiztonsági ellenőrzésben ezt követően a későbbi kezdeményező is a kezdeményező jogkörében vesz részt, ennek tényéről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mindkét kezdeményezőt írásban értesíti."

44. § Az Nbtv. 71/C. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a (8) bekezdés szerinti új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezését vagy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy

b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a 71. § (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."

45. § (1) Az Nbtv. 72/B. § (2) bekezdés e) pontja a következő eg)-ej) alponttal egészül ki:

(Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha

a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről, az alábbiakról szerez tudomást:)

"eg) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,

eh) az ellenőrzött életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött befolyásolására, zsarolhatóságára,

ei) az ellenőrzött hivatali helyzetével való visszaélése,

ej) az ellenőrzött szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása."

(2) Az Nbtv. 72/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, arról értesítheti a kezdeményezésre jogosultat."

(3) Az Nbtv. 72/B. §-a a következő (8) és (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelése alapján az érintett személy

a) más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezése vagy

b) foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése

iránt intézkedik.

(8a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy vonatkozásában a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony nem hozható létre, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását jóváhagyta."

46. § (1) Az Nbtv. 72/D. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Ha a Bizottság a panaszt elutasítja és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése alapján szüntették meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül támadhatja meg a miniszter döntését. A közigazgatási pert a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény ellen benyújtott panaszt elbíráló miniszter ellen kell megindítani. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes."

(2) Az Nbtv. 72/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A (10) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés megváltoztatására nem jogosult."

47. § Az Nbtv. 74. § i) pontja a következő iw) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)

"iw) a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Lrtv.) szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és a szakhatóságok részéről részt vevő személy, valamint - az Lrtv. szerinti üzemeltető kezdeményezésére - az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó, Lrtv. szerinti azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő személy;"

48. § Az Nbtv. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

49. § Az Nbtv.

a) 4. § j) pontjában, 5. § n) pontjában, 6. § q) pontjában és 8. § (1) bekezdés g) pontjában az "a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet" szövegrész helyébe az "a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény" szöveg,

b) 8/A. § (3) bekezdés h) pontjában a "titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtéseket, alkalmazott leplezett eszközöket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat" szöveg,

c) 31. § (1) bekezdésében a "nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak" szövegrész helyébe a "nyomozást és előkészítő eljárást nem folytathatnak" szöveg,

d) 71. § (5) bekezdésében a "(2)-(4)" szövegrész helyébe a "(2)-(4a)" szöveg,

e) 71. § (6) bekezdésében a "(4)" szövegrész helyébe a "(4) vagy (4a)" szöveg,

f) 72/D. § (2) bekezdésében a "71. § (4) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése" szöveg,

g) 72/D. § (10) bekezdésében a "71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése" szövegrész helyébe a "71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése vagy a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése" szöveg,

h) 72/D. § (11) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének" szövegrész helyébe a "közigazgatási per megindításának" szöveg,

i) 72/D. § (12) bekezdésében a "polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó" szövegrész helyébe a "közigazgatási perrendtartás" szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti az Nbtv.

a) 72/B. § (2) bekezdés e) pontjában a "nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről," szövegrész,

b) 72/B. § (4) bekezdés b) pontjában az "és e)" szövegrész,

c) 72/D. § (12) bekezdésében a " , soron kívül" szövegrész.

7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

51. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint lakcímét közli a kincstárral a TAJ-szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából."

(2) A Szaztv. 21. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a kincstár adatátadása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki."

52. § A Szaztv. 23. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"q) a kincstár a TAJ-szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából."

53. § A Szaztv. 24. § k) pontja bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)

"k) a kincstár a 20. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint a 21. § (7a) bekezdésben meghatározott feladatai teljesítéséhez;"

54. § (1) A Szaztv. 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"d) a kincstárnak a TAJ szám nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;"

(2) A Szaztv. 37. §-a a következő (1g) bekezdéssel egészül ki:

"(1g) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szervnek az erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásában szereplő egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének, valamint állampolgárságának a változásáról, továbbá az egészségügyi dolgozó elhalálozásának tényéről és időpontjáról."

55. § A Szaztv. 37. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)

"d) a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek a központi közúti közlekedési nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról;"

56. § A Szaztv. 37. § (3) bekezdésében a "központi ügyfél-regisztrációs szerv" szövegrész helyébe a "központi ügyfél-regisztrációs szerv, valamint a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv" szöveg lép.

57. § A Szaztv. 21. § (1) bekezdésében és 22. §-ában az "az egészségbiztosítási szerv" szövegrész helyébe az "a kincstár" szöveg lép.

58. § Hatályát veszti a Szaztv.

a) 37. § (1) bekezdés b) pontjában a " , továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól" szövegrész,

b) 37. § (1e) bekezdése.

8. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

59. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 46/A. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek történő megfelelés érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve tűzvédelmi szakértői vizsgát és tanfolyamot szervez. A szakértői vizsgára és az ismétlő vizsgára történő jelentkezés kapcsán - a vizsga lefolytatása és a szakértőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése érdekében - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve kezeli a tűzvédelmi szakértői vizsgára vagy ismétlő vizsgára jelentkező vizsgázó

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakcímét,

c) elérhetőségét,

d) iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölését,

e) diplomájának (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét,

f) tűzvédelmi szakképesítésének (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét,

g) foglalkozását, munkakörét,

h) igazolását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek teljesüléséről,

i) által folytatni kívánt tűzvédelmi szakterület megnevezését,

j) a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott képesítését igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás hiteles másolatát).

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti személyes adatok - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - más szerv vagy személy részére nem továbbíthatók és azokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

a) sikeres tűzvédelmi szakértői vizsga esetén a szakértői bizonyítvány érvényességi idejének lejártát követő hat hónapig,

b) sikertelen tűzvédelmi szakértői vizsga esetén a vizsga időpontját követő hat hónapig kezeli.

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető."

(2) A Ttv. 46/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tűzvédelmi hatóság által a szakértőkről vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza)

"c) a szakértői bizonyítvány számát, a kiadás időpontját, valamint"

(3) A Ttv. 46/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tűzvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői bizonyítvány számát, érvényességi idejét és kiadásának időpontját."

(4) A Ttv. 46/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a vizsgára jelentkezéskor és a nyilvántartásba vételt követően ellenőrizheti, ennek körében a vizsgára jelentkezőtől és a feltételekre vonatkozó adatokat kezelő szervektől adatot igényelhet."

(5) A Ttv.

a) 19. § (3) bekezdés b) pontjában az "1000 m2-t," szövegrész helyébe az "1000 m2-t, vagy" szöveg,

b) 24/A. § g) pontjában a "folyamatosan" szövegrész helyébe az "a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján folyamatosan" szöveg,

c) 36. § (3) bekezdésében a "területi szerve" szövegrész helyébe a "központi, területi szerve" szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti a Ttv. 19. § (3) bekezdés c) pontja.

9. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

61. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak

a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tizenöt napon belül,

b) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül

nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrség működése szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ötszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki."

62. § Az Fbtv. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a közigazgatási bírság ismételt kiszabását követően sem teljesíti a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a fegyveres biztonsági őrzést - a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére - a rendőrség hajtja végre."

63. § (1) Az Fbtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:)

"b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani;"

(2) Az Fbtv. 10. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A büntetés-végrehajtási szervezetnél az 1. § (6) bekezdése alapján működő fegyveres biztonsági őrség tagja az (1) bekezdés vonatkozásában a tetten ért személyt a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának megérkezéséig jogosult és köteles visszatartani."

10. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

64. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:)

"b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,"

65. § Az Utv. 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)

"c) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és a menekültügyi hatóságtól."

11. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

66. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A felügyelet jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A (3) bekezdésben meghatározott felvételt - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a felügyelet a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti."

(2) A Kftv. 7. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (3) bekezdésben meghatározott felvétel

a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve

d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében

is felhasználható."

67. § A Kftv. 7/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A rögzített felvételt a felügyelő a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a 7. § (6a) bekezdésében meghatározott célból."

68. § A Kftv.

a) 7. § (7) bekezdés b) pontjában a "nyolc nap" szövegrész helyébe "harminc nap" szöveg,

b) 29. § a) pontjában a "miniszter arra" szövegrész helyébe a "közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter arra" szöveg,

c) 29. § b) pont nyitó szövegrészében a "miniszter" szövegrész helyébe a "közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter" szöveg

lép.

12. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

69. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 6/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtók haladéktalanul bejelentik a Kormány által rendeletben kijelölt eseménykezelő központ (a továbbiakban: eseménykezelő központ) részére a külön kormányrendeletben meghatározott biztonsági eseményeket."

70. § Az Ekertv.-ben az "Együttműködés a kormányzati eseménykezelő központtal" című alcím helyébe a következő alcím lép:

"Együttműködés a biztonsági eseménykezelésben

15/B. § (1) A szolgáltató az elektronikus információs rendszereket érintő biztonsági események megelőzésével, kezelésével összefüggő tevékenység vonatkozásában köteles együttműködni az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 19. § (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központtal.

(2) A közvetítő szolgáltató a konkrét biztonsági esemény kezelése, kivizsgálása céljából az eseménykezelő központ egyedi kérelme alapján köteles az általa kezelt és rendelkezésére álló adatokat az eseménykezelő központ részére átadni.

(3) A közvetítő szolgáltatónak a biztonsági események kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A 6/B. § (3) bekezdés szerinti hatóság kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, ha a közvetítő szolgáltató nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti feladatait."

71. § Az Ekertv. 17. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"g) rendeletben határozza meg a közvetítő szolgáltatónak a biztonsági események kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatait, valamint a 15/B. § (4) bekezdése szerint kiszabható bírság mértékét, a bírság megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait."

13. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

72. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 156. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az ismeretlen helyen tartózkodó személy hollétének megállapítása - ennek keretében kapcsolatrendszerének, feltételezhető tartózkodási helyének megismerése - céljából a körözési eljárást lefolytató szerv megkeresésére köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos hívásforgalmi, helymeghatározási és előfizetői adatokat."

14. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

73. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) A pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatók létesítményének védelme céljából a létesítményen kívül - a 26. § (2) bekezdésnek megfelelően - rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a vagyonőr - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt rögzítő vagyonőr jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel

a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,

d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében

is felhasználható.

(5) Felhasználásnak minősül, ha az (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a vagyonőr a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a (4) bekezdésben meghatározott célból."

15. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

74. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha külföldi hatóság a megkeresését az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú mellékletében meghatározott olyan cselekmény tekintetében terjesztette elő, amely az államának joga szerint szabálysértés, a központi hatóság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha a cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértés, sem közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés megállapítására nem alkalmas, illetve a végrehajtásra átadott cselekmények tekintetében csak részben képez szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési jogsértést, amennyiben az átadott pénzbírság nem osztható meg."

75. § Az Szjstv. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az eljárási jogsegély akkor is végrehajtható és a végrehajtását a központi hatóság átveszi, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jogszabályok szerint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül."

76. § Az Szjstv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szabálysértési ügyben eljáró külföldi hatóság, amely előtt olyan cselekmény miatt van eljárás folyamatban, amelynek az elkövetéséhez gépjárművet használtak és megkeresésében a gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével annak a személynek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített adatait kéri, aki a cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt, a 3. § (4) bekezdés a) pontja szerinti központi hatóság közvetlenül informatikai alkalmazás igénybevételével jogosult az adatokat átvenni a közúti közlekedési nyilvántartó szervtől, vagy a megkeresést válaszadás céljából továbbítja a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv a gépjármű üzembentartójának a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített - a megkeresésben megjelölt - adatait a megkeresés hozzá való megérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a központi hatóságnak. A központi hatóság a megküldött vagy a közvetlenül átvett adatokat továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz."

77. § Az Szjstv. 27. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés esetén a pénzbírságot kiszabó külföldi határozatot a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani azzal, hogy a bírság kizárólag adók módjára hajtható be, közérdekű munkával történő teljesítésének, valamint elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye. A sértetteket segítő szervezeteknek vagy közjavára fizetendő jóvátételt a szabálysértési költségre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani."

78. § Az Szjstv. 28. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtása felfüggeszthető, ha a központi hatóság a külföldi határozat átvételére indult eljárásban olyan körülményt észlel, mely a végrehajtást akadályozza. A felfüggesztés a felmerült körülmény tisztázásáig, de legfeljebb 3 hónapig tarthat.

(4) A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtásának felfüggesztése esetén a központi hatóság a felfüggesztéssel párhuzamosan intézkedik az akadályként felmerült körülmény tisztázása érdekében."

79. § Az Szjstv. 30. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a kibocsátó állam a pénzbírság közérdekű munkára vagy elzárásra történő átváltoztatásához hozzájárult és annak tartamát meghatározta, az átváltoztatott pénzbírság tartamát a kibocsátó állam által meghatározott tartamban kell meghatározni."

