103/2007. (XII. 6.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról[1]

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: HSZ) 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat.

(2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.

(5) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. "

2. §

A HSZ 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport

a) ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve -tíz fő alá csökken,

b) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.

(2) Ha az Országgyűlésben a 15. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 15. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 15. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.

(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt időn belül - betölthető.

(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja. "

3. §

(1) A HSZ 19. §-ának (2) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]

"g) összehangolja a bizottságok működését, továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra; "

(2) A HSZ 19. §-ának (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi n) pont jelölése o) pontra változik:

[Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]

"n) - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelöli a közvetítésre kerülő bizottsági üléseket; "

4. §

A HSZ 23. §-ának p)-q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Házbizottság: )

"p) javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére [22. § (2) bekezdés], illetve visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait;

q) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő, illetve vezérszónoki rendben történő tárgyalására; "

5. §

(1) A HSZ 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyűlés, egyéb esetekben- az országgyűlési bizottság független képviselő elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve - az Országgyűlés elnöke dönt. "

(2) A HSZ 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) Az Országgyűlés a 23. § g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyűlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz. "

6. §

A HSZ 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá - paritásos bizottságként [33. § (4) bekezdése] - a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. "

7. §

A HSZ a következő 31. §-sal egészül ki:

"31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára [a 28. § és a 33. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére is] a képviselőcsoport-vezetők - független képviselők véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványait összegezve, az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(2) A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, illetve a független képviselők véleményére figyelemmel - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.

(4) A független képviselők az (1)-(3) bekezdés szerinti véleményüket - lehetőség szerint együttesen - az Országgyűlés elnökének terjesztik elő.

(5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés - a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője - személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő - tehet módosító javaslatot. Az Országgyűlés - az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra - úgy is dönthet, hogy egy bizottságba több alelnököt választ.

(6) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető. "

8. §

A HSZ a következő 32. §-sal egészül ki:

"32. § (1) Az országgyűlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatásról való lemondással,

b) a bizottság megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselői megbízatás megszűnésével,

d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,

e) a képviselőcsoport általi visszahívásával,

f) a képviselőcsoportjának megszűnésével,

g) ha az illető független képviselő és valamelyik képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja.

(2) A megüresedett hely betöltéséről az Országgyűlés elnökének javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz. "

9. §

A HSZ a következő 33. §-sal egészül ki:

"33. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.

(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.

(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselőcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (paritásos bizottság) . "

10. §

A HSZ 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére, illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszűnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem országgyűlési képviselő is lehet. "

11. §

A HSZ 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el. "

12. §

A HSZ a következő alcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:

"A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése

41/A.§ Az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülései képi közvetítésének rendjét a Házszabály 3. sz. melléklete tartalmazza. "

13. §

A HSZ 47. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy órával a Kormány vagy legalább tíz képviselő - indokolással ellátott -javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.

(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések időtartamára, a felszólalási időkeretekre és a vezérszónoki rendben történő felszólalásra vonatkozó javaslatát. "

14. §

A HSZ 50. §-ának (3)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hozzászólások sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselő szót kapott, akkor az elsőként szólásra jelentkező független képviselőnek kell szót adni. Ez a sorrend addig folytatandó, amíg minden szólásra jelentkező képviselő szóhoz jut, vagy amíg az 53. § (1) bekezdése szerint megállapított időkeret elfogy.

(4) A napirendi ponthoz kapcsolódóan a képviselőcsoportok vezérszónoki rendben is felszólalhatnak. Kötelező a vezérszónoki rendben történő felszólalás, ha azt bármelyik képviselőcsoport kezdeményezi. Ilyen kezdeményezés legkésőbb a Házbizottság azon ülésén terjeszthető elő, amelyen az adott döntési javaslat napirendre tűzését a Házbizottság vagy - a 26. § (3) bekezdés szerinti eljárása során - az elnök javasolja. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében - ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint - történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló időkeretben. Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időkeretet. A több képviselőcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselőcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki időkeretben egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat.

(5) A 23. § b) pontja szerinti felszólalási időkeret nem lehet kevesebb, mint

a) általános vitában 15 perc;

b) vezérszónoki felszólalás esetén - a c) pontban foglalt kivétellel - 20 perc;

c) az Alkotmány, a minősített többséget igénylő döntési javaslat, a Magyar Köztársaság éves költségvetése, annak végrehajtása, módosítása, a pótköltségvetés, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén 30 perc;

d) az Alkotmány részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 perc, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 perc; egy szakaszos részletes vita esetén 15 perc;

e) kivételes eljárásban 15 perc.

(6) Az elnök a felszólaló kérésére az (5) bekezdés a), d) és e) pontjai esetében az időkeretet egy perccel meghosszabbíthatja.

(7) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Nem engedélyezhető kétperces hozzászólás az egyes vezérszónoki felszólalások között.

(8) A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.

(9) Ha a (2), illetve a (7) bekezdés eseteiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz. "

15. §

(1) A HSZ 53. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Napirendi pont időkeretben történő tárgyalása"

(2) A HSZ 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban a határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja és az elsőként szólásra jelentkező független képviselő háromperces időkeretben hozzászólhat. "

16. §

A HSZ 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét, az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonj a tőle a szót. "

17. §

A HSZ 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat. "

18. §

A HSZ 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"71. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, továbbá - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét - egy alkalomra szóló, vagy visszavonásig érvényes megbízással - a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. A bizottság ülésén a Kormány - döntésre felhatalmazott - képviselője vesz részt. "

19. §

A HSZ 98. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban független képviselő akkor kérheti az Országgyűlés tárgysorozatba vételről szóló döntését, ha kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő támogatja. A független képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételére irányuló országgyűlési döntés kérését egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathatja. "

20. §

A HSZ 101. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt -a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság elnöke (előadója) foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége véleményének ismertetésére kerül sor. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel az 50. § (3) bekezdése szerinti rendben. Mind a bizottság elnöke (előadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetője öt percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga. "

21. §

(1) A HSZ 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell,

a) amellyel az előterjesztő egyetért, vagy

b) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelenlévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy

c) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy

d) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte, vagy

e) amelyet független képviselő nyújtott be, s amelyről a szavazást a független képviselő kérte, és e kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatta. "

(2) A HSZ 106. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője, valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogával egy független képviselő egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. "

22. §

A HSZ 120. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Mind a Költségvetési bizottság elnöke (előadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetője harminc percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat. "

23. §

A HSZ 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen levő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetőleg a szólásra elsőként jelentkező független képviselő meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet. "

24. §

A HSZ 143. §-ának (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés választott tisztségviselője, bármely képviselőcsoport vagy bizottság, továbbá független képviselő kérésére - ha azt ez utóbbi esetben legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatja - állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság - saját döntése alapján - általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság általános érvényű állásfoglalását az Országgyűlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását írásban teszi közzé.

(4) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetőleg bármely független képviselő - ha legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselő támogatásával rendelkezik - kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésőbb annak beérkezését követő harminc napon belül az Országgyűlés napirendjére tűzi.

(5) A plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. Ezt követően a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.

(6) A képviselőcsoportok, illetve a szólásra elsőként jelentkezett független képviselő álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő három-három percben hozzászólhat.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat. "

25. §

(1) Ez a határozat 2008. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a HSZ a jelen határozat melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki, továbbá a HSZ jelenlegi 3. számú mellékletének számozása 4. számú mellékletre változik, a 132. § (5) bekezdésében a "Házszabály 3. sz. melléklete" szövegrész helyébe a "Házszabály 4. sz. melléklete", az 53. § (4) bekezdésében, 95. § (4) bekezdésében és a 133. § (2) bekezdése c) pontjában a "tizenöt képviselő" szövegrész helyébe a "tíz képviselő", a 134/B. § (7) bekezdésében az "a politikai államtitkár" szövegrész helyébe az "az államtitkár" szövegrész lép.

(2) E határozat hatálybalépésével egyidejűleg a 23. § e) pontja, az 53. § (4) bekezdése c) pontjából a", valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényjavaslat" szövegrész, az 53. § (4) bekezdésének d) pontja, a 62/1995. (VI. 17.) OGY határozat 1. §-ával beiktatott HSZ 134/A-134/F. §-ai és az ezt megelőző cím, továbbá a 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat, a 71/1997. (VII. 17.) OGY határozat, a 104/1997. (XI. 26.) OGY határozat, a 25/1998. (III. 11.) OGY határozat, a 34/2001. (VI. 1.) OGY határozat, a 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat, a 104/2001. (XII. 21.) OGY határozat, a 47/2004. (V. 18.) OGY határozat, a 68/2004. (VI. 22.) OGY határozat és a 90/2005. (XII. 15.) OGY határozat hatályát veszti.

(3) Ez a határozat a hatálybalépését követő hónap első napján hatályát veszti.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Gulyás József s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Hende Csaba s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Melléklet a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozathoz

" 3. számú melléklet a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozathoz

A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése

1. A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és a parlamenti munkára - így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre - irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.

2. Az Országgyűlés plenáris ülésének közvetítése a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 138. §-ának (1) bekezdése alapján kiépített zártláncú televíziós rendszeren keresztül, és az Országgyűlés internetes honlapján - az Országgyűlés Hivatala televíziós stúdiója eszközeivel és dolgozói közreműködésével - valósul meg.

3. Az Rtv. 138. § (1) bekezdése alapján kiépített zártláncú rendszeren keresztül kerülnek közvetítésre a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatások, valamint az Országgyűlés elnöke által - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági ülések.

4. A 3. pontban foglaltak alapján nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket az elektronikus sajtó közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják. "