T/12617. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról

2013. évi CLXXXVI. törvény

1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

1. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a cselekmény nem tartozik a magyar joghatóság alá."

2. §

A Be. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A másodfokú, a harmadfokú bíróság és a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban, vagy ha e törvény így rendelkezik, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el."

3. §

A Be. 29. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

"b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, 190. § (2) bekezdés e) pont, 310. §, 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont],

c) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozónak a kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,"

4. §

(1) A Be. 43. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy)

"b) a hozzátartozójával vagy - az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, azt követően a bíróság rendelkezése alapján - más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, távbeszélőn és írásban ellenőrzés mellett érintkezzen. A hozzátartozóval való érintkezés kizárólag a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható vagy tiltható meg."

(2) A Be. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Magyarország területén élő terhelt köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét (a továbbiakban: értesítési cím) és annak megváltozását az elköltözés - értesítési cím esetén a megváltozása vagy megszűnése - után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Ennek elmulasztása esetén - ha ehhez e törvény más jogkövetkezményt nem fűz - a terhelt rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Erre a terheltet a nyomozás során az első kihallgatásakor, a bírósági eljárásban a vádirat kézbesítésekor figyelmeztetni kell."

5. §

A Be. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ügyvédjelölt védőként, ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria nyilvános ülésén, illetve tárgyalásán nem járhat el. Az az ügyvédjelölt, aki legalább egyéves ügyvédjelölti gyakorlattal rendelkezik, a törvényszék első fokú eljárásában eljárhat, védőbeszédet azonban nem tarthat."

6. §

A Be. 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a magánfél lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását."

7. §

A Be. 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a címzett rendelkezik értesítési címmel, és a kézbesítést erre a címre kéri, a részére szóló iratot az értesítési címre kell kézbesíteni."

8. §

A Be. 71/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy uniós jogi aktussal létrehozott szerv megkeresésére - a szerv ilyen jogforrásban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság vagy az Eurojust nemzeti tagja a büntetőügyről - indokolt esetben az érintettek személyes adatainak közlésével - felvilágosítást ad, a büntetőügy irataiba betekintést engedélyez, a büntetőügy iratairól hiteles másolatot ad át."

9. §

(1) A Be. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól a nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmánya számát, valamint azt, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja."

(2) A Be. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti."

10. §

A Be. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bekezdés], kivéve azokat az adatait, amelyek zártan kezelését nem kéri, az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg."

11. §

A Be. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születési nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadja."

12. §

A Be. 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti felülvizsgálatnak az eljárás felfüggesztése (266. §) nem akadálya."

13. §

A Be. 137. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart."

14. §

A Be. 138. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.

(5) Katonával [Btk. 127. § (1) bekezdés] szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el."

15. §

A Be. a 138/B. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:

"Közös szabályok"

16. §

A Be. 145. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről indokolt határozatot hoz. Ha a terhelt, illetve a védő az ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, vagy fenntartása óta három hónap eltelt, az érdemi vizsgálat nem mellőzhető."

17. §

A Be. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szabadságvesztés vagy elzárás kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte vagy az előzetes fogvatartás beszámítása folytán a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztést kitöltöttnek kell tekinteni."

18. §

A Be. 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség, az azokhoz tartozó bekerített hely vagy a jármű átkutatása, továbbá az ott elhelyezett információs rendszer vagy ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében."

19. §

A Be. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elrendeli - az ingatlan kivételével - annak a dolognak, információs rendszernek, ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozónak vagy adatnak a lefoglalását, amely

a) bizonyítási eszköz,

b) a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el."

20. §

(1) A Be. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lefoglalás érdekében a dolog, illetve az információs rendszer vagy az ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozó birtokosát vagy az adat kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, illetve az információs rendszerben tárolt adatot tegye hozzáférhetővé. Ha ezt önként nem teszi meg, rendbírsággal sújtható, kivéve a terheltet és azt, aki a tanúvallomást megtagadhatja, továbbá aki tanúként nem hallgatható ki. Az átadás, illetve a hozzáférhetővé tétel megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot, illetve az információs rendszerben tárolt adatot házkutatással vagy motozással megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell."

(2) A Be. 152. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) és (4) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha]

"a) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással, orgazdasággal vagy pénzmosással,"

21. §

A Be. 156. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, ha a lefoglalt dolog

a) gyors romlásnak van kitéve,

b) huzamos tárolásra alkalmatlan,

c) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,

d) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben a bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről akkor határozhat, ha a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség.

(3) A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt.

(4) A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép. Ilyen esetben az elkobzást, vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő ellenértékre kell elrendelni."

22. §

A Be. 158/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A megőrzésre kötelezés az adatot tartalmazó adathordozó lefoglalásáig, illetve a (4) bekezdés esetén az adat átmásolásáig, de legfeljebb három hónapig tart. A megőrzésre kötelezés megszűnik, ha a büntetőeljárást befejezték. A büntetőeljárás befejezéséről a megőrzésre kötelezettet értesíteni kell."

23. §

A Be. VIII. Fejezet IX. Címe helyébe a következő Cím lép:

"IX. Cím

A ZÁR ALÁ VÉTEL

159. § (1) A zár alá vétel a dolog, a vagyoni értékű jog, a követelés, illetve a szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vételt a bíróság rendel el.

(2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetve ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz zár alá vétele rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető a vagyonra, a vagyon meghatározott részére vagy egyes vagyontárgyakra is.

(3) A magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára, a terhelt tulajdonában álló dologra, őt illető vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre van helye. A nyomozás során zár alá vételnek helye van a sértett indítványára is. Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el, ennek biztosítására az eljárás jogerős befejezéséig zár alá vételt rendelhet el. A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igényt a nyomozási bíró, illetve a tanács elnöke a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldte meg.

(4) Ha az ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

(5) A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

(6) A zár alá vételnek a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs jogszabály szerinti közhiteles nyilvántartás, a zár alá vételt végrehajtani köteles gazdálkodó szervezetet kell értesíteni.

(7) Ha a zár alá vétel elrendelése olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétel céljának elérését veszélyeztetné, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt. Ez esetben az indítványt a bíróság felé haladéktalanul elő kell terjeszteni. Ha a bíróság a zár alá vételt nem rendeli el, a zár alá vételt az ügyész, illetve a nyomozó hatóság késedelem nélkül feloldja.

(8) Ha a zár alá vételt az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendeli el, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott dolgot - az ingatlan kivételével - lefoglalja. A lefoglalásra egyebekben a 151. § (1) és (5) bekezdését, a 152. § (1) bekezdését, a 154. §-t és a 155. § (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb vagyontárgy esetében a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs jogszabály szerinti közhiteles nyilvántartás, a zár alá vételt végrehajtani köteles gazdálkodó szervezetet kell haladéktalanul értesíteni. A megkeresett szerv, illetve gazdálkodó szervezet a zár alá vétel elvégzésére vonatkozó rendelkezést köteles haladéktalanul teljesíteni, ennek érdekében a zár alá vételt nyilvántartásba venni, illetve gondoskodni a vagyon zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző ügyészt, illetve nyomozó hatóságot tájékoztatni.

(10) A (8)-(9) bekezdés szerinti intézkedésről szóló iratokat a zár alá vétel elrendelésére vonatkozó (7) bekezdés szerinti indítványhoz csatolni kell.

160. § (1) A zár alá vételt fel kell oldani, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított,

b) a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget bírói letétbe helyezték,

c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,

d) a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást,

e) a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetve a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.

(2) Az (1) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti határidőt a zár alá vételt feloldó, a nyomozást megszüntető, a polgári jogi igény megítélésére, illetve az egyéb törvényes útra utasítására vonatkozó határozat közlésétől kell számítani.

(3) Az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igénynek a Polgári perrendtartás szerint határkörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése esetén a zár alá vételt nem kell feloldani.

(4) A zár alá vételt a vádirat benyújtásáig az ügyész is feloldhatja."

24. §

A Be. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 69. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja, (1a), (2) és (5) bekezdése, a 93. §, a 106. § (3) bekezdése, a 113. § (1) vagy (2) bekezdése, a 123. § (4) bekezdése, a 139. § (2) bekezdése, a 152. § (1) bekezdése, a 158. § (3) bekezdése, a 185. § (3) bekezdése, a 245. § (4) bekezdése és a 343. § (1) bekezdése alapján kiszabott rendbírságot - meg nem fizetése esetén - a bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ezer forinttól ötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani, az egynapi elzárásnak megfelelő összeget a rendbírságot kiszabó határozatban kell megállapítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt figyelmeztetni kell."

25. §

A Be. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bekezdés], a védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bekezdés], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), a másolat kiadásának megtagadásáról [70/B. § (8) bekezdés], az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bekezdés], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)-(4) bekezdés], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bekezdés], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának megállapításáról [105. § (6) bekezdés], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) - kivéve a testi kényszer alkalmazását (163. §) -, a határozat kijavításáról [169. § (5) bekezdés], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bekezdés], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bekezdés] határozatot hoz. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja."

26. §

A Be. 174. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy)

"g) a cselekmény elbírálására a magyar hatóságnak nincs joghatósága."

27. §

(1) A Be. 176. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, vagy e törvényben elrendelt eljárási cselekményt kell elvégezni, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja."

(2) A Be. 176. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nyomozás határidejének meghosszabbításáról rendelkező határozat ellen nincs helye panasznak."

28. §

A Be. 181. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tanú vallomása - a tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kivételével - beleegyezése esetén poligráf alkalmazásával vizsgálható."

29. §

A Be. 182. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vagy a tanú vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják."

30. §

A Be. 184. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A külföldi állampolgár kérelmére a gyanúsítottkénti vagy a tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselője."

31. §

A Be. 186. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A sértett, illetve a tanú vallomását vagy egyébként személyi adatait tartalmazó, a nyomozás során keletkezett, illetve annak során beszerzett, benyújtott vagy csatolt iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetve a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az ügyész, illetve a nyomozó hatóság határozatának tervezetéről, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság között a 165. § alapján keletkezett iratokról."

32. §

(1) A Be. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyomozást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt, illetve az (1) bekezdés g) pontja esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja. A nyomozás folytatását elrendelő határozat ellen nincs helye panasznak."

(2) A Be. 188. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ügyész legfeljebb egyéves határidőt állapíthat meg)

"c) ha a nyomozást az (1) bekezdés h) pontja alapján függeszti fel."

33. §

A Be. 189. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozó hatóság határozattal felfüggesztheti a nyomozást a 188. § (1) bekezdés a)-c), e) és h) pontjában meghatározott esetekben. A nyomozást felfüggesztő határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi."

34. §

A Be. 190. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,)

"k) ha a cselekmény elbírálására a magyar hatóságnak nincs joghatósága."

35. §

A Be. 191. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A nyomozás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a felettes ügyész határozattal rendeli el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk. 64. §) részesítették, a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi. A nyomozás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.

(3) Ha a nyomozás megszüntetése ellen nem éltek panasszal, illetve az ügyész vagy a felettes ügyész panasz alapján vagy hivatalból nem rendelte el a nyomozás folytatását, utóbb azt csak a bíróság rendelheti el az ellen, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették."

36. §

(1) A Be. 195. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz - ha e törvény kivételt nem tesz -, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet."

(2) A Be. 195. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 70/B. § (8) bekezdése, a 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése és a 155. § (1) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthető elő, az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak."

37. §

A Be. 200. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - a jármű."

38. §

A Be. 201. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:]

"a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott, a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekmények,"

39. §

A Be. 206/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha)

"b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást - a büntetőeljárás megindításának valamennyi, e törvényben meghatározott feltétele megállapításakor - nyomban elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének nyomban eleget tett."

40. §

(1) A Be. 207. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyomozási bíró dönt)

"e) a 70/B. § (8) bekezdése, a 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése és a 155. § (1) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozattal szemben előterjesztett felülbírálati indítványról, valamint a rendbírság 161. § (6) bekezdése szerinti elzárásra történő átváltoztatásáról,"

(2) A Be. 207. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A nyomozási bíró dönt)

"g) a vádirat benyújtása előtt az 54. § (2a) bekezdés szerinti polgári jogi igénynek és ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése kérdésében."

41. §

A Be. 210. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyomozási bíró ülést tart, ha az indítvány tárgya)

"g) az 54. § (2a) bekezdés szerinti polgári jogi igény és ideiglenes intézkedés iránti kérelem."

42. §

(1) A Be. 211. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozási bíró meghatározza az ülés határnapját. Ha az indítványt az ügyész terjesztette elő, azt megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, továbbá gondoskodik a gyanúsítottnak a nyomozási bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő, azt a nyomozási bíró megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, intézkedik a szükséges iratok beszerzése iránt, továbbá az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt. Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyomozási iratoknak a másolatát, amelyekre az indítványt alapozzák."

(2) A Be. 211. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az illetékességi területén van tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatására szolgáló helyiség, a nyomozási bíró a tizennegyedik életévét meg nem haladott tanú meghallgatása esetén az ülést ilyen helyiségben is megtarthatja."

43. §

A Be. 214. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 207. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a nyomozási bíró, ha a polgári jogi igény érvényesítése az 54. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a polgári jogi igényt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."

44. §

(1) A Be. 215. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyomozási bíró a határozat elleni fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését, illetve a fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul, közvetlenül a fellebbezés elbírálására illetékes törvényszéknek küldi meg."

(2) A Be. 215. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

"b) a 207. § (2) bekezdés e) pontjára és (3)-(4) bekezdésére vonatkozó határozat,"

(ellen.)

(3) A Be. 215. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nincs helye fellebbezésnek)

"d) a 214. § (1a) bekezdés szerinti határozat"

(ellen.)

45. §

A Be. 217. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vádirat tartalmazza)

"i) a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak,"

46. §

A Be. 222. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és a nyomozást a 188. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem függesztették fel, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt."

47. §

A Be. 266. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és a nyomozást a 188. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem függesztették fel, illetve az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egyévi időtartamra felfüggeszti, feltéve, hogy a vádlott vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt."

48. §

A Be. 267. § (1) bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást megszünteti,)

"n) ha a cselekmény elbírálására nincs joghatósága."

49. §

A Be. 284. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tanács elnöke, ha a polgári jogi igény érvényesítése az 54. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a polgári jogi igényt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg."

50. §

A Be. 296. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását

a) az ügyésznek a 217. § (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a 285. § (1) bekezdése alapján nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tartja szükségesnek,

b) az ügyész tárgyaláson tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenése a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenése aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság, a vádlott és a védő sem tartja szükségesnek."

51. §

A Be. 335. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A polgári jogi igényt - a 214. § (1a) bekezdése és a 284. § (3) bekezdése szerinti eseteket kivéve - a bíróság az ítéletben lehetőleg érdemben bírálja el; annak helyt ad, vagy azt elutasítja. Ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.

(2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni, kivéve, ha az okozott kár vagy a vagyoni hátrány megtérítése iránti igény az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igény része."

52. §

A Be. 341. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A másodfokú bíróság mellett működő ügyész az iratokat az indítványával tizenöt napon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben harminc napon belül megküldi a másodfokú bíróságnak. Kivételes esetben az ügyészség vezetője a határidőt további harminc nappal meghosszabbíthatja."

53. §

A Be. 346. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nincs helye fellebbezésnek)

"d) a 284. § (3) bekezdése szerinti határozat"

(ellen.)

54. §

A Be. 358. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el, ha ezt a vádlottak nagy száma, az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy jellege indokolja."

55. §

A Be. 367/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A másodfokú bíróság határozata elleni fellebbezést a határozat kihirdetését követően a jelen lévő jogosultak szóban bejelenthetik vagy erre háromnapi határidőt tarthatnak fenn. A többi jogosult a fellebbezést a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban jelentheti be a másodfokú bíróságnál."

56. §

A Be. 373. § (1) bekezdés I. tétele a következő e) ponttal egészül ki:

(A másodfokú bíróság

I. hatályon kívül helyezi az első fokú bíróság ítéletét, és az eljárást megszünteti,)

"e) ha az első fokú bíróság joghatóság hiányában járt el."

57. §

A Be. 416. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nincs helye felülvizsgálatnak)

"d) a terhelt terhére az (1) bekezdés a) pontjában írt okból magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban."

58. §

A Be. 417. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult

I. a terhelt terhére az ügyész,

II. a terhelt javára:

a) az ügyész,

b) a terhelt,

c) a védő, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltotta,

d) a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője,

e) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a terhelt hozzájárulása nélkül is - a nagykorú terhelt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa,

f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve amennyiben a terhelt halála óta több, mint ötven év telt el, oldalági rokona."

59. §

A Be. 420. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felülvizsgálati indítványt a Kúria három vagy - ha ezt az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy jellege indokolja - öt hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános ülésen. Ha a felülvizsgálat a Kúria határozata ellen irányul, az indítványt - a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett indítványt kivéve - öt hivatásos bíróból álló tanács bírálja el."

60. §

A Be. 424. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, ebben az esetben az indítványról nyilvános ülésen határoz."

61. §

A Be. 425. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyilvános ülésről a terheltet, a magánvádlót és a pótmagánvádlót, illetve a 417. § (1) bekezdésében felsorolt jogosultakat értesíteni kell. A fogva levő terheltet - ha a nyilvános ülésen részt kíván venni - a nyilvános ülésre elő kell állítani."

62. §

A Be. a következő alcímmel és 464/A. §-sal egészül ki:

"A kiemelt jelentőségű ügyek

464/A. § A XXVIII/A. Fejezet rendelkezései közül az 554/H. §, az 554/M. § és az 554/N. § rendelkezései fiatalkorú esetén nem alkalmazhatók."

63. §

A Be. 470. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Katonai büntetőeljárásnak van helye)

"c) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,

d) a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye"

(esetén.)

64. §

(1) A Be. 474. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A katonai ügyész végzi a nyomozást a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt."

(2) A Be. 474. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A katonai ügyész végzi a nyomozást a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és helyettesei, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és helyettesei, a más szervnél szolgálatot teljesítő katona, valamint a rendészeti felsőoktatási intézmény ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatója által elkövetett katonai vétség miatt."

65. §

A Be. 501. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ügyész a nyomozást elrendeli. Nem kell elrendelni a nyomozást, ha a 174. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény áll fenn."

66. §

A Be. 591/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - az elzárás végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki)

"b) egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza."

67. §

A Be. 604. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"e) a honvédelemért felelős miniszter és a Kormány rendvédelmi szervet irányító minisztere, hogy együttesen a legfőbb ügyésszel egyetértésben a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a rendvédelmi szervek tekintetében a parancsnoki nyomozással kapcsolatban utasításban"

(az idézésekre, értesítésekre, határozatokra, jegyzőkönyvekre és az eljárás során gyakrabban használt más iratokra nyomtatvány rendszeresítését rendelje el.)

68. §

A Be. 608. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvény 195. § (1) bekezdése a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (5) bekezdésének és 3. cikk (5) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 169. § (1) bekezdése, 195. § (1) és (6) bekezdése, 207. § (2) bekezdés e) pontja a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja."

69. §

A Be.

1. 29. § a) pontjában a "kormánytisztviselői" szövegrész helyébe a "kormányzati szolgálati",

2. 149. § (4) bekezdésében az "a számítástechnikai" szövegrész helyébe az "az információs",

3. 155. § (7) bekezdésében a "Vámáru" szövegrész helyébe a "Nem közösségi áru",

4. 156. § (3) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés",

5. VIII. Fejezet VIII. Címében a "SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER ÚTJÁN RÖGZÍTETT ADATOK" szövegrész helyébe az "INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN TÁROLT ADATOK",

6. 158/A. §-át megelőző alcímében a "Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok" szövegrész helyébe az "Információs rendszerben tárolt adatok",

7. 158/A. § (1) bekezdésében az "a számítástechnikai rendszer útján rögzített" szövegrész helyébe az "az információs rendszerben tárolt",

8. 158/A. § (2) bekezdésében az "a számítástechnikai rendszer útján rögzített" szövegrész helyébe az "az információs rendszerben tárolt",

9. 158/A. § (3) bekezdésében a "számítástechnikai rendszer útján rögzített" szövegrész helyébe az "információs rendszerben tárolt", az "a számítástechnikai rendszer útján rögzített" szövegrész helyébe az "az információs rendszerben tárolt",

10. 158/A. § (4) bekezdésében a "számítástechnikai" szövegrész helyébe az "információs",

11. 158/A. § (7) bekezdésében az "a számítástechnikai" szövegrész helyébe az "az információs",

12. 158/B. § (6) bekezdésében az "a számítástechnikai rendszer útján rögzített" szövegrész helyébe az "az információs rendszerben tárolt",

13. 158/C. § (4) bekezdésében a "tárhelyszolgáltató" szövegrész helyébe a "tárhelyszolgáltató",

14. 178/A. § (1) bekezdésében az "adóhatóságtól" szövegrész helyébe az "adóhatóságtól, társadalombiztosítási szervtől, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, egészségbiztosítási szervtől",

15. 184. § (4) bekezdésében az "illetőleg a Rendőrtiszti Főiskolán" szövegrész helyébe az "illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán",

16. 204. § (2) bekezdésében az "illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített" szövegrész helyébe az "illetve az információs rendszerben tárolt",

17. 211. § (4) bekezdésében az "a)-d) pontja" szövegrész helyébe az "a)-d) és g) pontja",

18. 267. § (1) bekezdés l) pontjában a "[Btk. 29. § (1) bekezdés]." szövegrész helyébe a "[Btk. 29. § (1) bekezdés],",

19. 332. § (1) bekezdés g) pontjában az "esetén." szövegrész helyébe az "esetén,",

20. 485/A. § (1) bekezdésében az "eljárásra illetékes parancsnoknak" szövegrész helyébe a "jogkör gyakorlójának",

21. 485/A. § (2) bekezdésében a "hetvenkét órán" szövegrész helyébe a "három napon",

22. 485/A. § (4) bekezdésében az "eljárásra illetékes parancsnok" szövegrész helyébe a "jogkör gyakorlója",

23. 485/B. § (1) bekezdésében a "parancsnoki" szövegrész helyébe a "fegyelmi",

24. 485/B. § (2) bekezdésében a "parancsnoknál" szövegrész helyébe a "fegyelmi jogkör gyakorlójánál", a "huszonnégy órán" szövegrész helyébe az "egy napon",

25. 485/B. § (3) bekezdés c) pontjában a "parancsnokot" szövegrész helyébe a "fegyelmi jogkör gyakorlóját",

26. 485/B. § (4) bekezdésében a "parancsnok" szövegrész helyébe a "fegyelmi jogkör gyakorlója",

27. 596/A. § (5) bekezdésében az "ideiglenes" szövegrész helyébe a "végleges",

28. 604. § (4) bekezdés b) pontjában a "Honvédség tekintetében" szövegrész helyébe a "Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében",

29. 604. § (5) bekezdés a) pontjában az "együttesen" szövegrész helyébe az "egyetértésben"

szöveg lép.

70. §

Hatályát veszti a Be.

a) 111. § (6) bekezdése,

b) 137. § (3) bekezdésében az "- a terhelt hozzájárulásával -" szövegrész,

c) 150. § (1) bekezdésében a "jármű," szövegrész,

d) 327/A. §-a,

e) 554/E. §-a és az azt megelőző alcím.

2. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

71. §

(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az ügyészt az (1) bekezdésben meghatározott keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet. Az ügyész fellépése kötelező a 124/A. § szerint indult perben. Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti."

(2) A Pp. "Intézkedések a keresetlevél alapján" alcíme a következő 124/A. §-sal egészül ki:

"124/A. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni és úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt megküldték."

(3) A Pp. 156. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Be. 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén az ideiglenes intézkedés elbírálása során az (1)-(8) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az ideiglenes intézkedés elrendelése nem köthető biztosítékadáshoz, és

b) a bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó végzését - hivatalból - maga is megváltoztathatja abban az esetben is, ha a nyomozást vagy a büntetőeljárást jogerősen megszüntették, vagy a terheltet a vád alól jogerősen felmentették, továbbá

c) az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése esetén rendelkezni kell az ideiglenes intézkedést megelőző birtokállapot helyreállításáról, ha az ítélet eltérően nem rendelkezik."

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

72. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Rtv.) 39. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve)

"g) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott, a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából."

(2) Az Rtv. 69. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minősül - a 97. § (1) bekezdés c) pontján túl - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - a jármű is. Az (1) bekezdés b) pontjának a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott megbízhatósági vizsgálat keretében történő alkalmazása során nem minősül magánlakásnak a védett állomány tagját foglalkoztató szerv hivatali helyisége, gépjárműve, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtása során létrehozott mesterséges helyszín."

4. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

73. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik."

5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

74. §

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 79/A. § (3) és (4) bekezdésében az "az igazságügyért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős miniszter vagy a legfőbb ügyész" szöveg lép.

6. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

75. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés i) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

"i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, az ügyész, a nyomozó hatóság és a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;"

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

76. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzést hivatalból hozza meg."

(2) Hatályát veszti az Inytv. 17. § (1) bekezdés q) pontjában a "zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés," szövegrész.

8. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

77. §

(1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban Jszbt.) 11. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés és cím lép:

"A zár alá vétel

11. § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre kell elrendelni.

(2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre a zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák. A határozatban számszerűleg meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál.

(3) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság az engedélyezésről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyész a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja.

(4) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyész a zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz helyébe a bíróság, illetve az ügyész által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak."

(2) A Jszbt. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a 11. § (4) bekezdése alapján zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz helyébe meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezett összegnek - a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével - a jogi személy számlájára történő átutalásáról."

9. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

78. §

(1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság (ügyész, nyomozó hatóság, bíróság) elektronikus értesítése, illetve a végrehajtást foganatosító hatóság által elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak hivatalból jegyzi be és teszi közzé. Az állami adóhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal."

(2) A Ctv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése vonatkozásában elrendelt zár alá vétel megszüntetését az eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, illetve a bíróság közli elektronikus úton a cégbírósággal."

79. §

Hatályát veszti a Ctv. 26. § (1) bekezdés j) pontjában a "biztosítási intézkedés, illetve" szövegrész.

10. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

80. §

A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. § 6. pont]" szövegrész helyébe a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pont]" szöveg lép.

11. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

81. §

(1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését); a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét; a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;"

(2) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"k) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén ka) ennek tényét,

kb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

kc) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

kd) az ítéletben a magyar bíróság által elismert bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

ke) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

kf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát,

kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;"

(3) A Bnytv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [11. § (1) bekezdés e) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor."

(4) A Bnytv. 12. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A 11. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint, ha az elítélt beszámítással kitöltötte a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges időtartamot, feltételes szabadságra bocsátás esetén a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(5) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;"

(6) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

" j) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén

ja) ennek tényét,

jb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

jc) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

jd) az ítéletben a magyar bíróság által elismert bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

je) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén, a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,

jf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát;"

(7) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés h)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"h) a közérdekű munka teljesítésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napját,

i) a pénzbüntetés teljesítésének napját,

j) a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre, valamint a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét,"

(8) A Bnytv. 16. § (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"k) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát,

l) a jóvátételi munka igazolásának napját,

m) a kényszergyógykezelés megszüntetésének vagy megszűnésének napját."

(9) A Bnytv. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [16. § (1) bekezdés f) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor."

(10) A Bnytv. 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A 16. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a pártfogó felügyelő közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(11) A Bnytv. 17. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) A 16. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel,"

(12) A Bnytv. 23. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"i) a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét,"

(13) A Bnytv. 28. § c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

c) az elrendelő határozat szerinti bűncselekmény)

"cb) 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,"

(14) A Bnytv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza az elismerő határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját, ha az Európai Unió más tagállamának bírósága által meghozott ítélet érvényét a magyar bíróság elismerte."

(15) A Bnytv. 68. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat: a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a pirotechnikai termékre vonatkozó hatósági jogkörben, valamint a fegyver, a lőszer, a haditechnikai termék, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertároló hely üzemeltetéséhez, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez)

"ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint"

(16) A Bnytv. 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során közvetlen hozzáféréssel jogosult

a) az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint

b) a 11. § (1) bekezdés b) és m) pontjában vagy a 16. § (1) bekezdés b) és m) pontjában meghatározott adatokat átvenni annak igazolása céljából, hogy az elítélt ujj- és tenyérnyomatát vagy DNS-profilját az elítélés alapjául szolgáló büntetőeljárás során nyilvántartásba vették."

82. §

A Bnytv.

a) 7. § c) pontjában a "nyilvántartása és" szövegrész helyébe a "nyilvántartása,",

b) 7. § d) pontjában a "nyilvántartása" szövegrész helyébe a "nyilvántartása és",

c) 15. § e) pontjában az "alkalmazott, valamint" szövegrész helyébe az "alkalmazott,",

d) 16. § (1) bekezdés k) pontjában az "időpontját, továbbá" szövegrész helyébe az "időpontját;",

e) 17. § (7) bekezdésében a "h) pontja" szövegrész helyébe az "i) és j) pontja",

f) 17. § (7a) bekezdésében az "i) pontja" szövegrész helyébe a "k) pontja",

g) 17. § (8) bekezdésében a "j) pontjában" szövegrész helyébe az "m) pontjában",

h) 23. § c) pont ca) alpontjában és e) pontjában a "minősítését" szövegrész helyébe "az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését",

i) 24. § (4) bekezdésében az "egyesítéséről vagy elkülönítéséről határozatot" szövegrész helyébe az "egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot",

j) 67. § (1) bekezdés b) pontjában a "végez, vagy" szövegrész helyébe a "végez,",

k) 67. § (1) bekezdés c) pontjában az "igazol," szövegrész helyébe az "igazol, vagy",

l) 68. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, d) pont db) alpontjában, e) pont eb) alpontjában, h) pont hb) alpontjában, i) pont ib) alpontjában, (6) bekezdés c) pontjában, (7) bekezdés c) pontjában, (7a) bekezdés c) pontjában és (11) bekezdés b) pontjában a "bekezdés i) pontjában" szövegrész helyébe a "bekezdés k) pontjában",

m) 68. § (3) bekezdés b) pontjában az "i) pontjában meghatározott" szövegrész helyébe a "k) pontjában meghatározott",

n) 85. § (2) és (3) bekezdésében a "tagállama" szövegrész helyébe a "tagállam",

o) 85. § (4) és (5) bekezdésében a tagállamának" szövegrész helyébe a "tagállam",

p) 85. § (7) bekezdésében a tagállamával" szövegrész helyébe a "tagállammal"

szöveg lép.

83. §

Hatályát veszti a Bnytv. 44. § (1) bekezdésében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 207. §-ával megállapított "miatt büntetőeljárás alá vontak." szövegrész.

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

84. §

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 63. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá -a közösségi közlekedési eszköz kivételével - a jármű is."

13. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

85. §

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 31. § (1) bekezdés d) pontjában a "biztosítási intézkedés" szövegrész helyébe a "zár alá vétel" szöveg lép.

14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

86. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ugyanazon szabálysértés miatt nem büntethető, akinek szabálysértési ügyét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalta és a közvetítői eljárás eredményes volt."

87. §

A Szabs. tv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a szabálysértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatása céljából már felfüggesztették, továbbá az ügyeket el kell különíteni a 82/B. § (3) bekezdésben foglalt esetben."

88. §

A Szabs. tv. 46. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el:)

"d) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el."

89. §

A Szabs. tv. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a tolmácsra e törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe tolmácsként; ha ez nem lehetséges, a kellő nyelvismerettel rendelkező más személy (eseti tolmács) is kirendelhető. Tolmácson - az (5) bekezdés kivételével - a szakfordítót is érteni kell."

90. §

A Szabs. tv. 67. §-a a következő (5)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt tolmács fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének az eljárási cselekményen előterjesztett kérelmére másik tolmácsot rendelhet ki.

(6) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125-126. §-ban foglalt bírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki.

(7) A bíróság lehetőség szerint tizenöt napon belül beszerzi az ügy szempontjából lényeges iratoknak az eljárás alá vont személy által használt nyelvre történő fordítását. A rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában a (10) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott, a rendőrség eljárása során keletkezett lényeges iratok fordítását az irat keletkezését követően lehetőség szerint haladéktalanul beszerzi.

(8) Az eljárás alá vont személy az iratok lefordításához való jogáról az eljárás során bármikor írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban, önkéntes, kifejezett nyilatkozatával lemondhat. Az eljárás alá vont személyt a lemondás következményeiről az első tárgyaláson, illetve eljárási cselekményen előzetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztása esetén a lemondó nyilatkozatot nem lehet érvényesnek tekinteni.

(9) Ha az eljárás alá vont személy a (8) bekezdés szerinti lemondás jogával él, a lemondó nyilatkozat az eljárás során bármikor - írásban vagy szóban - visszavonható. A visszavonásról szóló nyilatkozatot megelőző eljárási cselekményeket nem kell megismételni, azonban az eljárás alá vont személy kérheti a visszavonást megelőzően keletkezett lényeges iratok lefordítását.

(10) A (7) bekezdés vonatkozásában lényeges irat:

a) az eljárás alá vont személy őrizetbe vételével kapcsolatban keletkezett valamennyi irat,

b) a feljelentés,

c) az eljárás során hozott érdemi döntés,

d) az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés,

e) az ügyész által benyújtott perújítási kérelem, továbbá

f) mindaz, amelyet a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog szempontjából a bíróság, a rendőrség hivatalból vagy az eljárás alá vont személy, továbbá a képviselője indokolt kérelme alapján az ügyben lényegesnek tekint.

(11) A bíróság, illetve a rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában elrendelheti a lényeges iratok szóban történő lefordítását vagy szóbeli összefoglalását, ha ahhoz az eljárás alá vont személy írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban hozzájárult.

(12) A bíróság, illetve a rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában - ha az ahhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak - a tolmácsolást videokonferencia, telefon vagy internet alkalmazásával is biztosíthatja, ha a tolmács fizikai jelenléte nem indokolt vagy akadályba ütközik.

(13) Az e § rendelkezéseinek alkalmazása során a másik tolmács kirendelését, valamint a lényeges irat lefordítása iránti kérelmet részben vagy egészben elutasító döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."

91. §

(1) A Szabs.tv. 82. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési eljárást - határozatban - fel kell függeszteni, ha)

"c) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja."

(2) A Szabs.tv. 82. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztés időtartamát legfeljebb 30 nappal meghosszabbítja, ha annak szükségességéről a közvetítő a 82/H. § (6) bekezdése szerint értesítette.

(3b) Ha az eljárásnak az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztése során a közvetítő a közvetítői eljárás eredménytelen lezárásáról tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, az eljárást folytatni kell."

92. §

A Szabs. tv. a következő 67/A. alcímmel egészül ki:

"67/A. A közvetítői eljárás általános szabályai

82/A. § (1) A közvetítői eljárás célja, hogy a szabálysértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont személy jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy az eljárás alá vont személy és a sértett között a közvetítői eljárás céljának elérését elősegítő megállapodás jöjjön létre.

(2) Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.

(3) Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az elsőfokú érdemi döntés meghozataláig a (4) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételek fennállását megállapítja és az eljárás más okból történő felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye, továbbá a közvetítői eljárást kizáró ok nem áll fenn, haladéktalanul, 8 napos határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel az eljárás alá vont személyt és a sértettet, feltéve, hogy a nyilatkozatok nem állnak rendelkezésre. A felhívásban tájékoztatást ad a közvetítői eljárás lehetőségéről, annak szabályairól és feltételeiről, a lehetséges költségekről.

(4) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés miatt indult eljárást legfeljebb 30 napi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

b) az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és

c) a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető.

(5) Nem alkalmazható a közvetítői eljárás olyan eljárás alá vont személy ügyében, aki ellen korábban szabálysértési eljárás indult, az annak során alkalmazott közvetítői eljárás eredményes volt, és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének időpontja óta egy év még nem telt el.

82/B. § (1) Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértéssel halmazatban az eljárás alá vont személy más szabálysértést is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés a meghatározó.

(2) Ha a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében az eljárás alá vont fiatalkorú mellett nagykorú személy is részt vett, valamennyi eljárás alá vont személy ügyében alkalmazható a közvetítői eljárás, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet.

(3) Ha a fiatalkorú eljárás alá vont személy mellett a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében olyan nagykorú személy is részt vett, akivel szemben a közvetítői eljárás kizáró oka áll fenn, a közvetítői eljárásban résztvevő, valamint az abból kizárt eljárás alá vont személyek ügyét el kell különíteni. Ha a fiatalkorúval szemben áll fenn a közvetítői eljárásra vonatkozó kizáró feltétel, az ügyek elkülönítésének és a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs helye.

82/C. § (1) A közvetítői eljárás tárgyában hozott valamennyi határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével közölni kell. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és - eredményes közvetítői eljárást követően - a szabálysértési eljárás megszüntetéséről szóló döntést a szabálysértési hatóság vagy a bíróság kézbesíti a 82/D. § (1) bekezdés szerinti pártfogó felügyelői szolgálat részére is.

(2) Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak."

93. §

A Szabs. tv. a következő 67/B. alcímmel egészül ki:

"67/B. A közvetítő

82/D. § (1) A közvetítői eljárást a szabálysértési hatóság vagy a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője (a továbbiakban: közvetítő) folytatja le.

(2) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és arra kell törekednie, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(3) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a közvetítői eljárásra utalásról szóló döntésének kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges iratokat.

(4) A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

(5) Közvetítőként nem járhat el

a) a szabálysértési hatóság és a bíróság tagja,

b) a 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy,

c) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként az eljárás alá vont személy vagy a sértett büntetőügyében három éven belül eljárt,

d) annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak a tagja, amelynek vezetőjével szemben a 46. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennáll.

(6) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

(7) A kizárási okot a sértett, az eljárás alá vont személy, valamint ezek képviselője is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását. E személyek a 46. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott kizárási okot a közvetítői megbeszélés megkezdése után csak akkor érvényesíthetik, ha valószínűsítik, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a megbeszélés megkezdése után szereztek tudomást, és ha azt nyomban bejelentik.

(8) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt a közvetítő kizárásáról, és új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően nyomban, hivatalból határoz. A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a kizárásra vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz, és szükség esetén új közvetítőt jelöl ki.

(9) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kizárás megtagadása ellen bejelentett jogorvoslatra e törvénynek a panaszra és a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy mind a panasz, mind a fellebbezés elbírálására a közvetítői eljárást elrendelő szerv jogosult.

(10) A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el."

94. §

A Szabs. tv. a következő 67/C. alcímmel egészül ki:

"67/C. A közvetítői eljárás lefolytatása

82/E. § (1) A közvetítői eljárás

a) a szabálysértési hatóságnak az eljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról szóló határozatával, vagy

b) a bíróságnak a szabálysértési eljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzésével

indul meg.

(2) Az eljárásban a sértett és az eljárás alá vont személy egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

(3) A sértett és az eljárás alá vont személy jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A szabálysértési ügyben adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(4) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(5) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére e törvénynek a szabálysértési eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(6) Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja.

82/F. § (1) A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt a szabálysértési eljárás felfüggesztésének időtartamán belül be lehessen fejezni és a megállapodásról szóló okirat, valamint a jelentés a szabálysértési eljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen a szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz.

(2) Ha a sértett vagy az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, de legfeljebb az elmulasztott határnapot követő 3 munkanapon belül alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

(3) Az igazolási kérelemről a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a közvetítő határoz. Az igazolási kérelmet elbíráló határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozatban a közvetítő az ismételt közvetítői megbeszélés időpontját az (1) bekezdésben meghatározott határidő betartása mellett határozza meg.

(4) A közvetítői eljárásban az idézésre és a kézbesítésre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megjelenésre kötelezett sértett és eljárás alá vont személy a 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.

(5) A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos költségek viselésére a sértett nem kötelezhető.

82/G. § (1) A közvetítői eljárás során a közvetítői megbeszélést a közvetítői eljárás megindulásától számított 15 napon belül egy alkalomra kell összehívni. Kivételesen indokolt esetben, a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása mellett ismételt közvetítői megbeszélés is összehívható.

(2) A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.

82/H. § (1) A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont személy között a szabálysértéssel okozott kár megtérítésében vagy a szabálysértés káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

a) az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott határidőig a szabálysértéssel okozott kárt megfizeti vagy más módon jóvátételt nyújt,

b) az eljárás költségeit ki viseli.

(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

(4) A közvetítő az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő megállapodást jóváhagyja. A jóváhagyott megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett - ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is - és az eljárás alá vont személy is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, az eljárás alá vont személynek és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.

(5) A megállapodást a közvetítő akkor hagyja jóvá, ha az eljárás alá vont személy az okozott kár megfizetését vagy más módon történő jóvátételt olyan határidővel vállalja, amely a közvetítői eljárás 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott lezárását nem késlelteti.

(6) Kivételesen, ha azt az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete indokolja, a közvetítő az (5) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamú teljesítési kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodást is jóváhagyhat, amennyiben az a közvetítői eljárásnak a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott lezárását legfeljebb 30 nappal hosszabbítja meg. A közvetítő a szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot értesíti.

(7) A közvetítői eljárásban keletkezett iratok - a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okirat és a közvetítő jelentése kivételével -, valamint az eljárás alá vont személynek és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata abban a szabálysértési eljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet az eljárás alá vont személy terhére értékelni.

(8) A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.

(9) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a szabálysértési eljáráson kívül a szabálysértésből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.

(10) Az e törvény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

b) a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára."

95. §

A Szabs. tv. 82/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Ha a sértett cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók."

96. §

A Szabs. tv. a következő 67/D. alcímmel egészül ki:

"67/D. A közvetítői eljárás befejezése

82/I. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a) a közvetítő által jóváhagyott megállapodás alapján az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a szabálysértés káros következményeit egyéb módon jóvátette,

b) a sértett vagy az eljárás alá vont személy részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,

c) a sértett vagy az eljárás alá vont személy haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,

d) a sértett vagy az eljárás alá vont személy kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

e) a sértett vagy az eljárás alá vont személy a közvetítői eljáráshoz adott hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,

f) a közvetítői megbeszélést úgy zárják le, hogy annak során a sértett és az eljárás alá vont személy nem kötött megállapodást vagy azt a közvetítő nem hagyta jóvá,

g) az eljárás alá vont személy a közvetítő által jóváhagyott megállapodás szerinti kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

(2) A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő ellenőrzi.

(3) A közvetítői eljárás eredményes, ha a közvetítői eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint fejeződik be.

82/J. § (1) A közvetítői eljárás befejezését követően a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet, a magánindítvány előterjesztőjét, az eljárás alá vont személyt és képviselőiket.

(2) A jelentés tartalmazza

a) a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát, az eljárás alá vont személy és a sértett nevét,

b) az ügyet közvetítői eljárásra utaló szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezését és ügyszámát,

c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,

d) a közvetítői eljárás eredményét,

e) ha a megállapodás a sértett magatartása miatt nem volt teljesíthető.

82/K. § (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség nem szabálysértési költség, azt eltérő megállapodás vagy e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárás alá vont személy viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket, kivéve, ha erről a sértett és az eljárás alá vont személy másképp állapodik meg.

(2) Az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy az eljárás alá vont személy vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy kisebbségi nyelvét használta."

97. §

A Szabs. tv. 83. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha)

"j) a közvetítő a közvetítői eljárás eredményes lefolytatásáról tájékoztatta a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot."

98. §

A Szabs. tv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az eljárás alá vont személynek a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt tett vallomását, nyilatkozatait a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni."

99. §

A Szabs. tv. 104. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a szabálysértési hatóság a meghallgatás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja."

100. §

A Szabs. tv. 117. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az előkészítő eljárás során mind a sértett, mind az elkövető kiléte megállapítható és a közvetítői eljárással összefüggő, a 82/A. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltétel nem áll fenn, a rendőrség a sértettet és az eljárás alá vont személyt tájékoztatja a szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás szabályairól, valamint arról, hogy a közvetítői eljárásra utaláshoz szükséges jognyilatkozatok az előkészítő eljárásban is előterjeszthetők."

101. §

A Szabs. tv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, valamint a közvetítői eljárásra utalás feltételei nem állnak fenn, a bíróság határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről."

102. §

A Szabs. tv. 120. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a bíróság a tárgyalás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja."

103. §

A Szabs. tv. 125. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja és a továbbiakban az eljárást a 120. §-ban foglalt szabályok szerint folytatja le."

104. §

A Szabs. tv. 147. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A méltányossági kérelmet a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet.

(7a) A határidőn túl benyújtott méltányossági kérelem esetében az előterjesztett igazolási kérelemről, továbbá az elkésett kérelem elutasításáról a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter dönt, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak."

105. §

A Szabs. tv. 154. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési eljárás - ideértve az előkészítő eljárást, a perújítást - hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"j) a közvetítői eljárásra utalás időpontját, a közvetítői eljárást folytató pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az eredményes közvetítői eljárás tényét és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének az időpontját."

106. §

A Szabs. tv. 155. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az ügyben eredményes közvetítői eljárást folytattak le, a szabálysértési nyilvántartó szerv a 154. § (2) bekezdés c), d), f), h), i) és j) pontjában meghatározott adatokat az eredményes közvetítői eljárás befejezését követő egy évig kezeli."

107. §

A Szabs. tv. 157. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bíróság, a szabálysértési hatóság a közvetítői eljárással összefüggésben a 82/A. § (5) bekezdésében foglalt feltétel megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a szabálysértési nyilvántartásokból a 155. § (2a) bekezdése szerint kezelt adatokat."

108. §

A Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki a felügyelete alatt álló kutyát)

"b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,"

(szabálysértést követ el. )"

109. §

A Szabs. tv. a 238/B. §-t követően a következő 238/C. §-sal egészül ki:

"238/C. § A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 238/A. §-ban és a 238/B. §-ban meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye."

110. §

A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)

"j) az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, a lefolytatott közvetítői megbeszélés, valamint a közvetítői eljárás befejezéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez kapcsolódó közvetítői tevékenység"

(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)

111. §

A Szabs. tv. 252. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 67. § (3) és (5)-(13) bekezdését, valamint 91. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő szabálysértési eljárásokban is alkalmazni kell."

112. §

A Szabs. tv. a következő 207. alcímmel egészül ki:

"207. Az Európai Unió Jogának való megfelelés

253. § (1) E törvény 67. §-a és 91. §-a a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

15. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

113. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magyar büntető törvényt kell alkalmazni

a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az]

"ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,"

(2) A Btk. XXIV. Fejezete a következő alcímmel és 261/A. §-sal egészül ki:

"Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen

261/A. § A 261. § szerint büntetendő, aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat."

(3) A Btk. 263. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(4) A Btk. XXXIII. Fejezete a következő alcímmel és 349/A. §-sal egészül ki:

"Sporteredmény tiltott befolyásolása

"349/A. § (1) Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett sportrendezvény eredménye nem az adott sportág szabályzatának, a versenyszabályzatnak vagy a tiszta játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el."

(5) A Btk. 388/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Magánindítvány

388/A. § A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 385. §-ban és a 388. § -ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek."

(6) A Btk. a következő 388/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Értelmező rendelkezés

388/B. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény."

(7) A Btk.

a) 73. § c) pontjában a "gyógyszerhamisítás" szövegrész helyébe az "egészségügyi termék hamisítása",

b) 240. § (3) bekezdésében a "0,50 gramm/liter ezrelék" szövegrész helyébe a "0,50 gramm/liter", a "0,25 milligramm/liter ezrelék" helyébe a "0,25 milligramm/liter",

c) 287. § (1) bekezdés c) pontjában az "információs rendszer útján rögzített adatok" szövegrész helyébe az "információs rendszerben tárolt adatok"

szöveg lép.

16. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

114. §

(1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében információs rendszerben tárolt adatok megőrzését rendelték el, a tagállami határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve feloldották."

(2) Az EUtv. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésre, illetve a zár alá vételre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

(3) Az EUtv. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel vagy információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés elrendelése, illetve alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon egy másik tagállam területén található, a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti a 7. számú melléklet szerinti tanúsítványt."

(4) Az EUtv. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés elrendelését, illetve zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely egy másik tagállam területén található, előterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt."

(5) Az EUtv. 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az ítélet elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni."

(6) Az EUtv. 129. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a továbbiakban az ítélet végrehajtására a magyar szabályok irányadóak."

17. Záró rendelkezések

115. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 95. § 2014. március 15-én lép hatályba.

116. §

A 37-39. §, a 69. § 16. pontja, a 72. § és a 84. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 85. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

117. §

(1) A 36. § (1) bekezdése, a 89. §, a 90. § és a 98. § a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (5) bekezdésének és 3. cikk (5) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) A 25. §, a 36. § (2) bekezdése és a 40. § (1) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(3) A 109. § és a 113. § (5) bekezdése a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A büntetőjogi tárgyú törvények legutóbbi átfogó módosítása a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény volt, amely rendelkezéseinek többsége 2013. július 1-jén lépett hatályba. Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) terjedelmében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban: Be.) csak kisebb változtatásokat vezet be, amelyeknek célja, hogy a büntetőeljárások hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében megoldást nyújtson a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra, illetve hozzáigazítja a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvényeket a bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, továbbá technikai pontosításokat is végez. A Javaslat módosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szabs. tv.) is.

1. A Javaslat a Be.-ben az alábbi módosításokat hajtja végre.

1.1. A büntetőeljárásban az officialitás elvéből következően a hatóságok nem indíthatják meg, illetve nem folytathatják le az eljárást, ha annak kétséget kizáróan megállapíthatóan törvényes akadálya van. A büntetőeljárás megindításának, illetve lefolytatásának akadálya a magyar hatóságok joghatóságának hiánya is, ennek azonban nincs törvényben rögzített jogcíme. A Javaslat ezért a Be. eljárási akadályokra vonatkozó általános rendelkezéseit kiegészíti a joghatóság hiányával, mint eljárási akadállyal. A joghatóság hiányát a Javaslat az egyes eljárási szakaszokra vonatkozó rendelkezések közé is beiktatja.

1.2. A Javaslat módosítja a bíróság összetételére vonatkozó szabályokat, lehetővé téve, hogy a másodfokú, valamint a harmadfokú bíróság, illetve a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása során is eljárhasson öt hivatásos bíróból álló tanácsban. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az öt hivatásos bíróból álló tanácsban polgári vagy gazdasági bíró is részt vehessen, mivel gyakran az ügy jellege (pl. gazdasági ügy) vagy például a jogi személlyel szembeni intézkedés indokolná további hivatásos bírák bevonását, illetve az öttagú tanács felállítását indokolhatja továbbá - hasonlóan az elsőfokú bíróság esetében szabályozottakhoz - a vádlottak száma vagy az ügy terjedelme is.

1.3. Az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nyvt. tv.) 2013. március 1-jével hatályba lépett módosításával bevezette az értesítési cím bejelentési lehetőségét, bővítve ezzel a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás adattartalmát. Az értesítési cím olyan, a polgár által önkéntesen megadott és a nyilvántartást kezelő szerv által közhiteles nyilvántartásba vett elérhetőség, amelynek kifejezett célja a polgár hatósági, közigazgatási, illetve általánosságban folytatott hivatali kapcsolattartás eredményességének elősegítése.

A fentiekre figyelemmel a Be. érintett rendelkezéseinek kiegészítése vált indokolttá. Ennek megfelelően a Javaslat a terhelt adatváltozás bejelentési kötelezettsége, az iratok kézbesítése, illetve a tanú kihallgatása és a terhelt kihallgatása körében a lakcímre vonatkozó rendelkezéseket kibővíti az értesítési címmel.

1.4. A közelmúlt büntetőeljárás gyorsítását célzó törvénymódosításai között volt olyan, amelyik azt kívánta előmozdítani, hogy védő mulasztása miatt tárgyalás nem maradjon el. Egyes első fokon, a törvényszéken tárgyalt ügyek több vádlottasak és jelentős számú tárgyalási napot igényelnek. A védők megjelenése vagy más ügyvéddel való helyettesítése egyes tárgyalási napokon akadályba ütközhet. Ezekben az esetekben a bíróság nem minden esetben tud helyettes védőt kijelölni, ezért a tárgyalás elnapolására kerülhet sor. A védelmet ellátó ügyvéd helyettesítésére - különös tekintettel a fent említett több vádlottas, hosszas bizonyítási eljárást igénylő ügyekben - a munkaadó ügyvéd által felkészített ügyvédjelölt is alkalmas, ezért a Javaslat kibővíti az ügyvédjelöltek bírósági eljárásban történő részvételét és lehetővé teszi, hogy az az ügyvédjelölt, aki már legalább egy éves gyakorlattal rendelkezik, a törvényszéken első fokú eljárásban eljárhasson. A törvényszéken azonban ügyvédjelölt védőbeszédet nem tarthat.

1.5. A Javaslat az ún. lakásmaffia-ügyekben lehetőséget biztosít a sértettek jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmére. Ennek érdekében a zsarolás, a csalás, illetve az uzsorabűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal vagy az ingatlan birtoklásának jogával kapcsolatos polgári jogi igényt is tartalmazó indítványában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 156. §-ában meghatározott ideiglenes intézkedésként kérheti a bűncselekmény következtében a birtokából kikerült és a terhelt által lakott vagy a terhelt hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását.

1.6. A Javaslat több ponton módosítja a vagyoni jogokat korlátozó büntető eljárásjogi kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályokat. Ennek keretében úgy módosítja a Be.-t, hogy a jármű átkutatását - a jelenlegi szabályozástól eltérően ne motozás, hanem - házkutatás keretében lehessen elvégezni.

A Javaslat újraszabályozza a Be. zár alá vételről és biztosítási intézkedésről szóló rendelkezéseit. Az egységes jogalkalmazás elősegítése céljából a módosítás egyértelműen megfogalmazza azt, hogy mi lehet a zár alá vétel célja és tárgya, egyúttal pontosítja a zár alá vétel tárgyainak felsorolását. A módosítás az egyértelműbb megfogalmazás érdekében bevezeti a "dolog", "a vagyoni értékű jog", a "követelés", valamint a "szerződés alapján kezelt pénzeszköz" fogalmakat. A zár alá vétel újonnan definiált tárgyainak meghatározásakor minden esetben a polgári jog fogalmait kell alapul venni.

A Javaslat - a biztosítási intézkedés megszüntetése miatt, annak kiváltására - bevezeti a zár alá vétel ügyész vagy nyomozó hatóság általi haladéktalan elrendelésének lehetőségét annak érdekében, hogy a kényszerintézkedéssel érintett ne hiúsíthassa meg a vagyonelkobzást vagy a polgári jogi igény kielégítését a bírósági döntés meghozataláig. Értelemszerűen abban az esetben, ha a bíróság rendeli el a kényszerintézkedést, úgy azt annak elrendelője késedelem nélkül feloldani köteles.

A Javaslat pontosítja a zár alá vételről értesítendők körében a "zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet" kifejezést, figyelemmel arra, hogy nem minden esetben egyértelmű, mit kell a kényszerintézkedéssel érintett gazdálkodó szervezet alatt érteni. A Javaslat ezért, segítséget nyújtva a jogalkalmazók számára, a "zár alá vétel végrehajtására kötelezett gazdálkodó szervezet" értesítésének kötelezettségét írja elő.

