392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet

a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról

A Kormány

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés z) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9-13. §, a 14. § a)-d) és f) pontja, valamint az 1-4. melléklet és a 6. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. § e) pontja, a 15. § és az 5. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. §, a 19. § és a 20. §, valamint a 7. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 17. § és a 18. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] (1)[2] A szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartását (a továbbiakban: Nyilvántartás) a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: Központ) vezeti.

(2)[3] A Központ e rendelet szerinti feladat- és hatásköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociálpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(3)[4] A Nyilvántartás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a Központ a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakmai közreműködésével látja el.

2. § (1)[5] A települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) a Nyilvántartásba való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatása a Központ által e célból kialakított és a központi szerverén működtetett webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel, vagy a Központ által meghatározott formátumú és adattartalmú interfész kapcsolaton keresztül zajló elektronikus adatátadással valósul meg.

(2)[6] A Nyilvántartás adatait a Központ az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás összesítésével, egységes adatbázisban kezeli.

3. § (1) A Nyilvántartásba történő adatszolgáltatásért, valamint az általa szolgáltatott adatok hitelességéért a jegyző, illetve a járási hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatásért felelős személy) felel.

(2)[7] A Központ a Nyilvántartás üzemeltetése során biztosítja, hogy az arra jogosulatlan személyek a nyilvántartásba vett adatokhoz ne férjenek hozzá.

(3)[8] A Központ a központi szerverén folyamatosan naplózza a Nyilvántartással kapcsolatos nyilvántartási eseményeket - ide értve az adatrögzítéssel nem járó adatlekérdezéseket is -, valamint gondoskodik arról, hogy azok visszakereshetőek legyenek.

(4)[9]

2. A Nyilvántartás működtetése

4. § (1) A Nyilvántartás részére történő adatszolgáltatást a (2), a (4), valamint a (6) bekezdés szerinti személyek (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatásra jogosult személy) teljesítik.

(2)[10] Az adatszolgáltatásért felelős személy a Nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás teljesítésére a polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal, illetve a járási hivatal (a továbbiakban együtt: hatóság) ügyfélkapu hozzáférési jogosultsággal rendelkező, és közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársai közül - a Központ honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti kijelölő okirat kitöltésével - egy e-képviselőt jelöl ki. A kijelölő okiratot elektronikus úton meg kell küldeni a Központ részére.

(3)[11] Az adatszolgáltatásért felelős személy haladéktalanul köteles a Központnak bejelenteni, ha az e-képviselő nyilvántartásba vett adatai megváltoztak vagy megbízása megszűnt.

(4)[12] A nyilvántartásba vett e-képviselő a hatóság ügyfélkapu hozzáférési jogosultsággal rendelkező, és közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársai közül a Nyilvántartás részére történő adatszolgáltatásra további személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: e-ügyintéző). Az e-ügyintéző kijelölése elektronikus úton, a Központ által erre a célra rendszeresített webes kezelőfelületen történik. A kijelöléshez meg kell adni az e-ügyintézőnek az ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait.

(5) Az e-képviselő a hatóság e-ügyintézői közül kiemelt felhasználót jelölhet ki. A kiemelt felhasználó a hatóságnál dolgozó valamennyi adatszolgáltatásra jogosult személy Nyilvántartáshoz kapcsolódó tevékenységének nyomon követésére jogosult.

(6)[13] Az e-ügyintéző kijelölésére vonatkozó szabályok szerint az e-képviselő a hatóság munkatársai közül az Szt. 18/B. § (1) bekezdése szerinti ellátásokkal összefüggő hatósági ügyben eljárási cselekményeket egyébként nem végző adatrögzítőt is kijelölhet. Adatrögzítőként közszolgálati jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy jelölhető ki.

(7)[14] Az e-képviselő köteles a Központ felé elektronikus úton bejelenteni, ha a (4) vagy a (6) bekezdés szerinti személyek nyilvántartásba vett adatai megváltoztak. Az e-ügyintéző, a kiemelt felhasználó, valamint az adatrögzítő kijelölése a Központ felé elektronikus úton, a webes kezelőfelületen tett bejelentéssel vonható vissza.

(8) Az e-ügyintéző, a kiemelt felhasználó és az adatrögzítő megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik.

5. § (1)[15] Az adatszolgáltatásra jogosult személy az Szt. 18/B. § (2) bekezdése szerinti adatokat - a döntés véglegessé válásának időpontját kivéve - legkésőbb az ellátással összefüggő döntés meghozatalát követő öt munkanapon belül rögzíti a Nyilvántartás működtetésének alapjául szolgáló adatrögzítő felületen. A rögzített adatok akkor válnak a Nyilvántartás részévé, amikor az ellátással kapcsolatos döntés véglegessé válására vonatkozó adatot az adatszolgáltatásra jogosult személy rögzíti. A véglegessé válás időpontját legkésőbb az arról való tudomásszerzést követő munkanapon kell rögzíteni.

(2)[16] Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl akkor lehet adatot rögzíteni, ha az adatszolgáltatásra jogosult személy számára a Nyilvántartás - a Központ informatikai rendszerében, az elektronikus hírközlési szolgáltatónál vagy a hatóság informatikai eszközében fellépő üzemzavar miatt - az adatrögzítési határidőn belül munkaidőben legalább két egymást követő munkanapon keresztül nem volt elérhető.

(3)[17] Ha az Szt. 18/B. § (1) bekezdése szerinti ellátást kérelmező személy vagy az ellátás megállapítása során figyelembe vett személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik vagy a Társadalombiztosítási Azonosító Jele nem ismert, a Nyilvántartás a részére - a Társadalombiztosítási Azonosító Jele rögzítéséig - ideiglenes azonosítót képez.

(4) Ha a Nyilvántartásban rögzített adat akként változik meg, hogy azzal összefüggésben hatósági döntéshozatalra nem kerül sor, az adatot az adatszolgáltatásra jogosult személy legkésőbb az adatváltozásról való tudomásszerzést követő munkanapon módosítja.

6. § (1)[18] Az eljáró hatóság a Nyilvántartásban rögzített

a)[19] természetes személyazonosító és lakcímadatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból,

b)[20] Társadalombiztosítási Azonosító Jelet a Magyar Államkincstár TAJ szám nyilvántartásából

való adatigénylés útján ellenőrzi.

(2) Ha az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmet benyújtó személy vagy az adott ellátás megállapítása során figyelembe vett más személy már szerepel a Nyilvántartásban, és az ellátásra való jogosultság feltételei fennállnak, az új ellátásra vonatkozó adatokat a Nyilvántartásban már szereplő adatokhoz kapcsoltan rögzíti.

(3)[21] A Nyilvántartásban szereplő személyre vonatkozó, az Szt. 18. § a), b) és g) pontja, 18/A. § a), b) és g) pontja, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 138. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - akkor kell törölni a nyilvántartásból, amikor az Szt. 23. §-a szerint minden olyan ellátás Nyilvántartásból való törlésére sor került, amelyre való jogosultság vizsgálatánál a személyt figyelembe vették. A törlést az utolsóként törölt ellátással összefüggő adatok törlésével egyidejűleg kell elvégezni.

(4)[22] A Nyilvántartásban a gyermekek otthongondozási díjára, illetve az ápolási díjra való jogosultság alapján szereplő személyre vonatkozó adatot a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt év elteltével kell törölni.

6/A. §[23] A Központ a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatala számára az Szt. 19. § (1c) bekezdése szerinti közvetlen hozzáférést az e célból kialakított és a központi szerverén működtetett webes kezelőfelületen vagy a Központ által meghatározott formátumú és adattartalmú interfész kapcsolaton keresztül zajló elektronikus adatátadással teljesíti.

3. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. november 15-én lép hatályba.

(2) Az 5. § (3) bekezdése és a 6. § (3) bekezdése 2013. december 16-án lép hatályba.

(3) A 11. § és a 21. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

8. §[24]

9. §[25] Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. §[26]

11. §[27]

12. §[28]

13. §[29]

14. §[30]

15. §[31]

16. §[32]

17. §[33]

18. §[34]

19. §[35]

20. §[36]

21. §[37]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[38]

2. melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[39]

3. melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[40]

4. melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[41]

5. melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[42]

6. melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[43]

7. melléklet a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez[44]