80. § Az Szjstv.

a) 19. § (3) bekezdésében a "a 3. § (4) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe a "a 3. § (4) bekezdés d) pontja" szöveg,

b) 19. § (4) bekezdésében a "a 3.§ (4) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe a "a 3. § (4) bekezdés d) pontja" szöveg,

c) 22. §-ában a "az eljárás alá vont személyt" szövegrész helyébe a "a tanút, a szakértőt vagy az eljárás alá vont személyt" szöveg,

d) 26. § (3) bekezdésében a "a 3. § (4) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe a "a 3. § (4) bekezdés d) pontja" szöveg,

e) 26. § (4) bekezdésében a "a 3. § (4) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe a "a 3. § (4) bekezdés d) pontja" szöveg,

f) 27. § (1b) bekezdés c) pontjában a "sértett vagy köz javára" szövegrész helyébe a "sértett, sértettet segítő szervezet vagy köz javára" szöveg

lép.

16. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

81. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szerv, amely hatósági tevékenysége során minden más szervtől független és a feladatkörébe tartozó hatósági ügyek tekintetében nem utasítható."

17. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

82. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A hatósági szerződés megszűnése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnik."

18. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

83. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 9. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[Az Országos Polgárőr Szövetség közigazgatási hatósági feladatként]

"a) kiadja a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolványt (a továbbiakban: polgárőr igazolvány), amely igazgatási szolgáltatási díjmentes,"

84. § A Pőtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr és az ifjú polgárőr igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyakibocsátóként adja ki. Az Országos Polgárőr Szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány és ifjú polgárőr igazolvány a szervezethez való tartozás közhiteles igazolására szolgáló okmány, amely megfelel a törvény felhatalmazása alapján kiadott, jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai és biztonsági előírásoknak. A polgárőr és az ifjú polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg."

85. § A Pőtv. 12. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A polgárőr szervezetnél nem lehet vezető tisztségviselő,

a) aki büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy

b) akivel szemben a (4b) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el.

(4b) Az a büntetett előéletű személy, akivel szemben

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig

nem lehet polgárőr szervezetnél vezető tisztségviselő."

19. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

86. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő második hónap első napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően - legalább tizenöt napos véleményezési határidő biztosítása mellett - kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. Ha a döntés eltér a települési önkormányzatok véleményétől, a kormányhivatal vezetője az eltérés okát a döntésének indokolásában külön részletezi. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3b) A kormányhivatal vezetőjének (3a) bekezdésben meghatározott döntését az érintett önkormányzat képviselőtestülete közigazgatási perben megtámadhatja."

20. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

87. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 23. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[Ha az eljárás alá vont személyt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül]

"e) szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki;

f) szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki."

(2) A Szabs. tv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor a 11. § (1) bekezdésben meghatározott bírságmaximum figyelembe vételével

a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni,

b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni."

88. § A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a szándékosság és a gondatlanság,

b) a kísérlet,

c) a társtettes és a közvetett tettes,

d) a felbujtó és a bűnsegéd,

e) a hozzátartozó,

f) a csoportos elkövetés,

g) a nagy nyilvánosság fogalmára,

h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra,

i) a magánindítványra,

j) a folytatólagosság fogalmára, valamint

k) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti Lopás, Btk. 371. § szerinti Rongálás, Btk. 372. § szerinti Sikkasztás, Btk. 373. § szerinti Csalás, Btk. 376. § szerinti Hűtlen kezelés, Btk. 378. § szerinti Jogtalan elsajátítás és a Btk. 379. § szerinti Orgazdaság tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra

a Btk. által - az a)-d) és h)-j) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell."

89. § A Szabs. tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel - haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor. Az áttételt elrendelő döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs."

90. § A Szabs. tv. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el."

91. § (1) A Szabs. tv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében adatot igényel

a) a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a alapján vezetett nyilvántartásból."

(2) A Szabs. tv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az adatigénylés nem vezetett az eljárás alá vont személy vagy tanú feltalálásához, a bíróság, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy vagy tanú utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kéri. A megkeresett rendőri szerv jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy vagy tanú hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Amennyiben a megkeresett rendőri szervnek hivatalból tudomása van a keresett személy lakó-, tartózkodási helyéről, azt közli a megkereső szervvel."

92. § A Szabs. tv. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor a (2) bekezdés szerinti, a hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén meghatározott bírságmaximum figyelembevételével

a) a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni,

b) a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni."

93. § A Szabs. tv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság tárgyalást tart, ha a kifogásban a jogosult kifejezetten kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását, vagy ha a bíróság tárgyalás tartását szükségesnek tartja. A bíróság nem köteles tárgyalást tartani, ha az iratok alapján azt állapítja meg, hogy a kifogás alapos és a bíróság döntése a kérelemben foglaltakkal megegyezik, vagy azt az elkövető javára meghaladja."

94. § A Szabs. tv. XVII. Fejezete a következő 96/B. alcímmel egészül ki:

"96/B. Telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatás

126/B. § (1) A bíróság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett indítványra - a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén - elrendelheti az elkövető telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatását.

(2) A bíróság az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv útján haladéktalanul közli a telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatos döntését.

(3) A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bírósági tárgyalás kitűzött, illetve az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv által megjelölt helyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.

(5) Ha a bíróság a 63. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elrendelte a tanú adatainak zártan kezelését, a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatáson az elkövető csak akkor lehet jelen, ha ehhez a tanú hozzájárul. Az így kizárt elkövető a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatást követően, a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.

(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:

a) az elkövető, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,

b) az a) pontban meghatározott személy jogi képviselője, törvényes képviselője vagy képviselője,

c) a rendőrség képviselője,

d) az elkövető őrzését ellátó személy,

e) a szakértő,

f) a tolmács,

g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.

(7) A telekommunikációs eszköz útján történt meghallgatásról készült jegyzőkönyvben - a 91. §-ra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - rögzíteni kell:

a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,

b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,

c) az elkülönített helyszín címét,

d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen.

(8) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvételt rögzíteni kell."

95. § A Szabs. tv. 141. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az eljárás alá vont személy a pénzbírság, a szabálysértési költség, a rendbírság, valamint az okozott kár összegét

a) ha annak feltételei adottak, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti, illetve

b) a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással az összegnek az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával - a döntés számára való hivatkozással - is teljesítheti."

96. § A Szabs. tv. 152. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési nyilvántartások

a) a gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása,

b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása,

c) a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,

d) a helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartása."

97. § A Szabs. tv. a következő 113/A. alcímmel egészül ki:

"113/A. A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása

152/A. § (1) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában annak a gépjárműnek az egyedi azonosító adatát kell nyilvántartani, amelynek üzembentartójával szemben a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a gépjárművezető távollétében helyszíni bírságot szabott ki, vagy feljelentést tett.

(2) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása tartalmazza

a) a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy által megállapított szabálysértés

aa) megnevezését,

ab) elkövetésének helyét,

ac) elkövetésének idejét,

ad) bizonyítékául szolgáló képfelvételt, valamint

b) a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kiszabása esetén

ba) a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését,

bb) a döntés számát és keltét,

bc) a helyszíni bírság összegét,

c) feljelentés esetén

ca) az intézkedésre jogosult megnevezését,

cb) az alkalmazott helyszíni intézkedés megnevezését.

(3) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti

a) a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy,

b) a feljelentés megtételére jogosult személy."

98. § (1) A Szabs. tv. 155. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A szabálysértési nyilvántartó szerv a gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásába felvett adatokat az intézkedéstől számított három napig kezeli."

(2) A Szabs. tv. 155. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Automatikusan törölni kell a szabálysértési nyilvántartásokból azokat az adatokat, amelyre vonatkozóan a (2c) bekezdésben meghatározott nyilvántartási idő eltelt."

99. § A Szabs. tv. 178/B. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

"(21) Ha az elkövető a (17) bekezdésben meghatározott közérdekű munka büntetést vállalja, de azt nem teljesíti, és a közérdekű munka büntetés elzárásra történő átváltoztatása érdekében megtartott bírósági eljárásban az elkövető személyes jelenlétének a biztosítása szükséges, akkor ennek céljából az általános szabálysértési hatóság az elkövető körözését rendeli el."

100. § A Szabs. tv.

a) 10. §-ában a "Nincs helye szabálysértési elzárásnak" szövegrész helyébe a "Nincs helye szabálysértési őrizetnek és szabálysértési elzárásnak" szöveg,

b) 10. § a) pontjában a "kórházi fekvőbeteg-ellátásban" szövegrész helyébe a "napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban" szöveg,

c) 89. § (5) bekezdésében az "eljárás alá vont személy részére" szövegrész helyébe az "eljárás alá vont személy, valamint az elkövető részére" szöveg,

d) 90. § (7) bekezdésében a "elutasító határozat ellen panasznak" szövegrész helyébe a "elutasító rendelkezés ellen jogorvoslatnak" szöveg,

e) 107. § (2a) bekezdésében a "tárgyalás menetét és kell tartalmaznia" szövegrész helyébe a "tárgyalás menetét is kell tartalmaznia" szöveg,

f) 142. § (1) bekezdésében a "harmadik munkanapig" szövegrész helyébe a "nyolcadik napig" szöveg,

g) 144. § (6) bekezdésében a "három napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc napon belül" szöveg,

h) 250. § (1) bekezdés f) pontjában a "szerinti eljárásra jogosult más szerv vagy szervezetek körét és feladataikat" szövegrész helyébe a "vonatkozásában azt a szervet vagy szervezetet, amely segítségének elfogadása a 178/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti együttműködésnek minősül, és e szerv vagy szervezet segítségnyújtással összefüggő feladatait" szöveg

lép.

21. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

101. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Szsztv.) 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából természetes személyazonosító adatok, lakcím és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosultak a nyilvántartó szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett."

102. § Az Szsztv. 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A szolgáltató jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A szolgáltató a 8. § (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.

(2) A 8. § (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel

a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,

d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében

is felhasználható.

(3) Felhasználásnak minősül, ha a 8. § (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a szolgáltató a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a (2) bekezdésben meghatározott célból."

22. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

103. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye."

104. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. § (1) bekezdésében a "rendtartásról szóló törvény" szövegrész helyébe a "rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető" szöveg lép.

105. § Nem lép hatályba az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 28. § (2) bekezdése.

23. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

106. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek

a) kijelölésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: kijelölési eljárás) és

b) kijelölésének visszavonására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás)

a hatóságok és a szakhatóságok részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.

(2) Az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő szervezet részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel."

107. § Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)

"g) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 2. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti hatóság, az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 irányelve alapján kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont, valamint az Ibtv. 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ részére feladataik ellátása céljából."

108. § Az Lrtv. 6. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az általa bejelentendő biztonsági eseményről annak bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt eseménykezelő központot."

109. § Az Lrtv.

a) 2/A. § (2) bekezdésének b) pontjában a "hálózati és" szövegrész helyébe az "elektronikus",

b) 3. mellékletének 32. sorában a "kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok" szövegrész helyébe a "kormányzati elektronikus információs rendszerek"

szöveg lép.

110. § Hatályát veszti az Lrtv. 1. § i)-k) pontja, valamint 3. és 4. mellékletének 38-40. sora.

24. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

111. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"6a. alapvető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató: a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 2/A. §-a alapján kijelölt szolgáltató;"

(2) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"7a. bejelentés-köteles szolgáltatás: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § j) pontjában meghatározott szolgáltatás;"

(3) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése 14b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"14b. elektronikus információs rendszer:

a) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat;

b) minden olyan eszköz vagy egymással összekapcsolt vagy kapcsolatban álló eszközök csoportja, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján digitális adatok automatizált kezelését végzi; vagy

c) az a) és b) pontban szereplő elemek által működésük, használatuk, védelmük és karbantartásuk céljából tárolt, kezelt, visszakeresett vagy továbbított digitális adatok;"

(4) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"23. honvédelmi célú elektronikus információs rendszer: a honvédelmért felelős miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervek zárt célú elektronikus információs rendszereinek, valamint egyéb - funkciója, rendeltetése, feladatellátása szerint - nyílt elektronikus információs rendszereinek összessége, amely ágazatspecifikus módon támogatja a honvédelmi ágazaton belüli és ágazatok közötti működést;"

112. § (1) Az Ibtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2. § (1) bekezdés a)-h) és j)-l) pontjában megjelölt szervek, valamint - a monetáris politika végrehajtásával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos kockázatértékelési és portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt adatok kivételével - a 2. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt szerv által kezelt adatok és a 2. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szervezetek által kezelt, a nemzeti adatvagyon részét képező adatok Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben, valamint honvédelmi, diplomáciai információs célokra használt zárt célú elektronikus információs rendszerben kezelhetőek."

(2) Az Ibtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 2. § (1) bekezdés a)-h) és j)-k) pontjában megjelölt szervek, valamint - a monetáris politika végrehajtásával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos kockázatértékelési és portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt adatok kivételével - a 2. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt szerv által kezelt adatok az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóság (a továbbiakban: hatóság) engedélyével vagy nemzetközi szerződés alapján az EGT-államok területén belül üzemeltetett elektronikus információs rendszerekben is kezelhetőek."

113. § Az Ibtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § Az elektronikus információs rendszerekre és eszközökre, szervezetekre nemzetközi egyezmények vagy nemzetközi szabványok alapján, illetve az ezeken alapuló hazai követelmények vagy ajánlások alapján kiadott biztonsági tanúsítványokat, illetve független, képesített ellenőr által készített ellenőri jelentéseket a hatóság az eljárása során figyelembe veszi."

114. § (1) Az Ibtv. 16. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)

"h) eljárása során független, képesített ellenőrt igénybe venni, és az általa végzett ellenőrzés eredményét figyelembe venni."

(2) Az Ibtv. 16. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha a szervezet költségvetési szerv, és a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti vagy nem tartja be, a hatóság)

"d) jogosult bírságot kiszabni külön kormányrendeletben meghatározottak szerint."

115. § Az Ibtv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kormányrendeletben meghatározott, sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult szerv saját hatáskörben maga is indíthat és lefolytathat sérülékenységvizsgálatot regisztrált felhasználói jogosultság birtokában, illetve annak hiányában is, külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint."

116. § Az Ibtv. 10. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. Eseménykezelő központok

19. § (1) A Kormány

a) az alapvető szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, valamint a bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtó szolgáltatók elektronikus információs rendszereit - a (2)-(3) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszerek kivételével - érintő,

b) az állami és önkormányzati elektronikus információs rendszerek működését biztosító infokommunikációs infrastruktúrát, illetve - a (2)-(3) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszerek kivételével - a 2. §-ban meghatározott szervek nyílt elektronikus információs rendszereit érintő,

c) a 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott létfontosságú rendszerelemek elektronikus információs rendszereit érintő

biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alatt.

(2) A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a honvédelmi célú elektronikus információs rendszereket érintő, e törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt.

(3) A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszereit érintő, e törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter irányítása alatt.

(4) A 2. §-ban meghatározott szervek a tudomásukra jutott biztonsági események adatait kötelesek haladéktalanul az (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ részére továbbítani.

(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti eseménykezelő központok a biztonsági eseményekhez kapcsolódó és a (6) bekezdés szerinti együttműködés során tudomásukra jutott biztonsági események adatait kötelesek haladéktalanul az eseménykezelő központ részére továbbítani.

(6) A (2)-(3) bekezdés szerinti eseménykezelő központok részt vehetnek a szakterület szerinti nemzetközi együttműködésben és e célból akkreditálhatóak.

20. § (1) A 19. § (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ ellátja a következő feladatokat:

a) a 19. § (6) bekezdése szerinti kivétellel nemzetközi eseménykezelési együttműködésben Magyarország képviselete, a magyar kiberteret érintő nemzetközi bejelentések fogadása és kezelése,

b) a szervezetekkel, szolgáltatókkal való kapcsolattartás a bejelentett biztonsági események fogadására, valamint azok kezeléséhez szükséges intézkedések megtétele és koordinációja,

c) a magyar kibertér rendszeres biztonsági helyzetértékelésének elvégzése,

d) folyamatosan elérhető 24 órás ügyelet működtetése,

e) a biztonsági események kivizsgálásának támogatása, amely során elvégezheti a biztonsági események adatainak műszaki vizsgálatát, amelyhez adatokat és az adatokhoz elektronikus hozzáférést kérhet,

f) azonnali figyelmeztetések közzététele a kritikus hálózatbiztonsági fenyegetettségekről, ezek magyar nyelvű megjelenítése,

g) a nemzetközileg publikált sérülékenységek hozzáférhetővé tétele a honlapján,

h) elemzések, jelentések készítése a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács részére a hazai és nemzetközi információbiztonsági irányokról,

i) hazai és nemzetközi információbiztonsági és kibervédelmi gyakorlatokat tervezhet, szervezhet, gyakorlatokon vehet részt,

j) együttműködik a hatósággal, továbbá szükség szerint a biztonsági esemény kezelése tekintetében érintett szervezetekkel,

k) a biztonságtudatos felhasználói magatartás elősegítése céljából oktatási anyagokat dolgozhat ki és tréningeket tarthat, felvilágosító, szemléletformáló kampányokat szervezhet.

(2) A 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központok az általuk támogatott ágazatok tekintetében ellátják az (1) bekezdés b), c), d,) e), f), i), j) és k) pontja szerinti feladatokat."

117. § Az Ibtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A 2. § (3)-(6) bekezdése, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet, az e törvényben meghatározott, az elektronikus információs rendszerek védelmével összefüggő feladataik ellátása során megismert minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött titkot kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosultak kezelni. A feladatellátás befejezését követően a feladatellátáshoz kapcsolódóan rögzített adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kötelesek az elektronikus információs rendszereikből és adathordozóikról törölni.

(2) A hatóság, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hatósági döntés véglegessé válását, a sérülékenységvizsgálat lezárását, valamint a biztonsági esemény vizsgálatának lefolytatását követő öt évig jogosultak kezelni, és az öt év elteltével kötelesek az elektronikus információs rendszereikből és adathordozóikról törölni.

(3) A hatóság, a 2. § (3)-(6) bekezdése szerinti szerv, a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ munkatársait az (1) bekezdés szerint megismert adatok tekintetében írásba foglalt titoktartási kötelezettség terheli, amely a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követő 5 évig, minősített adatok tekintetében azok érvényességi idejének végéig, személyes adatok tekintetében pedig időkorlát nélkül fennmarad.

(4) A hatóság eljárása során keletkezett adatok nem nyilvánosak.

(5) A zárt célú és honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek - e törvényben meghatározott - hatósági feladatainak ellátására Kormány által kijelölt szervnek a véglegessé vált határozata az ügyfélen és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 33. § (3) bekezdése alapján iratbetekintésre jogosult személyen kívül más által nem ismerhető meg."

118. § (1) Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"d) a korai figyelmeztetés részletes szabályait, így különösen annak rendszerét, a rendszer üzemeltetőjének kijelölését, valamint a kapcsolódó korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételének rendjét,"

(2) Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"l) a 16. § (1) bekezdése szerinti független, képesített ellenőr igénybevételével kapcsolatos eljárásrendet, m) a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerre vonatkozóan a korai figyelmeztetés részletes szabályait, így különösen annak rendszerét, a rendszer üzemeltetőjének kijelölését, valamint a kapcsolódó korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételének rendjét."

119. § Az Ibtv.

a) 11. § (5) és (6) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés f) pontjában, 15. § (1) bekezdés e) pontjában, 16. § (1) bekezdés g) pontjában, 16. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdésében, 22/A. § (1) bekezdésében, 23. § c) pontjában és 24. § (1) bekezdés e) pontjában az "a kormányzati eseménykezelő" szövegrész helyébe az "az eseménykezelő" szöveg,

b) 11. § (6) bekezdésében a "szóló, kormányzati eseménykezelő" szövegrész helyébe a "szóló, eseménykezelő" szöveg

lép.

25. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

120. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az útdíjszedő jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A (2) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés során rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt az útdíjszedő - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.

(2b) E törvényben meghatározott kivétellel a (2) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés során rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell."

(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. § (5) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni)

"g) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,

h) a rendőrség körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében."

26. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

121. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs alapján elrendelt körözési eljárás esetén a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ad), ag) és aj) alpontjában, b), f), i) és j) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adatnak minősül."

(2) A Körtv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság jogosult rendszer-rendszer kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során az idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi hatóság eljárásában személyazonosság megállapítása céljából felhasználni. Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság az így átvett adatokat a körözés visszavonásáig kezeli."

122. § A Körtv. 15. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Ha az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során találatot észlel, értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet."

123. § A Körtv. 20. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha)

"a) az eltűnés körülményei, az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben,"

124. § A Körtv. 23. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés szerinti, eltűntnek nyilvánító szerv az eltűntnek nyilvánító határozatot visszavonja és ezzel egyidejűleg a körözés visszavonásáról is intézkedik."

125. § A Körtv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során az adatigénylés céljának pontos megjelölésével az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatban helymeghatározási adatokat, hívásforgalmi adatokat, valamint az adatigénylés céljával összefüggő előfizetői adatokat kérhet."

126. § A Körtv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) Eltűnés miatt elrendelt körözés esetén - amennyiben a rendelkezésre álló információk azt szükségessé teszik vagy indokolják - az eltűnt személy által eltűnését követően feltételezhetően használt vagy birtokában lévő jármű körözése az eltűnési ügyben körözést elrendelő szerv által elrendelhető az eltűnt személy hollétének megállapítása céljából.

(2) Az eltűnés miatt körözési eljárást lefolytató szerv az ilyen jármű körözésével összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során az Rtv. 27. §, 29. §, 30. §, 32. §, 35/A. §, továbbá az 58. § (1) bekezdés e) pontja, a 63-74. §, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözést vissza kell vonni, amennyiben fenntartása már nem szükséges vagy indokolt.

(4) A körözés elrendelésével vagy visszavonásával szemben nincs helye jogorvoslatnak."

127. § A Körtv. 26. § (4) bekezdésében a "117. és 139. §-a" szövegrész helyébe a "117. §-a, 139. §-a és 178/B. §-a" szöveg lép.

27. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

128. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) a következő 63/A. §-sal egészül ki:

"63/A. § A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is más szervhez vezényelhető a 62. § alapján a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti szakdiplomataként történő kihelyezése érdekében. Ebben az esetben a továbbvezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől a továbbvezénylésére sor kerül. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot."

129. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagját beleegyezésével)

"e) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feladat ellátása érdekében magyar külképviseletre vagy a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervhez"

(- rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.)

(2) A Hszt. 69. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is külföldre vezényelhető. Ebben az esetben a három hónapot meghaladó vezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől külföldre vezénylik őt. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot."

130. § A Hszt. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának alapilletménye azon összegnek a 90%-a, amely a hivatásos állomány tagját alapilletményként az általa betöltött szolgálati beosztásban akkor illetné meg, ha a szolgálati beosztást nem könnyített szolgálatban töltené be."

131. § A Hszt. 82/J. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultat a rendvédelmi szerv felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben az (1) bekezdés j) pontja szerinti megszűnési ok nem áll fenn. Az egészségkárosodási ellátás megszüntetésének van helye, ha a rendvédelmi szerv másodszori felhívására a jogosult a kért igazolást nem csatolja."

132. § A Hszt. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgálati időpótlék a hivatásos állomány tagját tíz szolgálati viszonyban eltöltött évet követő naptól megillető, a szolgálatban eltöltött további ötévenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A szolgálati időpótlék mértékét a 10. melléklet tartalmazza. A szolgálati időpótlékra való jogosultságot a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani."

133. § A Hszt. 255. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig felfüggeszthető.

(4) Ha a kártérítési eljárás során a kár mértéke vitatott és emiatt a kár összegének vizsgálatára szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértői vizsgálat időtartamára az eljárás felfüggeszthető."

134. § (1) A Hszt. 275. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:)

"j) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a vezetői beosztásba kinevezés és a rendfokozatban történő soron kívüli előléptetést megelőző előzetes véleményalkotási eljárás keretében."

(2) A Hszt. a következő 275/A. §-sal egészül ki:

"275/A. § A 275. § j) pontja szerinti előzetes véleményalkotási eljárás alkalmazására

a) az 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott rendvédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányában,

b) kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére kerülhet sor."

135. § A Hszt. 290. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A munkaviszony 82/B. § (4) bekezdés b) pontja alapján történő létesítése esetén a szolgálati viszony fennállása alatt elismert és beszámított szolgálati időt is figyelembe kell venni a munkaviszony időtartamaként.

(9) Azon rendvédelmi szerv, amelynek munkavállalója a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálat alá vonható, nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a munkaszerződésében nem járul hozzá ahhoz, hogy a munkaviszonyának tartama alatt munkaköri kötelezettségének jogszerű teljesítését, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze.

(10) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a (9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhet el.

(11) A (9) bekezdés alkalmazásában rendvédelmi szervnek kell tekinteni azt a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja."

136. § A Hszt. 346. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a 2015. június 30-án viselt rendfokozatát címzetes jelzővel viseli a hivatásos állomány azon tagja is, aki e törvény hatálybalépésének napját követő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra. Ebben az esetben a címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja addig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozattal."

137. § A Hszt. a következő 354/A. §-sal egészül ki:

"354/A. § (1) A hivatásos állomány azon, 2018. december 31-én szolgálati viszonyban álló tagja részére, akinek az alapilletménye és a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egy hónapra számított pótlékok együttes összege 2019. január 1-jén nem éri el a részére a betöltött szolgálati beosztása alapján a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított összegű illetményt, az továbbra is a 351. § (3) bekezdése szerinti illetményre jogosult. Az ehhez szükséges különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korrekciós díjat a hivatásos állomány azon tagjának lehet csak megállapítani, aki a 353. § (6) bekezdése alapján 2015. július 1. és 2015. december 31. között kompenzációs díjra volt jogosult.

(3) A hivatásos állomány tagja a korrekciós díjra mindaddig és olyan mértékben jogosult, ameddig a részére megállapított alapilletmény és a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egy hónapra számított pótlékok együttes összege a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetmény összegét el nem éri, vagy meg nem haladja."

138. § A Hszt.

a) 6. § (8) bekezdésében a "(7) bekezdés rendelkezései alapján" szövegrész helyébe a "6/A. § (6) bekezdés rendelkezései alapján" szöveg,

b) 82/C. § (4) bekezdésben az "öt" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg,

c) 123. § (1) bekezdésében a "Nem léptethető elő" szövegrész helyébe a "Fizetési fokozatban vagy rendfokozatban nem léptethető elő" szöveg,

d) 125. § (5) bekezdésében az "A miniszter" szövegrész helyébe az "Az országos parancsnok és az országos főigazgató" szöveg,

e) 125. § (6) bekezdésében az "a fizetési várakozási idő újraindul" szövegrész helyébe az "a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni" szöveg,

f) 138. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "kérelem benyújtásakor a 150. § (1) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtásakor a 149. § (1) bekezdése szerinti szülési szabadságot, illetve 150. § (1) bekezdés a) pontja" szöveg,

g) 138. § (4) bekezdés a) pontjában az "az illetmény" szövegrész helyébe az "a szülési szabadság, illetve az illetmény" szöveg,

h) 138. § (5) bekezdésében a "kiadását az illetmény " szövegrészek helyébe a "kiadását a szülési szabadság, illetve az illetmény" szöveg,

i) 138. § (6) bekezdésében a "szerinti illetmény" szövegrész helyébe a "szerinti szülési szabadság, illetve az illetmény" szöveg,

j) 180. § (1) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató" szöveg,

k) 280. (1) bekezdés c) pontjában a "viszonyban töltött" szövegrész helyébe a "viszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban töltött" szöveg,

l) 287. § (1) bekezdésében a "Szolgálati helye" szövegrész helyébe a "Szolgálatteljesítési helye" szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti a Hszt.

a) 275. § h) pontjában a "valamint" szövegrész,

b) 326. §-ában az "a 44. § (2)-(4) bekezdése," szövegrész,

c) 353-353/E. §-a,

d) 355. §-a.

28. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

140. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arctv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arcképelemzői tevékenység teljesítését megtagadja, illetve az adattovábbítási eljárást megszünteti, ha tudomására jut, hogy az arcképelemzői tevékenység igénybevétele az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, vagy külön törvény alapján az arra felhatalmazott az arcképelemző tevékenységet végző szerv részére olyan rendelkezést ír elő, amely a kérelemben érintett adatok vonatkozásában a harmadik személy részére történő adatszolgáltatást megtiltja vagy korlátozza."

141. § Az Arctv. 13. § (2) bekezdésében az "az arcképelemző tevékenységet végző szervet" szövegrész helyébe az "a központi szervet" szöveg lép.

29. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

142. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kéményseprő-ipari tevékenységet - a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel -

a) a Kormány által jogszabályban kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként

aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ideértve a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NETtv.) alapján az állam tulajdonát képező, a NETtv. 22. § (1) bekezdése szerinti bérlő használatában lévő ingatlant, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti ingatlant is,

ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,

ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, valamint

b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében

látja el."

(2) A Kstv. 10. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) A kéményseprő-ipari szerv, a (3) bekezdés szerinti szolgáltató e törvény hatálybalépésétől nyilatkoztathatja az ingatlan használóját a helyszínen a 2. § (1) bekezdésében foglaltakról, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról. Ha a kéményseprő-ipari szerv a nyilatkozat-felvétel során a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlant azonosít, a nyilatkozat-felvételt követő harminc napon belül a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlanok használóját és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti."

30. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

143. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elektronikus azonosítás szolgáltatást nyújtó szolgáltató a gazdálkodó szervezet nevében eljáró természetes személy természetes személyazonosító adatait az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére a képviselő azonosítása céljából átadja. Az adatkezelés jogszerűségéért az elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti képviselő azonosításával egyenértékű, ha az elektronikus nyilatkozat benyújtása szolgáltatás a gazdálkodó szervezet ügyfél által használt gépi interfészen keresztül történik és a képviselő azonosítása az adott ügyben szükségtelen, vagy az egyéb módon - így különösen a gazdálkodó szervezet ügyfél által megadott természetes személyazonosító adatok vagy a képviselő által használt bizalmi szolgáltatási tanúsítvány alapján - biztosított."

144. § Az E-ügyintézési tv. 25. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az állam a (3) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i), valamint k) alpontja szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja."

145. § Az E-ügyintézési tv. 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A regisztrációs szerv ellenőrzi az okmányazonosító alapján, hogy a külföldi személyek nyilvántartásában az ügyfél által bemutatott okmánnyal történt-e korábban regisztráció. Amennyiben igen, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni."

146. § Az E-ügyintézési tv. a következő XIII/A. Fejezettel egészül ki:

"XIII/A. FEJEZET

KÉP-, HANG, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÖZPONTI TÁROLÁSA

44/A. A Kép-, hang, kép- és hangfelvétel központi tárolása

73/A. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja

a) a közút kezelője,

b) a közlekedésrendészeti intézkedés keretében a rendőrség,

c) a rendőrség által kihelyezett képfelvevők,

d) a közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevők,

e) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatóknak a feladatai ellátáshoz szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme céljából személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző,

f) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató,

g) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjszedő (a továbbiakban együtt: központi tárhely használatára kötelezett)

által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek (a továbbiakban: felvétel) tárolását.

(2) A tárhelyszolgáltató informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 16/A. § e) pontjában meghatározott szolgáltató által rögzített adatok tárolását.

(3) A tárhelyszolgáltató tevékenysége kizárólag a felvételek és adatok központi tárhelyen történő tárolására és a 73/B. § szerinti informatikai alkalmazás biztosítására terjed ki, a központi tárhelyen tárolt felvételek és adatok tartalmát nem ismerheti meg, azokkal más adatkezelési tevékenységet nem végezhet.

(4) A központi tárhely használatára kötelezettek kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek együttműködni a tárhelyszolgáltatóval, illetve - ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak - a központi tárhelyet igénybe venni.

(5) A központi tárhely használatára kötelezettek a (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet szerinti feltételekkel vehetik igénybe a központi tárhelyet.

