2017. évi CLXXIX. törvény
a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
I. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁSI SZABÁLYSZEGÉSEK SZANKCIÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK
1. Tárgyi hatály
1. § (1) E fejezet hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések (a továbbiakban: közigazgatási szabályszegés) esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre (a továbbiakban: közigazgatási szankciók) terjed ki.
(2) Közigazgatási szankció
a) a figyelmeztetés,
b) a közigazgatási bírság,
c) az elkobzás és
d) a jogszabályban meghatározott, egyéb szankció.
2. Figyelmeztetés
2. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,
b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalbóli eljárásban egyéb szankciót alkalmaz, vagy
c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv vagy feljegyzés jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha
a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,
b) azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,
c) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt két éven belül véglegesen jogkövetkezményt állapított meg,
d) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül az (1) bekezdés a) pontja alapján járt el,
e) az adott ügyben autonóm államigazgatási szerv vagy önálló szabályozó szerv jár el,
f) az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezést sértik meg,
g) az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés megsértését a termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével, illetve a piacszabályozással kapcsolatos eljárásokban, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárást is, a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magánnyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásban állapítják meg,
h) az ügyfél a közhiteles hatósági nyilvántartásba való, jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére indult, az (1) bekezdés a) pontja a (2) bekezdés a), valamint e)-h) pontjában foglalt esetben is alkalmazható.
(4) A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) az ügyfél nevét,
b) a természetes személy ügyfél születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
c) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
d) a jogszabály vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a jogszabályi rendelkezés vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés, valamint felhívás közlése időpontjának a megjelölésével, és
e) a felhívás eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított egyéb szankciót tartalmazó döntés véglegessé válásának a napját.
(5) A hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat azok keletkezésétől számított két évig kezeli.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv a megkeresést érdemben - közigazgatási hatóság esetén az (1) bekezdés alkalmazásával - megvizsgálja, és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot harminc napon belül tájékoztatja.
3. Közigazgatási bírság
3. § (1) Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve az eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja
a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés szerinti egyéves határidő a hatóság számára újrakezdődik
a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés véglegessé válásának a napján,
b) ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.
(5) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a közigazgatási szabályszegéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, - a 2. §-ban foglalt előírások keretei között - a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.
(6) A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a (7)-(9) bekezdésben foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.
(7) A jogsértés teljes mértékben való elismerésével az ügyfél lemond a helyszíni bírsággal szemben őt megillető jogorvoslati jogról.
(8) Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt.
(9) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti a rendelkezésre álló adatok közlésével.
4. Elkobzás
4. § (1) Ha törvény lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,
a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre,
d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett,
b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
II. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOG REFORMJÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
5. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
5. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
"a) jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket, és a katonai egészségügyi államigazgatási szervet,
b) jelölje ki a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség - ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit - vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi feladatokat ellátó szervet vagy szerveket, továbbá szabályozza az ezen szervek által folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz, hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó különös és kiegészítő eljárási rendelkezéseket."
6. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
6. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"f) rendeletben állapítsa meg az egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának, továbbá az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek engedélyének, bejelentésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének szabályait."
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés e) pontjában a "hatóságot." szövegrész helyébe a "hatóságot, továbbá szabályozza ezen hatóság által folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz, hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó különös és kiegészítő eljárási rendelkezéseket." szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja és az (5b) bekezdésében az "eljárási szabályokat," szövegrész.
7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
7. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A minisztérium az igazolvány előállítását megelőzően lefolytatja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál a szükséges engedélyeztetési eljárást.
(7) A Kar hivatali szerve e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából adatot kezel, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatokat is. A Kar hivatali szerve az általa kezelt adatokat az eljárás befejezésétől számított 10 évig kezeli, ezt követően gondoskodik az adatok törléséről."
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (3) bekezdés f) pontjában és 243. § (2) bekezdésében a "90" szövegrész helyébe a "30" szöveg lép.
8. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
8. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A természetvédelmi hatóság a jogellenesen szerzett, illetve birtokban tartott védett, továbbá az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős természeti értéket - ha az nem áll állami tulajdonban - zár alá veszi és elkobozza. Ha a természeti érték állami tulajdonban áll, akkor azt a természetvédelmi hatóság zár alá veszi és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig az igazgatóság gondoskodik a megőrzéséről.
(4a) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok hatálya alá tartozó természeti érték zár alá vételére és elkobzására a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.
(4b) A (4) és (4a) bekezdés hatálya kiterjed az ott meghatározott fajok bármely hibridjére is.
(4c) Az e törvény szerinti elkobzás esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése nem alkalmazható."
9. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
9. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:
"67/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az atomenergia alkalmazásával összefüggő hatósági engedélyek kiadásához szükséges rendőrségi szakhatósági hozzájárulás szempontjait, valamint az atomenergia alkalmazása körében a rendőrség által végzett hatósági ellenőrzések különös és kiegészítő eljárási szabályait."
(2) Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (7) bekezdés a) pontjában az "a hatósági engedélyek kiadásához szükséges szakhatósági hozzájárulás szempontjait," szövegrész.
10. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
10. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"a) a fogyasztóvédelmi hatóság által - közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva - alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokra"
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
11. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő és azokat kiegészítő közigazgatási hatósági eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg."
12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
12. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
"e) a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott útlevelek kiadásának és kezelésének részletes szabályait."
(2) Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (3) bekezdése.
13. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
13. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (3) bekezdés b) pontjában a "gépjármű-hajtóanyagok" szövegrész helyébe a "motorhajtó anyagok" szöveg lép.
14. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
14. § (1) Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
"g) a határvízen történő közlekedés engedélyezésének szabályait,
h) a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás különös és kiegészítő rendelkezéseit."
(2) Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (7) bekezdése.
15. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
15. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a családvédelmi koordinációért felelős szervet;
b) állapítsa meg az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályait."
16. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása
16. § (1) A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kijelölt szervezetekkel szembeni alapvető személyi és tárgyi követelményeket,
b) a kijelölt szervezetek tevékenysége végzésének alapvető szabályait,
c) a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződésre vonatkozó rendelkezéseket,
d) a megfelelőségértékelési tevékenységet engedélyező kijelölő hatóságokat,
e) a kijelölési eljárás
ea) általános szabályait, valamint
eb) az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait, ideértve a kérelmező szervezet alkalmassága és felkészültsége igazolásának módját, valamint az engedély hatályának meghatározását;
f) a kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének
fa) általános szabályait és az alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint
fb) az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait, ideértve a kijelölt szervezetek éves jelentésének az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggően meghatározott benyújtásának idejét és módját
rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője, hogy
a) a kijelölt szervezetekkel szembeni, az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös követelményeket - ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, továbbá a szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati követelményeket -,
b) - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat
rendeletben határozza meg."
(2) A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
a) 6. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 7. §-ában a "miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben" szöveg,
b) 9. §-ában a "miniszteri rendelet" szövegrész helyébe a "kormányrendelet" szöveg
lép.
17. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
17. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
"k) a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység és a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék, valamint a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (4) és (4a) bekezdése.
18. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
18. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (2) bekezdés c) pontjában a "valamint a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának részletes eljárási rendjének," szövegrész.
19. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása
19. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"g) a piacfelügyeleti hatóság által - közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva - alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat"
(rendeletben határozza meg.)
20. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
20. § Hatályát veszti a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 11., 32. és 34. pontja.
21. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény módosítása
21. § A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"f) a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felvétel feltételeit és eljárását, az iskolai terjesztési árat, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását"
(rendeletben határozza meg.)
22. Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása
22. § Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi eljárás, valamint az európai területi társulások megszüntetésével kapcsolatos kérdések részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."
23. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
23. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(3) Jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg."
(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"23. § [A kizárási okok]
(1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató.
(2) Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
(3) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
(4) A jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.
(5) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel."
(3) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 43. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(8) Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha
a) a döntés
aa) - központi hivatal kivételével - központi államigazgatási szerv vagy annak vezetője, vagy
ab) a Magyar Nemzeti Bank
hatáskörébe tartozik,
b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény."
(4) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 143. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni. E törvény alkalmazásában, ahol jogszabály
a) közigazgatási hatóság jogerős döntését említi, azon a hatóság végleges döntését,
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt említi, azon e törvényt,
c) a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát említi, azon közigazgatási pert,
d) belföldi jogsegélyt említ, azon megkeresést,
e) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását említi, azon a kérelem visszautasítását,
f) lefoglalást említ, azon lefoglalást, illetve zár alá vételt,
g) a döntés nyilvános közzétételét említi, azon a döntés közhírré tételét
kell érteni."
24. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Miniszteri rendelet kivételével jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg."
25. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
a) 17. §-a a "hatáskörrel és illetékességgel" szövegrész helyett az "illetékességgel" szöveggel,
b) 20. § (1) bekezdése a "Magyarországon a" szövegrész helyett az "A" szöveggel,
c) 20. § (3) bekezdése a "nemzetiségi civil szervezet" szövegrész helyett a "nemzetiségi szervezet" szöveggel,
d) 24. § (4) bekezdése az "a hatáskör gyakorlójával vagy a" szövegrész helyett az "a" szöveggel,
e) 43. § (13) bekezdése az "az ügyet" szövegrész helyett az "az ügyet ez esetben is" szöveggel
lép hatályba.
24. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
26. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 92. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) A bíróság a közigazgatási cselekményt - a közlésére visszamenőleges hatállyal - megsemmisíti, ha
a) a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
b) a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható,
c) a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította, vagy
d) a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának nincs helye."
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontja az "az érdekelttel foglalkoztatásra" szövegrész helyett az "az érdekelttel - a költségvetési szerv kivételével - foglalkoztatásra" szöveggel lép hatályba.
25. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása
27. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
2. 80. § (9) és (10) bekezdése,
3. 81. § 20. pontja,
4. 270. § b) pontja,
6. 387. § c) pontja,
III. FEJEZET
EGYES TÖRVÉNYEK ÉS TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETEK JOGRENDSZERBELI KOHERENCIÁT BIZTOSÍTÓ MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL
26. A Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött "Nemzetközi ópiumegyezmény" becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvénycikk. módosítása
28. § Hatályát veszti a Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött "Nemzetközi ópiumegyezmény" becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvénycikk 3. §.-a.
27. A Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi október hó 12-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 24. törvényerejű rendelet módosítása
29. § A Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi október hó 12-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 24. törvényerejű rendelet 3. §-ában az "az Országos Mérésügyi Hivatal" szövegrész helyébe az "a mérésügyi hatóság" szöveg lép.
28. A Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1972. évi 9. törvényerejű rendelet módosítása
30. § A Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1972. évi 9. törvényerejű rendelet 4. §-ában az "Országos Atomenergia Bizottság elnöke" szövegrész helyébe az "Országos Atomenergia Hivatal" szöveg lép.
29. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény módosítása
31. § Hatályát veszti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése.
30. A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény módosítása
32. § Hatályát veszti a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény 8-11. §-a.
31. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi LXVI. törvény módosítása
33. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi LXVI. törvény 4. §-a és 5. §-a.
32. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
34. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A 11. § (3) bekezdésében meghatározott fél a fellebbezését kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol.
(3) A végrehajtási eljárás során előterjesztett fellebbezés esetén a közjegyző az iratok felterjesztése helyett a MOKK rendszerén keresztül előállított iratanyagot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról."
(2) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében a "13. §-a (1) bekezdésének a)-d)" szövegrész helyébe a "12. § a)-e)" szöveg,
b) 30. § (2) bekezdésében a "38. §" szövegrész helyébe a "37. és 38. §" szöveg,
c) 40. § (2) bekezdésében az "aktanyomatot" szövegrész helyébe az "iratanyagot" szöveg
lép.
33. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
35. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A környezetvédelmi termékdíjjal, valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos eljárás, mint adó-, illetve vámigazgatási eljárás során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni."
34. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
36. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2. § b) pontjának záró szövegrészében az "1952. évi III. törvény 396. §" szövegrész helyébe a "2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja" szöveg lép.
35. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
37. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 37. § (2) bekezdésében a "hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja" szövegrész helyébe a "hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja" szöveg lép.
36. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény módosítása
38. § Nem lép hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény
a) 84. § 3. pontja,
b) 107. §-a.
37. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXXXI. törvény módosítása
39. § Nem lép hatályba a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXXXI. törvény 4. §-a.
38. Egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezése
40. § Hatályát veszti
1. a "Magyar Népköztársaság kiváló művésze" és a "Magyar Népköztársaság érdemes művésze" cím adományozásáról szóló 1950. évi 27. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 1952. évi 14. törvényerejű rendelet;
2. a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet;
3. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXII. törvény;
4. a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXX. törvény;
5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2006. évi III. törvény;
6. a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Tiranában, 2001. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XCVIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró Kormánya között a két állam területén jogellenesen tartózkodó személyek átadásáról és visszafogadásáról szóló, Belgrádban, 2001. november 7-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. évi XXVII. törvény;
7. az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény;
8. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény;
9. a bírósági eljárások ésszerű időn belül való befejezésének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltésének átmeneti szabályairól szóló 2011. évi CXXXI. törvény;
10. az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2012. évi CVI. törvény;
11. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény;
12. az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXI. törvény;
13. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény;
14. a budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCII. törvény;
15. az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény;
16. a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvény;
17. az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XIII. törvény;
18. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi XIV. törvény;
19. a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIII. törvény;
20. a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi LIII. törvény;
21. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LIX. törvény;
22. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXXX. törvény;
23. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXXXV. törvény;
24. az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXV. törvény;
25. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXX. törvény;
26. az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvény;
27. az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXX. törvény;
28. az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXI. törvény;
29. az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXII. törvény;
30. a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény;
31. a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénynek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXLII. törvény;
32. a szerencsejáték szervezésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXV. törvény;
33. az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény;
34. az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCV. törvény;
35. az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény;
36. a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVIII. törvény;
37. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló 2013. évi CCXXXIX. törvény;
38. a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XI. törvény;
39. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi XVIII. törvény;
40. az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXI. törvény;
41. az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény;
42. az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXI. törvény;
43. az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény;
44. a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény;
45. a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény;
46. a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvény;
47. az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény;
48. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXV. törvény;
49. az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXLII. törvény;
50. az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvény;
51. az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvény;
52. az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvény;
53. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCIII. törvény;
54. a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvény;
55. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXVI. törvény;
56. a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXIX. törvény;
57. az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény;
58. az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény;
59. az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény;
60. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXVI. törvény;
61. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvény;
62. a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény;
63. az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló 2016. évi LVII. törvény;
64. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXI. törvény;
65. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXII. törvény;
66. a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvény;
67. az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXXI. törvény;
68. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXII. törvény;
69. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXV. törvény;
70. a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XCII. törvény;
71. az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvény;
72. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXVIII. törvény;
73. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXIX. törvény;
74. az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény;
75. a szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLVI. törvény;
76. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVII. törvény;
77. az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVIII. törvény;
78. az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXII. törvény;
79. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXXI. törvény;
80. az egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIII. törvény;
81. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXXV. törvény;
82. a szőlő szaporítóanyag termesztés érdekében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXXVI. törvény;
83. a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvény;
84. az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XLV. törvény.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. Felhatalmazó, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
41. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-15. §, a 17-22. §, a 34-37. § és a 41. § (4)-(6) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 16. § és a 24. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
(4) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy rendeletben határozzák meg azon jogszabályi rendelkezések körét, amelyek megsértése esetén a 2. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye.
(5) Az 1-4. §-t a 2018. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eltérő jogszabályi rendelkezések vonatkozásában a (7) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott miniszteri rendeleteket kell megfelelően alkalmazni.
(6) 2018. január 1-jét megelőzően elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén olyan közigazgatási szankció alkalmazható, amely ezen időpontot megelőzően is alkalmazható volt.
(7) 2019. január 1. napján hatályát veszti
a) e törvény 1-4. §-a és 41. § (4)-(6) bekezdése,
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet,
c) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet,
d) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 39/2009. (XII. 30.) OKM rendelet,
e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 54/2009. (XII. 30.) EüM rendelet,
f) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet,
g) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásáról szóló 82/2009. (XII. 30.) IRM rendelet,
h) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet,
i) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 6/2010. (I. 14.) NFGM rendelet,
j) a munkaügyi ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 31/2012. (X. 16.) NGM rendelet.
(8) Ez a törvény 2019. január 2. napján hatályát veszti.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke