1991. évi XXXIX. törvény

a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

I. fejezet

AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA

Az oltalmazható topográfia

1. § (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája (a továbbiakban: topográfia), ha eredeti.

(2) A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés.

(3) A topográfia eredeti, ha az saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban.

(4) A szokásos részekből álló topográfia oltalmazható, ha azok elrendezése eredeti.

A topográfia szerzője és az oltalom jogosultja

2. § (1) A topográfia szerzője az, aki azt megalkotta.

(2) Az oltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

(3) Ha több személy közösen alkotta a topográfiát, az oltalom közösen illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat.

(4) Ha több személy egymástól függetlenül alkotta meg a topográfiát, az oltalom önállóan illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat.

3. §[4] Külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg az oltalom. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása irányadó.

4. § (1) Ha a szerzőnek munkaviszonyból vagy más jogszabályból folyó kötelessége, hogy a topográfiát megalkossa (szolgálati topográfia), az oltalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat illeti meg.

(2) A szolgálati topográfia szerzőjét díjazás illeti meg.

5. §[5] A topográfia szerzőjének személyhez fűződő jogaira, az oltalmi igényre, a szolgálati topográfiára egyebekben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a feltaláló személyhez fűződő jogaira, a szabadalmi igényre és a szolgálati találmányra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az oltalom keletkezése és időtartama

6. § (1) Az oltalom a topográfia lajstromozásával keletkezik.

(2) Az oltalom visszahat a bejelentés napjára vagy - ha ez korábbi - a bármely országban történt első nyilvános hasznosítás kezdő napjára, és az attól számított tíz évig tart.

(3) Az oltalmat a topográfia bármely országban történt első nyilvános hasznosításának kezdő napját követő két éven túl nem lehet igényelni.

Az oltalom hatálya és terjedelme

7. § (1) Az oltalom alapján a jogosultnak - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására és arra, hogy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Hasznosítás a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatala és forgalombahozatala.

(2) Az oltalom terjedelmét a lajstromozott topográfia ábrázolása határozza meg.

(3) Az oltalom kiterjed a topográfia önállóan használható eredeti részeire és az olyan eszközre is, amely a topográfiát elválaszthatatlanul hordozza.

(4) Az oltalom nem terjed ki

a) a topográfia alapját képező elvre, eljárásra és rendszerre, sem a félvezető termékben tárolt információra,

b) a topográfia elemzés, értékelés vagy oktatás céljára való többszörözésére és az annak alapján alkotott eredeti topográfiára,

c) a topográfiával azonos, harmadik személy által attól függetlenül alkotott topográfiára,

d)[6] a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia és az azt megtestesítő félvezető terméknek az Európai Gazdasági Térségben történő forgalomba hozatalára.

(5) Nem tekinthető jogosulatlan hasznosítónak az, aki topográfiát megtestesítő félvezető terméket, illetve azt tartalmazó árut kereskedelmi célra behoz vagy forgalomba hoz anélkül, hogy tudná vagy tudnia kellene, hogy az jogosulatlanul többszörözött topográfiát tartalmaz. Attól kezdve azonban, amikor megtudja vagy a körülményekből következően meg kell tudnia, hogy a topográfia többszörözése jogosulatlanul történt, csak a már raktáron lévő vagy megrendelt készletet hozhatja forgalomba, a jogosultnak fizetett, szokásos hasznosítási díj ellenében.

Jogutódlás, hasznosítási szerződés, közös oltalom

8. § (1) A topográfiából és az oltalomból eredő jogok - a szerző személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

(2) Hasznosítási szerződés alapján az oltalom jogosultja engedélyt ad a topográfia hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet.

(3)[7] A jogutódlásra, a hasznosítási szerződésre és a közös oltalomra a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

II. fejezet

A TOPOGRÁFIA ÉS AZ OLTALOM BITORLÁSA

A topográfia bitorlása

9. § Ha a topográfiára vonatkozó bejelentés vagy az oltalom tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett, illetve jogutódja követelheti a bejelentésnek vagy az oltalomnak egészben vagy részben történő átruházását.

Az oltalom bitorlása

10. § (1) Az oltalom bitorlását követi el az, aki az oltalom alatt álló topográfiát jogosulatlanul hasznosítja.

(2) Az oltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.

(3)[8] Az oltalom bitorlása esetén a jogosult engedélyével hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nemleges megállapítás

11. § (1) Aki attól tart, hogy ellene az oltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt topográfia nem ütközik valamely általa megjelölt topográfia oltalmába.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt oltalom alapján ugyanarra a topográfiára vonatkozóan az oltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.

III. fejezet

AZ OLTALOM MEGSZŰNÉSE

Az oltalom megszűnésének esetei

12. § Az oltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő lejár, az azt követő napon,

b) a jogosult az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,

c) az oltalmat megsemmisítették, az oltalom keletkezésérése visszaható hatállyal.

Lemondás az oltalomról

13. §[9] A lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal az oltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági határozaton vagy a lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

Az oltalom megsemmisítése

14. § (1) Az oltalmat meg kell semmisíteni, ha

a) a topográfia nem felelt meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek,

b) a külföldi személyt a 3. § szerint nem illette meg az oltalom,

c) a topográfiát nem a 6. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül jelentették be,

d) a bejelentés nem tartalmazott a topográfia azonosítására alkalmas ábrázolást [20. § (2) bek.].

(2) Ha a megsemmisítési feltételek csak részben állnak fenn, az oltalmat megfelelően korlátozni kell.

A díjak visszakövetelése

15. § Ha az oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, az oltalom jogosultja és a topográfia szerzője által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a topográfia hasznosításának előnyei nem fedeztek.

IV. fejezet

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA ELJÁRÁSA AZ OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYEKBEN[10]

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre[11]

16. §[12] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak

a) a topográfia lajstromozásával,

b) az oltalom megszűnésének megállapításával,

c) az oltalom megsemmisítésével,

d) a nemleges megállapítással,

e) a topográfia ábrázolásának értelmezésével,

f) az oltalom nyilvántartásával

kapcsolatos ügyek.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása[13]

17. §[14] (1)[15] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2)[16] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.

(3)[17] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 23. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.

(4)[18] A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

a) az oltalom megadása;

b) az oltalom megszűnésének megállapítása;

c) az oltalom megsemmisítése;

d) a nemleges megállapítás.

(5)[19] A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(6)[20] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a topográfiaoltalommal összefüggő eljárásaiban - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi eljárására vonatkozó szabályait. A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára, a beadványokkal kapcsolatos eljárásra és az azokkal kapcsolatban alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.

Nyilvánosság

18. §[21] A topográfia ábrázolását a lajstromozás meghirdetése napjától bárki megtekintheti és arról másolatot kérhet. A lajstromozott topográfia ábrázolásának a bejelentő által üzleti titokként megjelölt részeit kizárólag az tekintheti meg, aki az eljárásban ügyfélként vesz részt. Az ügyfél iratbetekintési joga ebben az esetben később sem zárható ki, illetve korlátozható.

Igazolás

19. §[22] Az oltalommal összefüggő eljárásokban nincs helye igazolásnak

a) a 6. § (3) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása esetén;

b) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők elmulasztása esetén.

A bejelentés

20. § (1)[23] A topográfia lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett bejelentéssel indul meg.

(2) A bejelentés a kérelemből, a topográfia azonosítására alkalmas ábrázolásból és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll.

(3)[24] A bejelentési kérelemnek a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell a szerző nevét és lakcímét, vagy utalást arra, hogy a szerző nevének és lakcímének a topográfiaoltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a szerző a nevét és lakcímét külön lapon adja meg. A bejelentést egyebekben a topográfiaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4) Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, valamint a topográfia lényegének azonosítására alkalmas ábrázolást tartalmazza.

A topográfia egysége

21. § Egy bejelentésben csak egy topográfia oltalmát lehet kérni.

Lajstromozási eljárás

22. § (1)[25] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentést megvizsgálja abból a szempontból, hogy az megfelel-e a 3. §-ban, a 20. § (2)-(4) bekezdésében és a 21. §-ban meghatározott követelményeknek.

(2)[26] Ha a bejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet [20. § (4) bek.], a bejelentést további eljárás mellőzésével érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) Ha a bejelentés nem felel meg a 3. §-ban, a 20. § (2)-(3) bekezdésében és a 21. §-ban meghatározott követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni nyilatkozattételre, a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására. Ha a felhívás eredménytelen, a bejelentést el kell utasítani.

(4)[27] Ha a bejelentés megfelel a vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a topográfiát lajstromozza, arról okiratot ad ki, és meghirdeti hivatalos lapjában.

V. fejezet

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS AZ OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYEKBEN ÉS PEREKBEN

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének felülvizsgálata[28]

23. §[29] (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának[30]

a) a 17. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b)[31] az eljárást felfüggesztő és a lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c)[32] az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d)[33] az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e)[34] az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott döntését.

(2)[35] Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3)[36] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a)[37] aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

c)[38] akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(5)[39] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6)[40] A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7)[41] A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8)[42]

(9)[43] A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt az ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10)[44] Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11)[45] A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b)[46] a kérelmezőnek a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c)[47] a kérelmező jogi képviselőjének a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.

(11a)[48] A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén - ha rendelkezésre áll - a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,

b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint

c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.

(11b)[49] A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,

c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint

d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(13)[50] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által az oltalommal összefüggő ügyekben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az oltalommal összefüggő perek

24. § (1) A bitorlás miatt indított perekre a szabadalmi perek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2)[51] Az oltalommal összefüggő minden más jogvitás ügyben a bíróság a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok szerint jár el.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jével lép hatályba.

(2) Az oltalom bitorlása miatt csak a törvény hatálybalépése után megkezdett hasznosítás tekintetében lehet fellépni.

(3)[52] Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a topográfia oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.[53]

26. §[54] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.