88/B/2007. AB végzés

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 416. § (4) bekezdés b) pontja, valamint a a BH 2005. 387. számú, az EBH 2005. 1299. számú, a BH 2004. 11. számú, a BH 2004. 458. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság LB.Bfv.I.63/2004. számú döntéseinek alkotmányossági vizsgálata tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége és a bírói gyakorlat utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 416. § (4) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, illetve a BH 2005. 387. számú, az EBH 2005. 1299. számú, a BH 2004. 11. számú, a BH 2004. 458. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság LB.Bfv.I.63/2004. számú döntéseinek megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

1. Az Alkotmánybírósághoz érkezett beadványában az indítványozó kezdeményezte büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 416. § (4) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Ugyancsak indítványozta a BH 2005. 387. számú, az EBH 2005. 1299. számú, a BH 2004. 11. számú, a BH 2004. 458. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság L.B.Bfv.I.63/2004. számú döntéseinek megsemmisítését is. Kérelmét kiegészítette azzal, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a Be. - korábban hatályban volt - lényegét tekintve a 416. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tartalmaz hordozó 407. §-át is.

A kérelem alapjául az Alkotmány 32/A. § (1)-(3) bekezdéseit jelölte meg. Indokolásul arra hivatkozott, hogy a támadott Be. rendelkezés jogalkotást biztosít a Legfelsőbb Bíróságnak, a jogegységi határozatok és eseti döntések pedig nem az Alkotmány 47. § (2) bekezdésének, illetve nem az 50. § (1) bekezdésének érvényesülését garantálják, hanem - jogalkotás révén - alkotmányos válságot idéznek elő.

2. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan.

2.1. Az Alkotmánybíróság már számos határozatában foglalkozott az érdemi elbírálásra alkalmas indítványok minimális tartalmi és formai kellékeivel. Következetes gyakorlata szerint az indítványnak meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdésében meghatározott általános követelményeknek. Pontosan meg kell jelölnie a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, a kérelem alapjául szolgáló okot (azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti). Mindemellett határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására. [összefoglalóan: pl. 31/2007. (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381-382.].

Az 1405/B/1997. AB határozatban összefoglalóan rámutatott továbbá arra, hogy a jogszabályokat teljes egészükben, vagy általánosságban támadó, a jogintézmények lebontását átfogóan szorgalmazó indítványok érdemi elbírálásra alkalmatlanok (ABH 2006, 1081, 1088.). Az indítványok elbírálásakor töretlenül irányadó az az elv is, hogy "a vizsgálat tárgyát képező egyes rendelkezések alkotmányossága általában értékelhetetlen a jogszabály környezetéből, a szövegösszefüggésekből kiragadva. Az elszigetelt vizsgálat eredménye más összefüggésekbe helyezve érvényét vesztheti. [Így foglalt állást az Alkotmánybíróság a 16/1991. (IV. 20.) AB határozatban, ABH 1991, 58, 60.]" (914/B/ 2006 AB határozat, ABH 2007, 2067, 2068.)

2.2. Az indítványozó jelen esetben általánosságban kifogásolta azt, hogy a támadott Be. rendelkezés alkotmányellenes bírói gyakorlat kialakulását teszi lehetővé. Az indítvány a támadott rendelkezés és az Alkotmány felhívott - az Alkotmánybíróság helyzetét rögzítő - szakaszai közötti kapcsolatra nem mutatott rá, az alkotmányjogi összefüggésekre vonatkozóan semmilyen okfejtést nem tartalmaz.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek (pl. 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 630/B/2003. AB végzés, ABH 2004,2113,2114.).

2.3. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés (először: 335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.). Erre csak az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján van mód, mivel ezekben az esetekben az alkalmazási tilalom kimondására is lehetőség van.

2.4. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a jogalkalmazási gyakorlat alkotmányossági vizsgálatára; a bírói jogértelmezés önmagában nem lehet tárgya az Alkotmánybíróság eljárásának (72/B/2004. AB határozat, ABH 2007, 1567, 579.). Így annak manifeszt megnyilvánulásaira a konkrét eseti döntések "megsemmisítésére" sem terjed ki a hatásköre.

A kifejtettekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja, d) pontjának utolsó fordulata és f) pontjának első mondata alapján visszautasította.

Budapest, 2010. április 20.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró