62010CJ0323[1]

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2011. november 24-i ítélete. Gebr. Stolle GmbH & Co. KG (C-323/10, C-324/10 és C-326/10) és Doux Geflügel GmbH (C-325/10) kontra Hauptzollamt Hamburg-Jonas. Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek: Finanzgericht Hamburg - Németország. 3846/87/EGK rendelet - Mezőgazdaság - Export-visszatérítések - Baromfihús - A Gallus domesticus fajba tartozó bontott és tisztított szárnyasok. C-323/10. -ig C-326/10. sz. egyesített ügyek.

C-323/10-C-326/10. sz. egyesített ügyek

Gebr. Stolle és Doux Geflügel

kontra

Hauptzollamt Hamburg-Jonas

(a Finanzgericht Hamburg [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

"3846/87/EGK rendelet - Mezőgazdaság - Export-visszatérítések - Baromfihús - A Gallus domesticus fajba tartozó bontott és tisztított szárnyasok"

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Baromfihús - Export-visszatérítések - A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájába történő besorolás

(3846/87 bizottsági rendelet, I. melléklet)

2. Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Baromfihús - Export-visszatérítések - A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájába történő besorolás

(3846/87 bizottsági rendelet, I. melléklet)

3. Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Baromfihús - Export-visszatérítések - A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájába történő besorolás

(3846/87 bizottsági rendelet, I. melléklet)

4. Vámunió - Vámáru-nyilatkozat - Utólagos ellenőrzés - Az ugyanazon nyilatkozatban foglalt áruk részleges vizsgálata - A nyilatkozatban szereplő összes árura érvényes eredmények

(2913/92 tanácsi rendelet, 70. cikk, (1) bekezdés)

1. A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy az ezen vámtarifaalszám alá tartozó baromfitestnek teljesen bontottnak kell lennie, így tarifális besorolása szempontjából hátrányos, ha a belek egy része vagy például a légcső még rajta maradt a hasított testen a gépi zsigerelési eljárást követően.

(vö. 57. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 9990 termékkódot akként kell értelmezni egyrészt, hogy a "szabálytalan összetétel" kifejezés egy hasított baromfitestben az ott megjelölt belsőségek közül - egyesével vagy többszörösen - összesen legfeljebb négy jelenlétét teszi lehetővé, másrészt hogy nem tartozik e termékkód alá az olyan baromfitest, amelyben a légcső még a nyakon maradt.

(vö. 69., 93. pont és a rendelkező rész 2., 5. pontja)

3. A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 10 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy nem tartozik ezen vámtarifaalszám alá az olyan baromfitest, amelyben az e vámtarifaalszám alatt megjelölt belsőségek, vagyis a nyak, szív, máj és zúza közül valamelyik több példányban van jelen. Ezzel szemben ezen vámtarifaalszám alá tartozik az olyan baromfitest, amelyhez a gépi tisztítási eljárást követően még néhány kis evezőtoll, toll, tollvég és pihe is tapad, amennyiben e maradványok összeegyeztethetők a sütésre kész csirke jellegével, valamint az egészségügyileg megfelelő, a jogszabályi követelményeket kielégítő kereskedelmi minőséggel.

(vö. 74., 87. pont és a rendelkező rész 3-4. pontja)

4. Azon kérdés vámhivatali vizsgálata során, hogy a bemutatott áruk megfelelnek-e a kiviteli nyilatkozatban feltüntetett vámtarifaszámnak, az ugyanazon nyilatkozatban foglalt áruk csupán egy részét érintő vizsgálat eredményeit, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 70. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a nyilatkozatban szereplő összes árura alkalmazni kell. Nem biztosítható tűréshatár, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy valamely szabálytalanság nem befolyásolja hátrányosan a visszatérítést.

(vö. 107. pont és a rendelkező rész 6. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2011. november 24.(*)

"3846/87/EGK rendelet - Mezőgazdaság - Export-visszatérítések - Baromfihús - A Gallus domesticus fajba tartozó bontott és tisztított szárnyasok"

A C-323/10-C-326/10. sz. egyesített ügyekben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Finanzgericht Hamburg (Németország) a Bírósághoz 2010. július 5-én, illetve 6-án érkezett, 2010. május 11-i határozataival terjesztett elő az előtte

a Gebr. Stolle GmbH & Co. KG (C-323/10., C-324/10. és C-326/10.)

a Doux Geflügel GmbH (C-325/10.)

és

a Hauptzollamt Hamburg-Jonas

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: A. Prechal tanácselnök (előadó), K. Schiemann és C. Toader bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. június 8-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Gebr. Stolle GmbH & Co. KG képviseletében R. Steiling és M. Niestedt Rechtsanwälte,

- a Doux Geflügel GmbH képviseletében R. Steiling és M. Niestedt Rechtsanwälte,

- a Hauptzollamt Hamburg-Jonas képviseletében (C-324/10-C-326/10) T. Peters,

- az Európai Bizottság képviseletében F. Wilman és G. von Rintelen, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 7. kötet, 325. o.) értelmezésére vonatkoznak.

2 E kérelmeket a Finanzgericht Hamburg terjesztette elő négy, egyrészt a Gebr. Stolle GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Gebr. Stolle) és a Hauptzollamt Hamburg-Jonas (C-323/10., C-324/10. és C-326/10. sz. ügy), másrészt a Doux Geflügel GmbH (a továbbiakban: Doux Geflügel) és a Hauptzollamt Hamburg-Jonas (C-325/10. sz. ügy) közötti jogvita keretében, baromfihús utáni export-visszatérítés tárgyában.

Jogi háttér

A 2777/75/EGK rendelet

3 A legutóbb a 2006. április 25-i 679/2006/EK rendelettel (HL L 119., 1. o.) módosított, a baromfihús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2777/75/EGK tanácsi rendelet (HL L 282., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 2. kötet, 138. o., a továbbiakban: 2777/75 rendelet) 8. cikke export-visszatérítés nyújtását írta elő ezen ágazatban az áruk világpiaci ára és az Európai Közösségen belüli ára közötti különbség fedezése céljából.

4 A 2777/75 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése pontosítja:

"A Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tarifális besorolására; az e rendelet alkalmazásából következő tarifális nómenklatúrát be kell építeni a közös vámtarifába".

A 3846/87 rendelet

5 A 3846/87 rendelet az export-visszatérítések céljából létrehozza a mezőgazdasági termékek nómenklatúráját, amelyet I. melléklete tartalmaz. A 3846/87 rendelet, miközben a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) által bevezetett, általános hatályú Kombinált Nómenklatúrán (a továbbiakban KN) alapul, figyelembe kívánja venni az export-visszatérítési rendszer sajátos jellegét, különösen pedig annak szükségességét, hogy e termékek tekintetében a KN-en belül további alosztályokat hozzanak létre.

6 A 3846/87 rendelet I. mellékletét módosította az 1999. december 16-i 2765/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 338., 1. o.) a C-324/10-C-326/10. sz. ügyek tényállása megvalósulásának idején, és a mezőgazdasági termékek 2006-ban érvényes export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló 3846/87/EGK rendelet nyilvánosságra hozataláról szóló, 2005. december 15-i 2091/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 343., 1. o.) a C-323/10. sz. ügy tényállásának megvalósulása idején.

7 A baromfihús ágazatában a friss, hűtött vagy fagyasztott baromfihús tekintetében a 3846/87 rendelet I. melléklete az alábbi különbségtételeket alkalmazza:

8 A 3846/87 rendelet módosításáról szóló, 1998. november 30-i 2580/98/EK bizottsági rendelet (HL L 322., 31. o.) beemelte ezen utóbbi rendelet I. mellékletébe a 0207 12 90 9990 termékkódot. Második preambulumbekezdése e tekintetben az alábbiakat pontosítja:

"mivel a piacon megjelentek a 70%-os csirkétől és a 65%-os csirkétől eltérő szolgáltatások, és ezeket indokoltnak tűnik felvenni visszatérítés nyújtása céljából a visszatérítési nómenklatúrába; mivel következésképpen a nómenklatúrát módosítani szükséges".

9 A baromfihús-ágazatban az export-visszatérítést szabályozó, érintett időszakokban hatályos rendeletek többek között export-visszatérítési jogot írtak elő a 3846/87 rendelet I. mellékletének 0207 12 10 9900, 0207 12 90 9190 és 0207 12 90 9990 termékkódok alá tartozó termékek vonatkozásában.

A 2658/87 rendelet

10 A KN általános értelmezési szabályai, amelyek a KN első része I. szakaszának A. fejezetében találhatók, különösen az alábbiakat írják elő:

"A. A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok.

Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

(1) Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

[...]".

11 A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése és 10. cikke alapján az Európai Bizottság elfogadja a KN magyarázó megjegyzéseit, amelyeket közzétesznek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

12 A 0207 11 30 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzésnek, amely a 0207 12 10 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés szerint értelemszerűen alkalmazandó ezen utóbbira, szövegezése az alábbi:

"Ide a sütésre kész csirke tartozik, amely tisztított, fej és láb nélküli, de a nyak rajta van, bontott, de a testbe visszatették a szívet, a májat és a zúzát."

13 A 0207 11 90 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzésnek, amely a 0207 12 90 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés szerint értelemszerűen alkalmazandó ezen utóbbira, szövegezése az alábbi:

"Ide a sütésre kész csirke tartozik, amely tisztított, fej és láb nélküli és teljesen bontott. Az a baromfi is ezen alszám alá tartozik, amelyet a 0207 11 10 és 0207 11 30 alszám alatt említettektől eltérő állapotban mutattak be, például a nem tisztított, nem belezett csirke fejjel és lábbal."

A 800/1999/EK rendelet

14 A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 129. o.) a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös részletes szabályait határozza meg.

15 Az említett rendelet 21. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében:

"Nem jár visszatérítés az olyan termékek után, amelyek a kiviteli nyilatkozat elfogadásának időpontjában nem megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűek."

16 A 800/1999 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha "valamely exportőr a jogosultságot meghaladóan igényelt visszatérítést", bírságot kell vele szemben kiszabni.

A 2913/92/EGK rendelet

17 A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.) 70. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

"A nyilatkozatban foglalt áruk egy részének megvizsgálásakor a részleges vizsgálat eredményét a nyilatkozatban szereplő összes árura alkalmazni kell.

A nyilatkozattevő személy kérheti azonban az áru további vizsgálatát, ha úgy ítéli meg, hogy a részleges vizsgálat eredményei nem érvényesek a vámáru-nyilatkozatban szereplő többi árura."

Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A C-323/10. sz. ügy

18 A Gebr. Stolle az illetékes vámhivatal előtt 2006. szeptember 4-én benyújtott kiviteli nyilatkozattal a közös piacszervezés visszatérítései céljából használt nómenklatúra 0207 12 90 9190 termékkódja alá tartozó 2163 karton csirke Egyesült Arab Emírségekbe irányuló exportját jelentette be, és az után export-visszatérítést kért.

19 A vámkezelés során az illetékes vámhivatal négy kartonnyi mintát - köztük két kartonnyi tartalékmintát - vett, és azt megküldte az Oberfinanzdirektion Hamburg (hamburgi adóügyi főigazgatóság) keretében működő Zolltechnische Prüfungs und Lehranstaltnak (vámtechnikai vizsgáló- és oktatóintézet), amely ezt követően megállapította, hogy a megvizsgált baromfitestek közül négy nem sorolható be az említett kód alá, mert azok nem teljesen bontottak. A belek egy része két esetben még az állat testéhez kapcsolódott, illetve két másik esetben a légcső még a helyén volt.

20 A Hauptzollamt Hamburg-Jonas (vámhatóság) a 2007. március 27-i részben elutasító határozattal 5292,5 kg - az összsúly 21,17%-ának megfelelő - részmennyiség tekintetében megtagadta a felperestől az export-visszatérítést. A Gebr. Stolléval szemben továbbá 1402,51 euró összegű bírságot is kiszabott.

21 Panasz sikertelen benyújtását követően a Gebr. Stolle 2008. május 7-én keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság előtt e határozat, valamint a panaszra vonatkozó 2008. április 9-i határozat ellen.

22 Ilyen körülmények között a Finanzgericht Hamburg az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Teljesen (= maradéktalanul) bontottnak kell-e lennie a 0207 12 90 vámtarifaalszám alá tartozó hasított testnek, azzal, hogy tarifális besorolása szempontjából hátrányos, ha a gépi zsigerelési eljárást követően például a belek vagy a légcső egy része még rajta maradt a hasított testen?"

A C-324/10. sz. ügy

23 A Gebr. Stolle az illetékes vámhivatal előtt 2000. június 9-én benyújtott kiviteli nyilatkozattal a közös piacszervezés visszatérítései céljából használt nómenklatúra 0207 12 90 9990 termékkódja alá tartozó 480 karton csirke Oroszországba irányuló exportját jelentette be, és az után export-visszatérítést kért.

24 A vámkezelés során az illetékes vámhivatal kétkartonnyi mintát - köztük egykartonnyi tartalékmintát - vett, és azt megküldte az Oberfinanzdirektion Hamburg keretében működő Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstaltnak, amely ezt követően megállapította, hogy a megvizsgált baromfitestek közül négy nem sorolható be az említett kód alá, mert azok a normálistól eltérő számú belsőségeket tartalmaznak. Közelebbről a Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt a kifogásolt csirkeminták tekintetében az alábbi belsőségek jelenlétét állapította meg:

- 1 nyak, 1 máj, 1 zúza, 2 szív;

- 2 nyak, 1 szív, 1 máj, 1,5 zúza;

- 1 nyak, 1 máj, 1 zúza, 2 szív; illetve

- 1 nyak, 1 máj, 1 zúza, 2 szív.

25 A Hauptzollamt Hamburg-Jonas a 2001. január 8-i részben elutasító határozattal 1741,9 kg - az összsúly 33,6%-ának megfelelő - részmennyiség tekintetében megtagadta a felperestől az export-visszatérítést. A Gebr. Stolléval szemben továbbá 600,96 euró összegű bírságot is kiszabott.

26 Panasz sikertelen benyújtását követően a Gebr. Stolle 2003. április 30-án keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság előtt e határozat, valamint a panaszra vonatkozó 2003. április 3-i határozat ellen.

27 Ilyen körülmények között a Finanzgericht Hamburg úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Akként kell-e értelmezni a 0207 1290 9990 termékkód értelmében vett »szabálytalan összetétel« fogalmát, hogy a hasított testhez az ott megjelölt belsőségek közül - egyesével vagy többszörösen - összesen legfeljebb négy adható hozzá?

2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: azokat a hasított testeket is felöleli-e a 0207 12 10 vámtarifaalszám, amelyekhez az e vámtarifaalszámban említett belsőségeket többszörösen adják hozzá?"

A C-325/10. sz. ügy

28 A Doux Geflügel az illetékes vámhivatal előtt 2000. november 8-án benyújtott kiviteli nyilatkozattal a közös piacszervezés visszatérítései céljából használt nómenklatúra 0207 12 10 9900 kódja alá tartozó 66 060 karton csirke Oroszországba irányuló exportját jelentette be, és az után export-visszatérítést kért.

29 A vámkezelés során az illetékes vámhivatal négykartonnyi, tíz-tíz baromfitestet tartalmazó mintát - köztük kétkartonnyi tartalékmintát - vett, és azt megküldte az Oberfinanzdirektion Hamburg keretében működő Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstaltnak, amely ezt követően megállapította, hogy a megvizsgált baromfitestek közül 17 nem sorolható be az említett kód alá, mert közülük tizennégy nincs teljesen megtisztítva, vagy három esetben azok túl sok belsőséget tartalmaznak, vagy egyáltalán nem tartalmaznak belsőséget, illetve törött csontokat tartalmaznak.

30 A Hauptzollamt Hamburg-Jonas a 2001. március 30-i részben elutasító határozattal 369 508,50 kg - az összsúly 43,49%-ának megfelelő - részmennyiség tekintetében megtagadta a felperestől az export-visszatérítést. A Doux Geflügellel szemben továbbá bírságot is kiszabott.

31 A Hauptzollamt Hamburg-Jonas az exportszállítmány visszatérítésre jogosító arányát időközben 58,89%-ra emelte, mert a Bíróság (a C-353/04. sz. Nowaco Germany ügyben 2006. szeptember 7-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-7357. o.]) és a Bundesfinanzhof (német szövetségi adóügyi bíróság, 2007. január 16-i ítélet, VII R 19/03) ítélkezési gyakorlatára tekintettel immár abból indult ki, hogy a minták vizsgálata során kifogásolt, törött csontokat tartalmazó baromfitestek után jár a visszatérítés.

32 Panasz sikertelen benyújtását követően a Doux Geflügel keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság előtt a 2001. március 30-i határozat, valamint a panaszra vonatkozó 2001. június 15-i határozat ellen. A felek közötti jogvita tárgya az volt, hogy a Doux Geflügel jogosult-e az export-visszatérítésre a 331 019,74 kg súlyú fennmaradó részmennyiség tekintetében.

33 Ilyen körülmények között a Finanzgericht Hamburg úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"Maradéktalanul meg kell-e tisztítani a [KN] 0207 12 10 vámtarifaalszáma alá tartozó csirkéket, vagy a gépi tisztítási eljárást követően a hasított testhez még néhány kis evezőtoll, toll, tollvég és pihe is tapadhat?"

A C-326/10. sz. ügy

34 A Gebr. Stolle az illetékes vámhivatal előtt 2000. október 20-án benyújtott kiviteli nyilatkozattal a közös piacszervezés visszatérítései céljából használt nómenklatúra 0207 12 90 9990 termékkódja alá tartozó 405 karton csirke Oroszországba irányuló exportját jelentette be, és az után export-visszatérítést kért.

35 A vámkezelés során az illetékes vámhivatal kétkartonnyi, tíz-tíz baromfitestet tartalmazó mintát - köztük egykartonnyi tartalékmintát - vett, és azt megküldte az Oberfinanzdirektion Hamburg keretében működő Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstaltnak, amely ezt követően megállapította, hogy a megvizsgált tíz baromfitest közül egy nem sorolható be az említett kód alá, mert - e további belső szerveket tartalmazó - csirke esetében a légcsövet nem választották el a nyaktól.

36 A Hauptzollamt Hamburg-Jonas a 2001. július 25-i részben elutasító határozattal 543,20 kg - az összsúly 9,58%-ának megfelelő -részmennyiség tekintetében megtagadta a Gebr. Stolléval szemben az exportvisszatérítést. A Gebr. Stolléval szemben továbbá 73,33 euró összegű bírságot is kiszabott.

37 Panasz sikertelen benyújtását követően a Gebr. Stolle 2008. május 7-én keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság előtt e határozat, valamint a panaszra vonatkozó 2008. április 10-i határozat ellen.

38 Ilyen körülmények között a Finanzgericht Hamburg úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Akkor is a közös piacszervezés visszatérítései céljából használt nómenklatúra 0207 12 90 9990 termékkódja alá tartozik-e a hasított baromfitest, ha az e termékkód szerint megengedett belsőségen a baromfi valamely nem megengedett része rajta marad?

2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: azon kérdés vámhivatali vizsgálata során, hogy az exportált termékek megfelelnek-e a közös piacszervezés visszatérítései céljából használt nómenklatúra kiviteli nyilatkozatban feltüntetett kódjának, kell-e tűréshatárt biztosítani olyan értelemben, hogy egyetlen szabálytalanság nem befolyásolja hátrányosan a visszatérítést?"

39 A Bíróság elnöke 2010. szeptember 23-i végzésével a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélethozatal céljából egyesítette a C-323/10, C-324/10., C-325/10. és C-326/10. sz. ügyeket.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

A C-323/10. sz. ügy

40 Ebben az ügyben a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2091/2005 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 vámtarifaalszámot akként kell-e értelmezni, hogy az ezen vámtarifaalszám alá tartozó baromfitestnek teljesen bontottnak kell lennie, így tarifális besorolása szempontjából hátrányos, ha például a belek egy része vagy a légcső még a hasított testen marad a gépi zsigerelési eljárást követően.

41 A 0207 12 90 vámtarifaalszám az alábbi termékekre vonatkozik: nem darabolt, fagyasztott, a Gallus domesticus fajba tartozó, tisztított, bontott szárnyas, fej, láb, nyak, szív, máj, és zúza nélkül, ún. "65%-os csirke".

42 Mivel a "bontott" fogalmának meghatározása nem szerepel a 3846/87 rendeletben, a 2777/75 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően a KN értelmezésének általános és alkalmazásának különös szabályaira kell utalni.

43 A KN 1. általános értelmezési szabálya értelmében, amely a KN első része I. szakaszának A. fejezetében található, az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni.

44 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az áruk kombinált nómenklaturába történő tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C-142/06. sz. Olicom-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6675. o.] 16. pontját és a C-370/08. sz. Data I/O ügyben 2010. május 20-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 29. pontját).

45 Egyebekben a harmonizált rendszer Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzései hasznos elemeket tartalmaznak a KN értelmezéséhez. Ugyanez vonatkozik a KN-hez kapcsolódó, a Bizottság által kidolgozott magyarázó megjegyzésekre (lásd különösen a C-379/02. sz. Imexpo Trading ügyben 2004. október 7-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-9273. o.] 16. pontját).

46 A KN 0207 11 90 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzésnek, amely, a 0207 12 90 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés szerint értelemszerűen alkalmazandó ezen utóbbira, szövegezése az alábbi: "ide a sütésre kész csirke tartozik, amely tisztított, fej és láb nélküli és teljesen bontott".

47 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy az említett megjegyzés német változatának szövege eltér ugyanezen megjegyzés francia és angol változatától a "bontott" fogalom meghatározása tekintetében. Közelebbről, míg a francia és angol változat kimondja, hogy valamely baromfitest 0207 12 90 vámtarifaalszám alá történő besorolásához e baromfitestnek "teljesen bontottnak" ["complètement vidée"] kell lennie, a német változat annyit mond ki, hogy valamennyi belsőséget el kell távolítani ("sämtliche Innereien entfernt sind"). Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság szerint felmerül az a kérdés, hogy az említett megjegyzések német változata vajon hűen adja-e vissza az európai jogalkotó szándékát.

48 Az alapeljárás felperesei szerint a "sämtliche" (valamennyi) szónak az említett megjegyzés német változatában történő alkalmazása mindössze azt jelenti, hogy valamennyi belső szervet el kell távolítani, miáltal semmilyen egész szerv nem maradhat a hasított testben, így belsőségmaradványok kivételesen jelen lehetnek, anélkül hogy ez hátrányosan befolyásolná a 0207 12 90 vámtarifaalszám alá történő besorolásukat. Ezenkívül e megjegyzés megfogalmazásából és különösen a [francia változatban szereplő] "notamment" [különösen] szó használatából az következik, hogy az nem kimerítő jellegű, és csupán példákat kíván felsorolni.

49 E tekintetben meg kell állapítani, hogy e változat francia és angol változathoz képest fennálló nyelvi eltérései nem teszik lehetővé a felhasznált változat 0207 12 90 vámtarifaalszáma alatt szereplő "bontott" fogalmának eltérő értelmezését. Noha a "sämtliche Innereien entfernt sind" szókapcsolat németül nem tekinthető a "complètement vidés" francia és a "completely drawn" angol változat [magyarul:"teljesen bontott"] szó szerinti fordításának, a német változatban foglalt azon pontosítás jelentése, mely szerint minden, a 0207 12 90 vámtarifaalszám alá tartozó testből el kell távolítani a szerveket, valójában nem különbözik a francia és angol változat jelentésétől, melyek értelmében a testnek teljesen bontottnak kell lennie.

50 Ami az említett vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzésben [a francia változatban] szereplő "notamment" [különösen] kifejezést illeti, noha ezáltal e megjegyzés nem mutat kimerítő jelleget, nem állapítható meg, hogy az hallgatólagosan utalna azon árukra, amelyek jellemzői ellentétesek az említett megjegyzésben kifejezetten említett árukkal, anélkül hogy levonna e megjegyzés értelmezési értékéből.

51 Az alapeljárás felperesei továbbá a KN értelmezése céljából a KN első része I. szakaszának A. fejezetében található 2. általános szabály a) pontjának alkalmazására hivatkoznak, amelynek értelmében egy adott vámtarifaszám alá tartozó valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel, lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a belsőségmaradványok jelenléte nem befolyásolja hátrányosan valamely hasított test 0207 12 90 vámtarifaalszám alá történő besorolását.

52 E vonatkozásban meg kell állapítani elöljáróban, hogy e szabály vonatkozásában a Vámigazgatások Világszervezete nómenklatúrájának értelmezésére kidolgozott általános szabályok keretében tett kommentár pontosítja, hogy az említett szabály főszabály szerint nem alkalmazandó az I-VI. szakasz, azaz az 1-38. fejezet alá tartozó termékek tekintetében.

53 Noha a Bíróság természetesen elismerte a C-318/90. sz. Boehringer Mannheim ügyben 1992. június 3-án hozott ítélet (EBHT 1992., I-3495. o.) 18. pontjában és a C-290/97. sz. Bruner-ügyben 1998. december 10-én hozott ítélet (EBHT 1998., I-8333. o.) 30. pontjában, hogy a "főszabály szerint nem" szavak nem teszik lehetővé e szabálynak az e fejezetekben szereplő vámtarifaszámok tekintetében történő alkalmazásának teljes kizárását, mindazonáltal pontosította, hogy e szabály tárgya az, hogy, elvonatkoztatva a kizárólag az áruk bemutatásában megmutatkozó különbségektől, lehetővé tegye két, egymáshoz rendkívüli módon hasonló, a fogyasztó nézőpontjából már-már azonos termék azonosként való kezelését (a fent hivatkozott Bruner-ügyben hozott ítélet 32. pontja). Márpedig az olyan baromfitest, amelyből minden belsőséget eltávolítottak, miáltal az teljesen bontott, lényegében, a fogyasztó nézőpontjából nem azonos az olyan hasított testtel, amelyben a belsőségmaradványok a zsigerelési eljárást követően még jelen vannak.

54 E tekintetben meg kell jegyezni különösen, hogy a 0207 12 90 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés, mind francia és angol változatában, mind német változatában, különösen a sütésre kész csirkékre vonatkozik. Amint azt a Bizottság megjegyzi, a sütésre kész csirkéket jellemzően úgy bontják, hogy sütésre kész állapotukhoz nem igényelnek semmilyen zsigerelési eljárást a fogyasztó részéről.

55 Mindenesetre, és tekintettel arra, hogy az említett megjegyzés szövege kifejezetten pontosítja, hogy egy hasított testnek a 0207 12 90 vámtarifaalszám alá történő besorolásához az szükséges, hogy valamennyi belsőséget eltávolítsák, az alapeljárás felperesei nem bizonyították olyan különleges körülmények fennállását, amelyek a jelen ügyben igazolnák ezen általános szabály alkalmazását.

56 Végezetül az alapeljárás felpereseinek azon érvével kapcsolatban, mely szerint egy baromfitestnek a KN 0207 12 90 vámtarifaalszáma alá néhány szervmaradvány jelenlétével indokolt be nem sorolása ellentétes az arányosság elvével, mivel az nem csupán az export-visszatérítés nyújtásának részleges megtagadását eredményezi, de ahhoz bírság is társul, elegendő annyit megállapítani, hogy az áruk besorolásának kérdése megelőzi a besorolás be nem tartásából eredő esetleges pénzügyi következmények arányosságának kérdését. Az ezen utóbbi kérdésre adandó válasz tehát nem határozza meg az első kérdésre adandó választ.

57 A fenti megfontolások fényében a C-323/10. sz. ügyben előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2091/2005 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy az ezen vámtarifaalszám alá tartozó baromfitestnek teljesen bontottnak kell lennie, így tarifális besorolása szempontjából hátrányos, ha a belek egy része vagy például a légcső még rajta maradt a hasított testen a gépi zsigerelési eljárást követően.

A C-324/10. sz. ügy

- A C-324/10. sz. ügyben előterjesztett első kérdésről

58 Ebben az ügyben a kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt arra keres választ, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 9990 termékkódot akként kell-e értelmezni, hogy a kód alatt szereplő "szabálytalan összetétel" kifejezés egy hasított testben az ott megjelölt belsőségek, nevezetesen a nyak, szív, máj és zúza közül - egyesével vagy többszörösen - összesen legfeljebb négy jelenlétét teszi lehetővé.

59 A 0207 12 90 9990 termékkód az alábbi termékekre vonatkozik: a Gallus domesticus fajba tartozó, tisztított és bontott szárnyasok, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, szabálytalan összetételben.

60 Ezt a termékkódot a baromfihús-ágazatban a 2580/98 rendelet illesztette be a 3846/87 rendelet I. mellékletébe - az előbbi rendelet második preambulumbekezdése szerint -, hogy az export-visszatérítési nómenklatúrába felvegye a piacon megjelent, az ún. "65-os" csirkén, valamint az ún. "70%-os" csirkén kívüli szolgáltatásokat.

61 E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy a 0207 12 90 vámtarifaalszámvám alá tartozó ún. "65%-os" csirkéket belsőség nélkül kínálják eladásra. Ami a 0207 12 10 vámtarifaalszám alá tartozó ún. "70%os" csirkéket illeti, a 0207 11 30 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzésből következik, amely a 0207 12 90 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés szerint értelemszerűen alkalmazandó ezen utóbbira is, hogy a zsigerelési eljárást követően, amelynek során a testtől elválasztják valamennyi belsőséget, a szívet, a májat és a zúzát visszahelyezik a test belsejébe.

62 Vagyis a 0207 12 90 9990 termékkód alá tartozó csirkék abban különböznek a 0207 12 10 vámtarifaalszám alá tartozó csirkéktől, hogy az előbbiekben a nyak, a szív, a máj és a zúza "szabálytalan összetételben" lehet jelen.

63 Meg kell állapítani, hogy sem a 3846/87 rendelet, sem a 0207 12 90 9990 termékkód vagy az ahhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzések nem tartalmazzák a "szabálytalan összetétel" fogalmának meghatározását.

64 A kérdést előterjesztő bíróság és az alapeljárás felperesei szerint, tekintettel ezen termékkód keletkezésére és a 2580/98 rendelet második preambumbekezdésére, e fogalomnak le kell fednie azon hasított testeket is, amelyek a megjelöltek közül négynél több belsőséget tartalmaznak egyesével vagy többszörösen. Megjegyzik továbbá, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság 1998. október 14-i 661. ülésén az export-visszatérítés nómenklatúrának a 0207 1290 9990 termékkód beillesztésével történő módosítását javasolta annak elkerülése céljából, hogy semmilyen visszatérítés ne járjon az olyan áruk után, amelyek belsőségeinek összetétele az előállítási eljárás hiányosságai folytán enyhe szabálytalanságot mutat. Tekintettel arra, hogy az, ha a hasított testben négynél több belsőség található, ilyen jellegű hiányosságokból is adódhat, ezt az esetet a szóban forgó termékkódnak ugyancsak le kell fednie. A 0207 12 90 9990 termékkód tehát "más figyelembe vehető vámtarifaszámnak" tekinthető, amely nyitva áll az olyan termékek előtt, amelyek, tekintettel a testben lévő belsőségekre, nem sorolhatók be a 0207 12 10 vámtarifaalszám (70%-os csirke) és a 0207 12 90 vámtarifaalszám (65%-os csirke) alatt leírt bemutatási formák egyike alá sem.

65 Ezzel szemben a Hauptzollamt Hamburg-Jonas a 0207 12 90 9990 termékkódot nem tartja "más figyelembe vehető vámtarifaszámnak". Amint az a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság 1998. november 17-i 662. ülésén pontosításra került, e termékkód bevezetése nem vezet új áru-vámtarifaszám létrehozásához. Következésképen a szabálytalan összetételnek, amelyet e termékkód említ, az ún. "65%-os" csirkét az ún. "70%-os" csirkétől megkülönböztető 5%-os határban kell elhelyezkednie, ami nélkül a súlyarány nem maradna természetes.

66 A Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság 661. és 662. ülésén megfogalmazott pontosításokkal kapcsolatban az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy sem az egyéni állásfoglalások, sem a tagállamok közös nyilatkozatai nem használhatók egy közösségi jogi aktus értelmezéséhez, ha annak szövegében, a jelen esethez hasonlóan, nincs hivatkozás a nyilatkozat tartalmára, és így e nyilatkozatoknak nincs jogi jelentőségük (lásd különösen a 143/83. sz., Bizottság kontra Dánia ügyben 1985. január 30-án hozott ítélet [EBHT 1985., 427. o.] 13. pontját és a C-292/89. sz. Antonissen-ügyben 1991. február 26-án hozott ítélet [EBHT 1991., I-745. o.] 18. pontját).

67 Mivel a 3846/87 rendelet nem tartalmazza a "szabálytalan összetétel" fogalmának meghatározását, annak értelmezése során azon export-visszatérítési rendszer általános szerkezetét és célkitűzéseit kell figyelembe venni, amelybe illeszkedik.

68 E vonatkozásban meg kell állapítani, hogy a baromfihús-export keretében a 0207 12 10 9900., 0207 12 90 9190. és 0207 12 90 9990 termékkódok alá tartozó termékek tekintetében az export-visszatérítés iránti jog összege az exportált hasított testek összsúlyának függvényében kerül meghatározásra. Az összsúlyon alapuló visszatérítési rendszer hatékony érvényesülésének biztosítása és az abból eredő visszaélés elkerülése érdekében, hogy a hasított testekhez rendszeresen több mint négy belsőséget tegyenek hozzá, ily módon növelve mesterségesen az exportált hasított testek utáni visszatérítés referenciasúlyát, a "szabálytalan összetétel" fogalmát akként kell értelmezni, hogy a 0207 12 90 9990 termékkóddal megjelölt belsőségek véletlenszerűen előfordulhatnak duplán vagy több példányban a hasított testben, feltéve hogy a darabszám nem haladja meg a négyet, noha sem a 2580/98 rendelet szövege, sem preambulumbekezdései nem pontosítják, hogy az európai jogalkotó a 0207 12 90 9990 termékkód tekintetében előírta volna a szabálytalan összetételű hasított testhez hozzáadott belsőségek legkisebb vagy legnagyobb mennyiségét.

69 A C-324/10. sz. ügyben előterjesztett első kérdésre azt a választ kell tehát adni, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 9990 termékkódot akként kell értelmezni, hogy a "szabálytalan összetétel" kifejezés egy hasított testben az ott megjelölt belsőségek közül - egyesével vagy többszörösen - összesen legfeljebb négy jelenlétét teszi lehetővé.

- A C-324/10. sz. ügyben előterjesztett második kérdésről

70 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ az első kérdésre adott igenlő válasz esetén, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 10 vámtarifaalszámot akként kell-e értelmezni, hogy ezen vámtarifaalszám alá tartozik az olyan baromfitest, amelyben az e vámtarifaalszámban említett belsőségek közül valamelyik több példányban van jelen.

71 E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy a 0207 12 10 vámtarifaalszám az alábbi termékekre vonatkozik: nem darabolt, fagyasztott, a Gallus domesticus fajba tartozó tisztított, bontott szárnyas, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal, zúzával, ún. "70%-os csirke".

72 Amint az a jelen ítélet 62. pontjában megállapítást nyert, a 0207 12 10 vámtarifaalszám alá tartozó csirkék abban különböznek a 0207 12 90 9990 termékkód alá tartozó csirkéktől, hogy az előzőekben valamennyi belsőségtől megtisztító zsigerelési eljárást követően az ezen vámtarifaalszám alatt megjelölt belsőségből egy-egy nyak, szív, máj és zúza lehet jelen, míg az utóbbiakban e belsőségek "szabálytalan összetételben" lehetnek jelen.

73 Következésképpen a 0207 12 10 vámtarifaalszám alá csak azok a baromfitestek tartozhatnak, amelyek a megjelölt belsőségekből, vagyis nyak, szív, máj és zúza, kizárólag egy-egy darabot tartalmaznak.

74 A C-324/10. sz. ügyben előterjesztett második kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 10 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy nem tartozik ezen vámtarifaalszám alá az olyan baromfitest, amelyben az e vámtarifaalszám alatt megjelölt belsőségek, vagyis a nyak, a szív, a máj és a zúza, közül valamelyik több példányban van jelen.

A C-325/10. sz. ügy

75 Ebben az ügyben a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 10 vámtarifaalszámot akként kell-e értelmezni, hogy ezen vámtarifaalszám alá tartozik az olyan baromfitest, amelyhez a gépi tisztítási eljárást követően még néhány kis evezőtoll, toll, tollvég és pihe is tapad.

76 Amint az a jelen ítélet 71. pontjában megállapítást nyert, a 0207 12 10 vámtarifaalszám az alábbi termékekre vonatkozik: nem darabolt, fagyasztott, a Gallus domesticus fajba tartozó tisztított, bontott szárnyas, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal, zúzával, ún. "70%-os csirke".

77 Mivel a "tisztított" fogalmának meghatározása nem szerepel a 3846/87 rendeletben, a 2777/75 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően a KN értelmezésének általános és alkalmazásának különös szabályaira kell utalni.

78 Tekintettel a jelen ítélet 44. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatra, az áruk objektív jellemzőit és tulajdonságait kell megvizsgálni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok megjegyzései meghatározzák.

79 E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy a 0207 11 30 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés értelmében, amely a 0207 12 10 vámtarifaalszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés szerint ezen utóbbira értelemszerűen alkalmazandó, e vámtarifaszám alá tartozik különösen: "a sütésre kész csirke, amely tisztított [...]". Következésképpen a szóban forgó hasított testek tarifális besorolása céljából azt kell meghatározni, hogy néhány kis evezőtoll, toll, tollvég és pihe jelenléte befolyásolhatja-e a "sütésre kész" csirke jellemzőjét.

80 A kérdést előterjesztő bíróság, az alapeljárás felperesei és a Bizottság e tekintetben a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló, 1991. június 5-i 1538/91/EGK bizottsági rendelet (HL L 143., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 272. o.) 6. és 7. cikkében meghatározott minőségi követelményekre hivatkozik.

81 E rendelet 6. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének megfelelően néhány kis toll, tolltok és pihe jelenléte a mellen, a lábon, a faron, a lábízületeken és a szárnyvégeken a tisztítási eljárást követően nem akadályozza, hogy egy hasított testet az A árukategóriába soroljanak be a közösségi piacon való forgalmazása céljából. Ezen túlmenően a B kategóriába tartozó csirkék ugyancsak forgalmazhatók, ám az említett rendelet 7. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ezek tekintetében alkalmazandó normák kevésbé szigorúak, mint az A kategóriába tartozó csirkék esetében. Nem lenne tehát logikus az export-visszatérítés nyújtásának az Európai Unióban és harmadik országokban bármiféle korlátozás nélkül forgalomba hozható hasított testek tekintetében amiatt történő megtagadása, hogy az áru nem tartozik az export-visszatérítési nómenklatúra valamely termékkódja alá.

82 Ezzel szemben a Hauptzollamt Hamburg-Jonas álláspontja szerint az 1538/91 rendelet nem alkalmazható az Unión kívüli exportra szánt baromfihús tekintetében, és rendelkezései a termékek tarifális minősítése vagy a tarifális jog értelmezése vonatkozásában nem irányadók. E rendelkezéseket a visszatérítési jog keretében kizárólag egészségügyileg megfelelő, a jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség értékelése során kell figyelembe venni.

83 Az 1538/91 rendeletnek egy, a jelen ügyhöz hasonló ügy tekintetében történő alkalmazását illetően elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az említett rendelet célja az 1906/90 rendelet végrehajtási szabályainak meghatározása, amely rendelet az 1. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében kifejezetten akként rendelkezik, hogy az nem vonatkozik a Közösségen kívüli exportra szánt baromfihúsra.

84 Mindazonáltal a Bíróság úgy ítélte meg a fent hivatkozott Nowaco Germany ügyben hozott ítéletének 39. pontjában, hogy az olyan termékek "egészségügyileg megfelelő, a jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségének" megállapítása során, amelyek után export-visszatérítést igényeltek, is alkalmazni kell az 1538/91 rendeletnek a baromfihús közösségi piacon történő forgalmazása tekintetében a minőséggel szemben támasztott minimumkövetelményeit és a tűréshatárt megállapító rendelkezéseit, különösen a rendelet 6. és 7. cikkét.

85 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a termék egészségügyileg megfelelő, a jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségének a 800/1999 rendelet 21. cikkének (1) bekezdése által előírt követelménye, valamint valamely terméknek a 3846/87 rendelet által előírt export-visszatérítési nómenklatúra szerinti vámtarifaszám alá való besorolása általánosságban az export-visszatérítés nyújtásához előírt két, lényegileg különböző feltételnek tekinthető.

86 A jelen ügyben mindazonáltal meg kell állapítani, hogy az említett feltételek, nevezetesen egyrészt a 0207 12 10 vámtarifaalszámmal érintett sütésre kész tisztított csirkének való minősítés, másrészt az egészségügyileg megfelelő, a jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség követelménye azonos irányt követnek.

87 Ennélfogva a C-325/10. sz. ügyben előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 10 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy az export-visszatérítés céljából történő besorolás tekintetében ezen vámtarifaalszám alá tartozik az olyan baromfitest, amelyhez a gépi tisztítási eljárást követően még néhány kis evezőtoll, toll, tollvég és pihe is tapad, amennyiben e tollmaradványok összeegyeztethetők a sütésre kész csirke jellemzővel, valamint az egészségügyileg megfelelő, a jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőséggel.

A C-326/10. sz. ügy

- A C-326/10. sz. ügyben előterjesztett első kérdésről

88 Az ezen ügyben előterjesztett első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 9990 termékkódot akként kell-e értelmezni, hogy az alá tartozik az olyan baromfitest, amelyben az e termékkód szerint megengedett belsőségen, a jelen esetben a nyakon valamely nem megengedett belsőség, a jelen esetben a légcső rajta maradt.

89 E kérdés megválaszolása céljából a jelen ítélet 44. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatra tekintettel az áruk objektív jellemzőit és tulajdonságait kell megvizsgálni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok megjegyzései meghatározzák.

90 A 0207 12 90 9990 termékkód az alábbi termékekre vonatkozik: a Gallus domesticus fajba tartozó, tisztított és bontott szárnyasok, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, szabálytalan összetételben.

91 Következésképpen magának e termékkódnak a szövegezéséből következik, hogy az alá nem sorolható be olyan csirketest, amely az említett termékkód által kifejezetten megjelölteken kívül egyéb belsőségeket is tartalmaz. Közelebbről a "[...] bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, szabálytalan összetételben" megfogalmazás kizárja, hogy egy másik szerv, így a légcső jelen legyen valamely, a 0207 12 90 9990 termékkód alá tartozó áruban a megjelölt belsőségeken túl, vagy azok helyett.

92 Ami a kérdést előterjesztő bíróságnak, valamint az alapeljárás felpereseinek az 1538/91 rendeletben a baromfitestek tekintetében alkalmazandó minőségi követelményekkel kapcsolatban előírt tűréshatárra történő hivatkozását illeti, meg kell állapítani, hogy a rendelkezés, amelyre ezek utalnak, nevezetesen az 1538/91 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése kizárólag a zúzát és a szívet említi, és nem tartalmaz semmiféle pontosítást azon kérdés tekintetében, hogy a légcső még a nyakon maradhat-e.

93 Ennélfogva a C-326/10. sz. ügyben előterjesztett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 9990 termékkódot akként kell értelmezni, hogy nem tartozik e termékkód alá az olyan baromfitest, amelyben a légcső még a nyakon maradt.

- A C-326/10. sz. ügyben előterjesztett második kérdésről

94 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy azon kérdés vámhivatali vizsgálata során, hogy a kivitelre bemutatott áruk megfelelnek-e a kiviteli nyilatkozatban feltüntetett vámtarifaszámnak, kell-e tűréshatárt biztosítani olyan értelemben, hogy egy szabálytalanság nem befolyásolja hátrányosan a visszatérítést.

95 E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy a jelen ügyben az illetékes vámhivatal kétkartonnyi, tíz-tíz baromfitestet tartalmazó mintát vett, közülük egy kartont tartalékként. Az említett kartonok egyikének vizsgálata feltárta, hogy a hasított testek közül kilenc megfelelt a visszatérítési kérelemben bejelentett vámtarifaszámnak, egy pedig nem.

96 A kérdést előterjesztő bíróság és az alapeljárás felperesei szerint, tekintettel az export-visszatérítés összegének csökkentésére és a lehetséges bírságra, amely a 800/1999 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének alapján kiszabható, az áruk arra vonatkozó vizsgálatának, hogy megfelelnek-e a bejelentett vámtarifaszám előírásainak, reprezentatív mintán kell alapulnia, amely eset nem áll fenn, ha a vámhatóságok egyetlen mintára szorítkoznak, és egyetlen vizsgált áru bizonyul nem megfelelőnek.

97 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság és az alapeljárás felperesei az export-visszatérítésre jogosult vágott kicsontozott marhahús fizikai ellenőrzésével kapcsolatos minták gyűjtéséről szóló, 1997. december 10-i 2457/97/EK bizottsági rendeletre (HL L 340., 29. o.) hivatkoznak, amelyben a közösségi jogalkotó - álláspontjuk szerint - kifejezetten elismert az export-visszatérítésre vonatkozó jogban egy hibatartományt.

98 Az e rendelet hatálya alá tartozó árukkal kapcsolatban e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdése kötelezővé teszi a vámhatóság számára annak vizsgálatát, hogy az első kartonban található minden egyes kicsontozott marhahúsdarabot egyedileg csomagolták-e, és minden egyes csomag kizárólag egy húsdarabot tartalmaz-e, és hogy, amennyiben e feltételek nem teljesülnek, ugyanígy járjon el a tartalékminta tekintetében. E rendelkezés második albekezdése pontosítja, hogy amennyiben az összesen kétkartonnyi mennyiségben csak egyetlen olyan darab fordul elő, amelyet nem egyedileg csomagoltak, vagy amennyiben egyetlen olyan csomagolás van, amely egy húsdarabnál többet tartalmaz, a szállítmány nem tekintendő szabálytalannak, és jár a visszatérítés.

99 A kérdést előterjesztő bíróság és az alapeljárás felperesei elismerik, hogy az említett rendelet kizárólag az egyedileg csomagolt, vágott kicsontozott marhahúsra vonatkozik, de e rendelkezésekben az arányosság közösségi jog által kimondott és a jelen esetben alkalmazandó elvének kifejeződését látják. Álláspontjuk szerint az, hogy a tartalékmintát az alapügyben nem vizsgálták, nem érintheti hátrányosan a felpereseket.

100 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a Hauptzollamt Hamburg-Jonas által alkalmazott extrapolálást a 2913/92 rendelet 70. cikke (1) bekezdésének első albekezdése írja elő. E rendelkezésből az következik, hogy amennyiben a vizsgálat az ugyanazon nyilatkozatban foglalt áruknak csupán egy részét érinti, e vizsgálat eredményeit a nyilatkozatban szereplő összes árura alkalmazni kell.

101 Az egységes minőség e fikciója nemcsak a vámjogszabályok alapján végzett vizsgálatokra vonatkozik, mivel az említett 70. cikk azon általános vámjogi rendelkezések közé tartozik, amelyek a különleges szabályok sérelme nélkül alkalmazandók a visszatérítés tárgyát képező árukra vonatkozó valamennyi kiviteli nyilatkozatra (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Nowaco Germany ügyben hozott ítélet 47., 49. és 56. pontját).

102 A 2913/92 rendelet 70. cikke (1) bekezdése első albekezdésének alkalmazása releváns tehát az áruk jellegére vonatkozó, a vámhatóságok által annak biztosítása céljából végzett vizsgálathoz, hogy az exportra bejelentett áruk megfeleljenek a kiviteli nyilatkozatban feltüntetett vámtarifaszámnak.

103 Továbbá, ellentétben a 2457/97 rendelet rendelkezéseivel, amelyek a marhahúsra vonatkoznak, a baromfitestek ellenőrzésének körében nincs olyan rendelkezés, amely különleges reprezentatív kapcsolatot írna elő a nem megfelelő csirketestek száma és a vizsgált hasított testek száma között.

104 Mindenesetre a 2913/92 rendelet 70. cikke (1) bekezdésének alkalmazásából a kiviteli nyilatkozatban megjelölt vámtarifaszám ellenőrzése tekintetében eredő joghatás összeegyeztethető az arányosság elvével.

105 Mivel az export-visszatérítések rendszere nem kötelező nyilatkozatokon alapul, az exportőr - amikor saját elhatározásából úgy dönt, hogy igénybe kívánja venni - köteles a szükséges tájékoztatást megadni a visszatérítésre való jog és annak összege megállapításához. Az exportőr, amikor az export-visszatérítési eljárás keretében valamelyik terméket bejelenti, ezzel hallgatólagosan azt is kijelenti, hogy e termék az e visszatérítéshez szükséges összes feltételt teljesíti.

106 Ezen túlmenően a 2913/92 rendelet 70. cikke (1) bekezdésének második albekezdése rendelkezik azon lehetőségről, hogy a nyilatkozattevő személy kérheti az áru további vizsgálatát, ha úgy ítéli meg, hogy a a vámáru-nyilatkozatban szereplő áruk részleges vizsgálatának eredményei nem érvényesek a többi árura. Ez a rendelkezés tehát önmagában lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a részleges vizsgálat ne vezessen aránytalan következményekhez.

107 A fentiek fényében azt a választ kell adni a C-326/10. sz. ügyben előterjesztett második kérdésre, hogy azon kérdés vámhivatali vizsgálata során, hogy a kivitelre bemutatott áruk megfelelnek-e a kiviteli nyilatkozatban feltüntetett vámtarifaszámnak, a nyilatkozatban foglalt áruk csupán egy részét érintő vizsgálat eredményeit a 2913/92 rendelet 70. cikke (1) bekezdésének megfelelően a nyilatkozatban szereplő összes árura alkalmazni kell. Nem biztosítható hibahatár, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy valamely szabálytalanság nem befolyásolja hátrányosan a visszatérítést.

A költségekről

108 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A mezőgazdasági termékek 2006-ban érvényes export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló 3846/87/EGK rendelet nyilvánosságra hozataláról szóló, 2005. december 15-i 2091/2005/EK bizottsági rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy az ezen vámtarifaalszám alá tartozó baromfitestnek teljesen bontottnak kell lennie, így tarifális besorolása szempontjából hátrányos, ha a belek egy része vagy például a légcső még rajta maradt a hasított testen a gépi zsigerelési eljárást követően.

2) Az 1999. december 16-i 2765/1999/EK bizottsági rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 9990 termékkódot akként kell értelmezni, hogy a "szabálytalan összetétel" kifejezés egy hasított testben az ott megjelölt belsőségek közül - egyesével vagy többszörösen - összesen legfeljebb négy jelenlétét teszi lehetővé.

3) A 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 10 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy nem tartozik ezen vámtarifaalszám alá az olyan baromfitest, amelyben az e vámtarifaalszám alatt megjelölt belsőségek, vagyis a nyak, szív, máj és zúza közül valamelyik több példányban van jelen.

4) A 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 10 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy az export-visszatérítés céljából történő besorolás tekintetében ezen vámtarifaalszám alá tartozik az olyan baromfitest, amelyhez a gépi tisztítási eljárást követően még néhány kis evezőtoll, toll, tollvég és pihe is tapad, amennyiben e tollmaradványok összeegyeztethetők a sütésre kész csirke jellemzővel, valamint az egészségügyileg megfelelő, a jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőséggel.

5) A 2765/1999 rendelettel módosított 3846/87 rendelet I. mellékletében foglalt 0207 12 90 9990 termékkódot akként kell értelmezni, hogy nem tartozik e termékkód alá az olyan baromfitest, amelyben a légcső még a nyakon maradt.

6) Azon kérdés vámhivatali vizsgálata során, hogy a bemutatott áruk megfelelnek-e a kiviteli nyilatkozatban feltüntetett vámtarifaszámnak, az ugyanazon nyilatkozatban foglalt áruk csupán egy részét érintő vizsgálat eredményeit, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 70. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a nyilatkozatban szereplő összes árura alkalmazni kell. Nem biztosítható tűréshatár, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy valamely szabálytalanság nem befolyásolja hátrányosan a visszatérítést.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.