A Javaslat ezen túlmenően szélesebb lehetőséget biztosít a bíróságnak akkor, amikor a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el. Ebben az esetben az eljárás jogerős befejezéséig elrendelt zár alá vétel bármely, a kényszerintézkedés tárgyát képező "dologra", "vagyoni értékű jogra", "követelésre", valamint "szerződés alapján kezelt pénzeszközre" kiterjedhet.

A Javaslat hatályon kívül helyezi a biztosítási intézkedés jogintézményét, mivel ezt a kényszerintézkedést részben a lefoglalás, részben pedig a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani, így egy olyan kényszerintézkedésnek a megjelenítése, amely tulajdonképpen nem tér el a lefoglalás és a zár alá vétel szabályaitól, szükségtelen. Emellett a jogalkalmazók visszajelzései szerint alkalmazási nehézséget okozott, hogy a zár alá vétel és a biztosítási intézkedés tárgya eltérően volt megfogalmazva, annak ellenére, hogy a biztosítási intézkedés a zár alá vétel biztosítására szolgált annak bíróság általi elrendeléséig.

1.7. A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a tanú vallomása, beleegyezése esetén -a kiemelt jelentőségű ügyeken kívül is - poligráf alkalmazásával vizsgálható legyen, kimondja azonban, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása nem vizsgálható poligráf alkalmazásával, még kiemelt jelentőségű ügyben sem.

1.8. A Be. 2011. évi LXXXIX. törvénnyel történt módosítása jelentősen szűkítette a nyomozás során bejelenthető jogorvoslatok körét és szigorú taxációban rendelkezett a jogorvoslattal támadható határozatokról. A gyakorlat, illetve a jogalkalmazók részéről azonban egyre több javaslat érkezik a panasszal támadható határozatok körének bővítésére. Ezen túlmenően uniós jogi kötelezettségünk is indokolja a nyomozás során bejelenthető jogorvoslatok szabályozásának módosítását. A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU irányelv (a továbbiakban: 2010/64/EU irányelv) 2. cikk (5) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak joguk legyen megtámadni a tolmácsolás szükségtelenségét megállapító határozatot, és amennyiben biztosítottak tolmácsolást, lehetőségük legyen panaszt tenni, ha a tolmácsolás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás védelméhez. A 2010/64/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdése továbbá megállapítja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak joguk legyen megtámadni azt a határozatot, amely megállapítja, hogy nincs szükség az iratok vagy azok részeinek lefordítására, és amennyiben biztosítottak fordítást, lehetőségük legyen panaszt tenni, ha a fordítás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás biztosításához. Mindezekre tekintettel a Javaslat visszaállítja a korábbi szabályozást, amely szerint a jogorvoslati jogosultság általános, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten kizárja. Meghagyja viszont azt a szűkítést, amely szerint panaszra csak az jogosult, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz.

1.9. Az Európai Unióban 2009. november 30-án került elfogadásra a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről szóló tanácsi állásfoglalás (a továbbiakban: Roadmap). A Roadmap középtávú cselekvési terv, amely meghatározza a jövőbeni jogalkotási intézkedések irányát a terheltnek biztosítandó jogokkal kapcsolatban. A Roadmap alapján kidolgozott és elfogadott második jogi aktus a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/13/EU irányelv).

A 2012/13/EU irányelv 7. cikk (1) bekezdése szerint amennyiben valakit a büntetőeljárás során fogva tartanak, az illetékes hatóság birtokában lévő azon iratokat, amelyek a fogva tartás jogszerűségének felülvizsgálatához szükségesek, a terhelt vagy védője rendelkezésére kell bocsátani. Ezért a Javaslat módosítja az előzetes letartóztatás indítványozására vonatkozó szabályokat oly módon, hogy előírja, miszerint az előzetes letartóztatásra irányuló indítvány gyanúsítottnak és a védőnek megküldött példányához csatolni kell az előzetes letartóztatás elrendelését megalapozó nyomozási iratok másolatát.

A 2012/13/EU irányelv 7. cikk (4) bekezdése szerint az ügy anyagaiba való betekintés jogának biztosítása a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül bizonyos esetekben - ha a betekintés egy másik személy életét vagy alapvető jogait súlyosan veszélyeztethetné vagy ha a megtagadás valamely fontos közérdek megóvásához feltétlenül szükséges, például abban az esetben, ha a betekintés hátrányosan befolyásolhatna egy folyamatban lévő nyomozást, vagy súlyosan sérthetné a büntetőeljárás megindításának helye szerinti tagállam nemzetbiztonságát - korlátozható, azaz egyes anyagokba megtagadható a betekintés. Ennek azonban az a feltétele, hogy a megtagadásról szóló határozatot igazságügyi hatóság hozza meg, illetve ha nem ilyen hatóság jár el, akkor a határozattal szemben a bírósági felülvizsgálat lehetőségét kell biztosítani. Az irányelvnek történő megfelelés érdekében indokolt a Be. megfelelő szabályainak módosítása. Ezért a 169. § (1) bekezdés módosítása egyértelművé teszi, hogy a másolat kiadásának megtagadásáról határozatot kell hozni. A 195. § (1) bekezdésében foglalt általános panasztételi jog alapján az ilyen határozattal szemben panasszal lehet élni. A panaszt elutasító határozattal szembeni felülbírálati indítvány és ezen keresztül a bírósági felülvizsgálat lehetőségét a 195. § (6) bekezdésének módosítása teremti meg a másolat kiadásának elutasítása kapcsán, és erre tekintettel a nyomozási bíró feladatait részletező 207. § (2) bekezdés e) pontjának módosítása is indokolt.

1.10. A Javaslat a Btk. katona fogalma módosításának megfelelően módosítja a Be.-nek a katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó szabályát.

1.11. A Javaslat technikai, illetve a joggyakorlat egységesítését elősegítő módosításokat, pontosításokat is végez.

2. A Javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) egyes rendelkezéseit a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítja.

3. A Javaslat elsősorban a Be. módosítását célozza, de ezzel szükségszerűen összefüggően több más, büntetőjogi és nem büntetőjogi tárgyú törvényt is módosít, így a következőket:

- a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt,

- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt,

- a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt,

- a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt,

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt,

- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt,

- a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvényt,

- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt,

- a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényt,

- az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényt,

- a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt,

- az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényt.

4. A Javaslat a Szabs. tv-t az alábbiak szerint módosítja.

4.1. A tolmácsoláshoz és szellemi tulajdonjogok megsértéshez kapcsolódóan

A 2010/64/EU irányelve alapján szükséges a Szabs. tv. módosítása is. A 2010/64/EU irányelv 1. cikk (3) bekezdése szerint amennyiben valamely tagállam joga úgy rendelkezik, hogy a kisebb súlyú cselekményekre vonatkozó szankciókat a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságtól eltérő hatóság szabja ki, és az ilyen szankció kiszabásával szemben bírósághoz lehet fellebbezni, az ilyen fellebbezést követően a 2010/64/EU irányelvet csak az említett bíróság előtt lefolytatott eljárásra kell alkalmazni. Az e cikkben megjelölt bírósági eljárás a hazai szabálysértési eljárásnak felel meg, amely értendő egyrészről a bíróság előtt mind első fokon, mind pedig másodfokon indult szabálysértési ügyekre is, ideértve tehát az elzárással is büntethető szabálysértések miatt első fokon a járásbíróság és másodfokon a törvényszék előtt folyamatban lévő, a szabálysértési hatóság előtt indult, azonban kifogás benyújtása miatt a járásbíróság elé került ügyeket, továbbá a bíróság elé állítás, perújítás esetét is.

Az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK rendelet (2003. július 22.) (a továbbiakban: Rendelet) vámhatósági intézkedésként bevezette az ún. egyszerűsített eljárást. Az eljárás lényege, hogy a szellemi tulajdonjog jogosultjának érvényes vámfigyelési kérelme esetén, amennyiben a vámhatóság az Európai Unión kívüli államból az EU-n belüli állam területére Magyarország érintésével behozott szellemi tulajdonjogot sértő terméket észlel, azt feltartóztatja és a vámfigyelési kérelemmel rendelkező jogosultat értesíti erről. A jogosult 10 munkanapon belül nyilatkozhat arról, hogy az áru hamis-e és hogy azt saját költségén meg kívánja-e semmisíteni. Magyarországon az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), a közösségi rendelet végrehajtási rendelete teremti meg a szellemi tulajdonjog jogosultjai számára az egyszerűsített eljárás igénybevételének lehetőségét.

Ezzel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontja szerint az egyszerűsített eljárás alkalmazására a hazai jogszabályi környezet nem ad lehetőséget, mivel azt a büntetőjogi és büntető eljárásjogi, illetve szabálysértési jogszabályok felülírják. Amennyiben ugyanis az áru vonatkozásában szellemi tulajdonjogok megsértésének a gyanúja merül fel, a vámszerv köteles - értékhatártól függően - a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindítása iránt intézkedni, és nem alkalmazhatja az 1383/2003/EK rendeletet. Az Európai Parlament időközben elfogadta a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 608/2013/EU rendeletet (a továbbiakban: új EU Rendelet), amely már nem opcionális, hanem kötelezően végrehajtandó rendelkezésként szabályozza az egyszerűsített eljárást. Az új EU Rendelet hatályba lépésének időpontja: 2014. január 1. Erre figyelemmel szükséges bevezetni, hogy a Rendelet tárgyi hatálya alá tartozó cselekmények esetében magánindítvány előterjesztése alapján van helye szabálysértési eljárásnak, ellenkező esetben a Rendelet szerinti egyszerűsített vámhatósági eljárás lefolytatására van szükség.

4.2. A mediációhoz kapcsolódóan

2007. január 1-jén lépett hatályba, a helyreállító igazságszolgáltatás irányába tett fontos lépésként a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény, amely meghatározott körben lehetővé tette a büntetőjogi útról történő terelést, illetve a sértett számára a szélesebb körű, hatékonyabb jóvátételt. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás jogalkalmazási tapasztalatai indokolják, hogy szabálysértések, mint a társadalomra a bűncselekményeknél csekélyebb fokban veszélyes cselekmények esetében is lehetőség nyíljon a közvetítői eljárás igénybe vételére. A szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás (szabálysértési mediáció) célja, hogy a szabálysértési hatóságtól vagy a bíróságtól független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és az eljárás alá vont személy közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a szabálysértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont személy jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. A megállapodásban foglalt jóvátételi kötelezettség teljesítése az eljárás alá vont személyt mentesíti a szabálysértési törvényben meghatározott felelősségre vonás alól.

A szabálysértési mediáció a szabálysértési eljáráshoz kapcsolódik, de nem része annak. A kapcsolódást az eljárás felfüggesztése és az ügy közvetítői eljárásra utalása biztosítja.

A szabálysértési mediáció, mint bármely mediációs eljárás, az érintett felek (sértett és eljárás alá vont személy) önkéntes hozzájárulásán alapul, e hozzájárulás a közvetítői eljárás bármely szakaszában visszavonható. A szabálysértési felelősségre vonás közhatalom gyakorlását, a közvetítői eljárásra utalás pedig a közhatalom gyakorlásáról történő lemondást jelenti a szabálysértési hatóság vagy bíróság részéről, ezért indokolt a közvetítői eljárásra utalás körében biztosítani számukra a mérlegelés jogát arra vonatkozóan, hogy az egyéb feltételek fennállása esetén a közvetítői eljárás a törvényben meghatározott célok elérését biztosíthatja-e.

A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás és a szabálysértési mediáció, a cselekmények jogsértő jellege, az eljárások célja és"terelő" funkciója miatt számos hasonlóságot mutat, ugyanakkor az alapeljárások (büntetőeljárás és szabálysértési eljárás) közti hangsúlyos különbségek (a cselekmény elkövetője fenyegetettségének, a garanciális szabályok megjelenésének, az eljárások időtartamának eltérő mértéke) indokolja, hogy a szabálysértési mediációra utalás és maga a közvetítői eljárás a szabálysértési eljáráshoz hasonlóan egyszerűbb alkalmazási feltételek mellett, gyorsabban és költséghatékonyabb módon legyen lefolytatható.

A két eljárástípus közötti eltérések ellenére, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás jogalkalmazási tapasztalatokban megmutatkozó kiemelkedő eredményessége (a közvetítői eljárások 85%-ot meghaladó arányban megállapodással zárulnak, és a létrejött megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésének aránya is meghaladja a 80%-ot) megalapozza azokat a jogalkotói elvárásokat, amelyek az új jogintézmény létrehozásához fűződnek.

A sajátos követelménynek megfelelően a szabálysértési eljárás rövid (30 napos) időtartamra függeszthető fel, e rövid határidőhöz igazodóan közvetítői megbeszélést (főszabályként) egy alkalommal lehet, lefolytatni és a jóvátétel teljesítésére is rövidebb határidő biztosított. Nincs lehetőség közvetítői eljárásra olyan eljárás alá vont személy ügyében, aki ellen a szabálysértés elkövetését megelőző egy éven belül szabálysértési eljárás indult és annak során közvetítői eljárásban vett részt.

Szabálysértési mediáció a fiatalkorúak által elkövetett, valamint a szabálysértési elzárással sújtható szabálysértések miatt indult eljárásban alkalmazható. A fiatalkorú elkövetők esetében az európai uniós és nemzetközi normák által is kiemelt fontosságúnak minősített cél a jövőbeni jogkövető magatartás elősegítése, amely a közvetítői eljárásnak is egyik alapcélja. Az elzárással sújtható szabálysértések esetében pedig az indokolja a közvetítői eljárás lehetőségének biztosítását, hogy ezek döntő többsége az elkövetések számát tekintve tulajdon elleni szabálysértés, ahol a sértett jóvátételi igényének gyors és hatékony biztosítása kiemelt fontosságú. Más szempontból pedig, az elzárással fenyegetettség miatt hangsúlyos szerepet kap a terelő funkciót betöltő mediációs eljárás. Az elzárással fenyegetett szabálysértési ügyekben a terelési funkciót betöltő mediáció a bíróság és a büntetés-végrehajtási szervezet eljárását "váltja ki", amely egyrészt a költségvetési források felhasználása körében jelenthet számottevő megtakarítást, másrészt a bíróságok ügyterheit csökkenti.

A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői feladatok teljesítése a hasonló eljárásrend szerint működő büntető mediációban szerzett gyakorlati tapasztalatok, illetve a kialakított szervezeti és eljárási rendszer miatt, a pártfogó felügyelői szolgálat hatáskörébe tartozik.

4.3. A méltányossághoz kapcsolódóan

A jelenlegi szabályozás szerint a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a méltányossági kérelmet köteles felterjeszteni a köztársasági elnökhöz akkor is, ha annak tartalmával nem ért egyet, ideértve az elkésett kérelmeket is. A miniszternek tehát nincs lehetősége arra, hogy a kérelmet érdemben megvizsgálja, továbbá arra sem, hogy a kérelem továbbítását kizárólag technikai okok - ideértve az elkésett kérelmek esetét - miatt megtagadja. A méltányossági kérelmek benyújtására a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig vagy más büntetés végrehajtásának megkezdéséig van lehetőség. Az elkésett kérelmek elutasításának jogát miniszteri hatáskörben indokolt tartani.

Részletes indokolás

az 1. §-hoz

A büntetőeljárásban az officialitás elvéből következően a hatóságok nem indíthatják meg, illetve nem folytathatják le az eljárást, ha annak kétséget kizáróan megállapíthatóan törvényes akadálya van. A büntetőeljárás akadályairól a Be. 6. § (3) bekezdése tartalmaz általános rendelkezést. A Javaslat a (3) bekezdést kiegészíti egy további eljárási akadállyal, a joghatóság hiányával, mivel a joghatóság hiányának, mint eljárási akadálynak jelenleg nincs a törvényben rögzített jogcíme.

a 2. §-hoz

A Javaslat módosítja a bíróság összetételére vonatkozó szabályokat és ezzel lehetővé teszi, hogy a másodfokú, valamint a harmadfokú bíróság, illetve a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása során is eljárhasson öt hivatásos bíróból álló tanácsban. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az öt hivatásos bíróból álló tanácsban polgári vagy gazdasági bíró is részt vehessen, mivel gyakran az ügy jellege (pl. gazdasági ügy) vagy például a jogi személlyel szembeni intézkedés indokolná további hivatásos bírák bevonását. A háromfős tanács esetében egy nem büntető szakági bíró bevonásával kiesne egy szakági bíró a hármas tanácsból, ezért ennek alapvetően az ötös tanácsban lehetne helye. Az ötös tanács felállítását indokolhatja továbbá - hasonlóan az elsőfokú bíróság esetében szabályozottakhoz - a vádlottak száma vagy az ügy terjedelme is.

a 3. §-hoz

A Nemzeti Adó- év Vámhivatal hivatásos állományú tagjai, illetve a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozói által ellátott feladatok (pl. nyomozó hatósági tevékenység, a hivatásos szolgálati jogviszony alapján intézkedési jogosultságot feltételező rendészeti feladatok ellátása, stb.) jellege alapján indokolt a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjaira vonatkozó szabályozás kiterjesztése, azaz a sérelmükre a Be.-ben felsorolt bűncselekmények esetében az ügyészi nyomozás biztosítása.

a 4. §-hoz

1. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban Bv.tvr.) szerint a fogva lévő terhelt az ott meghatározott más személlyel távbeszélőn is érintkezhet. A módosítás ezzel kívánja összhangba hozni a Be. vonatkozó rendelkezéseit.

2. Az Nyvt. tv. 2013. március 1-jén hatályba lépett módosításával bevezette az értesítési cím bejelentési lehetőségét, bővítve ezzel a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás adattartalmát. Az értesítési cím olyan, a polgár által önkéntesen megadott és a nyilvántartást kezelő szerv által közhiteles nyilvántartásba vett elérhetőség, amelynek kifejezett célja a polgár hatósági, közigazgatási, illetve általánosságban folytatott hivatali kapcsolattartás eredményességének elősegítése.

A fentiekre figyelemmel a Be. érintett rendelkezéseinek kiegészítése vált indokolttá. Ennek megfelelően a Javaslat a terhelt adatváltozás bejelentési kötelezettségét kiterjeszti az értesítési címre is.

az 5. §-hoz

A közelmúlt büntetőeljárás gyorsítását célzó törvénymódosításai között volt olyan, amelyik azt kívánta előmozdítani, hogy védő mulasztása miatt tárgyalás ne maradjon el. Egyes első fokon, törvényszéken tárgyalt ügyek több vádlottasak és jelentős számú tárgyalási napot igényelnek. A védők megjelenése vagy más ügyvéddel való helyettesítése egyes tárgyalási napokon akadályba ütközhet. Ezekben az esetekben a bíróság nem minden esetben tud helyettes védőt kijelölni, ezért a tárgyalás elnapolására kerülhet sor. A védelmet ellátó ügyvéd helyettesítésére - különös tekintettel a fent említett több vádlottas, hosszas bizonyítási eljárást igénylő ügyekben - a munkaadó ügyvéd által felkészített ügyvédjelölt is alkalmas, ezért a Javaslat kibővíti az ügyvédjelöltek bírósági eljárásban történő részvételét és lehetővé teszi, hogy az az ügyvédjelölt, aki már legalább egy éves gyakorlattal rendelkezik, a törvényszéken első fokú eljárásban eljárhasson, védőbeszédet azonban nem tarthat.

a 6. §-hoz

A módosítás az ún. lakásmaffia-ügyekben lehetőséget biztosít a sértettek jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmére. Ennek érdekében a zsarolás, a csalás, illetve az uzsorabűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal vagy az ingatlan birtoklásának jogával kapcsolatos polgári jogi igényt is tartalmazó indítványában a Pp. 156. §-ában meghatározott ideiglenes intézkedésként kérheti a bűncselekmény következtében a birtokából kikerült és a terhelt által lakott vagy a terhelt hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását.

a 7. §-hoz

Az értesítési cím bevezetéséhez kapcsolódóan, a hivatali kapcsolattartás eredményességének elősegítése érdekében a Javaslat a Be. kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti azzal, hogy a címzett kérheti az iratok részére történő kézbesítését - az idézés kivételével - az értesítési címére is.

a 8. §-hoz

Az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításáról szóló 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat 1. cikk 24. pontja módosítja az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat 26. cikkét. A 26. cikk (5) bekezdése alapján biztosítani szükséges, hogy az OLAF a vizsgálataira vonatkozó szabályok alkalmazása során az Eurojust nemzeti tagjához is fordulhasson információért. A 26. cikk (5) bekezdésével összefüggésben az Eurojust uniós (III. pilléres) EU szerv, amelyet az Európai Unió Tanácsának jogi aktusa hozott létre. Mivel a Be. 71/B. § (2) bekezdése a jelenlegi megfogalmazásában csak a közösségi jogi aktussal létrehozott szervekre vonatkozik és az Eurojust nem ilyen, a módosítás korrigálja ezt a hiányosságot.

a 9. §-hoz

1. Az értesítési cím bevezetéséhez kapcsolódóan, a hivatali kapcsolattartás eredményességének elősegítése érdekében a Javaslat a Be. tanúkihallgatásra vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti azzal, hogy a kihallgatása kezdetén a tanútól meg kell kérdezni értesítési címét is.

2. Ahhoz, hogy a büntetőeljárás során a tanú gyakorolhassa az őt megillető jogokat, alapvetően szükséges, hogy az érdekében eljáró ügyvéd a nyomozás során is jelen lehessen a kihallgatásánál és a jogairól felvilágosítást adhasson, ezért a Javaslat a 2011. december 31-ig hatályban volt szabályozást visszaállítva, megteremti ennek a lehetőségét.

a 10. §-hoz

A módosítás a tanú információs önrendelkezési jogának sérelme nélkül differenciál az egyes zártan kezelendő iratok között. A módosítás értelmében a tanú kérheti, hogy mely adatait kezeljék zártan.

a 11 . §-hoz

Az értesítési cím bevezetéséhez kapcsolódóan, a hivatali kapcsolattartás eredményességének elősegítése érdekében a Javaslat a Be.-nek a terhelt kihallgatására vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti azzal, hogy a kihallgatása kezdetén a terhelttől meg kell kérdezni értesítési címét is.

a 12. §-hoz

A gyakorlatban problémaként merült fel, hogy azokban a bírósági szakban lévő ügyekben, amelyekben a terhelt előzetes letartóztatásban van és valamilyen okból (pl. Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése) a bíróság az eljárást felfüggeszti, milyen intézkedés tehető az előzetes letartóztatással kapcsolatosan. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát a bíróság felfüggesztett ügyekben is felülvizsgálhatja.

a 13. §-hoz

A Be. jelenleg nem tartalmaz szabályozást arra az esetre, ha a lakhelyelhagyási tilalom tárgyában az első- vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezik. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja azzal, hogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan kimondja, miszerint ebben az esetben a másodfokú, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.

a 14. §-hoz

A Be. 138. § (4) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint a házi őrizet előírásai megtartásának a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzéséhez csak akkor nincs szükség a terhelt hozzájárulására, ha a házi őrizetet a bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának a 132. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követően rendelte el. A módosítás az egyéb esetekben is megszünteti a terhelt hozzájárulásának szükségességét.

A katona fogalmára történő jogszabályi hivatkozás téves, a módosítást ezt korrigálja.

a 15. §-hoz

A Javaslat szerkezeti pontosítást végez, és a Be. 139. §-ának alcímet ad.

a 16. §-hoz

Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése iránti indítvány elbírálásra jelenleg nincs külön szabályozás. Ezt a hiányosságot pótolja a módosítás.

a 17. §-hoz

A Btk. új büntetési nemként bevezeti az elzárást. A Javaslat ehhez kapcsolódóan kiegészíti az óvadék visszaadására vonatkozó rendelkezéseket az elzárással.

a 18. §-hoz

A Be. 149. § (1) bekezdésének módosítását a jármű tekintetében a motozástól való egyértelmű elhatárolása teszi szükségessé. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a jármű átkutatását a házkutatás keretében lehessen elvégezni, bárhol is található a kényszerintézkedés tárgyát képező jármű.

a 19. §-hoz

A módosítás következtében ingatlan lefoglalására már nem lesz lehetőség, ingatlanra csak zár alá vétel rendelhető el.

a 20. §-hoz

1. A módosítás a Btk.-val összhangban bevezeti a "számítástechnikai rendszer" fogalma helyett az "információs rendszer" fogalmát.

2. Figyelemmel arra, hogy a Btk. jogszabályi rendelkezésként tünteti fel a közvetett tettességet, mint elkövetői alakzatot, valamint büntetni rendeli a pénzmosás bűncselekményét, így indokolt kiegészíteni a Be. 152. § (5) bekezdés a) pontját, mint az iratlefoglalás tilalma alóli kivételeket tartalmazó törvényi rendelkezést az említett elkövetői alakzattal és bűnkapcsolati formával.

a 21. §-hoz

A Be. 156. § (2) bekezdése szerint a bíróság a lefoglalt dolog értékesítése iránt akkor is határozhat, ha a lefoglalt dolog kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, valamint értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

Gyakorlati tapasztalatok alapján a bíróságok nem éltek ezzel a lehetőséggel olyan esetekben, amikor ez indokolt lett volna, ezét a jogalkotó az eddig lehetőségként megfogalmazott esetköröket a kötelezően alkalmazandó rendelkezések között fogalmazza meg.

a 22. §-hoz

A Be. 158/A. § (8) bekezdésének módosítása megteremti az összhangot a Be. 151. § (2) bekezdésével abban a tekintetben, hogy lefoglalni nem önmagában az adatot lehet, hanem az adatot tartalmazó adathordozót. A módosítás meghatározza a megőrzésre kötelezés határidejét arra az esetre vonatkozóan, ha az adat megőrzése átmásolással történik.

a 23. §-hoz

A Be. 159. § (1), illetve (2) bekezdésének módosítása pontosítja a zár alá vétel tárgyainak felsorolását. A módosítás az egyértelműbb megfogalmazás érdekében bevezeti a "dolog", "a vagyoni értékű jog", a "követelés", valamint a "szerződés alapján kezelt pénzeszköz" fogalmakat.

A zár alá vétel újonnan definiált tárgyainak meghatározásakor minden esetben a polgári jog fogalmait kell alapul venni.

Miután a zár alá vétel egyrészt a vagyonelkobzás érdekében végrehajtott kényszerintézkedés, ezért nem szükséges kiemelni azt, hogy kinek a vagyonáról van szó, hiszen a Btk. vonatkozó rendelkezése pontosan megadja azokat az esetköröket, amikor a vagyonelkobzás intézkedést alkalmazni kell. Polgári jogi igény érvényesítése kapcsán sem szükséges kiemelni azt a zár alá vétel körében, hogy azt kinek a vagyonára rendelhető el, hiszen a Be. 54. § (2) bekezdése szerint a magánfél polgári jogi igényét a terhelttel szemben érvényesítheti.

Az ún. lakásmaffia ügyek sértettjei jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme érdekében a módosítás lehetővé teszi a zár alá vétel elrendelését abban az esetben is, ha a Be. 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igényt a nyomozási bíró, illetve a tanács elnöke a Pp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldte meg.

A módosítás pontosítja a Be. 159. § (4) bekezdésében található "a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet" kifejezést, figyelemmel arra, hogy nem dönthető el pontosan, mit kell a kényszerintézkedéssel érintett gazdálkodó szervezet alatt érteni. A zár alá vétel kényszerintézkedésének hatályosulása érdekében ezért a módosítás a zár alá vétel végrehajtására kötelezett gazdálkodó szervezet értesítésének kötelezettségét írja elő.

A módosítás bevezeti a zár alá vétel ügyész vagy nyomozó hatóság általi, tulajdonképpen ideiglenes és haladéktalan elrendelésének lehetőségét annak érdekében, hogy a kényszerintézkedéssel érintett ne hiúsíthassa meg a vagyonelkobzást vagy a polgári jogi igény kielégítését.

Garanciális okból az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel csak a bíróság határozatának meghozataláig tart, értelemszerűen abban az esetben, ha a bíróság rendeli a kényszerintézkedést, úgy azt annak elrendelője késedelem nélkül feloldani köteles.

Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel végrehajtására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a módosítás lényegét tekintve nem változtat a biztosítási intézkedés végrehajtására vonatkozó szabályokon, csak egyértelművé teszi, hogy a zár alá vétel mely tárgya esetében az ügyész, illetve a nyomozó hatóság milyen intézkedést tehet. A módosítás meghatározza továbbá, hogy a zár alá vétel végrehajtásaként alkalmazott lefoglalásra a lefoglalás általános szabályai közül melyeket lehet alkalmazni.

A módosítás szélesebb lehetőséget biztosít a bíróságnak akkor, amikor a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el, amelynek biztosítására az eljárás jogerős befejezéséig zár alá vételt rendelhet el, hiszen elhagyja a rendelkezésből az ingatlanra utalást, így ebben az esetben az eljárás jogerős befejezéséig elrendelt zár alá vétel bármely, a kényszerintézkedés tárgyát képező "dologra", "vagyoni értékű jogra", "követelésre", valamint "szerződés alapján kezelt pénzeszközre" kiterjedhet.

A módosítás elvégzi azon terminológiai pontosítást, amely szerint az ügyész nem megszüntetheti a zár alá vételt, hanem feloldhatja.

A módosítás értelmében az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igénynek a Pp. szerint határkörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése esetén a zár alá vételt nem kell feloldani.

a 24. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi a távoltartás szabályainak megszegése miatt kiszabott és meg nem fizetett rendbírság elzárásra történő átváltoztatásának törvényi meghatározását.

a 25. §-hoz

A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv 7. cikk (4) bekezdése szerint az ügy anyagaiba való betekintés jogának biztosítása a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül bizonyos esetekben - ha a betekintés egy másik személy életét vagy alapvető jogait súlyosan veszélyeztethetné, vagy ha a megtagadás valamely fontos közérdek megóvásához feltétlenül szükséges, például abban az esetben, ha a betekintés hátrányosan befolyásolhatna egy folyamatban lévő nyomozást, vagy súlyosan sérthetné a büntetőeljárás megindításának helye szerinti tagállam nemzetbiztonságát - korlátozható, azaz egyes anyagokba megtagadható a betekintés. Ennek azonban az a feltétele, hogy a megtagadásról szóló határozatot igazságügyi hatóság hozza meg, illetve ha nem ilyen hatóság jár el, akkor a határozattal szemben a bírósági felülvizsgálat lehetőségét kell biztosítani.

Ezért a Javaslat kibővíti az ügyész, illetve a nyomozó hatóság azon intézkedéseinek körét, amelyeket határozatba kell foglalni és kimondja, hogy a másolat kiadásának megtagadásáról határozatot kell hozni.

a 26. §-hoz

A Be. 6. §-ának módosításához kapcsolódóan a feljelentés elutasításának okai kiegészülnek a joghatóság hiányával.

a 27. §-hoz

1. A módosítás pontosítja, illetve egyértelművé teszi, hogy a törvényben kötelezően előírt eljárási cselekmény elvégzéséhez (így pl. iratismertetés) is meghosszabbítható a nyomozás határideje.

2. A Be. 195. § (1) bekezdésének módosításához kapcsolódóan a Javaslat kivételt tesz az általános panaszjog alól, amikor kimondja, hogy a nyomozás határidejének meghosszabbításáról rendelkező határozat ellen nincs helye panasznak.

a 28-29. §-hoz

Krimináltaktikai szempontok indokolják, hogy a poligráfos vizsgálat ne csak kiemelt jelentőségű ügyekben legyen alkalmazható a tanúval szemben, ezért a Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a tanú vallomása, beleegyezése esetén - a kiemelt jelentőségű ügyeken kívül is - poligráf alkalmazásával vizsgálható legyen. A gyermekek fokozott védelme érdekében, a gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan azonban kimondja a Javaslat, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása nem vizsgálható poligráf alkalmazásával, még kiemelt jelentőségű ügyben sem. Poligráf alkalmazása esetén szaktanácsadó igénybevétele kötelező.

a 30. §-hoz

A külföldi állampolgárok számára jogi garancia, hogy a hatályos szabályozás értelmében kihallgatásukon államuk konzuli tisztviselője jelen lehet. A gyakorlatban azonban ez problémát okozhat például menekült státuszban lévő külföldi esetén, mivel így a konzuli tisztviselő megismerheti a tartózkodási helyét, személyi és vagyoni körülményeit. A módosítás ezért a konzuli tisztviselő értesítését a kihallgatásról csak a külföldi állampolgár kérelmére teszi kötelezővé.

a 31. §-hoz

A Javaslat módosítja az ügyész és a nyomozó hatóság között keletkezett iratokról adható másolatok körét. Az erre vonatkozó szabályozást a 2009. évi LXXXIII. törvény módosította utoljára oly módon, hogy lehetővé tette másolat adását az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját tartalmazó iratokról, ha az a nyomozás érdekeit nem sértette. Ez a módosítás indokolatlanul nyitott teret az ügyész és a nyomozó hatóság között keletkezett iratokról történő másolat adása vonatkozásában. A hatóságok határozattervezetei, továbbá az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolattartása során a nyomozás menetét dokumentáló iratok - ideértve az ügyész és a nyomozó hatóság, esetlegesen eltérő, jogi álláspontját tartalmazó iratokat is - kiadása sérti a nyomozás érdekeit. Jelenleg a gyakorlatban az ügyész rendszerint azzal küldi meg átiratait a nyomozó hatóságnak, hogy azokról másolat nem adható, mert az nyomozási érdeket sértene. Az ügybeli döntés egyébként sem az ügyész és a nyomozó hatóság belső levelezése alapján, hanem a nyomozati iratok, a végrehajtott nyomozási cselekmények értékelése alapján születik. Ehhez képest sem a fegyveregyenlőség elve, sem pedig az információs önrendelkezési jog nem sérül, ha a kérdéses iratokat a büntetőeljárásban részt vevő személyek nem ismerik. Erre tekintettel a Javaslat a Be. 186. § (4) bekezdését úgy módosítja, hogy az ügyész és a nyomozó hatóság között keletkezett iratokról másolat kiadását nem teszi lehetővé.

a 32. §-hoz

1. A Be. 195. § (1) bekezdésének módosításához kapcsolódóan a Javaslat kivételt tesz az általános panaszjog alól, amikor kimondja, hogy ha a nyomozás felfüggesztésének oka megszűnik és a nyomozás folytatását rendelik el, a nyomozás folytatását elrendelő határozat ellen panasznak helye nincs.

2. A módosítás szerint amennyiben az ügyész azért függeszti fel a nyomozást, mert a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és ez a büntethetőség megszűnését eredményezheti, az ügyész a felfüggesztésre legfeljebb egyéves határidőt állapíthat meg.

a 33. §-hoz

A Javaslat a nyomozó hatóság által felfüggeszthető nyomozások körét kiterjeszti azokra az esetekre is, amikor a nyomozás felfüggesztésére azért kerül sor, mert a gyanúsított tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése utáni bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt. Ezeknek a feltételeknek a fennálltát a nyomozó hatóság is meg tudja állapítani, nem kíván különleges szakmai ismereteket.

a 34. §-hoz

A Be. 6. §-ának módosításához kapcsolódóan a nyomozás megszüntetésének okai kiegészülnek a joghatóság hiányával.

a 35. §-hoz

1. A Be. 195. § (1) bekezdésének módosításához kapcsolódóan a Javaslat kivételt tesz az általános panaszjog alól, amikor kimondja, hogy ha a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatását rendelik el, a nyomozás folytatását elrendelő határozat ellen panasznak helye nincs.

2. A jogalkalmazás során értelmezési kérdésként merült fel a nyomozási bíró eljárásának a Be. 191. §-a (3) bekezdésében megjelölt feltételei egyikével kapcsolatban az, hogy az ügyész, illetve a felettes ügyész a nyomozás folytatását csak panasz alapján, vagy hivatalból is elrendelheti-e.

A Be. 190. § (2) bekezdése, illetve a 191. § (2) bekezdése arra utal, hogy a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határozatát az ügyész hivatalból is megváltoztathatja, és elrendelheti a nyomozás folytatását azzal szemben, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették. Ezt az értelmezést a Be. 191. § (3) bekezdésének hatályos szövege sem zárja ki, azonban - a bírói gyakorlatban előforduló eltérő értelmezésre figyelemmel - az egységes jogalkalmazás érdekében a Javaslat a Be. 191. § (3) bekezdésének szövegét módosítja és egyértelművé teszi, hogy a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határozatát az ügyész hivatalból is megváltoztathatja.

a 36. §-hoz

A nyomozás során bejelenthető jogorvoslatok körét a Be. 2011. évi LXXXIX. törvénnyel történt módosítása jelentősen szűkítette és szigorú taxációban rendelkezett a jogorvoslattal támadható határozatokról. A gyakorlat, illetve a jogalkalmazók részéről azonban egyre több javaslat érkezett a panasszal támadható határozatok körének bővítésére. Ezen túlmenően uniós jogi kötelezettségünk is indokolja a nyomozás során bejelenthető jogorvoslatok szabályozásának módosítását. A 2010/64/EU irányelv 2. cikk (5) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak joguk legyen megtámadni a tolmácsolás szükségtelenségét megállapító határozatot, és amennyiben biztosítottak tolmácsolást, lehetőségük legyen panaszt tenni, ha a tolmácsolás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás védelméhez. A 2010/64/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdése továbbá megállapítja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak joguk legyen megtámadni azt a határozatot, amely megállapítja, hogy nincs szükség az iratok vagy azok részeinek lefordítására, és amennyiben biztosítottak fordítást, lehetőségük legyen panaszt tenni, ha a fordítás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás biztosításához.

A 2012/13/EU irányelv 7. cikk (4) bekezdése szerint az ügy anyagaiba való betekintés jogának biztosítása a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül bizonyos esetekben - ha a betekintés egy másik személy életét vagy alapvető jogait súlyosan veszélyeztethetné, vagy ha a megtagadás valamely fontos közérdek megóvásához feltétlenül szükséges, például abban az esetben, ha a betekintés hátrányosan befolyásolhatna egy folyamatban lévő nyomozást, vagy súlyosan sérthetné a büntetőeljárás megindításának helye szerinti tagállam nemzetbiztonságát - korlátozható, azaz egyes anyagokba megtagadható a betekintés. Ennek azonban az a feltétele, hogy a megtagadásról szóló határozatot igazságügyi hatóság hozza meg, illetve ha nem ilyen hatóság jár el, akkor a határozattal szemben a bírósági felülvizsgálat lehetőségét kell biztosítani.

Mindezekre tekintettel a Javaslat visszaállítja a korábbi szabályozást, amely szerint a jogorvoslati jogosultság általános, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten kizárja. Meghagyja viszont azt a szűkítést, amely szerint panaszra csak az jogosult, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz.

A 2012/13/EU irányelvre figyelemmel továbbá a Javaslat megteremti a másolat kiadását megtagadó panaszt elutasító határozattal szembeni felülbírálati indítványnak és ezen keresztül a bírósági felülvizsgálatnak a lehetőségét.

A Javaslat ezen túl lehetőséget biztosít a nyomozási bíróhoz forduláshoz abban az esetben is, ha a lefoglalást az ügyész rendelte el vagy szüntette meg és a panaszt elutasították.

a 37. §-hoz

A módosítás egyrészt egyértelművé teszi, hogy a "jármű" a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végzése kapcsán magánlakásnak tekintendő. Ez a kérdés a gyakorlatban jelenleg értelmezési problémákat vett fel.

Ezen túlmenően a módosítás mindhárom, a tárgykört szabályozó törvényben egységesíti a "magánlakás" fogalmát. Erre azért van szükség, mivel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Rtv.) vagy a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban NAV tv.) alapján végzett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés a nyomozás elrendelésével már a Be. alapján folytatott bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként "működik" tovább. Nem egységes fogalom használata esetében előadódhat az a nem kívánt helyzet, hogy az Rtv. vagy a NAV tv. alapján folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés nem lesz majd folytatható a nyomozás elrendelését követően.

a 38. §-hoz

A Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódóan módosultak a Be.-nek az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekményeket megállapító szabályai, illetve ezzel összefüggésben az ügyész által végzett nyomozásban végzett titkos adatszerzés szabályai, azonban a rendelkezések nem voltak teljesen összhangban. A Javaslat a módosítással ezt a hiányosságot korrigálja.

a 39. §-hoz

A Be. 206. § (2) bekezdése szerint a nyomozás elrendelésével vagy feljelentés megtételével egyidejűleg kell kezdeményezni a titkos információgyűjtés eredménye felhasználásra való alkalmasságának a nyomozási bíró általi megállapítását, ha a titkos információgyűjtést végző szerv az engedély kereteit túllépte. Ez magával vonja azt is, hogy a feljelentés megtételekor vagy a nyomozás elrendelésekor már abban is állást kell tudni foglalni, hogy az engedélyben nem szereplő más személy által elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt is büntetőeljárást lehet-e indítani akkor, ha a nyomozási bíró a felhasználásra való alkalmasságot megállapítja.

A módosítás átfogóan utal e rendelkezésekre és kifejezi azt is, hogy ügyenként eltérő időigénye lehet a feljelentés megtételének, illetve a nyomozás elrendelésének, ezért a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmassága megállapításának kezdeményezését "egyidejűleg" helyett "nyomban" írja elő. A módosítás kiküszöböli azt a jogalkalmazási anomáliát is, hogy a bíróságok eltérően értelmezik a nyomozás elrendelése, illetve a feljelentés megtétele "haladéktalan" voltát, és a fenti feltételek figyelmen kívül hagyása, vagy nem kellő súllyal való értékelése esetén a titkos információgyűjtés eredményét ki is rekesztik a bizonyítékok köréből, ami a terhelt felmentését eredményezheti.

a 40. §-hoz

A Javaslat a 2012/13/EU irányelvre figyelemmel megteremti a másolat kiadását megtagadó panaszt elutasító határozattal szembeni felülbírálati indítvány benyújtásának, továbbá ezen keresztül a bírósági felülvizsgálatnak a lehetőségét, és az ehhez szükséges módosítást is végrehajtja a nyomozási bíró eljárásában.

A Be. 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igénynek és ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a polgári bírósághoz történő megküldése kérdésében való döntést a módosítás a nyomozási bíró hatáskörébe utalja, hiszen a polgári jogi igénnyel kapcsolatos döntést a Be. hatályos szabályai szerint is a bíróság hozza meg. Ha e polgári jogi igény megfelel a hivatkozott rendelkezésben szereplő feltételeknek, a nyomozási bírónak meg kell küldenie azt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Pp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

a 41. §-hoz

A módosítás következtében a nyomozási bíró a Be. 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igény érvényesítése feltételeinek fennállását ülésen vizsgálja meg annak érdekében, hogy a résztvevő személyek kifejthessék az azzal kapcsolatos álláspontjukat.

a 42. §-hoz

1. A 2012/13/EU irányelv 7. cikk (1) bekezdése szerint amennyiben valakit a büntetőeljárás során fogva tartanak, az illetékes hatóság birtokában lévő azon iratokat, amelyek a fogvatartás jogszerűségének felülvizsgálatához szükségesek, a terhelt vagy védője rendelkezésére kell bocsátani. Ezért a Javaslat módosítja az előzetes letartóztatás indítványozására vonatkozó szabályokat oly módon, hogy előírja, miszerint az előzetes letartóztatásra irányuló indítvány gyanúsítottnak és a védőnek megküldött példányához csatolni kell az előzetes letartóztatás elrendelését megalapozó nyomozási iratok másolatát.

2. A büntetőeljárásban érintett gyermekek számára minden esetben szükséges, hogy meghallgatásukra biztosítva legyenek a legszükségesebb tárgyi körülmények, így a megfelelően barátságos, nyugodt helyiség. Erre figyelemmel indokolt lehetővé tenni, hogy a nyomozási bíró előtti meghallgatásuk is történhessen gyermekmeghallgató szobában. Ennek a lehetőségét kívánja megteremteni a Be. olyan irányú módosítása, amely előírja, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött tanút a nyomozási bíró gyermekmeghallgató szobában hallgassa ki, amennyiben erre lehetősége van, azaz az illetékességi területén lévő rendőrkapitányság rendelkezik gyermekmeghallgató szobával. Ezeknek megfelelően módosítja a Javaslat a Be. 211. §-át.

a 43. §-hoz

A módosítás értelmében a nyomozási bíró köteles megküldeni a Be. 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igényt és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a polgári bíróságnak abban az esetben, ha a polgári jogi igény érvényesítése a feltételeknek megfelel.

a 44. §-hoz

1. A jogszabályi rendelkezés egyértelművé tétele érdekében a Javaslat pontosítja a Be. 215. § (2) bekezdését akként, hogy kimondja, miszerint a nyomozási bíró az iratokat a másodfokú bíróságra közvetlenül terjeszti fel.

2. A Javaslat lehetővé teszi a titkos adatszerzés körében hozott nyomozási bírói határozat elleni jogorvoslatot. A titkos adatszerzés a bizonyítékok beszerzésének végső eszköze, az annak elrendelésére irányuló ügyészi indítvány elutasítása a nyomozás eredménytelen lezárását eredményezheti. A nyomozási bíró sem tévedhetetlen, és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok felhasználásáról, bizonyítékként való értékeléséről végül a perbíróság dönt.

A módosítás kizárja a fellebbezés lehetőségét a nyomozási bíró azon határozata ellen, amellyel a Be. 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igényt és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a polgári bíróságnak küldi meg. Mivel az említett polgári jogi igényt és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet érdemben a Pp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság bírálja el, szükségtelen fellebbezési jogot biztosítani e határozat ellen.

a 45. §-hoz

A Javaslat módosítja a vádirat tartalmi elemeit. A vádirat tartami egyensúlyának felborulását eredményezheti annak megjelölése, hogy a bizonyítási eszközök mely tény bizonyítására szolgálnak. A bizonyítási eszközök felsorolása a vádiratban azonban nem elégséges, ha az ügyész több bűncselekményt tesz vád tárgyává vagy az egyes részcselekmények elkülönülnek egymástól. Ilyenkor egyértelműen ki kell tűnnie a vádiratból, hogy az egyes cselekmények vagy részcselekmények bizonyítására mely bizonyítási eszközök szolgálnak. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a vonatkozó jogszabályi rendelkezést.

a 46-47. §-hoz

Figyelemmel a Be. 188. §-ának és 189. §-ának módosítására - az elterelésre vonatkozó szabályozás következetessége érdekében - indokolt a Be. 222. § (2) bekezdésének, valamint a 266. § (6) bekezdésének a módosítása.

a 48. §-hoz

A Be. 6. §-ának módosításához kapcsolódóan az eljárás megszüntetésének okai kiegészülnek a joghatóság hiányával.

a 49. §-hoz

A módosítás arra az esetre tartalmaz szabályt, ha a Be. 54. § (2a) bekezdés szerinti polgári jogi igényt és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a magánfél a tárgyaláson terjeszti elő. A módosítás értelmében a büntetőbíróság azokat a polgári bíróságnak küldi meg elbírálás végett, ha e polgári jogi igény érvényesítése megfelel a törvényi feltételeknek.

az 50. §-hoz

Sok esetben a tárgyalási szakban derül ki, hogy az adott tanú megjelenése a - későbbi tárgyalási napon megtartandó - tárgyaláson nem szükséges, elegendő a vallomásának felolvasása, ezért indokolt, hogy az ügyész a vádemelést követően is kapjon lehetőséget ezen tanúk vallomásának felolvasására irányuló indítvány előterjesztésére. A Javaslat megteremti erre a jogszabályi lehetőséget.

az 51. §-hoz

A módosítás kivételt állapít meg a Be. 335. § (1) és (2) bekezdésében szereplő, a polgári jogi igény lehetőség szerinti érdemi elbírálását, illetve kötelező elbírálást előíró szabály alól. Abban az esetben ugyanis, ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a magánfél lakott és a magánfél az ingatlan kiürítésére és annak a magánfél birtokába bocsátására irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjeszt elő, célszerű, hogy a magánfél polgári jogi igényét is a polgári bíróság bírálja el, minthogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről is a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt.

az 52. §-hoz

Az ügy bonyolultsága vagy egyéb ok miatt a gyakorlatban előfordul, hogy a másodfokú bíróság mellett működő ügyész indítványának elkészítésére a törvény által jelenleg biztosított 30 napos határidő sem elegendő. A Javaslat ezért kivételes esetben lehetővé teszi a határidő ügyészség vezetője általi meghosszabbítását.

az 53. §-hoz

A módosítás kizárja a fellebbezés lehetőségét a büntetőbíróság azon határozata ellen, amellyel a Be. 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igényt és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a polgári bíróságnak küldi meg. Mivel az említett polgári jogi igényt és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet érdemben a Pp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság bírálja el, szükségtelen fellebbezési jogot biztosítani e határozat ellen.

az 54. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a másodfokú bíróság is eljárhasson öt hivatásos bíróból álló tanácsban. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az öt hivatásos bíróból álló tanácsban polgári vagy gazdasági bíró is részt vehessen, mivel gyakran az ügy jellege (pl. gazdasági ügy) vagy például a jogi személlyel szembeni intézkedés indokolná további hivatásos bírák bevonását. A háromfős tanács esetében egy nem büntető szakági bíró bevonásával elveszítenénk egy szakági bírót a hármas tanácsból, ezért ennek alapvetően az ötös tanácsban lehetne helye. Az ötös tanács felállítását indokolhatja továbbá - hasonlóan az elsőfokú bíróság esetében szabályozottakhoz - a vádlottak száma vagy az ügy terjedelme is.

az 55. §-hoz

A Javaslat megteremti a jogszabályi lehetőségét annak, hogy a másodfokú bíróság ügydöntő határozata elleni fellebbezésre a jelenlévő jogosultak háromnapi gondolkodási időt tarthassanak fenn. A három napos határidő számítására a Be. 64. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak az irányadók. A Javaslat a gondolkodási idő igénybevételét nem korlátozza, valamennyi jelenlevő fellebbezésre jogosult élhet vele.

az 56. §-hoz

A Be. 6. §-ának módosításához kapcsolódóan a másodfokú eljárásban is szükséges az eljárás megszüntetésének okait kiegészíteni a joghatóság hiányával.

az 57-58. §-hoz

A Javaslat az eljárások gyorsírását célozva, kizárja a magánvádas, továbbá a pótmagánvád alapján folytatott eljárásban a vádlott terhére anyagi jogi jogsértés okán bejelentett felülvizsgálati indítványokat. A magánvádas ügyek olyan csekély tárgyi súlyú cselekmények miatt indulnak, amelyek nem indokolják, hogy a terhelt terhére a magánvádló részére ezt a rendkívüli jogorvoslati jogot biztosítsuk. A pótmagánvádló jogorvoslati joga egyébként is szélesebb a magánvádló jogaihoz képest is, hiszen panaszjoga folytán kerül az ügy a bíróság elé. A felülvizsgálatból, mint rendkívüli jogorvoslatból történő kizárásuk így nem sérti alapvető jogaikat.

az 59. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a felülvizsgálati indítványt a Kúria, ha ezt az ügy különösen nagy terjedelme vagy jellege indokolja, öt hivatásos bíróból álló tanácsban is elbírálhassa. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az öt hivatásos bíróból álló tanácsban polgári vagy gazdasági bíró is részt vehessen, mivel gyakran az ügy jellege (pl. gazdasági ügy) indokolná további hivatásos bírák bevonását. A háromfős tanács esetében egy nem büntető szakági bíró bevonásával elveszítenénk egy szakági bírót a hármas tanácsból, ezért ennek alapvetően az ötös tanácsban lehetne helye. Az ötös tanács felállítását indokolhatja továbbá az ügy terjedelme is.

a 60-61. §-hoz

A Javaslat a felülvizsgálat során megfordítja az eljárás formájának szabályozását, és főszabállyá teszi a tanácsülést, továbbá nem teszi automatikusan kötelezővé a fogva lévő vádlott előállítását. Ezen módosításoktól a felülvizsgálati eljárások gyorsítása várható.

a 62. §-hoz

A Javaslat szerkezeti pontosítást végez, amikor a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás fejezetében összefoglalva helyezi el azokat a rendelkezéseket, amelyek a kiemelt jelentőségű ügyekben fiatalkorú esetén nem alkalmazhatóak.

a 63. §-hoz

1. A Be. hatályos 470. § (1) bekezdés c) pontja szerint katonai büntetőeljárásnak van helye a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén.

A Btk. 127. § (1) bekezdése alapján katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetében katonai büntetőeljárást kell lefolytatni. A többi, a büntetőjog szempontjából katonának tekintett hivatásos állományú esetében, ide nem értve a katonai bűncselekmények körét, csak a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetében folytatnak le katonai büntetőeljárást, amely különbségtétel indokolatlan.

Ebből kifolyóan a módosítás egységesíti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozók és egyben a büntetőjog által katonának tekintett hivatásos állomány tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén lefolytatandó eljárást.

2. A Btk. a magyar hajó vagy magyar légi jármű kifejezéseket a magyar felségjelű úszólétesítmény, illetve magyar felségjelű légi jármű kifejezésekkel váltotta fel, ennek megfelelően módosítja A Javaslat a Be-ben használt kifejezéseket.

a 64. §-hoz

1. A Btk. a magyar hajó vagy magyar légi jármű kifejezéseket a magyar felségjelű úszólétesítmény, illetve magyar felségjelű légi jármű kifejezésekkel váltotta fel, ennek megfelelően módosítja a Javaslat a Be-ben használt kifejezéseket.

2. A hatályos parancsnoki nyomozásról szóló miniszteri rendeletek bizonyos esetekben ügyészi hatáskörbe utalnak "vissza" katonai vétségek nyomozását. Így van ez a módosítás által érintett személyi kör esetében is. Ügyészi hatáskört azonban csak törvényi szintű rendelkezés állapíthat meg, ezt végzi el a módosítás is.

a 65. §-hoz

A Be. hatályos szabályozása értelmében a magánvádas eljárásban, ha a bíróság megküldi az iratokat az ügyésznek, mert a feljelentés és az iratok alapján olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli, az ügyésznek a nyomozást el kell rendelni. Ez olyan helyzetet is eredményezhet, hogy az ügyésznek akkor is el kell rendelnie a nyomozást, ha az iratok alapján egyértelmű, hogy a feljelentés alapján nem állapítható meg közvádra üldözendő bűncselekmény, vagy az ügyész már megállapította a közvádas bűncselekmény hiányát. A Javaslat ezért úgy módosítja a Be. 501. § (3) bekezdését, hogy ilyen esetekben nem kötelező elrendelni a nyomozást, ha a feljelentés elutasításának valamely oka állapítható meg.

a 66. §-hoz

A Javaslat módosítja az elzárás halasztásának rendelkezéseit is. A módosítás értelmében el kell halasztani az elzárás végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki - a hatályos szabályozástól eltérően nem hat hónaposnál fiatalabb, hanem - egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza. Ezzel a Javaslat az elzárás halasztására és a közérdekű munka halasztására vonatkozó rendelkezéseket hozza összhangba.

a 67. §-hoz

A parancsnoki nyomozásról szóló miniszteri rendeletek kimondják, hogy a nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell használni. Az azonban nem tisztázott, hogy ki és hogyan rendszeresíti ezeket az iratokat. Ezen túlmenően, célszerűnek mutatkozik egységesíteni valamennyi parancsnok valamennyi nyomozására nézve a különböző iratfajtákat.

Ennek a lehetőségét teremti meg a módosítás azzal, hogy megadja erre nézve a felhatalmazást olyképpen, hogy a honvédelemért felelős miniszter és a Kormány rendvédelmi szervet irányító minisztere együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben teheti ezt meg utasítás kiadásával.

a 68. §-hoz

Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezésekre való hivatkozás megjelenítése szükséges a Be.-ben.

a 69. §-hoz

A módosítás a Be. 485/A. és 485/B. §-ban, amelyek a bűncselekménynek a fegyelmi eljárásban történő elbírálásáról rendelkezik, a fegyelmi jogkör gyakorlója, valamint a fegyelmi döntés kifejezést illeszti a törvény szövegébe, figyelemmel arra, hogy vannak olyan beosztások, ahol már nem beszélhetünk elbírálásra jogosult illetékes parancsnokról, ennek ellenére előállhat ezen beosztások betöltői esetében is az a helyzet, hogy a katonai ügyész az általuk elkövetett katonai vétségek elbírálását fegyelmi eljárásra utalja.

A módosítás a katonai büntetőeljárás esetében következetesen az eddig órákban megadott határidőket napokban számított határidőkre módosítja, hiszen semmilyen indok nem támasztja alá az általános határidő számítás szabályai alól történő eltérést. Ez alól természetes kivétel a tanú védelme körében megállapított hetvenkét órában [Be. 478. § (2) bekezdés], valamint az őrizetbe vételre vonatkozó huszonnégy órában (Be. 479. §) megállapított eljárási határidő.

A Javaslat a további szövegcserés módosításokkal technikai pontosításokat végez.

a 70. §-hoz

A házkutatás és a zár alá vétel szabályozásának, valamint a poligráfos vizsgálatnak a módosításával szükségszerűen összefüggően hatályukat vesztik egyes rendelkezések a Be.-ben.

A Be. 137. § (3) bekezdésének módosítása megszünteti a terhelt hozzájárulásának szükségességét a lakhelyelhagyási tilalom előírásai megtartásának a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzéséhez.

a 71. §-hoz

A Be. módosítása alapján az 54. § új (2a) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozási bíró vagy a büntető ügyben eljáró bíró már a polgári jogi igény és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet tartalmazó indítvány előterjesztését követően megküldi a polgári jogi igényt a Pp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak további eljárás céljából. A hatályos szabályozás nem tartalmaz ilyen tartalmú rendelkezést. A hatályos rendelkezés szerint a polgári jogi igényt a büntető ügyben eljáró bíróság az ítéletben lehetőleg érdemben bírálja el; annak helyt ad, vagy azt elutasítja. Ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. Amennyiben a bíróság a polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasítja, úgy a büntető ügyben eljáró bíróság nem küldi meg a polgári jogi igényt a polgári ügyben eljáró bíróságnak, hanem a magánfélnek kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz a keresetlevelét benyújtania. A Be. új rendelkezésére tekintettel - az értelmezési problémák megelőzése érdekében - tehát szükségessé vált a Pp. kiegészítése azzal a szabállyal, hogy a Be. alapján megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt a büntető ügyben eljáró bíróság megküldte. Ezekben a perekben, a módosítás az ügyész kötelező fellépését írja elő a felperes (magánfél) jogainak védelme, a büntető- és a polgári eljárás összehangolása, a bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása érdekében.

A Be. 207. § (2) bekezdés g) pontja vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényhez kapcsolódóan előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem sajátosságaira tekintettel a módosítás tartalmazza az elbírálásra vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat. A felperes (a büntetőeljárás sértettje, magánfél) speciális, kiszolgáltatott helyzetére tekintettel az ideiglenes intézkedés elrendelése nem köthető biztosítékadáshoz. Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás során a nyomozás, illetve az eljárás jogerős megszüntetése, illetve a terhelt (az alperes) vád alóli jogerős felmentése új körülményként jelentkezik, indokolt biztosítani, hogy ez esetben a bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó végzését - hivatalból - maga is megváltoztathassa. Az egységes jogalkalmazás elősegítése, és annak érdekében, hogy e körben ne legyen szükséges esetlegesen egy új eljárást indítani az ingatlan kiürítése iránt, a módosítás szerint az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése esetén rendelkezni kell az ideiglenes intézkedést megelőző birtokállapot helyreállításáról, ha az ítélet ettől eltérően nem rendelkezik.

a 72. §-hoz

1. A módosítás indoka, hogy a Be. 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 138. § (4) bekezdése alapján a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség - a terhelt hozzájárulásával - a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. Nincs szükség a terhelt hozzájárulására, ha a házi őrizetet a bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának a Be. 132. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követően rendelte el. A házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik. A fentiek alapján már nem csak a terhelt hozzájárulásával kerül sor technikai eszköz alkalmazására. Ebben az esetben - ha a terhelt nem járul hozzá az alkalmazáshoz - aggályossá válhat a technikai eszköz magánlakásban történő telepítése. A terhelt beleegyezése esetén adottnak kell tekinteni, hogy a magánlakásba történő belépéshez is hozzájárulását adja, azonban 2013. szeptember 1-jétől ez már nem egyértelmű. A Javaslat megteremti a jogszabályi alapját a rendőr magánlakásba történő belépésének technikai eszköz telepítése érdekében.

2. A módosítás egyrészt egyértelművé teszi, hogy a "jármű" a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végzése kapcsán magánlakásnak tekintendő. Ez a kérdés a gyakorlatban jelenleg értelmezési problémákat vett fel.

A módosítás mindhárom, a tárgykört szabályozó törvényben, így az Rtv.-ben is egységesíti a "magánlakás" fogalmát.

a 73. §-hoz

A Javaslat a Be. zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseinek módosításával szükségszerűen összefüggően módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt.

a 74. §-hoz

Technikai pontosítást tartalmazó módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy sürgős esetben az elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló jogsegély iránti megkeresést az igazságügyért felelős miniszter vagy a legfőbb ügyész is - mint központi hatóságok - előterjeszthetik a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy az Interpol útján.

a 75-79. §-hoz

A Javaslat a Be. zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseinek módosításával szükségszerűen összefüggően más, büntetőjogi és nem büntetőjogi tárgyú törvényt is módosít, többek között az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt.

Meghatározott polgári perek esetében a bíróság az ügyfél kérelmére - előzetesen végrehajtható végzéssel - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a per megindítása tényének feljegyzése iránt. A módosítás következtében a Be. 207. § (2) bekezdés g) pontja vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetében, ha a per az ingatlan tulajdonjogát érinti vagy törlési, kiigazítási perről van szó, a bíróság a per tényének feljegyzése iránti végzését hivatalból hozza meg a felperes (a büntetőeljárás sértettje, magánfél) speciális kiszolgáltatott helyzetére tekintettel.

a 80. §-hoz

A Javaslat a Btk.-hoz kapcsolódóan szövegcserés módosítást hajt végre a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényben.

a 81. §-hoz

1. A Javaslat kiegészíti a bűnügyi nyilvántartásban megjelenő adatok körét, így a nyilvántartás része lesz az, ha a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodik [vö. Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés], továbbá a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajtásával kapcsolatos adatok is bővülnek (teljesítés, végrehajthatóság megszűnése).

2. A Bnytv. a 11. § (1) bekezdés k) pontja és a 16. § (1) bekezdés j) pontja kizárólag a külföldi ítélet érvényének elismerése tényét írja elő, mint nyilvántartandó adatkört. Tekintettel azonban arra, hogy a valamely külföldi bíróság által hozott ítélet azáltal, hogy annak érvényét az arra illetékes magyar bíróság elismeri, egyenértékűvé válik a magyar bíróság által hozott ítélettel, ez esetben is nyilván kell tartani az elismert ítélettel kapcsolatos és a Bnytv.-ben meghatározott egyéb adatokat is. Mivel a hatályos törvényi rendelkezések ezt nem mondják ki egyértelműen, ezért szükséges a Bnytv. ilyen irányú módosítása, továbbá szükséges még megjeleníteni a nyilvántartásban azt is, hogy az elismerés mellett a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása is megtörténhet.

A Bnytv. 12. § (2a) bekezdése módosításának szükségességét azok az esetek indokolják, amikor valamely, végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges időtartamot kényszerintézkedés (előzetes letartóztatás, házi őrizet stb.) során, beszámítással kitöltötte. Ilyenkor a büntetés-végrehajtási bíró ezt - a hozzá megküldött adatok alapján - megállapítja, határoz a feltételes szabadításról, amelyről az elítéltet értesíti, a nyilvántartó felé azonban nem teljesít adatközlést. A feltételes szabadságra bocsátás szabadlábon történő engedélyezése esetén az elítélt nem kerül büntetésvégrehajtási intézetbe, így onnan nem érkezik adatközlés sem a feltételes szabadságra bocsátás tényéről, sem annak kezdő és lejárati időpontjáról. Valójában nem érkezik adatközlés egyáltalán, így végrehajtási adatok hiányában a rögzített tételekhez nyilvántartási idő sem számolható, így azok nem kerülnek törlésre a bűntettesek nyilvántartásából.

Erre tekintettel a Bnytv. 11. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok közlésének kötelezettségét elő kell írni a büntetés-végrehajtási bíró számára arra az esetre, ha az elítélt a beszámítás során be sem kerül büntetés-végrehajtási intézetbe, így a büntetés-végrehajtási intézet nem tudja ellátni ezen személyek esetén az adatközlési kötelezettségét.

3. A Javaslat két okból is módosítja a Bnytv. 68. § (8) bekezdését.

3.1. A Bnytv. 68. § (8) bekezdése a büntetés-végrehajtás számára a bűnügyi nyilvántartási rendszer meghatározott adataihoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét teremti meg, amely lehetőség egyben kötelezően ellátandó feladat-meghatározás is. A büntetés-végrehajtásnak befogadáskor, a Bnytv.-ben meghatározott célból, el kell végeznie az adatlekérdezést. A jelenlegi szabályozás alapján azonban - a 68. § (8) bekezdés a) pont esetén hiányos, a b) pont esetén pedig nem egyértelmű fogalmazás okán - a büntetés-végrehajtás nem tudja ellátni ezen feladatait, a Bnytv.-ben meghatározott célok nem teljesülnek maradéktalanul.

A büntetés-végrehajtás a befogadáskor - az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából - a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából kizárólag a fényképeket jogosult átvenni. A büntetés-végrehajtásba kerülő személyek számottevő része önként jelentkezik a jogerős ítélet meghozatala után a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. Az ő esetükben a büntetés-végrehajtás számára rendelkezésre álló irat, amely a befogadás alapját képezi, a jogerős bírói ítéletről szóló bírói értesítés és a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó bírósági felhívás. Az elítéltnél vagy van fényképes igazolvány, vagy az adatait bemondás alapján veszik fel. Ezt követően és ezen, rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni a személyazonosítást úgy, hogy a büntetés-végrehajtás számára kizárólag a bemutatott igazolvány vagy közölt adat, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt fényképek állnak rendelkezésre. Annak megítélése, hogy a végrehajtás céljából megjelent személy azonos-e azon személlyel, akit a bíróság elítélt, továbbá, hogy a személyazonosítás céljából bemutatott igazolvány eredeti-e, érvényes-e, valóban az ő részére állították-e ki, további adatok hiányában, rendkívül nehéz.

A pontos személyazonosítás különösen fontos a ún. "bérrabság" jelenség teljes kiszűrése szempontjából, amikor valaki más nevében, hamis igazolvánnyal jelentkezik a büntetésvégrehajtási intézetbe. Amennyiben a befogadás megtörténik, úgy kétszeres hátrány éri a büntető igazságszolgáltatás rendszerét, hiszen egyrészt a jogerősen elítélt nem kezdi meg büntetését, másrészt egy személy szabadságát jogtalanul vonják el (még akkor is, ha az neki felróható, jogellenes magatartása következtében történik). A "bérrabság" eseténél gyakrabban előforduló eset, hogy a bemutatott igazolvány adatai, vagy az azon szereplő fénykép eltér a rendelkezésre álló adatoktól. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtásnak lehetősége van ideiglenesen befogadni a jelentkezőt a probléma tisztázásáig, de legfeljebb 30 napig. Ezen esetekben egyrészt mindig meg kell keresni egy másik szervet (rendőrség, más hatóság, másik büntetés-végrehajtási intézet), másrészt, ha ismét annak veszélye áll fenn, hogy az ideiglenesen befogadott személy nem azonos azzal, akit a bíróság elítélt, az elítéltnek ideje és lehetősége adódik az esetleges szökéshez, elrejtőzéshez.

A Javaslat mindezekre tekintettel megteremti a lehetőséget arra, hogy a büntetés-végrehajtás a Bnytv. alapján a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából átvehesse a személy- és lakcímnyilvántartás adatain alapuló, azzal egyező személyazonosító adatokat, további lehetőségei adódnak a személyazonosság ellenőrzésére (pl. ellenőrző kérdések), és ezzel az önálló problémamegoldásra is (nem kell minden esetben más szervhez fordulniuk).

3.2. A büntetés-végrehajtás a befogadáskor ellátandó másik, a biometrikus adatok meglétének vizsgálatára irányuló feladatát a jelenlegi normaszöveg alapján nem tudja eredményesen ellátni.

A hatályos szabályozás értelmében, ha a büntetőeljárás során valamilyen okból elmaradt a terhelt biometrikus adatainak levétele, úgy azt a büntetés-végrehajtás pótlólag és haladéktalanul köteles elvégezni, és a bűnügyi szakértői szervnek megküldeni. A jogszabályból egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó szándéka nem az általános, hanem az indokolt esetben történő mintavételekre irányult. Erre tekintettel elengedhetetlen információ a büntetés-végrehajtás számára, hogy történt-e eredményes mintavétel (belső azonosító kód és szakrendszeri azonosító kód).

A 68. § szerint azonban a büntetés-végrehajtás éppen azon adatok kellene, hogy lekérdezést indítson a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, amely adatok létezéséről a bűnügyi nyilvántartási rendszerből kell informálódnia. Ezen túl, a norma értelmében a nyilvántartásba történő lekérdezést követően kellene "tény igazolását" kérnie, amely szintén nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy magának a lekérdezés eredményéül szolgáló adatnak a léte vagy nem léte jelenti a számára szükséges információt.

A befogadott nyilatkozatára természetesen nem lehet kizárólagosan alapozni, így jelenleg a mintavételi gyakorlat, a büntetés-végrehajtás tájékoztatása szerint, igen eltérő: az ujj- és tenyérnyomat vétel minden büntetés-végrehajtásnál beépült a befogadási eljárásba, ugyanakkor a DNS-profilhoz szükséges mintavétel - főképp az erre szolgáló egységcsomagok szűkössége, valamint a magas költségvonzat okán - nem. Az információhiány sokszor többlet- és párhuzamos munkát, egyúttal többletkiadást okoz, hiszen olyan fogvatartottnál is végrehajtanak az ujjlenyomat-vételt, akinél erre nem lenne szükség, másrészt ez a gyakorlat a nyilvántartások teljességéhez fűződő társadalmi érdek ellen hat, hiszen erre vonatkozó ismeret hiányában a nyilvántartásokból hiányzó DNS-minták levéltele és beküldése elmaradhat.

Erre figyelemmel kerül sor a Bnytv. 68. § (1) bekezdés b) pontjának kiegészítésére.

4. Az egyéb módosításokat a Btk. egyes rendelkezései, valamint gyakorlati tapasztalatok indokolják.

a 82. §-hoz

A módosítások kodifikációs pontosításokat tartalmaznak.

a 83. §-hoz

A korábbi módosítás következtében a hivatkozott §-okban szövegismétlés van, a módosítás ezt korrigálja.

a 84. §-hoz

A módosítás egyrészt egyértelművé teszi, hogy a "jármű" a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végzése kapcsán magánlakásnak tekintendő. Ez a kérdés a gyakorlatban jelenleg értelmezési problémákat vett fel.

A módosítás mindhárom, a tárgykört szabályozó törvényben, így a NAVtv.-ben is egységesíti a "magánlakás" fogalmát.

a 85. §-hoz

A Javaslat a Be. zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseinek módosításával szükségszerűen összefüggően módosítja az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényt (a továbbiakban ÁSZtv.).

a 86. §-hoz

A közvetítői eljárás eredményes befejezése a szabálysértés elkövetése miatti büntethetőséget megszünteti.

a 87. §-hoz

Azokban az esetekben, amikor több elkövető egy, vagy egy elkövető több, egyesítési kötelezettség hatálya alá tartozó elbírálandó cselekménye képezi a szabálysértési eljárás tárgyát, indokolt az elkülönítés vagy az egyesítés mellőzése lehetőségének megteremtése a közvetítői eljárás lefolytathatósága érdekében.

a 88. §-hoz

A szabálysértési hatóság és a bíróság tagjaival kapcsolatos kizárási okok kiegészülnek a korábbi vagy folyamatban lévő közvetítőkénti eljárással.

a 89. §-hoz

A Szabs. tv. 67. § (3) bekezdésének technikai módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, mely szövegrészek vonatkozásában kell a tolmácson egyúttal a szakfordítót is érteni.

a 90. §-hoz

A 2010/64/EU irányelv 2. cikkének legfontosabb előírását a jogorvoslati jogosultság biztosításának követelménye adja. Eszerint szükséges bevezetni azt, hogy az eljárás alá vont személy jogorvoslattal élhessen a tolmács kirendelésére irányuló kérelme elutasítása ellen, valamint tolmács kirendelése esetén abban az esetben is, ha a tolmácsolás minősége a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti.

A 2010/64/EU irányelv preambulumának (26) bekezdése értelmében, ha a tolmácsolás minőségét sérelmezi az eljárás alá vont személy, a tolmács leváltására kell lehetőséget biztosítani. Erre tekintettel ilyen esetben biztosítani kell, hogy másik tolmács kirendelését kérhesse az eljárás alá vont személy, majd, ha ezt a bíróság megtagadja, e végzés ellen fellebbezésnek van helye. Egyebekben az általános jogorvoslati jogosultság szabályai érvényesülnek, kivéve a gyorsított bírósági eljárás esetét. Ekkor ugyanis az általános nyolc napos fellebbezési határidő túl tág keretet szabna.

Ezen túlmenően a 2010/64/EU irányelv 3. cikkének megfelelően sor került az abban foglalt előírások átültetésére is, amelyek szerint lehetővé kell tenni az eljárás alá vont személy számára azt, hogy a bírósági eljárásban kézhez kapja az ügy szempontjából lényeges iratok kért nyelvre történő fordítását. E jogosultságot indokolt volt kiterjeszteni a rendőrség előkészítő eljárására is, mivel az előkészítő eljárás a bírósági eljárást közvetlenül megelőző olyan szakasz, amelyben a gyors eljárás érdekében célszerű a rendőrség számára előírni a saját cselekményei kapcsán készült iratok fordításának kötelezettségét. Ezzel kapcsolatban ugyanolyan rendszerű jogorvoslati jogosultság biztosítása szükséges, mint a tolmácsolást érintően.

Az eljárás alá vont személy az iratok lefordításához való jogáról bármikor lemondhat az eljárás során. E lemondás azonban később visszavonható. A visszavonás nem járhat az eljárás késleltetésével, tehát emiatt a visszavonó nyilatkozatot megelőző eljárási cselekmények nem ismételhetőek meg. Ez a szabály természetesen nem zárja ki az eljárás alá vont személy azon jogát, hogy kérje a korábban keletkezett iratok lefordítását is.

A 2010/64/EU irányelv lehetőséget biztosít azon szabály átültetésére is, amely szerint, ha a tisztességes eljárás követelménye nem sérül, a bíróság elrendelheti a lényeges iratok szóbeli összefoglalását is. Erről a Javaslat szerint kizárólag akkor dönthet a bíróság vagy a rendőrség, ha az eljárás alá vont személy kifejezetten hozzájárult, ezzel megteremtve a tisztességes eljárás garanciáját.

a 91. §-hoz

A szabálysértési eljárás kötelező felfüggesztési esetei kiegészülnek a közvetítői eljárásra utalással. A közvetítői eljárásra utalás miatt történt felfüggesztés időtartamát a szabálysértési hatóság vagy a bíróság legfeljebb 30 nappal meghosszabbítja, ha a közvetítő az általa jóváhagyott megállapodásban a felfüggesztés időtartamán túli határidővel vállalta a jóvátétel teljesítését.

Eredménytelenül zárult közvetítői eljárás esetén, a közvetítőtől kapott erről szóló tájékoztatás alapján a szabálysértési hatóság vagy a bíróság folytatja a szabálysértési eljárást.

a 92. §-hoz

Közvetítői eljárást a szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértések miatt indult szabálysértési eljárások során lehet alkalmazni. A Javaslat rendelkezik a halmazatban elkövetett szabálysértések, valamint a többes elkövetés esetén a közvetítői eljárásra alkalmazhatóságáról.

Meghatározza a közvetítői eljárás célját, valamint alkalmazási feltételeit, illetve az alkalmazását kizáró okokat. A sértett és az eljárás alá vont személy hozzájárulása mellett is vizsgálja a szabálysértési hatóság vagy a bíróság, hogy a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető, mert a közvetítői eljárás törvényben foglalt céljainak teljesülése biztosítottnak látszik.

a 93. §-hoz

A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás közvetítői feladatait a szabálysértési hatóság vagy a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője látja el. A Javaslat meghatározza a közvetítő feladatait és rögzíti a szabálysértési ügy adatainak megismerésére vonatkozó jogosultságát, valamint megállapítja az összeférhetetlenség szabályait.

a 94-95. §-hoz

A közvetítői eljárás a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott döntésével indul meg. E döntés csak a sértett és az eljárás alá vont személy önkéntes hozzájárulása esetén hozható. Az önkéntesség és a felek egyenrangúságának elve érvényesül a közvetítői eljárás során is: eljárásban a sértett és az eljárás alá vont személy egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

A sértett és az eljárás alá vont személy jogi képviselőt hatalmazhat meg, aki azonban a szabálysértési eljárásban meghatározottól eltérő képviseleti jogosultsággal rendelkezik; az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező, ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Emellett 2014. március 15-től az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire figyelemmel már differenciáltan kell megjeleníteni a cselekvőképtelen kiskorúra és a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorúra történő utalást.

A szabálysértési mediáció eljárási sajátossága, hogy a szabálysértési eljáráshoz illeszkedően viszonylag rövid határidő áll rendelkezésre a lefolytatására, beleértve a megállapodásban vállalt jóvátételi kötelezettség teljesítését is. Ennek érdekében a közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt a szabálysértési eljárás felfüggesztésének időtartamán belül be lehessen fejezni és a szabálysértési eljárás felfüggesztése határidejének leteltéig a szabálysértési hatóság vagy a bíróság kézhez vegye az eljárás megszüntetése vagy folytatása tárgyában meghozandó döntéshez szükséges iratokat.

A rövid határidőre tekintettel az eljárás során egy közvetítői megbeszélés tartható, ismételt közvetítői megbeszélés csak kivételes esetben hívható össze, ha az nem veszélyezteti a közvetítői eljárás befejezése törvényi határidejének betartását.

A közvetítői eljárás a felek közötti megállapodás létrehozására irányul. A megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont személy között a szabálysértéssel okozott kár megtérítésében vagy a szabálysértés káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jóvátétel módját és az eljárási költség viselését. Általános követelményként a megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. A közvetítő csak a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő megállapodást hagyhatja jóvá.

Az eljárás alá vont személynek megállapodásban olyan határidővel kell vállalnia az okozott kár megfizetését vagy más módon történő jóvátételt, amely a közvetítői eljárás törvényben rögzített határidőben történő lezárását nem késlelteti. Kivételesen indokolt esetben a közvetítő a hosszabb időtartamú teljesítési kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodást is jóváhagyhat, amennyiben az a közvetítői eljárás törvényben rögzített határidőben történő lezárását legfeljebb 30 nappal hosszabbítja meg.

A közvetítői eljárás a felek közötti konfliktus feloldását, a szabálysértéssel okozott kár, illetve sérelem jóvátételét célozza. Biztosítani szükséges ezért, hogy a felek magatartását a közvetítői eljárásban ne befolyásolja az a fenyegetettség vagy számítás, hogy a közvetítői eljárásban tett nyilatkozataik a közvetítői eljárás esetleges eredménytelensége esetén maguk számára indokolatlan hátrányt, a másik fél számára indokolatlan előnyt jelentsen. A Javaslat szerint a közvetítői eljárásban keletkezett iratok - a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okirat és a közvetítő jelentését kivéve -, valamint az eljárás alá vont személynek és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata abban a szabálysértési eljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítási eszközként nem használható fel. Nem lehet továbbá az eljárás alá vont személy terhére értékelni magának a közvetítői eljárásnak az eredményét (eredménytelenségét).

A fenti indokokra tekintettel a közvetítői eljárásban létrejött, írásba (külön okiratba) foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas, illetve a közvetítői eljárás befejezését követően indult más típusú eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által kifejtett álláspontra, javaslatra és nyilatkozatra. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a szabálysértési eljáráson kívül a szabálysértésből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.

a 96. §-hoz

A Javaslat meghatározza a közvetítői eljárás befejezésének eseteit és az eredményes közvetítői eljárás feltételét. A megállapodásban foglalt jóvátételi kötelezettség teljesítését a közvetítő ellenőrzi. A halasztott (a felfüggesztési határidőn túli időpontra vállalt kötelezettség) teljesítést tartalmazó megállapodásról a közvetítő 3 napon belül tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot a felfüggesztés meghosszabbítása érdekében.

A közvetítő a közvetítési eljárásról közokiratot, továbbá jelentést készít, amelyet megküld a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak és erről egyidejűleg tájékoztatja a sértettet, az eljárás alá vont személyt és képviselőiket.

A közvetítői eljárás során felmerült költség nem szabálysértési költség, azt eltérő megállapodás vagy e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárás alá vont személy viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket (meghatalmazott jogi képviselő, útiköltség), kivéve, ha erről a sértett és a terhelt másképp állapodik meg. Az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy az eljárás alá vont személy vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, vagy a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy kisebbségi nyelvét használta.

a 97. §-hoz

A szabálysértési eljárás megszüntetési okai kiegészülnek az eredményes közvetítői eljárással.

a 98. §-hoz

Annak érdekében, hogy a 2010/64/EU irányelvben előírt azon kötelezettség végrehajtására sor kerüljön, amely szerint az eljárás alá vont személynek a tolmácsolással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatát jegyzőkönyvezni kell, szükséges e szakasz kiegészítése. Abban az esetben tehát, ha az eljárás alá vont személy meghallgatása tolmács igénybevételével történt és ennek során az eljárás szempontjából lényeges iratok fordítása, vagy összefoglalása szóban megtörtént, vagy ha az eljárás alá vont személy lemondott a fordításhoz való jogáról, akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

a 99. §-hoz

A közvetítői eljárásra utalás lehetőségét a szabálysértési hatóság a meghallgatás során is megállapíthatja, elsősorban a sértett vagy az eljárás vont személy ekkor közölt hozzájáruló nyilatkozata alapján.

a 100 . §-hoz

A rendőrség az előkészítő eljárás során tájékoztatja a sértettet és az eljárás alá vont személyt a közvetítői eljárás szabályairól, valamint annak lehetőségéről, hogy a közvetítői eljárással kapcsolatos jognyilatkozatok (a szabálysértés elkövetéséért való felelősség elismerése, a jóvátétel vállalása és a közvetítői eljáráshoz történő hozzájárulás) az előkészítő eljárás során a rendőrségnél is előterjeszthető.

a 101-102. §-hoz

A közvetítői eljárásra utalásról dönthet a bíróság az előkészítő eljárás iratai alapján vagy a tárgyalás során, ha a feltételek fennálltát megállapítja.

a 103. §-hoz

A közvetítői eljárás lefolytatásának lehetőségét indokolt megteremteni a gyorsított bírósági eljárások esetében is. A bíróság elé állítás keretében azonban jelenleg nincs lehetőség a közvetítői eljárásra utalásról és az eljárás felfüggesztéséről, valamint a közvetítői eljárás lefolytatását követően az eljárás megszüntetéséről vagy továbbfolytatásáról dönteni. E lehetőség megteremtése érdekében a bíróság elé állítás vonatkozó rendelkezéseinek módosítása szükséges.

a 104. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a méltányossági kérelmet köteles felterjeszteni a köztársasági elnökhöz akkor is, ha annak tartalmával nem ért egyet, ideértve az elkésett kérelmeket is. A miniszternek tehát nincs lehetősége arra, hogy a kérelmet érdemben megvizsgálja, továbbá arra sem, hogy a kérelem továbbítását kizárólag technikai okok - ideértve az elkésett kérelmek esetét - miatt megtagadja. A méltányossági kérelmek benyújtására a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig vagy más büntetés végrehajtásának megkezdéséig van lehetőség. Az elkésett kérelmek elutasításának jogát miniszteri hatáskörben indokolt tartani.

a 105. §-hoz

A szabálysértési nyilvántartás adattartalma kiegészül a szabálysértési ügyben folytatott közvetítői eljárás tényével.

a 106-107. §-hoz

Ahhoz, hogy a közvetítői eljárás kizáró okának minősülő azon feltételt ellenőrizhesse a bíróság vagy hatóság, amely szerint az egy éven belül már eredményes közvetítői eljárásban részt vett eljárás alá vont személy esetében nincs lehetőség a mediációra, meg kell teremteni a nyilvántartásban történő adatkezelési hátteret is.

a 108. §-hoz

2013. január 1-jén lépett hatályba a földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet). A VM rendelet szabályozza az erdőterületen történő földalatti gomba (a továbbiakban: trifla) gyűjtés feltételeit, és többek között előírja, hogy triflát gyűjteni csak alkalmassági vizsgát teljesített kutyával, ún. triflakereső kutyával lehet.

A gyűjtők részéről kiemelt problémaként jelentkezett, hogy a gyűjtők a Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés b) pontja alapján szabálysértést követnek el, amennyiben erdőterületen a triflakereső kutyájukat póráz nélkül engedik el, ugyanis a 193. § ez alól csak a vadászkutyát menti fel.

A trifla gyűjtése a VM rendelet szerint csak kutyával végezhető, melynek során az a bevett gyakorlat, hogy a gyűjtők a kutyát szabadon engedik, mert a kutya csak így tud hatékonyan keresni, a kutyát pórázon vezetve a gyűjtés szinte ellehetetlenül.

A triflakereső kutya alkalmazhatóságának ugyanakkor feltétele, hogy a rendeletben előírt képzést teljesítse. Az alkalmassági vizsga két részből áll: keresési és fegyelmezettségi részből, mely utóbbi a vadászkutyákéval hasonló feltételekkel zajlik, tehát - tekintettel a képzettségükre és a speciális trifla keresési módra - a triflakereső kutyák, melyek száma mindössze 2-300 körül van, erdőben való pórázon tartása nem indokolt.

a 109. §-hoz

Az Európai Parlament elfogadta a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 608/2013/EU rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), amely kötelezően végrehajtandó rendelkezésként szabályozza az egyszerűsített vámhatósági eljárást a szellemi tulajdonjogok bizonyos megsértése esetén. A Rendelet hatályba lépésének időpontja: 2014. január 1.

Ahhoz, hogy a Rendelet tárgyi hatályát képező esetekben az egyszerűsített eljárás lefolytatható legyen, a szabálysértési eljárásokra vonatkozó eljárás megindításának kötelezettségét feltételhez kell kötni a két eljárás-típus kollíziójának feloldása érdekében. Emiatt a Rendeletben meghatározott esetekben a szabálysértési eljárás megindításának feltétele, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jog jogosultja magánindítványt terjesszen elő. Ha ezzel a lehetőséggel nem él, szabálysértési eljárás helyett a Rendeletben szabályozott egyszerűsített vámhatósági eljárást kell lefolytatni.

a 110 . §-hoz

A közvetítői eljárással kapcsolatos, miniszteri rendeletben szabályozandó kérdések meghatározására ad felhatalmazást.

a 111 . §-hoz

Átmeneti rendelkezésként rögzíti, hogy a tolmácsolás új szabályait a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Erre elsősorban az Irányelv implementálási határideje (2013. október 27.) miatt van szükség.

a 112 . §-hoz

Beépíti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvénybe a 2010/64/EU irányelv és a Rendelet átültetéséről, végrehajtásáról rendelkező jogharmonizációs záradékot. Mivel e két rendelkezés hatályba lépésének időpontja különbözik, két külön szakaszban kerültek deklarálásra.

a 113 . §-hoz

1. A Javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat.

A Javaslat a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan a Javaslattal újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést.

A Javaslat a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól.

2. Az egyre szaporodó sportbeli csalások (bunda) ellen elengedhetetlen a szigorú büntetőjogi fellépés. A mérkőzések eredményeinek a befolyásolása sérti a sport, a nézők a fogadók és nem utolsósorban a fogadás-szervezők érdekeit, hiszen egy kis csoport anyagi érdekei miatt változnak meg jelentősen sportesemények végeredményei.

A büntetőjog jelenleg a bundázást csalásként vagy vesztegetésként szankcionálja. Egyik tényállás sem képes azonban teljességgel kezelni azt a jelenséget, hogy a sporteredmény nem a szabályoknak és a fair play elveknek megfelelően alakul ki, illetve mindkét bűncselekmény bizonyítása rendkívül nehézkes. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a bundázás több arcú bűncselekmény és nem csak vagyoni érdekeket sért, hanem az embereknek ahhoz való jogát, hogy szabályos, elfogultságtól mentes sportmérkőzést vagy sporteseményt lássanak. Mindezek teszik szükségessé egy új tényállás megszövegezését, amelyet nem a közélet tisztaságát vagy a vagyoni viszonyokat védő fejezetekben, hanem a közbizalom elleni bűncselekmények körében célszerű elhelyezni.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve ezt megelőzően a Vám- és Pénzügyőrség, korábbi gyakorlata nem volt és jelenlegi gyakorlata sem egységes abban a tekintetben, hogy büntetőeljárást vagy az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i, 1383/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikke szerinti ún. egyszerűsített eljárást kell-e lefolytatni az említett európai uniós jogi aktus 1. cikkében meghatározott esetekben a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények elkövetési tárgyát képező áruk kapcsán.

A módosítás a joggyakorlat egységét olyképpen kívánja megteremteni, hogy magánindítványhoz köti a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmények miatt a büntetőeljárás megindítását a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben, kivéve azt, amikor ezekkel a bűncselekményekkel összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A módosítás következtében egyértelművé válik, hogy magánindítvány hiányában az ún. egyszerűsített eljárást kell lefolytatni.

3. A Javaslat egyrészt pontosítja a Btk.-ban az elkobzás rendelkezései között a bűncselekmény megnevezését, másrészt a gyakorlat visszajelzésére - azaz, hogy az információs rendszer útján rögzített adat félreértésekre adhat okot - valamint az egységes fogalomhasználatra tekintettel módosítja a Btk. 287. § (1) bekezdés c) pontját.

a 114. §-hoz

1. A Javaslat egyrészt a Be. zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseinek módosításával szükségszerűen összefüggően módosítja az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényt.

2. A kölcsönös elismerés elvének a büntetőügyekben hozott szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008/909/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: 2008/909/IB tanácsi kerethatározat) 5. cikk (4) bekezdése alapján - hasonlóan az egyéb kerethatározatok EUtv.-ben szereplő szabályaihoz - indokolt a törvény ezt szabályozó részében is egy olyan rendelkezés megjelenítése, amely egyértelművé teszi, hogy ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, akkor a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

3. A 2008/909/IB tanácsi kerethatározat 22. cikk (2) bekezdése előírja, hogy ha a végrehajtó tagállam az elítélt személy fogvatartásból való megszökéséről tájékoztatja a kibocsátó tagállamot, akkor a büntetés végrehajtásának joga visszakerül a kibocsátó tagállamhoz. Erre tekintettel szükséges az EUtv.-be egy olyan rendelkezés beillesztése, amely egyértelművé teszi, hogy a büntetés végrehajtására a magyar szabályok irányadóak, ha a végrehajtó tagállam hatósága tájékoztatást ad az elítélt szökéséről.

a 115. §-hoz

A Javaslat ezen §-a a Javaslat hatályba lépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

a 116. §-hoz

A Javaslat módosítja a Be., az Rtv., a NAVtv. és a ÁSZtv. olyan rendelkezéseit, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. A Javaslat ezen §-a az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést biztosítja.

a 117 . §-hoz

A Javaslat ezen §-a a jogharmonizációs záradékot tartalmazza, az Európai Unió jogának, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésre, illetve a Rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezésekre utal.