73/B. § (1) Ha a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv (a továbbiakban együtt: adatmegismerésre jogosult) törvényben meghatározottak szerint a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvételt és adatot átveheti, az adattovábbítást a központi tárhely használatára kötelezett - ha a központi tárhelyet igénybe veszi - a tárhelyszolgáltató által működtetett informatikai alkalmazás segítségével biztosítja.

(2) A tárhelyszolgáltatótól a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvétel vagy adat nem igényelhető, az adatok átadása az ágazati törvényben meghatározott adatátadási szabályok szerint történik.

44/B. A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartása

73/C. § (1) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartásának célja a tárhelyszolgáltató, a központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza a központi tárhely használatára kötelezettek, valamint az adatmegismerésre jogosultak

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

g) a szervezet nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)

ga) családi és utónevét,

gb) beosztását,

gc) szervezeti egységét,

gd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

ge) egyedi azonosítóját.

44/C. A központi tárhelyen történő adatrögzítés, a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatmegismerés feltételei

73/D. § (1) A központi tárhelyen történő adatrögzítéshez, valamint a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatmegismeréshez szükséges egyedi azonosítókat a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult a tárhelyszolgáltatóhoz benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.

(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 73/C. § (2) bekezdés a)-f) pontjában és g) pont ga)-gd) alpontjában meghatározott adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult - az adatváltozást követő három munkanapon belül - értesíti a tárhelyszolgáltatót.

(4) A tárhelyszolgáltató az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja

a) a központi tárhely használatára kötelezettet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint a központi tárhely és az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről,

b) az adatmegismerésre jogosultat a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről.

(5) A központi tárhelyen rögzített felvételekkel és adatokkal kizárólag elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével végezhető adatkezelés.

44/D. Adatmegismerési nyilvántartás

73/E. § (1) A tárhelyszolgáltató a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás útján történő adatigénylés és adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése céljából adatmegismerési nyilvántartást vezet.

(2) Az adatmegismerési nyilvántartás tartalmazza:

a) a felvétel azonosító adatait,

b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) azt a törvényi rendelkezést, amely az adatmegismerésre jogosultat az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,

e) a továbbított adatok megnevezését.

(3) Az adatmegismerési nyilvántartásból adatokat igényelhet

a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,

c) törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek."

147. § Az E-ügyintézési tv. 74. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i), valamint k) alpontja szerinti jogalanyoknak díjmentesen biztosítja."

148. § (1) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"n) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére, valamint az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítására vonatkozó részletes szabályokat,"

(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"q) az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak az 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerinti jogalanyok általi használatáért számítható díj megállapításának módját,"

(3) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"r) a központi tárhely használatára kötelezett és a tárhelyszolgáltató együttműködésének a szabályait, illetve a központi tárhely igénybevételének a szabályait."

(4) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

"f) a tárhelyszolgáltatót."

149. § Az E-ügyintézési tv.

a) 20. § (2) bekezdésében a "nem számít bele." szövegrész helyébe a "nem számít bele, kivéve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokat." szöveg,

b) 108. § (6b) bekezdésében az "az (1a) bekezdés" szövegrész helyébe az "a (6a) bekezdés" szöveg

lép.

150. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv.

a) 1. § 23. pontjában az "a lakásszövetkezet, valamint" szövegrész,

b) 5. § (2) bekezdése,

c) 14. § (5) bekezdése.

31. A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény módosítása

151. § A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: belügyi törvény) 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 3. § (3) bekezdése, az 5. § és a 19. § 2020. január 1-jén lép hatályba."

152. § Nem lép hatályba a belügyi törvény 7. §-a.

32. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény módosítása

153. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény a következő 6/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:

"6/A. A Kormány pénzügyi kötelezettségvállalása

10/A. § A Kormány az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen belüli állam állampolgára vagy az ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet számára a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban történő tulajdonszerzéséhez - különös tekintettel az ilyen jogi személy vagy egyéb szervezet vezető tisztségviselője vagy munkavállalója által közvetlenül vagy közvetett módon, vagy munkavállalói résztulajdonosi program keretében történő tulajdonszerzésre - felhatalmazást adhat pénzügyi kötelezettség vállalására az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon. Ilyen pénzügyi kötelezettség lehet különösen az állami kezességvállalás, garancia, az állami költségvetési támogatás, a Polgári Törvénykönyvről szóló pénzkölcsön."

33. Záró rendelkezések

154. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 4. §, a 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1)-(2) bekezdése, a 17-22. §, a 24. § a)-e) és g)-l) pontja, a 25-27. §, a 29-30. §, a 32-33. §, a 35-41. §, a 43. §, a 45. § (1) és (2) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 47. §, a 48. §, a 49. § a)-c), h) és i) pontja, az 50. §, az 54. § (2) bekezdése, az 59. §, a 60. §, a 63. §, a 65. §, a 68. § b)-c) pontja, a 69. §, 72. §, a 74-95. §, a 99-101. §, a 103-119. §, a 121-141. §, a 143-145. §, a 147. §, a 148. § (1)-(2) bekezdése, a 149. §, 150. § a) és c) pontja és az 1. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 61. §, a 62. §, a 70. § és a 71. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(4) A 23. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(5) A 6. §, a 8. §, a 42. §, a 44. §, a 45. § (3) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése, a 49. § d)-g) pontja, az 55-56. §, az 58. § b) pontja és a 64. § 2019. április 1-jén lép hatályba.

(6) Az 5. §, a 51-53. §, az 54. § (1) bekezdése, az 57. § és az 58. § a) pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 2. §, a 3. §, a 16. § (3) bekezdés, a 24. § f) pontja, a 66-67. §, a 68. § a) pont, a 73. §, a 96-98. §, a 102. §, a 120. §, a 146. §, és a 148. § (3)-(4) bekezdése az e törvény kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(8) A 31. § és a 150. § b) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

155. § (1) E törvény 9-15. §-a, 16. § (1)-(2) bekezdése, 17-18. §-a, 20-23. §-a, 24. § a)-e) és g)-l) pontja, 25. §-a, 38-39. §-a, 41-50. §-a, 105. §-a és 1. melléklete az Alaptörvény 46. § (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 16. § (3) bekezdése és 24. § f) pontja az Alaptörvény 46. § (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) E törvény 86. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi CXXI. törvényhez

1. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat "III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok" címe a következő 17a-17h. sorral egészül ki:

2. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat "IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:" címe a következő 9a. sorral egészül ki:

3. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat "IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:" címe a következő 21a-21k. sorral egészül ki: