32018R1832[1]

A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete (2018. november 5.) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1832 RENDELETE

(2018. november 5.)

a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Az (EU) 2017/1151 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1151 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) az 1. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) ugyanabba a XXI. melléklet 6. almellékletének 2.3.2. pontja szerinti »CO2-interpolációs tartományba« tartoznak;";

b) a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

"6.

»periodikusan regeneráló rendszer« : olyan kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezés (pl. katalitikus átalakító, részecskeszűrő), amely szabályos időközönként regenerálást igényel;"

c) a 11. és 12. pont helyébe a következő szöveg lép:

"11.

»kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű« : olyan, két különálló tüzelőanyag-tároló rendszerrel rendelkező jármű, amely tervezése alapján egyszerre csak az egyik tüzelőanyagot használja elsődlegesen;

12.

»kétfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű jármű« : olyan, kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű, amelynek a két tüzelőanyaga benzin (benzinüzem) és vagy LPG, földgáz/biometán, vagy hidrogén;"

d) a cikk a következő 33. ponttal egészül ki:

"33.

»tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű« : olyan jármű, melynek valamennyi meghajtóenergia-átalakítója belső égésű motor;";

e) a 38. pont helyébe a következő szöveg lép:

"38.

»névleges motorteljesítmény« (Prated) : a motor vagy elektromos motor legnagyobb hasznos teljesítménye kW-ban a XX. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően mérve;";

f) a 45-48. pont helyébe a következő szöveg lép:

"45.

»tüzelőanyag-tartály rendszer« : a tüzelőanyag tárolására szolgáló eszközök, beleértve a tüzelőanyag-tartályt, a tüzelőanyag-töltő csövet, a tanksapkát és a tüzelőanyag-szivattyút, amennyiben azt a tüzelőanyag-tartályba vagy a tüzelőanyag-tartályra szerelték fel;

46.

»áteresztési tényező« (PF) : adott időtartam alatti szénhidrogén veszteségek alapján meghatározott és a végleges párolgási kibocsátások meghatározására szolgáló tényező;

47.

»egyrétegű nem fém tartály« : egyetlen nem fém anyagrétegből álló tüzelőanyag-tartály, ideértve a fluorozott/szulfonált anyagokat;

48.

»többrétegű tartály« : legalább két különböző anyagréteg használatával kialakított tüzelőanyag-tartály, melyben a rétegek egyike a szénhidrogének számára áthatolhatatlan;".

2. A 3. cikk a következőképpen módosul:

1. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A kibocsátás és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében történő EK-típusjóváhagyás megszerzéséhez a gyártónak igazolnia kell, hogy a járművek a IIIA-VIII., XI., XIV., XVI., XX., XXI. és XXII. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárások szerint vizsgálva megfelelnek e rendelet követelményeinek. A gyártónak arról is gondoskodnia kell, hogy a referencia-tüzelőanyagok megfeleljenek a IX. mellékletben ismertetett specifikációknak."

2. A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(7) A XXI. mellékletben meghatározott 1. típusú vizsgálat esetében az LPG- vagy földgáz-/biometán-üzemű járműveknél az 1. típusú vizsgálat során meg kell vizsgálni az LPG vagy földgáz/biometán tüzelőanyag összetételének változását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 12. mellékletében a szennyező anyag-kibocsátás tekintetében előírtak szerint, a hasznos teljesítmény méréséhez használt tüzelőanyaggal, e rendelet XX. mellékletének megfelelően.

A mind benzinnel vagy LPG-vel, mind pedig földgázzal/biometánnal is üzemeltethető járműveket mindkét tüzelőanyaggal meg kell vizsgálni, és az LPG vagy földgáz/biometán tüzelőanyag használatával végzett vizsgálatok során a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 12. mellékletében előírtak szerint ellenőrizni kell azok összetételének változását, továbbá meg kell őket vizsgálni a hasznos teljesítmény méréséhez e rendelet XX. mellékletének megfelelően használt tüzelőanyaggal is."

3. A rendelet a következő 4a. cikkel egészül ki:

"4a. cikk

A tüzelőanyag- és/vagy elektromosenergia-fogyasztás nyomon követését szolgáló eszközök típusjóváhagyására vonatkozó előírások

A gyártó gondoskodik arról, hogy a következő M1 és N1 kategóriájú járműveket szereljék fel a jármű üzemeltetése érdekében felhasznált tüzelőanyag és/vagy elektromos energia mennyiségére vonatkozó adatok meghatározására, tárolására és rendelkezésre bocsátására szolgáló eszközzel:

1. a kizárólag ásványi dízellel, biodízellel, benzinnel, etanollal vagy ezek bármely kombinációjával meghajtott, tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek és nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (NOVC-HEV);

2. az elektromos árammal és az 1. pontban említett tüzelőanyagok bármelyikével meghajtott, külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (OVC-HEV).

A tüzelőanyag és/vagy elektromosenergia-fogyasztás ellenőrzését szolgáló eszköznek meg kell felelnie a XXII. mellékletben meghatározott előírásoknak."

4. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) a (11) bekezdés a következőképpen módosul:

a) a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A részletes dokumentációcsomagot a jóváhagyó hatóságnak azonosító számmal és keltezéssel kell ellátnia, és a jóváhagyás megadását követően legalább tíz évig meg kell őriznie.";

b) a szöveg a következő harmadik-hatodik albekezdéssel egészül ki:

"A gyártó kérelmére a jóváhagyó hatóság az új járműtípusok tekintetében elvégzi a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelését. Ebben az esetben a vonatkozó dokumentációt a típusjóváhagyási eljárás megkezdése előtt 2-12 hónappal be kell nyújtani a típusjóváhagyó hatósághoz.

A jóváhagyó hatóság a gyártó által szolgáltatott részletes dokumentációcsomag alapján elvégzi az előzetes értékelést az I. melléklet 3a. függelékének b) pontjában írtak szerint. A jóváhagyó hatóság az I. melléklet 3b. függelékében meghatározott módszertannal összhangban elvégzi az értékelést. A jóváhagyó hatóság kivételesen és kellően indokolt esetekben eltérhet ettől a módszertantól.

Az új járműtípusok kibocsátáscsökkentési segédstratégiájának előzetes értékelése 18 hónapig marad érvényben típusjóváhagyás céljára. Ez az időszak további 12 hónappal meghosszabbítható, ha a gyártó igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy nem vált elérhetővé a piacon olyan új technológia, amely megváltoztatná a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelését.

A típusjóváhagyó hatóságok szakértői csoportja (TAAEG) évente összeállítja a típusjóváhagyó hatóságok által nem elfogadhatónak tekintett kibocsátáscsökkentési segédstratégiák listáját, és azt a Bizottság közzéteszi.";

b) a cikk szövege a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A gyártó benyújtja továbbá az e rendelet alapján a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz (»jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság«) a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó dokumentációcsomagot, amely tartalmazza a vizsgálatnak a II. melléklet B. részének 5.9. pontja szerinti lefolytatását lehetővé tevő szükséges információkat.".

5. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2)-(6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A használatban lévő járművek megfelelősége ellenőrzésének alkalmasnak kell lennie annak igazolására, hogy a kipufogógáz- és párolgási kibocsátásokat hatékony korlátozzák a jármű hasznos élettartama alatt, a szokásos használati körülmények között.

(3) A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzését megfelelően karbantartott és használt járműveken kell elvégezni, összhangban a II. melléklet 1. függelékével, 15 000 km futásteljesítmény vagy 6 hónap, amelyik később letelik, és 100 000 km futásteljesítmény vagy 5 év között, amelyik hamarabb letelik. A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzését a párolgási kibocsátások tekintetében megfelelően karbantartott és használt járműveken kell elvégezni, összhangban a II. melléklet 1. függelékével, 30 000 km futásteljesítmény vagy 12 hónap, amelyik később letelik, és 100 000 km futásteljesítmény vagy 5 év között, amelyik hamarabb letelik.

A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó előírások az adott, használat közbeni megfelelőség szerinti családba tartozó járművekre vonatkozó utolsó megfelelőségi nyilatkozat vagy egyedi jóváhagyási bizonyítvány kiadásától számított 5 évig alkalmazandók.

(4) Nem kötelező a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzése, ha az adott, használat közbeni megfelelőség szerinti családban az előző évben az Unióban értékesített járművek száma nem érte el az 5 000 darabot. Az ilyen családok tekintetében a gyártónak jelentést kell beadnia a jóváhagyó hatósághoz a kibocsátással kapcsolatos garanciális és javítási igénybejelentésekről és a fedélzeti diagnosztika meghibásodásairól, e rendelet II. mellékletének 4.1. pontja szerint. Az ilyen, használat közbeni megfelelőség szerinti családok tekintetében is választható a II. melléklet szerinti vizsgálat.

(5) A gyártó és a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzését a II. melléklettel összhangban folytatja le.

(6) A jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a megfelelőség értékelését követően dönt arról, hogy a családot elutasítja-e a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó rendelkezések alapján, és a II. melléklettel összhangban jóváhagyja a gyártó által bemutatott korrekciós intézkedési tervet.";

b) a cikk a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha egy típusjóváhagyó hatóság megállapítja, hogy egy használat közbeni megfelelőség szerinti család nem felel meg a használatban lévő járművek megfelelősége ellenőrzésének, akkor a 2007/46/EK irányelv 30. cikkének (3) bekezdésével összhangban haladéktalanul értesíti a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot.

Az értesítés után és a 2007/46/EK irányelv 30. cikkének (6) bekezdésétől függően a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság tájékoztatja a gyártót, hogy egy használat közbeni megfelelőség szerinti család nem felel meg a használatban lévő járművek megfelelősége ellenőrzésének, és hogy a II. melléklet 6. és 7. pontjaiban meghatározott eljárásokra kerül sor.

Ha a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság arra a következtetésre jut, hogy nem lehet megállapodást elérni azzal a típusjóváhagyó hatósággal, amelyik megállapította, hogy a használat közbeni megfelelőség szerinti család nem felel meg a használatban lévő járművek megfelelősége ellenőrzésének, akkor el kell indítani a 2007/46/EK irányelv 30. cikkének (6) bekezdésében előírt eljárást.

(8) A II. melléklet B. része szerint jóváhagyott járműtípusokra az (1)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenően a következők alkalmazandók:

a) a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése szerinti többlépcsős típusjóváhagyásra benyújtott járművek esetében a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzésére a többlépcsős jóváhagyás e rendelet II. melléklete B. részének 5.10.6. pontjában meghatározott szabályai szerint kerül sor;

b) e cikk rendelkezési nem vonatkoznak a 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 5.2. és 5.5. pontjaiban meghatározott páncélozott járművekre, halottszállító kocsikra és a kerekes székkel használható járművekre. A 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 5. pontja szerinti minden egyéb különleges rendeltetésű jármű tekintetében a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzésére a többlépcsős jóváhagyás e rendelet II. mellékletének B. részében meghatározott szabályai szerint kerül sor."

6. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"2019. szeptember 1-jétől a nemzeti hatóságok a kibocsátásokkal és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos indokkal megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását az olyan új járműtípusokra, amelyek nem felelnek meg a VI. mellékletnek. 2019. augusztus 31-ig a gyártó kérésére az ENSZ EGB 83. sz. előírásának 7. mellékletében megállapított párolgásikibocsátás-vizsgálati eljárást vagy a 692/2008/EK rendelet VI. mellékletében megállapított párolgásikibocsátás-vizsgálati eljárást is lehet alkalmazni az e rendelet szerinti típusjóváhagyás céljára.";

b) a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A párolgási kibocsátások tekintetében a 692/2008/EK rendelet VI. mellékletében meghatározott eljárás szerint jóváhagyott járművek kivételével, a nemzeti hatóságok 2019. szeptember 1-jétől megtiltják az olyan új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg e rendelet VI. mellékletének.";

c) a (4) bekezdés d) és e) pontját el kell hagyni;

d) az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) A 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 3.1.4. pontjában meghatározott kiterjesztési szabályokat teljesítő WLTP interpolációs családba tartozó járművek esetében a 692/2008/EK rendelet III. melléklete 3.13. pontjának megfelelően végrehajtott eljárásokat a jóváhagyó hatóság a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott dátumoktól számított három évig elfogadja az e rendelet XXI. melléklete 6. almelléklete 1. függeléke követelményeinek teljesítése céljából;"

ii. a c) pont a következő szöveggel egészül ki:

"E pont alkalmazásában, a 692/2008/EK rendelettel összhangban végzett és lefolytatott vizsgálati eredmények használatának lehetősége csak azokra a járművekre alkalmazható, amelyek a 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 3.3.1. pontjában meghatározott kiterjesztési szabályokat teljesítő WLTP interpolációs családba tartoznak"

e) a cikk a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A II. melléklet B. részét a 2019. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló, az M1 kategóriába, az M2 kategóriába és az N1 kategória I. osztályába tartozó, valamint a 2019. szeptember 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló, az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművekre kell alkalmazni. Valamennyi, 2019. szeptember 1-je után nyilvántartásba vett és az M1 kategóriába, az M2 kategóriába és az N1 kategória I. osztályába tartozó, valamint 2020. szeptember 1-je után nyilvántartásba vett és az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó jármű esetében is alkalmazni kell. Minden más esetben a II. melléklet A. része alkalmazandó.

(9) A 4a. cikkben említett M1 kategóriájú és az N1 kategóriájú I. osztályba tartozó járművek esetében 2020. január 1-jétől, a 4a. cikkben említett N1 kategóriájú II. és III. osztályba tartozó járművek esetében pedig 2021. január 1-jétől a nemzeti hatóságok a kibocsátásokkal és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos indokkal megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását az olyan új járműtípusokra, amelyek nem felelnek meg a 4a. cikkben meghatározott követelményeknek.

A 4a. cikkben említett M1 kategóriájú és az N1 kategóriájú I. osztályba tartozó járművek esetében 2021. január 1-jétől, a 4a. cikkben említett N1 kategóriájú II. és III. osztályba tartozó járművek esetében pedig 2022. január 1-jétől a nemzeti hatóságok megtiltják az említett cikknek meg nem felelő új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

(10) 2019. szeptember 1-jétől a nemzeti hatóságok megtiltják az olyan új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2018/1832 bizottsági rendelettel ( *1 ) módosított 2007/46/EK irányelv IX. mellékletében meghatározott követelményeknek.

Valamennyi, 2019. január 1. és augusztus 31. között megadott típusjóváhagyással rendelkező és ugyanezen időszakban nyilvántartásba vett jármű esetében, amennyiben a megfelelőségi nyilatkozat még nem tartalmazza az (EU) 2018/1832 rendelettel módosított 2007/46/EK irányelv IX. mellékletében felsorolt információkat, a gyártó ezeket az információkat akkreditált laboratórium vagy műszaki szolgálat kérésére a II. melléklet szerinti vizsgálat céljából 5 munkanapon belül díjmentesen hozzáférhetővé teszi.

(11) A 4a. cikk követelményei nem vonatkoznak a kis sorozatú gyártók számára megadott típusjóváhagyásokra.

7. A 18bis cikket el kell hagyni.

8. Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

9. A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

10. A IIIA. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

11. Az V. mellékletben a 2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.3. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművekre (VL) vonatkozó kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. Ha alacsony (VL) érték nem létezik, akkor a VH kigurulási menetellenállást kell alkalmazni. A VL és a VH meghatározását a XXI. melléklet 4. almellékletének 4.2.1.1.2. pontja tartalmazza. Ehelyett a gyártó úgy is dönthet, hogy az interpolációs családba tartozó járműre vonatkozóan az ENSZ EGB 83. sz. előírása 4a. melléklete 7. függelékének rendelkezései szerint meghatározott kigurulási menetellenállást alkalmazza."

12. A VI. melléklet helyébe e rendelet IV. melléklete lép.

13. A VII. melléklet a következőképpen módosul:

1. a 2.2. pontban található táblázatban a jelmagyarázatban a romlási tényező megjelölése "P"-ről "PN"-re módosul;

2. a 3.10. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.10. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművekre (VL) vonatkozó kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. Ha alacsony (VL) érték nem létezik, vagy a (VH) jármű teljes menetellenállása 80 km/h sebességnél nagyobb, mint 80 km/h sebesség mellett a VL teljes menetellenállás + 5 %, akkor a VH kigurulási menetellenállást kell alkalmazni. A VL és a VH meghatározását a XXI. melléklet 4. almellékletének 4.2.1.1.2. pontja tartalmazza."

14. A VIII. mellékletben a 3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.3. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművekre (VL) vonatkozó kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. Ha alacsony (VL) érték nem létezik, akkor a VH kigurulási menetellenállást kell alkalmazni. A VL és a VH meghatározását a XXI. melléklet 4. almellékletének 4.2.1.1.2. pontja tartalmazza. Ehelyett a gyártó úgy is dönthet, hogy az interpolációs családba tartozó járműre vonatkozóan az ENSZ EGB 83. sz. előírása 4a. melléklete 7. függelékének rendelkezései szerint meghatározott kigurulási menetellenállást alkalmazza. A fékpadot mindkét esetben úgy kell beállítani, hogy az szimulálja a jármű - 7 °C hőmérsékleten történő közúti üzemelését. Az ilyen beállítás alapulhat a - 7 °C hőmérséklet melletti kigurulási menetellenállási erőérték profil meghatározásán. Ehelyett a meghatározott menetellenállás kiigazítható a kigurulási idő 10 %-os csökkentésével. A műszaki szolgálat jóváhagyhatja a menetellenállás meghatározására szolgáló más módszerek használatát."

15. A IX. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

16. A XI. melléklet helyébe e rendelet VI. melléklete lép.

17. A XII. melléklet e rendelet VII. mellékletének megfelelően módosul.

18. A XIV. melléklet 1. függelékében "az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének 2.3.1. és 2.3.5. pontja" szöveg helyébe "az (EU) 2017/1151 végrehajtási rendelet I. mellékletének 2.3.1. és 2.3.4. pontja" szöveg lép.

19. A XVI. melléklet helyébe e rendelet VIII. melléklete lép.

20. A XXI. melléklet e rendelet IX. mellékletének megfelelően módosul.

21. A rendelet az e rendelet X. mellékletében meghatározott XXII. melléklettel egészül ki.

2. cikk

A 692/2008/EK rendelet módosítása

A 692/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 692/2008/EK rendelet 16a. cikkének első albekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) az e rendelet alapján megadott típusjóváhagyások kiterjesztései, amíg új követelmények nem válnak alkalmazhatóvá az új járművekre."

2. Az 1. melléklet 3. függeléke a következő 3.2.12.2.5.7. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.5.7. Áteresztési tényező (1): ...".

3. A XII. mellékletben a 4.4. pontot el kell hagyni.

3. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosításai

A 2007/46/EK irányelv I., III., VIII., IX. és XI. melléklete e rendelet XI. mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/1151 rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1. a szöveg a következő 1.1.3. ponttal egészül ki:

"1.1.3. A PB-gáz- és földgázüzemű járművek esetében azt a tüzelőanyagot kell használni, amelyet a gyártó a hasznos teljesítménynek az e rendelet XX. melléklete szerinti méréséhez választott. A választott tüzelőanyag jellemzőit az e rendelet I. mellékletének 3. függeléke szerinti adatközlő lapon kell megadni.";

2. a 2.3.1., a 2.3.2. és a 2.3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.3.1.

A kibocsátásszabályozó számítógéppel felszerelt járműnek rendelkeznie kell a gyártó által nem engedélyezett módosításokat megakadályozó funkciókkal. A gyártónak engedélyeznie kell a módosításokat abban az esetben, ha azok a jármű diagnosztizálásához, szervizeléséhez, műszaki ellenőrzéséhez, feljavításához vagy javításához szükségesek. Az átprogramozható számítógépes kódoknak és működési paramétereknek védettnek kell lenniük az illetéktelen beavatkozással szemben, és legalább az ISO 15031-7:2013 szabvány rendelkezései által nyújtottnak megfelelő szintű védelmet kell biztosítaniuk. Minden kivehető kalibrálási memóriachipet tokozva, leplombált tartóban kell elhelyezni, vagy elektronikus algoritmusokkal kell védeni, és biztosítani kell, hogy ezeket csak speciális eszközökkel és különleges eljárásokkal lehessen kicserélni. Csak a kibocsátási kalibrációval vagy a járműlopás elleni védekezéssel közvetlenül kapcsolatos funkciók kaphatnak ilyen védelmet.

2.3.2.

Gondoskodni kell arról, hogy a motornak a számítógép által kódolt üzemi paramétereit csak speciális eszközökkel és eljárásokkal lehessen megváltoztatni (pl. forrasztott vagy zárt számítógép-alkatrészeket, illetve plombált (vagy forrasztott) gépházat kell használni).

2.3.3.

A gyártó kérésére a jóváhagyó hatóság mentességet adhat a 2.3.1. és a 2.3.2. pont követelményei alól olyan járművek esetében, amelyeknél valószínűleg nem szükséges ilyen védelem. A mentesség elbírálásakor a jóváhagyó hatóság által figyelembe veendő kritériumok magukban foglalják, többek között, a kereskedelmi forgalomban beszerezhető chipeket, a jármű nagyteljesítményű kapacitását, valamint a jármű tervezett eladási mennyiségét.";

3. a szöveg a következő 2.3.4., 2.3.5. és 2.3.6. ponttal egészül ki:

"2.3.4.

A programozható számítógépes kódrendszereket használó gyártóknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket az illetéktelen átprogramozás megakadályozása érdekében. Ezen intézkedések magukban foglalják a fejlett, manipulálás elleni védelmi stratégiákat és az olyan írásvédelmi funkciókat, amelyekhez a gyártó által kezelt külső számítógépen, elektronikusan lehet hozzáférni, és amelyekhez független gazdasági szereplők számára is hozzáférést kell biztosítani a XIV. melléklet 2.3.1. pontjában és 2.2. pontjában említett védelemmel. A manipulálás elleni védelem megfelelő szintjét nyújtó módszereket a jóváhagyó hatóságnak jóvá kell hagynia.

2.3.5.

Mechanikus tüzelőanyag-befecskendező szivattyúval felszerelt kompressziós gyújtású motor esetében a gyártóknak megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozniuk, hogy használat közben illetéktelenül meg lehessen változtatni a maximálisan betölthető tüzelőanyag-mennyiséget.

2.3.6.

A gyártóknak hatékonyan meg kell akadályozniuk a kilométer-számláló által jelzett értékeknek a fedélzeti hálózatban, az erőátviteli rendszer bármely vezérlőegységében, valamint adott esetben a táv-adatcserére szolgáló jeladó egységben történő átprogramozását. A gyártóknak szisztematikus manipulálás elleni stratégiákat és írásvédelmi funkciókat kell alkalmazniuk a kilométer-számláló által jelzett értékek sértetlenségének védelme érdekében. A manipulálás elleni védelem megfelelő szintjét nyújtó módszereket a jóváhagyó hatóságnak jóvá kell hagynia.";

4. a 2.4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.4.1. Az I.2.4. ábrán láthatók a jármű típusjóváhagyásához szükséges vizsgálatok. A konkrét vizsgálati eljárások leírása a II., IIIA., IV., V., VI., VII., VIII., XI., XVI., XX., XXI. és XXII. mellékletben található.

I.2.4. ábra

A típusjóváhagyásra és kiterjesztésekre vonatkozó vizsgálati követelmények alkalmazása

Járműkategória

Szikragyújtású motorral felszerelt járművek, ideértve a hibrid járműveket is (1) (2)

Kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek, ideértve a hibrid járműveket is

Tisztán elektromos járművek

Hidrogénalapú tüzelőanyag-cellával működő járművek

Egyfajta tüzelőanyag

Kétfajta tüzelőanyag (3)

Rugalmas tüzelőanyag-felhasználás (3)

Referencia-tüzelőanyag

Benzin

(E10)

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)

Földgáz/biometán

Hidrogén (ICE)

Benzin (E10)

Benzin (E10)

Benzin (E10)

Benzin (E10)

Dízel

(B7)

-

Hidrogén (tüzelőanyag-cella)

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)

Földgáz/biometán

Hidrogén (ICE) (4)

Etanol

(E85)

Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok

(1. típusú vizsgálat)

Igen

Igen

Igen

Igen (4)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

-

-

Részecsketömeg

(1. típusú vizsgálat)

Igen

-

-

-

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

-

-

PN

Igen

-

-

-

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

-

-

Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok, RDE (1A. típusú vizsgálat)

Igen

Igen

Igen

Igen (4)

Igen (mindkét tüzelőanyag)

Igen (mindkét tüzelőanyag)

Igen (mindkét tüzelőanyag)

Igen (mindkét tüzelőanyag)

Igen

-

-

Részecskeszám, valós vezetési feltételek melletti kibocsátás (1A. típusú vizsgálat) (5)

Igen

-

-

-

Igen (csak benzin)

Igen (csak benzin)

Igen (csak benzin)

Igen (mindkét tüzelőanyag)

Igen

-

-

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (14 °C vizsgálat)

Igen

Igen

Igen

Igen (4)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

-

-

Üresjárati kibocsátások

(2. típusú vizsgálat)

Igen

Igen

Igen

-

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(csak benzin)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

-

-

-

Forgattyúházból származó kibocsátások

(3. típusú vizsgálat)

Igen

Igen

Igen

-

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

-

-

-

Párolgási kibocsátások

(4. típusú vizsgálat)

Igen

-

-

-

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

-

-

-

Tartósság

(5. típusú vizsgálat)

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

-

-

Kibocsátás alacsony hőmérsékleten

(6. típusú vizsgálat)

Igen

-

-

-

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(csak benzin)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

-

-

-

Használatban lévő járművek megfelelősége

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

(mint típusjóváhagyás)

Igen

(mint típusjóváhagyás)

Igen

(mint típusjóváhagyás)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

-

-

Fedélzeti diagnosztika

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

-

-

CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás és elektromos hatósugár

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

(mindkét tüzelőanyag)

Igen

Igen

Igen

Füst opacitása

-

-

-

-

-

-

-

-

Igen

-

-

Motorteljesítmény

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

(1) A hidrogénüzemű és a rugalmas tüzelőanyag-felhasználású biodízel-üzemű járművek vizsgálati eljárásainak meghatározása egy későbbi időpontban történik.

(2) A részecsketömeg- és részecskeszám-határértékek, illetve a vonatkozó mérési eljárások csak a közvetlen befecskendezésű motorokra vonatkoznak.

(3) Egy kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű és egy rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű kombinációja esetén mindkét vizsgálatot el kell végezni.

(4) Ha a jármű hidrogénnel működik, csak az NOx-kibocsátást kell meghatározni.

(5) A részecskék számára vonatkozó RDE-vizsgálatot csak azon járművek esetében kell elvégezni, amelyekre a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában szereplő Euro 6 részecskeszám-kibocsátási határértékek vonatkoznak.";

5. a 3.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.1.1. A típusjóváhagyást ki kell terjeszteni azon járművekre, amelyek megfelelnek a 2. cikk (1) bekezdésének, vagy megfelelnek a 2. cikk (1) bekezdése a) és c) pontjának, és teljesítik a következő feltételek mindegyikét:

a) a vizsgált jármű XXI. melléklet 7. almelléklet A7/1. táblázatának 9. lépéséből eredő CO2-kibocsátása nem haladja meg a vizsgált jármű ciklus-energiaigényének megfelelő interpolációs egyenesből származó CO2-kibocsátást;

b) az új interpolációs tartomány nem haladja meg a XXI. melléklet 6. almellékletének 2.3.2.2. pontja szerinti maximális tartományt;

c) a szennyezőanyag-kibocsátás megfelel a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott határértékeknek,";

6. a szöveg a következő 3.1.1.1. ponttal egészül ki:

"3.1.1.1. A típusjóváhagyás nem terjeszthető ki interpolációs járműcsalád létrehozása érdekében, ha azt csak magas szén-dioxid-kibocsátású jármű tekintetében adták meg.";

7. a 3.1.2. pontban a cím alatt az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A típusjóváhagyás a XXI. melléklet 6. almellékletének 1. függeléke alapján végrehajtott Ki vizsgálatok (WLTP) esetében kiterjeszthető a XXI. melléklet 5.9. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő járművekre."

8. a 3.2. pont helyébe, beleértve annak valamennyi alpontját, a következő szöveg lép:

"3.2. Kiterjesztések a párolgási kibocsátások tekintetében (4. típusú vizsgálat)

3.2.1.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. melléklete [1 napos NEDC] vagy a 2017/1221/EK rendelet melléklete [2 napos NEDC] szerint elvégzett vizsgálatok esetén a típusjóváhagyás kiterjeszthető párolgási kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt olyan járművekre, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

3.2.1.1. A tüzelőanyag-/levegőadagolás alapelve (pl. egyedi befecskendezés) megegyezik.

3.2.1.2. A tüzelőanyag-tartály formája azonos, valamint a tüzelőanyag-tartály és a folyékony tüzelőanyagot szállító tömlők anyaga műszaki szempontból egyenértékű.

3.2.1.3. A tömlők keresztmetszete és megközelítő hosszúsága tekintetében legkedvezőtlenebb járművön vizsgálatokat kell végezni. A típusjóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálat határozza meg, hogy nem ugyanolyan gőz/folyadék szétválasztók elfogadhatók-e.

3.2.1.4. A tüzelőanyag-tartályok térfogata ±10 % tűréssel megegyezik.

3.2.1.5. A tüzelőanyag-tartály megkerülőszelepének azonos beállításúnak kell lennie.

3.2.1.6. A tüzelőanyaggőzök tárolási módjának - például a csapda alakja és térfogata, a tárolóközeg, a légszűrő (ha ilyet használnak a párolgási kibocsátás szabályozására) stb. - azonosnak kell lennie.

3.2.1.7. A tárolt gőz kifúvatási módszerei azonosak (például levegőáram, kiindulási pont vagy kifúvatási térfogat az előkondicionálási ciklusban).

3.2.1.8. A tüzelőanyag-adagoló rendszer tömítési és szellőztetési módjai azonosak.

3.2.2.

A VI. melléklet szerint elvégzett vizsgálatok [2 napos WLTP] esetén a típusjóváhagyás kiterjeszthető párolgási kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt olyan járművekre, amelyek megfelelnek a VI. melléklet 5.5.1. pontjában meghatározott követelményeknek.

3.2.3.

A típusjóváhagyás kiterjeszthető olyan járművekre is, amelyek:

3.2.3.1. motormérete különböző;

3.2.3.2. motorteljesítménye különböző;

3.2.3.3. automata és kézi sebességváltóval rendelkeznek;

3.2.3.4. két- és négykerék-meghajtásúak;

3.2.3.5. karosszériakialakítása különböző, és

3.2.3.6. kerék- és gumiabroncs mérete különböző.";

9. a 4.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.1.2. A gyártónak (a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megadott) szennyezőanyag-kibocsátások, a CO2-kibocsátás (az elektromosenergia-fogyasztás (EC) mérésével és, ahol alkalmazható, a tüzelőanyag-fogyasztás mérésére szolgáló fedélzeti eszköz pontosságának ellenőrzésével együtt), a kartergáz-kibocsátások, a párolgási kibocsátások és a fedélzeti diagnosztikai rendszer V., VI., XI., XXI. és XXII. mellékletben leírt vizsgálati eljárások szerinti vizsgálatával ellenőriznie kell a gyártásmegfelelőséget. Az ellenőrzésnek a fentiek miatt az 1., a 3. és a 4. típusú vizsgálatokat, valamint a fedélzeti járműdiagnosztikai rendszer vizsgálatát is tartalmaznia kell, a 2.4. pontban ismertetettek szerint.

A típusjóváhagyó hatóság köteles legalább 5 évig nyilvántartani a gyártásmegfelelőségi vizsgálati eredményekkel kapcsolatos valamennyi dokumentációt és azt kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátani. A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló konkrét eljárásokat a 4.2-4.7. pont, valamint az 1. és a 2. függelék tartalmazza.",

10. a 4.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.1.3. A gyártók gyártásmegfelelőségének ellenőrzése során a járműcsalád alatt a gyártásmegfelelőségi járműcsalád értendő az 1. típusú vizsgálatoknál, beleértve a tüzelőanyag-fogyasztás mérésére szolgáló fedélzeti eszköz pontosságának ellenőrzését, és a 3. típusú vizsgálatoknál, a 3.2. pontban ismertetett kiterjesztésekkel a 4. típusú vizsgálatnál, illetve a fedélzeti jármű-diagnosztikai család értendő a 3.4. pontban ismertetett kiterjesztésekkel a fedélzeti járműdiagnosztikai vizsgálatoknál.";

11. a szöveg a következő 4.1.3.1., 4.1.3.1.1. és 4.1.3.1.2. ponttal egészül ki:

"4.1.3.1. Gyártásmegfelelőségi járműcsaládra vonatkozó kritériumok

4.1.3.1.1.

Az M kategóriájú, valamint az N1 kategóriájú I. osztályú és II. osztályú járművek esetében a gyártásmegfelelőségi járműcsalád megegyezik a XXI. melléklet 5.6. pontjában ismertetett interpolációs járműcsaláddal.

4.1.3.1.2.

Az N1 kategóriájú III. osztályú és az N2 kategóriájú járművek esetében ugyanabba a gyártásmegfelelőségi járműcsaládba csak azok a járművek tartozhatnak, amelyek azonosak a járművel, erőátviteli rendszerrel, sebességváltóval kapcsolatos alábbi jellemzők tekintetében:

a) a belső égésű motor fajtája: a tüzelőanyag fajtája (vagy fajtái a rugalmas tüzelőanyag-felhasználású vagy kétfajta tüzelőanyaggal működő járművek esetében), az égési folyamat, a motor űrtartalma, a teljes terhelési jellemzők, a motortechnológia és a feltöltőrendszer, valamint azon más motoralrendszerek vagy -jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak a kibocsátott CO2 tömegére WLTP körülmények között;

b) az erőátviteli rendszeren belül a kibocsátott CO2 tömegére hatással lévő valamennyi részegység működési elve;

c) a sebességváltó fajtája (azaz kézi, automata, fokozatmentes (automata) sebességváltó) és a sebességváltó típusa (azaz névleges nyomaték, sebességfokozatok száma, tengelykapcsolók száma stb.);

d) a meghajtott tengelyek száma;"

12. a 4.1.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.1.4. A gyártó által végzett termékellenőrzés gyakoriságát az ISO 31000:2018 - Kockázatfelmérés és -kezelés. Alap- és irányelvek nemzetközi szabvánnyal összhangban lévő kockázatelemzési módszer alapján kell meghatározni, de az 1. típus esetében legalább gyártásmegfelelőségi járműcsaládonként legyártott 5 000 járművenként vagy évenként el kell végezni, aszerint, hogy melyik következik be hamarabb.";

13. a 4.1.5. pontban a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Ha a jóváhagyó hatóság nem tekinti megfelelőnek a gyártó ellenőrzési eljárását, akkor a 4.2-4.7. pontban ismertetettek szerint fizikai vizsgálatokat kell végrehajtani közvetlenül a sorozatgyártású járműveken."

14. a 4.1.6. pontban az első bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

"A jóváhagyó hatóságnak ezeket a fizikai kibocsátás-vizsgálatokat és fedélzeti járműdiagnosztikai vizsgálatokat a sorozatgyártású járműveken a 4.2-4.7. pontban ismertetettek szerint kell végrehajtania."

15. a 4.2.1. és a 4.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.2.1.

Az 1. típusú vizsgálatot a 4.1.3.1. pontban leírt gyártásmegfelelőségi járműcsalád valamely érvényes tagjának sorozatgyártású járművein kell végrehajtani. A vizsgálati eredmények az e rendelet alapján elvégzett valamennyi korrekció után eredményül kapott értékek. A szennyező anyagok tekintetében való megfelelőség ellenőrzéséhez a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megadott határértékeket kell alkalmazni. A CO2-kibocsátásra vonatkozó határértéknek a gyártó által a XXI. melléklet 7. almellékletében meghatározott interpolációs módszernek megfelelően kiválasztott járműre megállapított értéket kell alkalmazni. A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell az interpolációs számítást.

4.2.2.

Véletlenszerűen ki kell választani három járművet a gyártásmegfelelőségi járműcsaládból. A jóváhagyó hatóság által végzett kiválasztás után a gyártó már nem végezhet semmilyen beállítást a kiválasztott járműveken.";

16. a 4.2.2.1. pontot el kell hagyni;

17. a 4.2.3. pontban a második és a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"4.2.3. A vizsgálati feltételek kiszámítására szolgáló statisztikai módszer leírása az 1. függelékben található.

Valamely gyártásmegfelelőségi járműcsalád gyártása nem tekinthető megfelelőnek, ha az 1. függeékbeli vizsgálati feltételek szerint egy vagy több szennyező anyag és a CO2 értéke meghaladja az elutasítási küszöbértéket. Valamely gyártásmegfelelőségi járműcsalád gyártása akkor tekinthető megfelelőnek, ha az 1. függelékbeli vizsgálati feltételek szerint valamennyi szennyező anyag és a CO2 értéke az elfogadási küszöbértéken belüli."

18. a 4.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.2.4. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság beleegyezésével, a gyártásmegfelelőségi járműcsaládba tartozó, legfeljebb 15 000 km futásteljesítményű járművön is végezhetők vizsgálatok, az egyes gyártásmegfelelőségi járműcsaládok számára mért szennyező anyagok/CO2 EvC változási együtthatók megállapítása érdekében. A bejáratási eljárást a gyártó hajtja végre, akinek vállalnia kell, hogy semmilyen beállítást sem végez ezeken a járműveken.";

19. a 4.2.4.1. pont c) alpontjában a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

"c) a gyártásmegfelelőségi járműcsaládba tartozó többi járművet nem kell bejáratni, de a nulla km-nél mért kibocsátásukat/elektromosenergia-fogyasztásukat/CO2-értéküket meg kell szorozni az első bejáratott jármű változási együtthatójával. Ebben az esetben az 1. függelék szerinti vizsgálathoz a következő értékeket kell figyelembe venni:";

20. a 4.4.3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.4.3.3. A 4.4.3.2. pont szerint meghatározott értéket össze kell vetni a 2. függelék 2.4. pontja szerint meghatározott értékkel.";

21. Az 1. függelék a következőképpen módosul:

a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. Az e függelék a gyártásmegfelelőségnek a szennyező anyagok/CO2 vonatkozásában végzett 1. típusú vizsgálat szempontjából történő ellenőrzéséhez alkalmazott eljárást, a tisztán elektromos járművekre és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművekre (OVC-HEV) vonatkozó megfelelőségi követelményeket is beleértve, valamint a tüzelőanyag-fogyasztás mérésére szolgáló fedélzeti eszköz pontosságának ellenőrzésére szolgáló eljárást ismerteti.";

b) a 2. pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott szennyező anyagok és a CO2-kibocsátás mérését legalább 3 járművön kell elvégezni, és folyamatosan növelni kell az elfogadási vagy az elutasítási küszöbérték eléréséig. A tüzelőanyag-fogyasztás mérésére szolgáló fedélzeti eszköz pontosságát az N számú vizsgálatok mindegyike esetében meg kell határozni,"

c) a 3. pont iii. alpontjában a bevezető részt követően az

"A × L - VAR/L ≤ Xtests < A × L - ((N - 3)/13) × VAR/L"

szöveg helyébe a következő szöveg lép: "A × L - VAR/L ≤ Xtests ≤ A × L - ((N - 3)/13) × VAR/L"

d) a 4. pont iii. alpontjában a bevezető részt követően az

"A - VAR ≤ Xtests < A - ((N - 3)/13) × VAR"

szöveg helyébe a következő szöveg lép: "A - VAR ≤ Xtests ≤ A - ((N - 3)/13) × VAR"

e) a 4. pont utolsó bekezdését el kell hagyni;

f) a szöveg a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. A 4a. cikkben említett járművek esetében a tüzelőanyag-fogyasztás mérésére szolgáló fedélzeti eszköz pontosságát a következőképpen kell kiszámítani:

xi,OBFCM

=

a tüzelőanyag-fogyasztás mérésére szolgáló fedélzeti eszköz XXII. melléklet 4.2. pontja szerinti képlettel meghatározott pontossága minden egyedi i vizsgálathoz.

A típusjóváhagyó hatóság köteles valamennyi vizsgált gyártásmegfelelőségi járműcsalád tekintetében nyilvántartani a meghatározott pontosságot.";

23. A 2. függelék a következőképpen módosul:

a) az 1.2. pontban a "XXI. melléklet 6. almellékletének 1.1.2.3. pontja" szöveg helyébe a "XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3. pontja" szöveg lép.

b) a 2.3. pontban a "XXI. melléklet 4.1.1. pontja" szöveg helyébe a "XXI. melléklet 8. almellékletének 4.1.1. pontja" szöveg lép.

c) a 2.4. pontban a "XXI. melléklet 6. almellékletének 1.1.2.3. pontja" szöveg helyébe a "XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3. pontja" szöveg lép.

24. A 3. függelék a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő 0.2.2.1-0.2.3.9. ponttal egészül ki:

"0.2.2.1.

A többlépcsős típusjóváhagyás megengedett paraméterértékei az alapjármű kibocsátási értékeinek használata tekintetében (adott esetben illessze be a tartományokat):

A jármű végleges menetkész tömege (kg) ...

A jármű végleges homlokfelülete (cm2): ...

Gördülési ellenállás (kg/t): ...

Az elülső belépőlevegő-rács keresztmetszeti területe (cm2): ...

0.2.3.

Azonosítók:

0.2.3.1.

Interpolációscsalád-azonosító: ...

0.2.3.2.

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád-azonosító: ...

0.2.3.3.

PEMS-vizsgálati járműcsalád-azonosító: ...

0.2.3.4.

Kigurulási menetellenállási járműcsalád-azonosító

0.2.3.4.1.

A VH kigurulási menetellenállás szerinti járműcsaládja: ...

0.2.3.4.2.

A VL kigurulási menetellenállás szerinti járműcsaládja: ...

0.2.3.4.3.

Az interpolációs járműcsaládban alkalmazható kigurulási menetellenállás szerinti járműcsaládok: ...

0.2.3.5.

Kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítója: ...

0.2.3.6.

Időszakos regenerálás szerinti család azonosítója: ...

0.2.3.7.

Párolgási kibocsátási vizsgálat szerinti család azonosítója: ...

0.2.3.8.

Fedélzeti diagnosztikai járműcsalád-azonosító: ...

0.2.3.9.

Egyéb járműcsalád-azonosító: ...";

b) a 2.6. pont b) alpontját el kell hagyni;

c) a szöveg a következő 2.6.3. ponttal egészül ki:

"2.6.3. Forgó tömeg: a menetkész tömeg plusz 25 kg összegének 3 %-a vagy tengelyenkénti érték (kg): ...";

d) a 3.2.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.2.2.1. Gázolaj/benzin/LPG/földgáz vagy biometán/etanol (E 85)/biodízel/hidrogén (1) (6)";

e) a 3.2.12.2.5.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.2.12.2.5.5. A tüzelőanyag-tartály vázlatos rajza (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): ...";

f) a szöveg a következő 3.2.12.2.5.5.1-3.2.12.2.5.5.5. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.5.5.1.

Tüzelőanyag-tartály rendszer kapacitása, anyaga és felépítése: ...

3.2.12.2.5.5.2.

A gőztömlő és a tüzelőanyag-vezeték anyagának, valamint a tüzelőanyag-rendszer összekapcsolási technikájának ismertetése: ...

3.2.12.2.5.5.3.

Zárt tüzelőanyag-tartály rendszer? igen/nem

3.2.12.2.5.5.4.

A tüzelőanyag-tartály megkerülőszelepe beállításának leírása (levegőbeömlés és kiengedés): ...

3.2.12.2.5.5.5.

A kifúvatásellenőrző rendszer leírása: ...";

g) a 3.2.12.2.5.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.2.12.2.5.6. A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs leírása és vázlatos rajza: ...";

h) a szöveg a következő 3.2.12.2.5.7. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.5.7. Áteresztési tényező: ...";

i) a szöveg a következő 3.2.12.2.12. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.12. Vízbefecskendezés: van/nincs (1)";

j) a 3.2.19.4.1. pontot el kell hagyni;

k) a 3.2.20. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.2.20. Hőtárolásra vonatkozó információ";

l) a 3.2.20.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.2.20.2. Szigetelőanyagok: vannak/nincsenek (1)";

m) a szöveg a következő 3.2.20.2.5., 3.2.20.2.5.1., 3.2.20.2.5.2., 3.2.20.2.5.3. és 3.2.20.2.6. ponttal egészül ki:

"3.2.20.2.5.

A jármű lehűtése a legrosszabb forgatókönyv szerint történik? igen/nem (1)

3.2.20.2.5.1.

(nem a legrosszabb forgatókönyv szerint) Legrövidebb megengedett kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (óra): ...

3.2.20.2.5.2.

(nem a legrosszabb forgatókönyv szerint) A motorhőmérséklet mérésének helye: ...

3.2.20.2.6.

Egy interpolációs család a környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsaládon belül: igen/nem (1)";

n) a szöveg a következő 3.3. ponttal egészül ki:

"3.3. Elektromos gép

3.3.1.

Típus (tekercselés, gerjesztés): ...

3.3.1.1.

Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW

(a gyártó által megadott érték)

3.3.1.1.1.

Legnagyobb hasznos teljesítmény (a) ... kW

(a gyártó által megadott érték)

3.3.1.1.2.

Legnagyobb 30 perces teljesítmény (a) ... kW

(a gyártó által megadott érték)

3.3.1.2.

Üzemi feszültség: ... V

3.3.2.

REESS 3.3.2.1. Cellák száma: ... 3.3.2.2. Tömeg: ... kg 3.3.2.3. Kapacitás: ... Ah (amperóra) 3.3.2.4. Elhelyezés: ...";

o) a 3.5.7.1. és a 3.5.7.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.5.7.1. A vizsgálati jármű paraméterei

Jármű

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL)

ha van

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

(VH)

VM

ha van

V reprezentatív (csak kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család esetén (*1))

Alapértelmezett értékek

A jármű felépítményének típusa

-

Alkalmazott kigurulási menetellenállási eljárás (mérés vagy számítás kigurulási menetellenállási járműcsalád alapján)

-

-

Kigurulási menetellenállási információk:

A gumiabroncsok gyártmánya és típusa, ha van mérés

-

Gumiabroncsméretek (első/hátsó), ha van mérés

-

Gumiabroncs gördülési ellenállása (első/hátsó) (kg/t)

Gumiabroncsnyomás (első/hátsó) (kPa), ha van mérés

Delta CD × A, L jármű esetében, a H járművel összehasonlítva (IP_H-ból levonva IP_L-t)

-

-

-

Delta CD × A, az L jármű kigurulási menetellenállási járműcsaládjával összehasonlítva (IP_H/L-ból levonva RL_L-t), kigurulási menetellenállási járműcsalád alapján történő számítás esetén

-

-

Jármű vizsgálati tömege (kg)

Kigurulási menetellenállási együtthatók

f0 (N)

f1 (N/(km/h))

f2 (N/(km/h)2)

Homlokfelület m2 (0,000 m2)

-

-

-

Ciklus-energiaigény (J)

(*1) A reprezentatív jármű vizsgálata a kigurulási menetellenállási mátrix járműcsalád vonatkozásában történik

3.5.7.1.1.

Az 1. típusú vizsgálathoz használt és a hasznos teljesítmény e rendelet XX. melléklete szerinti méréséhez választott tüzelőanyag (csak LPG-vel vagy földgázzal működő járművek esetében): ...";

p) a 3.5.7.1.1.1-3.5.7.1.3.2.3. pontot el kell hagyni;

q) a 3.5.7.2.1-3.5.7.2.1.2.0. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.5.7.2.1. Tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege

3.5.7.2.1.0.

Az interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális CO2 értékek

3.5.7.2.1.1.

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... g/km

3.5.7.2.1.1.0.

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) (NEDC): ... g/km

3.5.7.2.1.2.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.1.2.0.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) (NEDC): ... g/km

3.5.7.2.1.3.

Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.1.3.0.

Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) (NEDC): ... g/km";

r) a 3.5.7.2.2-3.5.7.2.2.3.0. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.5.7.2.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban

3.5.7.2.2.1.

Magas szén-dioxid-kibocsátású járművek CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban g/km

3.5.7.2.2.1.0.

Magas szén-dioxid-kibocsátású járművek vegyes CO2-kibocsátásának tömege (NEDC B feltétel) g/km

3.5.7.2.2.2.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban (adott esetben) g/km

3.5.7.2.2.2.0.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek vegyes CO2-kibocsátásának tömege (adott esetben)(NEDC B felétel): g/km

3.5.7.2.2.3.

Közepes szén-dioxid-kibocsátású járművek CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban (adott esetben): g/km

3.5.7.2.2.3.0.

Közepes szén-dioxid-kibocsátású járművek vegyes CO2-kibocsátásának tömege (adott esetben)(NEDC B felétel): g/km";

s) a 3.5.7.2.3-3.5.7.2.3.3.0. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.5.7.2.3. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátásának tömege és súlyozott kibocsátott CO2 tömege a töltést lemerítő üzemmódban

3.5.7.2.3.1.

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban: ... g/km

3.5.7.2.3.1.0.

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (NEDC A feltétel): ... g/km

3.5.7.2.3.2.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.3.2.0.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (adott esetben) (NEDC A feltétel): ... g/km

3.5.7.2.3.3.

Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.3.3.0.

Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (adott esetben) (NEDC A feltétel): ... g/km";

t) a szöveg a következő 3.5.7.2.3.4. ponttal egészül ki:

"3.5.7.2.3.4. Az OVC interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális súlyozott CO2 értékek";

u) a 3.5.7.4.3. pontot el kell hagyni;

v) a 3.5.8.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.5.8.3. Az ökoinnovációs technológiák használatával kapcsolatos kibocsátási adatok (a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni) (w1)

Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó határozat (w2)

Az ökoinnovációs technológia kódja (w3)

1. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása (g/km)

2. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása (g/km)

3. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (w4)

4. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban

5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények között

A megtakarított CO2-kibocsátások ((1 - 2) - (3 - 4))*5

xxxx/201x

A megtakarított NEDC CO2-kibocsátás összesen (g/km) (w5)

A megtakarított WLTP CO2-kibocsátás összesen (g/km) (w5)"

w) a szöveg a következő 3.8.5. ponttal egészül ki:

"3.8.5. A kenőanyag specifikációja: ...W...";

x) a 4.5.1.1., a 4.5.1.2. és a 4.5.1.3. pontot el kell hagyni;

y) a 4.6. pontban a táblázat első oszlopa alján a "Hátramenet" szót el kell hagyni;

z) a szöveg a következő 4.6.1-4.6.1.7.1. ponttal egészül ki:

"4.6.1. Sebességváltó

4.6.1.1.

Első fokozat kizárva: igen/nem (1)

4.6.1.2.

n_95_high minden sebességfokozatra vonatkozóan: ...min- 1

4.6.1.3.

nmin_drive

4.6.1.3.1.

1. fokozat: ...min- 1

4.6.1.3.2.

Első fokozatból másodikba: ...min- 1

4.6.1.3.3.

Második fokozatból álló helyzetbe: ...min- 1

4.6.1.3.4.

2. fokozat: ...min- 1

4.6.1.3.5.

3. és további fokozatban ...min- 1

4.6.1.4.

n_min_drive_set a gyorsulási/állandó sebességű szakaszokban (n_min_drive_up): ...min- 1

4.6.1.5.

n_min_drive_set a lassítási szakaszokban (nmin_drive_down):

4.6.1.6.

kezdeti időszak

4.6.1.6.1.

t_start_phase: ...s

4.6.1.6.2.

n_min_drive_start: ...min- 1

4.6.1.6.3.

n_min_drive_up_start: ...min- 1

4.6.1.7.

ASM használata: igen/nem (1)

4.6.1.7.1.

ASM értékek: ...";

aa) a szöveg a következő 4.12. ponttal egészül ki:

"4.12. Sebességváltó-kenőanyag: ...W...";

ab) a 9.10.3. és a 9.10.3.1. pontot el kell hagyni;

ac) a szöveg a következő 12.8-12.8.3.2. ponttal egészül ki:

"12.8. Járművezető által választható üzemmóddal rendelkező eszközök vagy rendszerek, amelyek befolyásolják a CO2-kibocsátásokat és/vagy a kritikus kibocsátásokat, és nem rendelkeznek elsődleges üzemmóddal: vannak/nincsenek (1)

12.8.1. Töltésfenntartó vizsgálat (adott esetben) (valamennyi eszköz vagy rendszer tekintetében meg kell adni)

12.8.1.1.

A legjobb esethez tartozó üzemmód: ...

12.8.1.2.

A legrosszabb esethez tartozó üzemmód: ...

12.8.2. Töltéslemerítő vizsgálat (adott esetben) (valamennyi eszköz vagy rendszer tekintetében meg kell adni)

12.8.2.1.

A legjobb esethez tartozó üzemmód: ...

12.8.2.2.

A legrosszabb esethez tartozó üzemmód: ...

12.8.3. 1. típusú vizsgálat (adott esetben) (valamennyi eszköz vagy rendszer tekintetében meg kell adni)

12.8.3.1.

A legjobb esethez tartozó üzemmód: ...

12.8.3.2.

A legrosszabb esethez tartozó üzemmód: ...";

ad) a 3. függelékben a "Függelék az adatközlő laphoz" dokumentumot el kell hagyni;

23. A 3a. függelék a következőképpen módosul:

a) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák részletes műszaki indokolása, beleértve a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazásával és anélkül becsült kockázatot tartalmazó kockázatértékelést, és az alábbiakra vonatkozó információkat:

i. a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében megadott, a hatástalanító berendezések tilalma alóli valamely kivétel adott esetben miért alkalmazható;

ii. a kibocsátáscsökkentési segédstratégiával védeni kívánt hardverelem(ek), ha vannak;

iii. a rendszeres karbantartással nem megelőzhető, a kibocsátáscsökkentési segédstratégia hiányában a motorban hirtelen keletkező és javíthatatlan sérülésre vonatkozó bizonyíték, ha van ilyen;

iv. indokolással ellátott magyarázat arra vonatkozóan, hogy a motor beindításához miért van szükség kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazására, ha van ilyen;";

b) a szöveg a következő második és harmadik albekezdéssel egészül ki:

"A részletes dokumentációcsomag legfeljebb 100 oldal lehet és tartalmaznia kell a kibocsátáscsökkentési segédstratégia típusjóváhagyó hatóság általi értékeléséhez szükséges minden fő elemet. Szükség esetén a csomag kiegészíthető további és kiegészítő elemeket tartalmazó mellékletekkel és más csatolt dokumentumokkal. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia bármely változtatása esetén a gyártó köteles a részletes dokumentációcsomag új változatát elküldeni a típusjóváhagyó hatóság részére. Az új változatot a változtatásokra és azok hatásaira kell korlátozni. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia új változatát a típusjóváhagyó hatóság értékeli és hagyja jóvá.

A részletes dokumentációcsomag felépítése a következő.

Részletes dokumentációcsomag a YYY/OEM számú kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazásához az (EU) 2017/1151 rendelet szerint

Részek

bekezdés

pont

Magyarázat

Bevezetés dokumentumok

Bemutatkozó levél a típusjóváhagyó hatóság részére

A dokumentum verziószámára való hivatkozás, a dokumentum kibocsátásának időpontja, a gyártó szervezet részéről illetékes személy aláírása

Verziókövetési táblázat

Az egyes verziómódosítások tartalma: a módosított résszel.

Az érintett (kibocsátási) típusok leírása

Csatolt dokumentumok táblázata

Az összes csatolt dokumentum listája

Kereszthivatkozások

utalás a 3a. függelék a)-i) pontjára (hol találhatóak a rendelet egyes előírásai)

Hatástalanító berendezés hiányára vonatkozó nyilatkozat.

+ aláírás

Fődokumentum

0

Mozaikszavak/rövidítések

1.

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

1.1.

A motor általános bemutatása

A fő jellemzők leírása: lökettérfogat, utókezelés, ...

1.2.

A rendszer általános felépítése

A rendszer elvi rajza: az érzékelők és működtetők felsorolása, a motor általános funkcióinak magyarázata

1.3.

Szoftver beolvasása és kalibrálási verzió

Pl. beolvasó eszközre vonatkozó magyarázat

2.

Kibocsátáscsökkentési alapstratégiák

2.x.

x kibocsátáscsökkentési alapstratégia

Az x stratégia bemutatása

2.y.

y kibocsátáscsökkentési alapstratégia

Az y stratégia bemutatása

3.

Kibocsátáscsökkentési segédstratégiák (AES)

3.0.

A kibocsátáscsökkentési segédstratégiák bemutatása

Hierarchikus viszonyok a kibocsátáscsökkentési segédstratégián belül: leírás és indoklás (pl. biztonság, megbízhatóság, stb.)

3.x.

x kibocsátáscsökkentési segédstratégia

3.x.1. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolása

3.x.2. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia jellemzéséhez használt mért és/vagy modellezett paraméterek

3.x.3. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia működési módja - Alkalmazott paraméterek

3.x.4. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia hatása a szennyező anyagokra és a CO2-re

3.y.

y kibocsátáscsökkentési segédstratégia

3.y.1.

3.y.2.

stb.

Idáig tart a 100 oldalas terjedelmi korlát

Melléklet

Az e kibocsátáscsökkentési alapstratégia-kibocsátáscsökkentési segédstratégia által lefedett típusok felsorolása: beleértve a típusjóváhagyásra történő hivatkozást, a szoftverekre történő hivatkozást, a kalibrálási számot, az egyes verziók és az egyes (motor- és/vagy adott esetben utókezelés-) vezérlőegységek ellenőrzőösszegeit

Csatolt dokumentumok

Xxx számú műszaki megjegyzés a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolásához

Kockázatértékelés vagy vizsgálat útján történő indoklás vagy hirtelen bekövetkező sérülésre vonatkozó példa, ha van ilyen

Yyy számú műszaki megjegyzés a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolásához

Vizsgálati jegyzőkönyv a kibocsátáscsökkentési segédstratégia egyedi hatásainak mennyiségi meghatározásáról

vizsgálati jegyzőkönyv a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indoklása érdekében végzett valamennyi egyedi vizsgálatról, a vizsgálati körülményeket részletei, a jármű leírása / vizsgálatok időpontja kibocsátásra/CO2-kibocsátásra gyakorolt hatás a kibocsátáscsökkentési segédstratégia aktiválásával és anélkül";

24. a szöveg a következő 3b. függelékkel egészül ki:

"3b. függelék

A kibocsátáscsökkentési segédstratégia értékelésének módszertana

A kibocsátáscsökkentési segédstratégia típusjóváhagyó hatóság általi értékelése legalább az alábbiak igazolását tartalmazza:

1. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia által okozott kibocsátásnövekedést a lehetséges legalacsonyabb szinten kell tartani:

a) A járművek rendes használata és élettartama alatt a kibocsátáscsökkentési segédstratégia használata melletti összes kibocsátásnövekedést a lehetséges legalacsonyabb szinten kell tartani;

b) Amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelése idején a piacon elérhetővé válik bármely, a javított kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő technológia vagy kialakítás, akkor azt indokolatlan moduláció nélkül használni kell.

2. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia indoklásához történő felhasználás esetén a járművek meghajtó rendszerének meghatározásait tartalmazó 1958. és 1998. évi ENSZ EGB megállapodások 2. számú kölcsönösen elfogadott határozatában (M.R.2.) ( 1 ) meghatározott "meghajtóenergia-átalakító és a hajtáslánc" hirtelen keletkező és javíthatatlan sérülésének kockázatát megfelelően be kell mutatni és dokumentálni kell, beleértve az alábbi információkat:

a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a katasztrofális (vagyis hirtelen bekövetkező és javíthatatlan) motorsérülésről egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit;

b) amikor a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, az adott kockázat kiküszöbölését vagy csökkentését biztosító technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben használni kell (azaz indokolatlan moduláció nélkül);

c) a motor vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer alkotórészeinek tartóssága vagy az elhasználódással és a hibás működéssel szembeni hosszú távú védelme nem tekinthető a hatástalanító berendezésre vonatkozó tilalom alóli mentesítés elfogadható indokának.

3. Egy megfelelő műszaki leírásban dokumentálni kell, miért szükséges kibocsátáscsökkentési segédstratégiát használni a jármű biztonságos működtetéséhez:

a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a jármű biztonságos működtetését fenyegető fokozott kockázatról egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit;

b) amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, az adott biztonsági kockázat csökkentését lehetővé tevő eltérő technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben (azaz indokolatlan moduláció nélkül) használni kell.

4. Egy megfelelő műszaki leírásban dokumentálni kell, miért szükséges kibocsátáscsökkentési segédstratégiát használni a motor beindítása során:

a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a kibocsátáscsökkentési segédstratégia motorindítás során történő használatának szükségességére vonatkozóan egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit;

b) amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, a motor indításakor nagyobb kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő eltérő technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben használni kell."

25. A 4. függelék a következőképpen módosul:

a) az EK-típusbizonyítvány mintájában az I. szakasz a következő 0.4.2. ponttal egészül ki:

"0.4.2. alapjármű (5a) (1): igen/nem (1)";

b) az EK-típusbizonyítvány kiegészítése a következőképpen módosul:

i. a 0. pont helyébe a következő szöveg lép:

"0. Az interpolációs járműcsalád azonosítója az (EU) 2017/1151 rendeletet XXI. mellékletének 5.0. pontjában meghatározottak szerint.

0.1.

Azonosító: ...

0.2.

Az alapjármű azonosítója (5a) (1): ...";

ii. az 1.1., az 1.2. és az 1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1.1.

A menetkész jármű tömege:

VL (1): ... VH: ...

1.2.

Megengedett össztömeg:

VL (1): ... VH: ...

1.3.

Referenciatömeg:

VL (1): ... VH: ...";

iii. a 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.1. Az égéstermék-kibocsátások vizsgálati eredményei

A kibocsátások besorolása: ......

Adott esetben az 1. típusú vizsgálat eredményei

A típusjóváhagyás száma, ha nem alapjármű (1): ...

1. vizsgálat

1. típusú vizsgálat eredményei

CO

(mg/km)

THC

(mg/km)

NMHC

(mg/km)

NOx

(mg/km)

THC + NOx

(mg/km)

PM

(mg/km)

PN

(#.1011/km)

Mért érték (8) (9)

Ki × (8) (10)

(11)

Ki + (8) (10)

(11)

Ki-vel számított átlagérték (M × Ki vagy M + Ki) (9)

(12)

DF (+) (8) (10)

DF (×) (8) (10)

Ki-vel és DF-fel számított végső átlagérték (13)

Határérték

2. vizsgálat (adott esetben)

Töltse ki az 1. vizsgálatra vonatkozó táblázatot a második vizsgálat eredményeivel.

3. vizsgálat (adott esetben)

Töltse ki az 1. vizsgálatra vonatkozó táblázatot a harmadik vizsgálat eredményeivel.

Ismételje meg az 1. vizsgálatot, a 2. vizsgálatot (adott esetben) és a 3. vizsgálatot (adott esetben) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járműre (VL) (adott esetben) és a közepes szén-dioxid-kibocsátású járműre (VM) (adott esetben) vonatkozóan

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT)

CO2-kibocsátás (g/km)

Vegyes

ATCT (14 °C) MCO2,Treg

1. típusú vizsgálat (23 °C) MCO2,23°

Járműcsalád korrekciós tényező (FCF)

ATCT-vizsgálat eredménye

CO

(mg/km)

THC

(mg/km)

NMHC

(mg/km)

NOx

(mg/km)

THC + NOx

(mg/km)

PM

(mg/km)

PN

(#.1011/km)

Mért (1) (2)

Határértékek

(1) Adott esetben.

(2) Két tizedesjegyre kerekítve.

A motorhűtőközeg végső hőmérsékletének és a kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérsékletének különbsége, (ΔT_ATCT, °C) a referenciajármű esetében: ...

A legrövidebb megengedett kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (s): ...

A hőmérséklet-érzékelő helye: ...

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád-azonosító: ...

2. típus: (a közúti közlekedésre való alkalmasság vizsgálatához szükséges adatokkal együtt):

Vizsgálat

CO-érték

(térfogat%)

Lambda (1)

Motorfordulatszám

(min- 1)

A motorolaj hőmérséklete

(°C)

Alacsony alapjáraton végzett vizsgálat

Nem alkalmazandó

Magas alapjáraton végzett vizsgálat

3. típus: ...

4. típus: ... g/vizsgálat;

a következők szerinti vizsgálati eljárás: A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. melléklete [1 napos NEDC] / a 2017/1221/EK rendelet melléklete [2 napos NEDC] / az (EU) 2017/1151 rendeletet VI. melléklete [2 napos WLTP] (1).

5. típus:

- Tartóssági vizsgálat: egészjármű-vizsgálat/próbapadi öregedésvizsgálat/nincs (1)

- Romlási tényező (DF): számított/rögzített (1)

- Adja meg az értékeket: ...

- Alkalmazandó 1. típusú ciklus (az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás) (14): ...

6. típus

CO (g/km)

Összes szénhidrogén (g/km)

Mért érték

Határérték";

iv. a 2.5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.1. Tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű";

v. a szöveg a következő 2.5.1.0. ponttal egészül ki:

"2.5.1.0. Az interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális CO2 értékek";

vi. a 2.5.1.1.3. és a 2.5.1.1.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.1.1.3. A CO2-kibocsátás tömege (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értékeket lásd az (EU) 2017/1151 rendeletet XXI. melléklete 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában)

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

MCO2,p,5 / MCO2,c,5

1

2

3

átlag

Végső MCO2,p,H / MCO2,c,H

2.5.1.1.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értéket lásd a XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában)

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

Végső értékek FCp,H / FCc,H";

vii. a 2.5.1.2-2.5.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

2.5.1.2.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.1.2.2.

Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.1.2.2.1.

f0, N: ...

2.5.1.2.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.1.2.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

2.5.1.2.3.

A CO2-kibocsátás tömege (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értéket lásd a XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában) CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes MCO2,p,5 / MCO2,c,5 1 2 3 átlag Végső MCO2,p,L / MCO2,c,L

2.5.1.2.4.

Tüzelőanyag-fogyasztás (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értéket lásd a XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes Végső értékek FCp,L / FCc,L

2.5.1.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású (VM) nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (adott esetben)";

viii. a szöveg a következő 2.5.1.3.1-2.5.1.3.4. ponttal egészül ki:

"2.5.1.3.1. Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.1.3.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.1.3.2.1.

f0, N: ...

2.5.1.3.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.1.3.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

2.5.1.3.3. A CO2-kibocsátás tömege (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értéket lásd a XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában)

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

MCO2,p,5 / MCO2,c,5

1

2

3

átlag

Végső MCO2,p,L / MCO2,c,L

2.5.1.3.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értéket lásd a XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában)

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

Végső értékek FCp,L / FCc,L";

ix. a 2.5.1.3.1. pontot el kell hagyni;

x. a szöveg a következő 2.5.1.4. és 2.5.1.4.1. ponttal egészül ki:

"2.5.1.4.

Az e rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti időszakos regenerálású rendszerrel felszerelt, belső égésű motorral hajtott járműveknél a vizsgálati eredményeket módosítani kell a XXI. melléklet 6. almellékletének 1. függelékében meghatározott Ki tényezővel.

2.5.1.4.1. Információk a regenerálási stratégiáról a CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás tekintetében

D = a működési ciklusok száma két olyan ciklus között, amelyben regenerálás történt: ...

d = a regeneráláshoz szükséges működési ciklusok száma: ...

Alkalmazandó 1. típusú ciklus (az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás) (14): ...

Vegyes

Ki (additív / multiplikatív) (1)

Értékek a CO2-re és a tüzelőanyag-fogyasztásra (10)

Alapjármű esetében ismételje meg a 2.5.1. pontot";

xi. a 2.5.2.1-2.5.2.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.2.1. Elektromosenergia-fogyasztás

2.5.2.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

2.5.2.1.1.1.

A ciklus energiaigénye: ... J

2.5.2.1.1.2.

Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.2.1.1.2.1.

f0, N: ...

2.5.2.1.1.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.2.1.1.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

EC (Wh/km)

Vizsgálat

Városi

Vegyes

Számított EC

1

2

3

átlag

Gyártó által megadott érték

-

2.5.2.1.1.3.

A ciklusban az összes olyan idő, amikor az értékek tűrésen kívül voltak: ... s

2.5.2.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

2.5.2.1.2.1.

A ciklus energiaigénye: ... J

2.5.2.1.2.2.

Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.2.1.2.2.1.

f0, N: ...

2.5.2.1.2.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.2.1.2.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

EC (Wh/km)

Vizsgálat

Városi

Vegyes

Számított EC

1

2

3

átlag

Gyártó által megadott érték

-

2.5.2.1.2.3.

A ciklusban az összes olyan idő, amikor az értékek tűrésen kívül voltak: ... s";

xii. a 2.5.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.2.2. Tisztán elektromos hatósugár

2.5.2.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

PER (km)

Vizsgálat

Városi

Vegyes

Mért tisztán elektromos hatósugár

1

2

3

átlag

Gyártó által megadott érték

-

2.5.2.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

PER (km)

Vizsgálat

Városi

Vegyes

Mért tisztán elektromos hatósugár

1

2

3

átlag

Gyártó által megadott érték

-";

xiii. a 2.5.3.1-2.5.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.3.1. Töltést fenntartó üzemmód CO2-kibocsátásának tömege

2.5.3.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

2.5.3.1.1.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.3.1.1.2.

Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.3.1.1.2.1.

f0, N: ...

2.5.3.1.1.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.3.1.1.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

MCO2,p,5 / MCO2,c,5

1

2

3

Átlagos

Végső MCO2,p,H / MCO2,c,H

2.5.3.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

2.5.3.1.2.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.3.1.2.2.

Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.3.1.2.2.1.

f0, N: ...

2.5.3.1.2.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.3.1.2.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

MCO2,p,5 / MCO2,c,5

1

2

3

Átlagos

Végső MCO2,p,L / MCO2,c,L

2.5.3.1.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben)

2.5.3.1.3.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.3.1.3.2.

Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.3.1.3.2.1.

f0, N: ...

2.5.3.1.3.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.3.1.3.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

MCO2,p,5 / MCO2,c,5

1

2

3

Átlagos

MCO2,p,M / MCO2,c,M

2.5.3.2. Töltést fogyasztó üzemmód CO2-kibocsátásának tömege

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Vegyes

MCO2,CD

1

2

3

Átlagos

Végső MCO2,CD,H

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Vegyes

MCO2,CD

1

2

3

Átlagos

Végső MCO2,CD,L

Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben)

CO2-kibocsátás (g/km)

Vizsgálat

Vegyes

MCO2,CD

1

2

3

Átlagos

Végső MCO2,CD,M";

xiv. a 2.5.3.3. pont a következő 2.5.3.3.1. ponttal egészül ki:

"2.5.3.3.1. Az interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális CO2 értékek";

xv. a 2.5.3.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.3.5. Töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó tüzelőanyag-fogyasztás

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Vegyes

Végső értékek FCCD,H

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Vegyes

Végső értékek FCCD,L

Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben)

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Vegyes

Végső értékek FCCD,M";

xvi. a 2.5.3.7.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.3.7.1. Teljes elektromos hatósugár (AER)

AER (km)

Vizsgálat

Városi

Vegyes

AER értékek

1.

2.

3.

Átlagos

Végső értékek, AER";

xvii. a 2.5.3.7.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.3.7.4. Töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár, RCDC

RCDC (km)

Vizsgálat

Vegyes

RCDC értékek

1.

2.

3.

Átlagos

Végső értékek RCDC";

xviii. a 2.5.3.8.2. és a 2.5.3.8.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.5.3.8.2. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban, ECAC,CD (vegyes)

ECAC,CD (Wh/km)

Vizsgálat

Vegyes

ECAC,CD értékek

1.

2.

3.

Átlagos

Végső értékek ECAC,CD

2.5.3.8.3. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás ECAC, weighted (vegyes)

ECAC,weighted (Wh/km)

Vizsgálat

Vegyes

ECAC,weighted értékek

1.

2.

3.

Átlagos

Végső értékek ECAC,weighted

Alapjármű esetében ismételje meg a 2.5.3. pontot";

xix. a szöveg a következő 2.5.4. ponttal egészül ki:

"2.5.4. Tüzelőanyag-cellás járművek (FCV)

Tüzelőanyag-fogyasztás (kg/100 km)

Vegyes

Végső értékek FCc

Alapjármű esetében ismételje meg a 2.5.4. pontot";

xx. a szöveg a következő 2.5.5. ponttal egészül ki:

"2.5.5. Eszköz a tüzelőanyag- és/vagy áramfogyasztás ellenőrzésére igen/nem alkalmazandó ....";

xxi. a Magyarázó megjegyzések a következő 5a. lábjegyzettel egészülnek ki:

"(5a) a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének 18. pontjában meghatározottak szerint";

c) az EK-típusbizonyítvány kiegészítésének függeléke a következőképpen módosul:

i. az 1. pont címsora helyébe a következő szöveg lép:

"1. CO2-kibocsátások az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet I. mellékletének 3.2. pontja szerint";

ii. a 2.1.1. pont helyébe a következő lép:

"2.1.1. A CO2-kibocsátás tömege (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű esetén

CO2-kibocsátás (g/km)

Városi

Országúti

Vegyes

MCO2,NEDC_H,test"

iii. a szöveg a következő 2.1.2. és 2.1.2.1. ponttal egészül ki:

"2.1.2. OVC vizsgálati eredmények

2.1.2.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege

CO2-kibocsátás (g/km)

Vegyes

MCO2,NEDC_H,test,condition A

MCO2,NEDC_H,test,condition B

MCO2,NEDC_H,test,weighted";

iv. a 2.2.1. pont helyébe a következő lép:

"2.2.1. A CO2-kibocsátás tömege (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű esetén

CO2-kibocsátás (g/km)

Városi

Országúti

Vegyes

MCO2,NEDC_L,test";

v. a szöveg a következő 2.2.2. és 2.2.2.1. ponttal egészül ki:

"2.2.2. OVC vizsgálati eredmények

2.2.2.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege

CO2-kibocsátás (g/km)

Vegyes

MCO2,NEDC_L,test,condition A

MCO2,NEDC_L,test,condition B

MCO2,NEDC_L,test,weighted";

vi. a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3. Eltérési és ellenőrzési tényező (az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 3.2.8. pontja szerint).

Eltérési tényező (adott esetben)

Ellenőrzési tényező (adott esetben)

»1« vagy »0«

A teljes megfeleltetési dosszié hash kódja (az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet I. mellékletének 3.1.1.2. pontja szerint):";

vii. a szöveg a következő 4-4.2.3. ponttal egészül ki:

"4. Végső NEDC CO2 és a tüzelőanyag-fogyasztás értékek

4.1. Végső NEDC szerinti értékek (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű esetén

Városi

Országúti

Vegyes

CO2-kibocsátás (g/km)

MCO2,NEDC_L, final

MCO2,NEDC_H, final

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

FCNEDC_L, final

FCNEDC_H, final

4.2. Végső NEDC szerinti értékek (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

4.2.1.

CO2-kibocsátás (g/km): lásd a 2.1.2.1. és a 2.2.2.1. pontot;

4.2.2.

Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km): lásd a 2.1.2.2. és a 2.2.2.2. pontot;

4.2.3.

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km) Vegyes FCNEDC_L,test,condition A FCNEDC_L,test,condition B FCNEDC_L,test,weighted";

26. A 6. függelék a következőképpen módosul:

a) az 1. táblázat a következőképpen módosul:

i. az AG-AL sor helyébe a következő szöveg lép:

"AG

Euro 6d-TEMP

Euro 6-2

M, N1 I. osztály

PI, CI

2017.9.1. (1)

2019.8.31.

BG

Euro 6d-TEMP-EVAP

Euro 6-2

M, N1 I. osztály

PI, CI

2019.8.31.

CG

Euro 6d-TEMP-ISC

Euro 6-2

M, N1 I. osztály

PI, CI

2019.1.1.

2019.8.31.

DG

Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC

Euro 6-2

M, N1 I. osztály

PI, CI

2019.9.1.

2019.9.1.

2020.12.31.

AH

Euro 6d-TEMP

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2018.9.1. (1)

2019.8.31.

BH

Euro 6d-TEMP-EVAP

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2020.8.31.

CH

Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2019.9.1.

2020.9.1.

2021.12.31.

AI

Euro 6d-TEMP

Euro 6-2

N1 III. osztály, N2

PI, CI

2018.9.1. (1)

2019.8.31.

BI

Euro 6d-TEMP-EVAP

Euro 6-2

N1 III. osztály, N2

PI, CI

2020.8.31.

CI

Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC

Euro 6-2

N1 III. osztály, N2

PI, CI

2019.9.1.

2020.9.1.

2021.12.31.

AJ

Euro 6d

Euro 6-2

M, N1 I. osztály

PI, CI

2019.8.31.

AK

Euro 6d

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2020.8.31.

AL

Euro 6d

Euro 6-2

N1 III. osztály, N2

PI, CI

2020.8.31.

AM

Euro 6d-ISC

Euro 6-2

M, N1 I. osztály

PI, CI

2020.12.31.

AN

Euro 6d-ISC

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2021.12.31.

AO

Euro 6d-ISC

Euro 6-2

N1 III. osztály, N2

PI, CI

2021.12.31.

AP

Euro 6d-ISC-FCM

Euro 6-2

M, N1 I. osztály

PI, CI

2020.1.1.

2021.1.1.

AQ

Euro 6d-ISC-FCM

Euro 6-2

N1 II. osztály

PI, CI

2021.1.1.

2022.1.1.

AR

Euro 6d-ISC-FCM

Euro 6-2

N1 III. osztály, N2

PI, CI

2021.1.1.

2022.1.1.";

b) a szöveg az 1. táblázat után az EURO 6d-TEMP-re vonatkozó jelmagyarázat után az alábbi szöveggel egészül ki:

"Euro 6d-TEMP-ISC kibocsátási előírás = az átmeneti megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is) és az új ISC-eljárás;

"Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC" kibocsátási előírás = az átmeneti megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE NOx-vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is), a párolgási kibocsátás mérésére vonatkozó 48 órás vizsgálati eljárás és az új ISC-eljárás;"

c) a szöveg az 1. táblázat után az EURO 6d-re vonatkozó jelmagyarázat után az alábbi szöveggel egészül ki:

"Euro 6d-ISC" a végső megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett valóskibocsátás-vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás, a párolgási kibocsátás mérésére vonatkozó 48 órás vizsgálati eljárás és az új ISC-eljárás.

"Euro 6d-ISC-FCM" a végső megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett valóskibocsátás-vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás, a párolgási kibocsátás mérésére vonatkozó 48 órás vizsgálati eljárás, a tüzelőanyag- és/vagy áramfogyasztás ellenőrzését szolgáló eszközök és az új ISC-eljárás."

27. a 8a-8c. függelék helyébe a következő szöveg lép:

"8a. függelék

Vizsgálati jegyzőkönyvek

A vizsgálati jegyzőkönyv az e rendelet alapján a vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat által kiadott jegyzőkönyv.

I. RÉSZ

Az alábbi információk az 1. típusú vizsgálat esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

JEGYZŐKÖNYV száma

KÉRELMEZŐ

Gyártó

TÁRGY

...

Kigurulási menetellenállási járműcsalád-azonosító(k)

:

Interpolációscsalád-azonosító(k)

:

Vizsgálatokra átadott jármű

Gyártmány

:

IP azonosító

:

KÖVETKEZTETÉS

A vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,

ÉÉÉÉ/HH/NN

Általános megjegyzések:

Ha több lehetőség (hivatkozás) is létezik, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgáltat kell leírni

Ha nincs, akkor elegendő egyetlen hivatkozás az adatközlő lapra a vizsgálati jegyzőkönyv elején.

Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat

a) szikragyújtású motorok esetében;

b) kompressziós gyújtású motorok esetében.

1. A VIZSGÁLT JÁRMŰ(VEK) LEÍRÁSA: HV, LV, ÉS MV (ADOTT ESETBEN)

1.1. Általános leírás

Járműszámok

:

Prototípus szám és jármű-azonosító szám

Kategória

:

Felépítmény

:

Hajtott kerekek

:

1.1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése

Az erőátviteli rendszer felépítése

:

tisztán belső égésű motorral felszerelt, hibrid, elektromos vagy tüzelőanyag-cellás

1.1.2. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR (adott esetben)

Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Működési elv

:

kétütemű/négyütemű

Hengerek száma és elrendezése

:

Motortérfogat (cm3)

:

Üresjárati fordulatszám (min- 1)

:

+

Magas üresjárati fordulatszám (min- 1) (a)

:

+

Névleges motorteljesítmény

:

kW

/

ford./perc

Legnagyobb hasznos nyomaték

:

Nm

/

ford./perc

Motorkenőanyag

:

gyártmány és típus

Hűtőrendszer

:

Típus: levegő/víz/olaj

Szigetelés

:

anyaga, mennyisége, elhelyezkedése, térfogata és tömege

1.1.3. VIZSGÁLATI TÜZELŐANYAG az 1. típusú vizsgálathoz (adott esetben)

Egynél több vizsgálati tüzelőanyag esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

E10 benzin - B7 dízel - LPG - földgáz - ...

Sűrűség 15 °C-on

:

Kéntartalom

:

Csak B7 dízel és E10 benzin esetében

:

Tételszám

:

Willans-tényezők (belső égésű motor esetén) a CO2-kibocsátáshoz (gCO2/MJ)

:

1.1.4. TÜZELŐANYAG-ADAGOLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több tüzelőanyag-adagoló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Közvetlen befecskendezés

:

igen/nem vagy leírás

A jármű tüzelőanyagának típusa

:

Egyfajta / kétfajta / rugalmas tüzelőanyag-felhasználás

Vezérlőegység

Alkatrész hivatkozás

:

az adatközlő lappal megegyező

Vizsgált szoftver

:

például beolvasó eszközzel beolvasva

Levegő-áramlásmérő

:

Fojtószelepház

:

Nyomásérzékelő

:

Befecskendező szivattyú

:

Befecskendező(k)

:

1.1.5. SZÍVÓRENDSZER (adott esetben)

Egynél több szívórendszer esetén ismételje meg a pontot

Feltöltő

:

Igen/nem

gyártmány és típus (1)

Töltőlevegő-hűtő

:

igen/nem

típusa (levegő/levegő-levegő/víz) (1)

Levegőszűrő (elem) (1)

:

gyártmány és típus

Szíváshangtompító (1)

:

gyártmány és típus

1.1.6. KIPUFOGÓRENDSZER ÉS PÁROLGÁSKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTŐ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több rendszer esetén ismételje meg a pontot

Első katalitikus átalakító

:

gyártmány és hivatkozás (1)

működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / szegénykeverékes NOx-csapda rendszer / szelektív katalitikus redukció...

Második katalitikus átalakító

:

gyártmány és hivatkozás (1)

működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / szegénykeverékes NOx-csapda rendszer / szelektív katalitikus redukció...

Részecskecsapda

:

van/nincs/nem alkalmazandó

katalizátoros: igen/nem

gyártmány és hivatkozás (1)

Oxigénérzékelő(k) hivatkozásai és elhelyezkedése

:

katalizátor előtt / katalizátor után

Levegőbefúvás,

:

van/nincs/nem alkalmazandó

Vízbefecskendezés

:

van/nincs/nem alkalmazandó

Kipufogógáz-visszavezetés

:

van/nincs/nem alkalmazandó

hűtött/nem hűtött

HP/LP

Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer

:

van/nincs/nem alkalmazandó

NOx-érzékelő(k) hivatkozásai és elhelyezkedése

:

előtte/utána

Általános leírás (1)

:

1.1.7. HŐTÁROLÓ BERENDEZÉS (adott esetben)

Egynél több hőtároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Hőtároló berendezés

:

igen/nem

Hőtároló képesség (tárolt entalpia, J)

:

Hőleadás időtartama (s)

:

1.1.8. ERŐÁTVITEL (adott esetben)

Egynél több erőátviteli rendszer esetén ismételje meg a pontot

Sebességváltó

:

kézi / automata / fokozatmentes

Sebességváltási folyamat

Elsődleges üzemmód (*1)

:

igen/nem

normál / vezetés / takarékos /...

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legjobb esethez tartozó üzemmód (adott esetben)

:

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legrosszabb esethez tartozó üzemmód (adott esetben)

:

Legnagyobb elektromosenergia-fogyasztású üzemmód (adott esetben)

:

Vezérlőegység

:

Sebességváltó-kenőanyag

:

gyártmány és típus

Gumiabroncsok

Gyártmány

:

Típus

:

Méretek, első/hátsó

:

Dinamikus kerület (m)

:

Gumiabroncsnyomás (kPa)

:

(*1) külső feltöltésű hibrid elektromos jármű esetében mind a töltésfenntartó, mind a töltést lemerítő üzemmódra vonatkozóan adja meg.

Az egyes sebességfokozatokhoz (R.B.) tartozó áttételi arány (R.T.), elsődleges arány (R.P.) és (járműsebesség (km/h)) / (motorfordulatszám (1 000 (min- 1)) (V1000).

R.B.

R.P.

R.T.

V1000

1.

1/1

2.

1/1

3.

1/1

4.

1/1

5.

1/1

...

1.1.9. ELEKTROMOS GÉP (adott esetben)

Egynél több elektromos gép esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Csúcsteljesítmény (kW)

:

1.1.10. HAJTÁSI ÚJRATÖLTHETŐ ENERGIATÁROLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több hajtási újratölthető energiatároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Kapacitás (Ah):

:

Névleges feszültség (V)

:

1.1.11. TÜZELŐANYAG-CELLA (adott esetben)

Egynél több tüzelőanyag-cella esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Legnagyobb teljesítmény (kW)

:

Névleges feszültség (V)

:

1.1.12. TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA (adott esetben)

Egynél több teljesítményelektronikai rendszer is lehet (hajtási energiaátalakító, kisfeszültségű rendszer vagy töltő)

Gyártmány

:

Típus

:

Teljesítmény (kW)

:

1.2. A magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (vh)leírása

1.2.1. TÖMEG

A VH vizsgálati tömege (kg)

:

1.2.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N)

:

f1 (N/(km/h))

:

f2 (N/(km/h)2)

:

Ciklus-energiaigény (J)

:

Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre

:

Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója

:

1.2.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül)

:

1 / 2 / 3a / 3b kategória

A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg hányadosa (W/kg)

:

(adott esetben)

A mérés során alkalmazott leszabályozott sebességű eljárás

:

igen/nem

A jármű legnagyobb sebessége (km/h)

:

Redukálás (adott esetben)

:

igen/nem

Redukálási tényező, fdsc

:

Ciklustávolság (m)

:

Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében)

:

adott esetben

1.2.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

Sebességváltás-számítás verziója

(adja meg az (EU) 2017/1151 rendelet vonatkozó módosítását)

Fokozatváltás

:

A ≥ 1 km/h sebességhez tartozó átlagos sebességfokozat, négy tizedesjegyre kerekítve

nmin drive

Első fokozatban

:

...min-1

Első fokozatból másodikba

:

...min-1

Második fokozatból álló helyzetbe

:

...min-1

Második fokozatban

:

...min-1

3. és további fokozatban

:

...min-1

Első fokozat kizárva

:

igen/nem

n_95_high minden fokozat esetében

:

...min-1

n_min_drive_set a gyorsulási/állandó sebességű szakaszokban (n_min_drive_up)

:

...min-1

n_min_drive_set a lassítási szakaszokban (nmin_drive_down)

:

...min-1

t_start_phase

:

...s

n_min_drive_start

:

...min-1

N_min_drive_up_start

:

...min-1

ASM használata

:

igen/nem

ASM értékek

:

1.3. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (vl) leírása (adott esetben)

1.3.1. TÖMEG

A VL vizsgálati tömege (kg)

:

1.3.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N)

:

f1 (N/(km/h))

:

f2 (N/(km/h)2)

:

Ciklus-energiaigény (J)

:

Δ(CD×Af)LH (m2)

:

Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre

:

Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója

:

1.3.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül)

:

1 / 2 / 3a / 3b kategória

A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg hányadosa (W/kg)

:

(adott esetben)

A mérés során alkalmazott leszabályozott sebességű eljárás

:

igen/nem

A jármű legnagyobb sebessége

:

Redukálás (adott esetben)

:

igen/nem

Redukálási tényező, fdsc

:

Ciklustávolság (m)

:

Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében)

:

adott esetben

1.3.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

Fokozatváltás

:

A ≥ 1 km/h sebességhez tartozó átlagos sebességfokozat, négy tizedesjegyre kerekítve

1.4. A közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) leírása (adott esetben)

1.4.1. TÖMEG

A VL vizsgálati tömege (kg)

:

1.4.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N)

:

f1 (N/(km/h))

:

f2 (N/(km/h)2)

:

Ciklus-energiaigény (J)

:

Δ(CD × Af)LH (m2)

:

Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre

:

Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója

:

1.4.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül)

:

1 / 2 / 3a / 3b kategória

A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg hányadosa (W/kg)

:

(adott esetben)

A mérés során alkalmazott leszabályozott sebességű eljárás

:

igen/nem

A jármű legnagyobb sebessége

:

Redukálás (adott esetben)

:

igen/nem

Redukálási tényező, fdsc

:

Ciklustávolság (m)

:

Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében)

:

adott esetben

1.4.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

Fokozatváltás

:

A ≥ 1 km/h sebességhez tartozó átlagos sebességfokozat, négy tizedesjegyre kerekítve

2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2.1. 1. típusú vizsgálat

Görgős fékpad beállításának módszere

:

Rögzített menet / iteratív / alternatív saját bemelegítési ciklussal

Fékpad kétkerék-hajtású (2WD)/négykerék-hajtású (4WD) üzemmódban

:

kétkerék-hajtás/négykerék-hajtás

Kétkerék-hajtásnál a nem meghajtott tengely forgott

:

igen/nem/nem alkalmazandó

Fékpad-üzemmód

igen/nem

Kigurulási üzemmód

:

igen/nem

További előkondicionálás

:

igen/nem

leírás

Romlási tényezők

:

hozzárendelt / vizsgált

2.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

A vizsgálatok időpontja

:

év/hó/nap:

A vizsgálat helyszíne

:

Görgős fékpad, hely, ország

A hűtőventilátor alsó élének föld feletti magassága (cm)

:

A ventilátor középpontjának oldalirányú helyzete (ha a gyártó kérésére módosításra került)

:

a jármű középvonalában / ...

A jármű elejétől mért távolság (cm)

:

IWR: Tehetetlenségi besorolás (%)

:

x,x

RMSSE: Négyzetes sebességhiba-középérték (km/h)

:

x,xx

A menetciklus elfogadott eltérésének leírása

:

Tisztán elektromos jármű a megszakítási feltételek előtt

vagy

Teljesen lenyomott gázpedál

2.1.1.1. Szennyezőanyag-kibocsátás (adott esetben)

2.1.1.1.1. Legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása 1. típusú, töltést fenntartó vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni

1. vizsgálat

Szennyező anyagok

CO

Összes szénhidrogén (a)

Nem metán szénhidrogének (a)

NOx

THC + NOx (b)

Részecsketömeg

Részecskeszám

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(#.1011/km)

Mért értékek

Regenerálási tényezők (Ki)(2)

Adalékanyag

Regenerálási tényezők (Ki)(2)

Multiplikatív:

Romlási tényezők (DF) Additív

Romlási tényezők (DF) Multiplikatív

Végső értékek

Határértékek

(2) Lásd a Ki járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et

:

Ki meghatározása érdekében elvégzett 1/I. típusú vizsgálat

:

A XXI. melléklet 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás (1)

Regenerálás szerinti család azonosítója

:

(1) Jelölje meg, melyik alkalmazandó.

2. vizsgálat (adott esetben): CO2 céljából (dCO2 1) / szennyező anyagok céljából (a határértékek 90 %-a) / mindkettő céljából

A vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint rögzítse.

3. vizsgálat (adott esetben): CO2 céljából (dCO2 2)

A vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint rögzítse.

2.1.1.1.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása 1. típusú, töltést fogyasztó vizsgálat során

1. vizsgálat

A szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékeknek teljesülniük kell, és az alábbi pontokat meg kell ismételni minden egyes megtett vizsgálati ciklus esetében.

Szennyező anyagok

CO

Összes szénhidrogén (a)

Nem metán szénhidrogének (a)

NOx

THC + NOx (b)

Részecsketömeg

Részecskeszám

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(#.1011/km)

Mért egyedi ciklusértékek

Egyedi ciklus-határértékek

2. vizsgálat (adott esetben): CO2 céljából (dCO2 1) / szennyező anyagok céljából (a határértékek 90 %-a) / mindkettő céljából

A vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint rögzítse.

3. vizsgálat (adott esetben): CO2 céljából (dCO2 2)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

2.1.1.1.3. KÜLSŐ FELTÖLTÉSŰ HIBRID ELEKTROMOS JÁRMŰVEK (OVC-HEV) HASZNÁLATI TÉNYEZŐVEL SÚLYOZOTT SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSA

Szennyező anyagok

CO

Összes szénhidrogén (a)

Nem metán szénhidrogének (a)

NOx

THC + NOx (b)

Részecsketömeg

Részecskeszám

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(#.1011/km)

Számított értékek

2.1.1.2. CO2-kibocsátás (adott esetben)

2.1.1.2.1. Legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása 1. típusú, töltést fenntartó vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni

1. vizsgálat

CO2-kibocsátás

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

Mért érték MCO2,p,1

-

Sebesség és távolsággal korrigált érték MCO2,p,1b / MCO2,c,2

Töltési egyensúly-korrekciós együttható: 5.

MCO2,p,3 / MCO2,c,3

Regenerálási tényezők (Ki)

Adalékanyag

Regenerálási tényezők (Ki)

Multiplikatív:

MCO2,c,4

-

AFKi= MCO2,c,3 / MCO2,c,4

-

MCO2,p,4 / MCO2,c,4

-

ATCT korrekció (járműcsaládi korrekciós tényező, FCF) (4)

Átmeneti értékek MCO2,p,5 / MCO2,c,5

Gyártó által megadott érték

-

-

-

-

dCO2 1 * gyártó által megadott érték

-

-

-

-

(4) FCF: Járműcsalád korrekciós tényező a reprezentatív regionális hőmérsékleti viszonyok korrekciójához (környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat)

Lásd az FCF járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyvit

:

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád-azonosító

:

(5) Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 2. függelékének 6. almellékletében hivatkozott korrekció a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében és az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 2. függelékének 8. almellékletében hivatkozott korrekció a hibrid elektromos járművek esetében (KCO2)

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

Következtetés

CO2-kibocsátás (g/km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

Átlagolás: MCO2,p,6 / MCO2,c,6

Igazítás: MCO2,p,7 / MCO2,c,7

Végső értékek MCO2,p,H / MCO2,c,H

Gyártásmegfelelőségi információ külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

Vegyes

CO2-kibocsátás (g/km)

MCO2,CS,COP

AFCO2,CS

2.1.1.2.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-tömegkibocsátása 1. típusú, töltést fogyasztó vizsgálat során

1. vizsgálat:

Kibocsátott CO2 tömege (g/km)

Vegyes

Számított érték MCO2,CD

Gyártó által megadott érték

dCO2 1

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

Következtetés

Kibocsátott CO2 tömege (g/km)

Vegyes

Átlagolás: MCO2,CD

Végső érték MCO2,CD

2.1.1.2.4. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) használati tényezővel súlyozott CO2-tömegkibocsátása

Kibocsátott CO2 tömege (g/km)

Vegyes

Számított érték MCO2,weighted

2.1.1.3. TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS (ADOTT ESETBEN)

2.1.1.3.1. Csak belső égésű motorral felszerelt járművek, nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) tüzelőanyag-fogyasztása 1. típusú, töltést fenntartó vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

Végső értékek FCp,H / FCc,H (1)

(1) Az igazított CO2-értékek alapján számítva

A- Járművek fedélzeti tüzelőanyag- és/vagy energiafelhasználás ellenőrzése a 4a. cikkben hivatkozottak szerint

a. Az adatok hozzáférhetősége

A XXII. melléklet 3. pontjában felsorolt paraméterek hozzáférhetők: igen/nem alkalmazható

b. Pontosság (adott esetben)

Fuel_ConsumedWLTP (liter) (1)

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű - 1. vizsgálat

x,xxx

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű - 2. vizsgálat (adott esetben)

x,xxx

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű - 3. vizsgálat (adott esetben)

x,xxx

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű - 1. vizsgálat (adott esetben)

x,xxx

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű - 2. vizsgálat (adott esetben)

x,xxx

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű - 3. vizsgálat (adott esetben)

x,xxx

Összesen

x,xxx

Fuel_ConsumedOBFCM (liter) (1)

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű - 1. vizsgálat

x,xx

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű - 2. vizsgálat (adott esetben)

x,xx

Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű - 3. vizsgálat (adott esetben)

x,xx

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű - 1. vizsgálat (adott esetben)

x,xx

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű - 2. vizsgálat (adott esetben)

x,xx

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű - 3. vizsgálat (adott esetben)

x,xx

Összesen

x,xx

Pontosság (1)

x,xxx

(1) a XXII. mellékletnek megfelelően

2.1.1.3.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) tüzelőanyag-fogyasztása 1. típusú, töltést fogyasztó vizsgálat során

1. vizsgálat:

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Vegyes

Számított érték FCCD

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

Következtetés

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Vegyes

Átlagolás: FCCD

Végső érték FCCD

2.1.1.3.3. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) használati tényezővelsúlyozott tüzelőanyag-fogyasztása

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Vegyes

Számított érték FCweighted

2.1.1.3.4. Nem külső feltöltésű tüzelőanyag-cellás hibrid járművek (NOVC-FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása 1. típusú, töltést fenntartó vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni

Tüzelőanyag-fogyasztás (kg/100 km)

Vegyes

Mért értékek

Töltési egyensúly-korrekciós együttható

Végső értékek FCc

2.1.1.4. HATÓSUGARAK (ADOTT ESETBEN)

2.1.1.4.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) hatósugarai (adott esetben)

2.1.1.4.1.1. Teljes elektromos hatósugár

1. vizsgálat

AER (km)

Városi

Vegyes

Mért/Számított AER értékek

Gyártó által megadott érték

-

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

Következtetés

AER (km)

Városi

Vegyes

Átlagolás: AER (adott esetben)

Végső értékek, AER

2.1.1.4.1.2. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár

EAER (km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Városi

Vegyes

Végső értékek, EAER

2.1.1.4.1.3. Tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár

RCDA (km)

Vegyes

Végső érték RCDA

2.1.1.4.1.4. Töltést fogyasztó ciklushoz tartozó hatósugár

1. vizsgálat

RCDC (km)

Vegyes

Végső érték RCDC

Az átmeneti ciklus sorszáma

Az igazolási ciklus relatív elektromos energiaváltozás értéke (%)

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

2.1.1.4.2. Tisztán elektromos járművek tisztán elektromos hatósugara (adott esetben)

1. vizsgálat

PER (km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Városi

Vegyes

Számított PER értékek

Gyártó által megadott érték

-

-

-

-

-

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

Következtetés

PER (km)

Városi

Vegyes

Átlagolás: PER

Végső értékek, PER

2.1.1.5. ELEKTROMOSENERGIA-FOGYASZTÁS (ADOTT ESETBEN)

2.1.1.5.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) elektromosenergia-fogyasztása (adott esetben)

2.1.1.5.1.1. Elektromosenergia-fogyasztás (EC)

EC (Wh/km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Városi

Vegyes

Végső értékek, EC

2.1.1.5.1.2. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban

1. vizsgálat

ECAC,CD (Wh/km)

Vegyes

Számított érték ECAC,CD

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

Következtetés (adott esetben)

ECAC,CD (Wh/km)

Vegyes

Átlagolás: ECAC,CD

Végső érték

2.1.1.5.1.3. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás

1. vizsgálat

ECAC,weighted (Wh)

Vegyes

Számított érték ECAC,weighted

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

Következtetés (adott esetben)

ECAC,weighted (Wh/km)

Vegyes

Átlagolás: ECAC,weighted

Végső érték

2.1.1.5.1.4. Tájékoztatás a gyártásmegfelelőséghez

Vegyes

Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km) ECDC,CD,COP

AFEC,AC,CD

2.1.1.5.2. Tisztán elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása (adott esetben)

1. vizsgálat

EC (Wh/km)

Városi

Vegyes

Számított értékek, EC

Gyártó által megadott érték

-

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint

EC (Wh/km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Városi

Vegyes

Átlagolás, EC

Végső értékek, EC

Tájékoztatás a gyártásmegfelelőséghez

Vegyes

Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km) ECDC,COP

AFEC

2.1.2. ALACSONY SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ JÁRMŰ (VL) (ADOTT ESETBEN)

Ismételje meg a 2.1.1. pontot

2.1.3. KÖZEPES SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ JÁRMŰ (VM) (ADOTT ESETBEN)

Ismételje meg a 2.1.1. pontot

2.1.4. VÉGSŐ KRITIKUS KIBOCSÁTÁSI ÉRTÉKEK (ADOTT ESETBEN)

Szennyező anyagok

CO

Összes szénhidrogén (a)

Nem metán szénhidrogének (a)

NOx

THC + NOx (b)

Részecsketömeg

PN

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(#.1011/km)

Legmagasabb értékek (1)

(1) minden egyes szennyező anyagra vonatkozóan, a VH, a VL (adott esetben) és a VM (adott esetben) valamennyi vizsgálati eredménye közül

2.2. 2a. típusú vizsgálat

A közúti közlekedésre való alkalmasság vizsgálatához szükséges kibocsátási adatokat beleértve

Vizsgálat

CO (térfogat%)

Lambda ()

Motorfordulatszám (min-1)

Olajhőmérséklet (°C)

Alapjárat

-

Magas alapjáraton végzett

(1) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható)

2.3. 3a. típusú vizsgálat

Kartergázok kibocsátása a légkörbe: nincs ilyen

2.4. 4a. típusú vizsgálat

Járműcsalád-azonosító

:

Lásd a jegyzőkönyv(ek)et

:

2.5. 5. típusú vizsgálat

Járműcsalád-azonosító

:

Lásd a tartóssági járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et

:

A kritikus kibocsátás vizsgálatára szolgáló 1./I. típusú ciklus

:

A XXI. melléklet 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás (1)

(1) Jelölje meg, melyik alkalmazandó.

2.6. RDE-vizsgálat

RDE járműcsalád száma

:

MSxxxx

Lásd a járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et

:

2.7. 6a. típusú vizsgálat

Járműcsalád-azonosító

A vizsgálatok időpontja

:

év/hó/nap:

A vizsgálatok helyszíne

:

Görgős fékpad beállításának módszere

:

kigurulás (kigurulási menetellenállás referencia)

Tehetetlenségi tömeg (kg)

:

Ha eltér az 1. típusú vizsgálati járműtől

:

Gumiabroncsok

:

Gyártmány

:

Típus

:

Méretek, első/hátsó

:

Dinamikus kerület (m)

:

Gumiabroncsnyomás (kPa)

:

Szennyező anyagok

CO

(g/km)

HC (szénhidrogének)

(g/km)

Vizsgálat

1

2

3

Átlagos

Határérték

2.8. Fedélzeti diagnosztikai rendszer

Járműcsalád-azonosító

:

Lásd a járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et

:

2.9. Füstopacitási (b) vizsgálat

2.9.1. ÁLLANDÓ SEBESSÉGŰ VIZSGÁLAT

Lásd a járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et

:

2.9.2. TERHELÉS NÉLKÜL GYORSÍTÁSSAL VÉGZETT VIZSGÁLAT

Mért elnyelési érték (m-1)

:

Korrigált elnyelési érték (m-1)

:

2.10. Motorteljesítmény

Lásd a jegyzőkönyv(ek)et vagy a jóváhagyási számot

:

2.11. A magas szén-dioxid-kibocsátású járműre (VH) vonatkozó hőmérsékleti adatok

Jármű lehűtése a legrosszabb forgatókönyv szerinti megközelítésben

:

igen/nem (1)

A környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád egy interpolációs járműcsaládból áll

:

igen/nem (1)

A motor hűtőközeg hőmérséklete a kondicionálási időszak végén (°C)

:

A kondicionálási terület elmúlt 3 órai átlaghőmérséklete (°C)

:

A motorhűtőközeg végső hőmérsékletének és a kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérsékletének különbsége, (ΔT_ATCT, °C)

:

A legrövidebb megengedett kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (s):

:

A hőmérséklet-érzékelő helye

:

A motor mért hőmérséklete

:

olaj/hűtőközeg

(1) ha »igen«, akkor az utolsó hat sor nem alkalmazandó

A vizsgálati jegyzőkönyv mellékletei

(környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálatra (ATCT) és tisztán elektromos járművekre nem vonatkozik),

1. A korrelációs számítások valamennyi bemeneti adata, amelyek felsorolását az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 rendelet (megfelelési rendeletek) I. mellékletének 2.4. pontja tartalmazza;

és

Hivatkozás a bemeneti fájlra: ...

2. Az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet I. mellékletének 3.1.1.2. pontjában említett teljes megfeleltetési dosszié:

3. Tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű

A NEDC-korreláció eredményei

magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL)

NEDC CO2 gyártó által megadott érték

xxx,xx

xxx,xx

CO2-eredmények CO2MPAS (beleértve a Ki-t is)

xxx,xx

xxx,xx

CO2-eredmény kétszeri vizsgálata vagy kocka-vizsgálata (beleértve a Ki-t is)

xxx,xx

xxx,xx

Hash szám

Kocka-döntés

Eltérési tényező (érték vagy nem alkalmazandó)

Ellenőrzési tényező (0/1/nem alkalmazandó)

A gyártó által megadott érték, amelyet jóváhagyott (CO2MPAS / kétszeri vizsgálat)

CO2-eredmények CO2MPAS (Ki-t kivéve)

városi

országúti

vegyes

Fizikai mérési eredmények

A vizsgálat(ok) dátuma

1. vizsgálat

éééé/hh/nn

éééé/hh/nn

2. vizsgálat

3. vizsgálat

A kibocsátott CO2, vegyes

1. vizsgálat

városi

xxx,xxx

xxx,xxx

országúti

xxx,xxx

xxx,xxx

vegyes

xxx,xxx

xxx,xxx

2. vizsgálat

városi

országúti

vegyes

3. vizsgálat

városi

országúti

vegyes

Ki CO2

1,xxxx

A kibocsátott CO2, vegyes, Ki-t beleértve

Átlagos

vegyes

Összehasonlítás a gyártó által megadott értékkel (gyártó által megadott-átlagos)/gyártó által megadott %

A vizsgálandó kigurulási menetellenállási értékek

f0 (N)

x,x

x,x

f1 (N/(km/h))

x,xxx

x,xxx

f2 (N/(km/h)2)

x,xxxxx

x,xxxxx

tehetetlenségi osztály (kg)

Végeredmények

NEDC CO2 [g/km]

városi

xxx,xx

xxx,xx

országúti

xxx,xx

xxx,xx

vegyes

xxx,xx

xxx,xx

NEDC FC [l/100km]

városi

x,xxx

x,xxx

országúti

x,xxx

x,xxx

vegyes

x,xxx

x,xxx

4. Külső feltöltésű hibrid elektromos jármű vizsgálatának eredményei

4.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

4.1.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege

CO2-kibocsátás (g/km)

Vegyes

(beleértve a Ki-t is)

Ki CO2

1,xxxx

MCO2,NEDC_H,test,condition A

MCO2,NEDC_H,test,condition B

MCO2,NEDC_H,test,weighted

4.1.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása

Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km)

Vegyes

ECNEDC_H,test,condition A

ECNEDC_H,test,condition B

ECNEDC_H,test,weighted

4.1.3. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km)

Vegyes

FCNEDC_L,test,condition A

FCNEDC_L,test,condition B

FCNEDC_L,test,weighted

4.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

4.2.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege

CO2-kibocsátás (g/km)

Vegyes

(beleértve a Ki-t is)

Ki CO2

1,xxxx

MCO2,NEDC_L,test,condition A

MCO2,NEDC_L,test,condition B

MCO2,NEDC_L,test,weighted

4.2.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása

Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km)

Vegyes

ECNEDC_L,test,condition A

ECNEDC_L,test,condition B

ECNEDC_L,test,weighted

4.2.3. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)

Tüzelőanyag-fogyasztás

(l/100km)

Vegyes

FCNEDC_L,test,condition A

FCNEDC_L,test,condition B

FCNEDC_L,test,weighted

II. RÉSZ

Az alábbi információk a környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

Jegyzőkönyv száma

KÉRELMEZŐ

Gyártó

TÁRGY

...

Kigurulási menetellenállási járműcsalád-azonosító(k)

:

Interpolációscsalád-azonosító(k)

:

ATCT-azonosító(k)

:

Vizsgálatokra átadott jármű

Gyártmány

:

IP azonosító

:

KÖVETKEZTETÉS

A vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,

ÉÉÉÉ/HH/NN

Általános megjegyzések:

Ha több lehetőség (hivatkozás) is létezik, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgáltat kell leírni

Ha nincs, akkor elegendő egyetlen hivatkozás az adatközlő lapra a vizsgálati jegyzőkönyv elején.

Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat

a) szikragyújtású motorok esetében;

b) kompressziós gyújtású motorok esetében.

1. A VIZSGÁLT JÁRMŰ LEÍRÁSA

1.1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

Járműszámok

:

Prototípus szám és jármű-azonosító szám

Kategória

:

Ülések száma (a vezetőüléssel együtt)

:

Felépítmény

:

Hajtott kerekek

:

1.1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése

Az erőátviteli rendszer felépítése

:

tisztán belső égésű motorral felszerelt, hibrid, elektromos vagy tüzelőanyag-cellás

1.1.2. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR (adott esetben)

Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Működési elv

:

kétütemű/négyütemű

Hengerek száma és elrendezése

:

...

Motortérfogat (cm3)

:

Üresjárati fordulatszám (min- 1)

:

±

Magas üresjárati fordulatszám (min- 1) (a)

:

±

Névleges motorteljesítmény

:

kW

/

ford./perc

Legnagyobb hasznos nyomaték

:

Nm

/

ford./perc

Motorkenőanyag

:

gyártmány és típus

Hűtőrendszer

:

Típus: levegő/víz/olaj

Szigetelés

:

anyaga, mennyisége, elhelyezkedése, térfogata és tömege

1.1.3. VIZSGÁLATI TÜZELŐANYAG az 1. típusú vizsgálathoz (adott esetben)

Egynél több vizsgálati tüzelőanyag esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

E10 benzin - B7 dízel - LPG - földgáz - ...

Sűrűség 15 °C-on

:

Kéntartalom

:

Csak B7 dízel és E10 benzin esetében

IX. melléklet

:

Tételszám

:

Willans-tényezők (belső égésű motor esetén) a CO2-kibocsátáshoz (gCO2/MJ)

:

1.1.4. TÜZELŐANYAG-ADAGOLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több tüzelőanyag-adagoló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Közvetlen befecskendezés

:

igen/nem vagy leírás

A jármű tüzelőanyagának típusa

:

Egyfajta / kétfajta / rugalmas tüzelőanyag-felhasználás

Vezérlőegység

Alkatrész hivatkozás

:

az adatközlő lappal megegyező

Vizsgált szoftver

:

például beolvasó eszközzel beolvasva

Levegő-áramlásmérő

:

Fojtószelepház

:

Nyomásérzékelő

:

Befecskendező szivattyú

:

Befecskendező(k)

:

1.1.5. SZÍVÓRENDSZER (adott esetben)

Egynél több szívórendszer esetén ismételje meg a pontot

Feltöltő

:

Igen/nem

gyártmány és típus (1)

Töltőlevegő-hűtő

:

igen/nem

típusa (levegő/levegő-levegő/víz) (1)

Levegőszűrő (elem) (1)

:

gyártmány és típus

Szíváshangtompító (1)

:

gyártmány és típus

1.1.6. KIPUFOGÓRENDSZER ÉS PÁROLGÁSKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTŐ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több rendszer esetén ismételje meg a pontot

Első katalitikus átalakító

:

gyártmány és hivatkozás (1)

működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / szegénykeverékes NOx-csapda rendszer / szelektív katalitikus redukció...

Második katalitikus átalakító

:

gyártmány és hivatkozás (1)

működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / szegénykeverékes NOx-csapda rendszer / szelektív katalitikus redukció...

Részecskecsapda

:

van/nincs/nem alkalmazandó

katalizátoros: igen/nem

gyártmány és hivatkozás (1)

Oxigénérzékelő(k) hivatkozásai és elhelyezkedése

:

katalizátor előtt / katalizátor után

Levegőbefúvás,

:

van/nincs/nem alkalmazandó

Kipufogógáz-visszavezetés

:

van/nincs/nem alkalmazandó

hűtött/nem hűtött

HP/LP

Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer

:

van/nincs/nem alkalmazandó

NOx-érzékelő(k) hivatkozásai és elhelyezkedése

:

előtte/utána

Általános leírás (1)

:

1.1.7. HŐTÁROLÓ BERENDEZÉS (adott esetben)

Egynél több hőtároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Hőtároló berendezés

:

igen/nem

Hőtároló képesség (tárolt entalpia, J)

:

Hőleadás időtartama (s)

:

1.1.8. ERŐÁTVITEL (adott esetben)

Egynél több erőátviteli rendszer esetén ismételje meg a pontot

Sebességváltó

:

kézi / automata / fokozatmentes

Sebességváltási folyamat

Elsődleges üzemmód

:

igen/nem

normál / vezetés / takarékos /...

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legjobb esethez tartozó üzemmód (adott esetben)

:

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legrosszabb esethez tartozó üzemmód (adott esetben)

:

Vezérlőegység

:

Sebességváltó-kenőanyag

:

gyártmány és típus

Gumiabroncsok

Gyártmány

:

Típus

:

Méretek, első/hátsó

:

Dinamikus kerület (m)

:

Gumiabroncsnyomás (kPa)

:

Az egyes sebességfokozatokhoz (R.B.) tartozó áttételi arány (R.T.), elsődleges arány (R.P.) és (járműsebesség (km/h)) / (motorfordulatszám (1 000 (min- 1)) (V1000).

R.B.

R.P.

R.T.

V1000

1.

1/1

2.

1/1

3.

1/1

4.

1/1

5.

1/1

...

1.1.9. ELEKTROMOS GÉP (adott esetben)

Egynél több elektromos gép esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Csúcsteljesítmény (kW)

:

1.1.10. HAJTÁSI ÚJRATÖLTHETŐ ENERGIATÁROLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több hajtási újratölthető energiatároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Kapacitás (Ah):

:

Névleges feszültség (V)

:

1.1.11. TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA (adott esetben)

Egynél több teljesítményelektronikai rendszer is lehet (hajtási energiaátalakító, kisfeszültségű rendszer vagy töltő)

Gyártmány

:

Típus

:

Teljesítmény (kW)

:

1.2. A JÁRMŰ LEÍRÁSA

1.2.1. TÖMEG

A VH vizsgálati tömege (kg)

:

1.2.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N)

:

f1 (N/(km/h))

:

f2 (N/(km/h)2)

:

f2_TReg (N/(km/h)2)

:

Ciklus-energiaigény (J)

:

Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre

:

Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója

:

1.2.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül)

:

1 / 2 / 3a / 3b kategória

A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg hányadosa (W/kg)

:

(adott esetben)

A mérés során alkalmazott leszabályozott sebességű eljárás

:

igen/nem

A jármű legnagyobb sebessége (km/h)

:

Redukálás (adott esetben)

:

igen/nem

Redukálási tényező, fdsc

:

Ciklustávolság (m)

:

Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében)

:

adott esetben

1.2.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

Sebességváltás-számítás verziója

(adja meg az (EU) 2017/1151 rendelet vonatkozó módosítását)

Fokozatváltás

:

A ≥ 1 km/h sebességhez tartozó átlagos sebességfokozat, négy tizedesjegyre kerekítve

nmin drive

Első fokozatban

:

...min-1

Első fokozatból másodikba

:

...min-1

Második fokozatból álló helyzetbe

:

...min-1

Második fokozatban

:

...min-1

3. és további fokozatban

:

...min-1

Első fokozat kizárva

:

igen/nem

n_95_high minden fokozat esetében

:

...min-1

n_min_drive_set a gyorsulási/állandó sebességű szakaszokban (n_min_drive_up):

:

...min-1

n_min_drive_set a lassítási szakaszokban (nmin_drive_down)

:

...min-1

t_start_phase

:

...s

n_min_drive_start

:

...min-1

n_min_drive_up_start

:

...min-1

ASM használata

:

igen/nem

ASM értékek

:

2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Görgős fékpad beállításának módszere

:

Rögzített menet / iteratív / alternatív saját bemelegítési ciklussal

Fékpad kétkerék-hajtású (2WD)/négykerék-hajtású (4WD) üzemmódban

:

kétkerék-hajtás/négykerék-hajtás

Kétkerék-hajtásnál a nem meghajtott tengely forgott

:

igen/nem/nem alkalmazandó

Fékpad-üzemmód

igen/nem

Kigurulási üzemmód

:

igen/nem

2.1. 14 °C HŐMÉRSÉKLETEN VÉGZETT VIZSGÁLAT

A vizsgálatok időpontja

:

év/hó/nap:

A vizsgálat helyszíne

:

A hűtőventilátor alsó élének föld feletti magassága (cm)

:

A ventilátor középpontjának oldalirányú helyzete (ha a gyártó kérésére módosításra került)

:

a jármű középvonalában / ...

A jármű elejétől mért távolság (cm)

:

IWR: Tehetetlenségi besorolás (%)

:

x,x

RMSSE: Négyzetes sebességhiba-középérték (km/h)

:

x,xx

A menetciklus elfogadott eltérésének leírása

:

Teljesen lenyomott gázpedál

2.1.1. Legalább egy belső égésű motorral felszerelt jármű, nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV) és külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása töltést fenntartó vizsgálat során

Szennyező anyagok

CO

Összes szénhidrogén (a)

Nem metán szénhidrogének (a)

NOx

THC + NOx (b)

Részecsketömeg

Részecskeszám

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(#.1011/km)

Mért értékek

Határértékek

2.1.2. Legalább egy belső égésű motorral felszerelt jármű, nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV) és külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV) CO2-kibocsátása töltést fenntartó vizsgálat során

CO2-kibocsátás (g/km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

Mért érték MCO2,p,1

-

Mért sebesség és távolsággal korrigált érték MCO2,p,1b / MCO2,c,2

Töltési egyensúly-korrekciós együttható (1)

MCO2,p,3 / MCO2,c,3

(1) az e rendelet XXI. melléklete 2. függelékének 6. almellékletében hivatkozott korrekció belső égésű motorral felszerelt járművek esetében, KCO2 hibrid elektromos járművek esetében

2.2. 23 °C HŐMÉRSÉKLETEN VÉGZETT VIZSGÁLAT

Szolgáltasson információt vagy hivatkozzon az 1. típusú vizsgálat vizsgálati jegyzőkönyvére

A vizsgálatok időpontja

:

év/hó/nap:

A vizsgálat helyszíne

:

A hűtőventilátor alsó élének föld feletti magassága (cm)

:

A ventilátor középpontjának oldalirányú helyzete (ha a gyártó kérésére módosításra került)

:

a jármű középvonalában / ...

A jármű elejétől mért távolság (cm)

:

IWR: Tehetetlenségi besorolás (%)

:

x,x

RMSSE: Négyzetes sebességhiba-középérték (km/h)

:

x,xx

A menetciklus elfogadott eltérésének leírása

:

Teljesen lenyomott gázpedál

2.2.1. Legalább egy belső égésű motorral felszerelt jármű, nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV) és külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása töltést fenntartó vizsgálat során

Szennyező anyagok

CO

Összes szénhidrogén (a)

Nem metán szénhidrogének (a)

NOx

THC + NOx (b)

Részecsketömeg

Részecskeszám

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(mg/km)

(#.1011/km)

Végső értékek

Határértékek

2.2.2. Legalább egy belső égésű motorral felszerelt jármű, nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV) és külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV) CO2-kibocsátása töltést fenntartó vizsgálat során

CO2-kibocsátás (g/km)

Alacsony

Közepes

Magas

Rendkívül magas

Vegyes

Mért érték MCO2,p,1

-

Mért sebesség és távolsággal korrigált érték MCO2,p,1b / MCO2,c,2

Töltési egyensúly-korrekciós együttható (1)

MCO2,p,3 / MCO2,c,3

(1) Az e rendelet XXI. melléklete 2. függelékének 6. almellékletében hivatkozott korrekció a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében és az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 2. függelékének 8. almellékletében hivatkozott korrekció a hibrid elektromos járművek esetében (KCO2)

2.3. KÖVETKEZTETÉS

CO2-kibocsátás (g/km)

Vegyes

ATCT (14 °C) MCO2,Treg

1. típusú vizsgálat (23 °C) MCO2,23°

Járműcsalád korrekciós tényező (FCF)

2.4. A REFERENCIAJÁRMŰRE VONATKOZÓ HŐMÉRSÉKLETI ADATOK A 23 °C HŐMÉRSÉKLETEN ELVÉGZETT VIZSGÁLATOT KÖVETŐEN

Jármű lehűtése a legrosszabb forgatókönyv szerinti megközelítésben

:

igen/nem (1)

A környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád egy interpolációs járműcsaládból áll

:

igen/nem (1)

A motor hűtőközeg hőmérséklete a kondicionálási időszak végén (°C)

:

A kondicionálási terület elmúlt 3 órai átlaghőmérséklete (°C)

:

A motorhűtőközeg végső hőmérsékletének és a kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérsékletének különbsége, (ΔT_ATCT, °C)

:

A legrövidebb megengedett kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (s):

:

A hőmérséklet-érzékelő helye

:

A motor mért hőmérséklete

:

olaj/hűtőközeg

(1) ha "igen", akkor az utolsó hat sor nem alkalmazandó

8b. függelék

Kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyv

Az alábbi információk a kigurulási menetellenállás meghatározására szolgáló vizsgálat esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

Jegyzőkönyv száma

KÉRELMEZŐ

Gyártó

TÁRGY

Jármű kigurulási menetellenállásának meghatározása / ...

Kigurulási menetellenállási járműcsalád-azonosító(k)

:

Vizsgálatokra átadott jármű

Gyártmány

:

Típus

:

KÖVETKEZTETÉS

A vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,

ÉÉÉÉ/HH/NN

1. ÉRINTETT JÁRMŰ(VEK)

Érintett gyártmány(ok)

:

Érintett típus(ok)

:

Kereskedelmi leírás

:

Jármű legnagyobb sebessége (km/h)

:

Hajtott tengely(ek)

:

2. A VIZSGÁLT JÁRMŰ(VEK) LEÍRÁSA

Ha nincs interpoláció: az (energiaigény szempontjából) legrosszabb esethez tartozó járművet kell ismertetni

2.1. Szélcsatornás eljárás

Kombináció

:

Futószalagos vagy görgős fékpad

2.1.1. Általános rész

Szélcsatornás eljárás

Fékpad

HR

LR

HR

LR

Gyártmány

Típus

Változat

A teljes 3. kategóriájú WLTC ciklus energiaigénye (kJ)

Eltérés a sorozatgyártású járművektől:

-

-

Futásteljesítmény (km)

-

-

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

Gyártmány

:

Típus

:

Változat

:

A teljes WLTC ciklus energiaigénye (kJ)

:

Eltérés a sorozatgyártású járművektől:

:

Futásteljesítmény (km)

:

2.1.2. Tömegek

Fékpad

HR

LR

Vizsgálati tömeg (kg)

Átlagos tömeg mav(kg)

mr értéke (tengelyenkénti kg)

M kategóriájú jármű:

a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)

N kategóriájú jármű:

súlyelosztás (kg vagy %)

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

Vizsgálati tömeg (kg)

:

Átlagos tömeg mav(kg)

:

(a vizsgálat előtti és utáni érték átlaga)

Műszakilag megengedett össztömeg

:

A nem kötelező felszerelések tömegének becsült számtani középértéke

:

M kategóriájú jármű:

a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)

:

N kategóriájú jármű:

súlyelosztás (kg vagy %)

:

2.1.3. Gumiabroncsok

Szélcsatornás eljárás

Fékpad

HR

LR

HR

LR

Méretmegjelölés:

Gyártmány

Típus

Gördülési ellenállás:

Első (kg/t)

-

-

Hátsó (kg/t)

-

-

Gumiabroncsnyomás

Első (kPa)

-

-

Hátsó (kPa)

-

-

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

Méretmegjelölés:

Gyártmány

:

Típus

:

Gördülési ellenállás:

Első (kg/t)

:

Hátsó (kg/t)

:

Gumiabroncsnyomás

Első (kPa)

:

Hátsó (kPa)

:

2.1.4. Felépítmény

Szélcsatornás eljárás

HR

LR

Típus

AA/AB/AC/AD/AE/AF BA/BB/BC/BD

Változat

Aerodinamikai berendezések

Mozgatható aerodinamikai felépítmény-elemek

i/n és adott esetben sorolja fel

Beépített nem kötelező aerodinamikai felszerelések felsorolása

Delta (CD × Af)LH összehasonlítva HR (m2)-rel

-

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

A felépítmény-alak leírása

:

Négyzet (ha reprezentatív felépítmény-alak nem határozható meg egy teljes járműre)

Homlokfelület Afr (m2)

:

2.2. KÖZÚTI VIZSGÁLAT

2.2.1. Általános követelmények

HR

LR

Gyártmány

Típus

Változat

A teljes 3. kategóriájú WLTC ciklus energiaigénye (kJ)

Eltérés a sorozatgyártású járművektől:

Futásteljesítmény:

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

Gyártmány

:

Típus

:

Változat

:

A teljes WLTC ciklus energiaigénye (kJ)

:

Eltérés a sorozatgyártású járművektől:

:

Futásteljesítmény (km)

:

2.2.2. A jármű tényleges tömege:

HR

LR

Vizsgálati tömeg (kg)

Átlagos tömeg mav(kg)

mr értéke (tengelyenkénti kg)

M kategóriájú jármű:

a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)

N kategóriájú jármű:

súlyelosztás (kg vagy %)

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

Vizsgálati tömeg (kg)

:

Átlagos tömeg mav(kg)

:

(a vizsgálat előtti és utáni érték átlaga)

Műszakilag megengedett össztömeg

:

A nem kötelező felszerelések tömegének becsült számtani középértéke

:

M kategóriájú jármű:

a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)

N kategóriájú jármű:

súlyelosztás (kg vagy %)

2.2.3. Gumiabroncsok

HR

LR

Méretmegjelölés:

Gyártmány

Típus

Gördülési ellenállás:

Első (kg/t)

Hátsó (kg/t)

Gumiabroncsnyomás

Első (kPa)

Hátsó (kPa)

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

Méretmegjelölés:

:

Gyártmány

:

Típus

:

Gördülési ellenállás:

Első (kg/t)

:

Hátsó (kg/t)

:

Gumiabroncsnyomás

Első (kPa)

:

Hátsó (kPa)

:

2.2.4. Felépítmény

HR

LR

Típus

AA/AB/AC/AD/AE/AF BA/BB/BC/BD

Változat

Aerodinamikai berendezések

Mozgatható aerodinamikai felépítmény-elemek

i/n és adott esetben sorolja fel

Beépített nem kötelező aerodinamikai felszerelések felsorolása

Delta (CD × Af)LH összehasonlítva HR (m2)-rel

-

Vagy (kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család esetében):

A felépítmény-alak leírása

:

Négyzet (ha reprezentatív felépítmény-alak nem határozható meg egy teljes járműre)

Homlokfelület Afr (m2)

:

2.3. ERŐÁTVITELI RENDSZER

2.3.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

Motorkód

:

Az átvitel típusa

:

kézi/automata/fokozatmentes

Erőátvitel modell

(gyártó kódjai)

:

(a névleges nyomatékok és tengelykapcsolók számát à meg kell adni az adatközlő lapon)

Lefedett erőátvitel modellek

(gyártó kódjai)

:

Motorfordulatszám a jármű sebességével elosztva

:

Sebességfokozat

Áttételi viszonyszám

N/V arány

1.

1/..

2.

1..

3.

1/..

4.

1/..

5.

1/..

6.

1/..

..

..

N állásban kapcsolt elektromos gép(ek)

:

tárgytalan (nincs elektromos gép vagy nincs kigurulási üzemmód)

Elektromos gépek típusa és darabszáma

:

kialakítás jellege: aszinkron/szinkron...

Hűtőközeg fajtája

:

levegő, folyadék, ...

2.3.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL)

Ismételje meg a 2.3.1. pontot a VL adataival

2.4. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2.4.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű

A vizsgálatok időpontja

:

éééé/hh/nn (szélcsatornás eljárás)

éééé/hh/nn (fékpad)

vagy

éééé/hh/nn (közúton)

KÖZÚTON

Vizsgálati eljárás

:

kigurulás

vagy nyomatékmérési eljárás

Létesítmény (név, helyszín, útpálya hivatkozása)

:

Kigurulási üzemmód

:

i/n

Futómű-beállítás

:

A kerékösszetartás és a kerékdőlés értéke

Legnagyobb referenciasebesség (km/h)

:

Szélmérés

:

helyhez kötött

vagy fedélzeti: a szélmérés hatása (CD × A) és, hogy a korrekciójára sor került-e.

Elkülönített menetek száma:

:

Szél

:

átlag, csúcsértékek és irány, a vizsgálati útpálya irányával összefüggésben

Légnyomás

:

Hőmérséklet (középérték)

:

Szélkorrekció

:

i/n

Gumiabroncsnyomás-módosítás

:

i/n

Nyers eredmények

:

Nyomatékmérési eljárás:

c0 =

c1 =

c2 =

Kigurulási eljárás:

f0

f1

f2

Végeredmények

Nyomatékmérési eljárás:

c0 =

c1 =

c2 =

valamint

f0 =

f1 =

f2 =

Kigurulási eljárás:

f0 =

f1 =

f2 =

Vagy

SZÉLCSATORNÁS ELJÁRÁS

Létesítmény (név/helyszín/fékpad hivatkozása)

:

A létesítmények minősítése

:

Jegyzőkönyv hivatkozása és dátuma

Fékpad

Fékpad típusa

:

futószalagos vagy görgős fékpad

Módszer

:

stabilizált sebességek módszere vagy lassulásos módszer

Bemelegítés

:

bemelegítés fékpaddal vagy a jármű vezetésével

A fékpad-görgő görbe korrekciója

:

(görgős fékpad esetében, adott esetben)

Görgős fékpad beállításának módszere

:

Rögzített menet / iteratív / alternatív saját bemelegítési ciklussal

A mért aerodinamikus közegellenállási együttható a homlokfelülettel megszorozva

:

Sebesség (km/h)

CD × A (m2)

...

...

...

...

Eredmény

:

f0 =

f1 =

f2 =

Vagy

KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁSI MÁTRIX KÖZÚTON

Vizsgálati eljárás

:

kigurulás

vagy nyomatékmérési eljárás

Létesítmény (név/helyszín/útpálya hivatkozása)

:

Kigurulási üzemmód

:

i/n

Futómű-beállítás

:

A kerékösszetartás és a kerékdőlés értéke

Legnagyobb referenciasebesség (km/h)

:

Szélmérés

:

helyhez kötött

vagy fedélzeti: a szélmérés hatása (CD × A) és, hogy a korrekciójára sor került-e.

Elkülönített menetek száma:

:

Szél

:

átlag, csúcsértékek és irány, a vizsgálati útpálya irányával összefüggésben

Légnyomás

:

Hőmérséklet (középérték)

:

Szélkorrekció

:

i/n

Gumiabroncsnyomás-módosítás

:

i/n

Nyers eredmények

:

Nyomatékmérési eljárás:

c0r =

c1r =

c2r =

Kigurulási eljárás:

f0r =

f1r =

f2r =

Végeredmények

Nyomatékmérési eljárás:

c0r =

c1r =

c2r =

valamint

f0r (HM járműre számított) =

f2r (HM járműre számított) =

f0r (LM járműre számított) =

f2r (LM járműre számított) =

Kigurulási eljárás:

f0r (HM járműre számított) =

f2r (HM járműre számított) =

f0r (LM járműre számított) =

f2r (LM járműre számított) =

Vagy

KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁSI MÁTRIX, SZÉLCSATORNÁS ELJÁRÁS

Létesítmény (név/helyszín/fékpad hivatkozása)

:

A létesítmények minősítése

:

Jegyzőkönyv hivatkozása és dátuma

Fékpad

Fékpad típusa

:

futószalagos vagy görgős fékpad

Módszer

:

stabilizált sebességek módszere vagy lassulásos módszer

Bemelegítés

:

bemelegítés fékpaddal vagy a jármű vezetésével

A fékpad-görgő görbe korrekciója

:

(görgős fékpad esetében, adott esetben)

Görgős fékpad beállításának módszere

:

Rögzített menet / iteratív / alternatív saját bemelegítési ciklussal

A mért aerodinamikus közegellenállási együttható a homlokfelülettel megszorozva

:

Sebesség (km/h)

CD × A (m2)

...

...

...

...

Eredmény

:

f0r =

f1r =

f2r =

f0r (HM járműre számított) =

f2r (HM járműre számított) =

f0r (LM járműre számított) =

f2r (LM járműre számított) =

2.4.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL)

Ismételje meg a 2.4.1. pontot a VL adataival

8c. függelék

Vizsgálati ív sablon

A vizsgálati íven minden olyan rögzített vizsgálati adatot fel kell tüntetni, amely nem kerül felvezetésre vizsgálati jegyzőkönyvekbe.

A vizsgálati ív(ek)et a műszaki szolgálatnak vagy a gyártónak legalább 10 évig meg kell őriznie.

Az alábbi információk a vizsgálati ívek esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklet 4. almellékletéből származó információk

Módosítható futómű-beállítási paraméterek

:

A c0, c1 és c2, együtthatók

:

c0 =

c1 =

c2 =

A görgős fékpadon mért kigurulási idők

:

Referenciasebesség (km/h)

Kigurulási idő (s)

130

120

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

További súly helyezhető a járműbe vagy a járműre a gumiabroncsok megcsúszásának kiküszöbölése érdekében

:

tömeg (kg)

a járművön/a járműben

A jármű-kigurulási eljárás végrehajtása utáni kigurulási idők

:

Referenciasebesség (km/h)

Kigurulási idő (s)

130

120

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklet 5. almellékletéből származó információk

NOx átalakító hatékonysága

Kijelzett (a); (b), (c), (d) koncentráció, és az NOx-elemző NO-üzemmódjához tartozó koncentráció, amikor a kalibráló gáz nem halad át az átalakítón.

:

(a) =

(b) =

(c) =

(d) =

Koncentráció NO-üzemmódban=

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklet 6. almellékletéből származó információk

A jármű által ténylegesen megtett távolság

:

Kézi kapcsolású sebességváltóval felszerelt járművek esetében, a ciklusgörbe követésére képtelen kézi sebességváltós jármű:

Eltérések a menetciklustól:

:

Menetgörbe-jelzőszámok:

Az SAE J2951 (2014. januárban felülvizsgált) szabvány értelmében az alábbi jellemzőket kell kiszámítani:

:

:

IWR: Tehetetlenségi besorolás

:

RMSSE: Négyzetes sebességhiba-középérték

:

:

:

A részecske-mintavételi szűrő tömegmérése

Szűrő a vizsgálat előtt

:

Szűrő a vizsgálat után

:

Referenciaszűrő

:

Az egyes vegyületeknek a mérőberendezés stabilizálása után mért tartalma

:

Regenerálási tényező meghatározás

Két WLTC ciklusok közötti olyan D ciklusok darabszáma, ahol regenerációs eseményre sor kerül

:

Azoknak a ciklusoknak az n darabszáma, amelyek során kibocsátásmérésre sor kerül

:

Az egyes j ciklusokon belüli, i vegyületre vonatkozó tömegkibocsátás mérése M′sij

:

Regenerálási tényező meghatározás

A teljes regenerációhoz tartozó, mért alkalmazandó vizsgálati ciklusok darabszáma d

:

Regenerálási tényező meghatározás

Msi

:

Mpi

:

Ki

:

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklet 6a. almellékletéből származó információk

ATCT

Környezeti hőmérséklet-korrekciós vizsgálat A vizsgálati cella levegő-hőmérsékletét és páratartalmát a hűtőventilátor kilépőnyílásánál, legalább 0,1 Hz gyakorisággal kell mérni.

:

Beállított hőmérséklet-érték = Treg

Tényleges hőmérséklet-érték

± 3 °C a vizsgálat kezdetén

± 5 °C a vizsgálat közben

A kondicionálási terület hőmérsékletét folyamatosan, legalább 0,033 Hz gyakorisággal kell mérni.

:

Beállított hőmérséklet-érték = Treg

Tényleges hőmérséklet-érték

± 3 °C a vizsgálat kezdetén

± 5 °C a vizsgálat közben

Az előkondicionálástól a kondicionálási területre történő átvitel időtartama

:

≤ 10 perc

Az 1. típusú vizsgálat vége és a hűtési eljárás között eltelt idő

:

≤ 10 perc

A mért kondicionálási idő, és valamennyi vonatkozó vizsgálati íven szerepeltetni kell.

:

a végső hőmérséklet mérése és a 23 °C hőmérsékletet elvégzett 1. típusú vizsgálat vége között eltelt idő

Az (EU) 2017/1151 rendelet VI. mellékletéből származó információk

Napi vizsgálat

Környezeti hőmérséklet két napi ciklus alatt (legalább percenként rögzítve)

:

Aktívszén-tartály kiáramlási veszteség töltése

Környezeti hőmérséklet az első 11 óra profilja során (legalább 10 percenként rögzítve)

:

"

28. a szöveg a következő 8d. függelékkel egészül ki:

"8d. függelék

Párolgási kibocsátások vizsgálati jegyzőkönyv

Az alábbi információk a párolgásikibocsátás-vizsgálat esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

JEGYZŐKÖNYV száma

KÉRELMEZŐ

Gyártó

TÁRGY

...

Párolgási kibocsátás szerinti család azonosítója

:

Vizsgálatokra átadott jármű

Gyártmány

:

KÖVETKEZTETÉS

A vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,

ÉÉÉÉ/HH/NN

Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat

1. A VIZSGÁLT MAGAS SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ JÁRMŰ (VH) LEÍRÁSA

Járműszámok

:

Prototípus szám és jármű-azonosító szám

Kategória

:

1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése

Az erőátviteli rendszer felépítése

:

belső égésű, hibrid, elektromos vagy tüzelőanyag-cellás

1.2. Belső égésű motor

Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány

:

Típus

:

Működési elv

:

kétütemű/négyütemű

Hengerek száma és elrendezése

:

Motortérfogat (cm3)

:

Turbófeltöltő

:

igen/nem

Közvetlen befecskendezés

:

igen/nem vagy leírás

A jármű tüzelőanyagának típusa

:

Egyfajta / kétfajta / rugalmas tüzelőanyag-felhasználás

Motorkenőanyag

:

Gyártmány és típus

Hűtőrendszer

:

Típus: levegő/víz/olaj

1.4. Tüzelőanyag-rendszer

Befecskendező szivattyú

:

Befecskendező(k)

:

Tüzelőanyag-tartály

Réteg(ek)

:

egyrétegű / többrétegű

Tüzelőanyag-tartály anyaga

:

fém / ...

A tüzelőanyag-rendszer egyéb részeinek anyaga

:

...

Légmentes

:

igen/nem

A tartály névleges űrtartalma (l)

:

Aktívszén-tartály

Gyártmány és típus

:

Az aktivált szén típusa

:

Aktív szén mennyisége (l)

:

Aktív szén tömege (g)

:

Megadott BWC (g)

:

xx,x

2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2.1. Az aktívszén-tartály öregítése

A vizsgálatok időpontja

:

év/hó/nap:

A vizsgálat helyszíne

:

Aktívszén-tartály öregítés vizsgálati jegyzőkönyv

:

Betelepítési arány

:

A tüzelőanyag műszaki adatai

Gyártmány

:

Sűrűség 15 °C-on (kg/m3)

:

Etanoltartalom (%)

:

Tételszám

:

2.2. Az áteresztési tényező (PF) meghatározása

A vizsgálatok időpontja

:

év/hó/nap:

A vizsgálat helyszíne

:

Áteresztési tényező vizsgálati jegyzőkönyv

:

A harmadik héten mért HC-érték, HC3W (mg/24h)

:

xxx

A huszadik héten mért HC-érték, HC20W (mg/24h)

:

xxx

Áteresztési tényező, PF (mg/24h)

:

xxx

Többrétegű tartályok vagy fémtartályok esetén

Alternatív áteresztési tényező, PF (mg/24h)

:

igen/nem

2.3. Párolgási vizsgálat

A vizsgálatok időpontja

:

év/hó/nap:

A vizsgálat helyszíne

:

Görgős fékpad beállításának módszere

:

Rögzített menet / iteratív / alternatív saját bemelegítési ciklussal

Fékpad-üzemmód

igen/nem

Kigurulási üzemmód

:

igen/nem

2.3.1. Tömeg

A VH vizsgálati tömege (kg)

:

2.3.2. Kigurulási menetellenállási paraméterek

f0 (N)

:

f1 (N/(km/h))

:

f2 (N/(km/h)2)

:

2.3.3. Ciklus és fokozatváltási pont (adott esetben)

Ciklus (redukálás nélkül)

:

1., 2., 3. osztály

Fokozatváltás

:

A ≥ 1 km/h sebességhez tartozó átlagos sebességfokozat, négy tizedesjegyre kerekítve

2.3.4. Jármű

A vizsgált jármű

:

VH vagy leírás

Futásteljesítmény (km)

:

Kor (hetek)

:

2.3.5. A vizsgálat módja és eredmények

A vizsgálat menete

:

Folyamatos (zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek) / Folyamatos (nem zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek) / Elszigetelt (zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek)

A temperálási időszakok ismertetése (idő és hőmérséklet)

:

Kiáramlási veszteség töltésének értéke (g)

:

xx,x (adott esetben)

Párolgási vizsgálat

melegen tartás MHS

Első 24 óra napi, MD1

Második 24 óra napi, MD2

Átlaghőmérséklet (°C)

-

-

Párolgási kibocsátás (g/vizsgálat)

x,xxx

x,xxx

x,xxx

Végeredmény, MHS + MD1 + MD2 + (2 × PF) (g/vizsgálat)

x,xx

Határértékek (g/vizsgálat)

2,0"

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/1151 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

1. a szöveg a cím után a következő szöveggel egészül ki:

"A. RÉSZ"

2. az 1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1.1. Ezt a részt a 2018. december 31-ig jóváhagyott típusokon alapuló és 2019. augusztus 31-ig nyilvántartásba vett, az M kategóriába és az N1 kategória I. osztályába tartozó járművekre, valamint a 2019. augusztus 31-ig jóváhagyott típusokon alapuló és 2020. augusztus 31-ig nyilvántartásba vett, az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművekre kell alkalmazni."

3. a 2.10. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.10. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4. függelékének 3.2.1. szakaszában, 4.2. szakaszában, valamint 1. és 2. lábjegyzetében lévő 5.3.1.4. szakasz 1. táblázatában megadott határértékekre hivatkozás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatára történő hivatkozásként értendő.";

4. A szöveg a következő szöveggel egészül ki:

"B. RÉSZ

HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÚJ MÓDSZERTANA

1. Bevezetés

Ezt a részt a 2019. január 1. után jóváhagyott típusokon alapuló, az M kategóriába és az N1 kategória I. osztályába tartozó járművekre és a 2019. szeptember 1. után nyilvántartásba vett valamennyi járműre, és a 2019. szeptember 1. után jóváhagyott és 2020. szeptember 1. után nyilvántartásba vett típusokon alapuló, az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművekre kell alkalmazni.

Meghatározza a használatban lévő járművek megfelelőségének (ISC) követelményeit az égéstermék-kibocsátási (beleértve az alacsony hőmérsékleten történőket is) és párolgási kibocsátási határértékeknek való megfelelés tekintetében a jármű szokásos élettartama alatt öt évig vagy 100 000 km futásteljesítmény eléréséig, a hamarabb bekövetkezőt figyelembe véve.

2. Folyamat leírása

B.1. ábra

A használatban lévő járművek megfelelőségi eljárásának illusztrációja (ahol a GTAA jelentése a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság, az OEM jelentése pedig a gyártó)

3. ISC-járműcsalád meghatározása

Egy ISC-járműcsalád az alábbi járművekből áll:

a) Égéstermék-kibocsátások tekintetében (1. típusú és 6. típusú vizsgálat) a IIIA. melléklet 7. függelékében bemutatott PEMS-vizsgálati család alá tartozó járművek,

b) Párolgási kibocsátások (4. típusú vizsgálat) tekintetében a VI. melléklet 5.5. pontjában bemutatott párolgási kibocsátási családba tartozó járművek.

4. Információgyűjtés és kezdeti kockázatértékelés

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság összegyűjti a lehetséges kibocsátási meg nem felelésekkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó információt annak meghatározása érdekében, hogy egy adott évben melyik ISC-járműcsaládot ellenőrizze. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság különösen a valós vezetési körülmények között magas kibocsátásokkal járó járműtípusokat jelző információkat veszi figyelembe. Az információszerzést megfelelő módszerekkel kell végezni, amelyek között lehet a távérzékelés, illetve az egyszerűsített fedélzeti kibocsátás-ellenőrzési rendszerek (SEM-ek) és a hordozható kibocsátásmérő rendszerek (PEM-ek) használatával történő vizsgálat. Az ilyen vizsgálatok során megfigyelt határérték-túllépések száma és fontossága felhasználható az ISC-vizsgálatok sorrendjének meghatározásakor.

Az ISC-vizsgálatokhoz nyújtott információ részeként az egyes gyártók kötelesek a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részére jelentést tenni a kibocsátásokkal kapcsolatos garanciális igénybejelentésekről és a szervizelés során végzett vagy feljegyzett, a kibocsátásokkal kapcsolatos garanciális javításról, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság és a gyártó által a típusjóváhagyáskor megállapított formátumnak megfelelően. Az információknak ISC-járműcsaládonként részletesen kell tartalmazniuk a kibocsátással kapcsolatos komponensek és rendszerek észlelt hibáinak gyakoriságát és jellegét. A 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a használatban lévő járművek megfelelősége ellenőrzésének végrehajtására szolgáló időszak időtartama alatt mindegyik ISC-járműcsaládra évente legalább egyszer be kell adni egy ilyen tájékoztatást.

Az első és a második bekezdésekben említett információk alapján a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság elvégzi annak a kockázatnak a kezdeti értékelését, hogy az ISC-járműcsalád nem felel meg a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó szabályoknak, és ennek alapján dönt arról, mely járműcsaládokat vizsgálja és milyen típusú, az ISC-rendelkezések szerinti vizsgálatokat végez el. Emellett a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság véletlenszerűen is kiválaszthat vizsgálandó ISC-járműcsaládokat.

5. ISC Vizsgálatok

A gyártó köteles valamennyi ISC-járműcsalád tekintetében elvégezni legalább az 1. típusú vizsgálatból álló, égéstermék kibocsátási ISC vizsgálatot. A gyártó az összes ISC-járműcsalád vagy azok egy része tekintetében elvégezheti a 4. és 6. típusú RDE-vizsgálatokat. A gyártó köteles az 5.9. pontban bemutatott, a használatban lévő járművek megfelelőségéhez alkalmazott elektronikus platformot használni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményének a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság felé történő jelentéséhez.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság évente köteles az 5.4. pontban meghatározottak szerinti megfelelő számú ISC-járműcsaládot ellenőrizni. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles az 5.9. pontban bemutatott, a használatban lévő járművek megfelelőségéhez alkalmazott elektronikus platformon feltüntetni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményét.

Az akkreditált laboratóriumok és műszaki szolgálatok évente bármennyi ISC-járműcsaládon végezhetnek ellenőrzéseket. Az akkreditált laboratóriumok és műszaki szolgálatok kötelesek az 5.9. pontban bemutatott, a használatban lévő járművek megfelelőségéhez alkalmazott elektronikus platformot használni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményének a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság felé történő jelentéséhez.

5.1. A vizsgálatok minőségbiztosítása

Az ISC vizsgálatokat végző, kijelölt műszaki szolgálatnak nem minősülő ellenőrző szerveket és laboratóriumokat az EN ISO/IEC 17020:2012 szabvány szerint kell akkreditálni az ISC eljáráshoz. Az ISC vizsgálatokat végző, az 2007/46/EK irányelv 41. cikke értelmében vett kijelölt műszaki szolgálatnak nem minősülő laboratóriumok csak akkor végezhetnek ISC vizsgálatokat, ha azokat az EN ISO/IEC 17025:2017 szabvány szerint akkreditálták.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság évente köteles ellenőrizni a gyártó által elvégzett ISC vizsgálatokat. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság az akkreditált laboratóriumok és műszaki szolgálatok által elvégzett ISC vizsgálatokat is ellenőrizheti. Az ellenőrzés a gyártók, az akkreditált laboratóriumok vagy műszaki szolgálatok által szolgáltatott információkon alapul, amely tartalmazza legalább a 3. függelék szerinti részletes ISC jelentést. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a gyártóktól, az akkreditált laboratóriumoktól vagy a műszaki szolgálatoktól további információkat kérhet.

5.2. A vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatala az akkreditált laboratóriumok és műszaki szolgálatok által

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság közli a vizsgálati eredményeket szolgáltató akkreditált laboratóriumokkal vagy műszaki szolgálatokkal egy adott ISC-járműcsaládra vonatkozó megfelelésértékelés eredményeit és a korrekciós intézkedéseket, amint azok elérhetővé válnak.

A vizsgálatok eredményei, beleértve a vizsgált járművek részletes adatait, csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság közzétette az éves jelentését vagy egy egyedi ISC eljárás eredményeit, illetve azt követően, hogy a statisztikai eljárás (lásd az 5.10. pontot) eredménytelenül zárult. Az ISC vizsgálatok eredményeinek közzétételekor hivatkozni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság azon éves jelentésére, amelyben ezek megtalálhatók.

5.3. A vizsgálatok típusai

ISC vizsgálatok csak az 1. függelék szerint kiválasztott járműveken végezhetők.

Az 1. típusú vizsgálatot tartalmazó ISC vizsgálatokat a XXI. melléklet szerint kell elvégezni.

Az RDE-vizsgálatot tartalmazó ISC vizsgálatokat a IIIA. melléklet szerint, a 4. típusú vizsgálatot e melléklet 2. függeléke szerint, a 6. típusú vizsgálatot pedig a VIII. melléklet szerint kell elvégezni.

5.4. Az ISC vizsgálatok gyakorisága és alkalmazási köre

A használatban lévő járművek egy adott ISC-járműcsaládra vonatkozó, gyártó általi két megfelelőségi vizsgálatának megkezdése között legfeljebb 24 hónap telhet el.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által végzett ISC vizsgálatok gyakoriságát az ISO 31000:2018 - Kockázatfelmérés és -kezelés. Alap- és irányelvek nemzetközi szabvánnyal összhangban lévő kockázatelemzési módszer alapján kell meghatározni, és a vizsgálatnak magában kell foglalnia a 4. pont szerint elvégzett kezdeti értékelés eredményét.

2020. január 1-je után a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságok az 1. típusú és az RDE-vizsgálatokat kötelesek gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án, vagy, ahol lehetséges, gyártónként és évente legalább két ISC-járműcsaládon elvégezni. A gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-ának vagy két ISC-járműcsaládnak a vizsgálatára vonatkozó követelmény a kis sorozatú gyártókra nem vonatkozik. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a 8. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelés biztosítása érdekében köteles az ISC-járműcsaládok és a különböző korú járművek lehető legszélesebb lefedettségét biztosítani egy adott használat közbeni megfelelőség szerinti családon belül. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles valamennyi megkezdett ISC-járműcsalád tekintetében 12 hónapon belül befejezni a statisztikai eljárást.

A 4. típusú és a 6. típusú ISC vizsgálatokra nem vonatkozik minimális gyakorisági követelmény.

5.5. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságok által végzett ISC vizsgálatok finanszírozása

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles biztosítani, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a használat közbeni megfelelőség vizsgálatának költségeire. A nemzeti jog sérelme nélkül ezeket a költségeket azokból a díjakból kell fedezni, amelyeket a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számíthat fel a gyártónak. Ezeknek a díjaknak fedezniük kell a gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án, vagy gyártónként és évente legalább két ISC-járműcsaládon elvégzett használat közbeni megfelelőségi vizsgálatokat.

5.6. Vizsgálati terv

Az ISC keretében végzett RDE-vizsgálat lefolytatása során a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság készíti el a vizsgálati tervet. A tervben meghatározott vizsgálatnak a vizsgálati feltételek széles köre szerint ellenőriznie kell a használat közbeni megfelelést a IIIA. melléklettel összhangban.

5.7. Járművek kiválasztása az ISC vizsgálatok végzése céljából

Az összegyűjtött információnak elegendően átfogónak kell lennie annak biztosítására, hogy a használat közbeni működést a megfelelően karbantartott és használt járművek tekintetében értékelni lehessen. Az 1. függelékben található táblázatokat kell használni annak eldöntésére, hogy a jármű kiválasztható-e az ISC vizsgálat céljára. Az 1. függelék szerinti ellenőrzések során bizonyos járművek hibásnak minősíthetők és ezek nem vizsgálhatók az ISC során, ha bizonyítható, hogy a kibocsátáscsökkentő rendszer részei sérültek.

Ugyanaz a jármű használható egynél több típusú vizsgálat (1. típusú, RED, 4. típusú, 6. típusú) elvégzéséhez és az abból történő jegyzőkönyv készítéséhez, de mindegyik típusból csak az első érvényes vizsgálat vehető figyelembe a statisztikai eljárásban.

5.7.1. Általános követelmények

A járműnek a 3. pontban megjelölt ISC-járműcsaládhoz kell tartoznia és meg kell felelnie az 1. függelékben található táblázatban meghatározott ellenőrzési feltételeknek. A járműnek az Unióban nyilvántartásba vett és legalább a használati idő 90 %-ában az Unióban használt járműnek kell lennie. A kibocsátási vizsgálatot a kiválasztott járművek származási helyétől eltérő földrajzi régióban is el lehet végezni.

A kiválasztott járműveknek rendelkezniük kell olyan karbantartási nyilvántartással, amely igazolja, hogy a járművet megfelelő módon karbantartották és a szervizelése a gyártó ajánlásainak megfelelően történt, a kibocsátásokkal összefüggő alkatrészek cseréje során csak eredeti alkatrészeket felhasználva.

A kibocsátáscsökkentési teljesítményre hatást gyakorolható visszaélésszerű vagy rendeltetésellenes használat, manipulálás vagy a nem biztonságos működés veszélyével járó körülmények jeleit mutató járműveket ki kell zárni az ISC vizsgálatból.

A járműveken nem végezhettek olyan aerodinamikai módosításokat, amelyek a vizsgálat előtt nem távolíthatók el.

A járművet ki kell zárni az ISC vizsgálatból, ha a fedélzeti számítógépben tárolt információk azt mutatják, hogy a járművet a hibakód megjelenése után tovább üzemeltették, és nem végezték el a gyártó specifikációja szerinti javításokat.

A járművet ki kell zárni az ISC vizsgálatból, ha a jármű tüzelőanyag-tartályából származó tüzelőanyag nem felel meg a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 2 ) megállapított vonatkozó előírásoknak, illetve ha bizonyíték vagy feljegyzés igazolja, hogy nem megfelelő típusú tüzelőanyaggal töltötték fel.

5.7.2. A jármű vizsgálata és karbantartása

Az ISC vizsgálat előtt vagy annak lefolytatása után el kell végezni a vizsgálatra elfogadott járművek hibáinak diagnosztizálását és az 1. függelék szerinti szokásos karbantartását.

A következő ellenőrzéseket kell elvégezni: OBD-ellenőrzések (a vizsgálat előtt vagy után elvégezve) a hibajelző lámpák világításának szemrevételezéses ellenőrzése, a légszűrő, az ékszíjak, az összes folyadékszint, a hűtősapka és a tanksapka, az utókezelő rendszer összes vákuumcsövének, tüzelőanyag-rendszer csövének és elektromos vezetékének ellenőrzése sérülésmentesség szempontjából; a gyújtás, a tüzelőanyag-adagoló és a szennyezéscsökkentő rendszerek komponenseinek ellenőrzése helytelen beállítás és/vagy illetéktelen beavatkozás szempontjából.

Ha a jármű esedékes tervszerű karbantartásához már csak 800 km vagy kevesebb hiányzik, akkor a szervizelést el kell végezni.

A 4. típusú vizsgálat előtt el kell távolítani az ablakmosó folyadékot és azt meleg vízzel kell helyettesíteni.

Tüzelőanyag-mintát kell begyűjteni és azt a IIIA. melléklet előírásainak megfelelően kell tárolni további elemzés céljára, elutasítás esetén.

Minden hibát fel kell jegyezni. Ha a hiba oka a kibocsátáscsökkentő berendezéssel kapcsolatos, akkor a járművet hibásnak kell jelenteni és nem használható további vizsgálathoz, de a hibát figyelembe kell venni a 6.1. pont szerint végzett megfelelésértékelés során.

5.8. A minta mérete

Az 1. típusú vizsgálat 5.10. pontjában meghatározott statisztikai eljárás gyártók általi alkalmazása esetén a minták számát a használatban lévő járműcsaládba tartozó járműveknek az Unióban egy évben értékesített darabszáma alapján kell meghatározni, az alábbi táblázat szerint:

B.1. táblázat

Minták száma ISC vizsgálatok céljára 1. típusú vizsgálatokkal

A mintavételi időszakban a járművek EU regisztrációja naptári évenként

Minták száma

(1. típusú vizsgálatokhoz)

100 000 -ig

1

100 001 -től 200 000 -ig

2

200 000 felett

3

Mindegyik mintának elegendő járműtípust kell tartalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a járműcsalád összes értékesítésének legalább 20 %-át lefedje. Ha egy járműcsalád esetében egynél több mintát kell vizsgálni, akkor a második és harmadik mintában lévő járműveknek az első mintában lévőktől eltérő használati körülményeket kell tükrözniük.

5.9. A használatban lévő járművek megfelelőségéhez alkalmazott elektronikus platform használata és a vizsgálatokhoz szükséges adatokhoz történő hozzáférés

A Bizottság létrehoz egy elektronikus platformot annak érdekében, hogy elősegítse az adatok cseréjét egyrészről a gyártók, az akkreditált laboratóriumok vagy műszaki szolgálatok, másrészről pedig a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság között, és hogy elősegítse a minta elutasítására vagy elfogadására vonatkozó döntés meghozatalát.

A gyártó köteles az 5. függelék 1. és 2. táblázatában és az e pont táblázatában meghatározott formátumban összeállítani az 5. cikk (12) bekezdésében említett, a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó csomagot, és továbbítani azt a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak. Az 5. függelék 2. táblázatát kell használni annak érdekében, hogy ugyanazon járműcsaládba tartozó járműveket lehessen vizsgálatra kiválasztani, valamint az 1. táblázattal együtt elegendő információt nyújtson a vizsgálandó járművekről.

Amint az első bekezdésben említett elektronikus platform rendelkezésre áll, a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül fel kell töltenie a platformra az 5. függelék 1. és 2. táblázatában szereplő információkat.

Az 5. függelék 1. és 2. táblázatában szereplő minden információ térítésmentesen nyilvánosan elérhető lesz elektronikus formában.

Az alábbi információk szintén a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó dokumentációcsomag részét képezik, és akkreditált laboratórium vagy műszaki szolgálat kérésére a gyártó köteles azokat 5 munkanapon belül térítésmentesen biztosítani.

ID

Bemenet

Megnevezés

1.

A járművek átalakítására vonatkozó különleges eljárás (négykerék-meghajtásúból kétkerék-meghajtásúvá) a fékpadon történő vizsgálat érdekében, adott esetben

A XXI. melléklet 6. almellékletének 2.4.2.4. pontjában meghatározottak szerint.

2.

Fékpad üzemmódjára vonatkozó utasítások, adott esetben

Hogyan kapcsolható be a típusjóváhagyási vizsgálatok során szintén alkalmazott fékpad üzemmód

3.

A típusjóváhagyási vizsgálatok során használt kigurulási üzemmód

Ha a jármű rendelkezik kigurulási üzemmóddal, akkor az ennek bekapcsolási módjára vonatkozó utasítások

4.

Az akkumulátor lemerítésének eljárása (külső feltöltésű hibrid elektromos járművek, tisztán elektromos járművek)

Az eredeti gyártó eljárása az akkumulátor lemerítésére annak érdekében, hogy előkészítsék a külső feltöltésű hibrid elektromos járműveket a töltésfenntartó vizsgálatra, a tisztán elektromos járműveket pedig az akkumulátor feltöltésére

5.

Az összes segédberendezés letiltásának eljárása

Amennyiben használták a típusjóváhagyás során

5.10. Statisztikai eljárás

5.10.1. Általános követelmények

A használatban lévő járművek megfelelősége ellenőrzésének a tulajdonságonkénti vizsgálat céljából végzett, sorrendben történő mintavétel általános alapelveit követő statisztikai módszeren kell alapulnia. Az 1. típusú és az RDE-vizsgálatok esetén a megfelelő eredményhez egy legalább három járműből álló minta szükséges, a legnagyobb összesített mintaméret pedig tíz jármű.

A 4. típusú és a 6. típusú vizsgálatok során egy egyszerűsített módszer is használható, amelyben a minta három járműből áll és elutasításra kerül sor, ha mind a három jármű sikertelen a vizsgálaton, és megfelelést állapítanak meg, ha mind a három jármű megfelel a vizsgálaton. Abban az esetben, ha a háromból két jármű megfelelt vagy kettőt elutasítottak, a típusjóváhagyó hatóság határozhat további vizsgálatok folytatásáról vagy arról, hogy a megfelelés értékelését a 6.1. pont szerint folytatják tovább.

A vizsgálati eredményeket nem kell romlási tényezőkkel szorozni.

Azon járművek esetében, amelyeknek, a 2007/46/EK irányelv IX. mellékletében leírtak szerint a megfelelőségi nyilatkozat 48.2. pontjában bejelentett maximális megadott RDE-értékei alacsonyabbak a 715/2007/EK rendelet I. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknél, a megfelelőséget mind a IIIA. melléklet 2.1.1. pontjában meghatározott tényezővel növelt megadott maximális RDE-érték, mind pedig az említett melléklet 2.1. pontjában meghatározott "át nem léphető" határérték tekintetében vizsgálni kell. Ha azt állapítják meg a mintáról, hogy az nem felel meg a vonatkozó mérési bizonytalansági tényezővel növelt megadott maximális RDE-értékeknek, de megfelel az "át nem léphető" határértéknek, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság korrekciós intézkedések megtételére kötelezi a gyártót.

Az első ISC-vizsgálat elvégzése előtt a gyártó, az akkreditált laboratórium vagy a műszaki szolgálat ("fél") értesíti a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot arról, hogy egy adott járműcsalád tekintetében a használatban lévő járművek megfelelőségi vizsgálatát kívánja lefolytatni. Az értesítést követően a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság egy új statisztikai mappát nyit az adott fél / vagy felek csoportja tekintetében az alábbi paraméterek minden értékelhető kombinációja eredményeinek feldolgozása érdekében: járműcsalád, kibocsátási vizsgálat típusa és szennyezőanyag. E paraméterek valamennyi értékelhető kombinációjához külön statisztikai eljárásokat kell nyitni.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság az egyes statisztikai mappákban csak az adott fél által szolgáltatott eredményeket tünteti fel. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nyilvántartja a lefolytatott vizsgálatok számát, az elutasított és a megfelelő vizsgálatok számát és a statisztikai eljárást támogató egyéb szükséges adatokat.

Míg a vizsgálati típusok és járműcsaládok egy adott kombinációjára egy időben egynél több statisztikai eljárás is nyitott lehet, egy fél a vizsgálati típusok és járműcsaládok egy adott kombinációjára csak egy nyitott statisztikai eljárásba szolgáltathat vizsgálati eredményeket. Minden vizsgálatot csak egyszer lehet bejelenteni és az összes vizsgálatot (érvényes, érvénytelen, elutasított, megfelelt stb.) be kell jelenteni.

Minden ISC statisztikai eljárás nyitott marad mindaddig, amíg el nem érik azt az eredményt, hogy a statisztikai eljárás egy, az 5.10.5. pont szerinti elutasítási vagy megfelelési döntéshez érkezik a minta tekintetében. Ha azonban a statisztikai mappa megnyitását követő 12 hónapon belül nem érnek el eredményt, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság lezárja a statisztikai mappát, kivéve, ha úgy dönt, hogy az adott statisztikai mappához tartozó vizsgálatokat az elkövetkező 6 hónapon belül befejezi.

5.10.2. Az ISC eredmények összevonása

Két vagy több akkreditált laboratóriumból vagy műszaki szolgálattól származó vizsgálati eredmények összevonhatók a közös statisztikai eljárás érdekében. A vizsgálati eredmények összevonásához az összevont eredményekhez vizsgálati eredményeket szolgáltató valamennyi érdekelt fél írásbeli beleegyezése szükséges és a vizsgálat megkezdése előtt értesíteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A vizsgálati eredményeket összevonó felek egyikét ki kell jelölni az összevonás vezetőjeként, aki felelős lesz az adatok bejelentéséért és a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósággal történő kommunikációért.

5.10.3. Egyetlen vizsgálat megfelelő/elutasított/érvénytelen eredménye

Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősült "megfelelőnek" egy vagy több szennyezőanyag tekintetében, ha a kibocsátási eredmény nem haladja meg a 715/2007/EK rendelet I. mellékletében az adott típusú vizsgálatra megállapított kibocsátási határértéket.

Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősült "elutasítottnak" egy vagy több szennyezőanyag tekintetében, ha a kibocsátási eredmény meghaladja az adott típusú vizsgálatra vonatkozó kibocsátási határértéket. Minden egyes elutasított vizsgálati eredmény 1-gyel növeli az adott statisztikai eset "f" számát (lásd az 5.10.5. pontot).

Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősül érvénytelennek, ha nem felel meg az 5.3. pontban említett vizsgálati követelményeknek. Az érvénytelen vizsgálati eredményeket ki kell zárni a statisztikai eljárásból.

Valamennyi ISC vizsgálat eredményét az egyes vizsgálatok végrehajtását követő tíz munkanapon belül be kell nyújtani a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz. A vizsgálati eredményekhez a vizsgálatok végén csatolni kell egy átfogó vizsgálati jegyzőkönyvet. Az eredményeket a mintában a végrehajtás időbeli sorrendjének megfelelően kell feltüntetni.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság az összes érvényes kibocsátási vizsgálati eredményt feltünteti az adott nyitott statisztikai eljárásban, amíg egy, az 5.10.5. pont szerinti "minta elutasítási" vagy "minta megfelelési" eredmény nem születik.

5.10.4. A kiugró értékek kezelése

Kiugró értékű eredményeknek a minta statisztikai eljárásában való jelenléte "elutasítás" eredményhez vezethet az alábbiakban írt eljárások szerint:

A kiugró értékeket közepesként vagy extrémként kell besorolni.

Egy kibocsátási vizsgálati eredmény akkor minősül közepesen kiugró értéknek, ha a vonatkozó kibocsátási határérték 1,3-szorosát eléri vagy meghaladja. A minta elutasítását eredményezi, ha a mintában megtalálható két ilyen kiugró érték.

Egy kibocsátási vizsgálati eredmény akkor minősül extrém módon kiugró értéknek, ha a vonatkozó kibocsátási határérték 2,5-szeresét eléri vagy meghaladja. A minta elutasítását eredményezi, ha a mintában megtalálható egy ilyen kiugró érték. Ilyen esetben a jármű rendszámát közölni kell a gyártóval és a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósággal. Erre a lehetőségre a vizsgálat előtt fel kell hívni járműtulajdonosok figyelmét.

5.10.5. Egy minta megfelelésére/elutasítására vonatkozó döntés

Egy minta megfelelésére/elutasítására vonatkozó döntés tekintetében "p" a megfelelt eredmények száma, "f" pedig az elutasított eredményeké. Minden egyes megfelelt vizsgálati eredmény 1-gyel növeli a "p" számot és minden egyes elutasított vizsgálati eredmény 1-gyel növeli az "f" számot a vonatkozó nyitott statisztikai eljárásban.

Az érvényes kibocsátási vizsgálati eredményeknek a statisztikai eljárás egy nyitott esetébe történő bevitele során a típusjóváhagyó hatóság az alábbi lépéseket végzi el:

- frissíti az adott eset "n" összesített mintaméretét annak érdekében, hogy az tükrözze a statisztikai eljárásba bevont érvényes kibocsátási vizsgálatok teljes számát;

- az eredmények érékelését követően frissíti a megfelelt eredmények "p" számát és az elutasított eredmények "f" számát;

- az 5.10.4. pont szerint kiszámítja a mintában található közepesen és extrém módon kiugró értékek számát

- az alább bemutatott eljárással ellenőrzi, hogy született-e döntés.

A döntés az összesített "n" mintamérettől, a megfelelt és elutasított eredmények "p" és "f" számaitól valamint a mintában szereplő közepesen és/vagy extrém módon kiugró értékek számától függ. Egy ISC minta megfelelésére/elutasítására vonatkozó döntés során a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak a 2020. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló járművek tekintetében a B.2. ábrában található döntéshozatali folyamatábrát, a 2019. december 31-ig jóváhagyott típusokon alapuló járművek esetében pedig a B.2.a. ábrában található döntéshozatali folyamatábrát kell használnia. A folyamatábrák jelzik, hogy egy adott összesített "n" mintaméret és "f" elutasítási eredményszám esetén milyen döntést kell hozni.

A járműcsalád, kibocsátási vizsgálati típus és szennyezőanyag adott kombinációjára vonatkozó statisztikai eljárásban két döntés lehetséges.

"Minta megfelelő" eredmény akkor születik, ha a B.2. ábra vagy a B.2.a. ábra alkalmazandó döntéshozatali folyamatábrája "MEGFELELŐ" eredményt ad az adott összesített "n" mintaméretre és az "f" elutasított eredmények számára.

"Minta elutasítása" döntés akkor születik, ha egy adott összesített "n" mintaméretre az alábbi feltételek közül legalább egy fennáll:

- a B.2. ábra vagy a B.2.a. ábra alkalmazandó döntéshozatali folyamatábrája "ELUTASÍTÁS" eredményt ad az adott összesített "n" mintaméretre és az "f" elutasított eredmények számára.

- két közepesen kiugró értéket tartalmaz;

- egy extrém módon kiugró értéket tartalmaz.

Ha nem születik döntés, a statisztikai eljárás nyitva marad és abba további eredményeket kell bevinni, amíg döntés nem születik, vagy az eljárást az 5.10.1. pont szerint le nem zárják.

B.2. ábra

Döntéshozatali folyamatábra a 2020. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló járművekre vonatkozó statisztikai eljáráshoz (ahol az "UND" jelentése: eldöntetlen).

elutasított eredmények f száma

10

ELUTASÍTÁS

9

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

8

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

7

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

6

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

5

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

UND

UND

MEGFELELŐ

4

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

UND

UND

UND

UND

MEGFELELŐ

3

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

UND

UND

UND

UND

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

2

UND

UND

UND

UND

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

1

UND

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

0

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

3

4

5

6

7

8

9

10

Összesített mintaméret (n)

B.2.a. ábra

Döntéshozatali folyamatábra a 2019. december 31-ig típusjóváhagyásban részesült járművekre vonatkozó statisztikai eljáráshoz (ahol az "UND" jelentése: eldöntetlen).

elutasított eredmények f száma

10

ELUTASÍTÁS

9

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

8

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

7

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

6

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

ELUTASÍTÁS

5

ELUTASÍTÁS

UND

UND

UND

UND

MEGFELELŐ

4

UND

UND

UND

UND

UND

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

3

UND

UND

UND

UND

UND

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

2

UND

UND

UND

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

1

UND

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

0

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

3

4

5

6

7

8

9

10

Összesített mintaméret (n)

5.10.6. ISC befejezett járművek és különleges rendeltetésű járművek esetén

Az alapjármű gyártója határozza meg B.3. táblázatban felsorolt paraméterek megengedett értékeit. Az egyes járműcsaládok megengedett paraméterértékeit fel kell jegyezni a kibocsátási típusjóváhagyás adatközlő lapján (lásd az I. melléklet 3. függelékét) és az 5. függelékben hivatkozott 1. átláthatósági listán (a 45-48. sorokban). A második lépcsős gyártó csak akkor használhatja az alapjármű kibocsátási értékeit, ha a befejezett jármű a megengedett paraméterértékeken belül marad. Minden befejezett jármű paraméterértékeit fel kell jegyezni a megfelelőségi nyilatkozatában.

B.3. Táblázat

A többlépcsős jóváhagyásra benyújtott és a különleges rendeltetésű járművek megengedett paraméterértékei az alapjármű kibocsátási típusjóváhagyásának használata tekintetében.

Paraméterek értékei:

Megengedett értékek, -tól -ig:

Jármű végleges menetkész tömege (kg)

Jármű végleges homlokfelülete (cm2)

Gördülési ellenállás (kg/t)

Az elülső belépőlevegő-rács vetített homlokfelülete (cm2): ...

Ha egy befejezett vagy különleges rendeltetésű járművet vizsgálnak és a vizsgálat eredménye az alkalmazandó kibocsátási határérték alatt marad, a járművet megfelelőnek kell tekinteni az ISC-járműcsalád tekintetében az 5.10.3. pont alkalmazásában.

Ha egy befejezett vagy különleges rendeltetésű jármű vizsgálatának eredménye meghaladja az alkalmazandó kibocsátási határértéket, de nem haladja meg az alkalmazandó kibocsátási határérték 1,3-szorosát, a vizsgálónak meg kell vizsgálnia, hogy az adott jármű megfelel-e a B.3. táblázatban szereplő értékeknek. Az ezen értékeknek való bármely meg nem felelést jelenteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak. Ha a jármű nem felel meg ezen értékeknek, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kivizsgálja a meg nem felelés okait és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a befejezett vagy különleges rendeltetésű jármű gyártója helyreállítsa a megfelelőséget, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is. Ha a jármű megfelel a B.3. táblázatban szereplő értékeknek, akkor a 6.1. pont alkalmazása tekintetében a használatban lévő járművek megfelelőségi családja megjelölt járművének kell tekinteni.

Ha a vizsgálat eredménye meghaladja az alkalmazandó kibocsátási határérték 1,3-szorosát, a járművet elutasítottnak kell tekinteni az ISC-járműcsalád tekintetében a 6.1. pont alkalmazásában, de nem minősül kiugró értéknek a vonatkozó ISC-járműcsaládban. Ha a befejezett vagy különleges rendeltetésű jármű nem felel meg a B.3. táblázatban szereplő értékeknek, ezt jelenteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak, amely kivizsgálja a meg nem felelés okait és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a befejezett vagy különleges rendeltetésű jármű gyártója helyreállítsa a megfelelőséget, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is.

6. Megfelelésértékelés

6.1.

Az 5.10.5. pontban említett minta ISC vizsgálata befejezését követő 10 napon belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részletes vizsgálatot kezd a gyártónál annak megállapítása céljából, hogy az ISC-járműcsalád (vagy annak egy része) megfelel-e az ISC szabályoknak és szükség van-e korrekciós intézkedésekre. Többlépcsős jóváhagyásra benyújtott vagy különleges rendeltetésű járművek esetében a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság akkor is részletes vizsgálatokat folytat le, ha legalább három, ugyanazzal a hibával rendelkező hibás jármű vagy öt megjelölt jármű van ugyanabban az 5.10.6. pontban meghatározott ISC-járműcsaládban.

6.2.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles biztosítani, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a megfelelőség értékelésének költségeire. A nemzeti jog sérelme nélkül ezeket a költségeket azokból a díjakból kell fedezni, amelyeket a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számíthat fel a gyártónak. Ezeknek a díjaknak fedezniük kell minden olyan vizsgálatot vagy ellenőrzést, amely szükséges a megfelelés értékeléséhez.

6.3.

A gyártó kérelmére a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kiterjesztheti a vizsgálatokat ugyanazon gyártó más ISC-járműcsaládba tartozó használatban lévő járműveire, amelyeket feltehetően ugyanez a hibák érintenek.

6.4.

A részletes vizsgálat legfeljebb a vizsgálat jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság általi megindításától számított 60 munkanapig tarthat. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság további ISC vizsgálatokat folytathat le annak megállapítása érdekében, miért kerültek elutasításra a járművek az eredeti ISC vizsgálat során. A további vizsgálatokat az eredeti elutasított ISC vizsgálathoz hasonló körülmények között kell lefolytatni.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kérésére a gyártó további információkat szolgáltat, bemutatva különösen az elutasítások lehetséges okát, azt, hogy a járműcsalád mely részei lehetnek érintettek, érintettek lehetnek-e más járműcsaládok is, vagy pedig adott esetben azt, hogy az eredeti ISC vizsgálatok során elutasítást eredményező probléma miért nem kapcsolódik a használatban lévő járművek megfelelőségéhez. A gyártó számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó rendelkezéseket betartották.

6.5.

A 6.3. pontban meghatározott határidőn belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság döntést hoz a megfelelőségről és a korrekciós intézkedések alkalmazásának szükségességéről a részletes vizsgálat hatálya alá tartozó ISC-járműcsalád tekintetében és erről értesíti a gyártót.

7. Korrekciós intézkedések

7.1.

A 6.4. pontban említett értesítés keltétől számítva legkésőbb 45 munkanapon belül a gyártó korrekciós intézkedési tervet készít és nyújt be a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz. Ez a határidő további 30 munkanappal meghosszabbítható abban az esetben, ha a gyártó a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számára igazolja, hogy hosszabb időre van szüksége a megfelelés hiányának kivizsgálásához.

7.2.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által előírt korrekciós intézkedések magukban foglalják az alkatrészek és járművek indokolt módon megtervezett és szükséges vizsgálatait annak érdekében, hogy a korrekciós intézkedések hatásosságát és tartósságát igazolják.

7.3.

A gyártónak egyedi azonosító nevet vagy nyilvántartási számot kell rendelnie a korrekciós intézkedések tervéhez. A korrekciós intézkedések tervének legalább a következőket kell tartalmaznia:

a. a korrekciós intézkedések tervében szereplő minden egyes kibocsátás szerinti járműtípus leírása;

b. minden olyan egyedi módosítás, változtatás, javítás, korrekció, beállítás vagy más beavatkozás leírása, melynek célja, hogy a jármű ismét megfeleljen az előírásoknak, beleértve azoknak az adatoknak és műszaki vizsgálatoknak a rövid összegzését, amelyek alapján a gyártó a megfelelőség helyreállítását célzó adott korrekciós intézkedések mellett döntött;

c. annak az eljárásnak a leírása, amellyel a gyártó tájékoztatni fogja a járműtulajdonosokat a tervezett korrekciós intézkedésekről;

d. adott esetben a megfelelő karbantartás vagy használat leírása, amelyet a gyártó a korrekciós intézkedések terve szerinti javításra való jogosultság feltételeként köt ki, valamint e feltétel szükségességének magyarázata;

e. annak az alkalmazandó eljárásnak a leírása, amelyet a járművek tulajdonosainak a meg nem felelés korrekciójának érdekében követniük kell; ennek a leírásnak magában kell foglalnia azt az időpontot, amely után a korrekciós intézkedéseket el kell végezni, a műhely számára a javítási munkák elvégzéséhez szükséges becsült időt, valamint azt, hogy hol végeznek ilyen javításokat;

f. a járműtulajdonosoknak küldött tájékoztató mintája;

g. annak a rendszernek a rövid leírása, melyet a gyártó a korrekciós intézkedés teljesítéséhez szükséges alkatrészekkel vagy rendszerekkel való megfelelő ellátás biztosítása érdekében alkalmaz, beleértve az arra vonatkozó információkat is, hogy mikor állnak majd megfelelő mennyiségben rendelkezésre a korrekciós intézkedések alkalmazásának megkezdéséhez szükséges alkatrészek, szoftverek vagy rendszerek;

h. a javítást végző szervizeknek megküldendő összes utasítás mintája;

i. a javasolt korrekciós intézkedéseknek a korrekciós intézkedési terv által érintett összes kibocsátás szerinti járműtípus károsanyag-kibocsátására, tüzelőanyag-fogyasztására, menettulajdonságára és biztonságára gyakorolt hatásának leírása, az alátámasztó adatokkal és műszaki tanulmányokkal együtt;

j. ha a korrekciós intézkedések terve visszahívást is tartalmaz, a javítás nyilvántartásának módszerét ismertető leírást is be kell terjeszteni a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részére. Címke használata esetén annak egy mintapéldányát is be kell nyújtani.

A d) pont alkalmazásában a gyártó nem írhat elő olyan karbantartási vagy használati feltételeket, amelyek esetében nem bizonyítható, hogy kapcsolódnának ahhoz a tényhez, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak, valamint a korrekciós intézkedésekhez.

7.4.

A javítást a jármű gyártó részére történő átadása után célszerű módon és észszerű határidőn belül kell elvégezni. A javasolt korrekciós intézkedések tervének étvételét követő 15 munkanapon belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság azt jóváhagyja, vagy a 7.5. pont szerint új tervet kér.

7.5.

Amennyiben a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nem hagyja jóvá a korrekciós intézkedések tervét, a gyártó a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság döntéséről szóló értesítés keltétől számított 20 munkanapon belül új tervet készít és nyújt be a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz.

7.6.

Ha a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nem hagyja jóvá a gyártó által benyújtott második tervet, akkor a megfelelőség helyreállítása érdekében megteszi a 2007/46/EK irányelv 30. cikke szerinti valamennyi megfelelő intézkedést, beleértve, amennyiben szükséges, a típusjóváhagyás visszavonását is.

7.7.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság döntéséről 5 munkanapon belül értesíti az összes tagállamot és a Bizottságot.

7.8.

A korrekciós intézkedéseket az ISC-járműcsalád (vagy a gyártó által a 6.2. pont szerint azonosított más vonatkozó járműcsaládok) minden olyan járművére alkalmazni kell, amelyeket valószínűleg ugyanaz a hiba érint. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság dönt arról, hogy szükséges-e a típusjóváhagyás módosítása.

7.9.

A gyártó felelős azért, hogy a jóváhagyott korrekciós intézkedések tervét valamennyi tagállamban végrehajtsák, valamint azért, hogy a piacról eltávolított vagy visszahívott és megjavított minden járműről, illetve a javítást végző műhelyről nyilvántartást vezessenek.

7.10.

A gyártó köteles megőrizni az érintett járművek vásárlóival a korrekciós intézkedések tervével kapcsolatban folytatott kommunikációja egy példányát. A gyártó köteles továbbá nyilvántartást vezetni a visszahívási kampányról, beleértve a tagállamonként érintett járművek teljes számát és a tagállamonként már visszahívott járművek teljes számát, valamint a korrekciós intézkedések alkalmazására vonatkozó bármely késedelem magyarázatát. A gyártó kéthavonta a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság, az egyes tagállamok típusjóváhagyó hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a visszahívási kampány említett nyilvántartását.

7.11.

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a korrekciós intézkedések jóváhagyott tervét két éven belül az adott területen nyilvántartásba vett érintett járművek legalább 90 %-ára alkalmazzák.

7.12.

A javítást és módosítást vagy új komponensek beépítését a jármű tulajdonosának adott bizonylatban fel kell tüntetni, amelyen jelezni kell a korrekciós kampány számát.

8. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság éves jelentése

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság legkésőbb minden év március 31-éig köteles egy nyilvánosan hozzáférhető weblapon, ingyenesen és anélkül, hogy a használónak fel kellene fednie a személyazonosságát vagy be kellene jelentkeznie, elérhetővé tenni az előző évben befejezett valamennyi ISC vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentést. Amennyiben az adott időpontban még van néhány nyitott előző évi ISC vizsgálat, azokról a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul jelentést kell tenni. A jegyzőkönyvnek legalább a 4. függelékben felsorolt tételeket kell tartalmaznia:

1. függelék

A jármű kiválasztására és elutasítására vonatkozó kritériumok

Használatban lévő járműtípusok kibocsátási megfelelőségi vizsgálatra való kiválasztása

Bizalmas

Dátumok:

x

Vizsgáló neve:

x

A vizsgálat helye:

x

Nyilvántartási ország (csak az EU-ban):

x

x = kizárási kritériumok

X = ellenőrizve és bejelentve

Járműjellemzők

Rendszám:

x

x

Futásteljesítmény:

A jármű futásteljesítményének 15 000 km (vagy a párolgási kibocsátások vizsgálata esetén 30 000 km) és 100 000 km között kell lennie.

x

Az első nyilvántartásba vétel időpontja:

A jármű korának 6 hónap (vagy a párolgási kibocsátások vizsgálata esetén 12 hónap) és 5 év közöttinek kell lennie.

x

VIN:

x

Kibocsátás osztály és betűjel:

x

Nyilvántartási ország:

A járműnek az EU-ban nyilvántartásba vettnek kell lennie

x

x

Modell:

x

Motorkód:

x

Motortérfogat (l):

x

A motor teljesítménye (kW):

x

Sebességváltó típusa (automata/kézi):

x

Hajtott tengely (FWD/AWD/RWD):

x

A gumiabroncs mérete (első és hátsó, ha eltérő):

x

Érintett-e a jármű visszahívási vagy javítási kampányban?

Ha igen: Melyikben? Elvégezték-e már a kampányban előírt javításokat?

A javításokat el kellett, hogy végezzék

x

x

A jármű tulajdonosának megkérdezése

(a tulajdonosnak csak a fő kérdéseket kell feltenni és nem tudhat a válaszok következményeiről)

A tulajdonos neve (csak az akkreditált ellenőrző szerv vagy laboratórium/műszaki szolgálat számára hozzáférhető)

x

Elérhetőség (cím / telefonszám) (csak az akkreditált ellenőrző szerv vagy laboratórium/műszaki szolgálat számára hozzáférhető)

x

Hány tulajdonosa volt a járműnek?

x

Nem működött a kilométerszámláló?

Ha nem, akkor nem választható ki a jármű.

x

A járművet használták-e valamelyik alábbi célra?

Bemutatótermi autóként?

x

Taxiként?

x

Futár járműként?

x

Versenyzésre / motorsport céljára?

x

Bérautóként?

x

Szállítottak-e a járművel a gyártó specifikációjában megadottnál súlyosabb terheket?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

Történt-e jelentős motor- vagy járműjavítás?

x

Történt-e engedély nélküli jelentős motor- vagy járműjavítás?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

Sor került-e teljesítménynövelésre/tuningra?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

Kicserélték-e a kibocsátási utánkezelő és/vagy a tüzelőanyag-rendszer bármely részét? Erede ti alkatrészeket használtak? Ha nem eredeti alkatrészeket használtak, akkor nem választható ki a jármű.

x

x

Eltávolították-e véglegesen a kibocsátási utánkezelő rendszer bármely részét?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

Beépítettek-e bármilyen nem engedélyezett eszközt (karbamidgátló, emulátor, stb.)?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

Volt-e a járműnek súlyos balesete? Sorolja fel a sérüléseket és azt ez követő javításokat

x

Használták-e valaha a járművet helytelen típusú tüzelőanyaggal (azaz gázolaj helyett benzinnel)? Használták-e a járművet nem kereskedelmi forgalomból származó EU-minőségű tüzelőanyaggal (feketepiaci vagy keverék tüzelőanyaggal)?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

Használt-e légfrissítőt, műszerfaltisztító sprayt, féktisztítót vagy más, magas szénhidrogén-kibocsátási forrást a jármű környezetében az elmúlt hónapban? Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.

x

Történt-e az elmúlt 3 hónapban benzinszivárgás a járművön belül vagy kívül?

Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.

x

Dohányzott-e valaki a járműben az elmúlt 12 hónapban?

Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.

x

Használt-e korrózióvédőt, ragasztót, alvázvédőt vagy bármely más lehetséges illékonyvegyület-forrást a járművön?

Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.

x

Átfestették-e a gépkocsit?

Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.

x

Hol használja a leggyakrabban a járművét?

%-ban autópályán

x

%-ban országúton

x

%-ban városban

x

Használta-e a járművet nem európai uniós tagállamban a vezetési idő 10 %-át meghaladó időtartamban?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

-

Melyik országban töltötte fel tüzelőanyaggal a járművet az utolsó két alkalommal?

Nem választható ki a jármű, ha az utolsó két alkalommal nem olyan államban töltötték fel tüzelőanyaggal, amelyik az EU tüzelőanyag-szabványait alkalmazza.

x

Használt-e a gyártó által jóvá nem hagyott tüzelőanyag-adalékot?

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

A gyártó utasításai szerint tartották karban és használták a járművet?

Ha nem, akkor nem választható ki a jármű.

x

Teljes szerviz- és javítástörténet, az esetleges átalakításokat is beleértve

Ha nem áll rendelkezésre a teljes dokumentáció, akkor nem választható ki a jármű.

x

A jármű vizsgálata és karbantartása

X = kizárási kritériumok /

F = hibás jármű

X = ellenőrizve és bejelentve

1.

A tüzelőanyag-tartály szintje (tele / üres)

A tüzelőanyag tartalék jelzőlámpa VILÁGÍT? Ha igen, a vizsgálat előtt töltse fel tüzelőanyaggal.

x

2.

Világít-e a műszerfalon bármilyen jelzőlámpa, amely a jármű vagy a kipufogógáz-utókezelő rendszer olyan hibás működését jelzi, amely a szokásos karbantartással nem orvosolható? (Hibajelző lámpa, motorszerviz-lámpa, stb.?)

Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.

x

3.

A motor beindítása után világít az SCR-jelzőlámpa?

Ha igen, akkor fel kell tölteni az AdBlue-t, vagy el kell végezni a javítást, mielőtt a járművet a vizsgálathoz használnák.

x

4.

A kipufogórendszer szemrevételezéses ellenőrzése

Ellenőrizze a szivárgásokat a kipufogó-gyűjtőcső és a kipufogócső vége között. Ellenőrizze és dokumentálja (fényképekkel)

Sérülés vagy szivárgás esetén a járművet hibásnak kell nyilvánítani.

F

5.

A kipufogógázzal kapcsolatos alkatrészek

Ellenőrizze és dokumentálja (fotókkal) a kibocsátással kapcsolatos alkatrészek esetleges sérüléseit.

Sérülés esetén a járművet hibásnak kell nyilvánítani.

F

6.

Párolgási rendszer

Helyezze nyomás alá a tüzelőanyag-rendszert (az aktívszéntartály oldaláról) és ellenőrizze, hogy tapasztal-e szivárgást állandó környezeti hőmérsékletű környezetben, lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálat végzése a jármű körül és a járműben. Ha a jármű nem felel meg a lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálaton, akkor a járművet hibásnak kell nyilvánítani.

F

7.

Tüzelőanyag minta

Gyűjtsön tüzelőanyag mintát a tüzelőanyag-tartályból.

x

8.

Levegőszűrő és olajszűrő

Ellenőrizze a szűrőket, hogy szennyezettek vagy sérültek-e és cserélje ki őket, ha sérültek, súlyosan szennyezettek vagy kevesebb mint 800 km van vissza a közvetkező ajánlott cseréig.

x

9.

Ablakmosó folyadék (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén)

Távolítsa el az ablakmosó folyadékot és töltse fel a tartályt meleg vízzel.

x

10.

Kerekek (első és hátsó)

Ellenőrizze, hogy a kerekek szabadon mozgathatók-e, vagy akadályozza őket a fék.

Ha nem, akkor nem választható ki a jármű.

x

11.

Gumiabroncsok (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén)

Távolítsa el a pótkereket, a gumiabroncsokat cserélje ki stabilizált gumiabroncsokra, ha azok cseréjére kevesebb mint 15 000 km-rel korábban került sor. Csak nyári és minden évszakban használható gumiabroncsokat használjon.

x

12.

Ékszíjak és a hűtő borítása

Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.

F

13.

Ellenőrizze a folyadékok szintjét

Ellenőrizze a maximális és minimális szinteket (motorolaj, hűtőfolyadék) / töltsön utána, ha minimális szint alatt van

x

14.

Tanksapkafedél (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén)

Ellenőrizze, hogy a tanksapkafedélen belül a túltöltési vonal mentes-e a visszamaradó szennyeződésektől vagy öblítse ki meleg vízzel a tömlőt.

x

15.

Vákuumcsövek és elektromos vezetékek

Ellenőrizze mindezek sértetlenségét. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.

F

16.

Befecskendező szelepek / kábelezés

Ellenőrizzen minden kábelt és tüzelőanyag-vezetéket. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.

F

17.

Gyújtáskábel (benzinüzemű járműnél)

Ellenőrizze a gyújtógyertyákat, kábeleket stb. Sérülés esetén cserélje ki ezeket.

x

18.

Kipufogógáz-visszavezető rendszer és katalizátor, részecskeszűrő

Ellenőrizzen minden kábelt, vezetéket és érzékelőt.

Manipuláció esetén nem választható ki a jármű.

Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.

x/F

19.

Biztonsági állapot

Ellenőrizze, hogy a gumiabroncsok, a jármű karosszériája, az elektromos és fékrendszere biztonságos állapotban vannak-e a vizsgálathoz, és megfelelnek-e a közúti közlekedés szabályainak.

Ha nem, akkor nem választható ki a jármű.

x

20.

Félpótkocsi

Rendelkezésre állnak-e elektromos kábelek a félpótkocsi összekapcsolásához a szükséges helyeken?

x

21.

Aerodinamikai módosítások

Ellenőrizze, hogy nem végeztek a vizsgálat előtt el nem távolítható utópiaci aerodinamikai módosításokat (tetődoboz, tetőcsomagtartó, spoilerek stb.) és nem hiányoznak a szabványos aerodinamikai részegységek (elülső légterelők, diffúzorok, áramlásterelők stb.).

Ha igen, nem választható ki a jármű. Dokumentálja fényképekkel.

x

22.

Ellenőrizze, hogy kevesebb mint 800 km van-e vissza a következő esedékes szervizig, ha igen, végezze el a szervizt.

x

23.

Valamennyi fedélzeti diagnosztikai csatlakozást igénylő ellenőrzést el kell végezni a vizsgálat előtt és/vagy a befejezése után

24.

Erőátviteli rendszer vezérlőmoduljának kalibrációs azonosítószáma és ellenőrzőösszege

x

25.

Fedélzeti diagnosztikai diagnózis (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után)

Olvassa le a diagnosztikai hibakódokat, és nyomtassa ki a hibanaplót.

x

26.

Fedélzeti diagnosztika 09-es szerviz üzemmódjának lekérdezése (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után)

Olvassa le a 09-es szerviz üzemmódot. Jegyezze fel az adatokat.

x

27.

Fedélzeti diagnosztika 7-es üzemmód (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után)

Olvassa le a 07-es szerviz üzemmódot. Jegyezze fel az adatokat.

Megjegyzések az alábbiakhoz: Javítás / alkatrészek cseréje / azonosítószámok

2. függelék

A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzése során végzett 4. típusú vizsgálatok lefolytatásának szabályai

A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzése során végzett 4. típusú vizsgálatokat az alábbi kivételekkel a VI. melléklet (vagy a 692/2008/EK rendelet VI. melléklete) szerint kell lefolytatni:

- A 4. típusú vizsgálattal vizsgált járművek korának legalább 12 hónaposnak kell lennie.

- Az aktívszéntartályt öregítettnek kell tekinteni, ezért az aktívszéntartály öregítésének eljárását nem kell lefolytatni.

- Az aktívszéntartályt a járművön kívül kell feltölteni, az erre vonatkozóan a VI. mellékletben leírt eljárást követve, és azt a gyártó javítási utasításait követve kell eltávolítani és a járműre felszerelni. A töltés előtt és után az aktívszéntartályhoz a lehető legközelebb lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálatot kell végezni (amelynek eredménye 20 °C hőmérsékleten kevesebb mint 100 ppm) annak ellenőrzése céljából, hogy az aktívszéntartályt megfelelően szerelték fel.

- A tartályt öregítettnek kell tekinteni, ezért a 4. típusú vizsgálat eredményéhez a számítás során nem kell áteresztési tényezőt hozzáadni.

3. függelék

Részletes ISC-jelentés

A részletes ISC-jelentésben az alábbi adatoknak kell szerepelniük:

1. a gyártó neve és címe;

2. a felelős vizsgálati laboratórium neve, címe, telefon- és telefaxszáma és e-mail címe;

3. a vizsgálati tervben szereplő járművek modellneve(i);

4. adott esetben a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járműtípusok listája, vagyis a szennyezőanyag-kibocsátások tekintetében a használatban lévő járműcsaládcsoport;

5. a járműcsaládhoz tartozó járműtípusokra vonatkozó típusjóváhagyások száma, beleértve adott esetben a kiterjesztéseket és a területi javításokat/visszahívásokat (átalakításokat);

6. a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járművek típusjóváhagyásaira vonatkozó kiterjesztések és területi javítások/visszavonások részletei (ha a jóváhagyó hatóság kéri);

7. az az időszak, amely alatt összegyűjtötték az adatokat;

8. a járműépítési időszak (pl. a 2017. naptári év során gyártott járművek);

9. az ISC-ellenőrzési eljárás, beleértve az alábbiakat:

i. a járműbeszerzés módszere;

ii. a járművek kiválasztásának és elutasításának kritériumai (beleértve az 1. függelékben található táblázatra adott válaszokat, beleértve a fényképeket);

iii. a programhoz használt vizsgálattípusok és eljárások;

iv. a járműcsaládcsoport elfogadásának/elutasításának kritériumai;

v. az(ok) a földrajzi terület(ek), ahol a gyártó az információkat gyűjtötte;

vi. az alkalmazott mintaméret és mintavételi terv;

10. az ISC-eljárás ellenőrzés eredménye, beleértve az alábbiakat:

i. a programba felvett járművek azonosítása (függetlenül attól, hogy a járművet vizsgálták-e). Az azonosítás magában foglalja az 1. függelékben található táblázatot.

ii. szennyezőanyag-kibocsátások vizsgálati adatai:

- a méréshez használt tüzelőanyag specifikációi (például referencia-tüzelőanyag vagy kereskedelemben kapható tüzelőanyag),

- mérési feltételek (hőmérséklet, páratartalom, teljesítménymérő fékpad ellensúlya),

- járműfékpad beállításai (pl. kigurulási menetellenállás, teljesítményérték),

- vizsgálati eredmények és a megfelelés/elutasítás kiszámítása;

iii. párolgási kibocsátások vizsgálati adatai:

- a méréshez használt tüzelőanyag specifikációi (például referencia-tüzelőanyag vagy kereskedelemben kapható tüzelőanyag),

- mérési feltételek (hőmérséklet, páratartalom, teljesítménymérő fékpad ellensúlya),

- járműfékpad beállításai (pl. kigurulási menetellenállás, teljesítményérték),

- vizsgálati eredmények és a megfelelés/elutasítás kiszámítása.

4. függelék

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által készített éves ISC-jelentés formátuma

CÍM

A. Gyors áttekintés és a fő következtetések

B. A gyártó által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:

1) A gyártó általi információgyűjtés

2) ISC-vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit)

C. Az akkreditált laboratóriumok vagy műszaki szolgálatok által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:

3) Információgyűjtés és kockázatértékelés

4) ISC-vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit)

D. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:

5) Információgyűjtés és kockázatértékelés

6) ISC-vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit)

7) Részletes vizsgálatok

8) Korrekciós intézkedések

E. Az esetleges ISC korrekciós intézkedések következtében várható éves kibocsátáscsökkenés értékelése

F. A levont tanulságok (a használt eszközök teljesítményével kapcsolatban is)

G. Az egyéb érvénytelen vizsgálatokra vonatkozó jelentés

5. függelék

Átláthatóság

1. táblázat

1. átláthatósági lista

Sorszám

Bemenet

Az adatok típusa

Mértékegység

Megnevezés

1.

2017/1151 TA szám

Szöveg

-

Az I. mellékletben/4. függelékben meghatározottak szerint

2.

Interpolációs járműcsalád azonosítója

Szöveg

-

A XXI. melléklet 5.6. pontjában az általános követelményekben meghatározottak szerint.

3.

PEMS-vizsgálati járműcsalád azonosítója

Szöveg

-

A IIIa. melléklet 7. függelék 5.2. pontjában meghatározottak szerint.

4.

Ki-járműcsalád azonosítója

Szöveg

-

A XXI. melléklet 5.9. pontjában meghatározottak szerint.

5.

ATCT-vizsgálati járműcsalád azonosítója

Szöveg

-

A XXI. melléklet 6a. almellékletében meghatározottak szerint.

6.

Párolgási kibocsátási (Evap) járműcsalád azonosítója

Szöveg

-

A VI. mellékletben meghatározottak szerint.

7.

A H jármű RL járműcsalád azonosítója

Szöveg

-

A XXI. melléklet 5.7. pontjában meghatározottak szerint.

7a.

Az L jármű RL járműcsalád azonosítója (adott esetben)

Szöveg

-

A XXI. melléklet 5.7. pontjában meghatározottak szerint.

8.

A H jármű vizsgálati tömege

Szám

kg

A XXI. melléklet 3.2.25. pontjában található fogalommeghatározások szerinti WLTP-vizsgálati tömeg

8a.

Az L jármű vizsgálati tömege (adott esetben)

Szám

kg

A XXI. melléklet 3.2.25. pontjában található fogalommeghatározások szerinti WLTP-vizsgálati tömeg

9.

A H jármű F0 értéke

Szám

N

A XXI. melléklet 4. almellékletében meghatározott kigurulási menetellenállási együttható.

9a.

Az L jármű F0 értéke (adott esetben)

Szám

N

A XXI. melléklet 4. almellékletében meghatározott kigurulási menetellenállási együttható.

10.

A H jármű F1 értéke

Szám

N/km/h

A XXI. melléklet 4. almellékletében meghatározott kigurulási menetellenállási együttható.

10a.

Az L jármű F1 értéke (adott esetben)

Szám

N/km/h

A XXI. melléklet 4. almellékletében meghatározott kigurulási menetellenállási együttható.

11.

A H jármű F2 értéke

Szám

N/(km/h)^2

A XXI. melléklet 4. almellékletében meghatározott kigurulási menetellenállási együttható.

11a.

Az L jármű F2 értéke (adott esetben)

Szám

N/(km/h)^2

A XXI. melléklet 4. almellékletében meghatározott kigurulási menetellenállási együttható.

12a.

Belső égésű motorral felszerelt és nem külső feltöltésű H járművek CO2-kibocsátásának tömege

Számok

g/km

WLTP CO2-kibocsátások (alacsony, közepes, magas, rendkívül magas, vegyes) az alábbiakból kiszámítva:

- belső égésű motorral felszerelt járművek esetén a XXI. melléklet 7. almelléklet A7/1. táblázatának 9. lépése, vagy

- nem külső feltöltésű járművek esetén a XXI. melléklet 8. almelléklet A8/5. táblázatának 8. lépése

12aa.

Belső égésű motorral felszerelt és nem külső feltöltésű L járművek (adott esetben) CO2-kibocsátásának tömege

Számok

g/km

WLTP CO2-kibocsátások (alacsony, közepes, magas, rendkívül magas, vegyes) az alábbiakból kiszámítva:

- belső égésű motorral felszerelt járművek esetén a XXI. melléklet 7. almelléklet A7/1. táblázatának 9. lépése, vagy

- nem külső feltöltésű járművek esetén a XXI. melléklet 8. almelléklet A8/5. táblázatának 8. lépése

12b.

Külső feltöltésű H járművek CO2-kibocsátásának tömege

Számok

g/km

WLTP CS CO2-kibocsátások (alacsony, közepes, magas, rendkívül magas, vegyes), a XXI. melléklet 8. almelléklet A8/5. táblázatának 8. lépéséből kiszámítva,

WLTP CD CO2-kibocsátások (vegyes) és WLTP CO2-kibocsátások (súlyozott, vegyes), a XXI. melléklet 8. almelléklet A8/8. táblázatának 10. lépéséből kiszámítva.

12ba.

Külső feltöltésű L járművek CO2-kibocsátásának tömege (adott esetben)

Számok

g/km

WLTP CS CO2-kibocsátások (alacsony, közepes, magas, rendkívül magas, vegyes), a XXI. melléklet 8. almelléklet A8/5. táblázatának 8. lépéséből kiszámítva,

WLTP CD CO2-kibocsátások (vegyes) és WLTP CO2-kibocsátások (súlyozott, vegyes), a XXI. melléklet 8. almelléklet A8/8. táblázatának 10. lépéséből kiszámítva.

13.

A járműcsoportba tartozó jármű meghajtott kerekei

Szöveg

első, hátsó, 4x4

I. melléklet 4. függelék 1.7. kiegészítés

14.

Görgős fékpad konfigurációja a típusjóváhagyási vizsgálat során

Szöveg

egy- vagy kéttengelyes

A XXI. melléklet 6. almelléklet 2.4.2.4. és 2.4.2.5. pontjában meghatározottak szerint

15.

A H jármű megadott Vmax végsebessége

Szám

km/h

A XXI. melléklet 3.7.2. "Meghatározások" pontjában meghatározottak szerinti legnagyobb járműsebesség

15a.

Az L jármű megadott Vmax végsebessége (adott esetben)

Szám

km/h

A XXI. melléklet 3.7.2. "Meghatározások" pontjában meghatározottak szerinti legnagyobb járműsebesség

16.

Legnagyobb hasznos teljesítmény a következő motorfordulatszámon

Szám

... kW/ ...min

A XXI. melléklet 2. almellékletében meghatározottak szerint.

17.

A H jármű menetkész tömege

Szám

kg

A XXI. melléklet 3.2.5. "meghatározások" pontjában meghatározottak szerinti menetkész tömeg

17a.

L jármű menetkész tömege (adott esetben)

Szám

kg

A XXI. melléklet 3.2.5. "meghatározások" pontjában meghatározottak szerinti menetkész tömeg

18.

Járművezető által választható üzemmód(ok) a típusjóváhagyási vizsgálat során (tisztán belső égésű motor) vagy töltésfenntartó vizsgálat során (nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű, külső feltöltésű hibrid elektromos jármű, nem külső feltöltésű, tüzelőanyag-cellás hibrid hajtású jármű)

Eltérő formátumok lehetségesek (szöveg, kép stb.)

-

Ha a jármű a járművezető által választható nem elsődleges üzemmódokkal rendelkezik, a szövegnek le kell írnia a vizsgálatok során használt valamennyi üzemmódot.

19.

Járművezető által választható üzemmód(ok) a töltéslemerítő vizsgálat érdekében végzett típusjóváhagyási vizsgálat során (külső feltöltésű hibrid elektromos jármű)

Eltérő formátumok lehetségesek (szöveg, kép stb.)

-

Ha a jármű a járművezető által választható nem elsődleges üzemmódokkal rendelkezik, a szövegnek le kell írnia a vizsgálatok során használt valamennyi üzemmódot.

20.

Üresjárati fordulatszám

Szám

ford./perc

A XXI. melléklet 2. almellékletében meghatározottak szerint.

21.

sebességfokozatok száma

Szám

-

A XXI. melléklet 2. almellékletében meghatározottak szerint.

22.

Áttételi viszonyszámok

Táblázat értékei

-

Belső áttételi viszonyszámok; végáttételi arány(ok); összáttételi viszonyszám

23.

A vizsgálati jármű gumiabroncsméretei, elöl/hátul

Betűk/szám

-

A típusjóváhagyás során használt

24.

Belső égésű motorral felszerelt járművek teljes terhelés teljesítménygörbéje

Táblázat értékei

ford./perc kontra kW

A teljes terhelés jelleggörbéje a motor nidle - nrated vagy nmax, vagy ndv(ngvmax) × vmax, közül a legnagyobb érték közötti fordulatszám-tartományában.

25.

Biztonsági ráhagyás

Vektor

%

A XXI. melléklet 2. almellékletében meghatározottak szerint.

26

Konkrét n_min_drive

Szám

Táblázat (álló helyzetből 1-be, 2-ből 3-ba, ...)

ford./perc

A XXI. melléklet 2. almellékletében meghatározottak szerint.

27.

Az L jármű és a H jármű ciklus ellenőrzőösszege

Szám

-

Az L jármű és a H jármű esetében eltérő. A használt ciklus helyességének ellenőrzése. Csak a 3b-től eltérő ciklus esetén kell alkalmazni

28.

A H jármű átlagos sebességváltási sebességfokozata

Szám

-

Az eltérő sebességváltási számítások érvényesítése

29.

Környezeti hőmérséklet-korrekciós vizsgálat FCF (járműcsalád korrekciós tényezője)

Szám

-

A XXI. melléklet 6a. almelléklet 3.8.1. szakaszában meghatározottak szerint. Többféle tüzelőanyaggal működő járművek esetében tüzelőanyagonként egy érték.

30a.

Additív Ki tényező(k)

Táblázat értékei

-

Az egyes szennyezőanyagonként és a CO2 tekintetében az értéket meghatározó táblázat (g/km, mg/km, ...). Multiplikatív Ki tényezők megadása esetén üresen kell hagyni.

30b.

Multiplikatív Ki tényező(k)

Táblázat értékei

-

Az egyes szennyezőanyagonként és a CO2 tekintetében az értéket meghatározó táblázat. Additív Ki tényezők megadása esetén üresen kell hagyni.

31a.

Additív romlási tényezők (DF)

Táblázat értékei

-

Az egyes szennyezőanyagonként az értéket meghatározó táblázat (g/km, mg/km, ...). Multiplikatív DF tényezők megadása esetén üresen kell hagyni.

31b.

Multiplikatív romlási tényezők (DF)

Táblázat értékei

-

Az egyes szennyezőanyagonként az értéket meghatározó táblázat. Additív DF tényezők megadása esetén üresen kell hagyni.

32.

Akkumulátorfeszültség valamennyi újratölthető energiatároló rendszer esetében

Számok

V

A töltési egyensúly-korrekció tekintetében belső égésű motor esetében a XXI. melléklet 2. függelék 6. almellékletében, hibrid elektromos járművek, tisztán elektromos járművek és tüzelőanyag-cellás hibrid járművek esetén pedig a XXI. melléklet 2. függelék 8. almellékletében meghatározottak szerint (DIN EN 60050-482).

33.

K-korrekciós együttható

Szám

(g/km)/(Wh/km)

Nem külső feltöltésű és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a töltésfenntartó üzemmód CO2-kibocsátásainak korrekciója a XXI. melléklet 8. almellékletében meghatározottak szerint; szakaszokra vonatkozó vagy vegyes.

34a.

H jármű elektromosenergia-fogyasztása

Szám

Wh/km

Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében ez az ECAC,weighted (vegyes), tisztán elektromos járművek esetében pedig az elektromosenergia-fogyasztás (vegyes) a XXI. melléklet 8. almellékletében meghatározottak szerint.

34b.

L jármű elektromosenergia-fogyasztása (adott esetben)

Szám

Wh/km

Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében ez az ECAC,weighted (vegyes), tisztán elektromos járművek esetében pedig az elektromosenergia-fogyasztás (vegyes) a XXI. melléklet 8. almellékletében meghatározottak szerint.

35a.

A H jármű elektromos hatósugara

Szám

km

Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében ez az EAER (vegyes), tisztán elektromos járművek esetében pedig a tiszta elektromos hatósugár (vegyes) a XXI. melléklet 8. almellékletében meghatározottak szerint.

35b.

Az L jármű elektromos hatósugara (adott esetben)

Szám

km

Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében ez az EAER (vegyes), tisztán elektromos járművek esetében pedig a tiszta elektromos hatósugár (vegyes) a XXI. melléklet 8. almellékletében meghatározottak szerint.

36a.

A H jármű elektromos hatósugara városban

Szám

km

Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében ez az EAERcity, tisztán elektromos járművek esetében pedig a tiszta elektromos hatósugár (városi) a XXI. melléklet 8. almellékletében meghatározottak szerint.

36b.

Az L jármű elektromos hatósugara városban (adott esetben)

Szám

km

Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében ez az EAERcity, tisztán elektromos járművek esetében pedig a tiszta elektromos hatósugár (városi) a XXI. melléklet 8. almellékletében meghatározottak szerint.

37a.

A H jármű menetciklus járműosztálya

Szöveg

-

Tudni kell, melyik ciklust (1./2./3a./3b.) használták az egyes járművek ciklus-energiaigényének kiszámításához

37b.

Az L jármű menetciklus járműosztálya (adott esetben)

Szöveg

-

Tudni kell, melyik ciklust (1./2./3a./3b.) használták az egyes járművek ciklus-energiaigényének kiszámításához

38a.

A H jármű f_dsc redukálási tényezője

Szám

-

Tudni kell, hogy szükség van-e redukálásra és azt használták-e az egyes járművek ciklus-energiaigényének kiszámításához

38b.

Az L jármű f_dsc redukálási tényezője, adott esetben

Szám

-

Tudni kell, hogy szükség van-e redukálásra és azt használták-e az egyes járművek ciklus-energiaigényének kiszámításához

39a.

A H jármű leszabályozott sebessége

igen/nem

km/h

Tudni kell, hogy szükség van-e leszabályozott sebességű eljárásra és azt használni kell-e az egyes járművek ciklus-energiaigényének kiszámításához

39b.

Az L jármű leszabályozott sebessége (adott esetben)

igen/nem

km/h

Tudni kell, hogy szükség van-e leszabályozott sebességű eljárásra és azt használni kell-e az egyes járművek ciklus-energiaigényének kiszámításához

40a.

A H jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege.

Szám

kg

40b.

Az L jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege (adott esetben)

Szám

kg

41.

Közvetlen befecskendezés

igen/nem

-

42.

Regenerálási elismerés

Szöveg

-

A jármű gyártójának leírása arról, hogyan ismerhető fel, hogy regenerálásra került sor a vizsgálat során

43.

Regenerálás befejezése

Szöveg

-

A regenerálás befejezése eljárásának leírása

44.

Súlyelosztás

Vektor

-

Az egyes tengelyekre jutó járműtömeg százalékban

Többlépcsős jóváhagyásra benyújtott vagy különleges rendeltetésű járművek esetén

45.

A jármű megengedett össztömege menetkész állapotban

kg

Tól -ig

46.

Jármű megengedett végleges homlokfelülete

cm2

Tól -ig

47.

Megengedett gördülési ellenállás

kg/t

Tól -ig

48.

Az elülső belépőlevegő-rács vetített homlokfelületének megengedett mérete

cm2

Tól -ig

2. táblázat

2. átláthatósági lista

A 2. átláthatósági lista két adategyüttesből áll, amelyeket a 3. táblázatban és a 4. táblázatban bejelentett mezők jellemeznek.

3. táblázat

A 2. átláthatósági lista 1. adategyüttese

Mező

Az adatok típusa

Megnevezés

ID1

Szám

A 2. átláthatósági lista 1. adategyüttesének egyedi sorazonosítója

TÍPUS-VÁLTOZAT-KIVITEL (TVV)

Szöveg

A jármű típusának, változatának, kivitelének egyedi azonosítója (kulcsmező a 1. adategyüttesben)

IF azonosító

Szöveg

Az interpolációs család azonosítója

RL azonosító

Szöveg

A kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója

Gyártmány

Szöveg

A gyártó által bejegyzett védjegy

Kereskedelmi név

Szöveg

TVV kereskedelmi neve

Kategória

Szöveg

A jármű kategóriája

Felépítmény

Szöveg

A felépítmény típusa

4. táblázat

A 2. átláthatósági lista 2. adategyüttese

Mező

Az adatok típusa

Megnevezés

ID2

Szám

A 2. átláthatósági lista 2. adategyüttesének egyedi sorazonosítója

IF azonosító

Szöveg

Az interpolációs család egyedi azonosítója (kulcsmező a 2. adategyüttesben)

WVTA Szám

Szöveg

A teljes járműre vonatkozó típusjóváhagyás azonosítója

Kibocsátások típusjóváhagyási száma

Szöveg

Kibocsátási típusjóváhagyás azonosítója

PEMS-azonosító

Szöveg

A PEMS-család azonosítója

EF-azonosító

Szöveg

Evap járműcsalád azonosítója

ATCT-azonosító

Szöveg

A ATCT-család azonosítója

Ki-azonosító

Szöveg

A Ki-család azonosítója

Tartósság azonosítója

Szöveg

A tartóssági család azonosítója

Tüzelőanyag:

Szöveg

A jármű tüzelőanyagának típusa:

Kettős tüzelőanyag

Igen/Nem

Ha a jármű több mint egyféle tüzelőanyaggal képes működni

Hengerűrtartalom:

Szám

Hengerűrtartalom cm3

Névleges motorteljesítmény:

Szám

Névleges motorteljesítmény (kW / min- 1)

Az átvitel típusa

Szöveg

A jármű átvitelének típusa:

Hajtott tengelyek:

Szöveg

A meghajtott tengelyek száma és elhelyezkedése:

Elektromos gép

Szöveg

Elektromos gép(ek) száma és típusa

Legnagyobb hasznos teljesítmény:

Szám

Az elektromos gép legnagyobb hasznos teljesítménye:

Hibrid elektromos jármű kategóriája

Szöveg

Hibrid elektromos jármű kategóriája"

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. melléklete a következőképpen módosul:

1. az 1.2.16. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1.2.16.

"Zaj" : tíz szórás négyzetes középértékének a kétszerese, ahol a szórásokat állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő adatfelvételi gyakorisággal 30 másodpercen át mért nullpontválaszokból számítják ki."

2. a 2.1. pontban a képlet helyébe a következő szöveg lép:

"NTEpollutant = CFpollutant x EURO-6"

3. a 2.1.1. pontban a táblázat második oszlopában az "1 + margin, ahol margin = 0,5" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "1 + margin NOx ahol margin NOx = 0,43";

4. a 2.1.2. pont a következő mondattal egészül ki:

"Az e kivétel alá eső típusjóváhagyások esetén nincs megadott maximális RDE érték."

5. a 2.1.3. pont helyébe a következő lép:

"2.1.3 A 2.1. pontnak való megfelelést a gyártónak a 9. függelékben található tanúsítvány kitöltésével kell igazolnia. A megfelelés ellenőrzését a használatban lévő járművek megfelelőségének szabályai szerint kell elvégezni.";

6. a 3.1.0. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.1.0. A 2.1. pont követelményeinek teljesülniük kell a városi szakaszra és a PEMS-szel vizsgált teljes útra, ahol a vizsgált jármű kibocsátását a 4. és a 6. függelékek szerint kell kiszámítani és az egy esetben sem haladhatja meg az NTE-értéket (MRDE,k ≤ NTE pollutant).";

7. a 3.1.0.1., a 3.1.0.2. és a 3.1.0.3. pontot el kell hagyni;

8. a 3.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.1.2. Ha a típusjóváhagyási vizsgálat során a jóváhagyó hatóság nem elégedett az 1. és a 4. függelék szerinti PEMS-vizsgálatok adatminőség-ellenőrzésével és hitelesítési eredményeivel, érvénytelennek nyilváníthatja a PEMS-vizsgálatot. Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak rögzítenie kell a vizsgálat adatait és az érvénytelenítés indokát.";

9. a 3.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.1.3. Az RDE-típusjóváhagyási vizsgálat adatainak jelentése és megosztása";

10. a 3.1.3.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.1.3.2.1. A weboldalnak lehetővé kell tennie, hogy az alapjául szolgáló adatbázisban helyettesítő karakterekkel lehessen keresést végezni a következő szempontok közül egy vagy több szerint:

Gyártmány, típus, változat, kivitel, kereskedelmi név vagy típusjóváhagyási szám, a 2007/46/EK irányelv IX. melléklete szerinti megfelelőségi nyilatkozatban említettek szerint. Az alább leírt információkat minden egyes jármű esetében keresés útján hozzáférhetővé kell tenni:

- A II. melléklet 5. függelék 1. táblázatában meghatározott 1. átláthatósági listán a 3. tételszám szerinti PEMS-vizsgálati járműcsalád azonosítója, amelyhez a jármű tartozik;

- a gyártó által megadott maximális RDE-értékek a 2007/46/EK irányelv IX. melléklete szerinti megfelelőségi nyilatkozat 48.2. pontjában bejelentett adatok alapján.";

11. a 4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.2. Típusjóváhagyáshoz a gyártónak igazolnia kell a típusjóváhagyó hatóság előtt, hogy a választott jármű, a vezetési módok, a feltételek és a hasznos terhelés reprezentatívak a PEMS-vizsgálati család tekintetében. Annak előzetes meghatározására, hogy a körülmények elfogadhatók-e az RDE-vizsgálathoz, a hasznos terhelésre és a környezeti feltételekre vonatkozó, az 5.1. és az 5.2. pontban megadott követelményeket kell használni."

12. a 4.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.5. Annak érdekében, hogy a melegindítással kezdődő vizsgálati utak során keletkező kibocsátásokat is értékelni lehessen, PEMS-vizsgálati családonként a 7. függelék 4.2.8. pontjában meghatározott számú járművet a járműnek az 5.3. pontban leírt kondicionálása nélkül, de 70 °C feletti hűtőközeg hőmérsékletű és/vagy motorolaj hőmérsékletű meleg motorral kell megvizsgálni.";

13. a szöveg az alábbi 4.6. és 4.7. ponttal egészül ki:

"4.6.

A típusjóváhagyás során elvégzett RDE vizsgálatok tekintetében a típusjóváhagyó hatóság közvetlen vizsgálat vagy az alátámasztó bizonyítékok (pl. fényképek, feljegyzések) elemzése útján ellenőrizheti, hogy a vizsgálati elrendezés és a használt berendezések megfelelnek-e az 1. és a 2. függelékek követelményeinek.

4.7.

A vizsgálati út érvényességének ellenőrzéséhez és a kibocsátások 4., 5., 6., 7a. és 7b. függelékekben meghatározott rendelkezések szerinti kiszámításához használt szoftver eszköz megfelelőségét az eszközt biztosító fél vagy a típusjóváhagyó hatóság érvényesíti. Ahol az ilyen szoftver beépítésre kerül a PEMS eszközbe, az érvényesítés igazolását az eszközzel együtt kell biztosítani.";

14. az 5.4.1. és az 5.4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.4.1.

A 7a. függelékben leírt módszerrel ellenőrizni kell, hogy az út során a vezetési dinamika túl nagy vagy hiányos-e.

5.4.2.

Amennyiben az út eredményei az 5.4.1. pontnak megfelelő ellenőrzések alapján érvényesnek bizonyulnak, a vizsgálati feltételek normalitásának ellenőrzésére az 5., a 7a. és 7b. függelékben meghatározott módszereket kell alkalmazni."

15. az 5.5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.5.1. A légkondicionáló rendszert vagy az egyéb kiegészítő berendezéseket oly módon kell működtetni, amely megfelel a tényleges közúti vezetés közbeni szokásosan célzott használatnak. Minden használatot dokumentálni kell. A jármű ablakait zárva kell tartani a légkondicionáló berendezés vagy a fűtés használatának időtartama alatt."

16. az 5.5.2.2., 5.5.2.3. és 5.5.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.5.2.2.

Minden eredményt ki kell igazítani a periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járműtípusok típusjóváhagyására vonatkozó, a XXI. melléklet 6. almellékletének 1. függelékében meghatározott eljárásokkal kidolgozott Ki tényezőkkel vagy a Ki eltolódási értékekkel. A 6. függelék szerinti értékelést követően a végeredményre a Ki tényezőt vagy a Ki eltolódást kell alkalmazni.

5.5.2.3.

Ha a kibocsátások nem teljesítik a 3.1.0. pontban foglalt követelményeket, ellenőrizni kell a regenerálás előfordulását. A regenerálás ellenőrzése alapulhat szakértői megítélésen a következő jelek közül többel való keresztkorreláció segítségével. Az említett jelek magukban foglalhatják a jármű sebességével és gyorsulásával kombinált kipufogógáz-hőmérsékletet, részecskeszámot, CO2- és O2-méréseket. Ha a jármű a II. melléklet 5. függelék 1. táblázatában meghatározott 1. átláthatósági listában megjelölt regenerálási elismerési jellemzővel rendelkezik, akkor azt kell használni a regenerálás előfordulásának meghatározásához. A II. melléklet 5. függelékének 1. táblázatában meghatározott 1. átláthatósági listában a gyártó megjelöli továbbá a regenerálás befejezéséhez szükséges eljárást. A gyártó arra nézve is tanácsot adhat, hogyan ismerhető fel, hogy történt-e regenerálás, ha nem áll rendelkezésre jelzés.

Ha regenerálás történt a vizsgálat során, akkor a Ki tényező vagy a Ki eltolódás alkalmazása nélküli eredményt össze kell vetni a 3.1.0. pontban foglalt követelményekkel. Ha az eredményként kapott kibocsátások nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatot érvénytelennek kell nyilvánítani és egy alkalommal meg kell ismételni. A második vizsgálat kezdete előtt biztosítani kell a regenerálás befejezését, valamint legalább egy óra vezetéssel a stabilizálódást. A második vizsgálat akkor is érvényesnek minősül, ha regenerálás történik a vizsgálat során.

5.5.2.4.

A regenerálás előfordulása az 5.5.2.3. pont szerint akkor is ellenőrizhető, ha a jármű megfelel a 3.1.0. pont követelményeinek. Ha a regenerálás megtörténte bizonyítható, a típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével a végső eredményeket a Ki tényező vagy a Ki eltolódás alkalmazása nélkül lehet kiszámítani.";

17. az 5.5.2.5. és 5.5.2.6. pontot el kell hagyni;

18. a szöveg a következő új 5.5.3. ponttal egészül ki:

"5.5.3. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek bármely választható üzemmódban vizsgálhatók, beleértve az akkumulátort töltő üzemmódot is.";

19. a melléklet a következő 5.5.4., 5.5.5. és 5.5.6. ponttal egészül ki:

"5.5.4.

A PEMS beépítése kivételével nem engedélyezett a jármű aerodinamikáját érintő módosítás.

5.5.5.

A vizsgálati járműveket nem szabad azzal a szándékkal vezetni, hogy a vizsgálat eredménye a szokásos használati feltételeket nem tükröző extrém vezetési mód következtében legyen megfelelés vagy elutasítás. Szükség esetén a szokásos vezetés igazolása számos adat keresztkorrelációját figyelembe vevő, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által vagy nevében adott szakértői véleményen alapulhat, mely kiterjedhet a kipufogógáz áramára, a kipufogógáz hőmérsékletére, a CO2-, O2- stb. kibocsátásra, összevetve a jármű sebességével, gyorsulásával és a GPS-adatokkal, valamint esetleg olyan további egyéb járműadatokkal, mint a motorfordulatszám, a sebességfokozat, a gázpedál helyzete stb.

5.5.6.

A járművet jó műszaki állapotban, bejáratva kell a vizsgálatra átadni, és a vizsgálat időpontjáig legalább 3 000 km-t kell futnia. Az RDE-vizsgálat céljára használt jármű kilométerórájának állását és a jármű korát fel kell jegyezni.";

20. a 6.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"6.2. A vizsgálati útnak mindig városi vezetéssel kell kezdődnie, amelyet országúti és autópályán történő vezetésnek kell követnie a 6.6. pontban megadott részarányoknak megfelelően. A városi, országúti és autópályán történő vezetésnek egymást kell követnie a 6.12. pontnak megfelelően, de magában foglalhat olyan szakaszt is, amely ugyanazon a ponton kezdődik és végződik. Az országúti vezetést mindazonáltal megszakíthatják rövid, a városi területeken való áthaladás miatti városi vezetési szakaszok. Az autópályán történő vezetést is megszakíthatják rövid városi vagy országúti vezetési szakaszok, például a fizetőkapukon való áthaladás vagy útépítési munkálatok miatt.";

21. a 7.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

"7.6. A vizsgálatnak az 1. függelék 5.1. pontjában meghatározott elindításakor a járműnek 15 másodpercen belül mozognia kell. A 4. függelék 4. pontjában meghatározott teljes hidegindítási szakasz alatti járműleállásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania és összesen nem haladhatja meg a 90 másodpercet. Ha a vizsgálat közben a motor leáll, újra lehet indítani, de a mintavételnek nem szabad megszakadnia. Ha a vizsgálat közben a motor leáll, a mintavételnek nem szabad megszakadnia.";

22. a 8.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"8.2. Amennyiben egy RDE vizsgálatnak elutasítás az eredménye, mintát kell venni a tüzelőanyagból, a kenőanyagból és a reagensből (adott esetben) és azt legalább 1 évig a minta integritását biztosító körülmények között meg kell őrizni. Az elemzést követően a minták elvethetők.";

23. a 9.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"9.2. A vizsgálati út érvényességének ellenőrzését egy háromlépéses eljárás keretében kell elvégezni, amely a következőket foglalja magában:

A. LÉPÉS: A vizsgálati út a 4-8. pontban meghatározottak szerint megfelel az általános követelményeknek, a határfeltételeknek, a vizsgálati útra vonatkozó és a működési követelményeknek, valamint a kenőolajra, a tüzelőanyagra és a reagensekre vonatkozó előírásoknak; B. LÉPÉS: A vizsgálati út megfelel a 7a. és 7b. függelékben meghatározott követelményeknek. C. LÉPÉS: A vizsgálati út megfelel az 5. függelékben meghatározott követelményeknek. Az eljárás lépéseit az 1. ábra részletezi. 1. ábra:

A vizsgálati út érvényességének ellenőrzése

Ha a követelmények közül egy vagy több nem teljesül, a vizsgálati utat érvénytelennek kell nyilvánítani";

24. a 9.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"9.4. Miután a 9.2. pont alapján megállapítást nyert a vizsgálati út érvényessége, a 4. és 6. függelékben meghatározott módszerekkel ki kell számítani a kibocsátási eredményeket. A kibocsátási számításokat a vizsgálat 1. függelék 5.1. pontjában és 5.3. pontjában meghatározott kezdete és befejezése között kell elvégezni.";

25. a 9.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

"9.6. A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és a részecskeszám hidegindítás alatti, a 4. függelék 4. pontja szerinti kibocsátását bele kell foglalni a 4., 5. és 6. függelék szerinti, szokásos értékelésbe. Ha a járművet a vizsgálatot megelőző utolsó három órában olyan átlaghőmérsékleten kondicionálták, amely az 5.2. pont szerinti kiterjesztett tartományba esik, akkor a IIIA. melléklet 9.5. pontjának rendelkezései vonatkoznak a hidegindítási szakasz során gyűjtött adatokra, még akkor is, ha az üzemi körülmények nem a kiterjesztett hőmérsékleti tartományon belül vannak.";

26. az 1. függelék a következőképpen módosul:

(a) a 3.2. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az e függelék 1. táblázatában meghatározott vizsgálati paramétereket 1,0 Hz-es vagy nagyobb, állandó gyakorisággal kell mérni, és a 8. függelék követelményeinek megfelelően kell 1,0 Hz-es gyakorisággal rögzíteni és jelenteni őket. Ha az ECU paraméterei is hozzáférhetők, ezeket jelentősen nagyobb gyakorisággal lehet rendelkezésre bocsátani, de a rögzítési rátának 1,0 Hz-nek kell lennie. A PEMS elemzőkészülékeinek, áramlásmérő műszereinek és érzékelőinek meg kell felelniük a 2. és a 3. függelékben foglalt követelményeknek."

(b) a 3.4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.4.2. A megengedett ellennyomás

A PEMS mintavevő szondáinak felszerelése és működtetése nem növelheti olyan mértékben a nyomást a kipufogónyílásnál, ami befolyásolhatja a mérések reprezentativitását. Ezért ajánlatos, hogy ugyanabba a síkba csak egy mintavevő szondát szereljenek fel. Amennyiben műszakilag lehetséges, a mintavételt vagy a kipufogógáz-tömegárammérővel való összeköttetést elősegítő bármilyen csőtoldatnak legalább a kipufogócsőével megegyező keresztmetszettel kell rendelkeznie.";

(c) a 3.4.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.4.3. A kipufogógáz-tömegárammérő

A kipufogógáz-tömegárammérőt mindig a mérőeszköz gyártójának utasításai alapján kell a jármű kipufogócsövéhez (kipufogócsöveihez) csatlakoztatni. A kipufogógáz-tömegárammérő mérőtartományának illeszkednie kell a kipufogógáz-tömegáramnak a vizsgálat során várható tartományához. Ajánlott a kipufogógáz-tömegárammérőt választani annak érdekében, hogy a vizsgálat során a várható maximális kipufogógáz-áram legalább a kipufogógáz-tömegárammérő teljes tartományának 75 %-át lefedje. A kipufogógáz-tömegárammérő és a kipufogócső-toldalékok vagy -elosztók beépítése nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a motor vagy a kipufogógáz-utókezelő rendszer működését. Legalább négy csőátmérő vagy 150 mm hosszúságú (attól függően, hogy melyik a nagyobb) egyenes csövet kell helyezni az áramlásérzékelő elem mindkét oldalára. Az elágazó kipufogó-gyűjtőcsővel rendelkező többhengeres motorok vizsgálata során ajánlatos a kipufogógáz-tömegárammérőt a gyűjtőcsövek találkozása után elhelyezni, valamint megnövelni a csövek keresztmetszetét annak érdekében, hogy egyenértékű vagy nagyobb keresztmetszet jöjjön létre, amelyből mintát kell venni. Ha ez nem valósítható meg, több kipufogógáz-tömegárammérővel is lehet végezni a kipufogógáz-áram mérését. A kipufogócsövek változatos konfigurációi és méretei, valamint a számos lehetséges kipufogógáz-tömegáram miatt a kipufogógáz-tömegárammérő kiválasztása és beépítése során a műszaki szempontokat figyelembe vevő kompromisszumokra lehet szükség. Ha javítja a mérés pontosságát, engedélyezett az olyan kipufogógáz-tömegárammérő beépítése, amelynek átmérője kisebb a kipufogónyílásnál vagy a kipufogónyílások összesített vetített homlokfelületénél, amennyiben ez a 3.4.2. pontnak megfelelően nem érinti hátrányosan a működést vagy a kipufogógáz-utókezelést. Ajánlott fényképekkel dokumentálni a kipufogógáz-tömegárammérő elrendezését.";

(d) a 3.5. pont harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Amennyiben a motor kipufogógáz-utókezelő rendszerrel van felszerelve, a kipufogógáz-mintát a kipufogógáz-utókezelő rendszer utáni vezetékszakaszból kell venni. Elágazó kipufogó-gyűjtőcsővel rendelkező járművek vizsgálata során a mintavevő szondát a motortól kellően messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger átlagos kipufogógáz-kibocsátása vonatkozásában reprezentatív legyen. Különálló kipufogó-gyűjtőcsőrendszerekkel rendelkező többhengeres motoroknál, például a V elrendezésű motoroknál a mintavevő szondát a gyűjtőcsőrendszerek találkozási pontja után kell elhelyezni. Ha ez műszakilag nem megvalósítható, a jól összekevert kipufogógázból több helyen is lehet mintát venni. Ebben az esetben a mintavevő szondák számának és elhelyezkedésének a lehető leginkább illeszkednie kell a kipufogógáz-tömegárammérők számához és elhelyezkedéséhez. Egyenlőtlen kipufogógáz-áramok esetén megfontolandó az arányos mintavétel vagy a több elemzőkészülékkel végzett mintavétel lehetősége."

(e) a 4.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.6. A részecskekibocsátás mérésére szolgáló elemzőkészülék ellenőrzése

Az elemzőkészülék nullpontját HEPA-szűrővel szűrt környezeti levegőnek egy megfelelő mintavételi pontban (általában a mintavevő vezeték bemeneténél) történő mintavételével kell feljegyezni. A jelet 2 percen át állandó, 1,0 Hz-es gyakoriság többszörösével kell rögzíteni, és átlagolni kell; a végső koncentrációnak a gyártó által megadott adatokon belül kell lennie, de nem haladhatja meg a köbcentiméterenkénti 5 000 részecskét.";

(f) az 5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.1. A vizsgálat kezdete

A vizsgálat kezdetét (lásd az App.1.1. ábrát) az alábbiak valamelyike határozza meg:

- a belső égésű motor első gyújtása;

- vagy a jármű 1 km/h sebességet meghaladó első mozgása külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetén, amennyiben indításuk lekapcsolt belső égésű motorral történik.

A mintavételt, a mérést és a paraméterek rögzítését a vizsgálat megkezdése előtt kell elkezdeni. A vizsgálat megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy az adatgyűjtő egység minden szükséges paramétert rögzít-e.

A szinkronizálás elősegítése érdekében ajánlott a szinkronizálandó paraméterek rögzítését egyetlen adatrögzítő berendezéssel vagy szinkronizált időbélyegzővel végrehajtani.

App.1.1. ábra:

A vizsgálat megkezdésének műveletsorozata

";

(g) az 5.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.3. A vizsgálat vége

A vizsgálat akkor ér véget (lásd az App.1.2. ábrát), amikor a jármű végighaladt a vizsgálati úton, és amikor vagy:

- leállítják a belső égésű motort; vagy

- a vizsgálatot leállított belső égésű motorral befejező külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében, amikor a jármű megáll és sebessége nem haladja meg az 1 km/h-t.

A vizsgálati út befejezését követően kerülni kell a túl hosszú ideig tartó alapjáratot. Az adatrögzítést addig kell folytatni, amíg a mintavevő rendszerek válaszideje le nem telik. Jelészlelő regenerálással rendelkező járművek esetében (lásd a II. melléklet 5. függelékében található 1. átláthatósági lista 42. sorát) a fedélzeti diagnosztikai ellenőrzést közvetlenül az adatrögzítés után és a további vezetési távolság megtétele előtt kell lefolytatni.

App.1.2. ábra:

A vizsgálat befejezésének műveletsorozata

";

(h) a 6.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"6.3. A közúti kibocsátásmérés ellenőrzése

Az elemzőkészülékek kalibrálásához a 4.5. pont szerint használt mérőtartomány-kalibráló gáz koncentrációjának a vizsgálat megkezdésekor a kibocsátási vizsgálat érvényes részeiben végzett mérések 99 %-ából származó koncentrációértékek legalább 90 %-át le kell fednie. Az értékeléshez használt mérések teljes számának 1 %-a meghaladhatja a használt mérőtartomány-kalibráló gázt, de legfeljebb annak kétszeresét érheti el. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.".

27. a 2. függelék a következőképpen módosul:

(a) a 3.4.2. pontban az f) alpont helyébe a következő szöveg lép:

"f) az értékelés tárgyát képező értékeket és szükség esetén a referenciaértékeket 30 másodpercen át állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő gyakorisággal rögzíteni kell.";

(b) a 4.1.2. pontban a b) és e) alpont helyébe a következő szöveg lép:

"b) a 4.1.1. pontban meghatározott, megfelelő szabványos elemzőkészülékkel való egyenértékűség igazolása a szennyezőanyag-koncentrációk várható tartománya és az e rendelet XXI. mellékletében meghatározott típusjóváhagyási vizsgálat környezeti feltételei tekintetében, valamint a szikragyújtású és a kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek esetében a 3. függelék 3. pontja szerinti hitelesítési vizsgálat; az elemzőkészülék gyártójának igazolnia kell az egyenértékűség szignifikanciáját a 3. függelék 3.3. pontjában megadott megengedett tűréseken belül;

e) annak igazolása, hogy a rezgéseknek, a gyorsulásoknak és környezeti hőmérsékletnek az elemzőkészülék által mért értékre gyakorolt hatása nem haladja meg a 4.2.4. pontban foglalt, az elemzőkészülékre vonatkozóan a zaj tekintetében előírt értékeket.";

(c) a 4.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.2.4. Zaj

A zaj nem haladhatja meg a teljes skála 2 %-át. A 10 mérési időtartam mindegyike után be kell iktatni egy 30 másodperces szakaszt, melynek során az elemzőkészülék a megfelelő mérőtartomány-kalibráló gáznak van kitéve. Minden egyes mintavételi szakasz előtt és minden egyes mérőtartomány-kalibrálási szakasz után elegendő időt kell hagyni az elemzőkészülék és a mintavevő vezetékek átöblítésére.";

(d) az 5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.1. Kalibráló és mérőtartomány-kalibráló gázok az RDE-vizsgálatokhoz"

(e) a szöveg a következő 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. ponttal egészül ki:

"5.1.1. Általános követelmények

A kalibráló gázok és mérőtartomány-kalibráló gázok eltarthatóságát figyelembe kell venni. A tiszta és kevert kalibráló gázoknak és mérőtartomány-kalibráló gázoknak meg kell felelniük az e rendelet XXI. mellékletének 5. almelléklete szerinti előírásoknak.

5.1.2. Kalibráló NO2-gáz

Ezenkívül megengedett a NO2 kalibráló gáz használata. A NO2 kalibráló gáz koncentrációjának a megadott koncentrációérték 2 %-án belül kell lennie. A NO2 kalibráló gázban található NO mennyisége nem haladhatja meg a NO2-tartalom 5 %-át.

5.1.3. Többkomponensű keverékek

Csak az 5.1.1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő többkomponensű keverékek használhatók. E keverékek két vagy több összetevőt tartalmazhatnak. A mind NO-t,mind pedig NO2-t tartalmazó többkomponensű keverékek mentesülnek az 5.1.1. és az 5.1.2. pontokban meghatározott NO2 szennyeződési előírás alól.";

(f) a 7.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"7.2.3. Pontosság

A kipufogógáz-tömegárammérő pontossága, amely a kipufogógáz-tömegárammérő által mért érték és a tömegáram referenciaértékének különbsége, nem haladhatja meg ± 3 %-nál nagyobb mértékben a mért értéket, a teljes skála 0,5 %-át vagy annak a legnagyobb tömegáramnak a ± 1,0 %-át, amellyel a kipufogógáz-tömegárammérőt kalibrálták, attól függően, hogy melyik a nagyobb.";

(g) a 7.2.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"7.2.5. Zaj

A zaj nem haladhatja meg a legnagyobb kalibrált tömegáram értékének 2 %-át. A 10 mérési időtartam mindegyike után be kell iktatni egy 30 másodperces szakaszt, melynek során az elemzőkészülék a legnagyobb kalibrált tömegáramnak van kitéve.";

28. a 3. függelék a következőképpen módosul:

(a) a 3.2.2. és a 3.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.2.2. Vizsgálati feltételek

A hitelesítési vizsgálatot görgős fékpadon kell elvégezni lehetőség szerint a típusjóváhagyásra vonatkozó körülmények között, az e rendelet XXI. mellékletében foglalt előírásokat követve. A PEMS által a hitelesítési vizsgálat során kivont kipufogógáz-áramot ajánlott visszavezetni az állandó térfogatú mintavevő rendszerbe. Ha ez nem valósítható meg, akkor az állandó térfogatú mintavevő rendszer eredményeit korrigálni kell a kivont kipufogógáz tömegével. Ha a kipufogógáz-tömegáramot kipufogógáz-tömegárammérővel hitelesítették, az érzékelők vagy az ECU adatait ajánlott összehasonlítani a tömegárammérések eredményével.

3.2.3. Az adatok elemzése

A laboratóriumi eszközökkel mért, teljes távolságspecifikus kibocsátást [g/km] a XXI. melléklet 7. almelléklete szerint kell kiszámítani. A PEMS-szel mért kibocsátásokat a 4. függelék 9. pontja szerint kell kiszámítani: a szennyezőanyag-kibocsátások teljes tömegét össze kell adni [g], és el kell osztani a görgős fékpad által mért teljes vizsgálati távolsággal [km]. A szennyező anyagoknak a PEMS-szel és a laboratóriumi referenciarendszerrel meghatározott teljes távolságspecifikus tömegét [g/km] a 3.3. pontnak megfelelően értékelni kell. A NOX-kibocsátási mérések hitelesítéséhez páratartalom-korrekciót kell végezni az e rendelet XXI. mellékletének 7. almellékete szerint.";

(b) A 4.1. és 4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.1. A hitelesítés gyakorisága

A 2. függelék 3. pontja szerinti, állandósult állapot melletti linearitási követelmények teljesítése mellett a nem visszavezethető kipufogógáz-tömegárammérők vagy a nem visszavezethető érzékelők vagy ECU-jelek alapján számított kipufogógáz-tömegáramok linearitását tranziens körülmények között hitelesíteni kell valamennyi vizsgálati járműre vonatkozóan, egy kalibrált kipufogógáz-tömegárammérő vagy az állandó térfogatú mintavevő rendszer segítségével.

4.2. A hitelesítési eljárás

A hitelesítést görgős fékpadon kell elvégezni, lehetőség szerint a típusjóváhagyásra vonatkozó körülmények között. Referenciaként egy visszavezethető módon kalibrált áramlásmérőt kell használni. A környezeti hőmérséklet az e melléklet 5.2. pontjában meghatározott tartományon belül bármilyen értéket felvehet. A kipufogógáz-tömegárammérő beépítésének és a vizsgálat végrehajtásának meg kell felelnie az e melléklet 1. függelékének 3.4.3. pontjában foglalt követelményeknek.";

29. A 4. függelék a következőképpen módosul:

(a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. BEVEZETÉS

Ez a függelék a pillanatnyi tömeg- és a részecskeszám-kibocsátások [g/s; #/s] meghatározásának eljárását ismerteti, amelyet később az RDE-vizsgálati út értékeléséhez és a végső kibocsátási eredmény kiszámításához kell használni a 6. függelékben leírtak szerint.",

(b) a 3.2. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A kipufogógáz-tömegárammérővel mért kipufogógáz-tömegáramot korrigálni kell az idővel, a kipufogógáz-tömegárammérő jelátalakítási idejének megfelelő visszafelé történő eltolás alkalmazásával. A tömegárammérő jelátalakítási idejét a 2. függelék 4.4. pontja szerint kell meghatározni:"

(c) a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4. Hidegindítás

Az RDE alkalmazásában hidegindításnak minősül a vizsgálat kezdetétől addig a pontig terjedő időszak, amikor a jármű működtetése eléri az 5 percet. Ha a hűtőközeg hőmérsékletét megállapították, a hidegindítási szakasz akkor ér véget, amikor a hűtőközeg először legalább 70 °C hőmérsékletű, de mindenképp befejeződik legkésőbb a vizsgálat megkezdése után 5 perccel.";

(d) a szöveg az alábbi 8.3. és 8.4. ponttal egészül ki:

"8.3. A negatív kibocsátási eredmények korrigálása

A negatív közbenső eredményeket nem szabad korrigálni. A negatív végeredményeket nullának kell tekinteni.

8.4. Korrekció a kiterjesztett feltételeknek megfelelően

Az e függelék szerint másodperc alapon kiszámított kibocsátások kizárólag a 9.5. és a 9.6. pontban meghatározott esetekben 1,6 értékkel oszthatók.

Az 1,6 értékű korrekciós tényezőt csak egyszer lehet alkalmazni. Az 1,6 értékű korrekciós tényező csak a szennyező anyag-kibocsátásra vonatkozik, a CO2-kibocsátásra nem.";

30. az 5. függelék helyébe a következő szöveg lép: "5. függelék A vizsgálati út általános dinamikájának ellenőrzése a mozgóablakos átlagolási módszer használatával 1. Bevezetés A mozgóablakos átlagolási módszer a vizsgálati út általános dinamikájának ellenőrzésére szolgál. A vizsgálat szakaszokra (ablakokra) tagolódik, az ezt követő elemzés pedig annak megállapítását célozza, hogy a vizsgálati út érvényes-e az RDE céljára. Az ablakok "normalitását" az ablakok távolságspecifikus CO2-kibocsátásának a jármű WLTP eljárás szerint mért CO2-kibocsátásából eredő referenciagörbével való összehasonlítása adja meg. 2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek Az (i) index az időközre utal. A (j) index az ablakra utal. A (k) index a kategóriára (t=összes, u=város, r=országút, m=autópálya) vagy a CO2-jelleggörbére (cc) utal. Δ - különbség ≥ - nagyobb vagy egyenlő # - szám % - százalék ≤ - kisebb vagy egyenlő a1, b1 - a CO2-jelleggörbe együtthatói a2, b2 - a CO2-jelleggörbe együtthatói - a CO2 tömege [g] - a CO2 tömege a j ablakban, [g] ti - az i időköz teljes hossza, [s] tt - a vizsgálat időtartama [s] vi - a jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h] - a jármű átlagos sebessége a j ablakban [km/h] tol 1 H - a jármű CO2-jelleggörbéjének felső tűrése [%] tol 1 L - a jármű CO2-jelleggörbéjének alsó tűrése [%] 3. Átlagoló mozgóablakok 3.1. Az átlagoló mozgóablakok meghatározása A 4. függelék szerint kiszámított pillanatnyi kibocsátásokat a mozgóablakos átlagolás módszerével kell integrálni, a CO2 referenciatömege alapján. A számítás elve a következő: A távolságspecifikus RDE CO2-kibocsátások tömegét nem a teljes adatkészletre, hanem annak részeire kell kiszámítani, a részadatkészletek hosszúságát úgy meghatározva, hogy megegyezzenek a jármű által a WLTP-ciklus során kibocsátott CO2-tömeg mindig ugyanazon kitevő részével. A mozgóablakos számításokat az adat-mintavételezési gyakoriságnak megfelelő időnöveléssel Δt kell elvégezni. A következő szakaszokban a jármű közúti CO2 kibocsátásának és átlagsebességének kiszámításához használt ezen rész-adatkészletek megnevezése "átlagolási ablak". Az ebben a pontban leírt számítást az első adatponttól (előrefelé) kell elvégezni. A következő adatokat nem kell figyelembe venni a CO2 tömegének, a távolságnak és a jármű átlagsebességének az átlagoló ablakokban való kiszámítása során: - a műszerek időszakos ellenőrzésének adatai és/vagy a nullpontválasz eltolódásának ellenőrzése utáni adatok; - a jármű földhöz viszonyított sebessége kevesebb, mint 1 km/h; A számítás akkor kezdődik, amikor a jármű földhöz viszonyított sebessége legalább 1 km/h és kiterjed minden olyan meneteseményre, melynek során nem történik CO2-kibocsátás és a jármű földhöz viszonyított sebessége legalább 1km/h. A kibocsátások tömegét a g/s-ban megadott, az e melléklet 4. függeléke szerint kiszámított pillanatnyi kibocsátások integrálásával kell meghatározni. 1. ábra Járműsebesség az idő függvényében - A jármű átlagolt kibocsátásai az idő függvényében, az első átlagoló ablaktól kezdve. 2. ábra A CO2-tömeg meghatározása az átlagoló ablakok alapján A j sorszámú átlagoló ablak időtartamának (t2,j - t1,j ) meghatározása az alábbi képlettel történik: Ahol: a vizsgálat kezdete és a ti,j időpont között mért CO2-kibocsátás tömege, [g]; a jármű által az e rendelet XXI. mellékletének 6. almelléklete szerint lefolytatott WLTP vizsgálati ciklus alatt kibocsátott CO2-tömegének fele. A típusjóváhagyás során a CO2-referenciaértéket az egyes jármű típusjóváhagyási vizsgálata során végrehajtott WLTP alapján kell meghatározni. ISC-vizsgálat céljára a CO2 referenciatömegét a II. melléklet 5. függelékében található 1. átláthatósági lista 12. pontjából kell venni, a H jármű és (adott esetben) az L jármű közötti, a XXI. melléklet 7. almellékletében meghatározott interpolációval, a IX. mellékletben meghatározott egyedi járműre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatból vett vizsgálati tömeget és kigurulási menetellenállási együtthatókat (f0, f1 és f2) alkalmazva. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművekre vonatkozó értéket a töltést fenntartó üzemmódban végzett WLTP-vizsgálatból kell venni. A t2,j -t úgy kell megválasztani, hogy igaz legyen, hogy: Ahol Δt az adatmintavételi időszak. Az ablakokban a CO2-kibocsátás tömegének kiszámítása az e melléklet 4. függeléke szerint kiszámított pillanatnyi kibocsátások integrálásával történik. 3.2. Az ablakok paramétereinek kiszámítása A 3.1. pont szerint meghatározott valamennyi ablakra vonatkozóan a következőket kell kiszámítani - a távolságspecifikus CO2-kibocsátások ; - a jármű átlagos sebessége . 4. Az ablakok értékelése 4.1. Bevezetés A vizsgálati jármű dinamikai referenciaviszonyait a járműnek az 1. típusú vizsgálatban a típusjóváhagyás során mért átlagos sebességéhez viszonyított CO2-kibocsátása, más néven "a jármű CO2-jelleggörbéje" alapján kell meghatározni. A távolságspecifikus CO2-kibocsátás megállapításához a járművet e rendelet XXI. mellékletének megfelelően a WLTP ciklusban kell vizsgálni. 4.2. A CO2-jelleggörbe referenciapontjai Az e bekezdésben a referenciagörbe meghatározása érdekében figyelembe veendő távolságspecifikus CO2-kibocsátásokat a II. melléklet 5. függelékében található 1. átláthatósági lista 12. pontjából kell venni, (adott esetben) a H jármű és az L jármű közötti, a XXI. melléklet 7. almellékletében meghatározott interpolációval, a IX. mellékletben meghatározott egyedi járműre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatból vett vizsgálati tömeget és kigurulási menetellenállási együtthatókat (f0, f1 és f2) alkalmazva. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművekre vonatkozó értéket a töltést fenntartó üzemmódban végzett WLTP-vizsgálatból kell venni. A típusjóváhagyás során az értékeket az egyes jármű típusjóváhagyási vizsgálata során végrehajtott WLTP alapján kell meghatározni. A jármű CO2-jelleggörbéje meghatározásához szükséges P 1, P 2 és P 3 referenciapontokat a következőképpen kell megállapítani: 4.2.1. P 1 pont = 18,882 km/h (a WLTP ciklus alacsony sebességű szakaszának átlagos sebessége) = a járműnek a WLTP ciklus alacsony sebességű szakasza alatti CO2-kibocsátása [g/km] 4.2.2. P 2 pont = 56,664 km/h (a WLTP ciklus nagy sebességű szakaszának átlagos sebessége) = a járműnek a WLTP ciklus nagy sebességű szakasza alatti CO2-kibocsátása [g/km] 4.2.3. P 3 pont = 91,997 km/h (a WLTP ciklus rendkívül nagy sebességű szakaszának átlagos sebessége) = a járműnek a WLTP ciklus rendkívül nagy sebességű szakasza alatti CO2-kibocsátása [g/km] 4.3. A CO2-jelleggörbe meghatározása A 4.2. pont szerinti referenciapontok segítségével a CO2-kibocsátások jelleggörbéjét az átlagos sebesség függvényeként, két lineáris szakasz (P 1, P 2) és (P 2, P 3) használatával kell kiszámítani. A (P 2, P 3) szakasz a jármű sebességét ábrázoló tengelyen 145 km/h-ra van korlátozva. A jelleggörbét a következő képletek alapján kell meghatározni: A (P 1, P 2) szakaszra vonatkozóan: ahol: és: A (P 2, P 3) szakaszra vonatkozóan: ahol: és: 3. ábra A jármű CO2-jelleggörbéje és tűrései belső égésű motorral felszerelt és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében 4. ábra A jármű CO2-jelleggörbéje és tűrései külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében 4.4. A városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszainak ablakai 4.4.1. A városi vezetés szakaszainak ablakai A városi szakasz ablakait 45 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebességek jellemzik. 4.4.2. Az országúti vezetés szakaszainak ablakai Az országúti szakasz ablakait legalább 45 km/h és 80 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség jellemzi.Azon N2 kategóriájú járművek esetében, amelyeket a 92/6/EGK irányelvvel összhangban a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, az országúti szakasz ablakait 70 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebességek jellemzik. 4.4.3. Az autópályán történő vezetés szakaszainak ablakai Az autópályán történő vezetési szakasz ablakait legalább 80 km/h és 145 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség jellemzi.Azon N2 kategóriájú járművek esetében, amelyeket a 92/6/EGK irányelvvel összhangban a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, az autópályán történő vezetés szakaszainak ablakait legalább 70 km/h és 90 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebességek jellemzik. 5. ábra A jármű CO2-jelleggörbéje: városi, országúti és autópályán történő közlekedésre vonatkozó fogalommeghatározások (belső égésű motorral rendelkező és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek példáján), azon N2 kategóriájú járművek kivételével, amelyeket a 92/6/EGK irányelvvel összhangban a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel. 6. ábra A jármű CO2-jelleggörbéje: városi, országúti és autópályán történő közlekedésre vonatkozó fogalommeghatározások (külső feltöltésű hibrid elektromos járművek példáján), azon N2 kategóriájú járművek kivételével, amelyeket a 92/6/EGK irányelvvel összhangban a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel. 4.5. A vizsgálati út érvényességének ellenőrzése 4.5.1. A jármű CO2-jelleggörbéjének tűrései A jármű CO2-jelleggörbéjének felső tűrése tol 1H = 45 % városi közlekedésben és tol 1H =40 % országúti és autópályán történő közlekedés során. A jármű CO2-jelleggörbéjének alsó tűrése tol 1L = 25 % belső égésű motorral rendelkező és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és tol 1L =100 % külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében 4.5.2. A vizsgálat érvényességének ellenőrzése A vizsgálat akkor érvényes, ha az abban foglalt városi, országúti és autópályán történő vezetés ablakainak legalább 50 %-a a CO2 jelleggörbére vonatkozóan meghatározott tűrésen belül van. Nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében, ha a tol1H és tol1L közötti 50 %-os minimális követelmény nem teljesül, a tol1H felső pozitív tűrést 1 %-os lépésekben meg lehet növelni, amíg az 50 %-os célértéket el nem érik. Ezen eljárás alkalmazása esetén a tol1H értéke soha nem haladhatja meg az 50 %-ot."

31. a 6. függelék helyébe a következő szöveg lép:

"6. függelék

AZ RDE-KIBOCSÁTÁSOK VÉGSŐ EREDMÉNYEINEK KISZÁMÍTÁSA

1. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

(k) index - a kategóriára (t=összes, u=város, 1 - 2 = a WLTP ciklus első két szakasza) utal

ICk

külső feltöltésű hibrid elektromos jármű belső égésű motorhasználatának a távolsággal arányos részesedése az RDE-vizsgálati út során

dICE,k

külső feltöltésű hibrid elektromos jármű működő belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során

dEV,k

külső feltöltésű hibrid elektromos jármű leállított belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során

MRDE,k

a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok végleges RDE távolságspecifikus tömege [mg/km] vagy részecskeszáma [#/km]

mRDE,k

a teljes RDE-vizsgálati út során, az e függelék szerinti bármilyen korrekció előtt kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok távolságspecifikus tömege [mg/km] vagy részecskeszáma [#/km]

az RDE-vizsgálati út során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege [g/km]

a CO2 WLTC-ciklus során kibocsátott távolságspecifikus tömege [g/km]

töltésfenntartó üzemmódban vizsgált külső feltöltésű hibrid elektromos jármű WLTC-ciklus során kibocsátott távolságspecifikus CO2 tömege [g/km]

rk

az RDE-vizsgálat és a WLTP vizsgálat során mért CO2-kibocsátások aránya

RF k

az RDE-vizsgálati útra számított eredményértékelési tényező

RFL 1

az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény első paramétere

RFL 2

az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény második paramétere

2. Az RDE-kibocsátások végső eredményeinek kiszámítása

2.1. Bevezetés

A vizsgálati út érvényességét a IIIA. melléklet 9.2. pontja szerint kell ellenőrizni. Belső égésű motorral rendelkező, nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a végleges RDE-eredményeket az alábbiak szerint kell kiszámítani az érvényes vizsgálati utakra.

A teljes RDE-vizsgálati útra és az RDE-vizsgálati út városi részére (k = t = total, k = u = urban):

MRDE,k = mRDE,k . RFk

Az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény RFL 1 és RFL 2 paraméterének értékei a következők:

- A gyártó kérésére és csak a 2020. január 1-je előtt megadott típusjóváhagyások esetén, RFL 1 = 1,20 és RFL 2 =1,25; minden egyéb esetben: RFL 1 = 1,30 és RFL 2 = 1,50; Az RFk (k=t=total, k=u=urban) RDE eredményértékelési tényezőket belső égésű motorral rendelkező, valamint nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a 2.2. pontban, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében pedig a 2.3. pontban meghatározott függvény használatával kell meghatározni. Ezeket az értékelési tényezőket a Bizottság áttekinti, és a műszaki fejlődés függvényében felülvizsgálja. A módszer grafikai ábrázolását az alábbi App.6.1. ábra szemlélteti, míg a matematikai képletek az App.6.1. táblázatban találhatók: App.6.1. ábra

Az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény

App.6.1. táblázat

Az eredményértékelési tényezők kiszámítása

Amennyiben:

Akkor az RF k eredményértékelési tényező:

Ahol:

r k ≤ RF L 1

RF k = 1

RF L 1 < r k ≤ RF L 2

RF k = a 1 r k + b 1

b1 = 1 - a 1 RF L 1

r k > RF L 2

2.2. RDE eredményértékelési tényező belső égésű motorral rendelkező, valamint nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

Az RDE eredményértékelési tényező értéke az RDE-vizsgálat során mért távolságspecifikus CO2-kibocsátás és a jármű által az e rendelet XXI. mellékletének 6. almelléklete szerint lefolytatott WLTP vizsgálati ciklus alatt kibocsátott azon távolságspecifikus CO2-kibocsátás közötti rk aránytól függ, amelyet a II. melléklet 5. függelékében található 1. átláthatósági lista 12. pontjából kell venni, (adott esetben) a H jármű és az L jármű közötti, a XXI. melléklet 7. almellékletében meghatározott interpolációval, a IX. mellékletben meghatározott egyedi járműre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatból vett vizsgálati tömeget és kigurulási menetellenállási együtthatókat (F0, F1 és F2) alkalmazva. A városi közlekedési kibocsátások tekintetében a WLTP menetciklus releváns szakaszai.

a) belső égésű motorral rendelkező járművek esetében a WLTP menetciklus első két, azaz az alacsony és a közepes sebességű szakasza;

b) nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek esetében a teljes WLTP menetciklus.

2.3. RDE eredményértékelési tényező külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

Az RDE eredményértékelési tényező értéke az RDE-vizsgálat során mért távolságspecifikus CO2-kibocsátás és a jármű által az e rendelet XXI. mellékletének 6. almelléklete szerint a töltést fenntartó üzemmódban lefolytatott WLTP vizsgálati ciklus alatt kibocsátott azon távolságspecifikus CO2-kibocsátás közötti rk aránytól függ, amelyet a II. melléklet 5. függelékében található 1. átláthatósági lista 12. pontjából kell venni, (adott esetben) a H jármű és az L jármű közötti, a XXI. melléklet 7. almellékletében meghatározott interpolációval, a IX. mellékletben meghatározott egyedi járműre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatból vett vizsgálati tömeget és kigurulási menetellenállási együtthatókat (F0, F1 és F2) alkalmazva. Az rk arányt korrigálni kell a belső égésű motornak a töltésfenntartó üzemmód alkalmazásával lefolytatott RDE vizsgálati út, illetve a WLTP vizsgálat során történő használatát tükröző arányszámmal. Az alábbi képleteket a Bizottság áttekinti, és a műszaki fejlődés függvényében felülvizsgálja.

A városi szakasz, illetve a teljes út esetében:

ahol az ICk a városi szakasz, illetve a teljes út során működő belső égésű motorral megtett távolság és a teljes városi szakasz, illetve a teljes vizsgálati út hányadosaként kifejezett arány:

ahol a belső égésű motor működését a 4. függelék 5. pontja szerint kell megállapítani."

32. a 7. függelék a következőképpen módosul:

(a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. BEVEZETÉS

A PEMS-vizsgálatokat a vizsgálatok egyedi jellemzői miatt nem kell a 2. cikk 1. pontja szerinti, a kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében meghatározott valamennyi járműtípus (a továbbiakban: "kibocsátás szerinti járműtípus") esetében elvégezni. Bizonyos kibocsátás szerinti járműtípusokat és a 2007/46/EK irányelv IX. mellékletének I. része szerinti, a gyártó által megadott különböző maximális RDE-értékekkel rendelkező bizonyos járműveket a jármű gyártója a 3. pont követelményeinek megfelelően "PEMS-vizsgálati családokba" rendezhet, melyeket a 4. pont követelményei alapján kell hitelesíteni.";

(b) a 4.2.6. pontot el kell hagyni.

(c) a 4.2.8. pontban, a táblázatban a (2) magyarázó megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Ha egy PEMS-vizsgálati család csak egy kibocsátás szerinti járműtípust tartalmaz, akkor a típusjóváhagyó hatóság határoz arról, hogy a járművön a hideg- vagy melegindításos körülmények közötti vizsgálatot kell-e elvégezni.";

(d) az 5.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.3. A hatóságnak és a járműgyártónak listát kell vezetnie az egy adott PEMS-vizsgálati családba tartozó, kibocsátás szerinti járműtípusokról a kibocsátási típusjóváhagyási szám alapján. Minden kibocsátástípusra vonatkozóan meg kell adni a jármű típusjóváhagyási számából, típusából, változatából és kiviteléből álló valamennyi kombinációt is a jármű EK-megfelelőségi nyilatkozatának 0.2. szakaszában meghatározottak szerint.";

33. a 7a. függelék a következőképpen módosul:

(a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"7a. függelék

A vizsgálati út dinamikájának ellenőrzése";

(b) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. Bevezetés

Ez a függelék a vizsgálati út dinamikájának ellenőrzésére szolgáló számítási eljárásokat mutatja be, meghatározva, hogy a városi, országúti és autópályán való vezetés során a dinamika túl nagy, vagy hiányos-e.";

(c) a 3.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.1.1. Az adatok előfeldolgozása

A dinamikus paraméterek, például a gyorsulás, (v · apos ) vagy az RPA meghatározásához a járműsebességre vonatkozó jelnek a 3 km/óra feletti minden sebességen 0,1 %-os pontosságúnak és 1 Hz-es mintavételi gyakoriságúnak kell lennie. Ezt a pontossági követelményt a kerékfordulatszámon alapuló sebességszenzoroktól kapott távolságkalibrált jelek általában teljesítik. Egyébként a gyorsulást 0,01 m/s2 pontossággal és 1 Hz-es mintavételi gyakorisággal kell meghatározni. Ebben az esetben a különálló sebességjel (v · apos ) pontossága legalább 0,1 km/h.

A helyes sebességgörbe képezi a további számítások és a 3.1.2. és a 3.1.3. pontban ismertetett kategorizálás alapját."

(d) a 3.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép: "3.1.3. Az eredmények kategorizálása Az ai és a (v · a)i kiszámítása után a vi, di, (v · a)i és ai értékeket a járműsebesség alapján növekvő sorrendbe kell állítani. A vi ≤ 60 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet a "városi" sebességkategóriába, a 60 km/h < vi ≤ 90 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az "országúti" és a vi > 90 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az "autópályán történő vezetési" sebességkategóriába tartozik. Azon N2 kategóriájú járművek esetében, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, a vi ≤ 60 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet a "városi" sebességkategóriába, a 60 km/h < vi ≤ 80 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az "országúti" és a vi > 80 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az "autópályán történő vezetési" sebességkategóriába tartozik. Az ai > 0,1m/s2 gyorsulási értékekkel rendelkező adatkészletek száma egyik sebességkategóriában sem lehet kisebb 100-nál. Az átlagos járműsebességet a következőképpen kell kiszámítani valamennyi sebességkategóriában: , i = 1 to Nk, k = u, r, m ahol: Nk a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak teljes száma.";

(e) a 4.1.1. pont a következő szöveggel egészül ki: "A gyártó kérésére, és csak azon N1 vagy N2 járművek esetén, amelyeknek fajlagos teljesítménymutatója nem haladja meg a 44 W/kg értéket: Ha és , akkor a vizsgálati út érvénytelen. Ha és , akkor a vizsgálati út érvénytelen. A fajlagos teljesítménymutató kiszámításához az alábbi értékeket kell felhasználni: - a jármű tényleges vizsgálati tömegének megfelelő tömeg, a vezetővel és a hordozható kibocsátásmérő berendezéssel együtt (kg); - a gyártó által megadott legnagyobb névleges motorteljesítmény, (W);"

(f) a 4.1.2. pontot az alábbi váltja fel: "4.1.2. A sebességkategóriánkénti RPA ellenőrzése Ha és , akkor a vizsgálati út érvénytelen. Ha és RPAk < 0,025, akkor a vizsgálati út érvénytelen.".

34. a 7b. függelék a következőképpen módosul:

a) a 4.4.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.4.3. A végleges eredmény kiszámítása

A vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését az út összes pozitív, interpolált és simított lejtésadatának (roadgrade,2(d)) integrálásával kell kiszámítani. Az eredményt normalizálni kell a vizsgálati út dtot teljes távolságára, és a távolság száz kilométerére vetített, összesített magasságnövekedésként kell méterben kifejezni.

A vizsgálati út városi részének összesített pozitív magasságnövekedését ezután az út egyes diszkrét pontjain mért járműsebesség alapján kell kiszámtani:

vw = 1 / (t w,i - t w,i - 1) · 602 / 1 000

ahol:

vw - járműsebesség az út pontján [km/h]

Minden olyan adatkészlet, amely esetében vw = < 60 km/h, az út városi részéhez tartozik.

Az összes olyan pozitív, interpolált és simított lejtésadatot integrálni kell, amely városi adatkészlethez tartozik.

A durban városi vizsgálati távolság kiszámításához integrálni kell a városi adatkészleteknek megfelelő 1 m-es pontokat, és el kell osztani 1 000 -rel [km].

Az út városi részének pozitív összesített magasságnövekedését ezután úgy kell kiszámítani, hogy a városi magasságnövekedést el kell osztani a városi vizsgálati távolsággal, és a távolság száz kilométerére vetített, összesített magasságnövekedésként kell méterben kifejezni."

35. a 7c. függeléket el kell hagyni;

36. a 8. függelék a következőképpen módosul:

(a) az 1. és a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. BEVEZETÉS

Ez a függelék a mérési rendszerek és az adatértékelő szoftver közötti adatcserére, valamint a közbenső és végső RDE-eredményeknek az adatértékelés utáni jelentésére és cseréjére vonatkozó követelményeket határozza meg.

A kötelező és opcionális paraméterek cseréjének és jegyzőkönyvezésének az 1. függelék 3.2. pontjában foglalt követelményeknek megfelelően kell lezajlania. A műszaki jelentés 5 tételből áll:

i) a 4.1. pontban leírtak szerinti adatcsere;

ii) a 4.2.1. pontban leírtak szerinti 1. jegyzőkönyvfájl;

iii) a 4.2.2. pontban leírtak szerinti 2. jegyzőkönyvfájl;

iv) a jármű és a motor leírása a 4.3. pontban leírtak szerint;

v) a PEMS beépítésének a 4.4. pontban leírtak szerinti vizuális alátámasztó anyaga.

2. SZIMBÓLUMOK, PARAMÉTEREK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

a1 -

a CO2-jelleggörbe együtthatója

b1 -

a CO2-jelleggörbe együtthatója

a2 -

a CO2-jelleggörbe együtthatója

b2 -

a CO2-jelleggörbe együtthatója

tol1- -

elsődleges alsó tűréshatár

tol1+ -

elsődleges felső tűréshatár

(v · apos)95k -

a járműsebesség és a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulás szorzatának 95 %-os percentilise a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozóan [m2/s3 vagy W/kg]

RPAk -

a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszokra vonatkozó relatív pozitív gyorsulás [m/s2 vagy kWs/(kg*km)]

ICk

külső feltöltésű hibrid elektromos jármű belső égésű motorhasználatának a távolsággal arányos részesedése az RDE-vizsgálati út során

dICE,k

külső feltöltésű hibrid elektromos jármű működő belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során

dEV,k

külső feltöltésű hibrid elektromos jármű leállított belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során

az RDE-vizsgálati út során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege [g/km]

a WLTP-ciklus során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege [g/km]

töltésfenntartó üzemmódban vizsgált külső feltöltésű hibrid elektromos jármű WLTP-eljárás során kibocsátott távolságspecifikus CO2 tömege [g/km]

rk

az RDE-vizsgálat és a WLTP vizsgálat során mért CO2-kibocsátások aránya

RFk

az RDE-vizsgálati útra számított eredményértékelési tényező

RFL1

az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény első paramétere

RFL2

az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény második paramétere";

(b) a 3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.1. Általános követelmények

A kibocsátási értékek és minden egyéb releváns paraméter jelentését és cseréjét csv formátumú adatfájlban kell elvégezni. A paraméterek értékeit vesszővel kell elválasztani (ASCII-kód: #h2C). Az alparaméterek értékeit kettősponttal kell elválasztani (ASCII-kód: #h3B). A számértékek tizedes jegyét ponttal kell jelölni (ASCII-kód: #h2E). A sorokat "kocsivissza-soremelés" karakterrel kell elválasztani (ASCII-kód: #h0D #h0A). Az ezres értékeket elválasztás nélkül kell feltüntetni.";

(c) a 3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.3. Közbenső és végső eredmények

A közbenső eredmények összefoglaló paramétereit a 3. táblázat szerint kell rögzíteni és strukturálni. A 3. táblázat szerinti információkat az 5. és a 6. függelékben leírt adatértékelési és kibocsátás-számítási módszerek alkalmazása előtt kell rögzíteni.

A gyártónak külön fájlokban kell rögzítenie a két adatértékelési módszer rendelkezésre álló eredményeit. Az 5. függelékben leírt módszerrel végzett adatértékelés és a 6. függelékben leírt kibocsátásszámítás eredményeit a 4., az 5. és a 6. táblázatnak megfelelően kell jelenteni. A jegyzőkönyvfájl fejlécének három részből kell állnia. Az első 95 sor az adatértékelési módszer beállításainak konkrét adatai számára van fenntartva. A 101-195. sorban az adatértékelési módszer eredményeit kell feltüntetni. A 201-490. sor a végső kibocsátási értékek számára van fenntartva. Az 501. sortól kezdődik a jegyzőkönyvfájl törzse, amely az adatértékelés részletes eredményeit tartalmazza.";

(d) a 4.1-4.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.1. Adatcsere

Az 1. táblázat bal oldali oszlopa az a paraméter, amelyet jegyzőkönyvezni kell (rögzített formátum és tartalom). Az 1. táblázat középső oszlopa a leírás és vagy a mértékegység (rögzített formátum és tartalom). Ha egy paraméter leírható a középső oszlopban található előre meghatározott felsorolás egy elemével, akkor ezt a paramétert az előre meghatározott nómenklatúra használatával kell leírni (például az adatcsere fájl 19. sorában egy kézi sebességváltóval rendelkező járművet manualként kell leírni és nem MT vagy Man szavakkal vagy bármely egyéb nómenklatúra szerint). Az 1. táblázat jobb oldali oszlopába kell a tényleges adatokat beilleszteni. A táblázatokban áladatok szerepelnek a jegyzőkönyvezett tartalom megfelelő módjának bemutatása céljából. Az oszlopok és a sorok sorrendjét (az üreseket is beleértve) tiszteletben kell tartani.

1. táblázat

Az adatcserefájl fejléce

A VIZSGÁLAT AZONOSÍTÓJA

[kód]

TEST_01_Veh01

A vizsgálat dátuma

[éééé.hh.nn.]

2016.10.13.

A vizsgálatot felügyelő szervezet

[a szervezet neve]

Próbabábu

A vizsgálat helyszíne

[város, (ország)]

Ispra (Olaszország)

A vizsgálatra megbízást adó szervezet

[a szervezet neve]

Pszeudoszervezet

A jármű vezetője

[TS/Lab/OEM]

VELA lab

Járműfajta

[a jármű kereskedelmi neve]

Kereskedelmi név

A jármű gyártója

[név]

Próbabábu

A járműmodell éve

[év]

2017

Jármű-azonosító

[Az ISO 3779:2009 szabványnak megfelelő VIN-kód]

ZA1JRC2U912345678

A kilométer-számláló állása a vizsgálat kezdetekor

[km]

5 252

A kilométer-számláló állása a vizsgálat végén

[km]

5 341

Járműkategória

[a 70/156/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott kategória]

M1

Típusjóváhagyási kibocsátási határérték

[Euro X]

Euro 6c

A gyújtás típusa

[PI/CI]

PI

A motor névleges teljesítménye

[kW]

85

Legnagyobb nyomaték

[Nm]

190

Motor lökettérfogata

[cm3]

1 197

Átvitel

[kézi/automata/CVT]

CVT

Előremeneti sebességfokozatok száma

[#]

6

Tüzelőanyag-típus Rugalmas tüzelőanyag-felhasználás esetén adja meg a vizsgálat során használt tüzelőanyagot.

[benzin/dízel/LPG/NG/biometán/etanol/biodízel]

Dízel

Kenőanyag

[terméknév]

5W30

Az első és a hátsó gumiabroncs mérete

[szélesség.magasság.keréktárcsa átmérő/ szélesség.magasság.keréktárcsa átmérő]

195.55.20/195.55.20

Gumiabroncsnyomás az első és a hátsó tengelyen

[bar/bar]

2,5/2,6

A kigurulási menetellenállás paraméterei

[F0/F1/F2]

60,1/0,704/0,03122

Típusjóváhagyási ciklus

[NEDC/WLTC]

WLTC

CO2-kibocsátás a típusjóváhagyás során

[g/km]

139,1

CO2-kibocsátás a WLTC ciklus alacsony sebességű szakaszában

[g/km]

155,1

CO2-kibocsátás a WLTC-ciklus közepes sebességű szakaszában

[g/km]

124,5

CO2-kibocsátás a WLTC ciklus nagy sebességű szakaszában

[g/km]

133,8

CO2-kibocsátás a WLTC ciklus rendkívül nagy sebességű szakaszában

[g/km]

146,2

A jármű vizsgálati tömege (1)

[kg]

1 743,1

A PEMS gyártója

[név]

MANUF 01

A PEMS típusa

[PEMS kereskedelmi neve]

PEMS X56

A PEMS sorozatszáma

[szám]

C9658

A PEMS energiaellátása

[az akkumulátor típusa, Li-ion/Ni-Fe/Mg-ion]

Li-ion

Az elemzőkészülék gyártója

[név]

MANUF 22

Az elemzőkészülék típusa

[típus]

IR

Az elemzőkészülék sorozatszáma

[szám]

556

A meghajtás típusa

[ICE/NOVC-HEV/ OVC-HEV]

ICE

Villanymotor teljesítménye

[kW. 0, ha a jármű kizárólag belső égésű motorral van felszerelve]

0

A motor állapota a vizsgálat kezdetekor

[hideg/meleg]

Hideg

Kerék hajtásának üzemmódja

[2WD/4WD]

2WD

Mesterséges hasznos terhelés

[%-os eltérés a hasznos tehertől]

28

A felhasznált tüzelőanyag

[referencia/piac/EN228]

piac

Gumiabroncs futófelület-bordázatának mélysége

[mm]

5

Jármű kora

[hónap]

26

Tüzelőanyag-ellátó rendszer

[Közvetlen befecskendezés/Közvetett befecskendezés/Közvetlen és közvetett befecskendezés]

Közvetlen befecskendezés

A felépítmény típusa

[lépcsőshátú limuzin/ferdehátú limuzin/kombi/kupé/kabrió/teherautó/zárt kisteherautó]

lépcsőshátú limuzin

CO2-kibocsátás a töltést fenntartó üzemmódban (külső feltöltésű hibrid elektromos járművek)

[g/km]

-

Az EFM gyártója (2)

[név]

EFMman 2

Az EFM érzékelőjének típusa (2)

[működési elv]

Pitotcső

Az EFM sorozatszáma (2)

[szám]

556

A kipufogógáz-tömegáram forrása

[EFM/ECU/érzékelő]

Kipufogógázáramlás-mérő

Levegőnyomás-érzékelő

[típus, gyártó]

Piezoresistor/AAA

A vizsgálat dátuma

[éééé.hh.nn.]

2016.10.13.

A vizsgálat előtti eljárás kezdete

[óra:perc]

15:25

A vizsgálati út kezdete

[óra:perc]

15:42

A vizsgálat utáni eljárás kezdete

[óra:perc]

17:28

A vizsgálat előtti eljárás vége

[óra:perc]

15:32

A vizsgálati út vége

[óra:perc]

17:25

A vizsgálat utáni eljárás vége

[óra:perc]

17:38

Legmagasabb kondicionálási hőmérséklet

[K]

291,2

Legalacsonyabb kondicionálási hőmérséklet

[K]

290,7

Teljes egészében vagy részben kiterjesztett környezeti hőmérsékleti feltételek melletti kondicionálás

[igen/nem]

Nem

A belső égésű motor vezetési módja (ha van)

[normál/sport/eco(takarékos)]

Eco

Hálózatról tölthető hibrid elektromos jármű vezetési módja

[töltésfenntartó/töltéslemerítő/akkumulátort töltő/mérsékelt üzem]

Kikapcsoltak-e bármely aktív biztonsági rendszert a vizsgálat során?

[Nem/ESP/ABS/AEB]

Nem

A start-stop rendszer aktív

[igen/nem/nincs SS]

nincs SS

Légkondicionáló berendezés

[kikapcsolva/bekapcsolva]

kikapcsolva

Időhelyesbítés: THC-eltolás

[s]

Időhelyesbítés: CH4-eltolás

[s]

Időhelyesbítés: NMHC-eltolás

[s]

Időhelyesbítés: O2-eltolás

[s]

- 2

Időhelyesbítés: PN-eltolás

[s]

3,1

Időhelyesbítés: CO-eltolás

[s]

2,1

Időhelyesbítés: CO2-eltolás

[s]

2,1

Időhelyesbítés: NO-eltolás

[s]

- 1,1

Időhelyesbítés: NO2-eltolás

[s]

- 1,1

Időhelyesbítés: A kipufogógáz-tömegáram eltolása

[s]

3,2

A THC mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[ppm]

A CH4 mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[ppm]

Az NMHC mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[ppm]

Az O2 mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[%]

A PN mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[#]

A CO mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[ppm]

18 000

A CO2 mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[%]

15

Az NO mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[ppm]

4 000

Az NO2 mérőtartomány-kalibrálási referenciaértéke

[ppm]

550

(3)

(3)

(3)

(3)

(3)

(3)

A THC-re adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[ppm]

A CH4-re adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[ppm]

Az NMHC-re adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[ppm]

Az O2-re adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[%]

A PN-re adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[#]

A CO-ra adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[ppm]

0

A CO2-re adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[%]

0

Az NO-ra adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[ppm]

0,03

Az NO2-re adott vizsgálat előtti nullpontválasz

[ppm]

- 0,06

A THC-re adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[ppm]

A CH4-re adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[ppm]

Az NMHC-re adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[ppm]

Az O2-re adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[%]

A PN-re adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[#]

A CO-ra adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[ppm]

18 008

A CO2-re adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[%]

14,8

Az NO-ra adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[ppm]

4 000

Az NO2-re adott vizsgálat előtti mérőtartomány-válasz

[ppm]

549

A THC-re adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[ppm]

A CH4-re adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[ppm]

Az NMHC-re adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[ppm]

Az O2-re adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[%]

A PN-re adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[#]

A CO-ra adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[ppm]

0

A CO2-re adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[%]

0

Az NO-ra adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[ppm]

0,11

Az NO2-re adott vizsgálat utáni nullpontválasz

[ppm]

0,12

A THC-re adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[ppm]

A CH4-re adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[ppm]

Az NMHC-re adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[ppm]

Az O2-re adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[%]

A PN-re adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[#]

A CO-ra adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[ppm]

18 010

A CO2-re adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[%]

14,55

Az NO-ra adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[ppm]

4 505

Az NO2-re adott vizsgálat utáni mérőtartomány-válasz

[ppm]

544

A PEMS hitelesítésének eredménye a THC-re vonatkozóan

[mg/km]

A PEMS hitelesítésének eredménye a CH4-re vonatkozóan

[mg/km]

A PEMS hitelesítésének eredménye az NMHC-re vonatkozóan

[mg/km]

A PEMS hitelesítésének eredménye a PN-re vonatkozóan

[#/km]

A PEMS hitelesítésének eredménye a CO-ra vonatkozóan

[mg/km]

56,0

A PEMS hitelesítésének eredménye a CO2-re vonatkozóan

[g/km]

2,2

A PEMS hitelesítésének eredménye a NOX-ra vonatkozóan

[mg/km]

11,5

A PEMS hitelesítésének eredménye a THC-re vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

A PEMS hitelesítésének eredménye a CH4-re vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

A PEMS hitelesítésének eredménye az NMHC-re vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

A PEMS hitelesítésének eredménye a PN-re vonatkozóan

[a PMP rendszer %-a]

A PEMS hitelesítésének eredménye a CO-ra vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

2,0

A PEMS hitelesítésének eredménye a CO2-re vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

3,5

A PEMS hitelesítésének eredménye a NOX-ra vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

4,2

A PEMS hitelesítésének eredménye a NO-ra vonatkozóan

[mg/km]

A PEMS hitelesítésének eredménye a NO2-re vonatkozóan

[mg/km]

A PEMS hitelesítésének eredménye a NO-ra vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

A PEMS hitelesítésének eredménye a NO2-ra vonatkozóan

[a laboratóriumi referencia %-a]

NOx-tűrés

[érték]

0,43

PN-tűrés

[érték]

0,5

CO-tűrés

[érték]

Alkalmazott Ki

[nincs/additív/multiplikatív]

nincs

Ki-tényező/ Ki-eltolódás

[érték]

(4)

(1) A jármű tömege a közúti vizsgálat során, a vezető tömegét és a PEMS komponenseinek tömegét, a mesterséges hasznos terhet is, beleértve.

(2) Kötelező megadni, ha a kipufogógáz-tömegáramot EFM-mel határozzák meg.

(3) Ha szükséges, a kiegészítő információkat itt lehet megadni.

(4) A vizsgálat jellemzése és címkézése céljából kiegészítő paraméterek adhatók hozzá a táblázathoz.

(2) Helyőrzők az elemzőkészülék gyártójára és sorozatszámára vonatkozó kiegészítő adatok számára, arra az esetre, ha több elemzőkészüléket alkalmaznak.

Az adatcserefájl törzse egy háromsoros fejlécből áll, amely a 198., 199. és 200. soroknak felel meg (2. táblázat, átemelve), a vizsgálati út során rögzített tényleges értékeket pedig a 201. sortól kezdve kell megadni az adatok végéig. A 2. táblázat bal oldali oszlopa az adatcserefájl 198. sorának felel meg (rögzített formátum). A 2. táblázat középső oszlopa az adatcserefájl 199. sorának felel meg (rögzített formátum). A 2. táblázat jobb oldali oszlopa az adatcserefájl 200. sorának felel meg (rögzített formátum).

2. táblázat

Az adatcserefájl törzse; az alábbi táblázat sorait és oszlopait át kell emelni az adatcserefájl törzsébe

Idő

vizsgálati út

[s]

A jármű sebessége (1)

Érzékelő

[km/h]

A jármű sebessége (1)

GPS (műholdas helyzetmeghatározó rendszer)

[km/h]

A jármű sebessége (1)

ECU

[km/h]

Földrajzi szélesség

GPS (műholdas helyzetmeghatározó rendszer)

[fok:perc:másodperc]

Földrajzi hosszúság

GPS (műholdas helyzetmeghatározó rendszer)

[fok:perc:másodperc]

Tengerszint feletti magasság (1)

GPS (műholdas helyzetmeghatározó rendszer)

[m]

Tengerszint feletti magasság (1)

Érzékelő

[m]

Környezeti légnyomás

Érzékelő

[kPa]

Környezeti hőmérséklet

Érzékelő

[K]

Környezeti páratartalom

Érzékelő

[g/kg]

A THC koncentrációja

Elemzőkészülék

[ppm]

CH4-koncentráció

Elemzőkészülék

[ppm]

Az NMHC koncentrációja

Elemzőkészülék

[ppm]

CO-koncentráció

Elemzőkészülék

[ppm]

CO2-koncentráció

Elemzőkészülék

[ppm]

NOX-koncentráció

Elemzőkészülék

[ppm]

NO-koncentráció

Elemzőkészülék

[ppm]

NO2-koncentráció

Elemzőkészülék

[ppm]

O2-koncentráció

Elemzőkészülék

[ppm]

PN-koncentráció

Elemzőkészülék

[#/m3]

Kipufogógáz-tömegáram

Kipufogógázáramlás-mérő

[kg/s]

A kipufogógáz hőmérséklete az EFM-nél

Kipufogógázáramlás-mérő

[K]

Kipufogógáz-tömegáram

Érzékelő

[kg/s]

Kipufogógáz-tömegáram

ECU

[kg/s]

A THC tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

A CH4 tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

Az NMHC tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

A CO tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

A CO2 tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

Az NOx tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

Az NO tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

Az NO2 tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

Az O2 tömege

Elemzőkészülék

[g/s]

PN

Elemzőkészülék

[#/s]

Gázmérés bekapcsolva

A PEMS

[bekapcsolva (1); kikapcsolva (0); hiba (>1)]

Motorfordulatszám

ECU

ford./perc

A motor nyomatéka

ECU

[Nm]

Nyomaték a hajtott tengelyen

Érzékelő

[Nm]

A kerék fordulatszáma

Érzékelő

[rad/s]

A tüzelőanyag árama

ECU

[g/s]

A motor tüzelőanyag-árama

ECU

[g/s]

A motor által beszívott légáram

ECU

[g/s]

A hűtőközeg hőmérséklete

ECU

[K]

A motorolaj hőmérséklete

ECU

[K]

Regenerálási állapot

ECU

-

Pedálhelyzet

ECU

[%]

A jármű állapota

ECU

[hiba: (1); normális: (0)]

Százalékos nyomaték

ECU

[%]

Százalékos súrlódási nyomaték

ECU

[%]

Töltési állapot

ECU

[%]

Relatív környezeti páratartalom

Érzékelő

[%]

(2)

(1) Legalább egy módszerrel kell meghatározni

(2) A jármű és a vizsgálati feltételek jellemzése céljából kiegészítő paraméterek adhatók hozzá a táblázathoz.

A 3. táblázat bal oldali oszlopa a jegyzőkönyvezendő paraméter (rögzített formátum). A 3. táblázat középső oszlopa a leírás és vagy a mértékegység (rögzített formátum). Ha egy paraméter leírható a középső oszlopban található előre meghatározott felsorolás egy elemével, akkor ezt a paramétert az előre meghatározott nómenklatúra használatával kell leírni. A 3. táblázat jobb oldali oszlopába kell a tényleges adatokat beilleszteni. A táblázatban áladatok szerepelnek a jegyzőkönyvezett tartalom megfelelő módjának bemutatása céljából. Az oszlopok és a sorok sorrendjét tiszteletben kell tartani.

4.2. Közbenső és végső eredmények

4.2.1. Közbenső eredmények

3. táblázat

1. jegyzőkönyvfájl - A közbenső eredmények összefoglaló paraméterei

A teljes vizsgálati út hossza

[km]

90,9

A teljes vizsgálati út időtartama

[óra:perc:másodperc]

01:37:03

A megállások teljes ideje

[perc:másodperc]

09:02

A vizsgálati út átlagos sebessége

[km/h]

56,2

A vizsgálati út legnagyobb sebessége

[km/h]

142,8

Átlagos THC-kibocsátás

[ppm]

Átlagos CH4-kibocsátás

[ppm]

Átlagos NMHC-kibocsátás

[ppm]

Átlagos CO-kibocsátás

[ppm]

15,6

Átlagos CO2-kibocsátás

[ppm]

119 969,1

Átlagos NOX-kibocsátás

[ppm]

6,3

Átlagos PN-kibocsátás

[#/m3]

Átlagos kipufogógáz-tömegáram

[kg/s]

0,010

A kipufogógáz átlagos hőmérséklete

[K]

368,6

A kipufogógáz legnagyobb hőmérséklete

[K]

486,7

A THC összesített tömege

[g]

A CH4 összesített tömege

[g]

Az NMHC összesített tömege

[g]

A CO összesített tömege

[g]

0,69

A CO2 összesített tömege

[g]

12 029,53

Az NOX összesített tömege

[g]

0,71

Összesített PN

[#]

Teljes vizsgálati út - THC-kibocsátás

[mg/km]

Teljes vizsgálati út - CH4-kibocsátás

[mg/km]

Teljes vizsgálati út - NMHC-kibocsátás

[mg/km]

Teljes vizsgálati út - CO-kibocsátás

[mg/km]

7,68

Teljes vizsgálati út - CO2-kibocsátás

[g/km]

132,39

Teljes vizsgálati út - NOX-kibocsátás

[mg/km]

7,98

Teljes vizsgálati út - PN-kibocsátás

[#/km]

A városi szakasz hossza

[km]

34,7

A városi szakasz időtartama

[óra:perc:másodperc]

01:01:42

A városi szakasz alatti megállások időtartama

[perc:másodperc]

09:02

A városi szakasz átlagos sebessége

[km/h]

33,8

A városi szakasz legnagyobb sebessége

[km/h]

59,9

Városi szakasz - A THC átlagos koncentrációja

[ppm]

Városi szakasz - A CH4 átlagos koncentrációja

[ppm]

Városi szakasz - Az NMHC átlagos koncentrációja

[ppm]

Városi szakasz - A CO átlagos koncentrációja

[ppm]

23,8

Városi szakasz - A CO2 átlagos koncentrációja

[ppm]

115 968,4

Városi szakasz - Az NOx átlagos koncentrációja

[ppm]

7,5

Városi szakasz - A PN átlagos koncentrációja

[#/m3]

Városi szakasz - Az átlagos kipufogógáz-tömegáram

[kg/s]

0,007

Városi szakasz - A kipufogógáz átlagos hőmérséklete

[K]

348,6

Városi szakasz - A kipufogógáz legnagyobb hőmérséklete

[K]

435,4

Városi szakasz - A THC összesített tömege

[g]

Városi szakasz - A CH4 összesített tömege

[g]

Városi szakasz - Az NMHC összesített tömege

[g]

Városi szakasz - A CO összesített tömege

[g]

0,64

Városi szakasz - A CO2 összesített tömege

[g]

5 241,29

Városi szakasz - Az NOX összesített tömege

[g]

0,45

Városi szakasz - Összesített PN

[#]

Városi szakasz - THC-kibocsátás

[mg/km]

Városi szakasz - CH4-kibocsátás

[mg/km]

Városi szakasz - NMHC-kibocsátás

[mg/km]

Városi szakasz - CO-kibocsátás

[mg/km]

18,54

Városi szakasz - CO2-kibocsátás

[g/km]

150,64

Városi szakasz - NOx-kibocsátás

[mg/km]

13,18

Városi szakasz - PN-kibocsátás

[#/km]

Az országúti szakasz hossza

[km]

30,0

Az országúti szakasz időtartama

[óra:perc:másodperc]

00:22:28

Az országúti szakasz alatti megállások időtartama

[perc:másodperc]

00:00

Az országúti szakasz átlagos sebessége

[km/h]

80,2

Az országúti szakasz legnagyobb sebessége

[km/h]

89,8

Országúti szakasz - A THC átlagos koncentrációja

[ppm]

Országúti szakasz - A CH4 átlagos koncentrációja

[ppm]

Országúti szakasz - Az NMHC átlagos koncentrációja

[ppm]

Országúti szakasz - A CO átlagos koncentrációja

[ppm]

0,8

Országúti szakasz - A CO2 átlagos koncentrációja

[ppm]

126 868,9

Országúti szakasz - A NOx átlagos koncentrációja

[ppm]

4,8

Országúti szakasz - A PN átlagos koncentrációja

[#/m3]

Országúti szakasz - Az átlagos kipufogógáz-tömegáram

[kg/s]

0,013

Országúti szakasz - A kipufogógáz átlagos hőmérséklete

[K]

383,8

Országúti szakasz - A kipufogógáz legnagyobb hőmérséklete

[K]

450,2

Országúti szakasz - A THC összesített tömege

[g]

Országúti szakasz - A CH4 összesített tömege

[g]

Országúti szakasz - Az NMHC összesített tömege

[g]

Országúti szakasz - A CO összesített tömege

[g]

0,01

Országúti szakasz - A CO2 összesített tömege

[g]

3 500,77

Országúti szakasz - Az NOX összesített tömege

[g]

0,17

Országúti szakasz - Összesített PN

[#]

Országúti szakasz - THC-kibocsátás

[mg/km]

Országúti szakasz - CH4-kibocsátás

[mg/km]

Országúti szakasz - NMHC-kibocsátás

[mg/km]

Országúti szakasz - CO-kibocsátás

[mg/km]

0,25

Országúti szakasz - CO2-kibocsátás

[g/km]

116,44

Országúti szakasz - NOx-kibocsátás

[mg/km]

5,78

Országúti szakasz - PN-kibocsátás

[#/km]

Az autópályán történő vezetési szakasz hossza

[km]

26,1

Az autópályán történő vezetési szakasz időtartama

[óra:perc:másodperc]

00:12:53

Az autópályán történő vezetési szakasz alatti megállások időtartama

[perc:másodperc]

00:00

Az autópályán történő vezetési szakasz átlagos sebessége

[km/h]

121,3

Az autópályán történő vezetési szakasz legnagyobb sebessége

[km/h]

142,8

Autópályán történő vezetési szakasz - A THC átlagos koncentrációja

[ppm]

Autópályán történő vezetési szakasz - A CH4 átlagos koncentrációja

[ppm]

Autópályán történő vezetési szakasz - Az NMHC átlagos koncentrációja

[ppm]

Autópályán történő vezetési szakasz - A CO átlagos koncentrációja

[ppm]

2,45

Autópályán történő vezetési szakasz - A CO2 átlagos koncentrációja

[ppm]

127 096,5

Autópályán történő vezetési szakasz - A NOx átlagos koncentrációja

[ppm]

2,48

Autópályán történő vezetési szakasz - A PN átlagos koncentrációja

[#/m3]

Autópályán történő vezetési szakasz - Az átlagos kipufogógáz-tömegáram

[kg/s]

0,022

Autópályán történő vezetési szakasz - A kipufogógáz átlagos hőmérséklete

[K]

437,9

Autópályán történő vezetési szakasz - A kipufogógáz legnagyobb hőmérséklete

[K]

486,7

Autópályán történő vezetési szakasz - A THC összesített tömege

[g]

Autópályán történő vezetési szakasz - A CH4 összesített tömege

[g]

Autópályán történő vezetési szakasz - Az NMHC összesített tömege

[g]

Autópályán történő vezetési szakasz - A CO összesített tömege

[g]

0,04

Autópályán történő vezetési szakasz - A CO2 összesített tömege

[g]

3 287,47

Autópályán történő vezetési szakasz - A NOX összesített tömege

[g]

0,09

Autópályán történő vezetési szakasz - Összesített PN

[#]

Autópályán történő vezetési szakasz - THC-kibocsátás

[mg/km]

Autópályán történő vezetési szakasz - CH4-kibocsátás

[mg/km]

Autópályán történő vezetési szakasz - NMHC-kibocsátás

[mg/km]

Autópályán történő vezetési szakasz - CO-kibocsátás

[mg/km]

1,76

Autópályán történő vezetési szakasz - CO2-kibocsátás

[g/km]

126,20

Autópályán történő vezetési szakasz - NOx-kibocsátás

[mg/km]

3,29

Autópályán történő vezetési szakasz - PN-kibocsátás

[#/km]

A tengerszint feletti magasság a vizsgálati út kezdőpontjában

[tengerszint feletti, m]

123,0

A tengerszint feletti magasság a vizsgálati út végpontjában

[tengerszint feletti, m]

154,1

A vizsgálati út összesített magasságnövekedése

[m/100 km]

834,1

A városi szakasz összesített magasságnövekedése

[m/100 km]

760,9

Városi adatkészletek, amelyeknek a gyorsulási értékei > 0,1 m/s2

[szám]

845

(v.apos)95urban

[m2/s3]

9,03

RPAurban

[m/s2]

0,18

Országúti adatkészletek, amelyeknek a gyorsulási értékei > 0,1 m/s2

[szám]

543

(v.apos)95rural

[m2/s3]

9,60

RPArural

[m/s2]

0,07

Autópálya-adatkészletek, amelyeknek a gyorsulási értékei > 0,1 m/s2

[szám]

268

(v.apos)95motorway

[m2/s3]

5,32

RPAmotorway

[m/s2]

0,03

Hidegindítás távolság

[km]

2,3

Hidegindítás időtartama

[óra:perc:másodperc]

00:05:00

Hidegindítás befejezésének ideje

[perc:másodperc]

60

Hidegindítás átlagsebessége

[km/h]

28,5

Hidegindítás legnagyobb sebessége

[km/h]

55,0

Működő belső égésű motorral megtett városi közlekedési távolság

[km]

34,8

Sebességjel használva

GPS/ECU/érzékelő]

GPS (műholdas helyzetmeghatározó rendszer)

T4253H-szűrő használata

[igen/nem]

nem

A leghosszabb megállási időszak időtartama

[s]

54

városi megállások > 10 másodperc

[szám]

12

Alapjárati idő az első gyújtást követően

[s]

7

145 km/h feletti autópálya-sebesség részesedése

[%]

0,1

A legnagyobb tengerszint feletti magasság a vizsgálati út során

[m]

215

Legmagasabb környezeti hőmérséklet

[K]

293,2

Legalacsonyabb környezeti hőmérséklet

[K]

285,7

Teljes egészében vagy részben kiterjesztett magassági feltételek mellett megtett vizsgálati út

[igen/nem]

nem

Teljes egészében vagy részben kiterjesztett környezeti hőmérsékleti feltételek mellett megtett vizsgálati út

[igen/nem]

nem

Átlagos NO-kibocsátás

[ppm]

3,2

Átlagos NO2-kibocsátás

[ppm]

2,1

Az NO összesített tömege

[g]

0,23

Az NO2 összesített tömege

[g]

0,09

Teljes vizsgálati út - NO-kibocsátás

[mg/km]

5,90

Teljes vizsgálati út - NO2-kibocsátás

[mg/km]

2,01

Városi szakasz - Az NO átlagos koncentrációja

[ppm]

7,6

Városi szakasz - Az NO2 átlagos koncentrációja

[ppm]

1,2

Városi szakasz - Az NO összesített tömege

[g]

0,33

Városi szakasz - Az NO2 összesített tömege

[g]

0,12

Városi szakasz - NO-kibocsátás

[mg/km]

11,12

Városi szakasz - NO2-kibocsátás

[mg/km]

2,12

Országúti szakasz - Az NO átlagos koncentrációja

[ppm]

3,8

Országúti szakasz - A NO2 átlagos koncentrációja

[ppm]

1,8

Országúti szakasz - Az NO összesített tömege

[g]

0,33

Országúti szakasz - A NO2 összesített tömege

[g]

0,12

Országúti szakasz - NO-kibocsátás

[mg/km]

11,12

Országúti szakasz - NO2-kibocsátás

[mg/km]

2,12

Autópályán történő vezetési szakasz - Az NO átlagos koncentrációja

[ppm]

2,2

Autópályán történő vezetési szakasz - A NO2 átlagos koncentrációja

[ppm]

0,4

Autópályán történő vezetési szakasz - Az NO összesített tömege

[g]

0,33

Autópályán történő vezetési szakasz - A NO2 összesített tömege

[g]

0,12

Autópályán történő vezetési szakasz - NO-kibocsátás

[mg/km]

11,12

Autópályán történő vezetési szakasz - NO2-kibocsátás

[mg/km]

2,21

A VIZSGÁLAT AZONOSÍTÓJA

[kód]

TEST_01_Veh01

A vizsgálat dátuma

[éééé.hh.nn.]

2016.10.13.

A vizsgálatot felügyelő szervezet

[a szervezet neve]

Próbabábu

(1)

(1) A vizsgálati út kiegészítő elemeinek jellemzése céljából kiegészítő paraméterek adhatók hozzá a táblázathoz.

4.2.2. Az adatértékelés eredménye

A 4. táblázatban az 1-497. sorokban a bal oldali oszlop a jegyzőkönyvezendő paraméter (rögzített formátum), a középső oszlop a leírás és a mértékegység (rögzített formátum), a tényleges adatokat pedig a jobb oldali oszlopban kell feltüntetni. A táblázatban áladatok szerepelnek a jegyzőkönyvezett tartalom megfelelő módjának bemutatása céljából. Az oszlopok és a sorok sorrendjét tiszteletben kell tartani.

4. táblázat

A 2. jegyzőkönyvfájl fejléce - Az adatértékelési módszer számítási beállításai az 5. és a 6. függelékkel összhangban

A CO2 referenciatömege

[g]

1 529,48

A CO2-jelleggörbe a1 együtthatója

-

- 1,99

A CO2-jelleggörbe b1 együtthatója

-

238,07

A CO2-jelleggörbe a2 együtthatója

-

0,49

A CO2-jelleggörbe b2 együtthatója

-

97,02

[fenntartva]

-

[fenntartva]

-

[fenntartva]

-

[fenntartva]

-

[fenntartva]

-

A számításokhoz használt szoftver neve és verziószáma

-

EMROAD V.5.90 B5

tol1+ elsődleges felső tűréshatár

[%][% URB/ % RUR/ % MOT]

45/40/40

tol1- elsődleges alsó tűréshatár

[%]

25

IC(t)

[A belső égésű motor használatának aránya a teljes vizsgálati út során]

1

dICE(t)

[Belső égésű motorral megtett km a teljes vizsgálati út során]

88

dEV(t)

[Elektromos hajtással megtett km a teljes vizsgálati út során]

0

mCO2_WLTP_CS(t)

[töltésfenntartó üzemmódban vizsgált külső feltöltésű hibrid elektromos jármű által a WLTP-eljárás során kibocsátott CO2 (kg)]

MCO2_WLTP(t)

[a WLTP során kibocsátott távolságspecifikus CO2 (g/km)]

154

MCO2_WLTP_CS(t)

[töltésfenntartó üzemmódban vizsgált külső feltöltésű hibrid elektromos jármű által a WLTP-eljárás során kibocsátott távolságspecifikus CO2 (g/km)]

MCO2_RDE(t)

[a teljes RDE-vizsgálati út során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege (g/km)]

122,4

MCO2_RDE(u)

[a városi RDE-vizsgálati út során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege (g/km)]

135,8

r(t)

[az RDE-vizsgálat és a WLTP vizsgálat során mért CO2-kibocsátások aránya]

1,15

rOVC-HEV(t)

[a teljes RDE-vizsgálat és a teljes WLTP vizsgálat során mért CO2-kibocsátások aránya külső feltöltésű hibrid elektromos jármű esetében]

RF(t)

[a teljes RDE-vizsgálati útra számított eredményértékelési tényező]

1

RFL1

[az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény első paramétere]

1,2

RFL2

[az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény második paramétere]

1,25

IC(u)

[A belső égésű motor használatának aránya a városi vizsgálati út során]

1

dICE(u)

[Belső égésű motorral megtett km a városi vizsgálati út során]

25

dEV(u)

[Elektromos hajtással megtett km a városi vizsgálati út során]

0

r(u)

[az RDE-vizsgálat városi része és az 1 + 2 WLTP vizsgálati szakaszok során mért CO2-kibocsátások aránya]

1,26

rOVC-HEV(u)

[az RDE-vizsgálat városi része és a teljes WLTP vizsgálat során mért CO2-kibocsátások aránya külső feltöltésű hibrid elektromos jármű esetében]

RF(u)

[a városi RDE-vizsgálati útra számított eredményértékelési tényező]

0,793651

A VIZSGÁLAT AZONOSÍTÓJA

[kód]

TEST_01_Veh01

A vizsgálat dátuma

[éééé.hh.nn.]

2016.10.13.

A vizsgálatot felügyelő szervezet

[a szervezet neve]

Próbabábu

(1)

(1) A kiegészítő számítási adatok jellemzése céljából a 95. sorig további paraméterek is hozzáadhatók a táblázathoz

Az 5a. táblázat a 2. adatjelentési fájl 101. soraitól kezdődik. A bal oldali oszlop a jegyzőkönyvezendő paraméter (rögzített formátum), a középső oszlop a leírás és a mértékegység (rögzített formátum), a tényleges adatokat pedig a jobb oldali oszlopban kell feltüntetni. A táblázatban áladatok szerepelnek a jegyzőkönyvezett tartalom megfelelő módjának bemutatása céljából. Az oszlopok és a sorok sorrendjét tiszteletben kell tartani.

5a. táblázat

A 2. jegyzőkönyvfájl fejléce - Az adatértékelési módszer eredményei az 5. függelékkel összhangban

Ablakok száma

-

4 265

A városi szakasz ablakainak száma

-

1 551

Az országúti szakasz ablakainak száma

-

1 803

Az autópályán történő vezetési szakasz ablakainak száma

-

910

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

A tol1 tűrésen belüli ablakok száma

-

4 219

A városi szakasz tol1 tűrésen belüli ablakainak száma

-

1 535

Az országúti szakasz tol1 tűrésen belüli ablakainak száma

-

1 774

Az autópályán történő vezetési szakasz tol1 tűrésen belüli ablakainak száma

-

910

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

A városi szakasz tol1 tűrésen belüli ablakainak aránya

[%]

99,0

Az országúti szakasz tol1 tűrésen belüli ablakainak aránya

[%]

98,4

Az autópályán történő vezetési szakasz tol1 tűrésen ablakainak aránya

[%]

100,0

A tol1 tűrésen belüli városi ablakok aránya 50 %-nál nagyobb

[1=igen, 0=nem]

1

A tol1 tűrésen belüli országúti ablakok aránya 50 %-nál nagyobb

[1=igen, 0=nem]

1

A tol1 tűrésen belüli autópályán történő vezetési ablakok aránya 50 %-nál nagyobb

[1=igen, 0=nem]

1

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

(1)

(1) A 195. sorig kiegészítő paraméterek adhatók hozzá a táblázathoz

Az 5b. táblázat a 2. adatjelentési fájl 201. soraitól kezdődik. A bal oldali oszlop a jegyzőkönyvezendő paraméter (rögzített formátum), a középső oszlop a leírás és a mértékegység (rögzített formátum), a tényleges adatokat pedig a jobb oldali oszlopban kell feltüntetni. A táblázatban áladatok szerepelnek a jegyzőkönyvezett tartalom megfelelő módjának bemutatása céljából. Az oszlopok és a sorok sorrendjét tiszteletben kell tartani.

5b. táblázat

A 2. jegyzőkönyvfájl fejléce - A végső kibocsátási eredmények a 6. függelékkel összhangban

Teljes vizsgálati út - THC-kibocsátás

[mg/km]

Teljes vizsgálati út - CH4-kibocsátás

[mg/km]

Teljes vizsgálati út - NMHC-kibocsátás

[mg/km]

Teljes vizsgálati út - CO-kibocsátás

[mg/km]

Teljes vizsgálati út - NOx-kibocsátás

[mg/km]

6,73

Teljes vizsgálati út - PN-kibocsátás

[#/km]

1,15*1011

Teljes vizsgálati út - CO2-kibocsátás

[g/km]

Teljes vizsgálati út - NO-kibocsátás

[mg/km]

4,73

Teljes vizsgálati út - NO2-kibocsátás

[mg/km]

2

Városi szakasz - THC-kibocsátás

[mg/km]

Városi szakasz - CH4-kibocsátás

[mg/km]

Városi szakasz - NMHC-kibocsátás

[mg/km]

Városi szakasz - CO-kibocsátás

[mg/km]

Városi szakasz - NOx-kibocsátás

[mg/km]

8,13

Városi szakasz - PN-kibocsátás

[#/km]

0,85*1011

Városi szakasz - CO2-kibocsátás

[g/km]

Városi szakasz - NO-kibocsátás

[mg/km]

6,41

Városi szakasz - NO2-kibocsátás

[mg/km]

2,5

(1)

(1) Kiegészítő paraméterek hozzáadhatók a táblázathoz

A 2. jelentési fájl törzse egy háromsoros fejlécből áll, amely a 498., 499. és 500. sornak felel meg (6. táblázat, átemelve), az 5. függelékkel összhangban kiszámított mozgó átlagolási ablakokat leíró tényleges értékeket pedig az 501. sortól kezdve kell megadni az adatok végéig. A 6. táblázat bal oldali oszlopa a 2. jelentési fájl 498. sorának felel meg (rögzített formátum). A 6. táblázat középső oszlopa a 2. jelentési fájl 499. sorának felel meg (rögzített formátum). A 6. táblázat jobb oldali oszlopa a 2. jelentési fájl 500. sorának felel meg (rögzített formátum).

6. táblázat

A 2. jegyzőkönyvfájl törzse - Az adatértékelési módszer részletes eredményei az 5. függelékkel összhangban; az alábbi táblázat sorait és oszlopait át kell emelni a jegyzőkönyvfájl törzsébe

Az ablak kezdetének ideje

[s]

Az ablak végének ideje

[s]

Az ablak időtartama

[s]

Az ablak távolsága

Forrás (1=GPS, 2=ECU, 3=érzékelő)

[km]

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

CO2-kibocsátás az ablakban

[g]

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

CO2-kibocsátás az ablakban

[g/km]

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

[fenntartva]

-

-

Az ablak távolsága a h_j CO2-jelleggörbétől

[%]

[fenntartva]

[-]

Átlagos járműsebesség az ablakban

Forrás (1=GPS, 2=ECU, 3=érzékelő)

[km/h]

(1)

(1) Az ablak tulajdonságainak jellemzése céljából kiegészítő paraméterek adhatók hozzá a táblázathoz";

(e) a szöveg a következő 4.4. ponttal egészül ki:

"4.4. A PEMS beépítés vizuális alátámasztó anyaga

A PEMS minden egyes vizsgált járműbe történő beépítését vizuális anyagokkal (fényképekkel és/vagy videókkal) kell dokumentálni. A képeknek megfelelő mennyiségűnek és minőségűnek kell lenniük a jármű azonosíthatóságához és annak felméréshez, hogy a PEMS főegységét, az EFM-et, a GPS antennát és az időjárás állomást az eszköz gyártójának ajánlásait és a PEMS-vizsgálatok általános jó gyakorlatait követve építették-e be.";

37. a 9. függelék helyébe a következő szöveg lép:

"9. függelék

A gyártó tanúsítványa

A gyártó tanúsítványa a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó követelmények teljesüléséről

(Gyártó): ...

(A gyártó címe): ...

Tanúsítja, hogy

Az e tanúsítvány mellékletében felsorolt járműtípusok valamennyi lehetséges, e melléklet követelményeinek megfelelő RDE-vizsgálat tekintetében megfelelnek az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott, a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó követelményeknek.

Kelt [... (Hely)]

[... Dátum]

...

(A gyártó képviselőjének pecsétje és aláírása)

Melléklet:

- Azon járműtípusok listája, amelyekre e tanúsítvány vonatkozik

- Az egyes járműtípusok maximális megadott RDE-értékeinek felsorolása, megfelelően mg/km-ben vagy szám/km-ben kifejezve, a IIIA. melléklet 2.1.1. pontjában meghatározott margin nélkül."

IV. MELLÉKLET

"VI. MELLÉKLET

A PÁROLGÁSI KIBOCSÁTÁSOK MEGHATÁROZÁSA

(4. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT)

1. Bevezetés

E melléklet határozza meg a könnyű haszongépjárművek párolgási kibocsátási szintjei ismételhető és reprodukálható módon történő meghatározásának a jármű valós körülmények között történő üzemeltetését megjelenítő módszerét.

2. Fenntartva

3. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

3.1. A vizsgálóberendezés

3.1.1.

"Pontosság" : a mért érték és a nemzeti szabványra visszavezethető referenciaérték közötti eltérés, és az eredmény helyességét írja le.

3.1.2.

"Kalibrálás" : mérőrendszerek válaszainak beállítási eljárása, azzal a céllal, hogy a kimeneti jel megegyezzen a referenciajelek tartományával.

3.2. Hibrid elektromos járművek

3.2.1.

"Töltéslemerítő üzemállapot" : olyan üzemállapot, melynél az újratölthető energiatároló rendszerben (REESS) tárolt energia ingadozhat, de átlagértékében csökken, míg a jármű a töltésfenntartó állapotba történő átmenetig halad.

3.2.2.

"Töltésfenntartó üzemállapot" : olyan üzemállapot, melynél az újratölthető energiatároló rendszerben tárolt energia ingadozhat, de átlagértékében semleges töltési egyensúlyi szinten marad, míg a jármű halad.

3.2.3.

"Nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű" (NOVC-HEV) : olyan hibrid elektromos jármű, amelyik nem tölthető fel külső forrásról.

3.2.4.

"Külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV)" : külső forrásból feltölthető hibrid elektromos jármű.

3.2.5.

"Hibrid elektromos jármű" (HEV) : olyan hibrid jármű, amelynek az egyik meghajtóenergia-átalakítója egy elektromos gép.

3.2.6.

"Hibrid hajtású jármű" (HV) : olyan jármű, amelynek erőátviteli rendszere legalább két különböző kategóriájú meghajtóenergia-átalakítót és legalább két különböző kategóriájú meghajtóenergia-tároló rendszert tartalmaz.

3.3. Párolgási kibocsátás

3.3.1.

"Tüzelőanyag-tartály rendszer": a tüzelőanyag tárolására szolgáló eszközök, beleértve a tüzelőanyag-tartályt, a tüzelőanyag-töltő csövet, a tanksapkát és a tüzelőanyag-szivattyút, amennyiben az a tüzelőanyag-tartályba vagy a tüzelőanyag-tartályra szerelték fel.

3.3.2.

"Tüzelőanyag-rendszer": a jármű fedélzetén tüzelőanyagot tároló vagy továbbító alkotóelemek, amelyek közé a tüzelőanyagtartály-rendszer, az összes tüzelőanyag- és gőzvezeték, bármely, nem a tartályra szerelt tüzelőanyagszivattyú és az aktivált széntartály tartozik.

3.3.3.

"Bután-feldolgozási kapacitás" (BWC): egy aktívszéntartály által abszorbálható bután tömege.

3.3.4.

"BWC300": 300 tüzelőanyaggal való öregítési ciklus megtörténte utáni butánfeldolgozási kapacitás.

3.3.5.

"Áteresztési tényező" (PF): adott időtartam alatti szénhidrogén-veszteségekből meghatározott és a végleges párolgási kibocsátások meghatározására szolgáló tényező.

3.3.6.

"Egyrétegű nem fém tartály": egyetlen nem fém anyagrétegből álló tüzelőanyag-tartály, ideértve a fluorozott/szulfonált anyagokat.

3.3.7.

"Többrétegű tartály": legalább két különböző anyagréteg használatával kialakított tüzelőanyag-tartály, melyben a rétegek egyike a szénhidrogének számára áthatolhatatlan;

3.3.8.

"Zárt tüzelőanyag-tartály rendszer": olyan tüzelőanyag-tartály rendszer, ahol a tüzelőanyaggőzök a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 2. függelékében meghatározott 24 órás napi ciklus alatti parkolás során nem szellőznek, ha a vizsgálatot az e rendelet IX. mellékletének A.1. szakaszában meghatározott referencia-tüzelőanyaggal folytatják le.

3.3.9.

"Párolgási kibocsátás": e rendelet keretében egy gépjármű tüzelőanyag-rendszeréből a parkolás során és közvetlenül egy zárt tüzelőanyag-tartály tankolása előtt kiszabaduló szénhidrogéngőzök.

3.3.10.

"Egyfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű jármű": olyan jármű, amely elsődlegesen cseppfolyósított szénhidrogéngázt, földgázt/biometánt vagy hidrogént használ, azonban - csak szükséghelyzetek esetére vagy indításra - benzinrendszerrel is rendelkezhet, ha a benzintartálya legfeljebb 15 liter benzin tárolására alkalmas.

3.3.11.

"Nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség": egy zárt tüzelőanyag-tartály rendszer nyomáscsökkentőjéből kizárólag a rendszer által biztosított gőztároló egységen keresztül kiszellőző szénhidrogének.

3.3.12.

"Nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlat": nyomáscsökkenés során a gőztároló egységen keresztüláramló nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség.

3.3.13.

"Tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési nyomásszint": az a legkisebb nyomás, amelyen a zárt tüzelőanyag-tartály rendszer kizárólag a tartályon belüli nyomásra reagálva elkezdi a szellőztetést.

3.3.14.

"Kiegészítő tartály": a nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlat mérésére használt tartály.

3.3.15.

"2 gramm abszorpciós küszöb" eléréséről akkor beszélünk, amikor az aktivált széntartályból kibocsátott szénhidrogének halmozott mennyisége eléri a 2 grammot.

4. Rövidítések

Általános rövidítések

5. Általános követelmények

5.1. A járművet és a párolgási kibocsátásokat befolyásoló alkatrészeket úgy kell megtervezni, legyártani és összeszerelni, hogy a jármű rendeltetésszerű használati körülmények, úgymint páratartalom, eső, hó, hőség, hideg, homok, por, rezgések, kopás stb. között, a teljes élettartama alatt megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek.

5.1.1.

Ebbe beletartozik a kibocsátáscsökkentő rendszer valamennyi tömlőjének, csuklójának és csatlakozásának biztonsága is.

5.1.2.

Zárt tüzelőanyag-tartály rendszerrel rendelkező járművek esetében ehhez egy olyan rendszer is tartozik, amely közvetlenül a tankolás előtt lecsökkenti a tartály nyomását kizárólag azon a gőztároló egységen keresztül, amelynek egyedüli feladata a tüzelőanyaggőz tárolása. Akkor is kizárólag ez a szellőzési útvonal működik, amikor a tartály nyomása meghaladja a biztonságos működési nyomásértéket.

5.2.

A vizsgálati járművet az 5.5.2. pont szerint kell kiválasztani.

5.3.

5.3.1.

A kibocsátásvizsgálat során alkalmazott kenőanyagok és hűtőfolyadék típusának és mennyiségének meg kell egyeznie a gyártó által a jármű normál üzeméhez meghatározottakkal.

5.3.2.

A vizsgálat során használt tüzelőanyag típusának a IX. melléklet A.1. szakaszában meghatározottnak kell lennie.

5.3.3.

Valamennyi párolgási kibocsátáscsökkentő rendszernek üzemképesnek kell lennie.

5.3.4.

Bármilyen kiiktató eszköz használata tilos a 715/2007/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének rendelkezései értelmében.

5.4.

5.4.1.

Az elektronikus rendszer biztonságára vonatkozó rendelkezéseket az I. melléklet 2.3. pontja határozza meg.

5.5.

5.5.1.

Csak az a), c) és d) pontokban felsorolt jellemzők tekintetében azonos, a b) pontban felsorolt jellemzők tekintetében műszakilag egyenértékű és az e) és f) pontokban felsorolt jellemzők tekintetében hasonló, vagy adott esetben a meghatározott tűréshatáron belüli járművek tartozhatnak ugyanabba a párolgási kibocsátási családba: a)

a tüzelőanyag-tartály rendszer anyaga és felépítése; b)

a gőztömlő anyaga, a tüzelőanyag-vezeték anyaga és az összekapcsolási technika; c)

zárt vagy nem zárt tüzelőanyag-tartály rendszer; d)

a tüzelőanyag-tartály megkerülőszelepének beállítása (levegőbeömlés és kiengedés); e)

az aktívszéntartály butánfeldolgozási kapacitása (BWC300) a legmagasabb érték 10 százalékos tartományán belül (ugyanazon típusú faszénnel töltött tartályok esetében a faszén mennyiségének azon érték 10 százalékos tartományán belül kell lennie, amelyhez a BWC300-at meghatározták); f)

a kifúvatásvezérlő rendszer (például a szelep típusa, kifúvatásvezérlési stratégia).

5.5.2.

A jármű a legrosszabb esethez tartozó párolgási kibocsátásokat termelőnek minősül és akkor használják a vizsgálathoz, ha a járműcsaládon belül a legnagyobb a tüzelőanyag-tartálya kapacitásának az aktívszéntartály butánfeldolgozási kapacitáshoz viszonyított arányszáma. A jármű kiválasztásáról előzetesen meg kell egyezni a jóváhagyó hatósággal.

5.5.3.

Másik járműcsaládba kell sorolni a járműmodellt, ha azon a párolgási vezérlőrendszerrel kapcsolatos bármely innovatív rendszerkalibrálást, konfigurációt vagy hardvert használnak.

5.5.4. Párolgási kibocsátási család azonosítója

Az 5.5.1. szakaszban meghatározott valamennyi párolgási kibocsátási családot az alábbi formátumú egyedi azonosító jelöli:

EV-nnnnnnnnnnnnnnn-WMI-x

Ahol:

nnnnnnnnnnnnnnn egy legfeljebb tizenöt karakterből álló karakterlánc, amelyben kizárólag a 0-9, A-Z és az aláhúzásjel "_" karakter szerepelnek.

WMI (a gyártó világazonosítója) a gyártót egyedileg azonosító kód, az ISO 3780:2009 szabványban meghatározottak szerint.

x értékét "1"-re vagy "0"-ra kell beállítani a következő rendelkezéseknek megfelelően: a)

a jóváhagyó hatóság és a WMI tulajdonosa beleegyezésével a számot "1"-re kell állítani, ha a járműcsalád meghatározása a célja szerint olyan járművekre terjed ki, amelyeknek: i.

egy gyártója van egyetlen egy WMI kóddal; ii.

egy gyártója van több WMI kóddal, de csak azokban az esetekben, ha egy WMI kódot használnak; iii.

több gyártója van, de csak azokban az esetekben, ha egy WMI kódot használnak.

Az i., ii. és iii. esetben a járműcsalád azonosítókódja egy n-karakterekből álló egyedi karakterlánc és egy egyedi WMI kód, valamint egy "1" karakter; b)

a jóváhagyó hatóság beleegyezésével a számot "0"-ra kell állítani, ha a járműcsaládot ugyanazon feltételek alapján határozták meg, mint az a) pont szerint meghatározott megfelelő járműcsaládot, de a gyártó eltérő WMI használatát választja. Ebben az esetben a járműcsalád azonosítókódja ugyanabból az n-karakterláncból áll, mint az a) pont szerint megállapított járműcsaládhoz meghatározott, továbbá egy egyedi WMI kódból, amely eltér az a) esetben használt bármely WMI kódtól és amelyet egy "0" karakter követ.

5.6.

A jóváhagyó hatóság nem adhatja meg a típusjóváhagyást, ha a benyújtott információ nem elégséges annak igazolására, hogy a jármű rendeltetésszerű használata során a párolgási kibocsátásokat hatékonyan korlátozzák.

6. A teljesítményre vonatkozó követelmények

6.1. Határértékek

A határértékeket a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 3. táblázata sorolja fel.

1. függelék

A 4. típusú vizsgálatok menete és vizsgálati feltételei

1. Bevezetés

Ez a melléklet a járművek párolgási kibocsátásának meghatározására szolgáló 4. típusú mérés eljárását írja le.

2. Műszaki követelmények

2.1.

Az eljárás a párolgási kibocsátások vizsgálatából és két kiegészítő vizsgálatból áll, melyek közül az egyik az e függelék 5.1. pontjának megfelelően az aktívszéntartályok öregítésére, a másik az e függelék 5.2. pontjának megfelelően a tüzelőanyag-tartály rendszer áteresztésére irányul. A párolgási kibocsátások vizsgálata (VI.4. ábra) a napi hőmérséklet-változások és a jármű parkolás közbeni átforrósodása miatt bekövetkező párolgási szénhidrogén-kibocsátásokat határozza meg.

2.2.

Ha a tüzelőanyag-rendszer egynél több aktívszéntartályt tartalmaz, akkor az e mellékletben az "aktívszéntartályra" tett összes hivatkozás valamennyi aktívszéntartályra vonatkozik.

3. Jármű

A járművet jó műszaki állapotban, bejáratva kell a vizsgálatra átadni, és a vizsgálat időpontjáig legalább 3 000 km-t kell futnia. A párolgási kibocsátások meghatározásának céljára használt jármű kilométerórájának állását és a jármű korát valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell jegyezni. A párolgási kibocsátást szabályozó rendszernek bekapcsolt állapotban kell lennie és a bejáratási időszak alatt annak mindvégig kifogástalanul kell működnie. Az e függelék 5.1. pontjában leírt eljárás szerint öregített aktívszéntartályt kell használni.

4. A vizsgálóberendezés

4.1. Görgős fékpad

A görgős fékpadnak meg kell felelnie a XXI. melléklet 5. almellékletének 2. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.2. A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló kamra

A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló mérőkamrának meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.2. szakaszában meghatározott követelményeknek.

4.3. Elemző rendszerek

Az elemző rendszereknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.3. szakaszában meghatározott követelményeknek. A szénhidrogének folyamatos mérése nem kötelező, kivéve, ha rögzített térfogatú mérőkamratípust használnak.

4.4. A hőmérsékleti adatok rögzítésére szolgáló rendszer

A hőmérsékleti adatok rögzítésének a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.5. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően kell történnie.

4.5. A nyomásértékek rögzítésére szolgáló rendszer

A nyomásértékek rögzítésének a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.6. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően kell történnie, azzal a kivétellel, hogy a nyomásértékek rögzítésére szolgáló, a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.6.2. szakaszában meghatározott rendszer pontossága és felbontása a következő:

a) Pontosság: ± 0,3 kPa

b) Felbontás: 0,025 kPa

4.6. Ventilátorok

A ventilátoroknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.7. szakaszában meghatározott követelményeknek, azzal a kivétellel, hogy a befúvók kapacitása 0,1-0,5 m3/min helyett 0,1-0,5 m3/sec.

4.7. Kalibráló gázok

A gázoknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.8. szakaszában meghatározott követelményeknek.

4.8. Egyéb berendezések

Az egyéb berendezéseknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.9. szakaszában meghatározott követelményeknek.

4.9. Kiegészítő aktívszéntartály

A kiegészítő aktívszéntartálynak azonosnak kell lennie a fő aktívszéntartállyal, de nem kell szükségképpen öregítettnek lennie. A jármű aktívszéntartályához vezető összekötőcsőnek a lehető legrövidebbnek kell lennie. A kiegészítő aktívszéntartályt a terhelés előtt száraz levegővel teljesen át kell öblíteni.

4.10. Aktívszéntartály-mérleg

Az aktívszéntartály-mérleg pontosságának ± 0,02 g-nak kell lennie.

5. Az aktívszéntartály öregítésére és az áteresztési tényező meghatározására szolgáló eljárás

5.1. Az aktívszéntartály öregítése

Az átforrósodási veszteség és a napi veszteség vizsgálata előtt az aktívszéntartály(oka)t öregíteni kell a VI.1. ábrán ismertetett eljárással.

VI.1. ábra

Az aktívszéntartály öregítésének eljárása

KÉP HIÁNYZIK

5.1.1. Öregítés hőmérsékleti ciklusok által

A tartályt egy erre a célra kialakított hőkamrában többször - 15 °C-ról 60 °C-ra melegítik, majd lehűtik, a végpontokon 30 percig tartva. Az egyes ciklusok hossza 210 perc (lásd VI.2. ábrát).

A hőmérséklet-gradiensnek a lehető legjobban meg kell közelítenie az 1 °C/percet. A tartályon nem szabad átfújatni a levegőt.

A ciklust egymás után ötvenszer kell megismételni. Ezen eljárás teljes hossza 175 óra.

VI.2. ábra

Hőkondicionálási ciklus

KÉP HIÁNYZIK

5.1.2. Öregítés rezgés által

A hőkondicionálást követően a tartályt a vertikálisan, a gépjárműben elfoglalt helyzetbe állítva 30 ± 10 Hz frekvencián összesen több mint 1,5 m/sec2 Grms-nek kell kitenni. A művelet hossza 12 óra.

5.1.3. Öregítés tüzelőanyaggőznek kitéve és a BWC300 meghatározása

5.1.3.1. Az öregítés tüzelőanyaggőzzel történő feltöltés és laboratóriumi levegővel való kifúvatás ismétléséből áll.

5.1.3.1.1. A hőkondicionálási és a rezgési öregítés után a tartály(oka)t az e függelék 5.1.3.1.1.1. pontjában leírt, kereskedelemben kapható tüzelőanyag és nitrogén vagy levegő 50 ± 15 % tüzelőanyaggőz-térfogatarányú keverékében kell öregíteni. A keverék tüzelőanyaggőzzel való telítettségének aránya 60 ± 20 g/óra. Az aktívszéntartályt 2 gramm abszorpciós küszöbig kell tölteni. Alternatívaként akkor tekinthető befejezettnek a töltés, ha a szellőző kivezetésénél a szénhidrogén-koncentráció eléri a 3 000 ppm-et.

5.1.3.1.1.1.

A vizsgálathoz használt, kereskedelemben kapható tüzelőanyagnak az alábbiak tekintetében ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint a referencia-tüzelőanyagnak: a)

sűrűség 15 °C-on; b)

gőznyomás; c)

desztilláció (70 °C, 100 °C, 150 °C); d)

szénhidrogén-elemzés (csak olefinek, aromás vegyületek, benzol); e)

oxigéntartalom; f)

etanoltartalom.

5.1.3.1.2.

Az aktívszéntartályt a töltés után legalább 5 perccel, de legfeljebb 60 perccel 300-szoros szűrőtérfogat-csere eléréséig percenként 25 ±5 liter áramlási sebességgel át kell öblíteni a kibocsátást vizsgáló laboratórium levegőjével.

5.1.3.1.3.

Az e függelék 5.1.3.1.1. és 5.1.3.1.2. pontjában leírt eljárásokat 300-szor kell megismételni, melyet követően az aktívszéntartály stabilizáltnak minősül.

5.1.3.1.4.

A bután-feldolgozási kapacitásnak (BWC) az 5.5. pont szerinti párolgási kibocsátási járműcsalád tekintetében történő mérésére szolgáló eljárás az alábbiakból áll: a)

az aktívszéntartályt 2 gramm abszorpciós küszöbig kell tölteni, majd ezt követően legalább ötször kifúvatni. A terhelést 50 térfogatszázalék butánból és 50 térfogatszázalék nitrogénből álló keverékkel kell végrehajtani óránként 40 gramm butánnal; b)

a kifúvatást e függelék 5.1.3.1.2. pontja szerint kell elvégezni; c)

a BWC-t minden egyes terhelés után szerepeltetni kell valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben; d)

a BWC300-at az utolsó 5 BWC átlagából kell kiszámítani.

5.1.3.2.

Amennyiben az öregített tartályt egy beszállító biztosítja, a gyártó az öregítési eljárásról előzetesen tájékoztatja a jóváhagyó hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett ezen eljárás bármely szakaszát.

5.1.3.3.

A gyártó eljuttatja a jóváhagyó hatósághoz a vizsgálati jegyzőkönyvet, amely legalább a következőket tartalmazza: a)

az aktív szén típusa; b)

a töltés sebessége; c)

a tüzelőanyag specifikációi.

5.2. A tüzelőanyag-tartály rendszer áteresztési tényezőjének meghatározása (lásd a VI.3. ábrát)

VI.3. ábra

Az áteresztési tényező meghatározása

KÉP HIÁNYZIK

5.2.1.

A járműcsalád kiválasztott reprezentatív tüzelőanyag-tartály rendszerét a járműben elfoglalt helyzetéhez hasonlóan kell elhelyezni a próbapadon. A tartályt referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni 18 °C ± 2 °C hőmérsékleten névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig. Ezt követően a tüzelőanyag-tartály rendszert tartó próbapadot egy szabályozott hőmérsékletű helyiségben 40 °C ± 2 °C-on kell tartani 3 héten át.

5.2.2.

A harmadik hét végén a tartályt le kell ereszteni és referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni 18 °C ± 2 °C hőmérsékleten névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig.

6-36 órán belül a tüzelőanyag-tartály rendszert tartó próbapadot mérőkamrában kell elhelyezni. Ebből az időtartamból az utolsó 6 órának 20 °C ± 2 °C környezeti hőmérsékletűnek kell lennie. A mérőkamrában a napi eljárást az e függelék 6.5.9. pontjában leírt eljárás időszakának első 24 óráján keresztül kell lefolytatni. A tartályban található tüzelőanyaggőz szellőzését ki kell vezetni a mérőkamrán kívülre, kizárva ezzel, hogy a tartály szellőzési kibocsátását áteresztésnek mérjék. A HC-kibocsátást meg kell mérni és ennek értékét HC3W-ként szerepeltetni kell valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben.

5.2.3.

Ezt követően a tüzelőanyag-tartály rendszert tartó próbapadot ismét egy szabályozott hőmérsékletű helyiségben 40 °C ± 2 °C-on kell tartani a fennmaradó 17 héten át.

5.2.4.

A tizenhetedik hét végén a tartályt le kell ereszteni és referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni 18 °C ± 2 °C hőmérsékleten névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig.

6-36 órán belül a tüzelőanyag-tartály rendszert tartó próbapadot mérőkamrában kell elhelyezni. Ebből az időtartamból az utolsó 6 órának 20 °C ±2 °C környezeti hőmérsékletűnek kell lennie. A mérőkamrában a napi eljárást az e függelék 6.5.9. pontjában leírtak szerinti eljárás első 24 órás időszakán keresztül kell lefolytatni. A tüzelőanyag-tartály rendszer szellőzését ki kell vezetni a mérőkamrán kívülre, kizárva ezzel, hogy a tartály szellőzési kibocsátását áteresztésnek mérjék. A HC-kibocsátást meg kell mérni és ennek értékét ebben az esetben HC20W-ként szerepeltetni kell valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben.

5.2.5.

Az áteresztési tényező a HC20W és a HC3W különbsége g/24 órában, 3 helyértékben megadva a következő képlet használatával:

PF = HC20w - HC3W

5.2.6.

Amennyiben az áteresztési tényezőt a beszállító állapítja meg, a jármű gyártója a meghatározás előtt tájékoztatja a jóváhagyó hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett eljárást.

5.2.7.

A gyártó eljuttatja a jóváhagyó hatósághoz a vizsgálati jegyzőkönyvet, amely legalább a következőket tartalmazza: a)

a vizsgált tüzelőanyag-tartály rendszer teljes leírása, beleértve a vizsgált tartály típusát, hogy az fémből készült, egyrétegű nem fémből készült, vagy többrétegű-e, valamint hogy milyen anyagból készült a tartály és a tüzelőanyag-tartály rendszer többi eleme; b)

az öregítés során mért heti átlaghőmérsékletek; c)

a 3. héten mért HC-érték (HC3W); d)

a 20. héten mért HC-érték (HC20 W); e)

az eredményül kapott áteresztési tényező (PF).

5.2.8.

Az e függelék 5.2.1-5.2.7. pontja helyett a többrétegű tüzelőanyagtartályt vagy fém-tüzelőanyagtartályt alkalmazó gyártó úgy is dönthet, hogy a fent említett teljes mérési eljárás helyett egy rögzített áteresztési tényezőt (APF) alkalmaz:

Többrétegű/fém-tüzelőanyagtartály APF = 120 mg/24 óra

Amennyiben egy gyártó úgy dönt, hogy APF-et használ, a jóváhagyó hatósághoz nyilatkozatot nyújt be a tartály típusának és az ahhoz felhasznált anyagoknak a pontos megjelölésével.

6. Az átforrósodási és a napi veszteség vizsgálati eljárása

6.1. A jármű előkészítése

A járművet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.1. és 5.1.2. szakaszának megfelelően elő kell készíteni. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával a tüzelőanyagtól eltérő háttérkibocsátási forrásokat (pl. festék, ragasztók, műanyag, tüzelőanyag-/gőzvezetékek, gumiabroncsok és egyéb gumi vagy polimer alkotórészek) a vizsgálat előtt a jármű tipikus háttérszintjeire lehet korlátozni (pl. a gumiabroncsok 50 °C vagy magasabb hőmérsékleten megfelelő időtartamokon keresztül történő hevítése, a jármű hevítése, az ablakmosó folyadék leeresztése).

Zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek esetén a jármű aktívszéntartályait úgy kell felszerelni, hogy az aktívszéntartályokhoz történő hozzáférés, valamint azok összekapcsolása és szétkapcsolása könnyen elvégezhető legyen.

6.2. Üzemmódok kiválasztása és sebességváltási előírások

6.2.1.

Kézi sebességváltóval rendelkező járművek esetében a XXI. melléklet 2. almellékletében meghatározott, sebességváltásra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

6.2.2.

Tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében az üzemmódot a XXI. melléklet 6. almelléklete szerint kell kiválasztani.

6.2.3.

Nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében az üzemmódot a XXI. melléklet 6. függelékétől 8. almellékletéig terjedő rendelkezések szerint kell kiválasztani.

6.2.4.

A jóváhagyó hatóság kérésére a kiválasztott üzemmód eltérhet az e függelék 6.2.2. és 6.2.3. pontjaiban leírtaktól.

6.3. Vizsgálati feltételek

Az e mellékletben foglalt vizsgálatokat H jármű interpolációs járműcsaládjára vonatkozó vizsgálati feltételeket használva kell elvégezni, a vizsgált párolgási kibocsátási járműcsaládba tartozó valamennyi interpolációs járműcsalád legmagasabb ciklus-energiaigényével.

Alternatív megoldásként, a jóváhagyó hatóság kérésére a vizsgálat során használható egy, a járműcsaládba tartozó járművet képviselő bármely ciklusenergia.

6.4. A vizsgálat eljárás menete

A nem zárt és a zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek vizsgálati eljárása során a VI.4. ábrán bemutatott folyamatábrát kell követni.

A zárt tüzelőanyag-tartály rendszereket 2 lehetőség egyikével kell vizsgálni. Az egyik lehetőség a jármű egy folyamatos eljárással történő vizsgálata. A másik lehetőség az önállónak nevezett eljárás, amelyben a járművet két külön eljárás keretében vizsgálják és amely lehetővé teszi a fékpadon történő vizsgálat és a napi vizsgálatok megismétlését anélkül, hogy megismételnék a tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlat vizsgálatát és a nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség megmérését.

VI.4. ábra

Vizsgálati eljárási folyamatábrák

KÉP HIÁNYZIK

6.5. Nem zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek folyamatos vizsgálati eljárása

6.5.1. A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése

A jármű tüzelőanyag-tartályát ki kell üríteni. A művelet elvégzése során nem szabad a normálistól eltérő módon átöblíteni vagy terhelni a járműbe szerelt, párolgási kibocsátást csökkentő berendezéseket. Ehhez általában elegendő a tanksapka eltávolítása. A tüzelőanyag-tartályt referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni 18 °C ± 2 °C hőmérsékleten névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig.

6.5.2. Kondicionálás

A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése befejezését követő 5 percen belül a járművet legalább 6 órán, de legfeljebb 36 órán keresztül kell 23 °C ± 3 °C hőmérsékleten kondicionálni.

6.5.3. Előkondicionáló menetciklus

A járművet a görgős fékpadra kell helyezni és a XXI. melléklet 1. almellékletében bemutatott ciklus következő szakaszain keresztül kell vezetni:

a) az 1. osztályba tartozó járművek esetében: alacsony, közepes, alacsony, alacsony, közepes, alacsony

b) a 2. és a 3. osztályba tartozó járművek esetében: alacsony, közepes, magas, közepes.

Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében az előkondicionáló menetciklust a XXI. melléklet 3.3.6. pontjában meghatározott töltésfenntartó üzemállapotban kell elvégezni. A jóváhagyó hatóság kérésére bármely egyéb üzemállapot használható.

6.5.4. A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése

Az előkondicionáló menetciklust követő egy órán belül a jármű tüzelőanyag-tartályát ki kell üríteni. A művelet elvégzése során nem szabad a normálistól eltérő módon átöblíteni vagy terhelni a járműbe szerelt, párolgási kibocsátást csökkentő berendezéseket. Ehhez általában elegendő a tanksapka eltávolítása. A tüzelőanyag-tartályt vizsgálati tüzelőanyaggal kell feltölteni 18 °C ± 2 °C hőmérsékleten névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig.

6.5.5. Kondicionálás

A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése befejezését követő öt percen belül a járművet legalább 12 órán, de legfeljebb 36 órán keresztül kell 23 °C ± 3 °C hőmérsékleten tartani.

A kondicionálás során a 6.5.5.1. és a 6.5.5.2. pontokban bemutatott eljárások lefolytathatók olyan sorrendben is, hogy az első a 6.5.5.1. pont, amit a 6.5.5.2. pont követ, vagy úgy, hogy a 6.5.5.2. pontot követi a 6.5.5.1. pont. A 6.5.5.1. és a 6.5.5.2. pontokban bemutatott eljárások egyidejűleg is elvégezhetők.

6.5.5.1. Az újratölthető energiatároló rendszer feltöltése

A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében az újratölthető energiatároló rendszernek a XXI. melléklet 8. almelléklet 4. függeléke 2.2.3. pontjában bemutatott töltési követelmények szerint teljesen feltöltöttnek kell lennie.

6.5.5.2. Az aktívszéntartály feltöltése

Az e függelék 5.1. pontjában leírt sorrend szerint öregített aktívszéntartályt a 2 g-os abszorpciós küszöbig kell feltölteni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.4. szakaszában bemutatott eljárás szerint.

6.5.6. Vizsgálat fékpadon

A vizsgálati járművet fel kell tolni a fékpadra és az e függelék 6.5.3. pont a) alpontjában vagy a 6.5.3. pont b) alpontjában bemutatott ciklusokon keresztül kell vezetni. A külső feltöltésű hibrid elektromos járműveket töltéslemerítő üzemállapotban kell működtetni. Ezek után a motort le kell állítani. A művelet során mintát lehet venni a kipufogógáz-kibocsátásból, és az eredmények a kipufogógáz-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás tekintetében történő típusjóváhagyás céljára akkor használhatók, ha ez a művelet megfelel a XXI. melléklet 6. almellékletében vagy 8. almellékletében leírt követelménynek.

6.5.7. Átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálata

A görgős fékpadon végzett vizsgálatot követő 7 percen és a motor leállítását követő 2 percen belül a járművet alá kell vetni az átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálatának a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.5. szakasza szerint. Az átforrósodási veszteségeket e függelék 7.1. pontja szerint kell kiszámítani és az összes releváns vizsgálati jegyzőkönyvben MHS-ként kell feltüntetni.

6.5.8. Kondicionálás

Az átforrósodási párolgási kibocsátások vizsgálata után a járművet legalább 6 órán és legfeljebb 36 órán át kell kondicionálni az átforrósodási vizsgálat befejezése és a napi kibocsátási vizsgálat kezdete között. Ebből az időtartamból legalább az utolsó 6 órán keresztül a járművet 20 °C ± 2 °C hőmérsékleten kell kondicionálni.

6.5.9. Napi vizsgálat

6.5.9.1.

A vizsgálati járművet két környezeti hőmérsékleti ciklusnak kell kitenni, a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklet 2. függelékében a napi kibocsátási vizsgálatra meghatározott profilnak megfelelően, bármikor legfeljebb ± 2 °C eltéréssel. A hőmérsékleti görbétől való átlagos eltérés, amelyet a mért eltérések abszolút értéke alapján számítanak ki, legfeljebb ± 1 °C lehet. A környezeti hőmérsékletet legalább percenként mérni kell és azt szerepeltetni kell valamennyi vonatkozó vizsgálati íven. A hőmérsékleti ciklus az e függelék 6.5.9.6. pontja szerinti Tstart = 0 időpontban kezdődik.

6.5.9.2.

A mérőkamrát közvetlenül a vizsgálat előtt több percen keresztül át kell öblíteni az állandó háttér-koncentráció eléréséig. Ekkor be kell kapcsolni a kamra levegőjének keverésére szolgáló ventilátor(oka)t.

6.5.9.3.

A vizsgálati járművet kikapcsolt erőátviteli rendszerrel, valamint nyitott ablakokkal és csomagtérrel (csomagterekkel) be kell vinni a mérőkamrába. A keverőventilátor(oka)t úgy kell beállítani, hogy legalább 8 km/h sebességű légáram jöjjön létre a vizsgálati jármű tüzelőanyag-tartálya alatt.

6.5.9.4.

A szénhidrogén-elemző készüléket közvetlenül a vizsgálat előtt nullázni kell, és be kell állítani a mérési tartományát.

6.5.9.5.

A mérőkamra ajtóit be kell zárni és légmentesen tömíteni kell.

6.5.9.6.

Az ajtók lezárását és tömítését követő 10 percen belül meg kell mérni a szénhidrogén-koncentrációt, a hőmérsékletet és a légnyomást annak érdekében, hogy a mérőkamra CHCi, szénhidrogén-koncentrációjának, Pi légnyomásának és Ti környezeti kamrahőmérsékletének kezdeti adatait biztosítsák a napi vizsgálathoz. Ekkor kezdődik a Tstart = 0.

6.5.9.7.

A szénhidrogén-elemző készüléket közvetlenül az egyes kibocsátási mintavételi szakaszok befejezése előtt nullázni kell, és be kell állítani a mérési tartományát.

6.5.9.8.

Az első és a második kibocsátási mintavételi időszak befejezésére az e függelék 6.5.9.6. pontjában meghatározott első mintavétel kezdete után 24 órával ±és 6 perccel, illetve megfelelően 48 órával ±és 6 perccel kerül sor. Az eltelt időt szerepeltetni kell valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben.

Minden kibocsátási mintavételi időszak végén meg kell mérni a szénhidrogén-koncentrációt, a hőmérsékletet és a légnyomást, és az e függelék 7.1. pontjában található egyenletet alkalmazva ki kell számolni a napi vizsgálati eredményeket. Az első 24 órából származó eredményt MD1-ként kell szerepeltetni valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben. A második 24 órából származó eredményt MD2-ként kell szerepeltetni valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben.

6.6. Zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek folyamatos vizsgálati eljárása

6.6.1. Amennyiben a tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési nyomásszintje legalább 30 kPa:

6.6.1.1.

A vizsgálatot az e függelék 6.5.1-6.5.3. pontjában leírtak szerint kell végrehajtani.

6.6.1.2. A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése

Az előkondicionáló menetciklust követő egy órán belül a jármű tüzelőanyag-tartályát ki kell üríteni. A művelet elvégzése során nem szabad a normálistól eltérő módon átöblíteni vagy terhelni a járműbe szerelt, párolgási kibocsátást csökkentő berendezéseket. Ehhez általában elegendő a tanksapka eltávolítása, egyéb esetben szét kell kapcsolni az aktívszéntartályt. A tüzelőanyag-tartályt referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni 18 °C ± 2 °C hőmérsékleten a tartály névleges űrtartalmának 15 ± 2 %-áig.

6.6.1.3. Kondicionálás

A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése befejezését követő 5 percen belül a járművet legalább 6-36 órán keresztül kell stabilizálás céljából 20 °C ± 2 °C környezeti hőmérsékleten kondicionálni.

6.6.1.4. A tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentése

A tüzelőanyag-tartály nyomását ezt követően csökkenteni kell, hogy a tüzelőanyag-tartály belső nyomása ne emelkedjen rendellenesen magasra. Ez megtehető a jármű tanksapkájának kinyitásával. A nyomáscsökkentés módszerétől függetlenül a járművet 1 percen belül az eredeti állapotába kell visszaállítani.

6.6.1.5. Az e függelék 5.1. pontjában leírt sorrend szerint öregített aktívszéntartályt a 2 g-os abszorpciós küszöbig kell feltölteni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.6. szakaszában leírt eljárás szerint, majd percenként 25 ± 5 liter áramlási sebességgel át kell öblíteni a kibocsátást vizsgáló laboratórium levegőjével. Az átöblítő levegő mennyisége nem haladhatja meg a 6.6.1.5.1. pontban meghatározott mennyiséget. Ez a töltés és átöblítés vagy a) egy 20 °C, illetve opcionálisan 23 °C hőmérsékletű fedélzeti aktívszéntartállyal, vagy pedig b) az aktívszéntartály szétkapcsolásával végezhető el Mindkét esetben tilos a tüzelőanyag-tartály további nyomáscsökkentése. 6.6.1.5.1. A maximális átöblítési mennyiség meghatározása A maximális átöblítési mennyiséget Volmax a következő egyenlettel kell meghatározni. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a járművet töltésfenntartó üzemállapotban kell működtetni. Erre a meghatározásra sor kerülhet egy külön vizsgálat vagy az előkondicionáló menetciklus során. ahol:

KÉP HIÁNYZIK

VolPcycle

az e függelék 6.5.3. pontjában leírt hidegindítási előkondicionálási menetciklus során megfelelő eszközzel (pl. az aktívszéntartály kivezető nyílásához csatlakoztatott áramlásmérővel vagy ezzel egyenértékű eszközzel) mért és a legközelebbi 0,1 literre kerekített összesített átöblítési mennyiség (l);

Voltank

a gyártó által megadott névleges tüzelőanyag-tartály kapacitás (l);

FCPcycle

a tüzelőanyag-fogyasztás az e függelék 6.5.3. pontjában leírt egyedi átöblítési ciklus során, amely mérhető meleg- vagy hidegindítási feltételek mellet is, (l/100 km). Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a tüzelőanyag-fogyasztást a XXI. melléklet 8. almelléklet 4.2.1. pontja szerint kell kiszámítani;

DistPcycle

az e függelék 6.5.3. pontjában leírt egyedi átöblítési ciklus legközelebbi 0,1 km-étől való elméleti távolság (km).

6.6.1.6. Aktívszén-tartály nyomáscsökkenési kiáramlási veszteség töltésének előkészítése

Az aktívszéntartály töltésének és átöblítésének befejezése után a vizsgálati járművet be kell vinni egy mérőkamrába, ami lehet a párolgási veszteség meghatározására szolgáló légmentes kamra vagy egy megfelelő klimatikus kamra. Igazolni kell, hogy a rendszer szivárgásmentes és a nyomás alá helyezést a szokásos módon kell végrehajtani a vizsgálat során vagy egy külön vizsgálat keretében (pl. a járművön elhelyezett nyomásérzékelő útján). A vizsgálati járművet ezt követően a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklet 2. függelékében a napi kibocsátási vizsgálatra meghatározott környezeti hőmérsékleti profil első 11 órájának kell kitenni, bármikor legfeljebb ± 2 °C eltéréssel. A hőmérsékleti görbétől való átlagos eltérés, amelyet a mért eltérések abszolút értéke alapján számítanak ki, legfeljebb ± 1 °C lehet. A környezeti hőmérsékletet legalább 10 percenként mérni kell és azt szerepeltetni kell valamennyi vonatkozó vizsgálati íven.

6.6.1.7. 6.6.1.7.1. Tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentése tankolás előtt A gyártó biztosítja, hogy a tankolási műveletet ne lehessen megkezdeni a zárt tüzelőanyag-tartály rendszer olyan nyomásra történő teljes nyomáscsökkentése előtt, amely a szokásos járműüzemeltetés és -használat környezeti nyomását kevesebb mint 2,5 kPa-lal haladja meg. A jóváhagyó hatóság kérésére a gyártó köteles részletes tájékoztatással szolgálni vagy bemutatni a működés bizonyítékát (pl. a járművön található nyomásérzékelő útján). Bármely egyéb műszaki megoldás megengedett, amennyiben biztosított a biztonságos tankolási művelet, és nem kerül túlzottan nagy mennyiségű kibocsátás a légkörbe, mielőtt a tankoló berendezést csatlakoztatnák a járműhöz.

6.6.1.7.2.

15 perccel azután, hogy a környezeti hőmérsékletet elérte a 35 °C fokot, a tartály nyomáscsökkentő szelepének ki kell nyílnia az aktívszéntartály töltéséhez. A töltési eljárás végrehajtható egy mérőkamrán belül vagy azon kívül is. Az e pont szerint feltöltött aktívszéntartályt szét kell kapcsolni és a kondicionálási területen kell tartani. A járműre egy álaktívszéntartályt kell felszerelni az e függelék 6.6.1.9-6.6.1.12. pontjában leírt eljárásokat végrehajtása során.

6.6.1.8.

6.6.1.8.1.

A jármű aktívszéntartályából származó bármely nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlatot egy, közvetlenül a jármű gőztároló egységének kivezető nyílásához csatlakoztatott kiegészítő aktívszéntartály használatával kell megmérni. Ennek súlyát le kell mérni az e függelék 6.6.1.7. pontjában leírt eljárás előtt és után.

6.6.1.8.2.

Alternatív megoldásként SHED használatával is megmérhető a nyomáscsökkenés során a jármű aktívszéntartályából származó nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlat.

15 percen belül azt követően, hogy a környezeti hőmérsékletet az e függelék 6.6.1.6. pontjában írtaknak megfelelően elérte a 35 °C fokot, a kamrát légmentesen le kell zárni és el kell kezdeni a mérési eljárást.

A szénhidrogén elemzőkészüléket le kell nullázni és kalibrálni kell, majd meg kell meg kell mérni a szénhidrogén-koncentrációt, a hőmérsékletet és a légnyomást, ami a CHCi, Pi és Ti első leolvasási értékeket szolgáltatja a zárt tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlatának meghatározásához.

A mérési eljárás során a mérőkamra T környezeti hőmérséklete nem lehet kevesebb mint 25 °C.

Az e függelék 6.6.1.7.2. pontjában leírt eljárás vége után 60 ± 5 másodperccel meg kell mérni a kamrában a szénhidrogén-koncentrációt. A hőmérsékletet és a légköri nyomást ugyancsak meg kell mérni. Ez a zárt tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlatának végső CHCf, Pf és Tf mért értékei.

A zárt tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlatának eredményét e függelék 7.1. pontja szerint kell kiszámítani és valamennyi vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

6.6.1.8.3.

± 0,5 gramm tűrésen belül nem lehet változás a kiegészítő aktívszéntartály súlyában vagy a SHED mérés eredményében.

6.6.1.9. Kondicionálás

A kiáramlási veszteség töltésének befejezését követően a járművet legalább 6 és legfeljebb 36 órán keresztül 23 ± 2 °C hőmérsékleten kell kondicionálni a jármű hőmérsékletének stabilizálása érdekében.

6.6.1.9.1. Az újratölthető energiatároló rendszer feltöltése

Az e függelék 6.6.1.9. pontjában leírt kondicionálás során a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében az újratölthető energiatároló rendszernek a XXI. melléklet 8. almelléklet 4. függeléke 2.2.3. pontjában bemutatott töltési követelmények szerint teljesen feltöltöttnek kell lennie.

6.6.1.10. A tüzelőanyag leeresztése és feltöltése

A jármű tüzelőanyag-tartályát le kell ereszteni és referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni 18 °C ± 2 °C hőmérsékleten a tartály névleges űrtartalmának 40 ± 2 %-áig.

6.6.1.11. Kondicionálás

Ezt követően a járművet legalább 6 órán, de legfeljebb 36 órán keresztül kell a 20 °C ± 2 °C hőmérsékletű kondicionálási területen kondicionálni a tüzelőanyag hőmérsékletének stabilizálása érdekében.

6.6.1.12. A tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentése

A tüzelőanyag-tartály nyomását ezt követően csökkenteni kell, hogy a tüzelőanyag-tartály belső nyomása ne emelkedjen rendellenesen magasra. Ez megtehető a jármű tanksapkájának kinyitásával. A nyomáscsökkentés módszerétől függetlenül a járművet 1 percen belül az eredeti állapotába kell visszaállítani. E lépést követően a gőztároló egységet ismét csatlakoztatni kell.

6.6.1.13.

Az e függelék 6.5.6-6.5.9.8. pontjaiban írt eljárásokat kell követni.

6.6.2. A vizsgálatot az e függelék 6.6.1.1-6.6.1.13. pontjában leírtak szerint kell végrehajtani. Ebben az esetben azonban az e függelék 6.5.9.1. pontjában említett környezeti hőmérséklet helyébe az e függelék VI.1. táblázatában a napi kibocsátási vizsgálatra meghatározott profil lép. VI.1. táblázat Zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek alternatív menetének környezeti hőmérsékleti profilja Idő (óra) Hőmérséklet (°C) 0/24 20,0 1. 20,4 2. 20,8 3. 21,7 4. 23,9 5. 26,1 6. 28,5 7. 31,4 8. 33,8 9. 35,6 10. 37,1 11. 38,0 12. 37,7 13. 36,4 14. 34,2 15. 31,9 16. 29,9 17. 28,2 18. 26,2 19. 24,7 20. 23,5 21. 22,3 22. 21,0 23. 20,2

6.7. Zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek önálló vizsgálati eljárása

6.7.1 Nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség töltési tömeg mérése

6.7.1.1.

Az e függelék 6.6.1.1-6.6.1.7.2. pontjában leírt eljárásokat végre kell hajtani. A nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség töltési tömeg a jármű aktívszén-tartálya e függelék 6.6.1.6. pontjának alkalmazása előtti és az e függelék 6.6.1.7.2. pontjának alkalmazása utáni súlya közötti különbség.

6.7.1.2.

A jármű aktívszéntartályából származó nyomáscsökkentési kiáramlási veszteség áramlatot e függelék 6.6.1.8.1. pontja és 6.6.1.8.2. pontja szerint kell mérni és annak meg kell felelnie az e függelék 6.6.1.8.3. pontjában foglalt előírásoknak.

6.7.2. Az átforrósodáskor keletkező és a napi szellőzési kibocsátás vizsgálata

6.7.2.1. Amennyiben a tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési nyomásszintje legalább 30 kPa:

6.7.2.1.1.

A vizsgálatot az e függelék 6.5.1-6.5.3. pontjában és 6.6.1.9-6.6.1.9.1. pontjában leírtak szerint kell végrehajtani.

6.7.2.1.2.

Az e függelék 5.1. pontjában leírt sorrend szerint kell öregíteni az aktívszéntartályt, és az e függelék 6.6.1.5. pontja szerint kell feltölteni ás átöblíteni.

6.7.2.1.3.

Az öregített aktívszéntartályt a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.6. szakaszában bemutatott eljárás szerint kell feltölteni, a töltési tömeg kivételével. A teljes töltési tömeget e függelék 6.7.1.1. pontja szerint kell meghatározni. A gyártó kérésére bután helyett alternatív megoldásként használható a referencia tüzelőanyag. Az aktívszéntartályt szét kell kapcsolni.

6.7.2.1.4.

Az e függelék 6.6.1.10-6.6.1.13. pontjában leírt eljárásokat végre kell hajtani.

6.7.2.2. Amennyiben a tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési nyomása 30kPa-nál alacsonyabb:

A vizsgálatot az e függelék 6.7.2.1.1-6.7.2.1.4. pontjában leírtak szerint kell végrehajtani. Ebben az esetben azonban az e függelék 6.5.9.1. pontjában említett környezeti hőmérsékletet az e függelék VI.1. táblázatában a napi kibocsátási vizsgálatra meghatározott profilnak megfelelően kell módosítani.

7. Párolgási kibocsátási vizsgálat eredményeinek kiszámítása

7.1. Az e mellékletben leírt párolgási kibocsátási vizsgálatok lehetővé teszik a kiáramlási veszteség áramlatból, a napi vizsgálatból és az átforrósodási vizsgálatból származó szénhidrogén-kibocsátás kiszámítását. Az egyes vizsgálatok során bekövetkező párolgási veszteségeket a mérőkamrában mért kezdeti és végső szénhidrogénkoncentráció-, hőmérséklet- és nyomásértékek, valamint a mérőkamra nettó térfogata alapján kell kiszámítani. Az alábbi képletet kell használni: ahol:

KÉP HIÁNYZIK

MHC

a szénhidrogének tömege (gramm);

MHC,out

a mérőkamrából kilépő szénhidrogén tömege állandó térfogatú mérőkamrával végzett napi kibocsátási vizsgálat esetében (gramm);

MHC,in

a mérőkamrába belépő szénhidrogén tömege állandó térfogatú mérőkamrával végzett napi kibocsátási vizsgálat esetében (gramm);

CHC

a mérőkamrában mért szénhidrogén-koncentráció, ppm [térfogat], C1 egyenérték;

V

a mérőkamra nettó térfogata a nyitott ablakú és csomagterű jármű térfogatával korrigálva, m3. Ha a jármű térfogata nem ismert, akkor 1,42 m3 térfogatértéket kell levonni;

T

a környezeti levegő hőmérséklete a mérőkamrában, K;

P

a légnyomás, kPa;

H/C a hidrogén-szén aránya ahol:

H/C

értékét 2,33-nak kell venni a kiáramlási veszteség áramlat SHED-mérése és a napi vizsgálati veszteség tekintetében;

H/C

2,20 az átforrósodási veszteségek esetében;

k

egyenlő 1,2 × 10- 4 × (12 + H/C), (g × K/(m3 × kPa))-ban;

i

a mért kiindulási érték;

f

a mért végérték;

7.2.

Az (MHS + MD1 + MD2 + (2 × PF)) eredményének a 6.1. pontban meghatározott határérték alatt kell maradnia.

8. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jelentés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a kondicionálási időszakok ismertetése, megadva hosszukat és az elért átlaghőmérsékleteket;

b) a használt öregített tartály leírása és a részletes öregítési jegyzőkönyv hivatkozási adatai;

c) az átforrósodási vizsgálatkor alkalmazott átlaghőmérséklet;

d) az átforrósodási vizsgálat során mért érték, HSL;

e) az első napi kibocsátási érték, DL1st day;

f) a második napi kibocsátási érték, DL2nd day;

g) az e függelék 7. pontja szerint kiszámított végleges párolgási kibocsátási vizsgálati eredmények;

h) a rendszer megadott tüzelőanyag-tartály nyomáscsökkentési nyomása (zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek esetében);

i) kiáramlási veszteség töltésének értéke (az e függelék 6.7. pontjában leírt önálló vizsgálat alkalmazása esetén)."

V. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/1151 rendelet IX. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az A. szakaszban a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3. A tüzelőanyag-cellás járművekhez használt hidrogén műszaki adatai

Típus: Hidrogén tüzelőanyag-cellás járművekhez

Jellemzők

Mértékegység

Határértékek

Vizsgálati módszer

alsó

felső

Hidrogén tüzelőanyag-index ()

mol%

99,97

Nem hidrogén gázok összesen

μmol/mol

300

Egyedi szennyezőanyagok maximális koncentrációja

Víz (H2O)

μmol/mol

5

()

Összes szénhidrogén () (metán alapon)

μmol/mol

2

()

Oxigén (O2)

μmol/mol

5

()

Hélium (He)

μmol/mol

300

()

Összesen nitrogén (N2) és argon (Ar) ()

μmol/mol

100

()

Szén-dioxid (CO2)

μmol/mol

2

()

Szén-monoxid (CO)

μmol/mol

0,2

()

Kénvegyületek összesen () (H2S alapon)

μmol/mol

0,004

()

Formaldehid (HCHO)

μmol/mol

0,01

()

Hangyasav (HCOOH)

μmol/mol

0,2

()

Ammónia (NH3)

μmol/mol

0,1

()

Összes halogénezett vegyület ()

(Halogénion alapon)

μmol/mol

0,05

()

(1) A hidrogén tüzelőanyag-indexét úgy kell meghatározni, hogy a táblázatban felsorolt, »hidrogéntől különböző gázok« mólszázalékban megadott összmennyiségét kivonjuk 100 mólszázalékból.

(2) Az összes szénhidrogén tartalmazza az oxigénezett szerves vegyületeket. Az összes szénhidrogént szénalapon kell mérni (μmolC/mol). Az összes szénhidrogén csak a metán jelenléte miatt haladhatja meg a 2 μmol/mol mértéket, mely esetben a metán, nitrogén és argon mennyiségének összege nem haladhatja meg a 100 μmol/mol mértéket.

(3) Az összes kénvegyületnek tartalmaznia kell legalább az alábbiakat: H2S, COS, CS2 és merkaptánok, amelyek szokásosan előfordulnak a földgázban.

(4) Az összes halogénezett vegyület tartalmazza például a hidrogén-bromidot (HBr), hidrogén-kloridot (HCl), klórt (Cl2) és szerves halogenideket (R-X).

(5) A vizsgálati módszert dokumentálni kell."

Az olyan additív összetevők, mint az összes szénhidrogén és az összes kénvegyületek esetében az összetevők összege nem érheti el az elfogadható határértéket.

VI. MELLÉKLET

"XI. MELLÉKLET

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZER (OBD) GÉPJÁRMŰVEKHEZ

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet a gépjárművekből származó kibocsátások csökkentésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozó működési szempontokat írja le.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK

2.1. Az e mellékletben megállapított kivételekkel a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 2. és 3. szakaszában megállapított fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó fogalommeghatározásokat, követelményeket és vizsgálatokat kell alkalmazni e melléklet alkalmazásában.

2.1.1.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 2. szakaszában a bevezető szöveget a következőképpen kell érteni:

"Kizárólag e melléklet alkalmazásában:"

2.1.2.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 2.10. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"Egy "menetciklus" olyan folyamat, amely a gyújtás ráadásából, egy menetüzemmódból - amelynek során észlelhető az esetleges működési hiba (ha van ilyen) - és a gyújtás levételéből áll"

2.1.3.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 3.2.2. szakaszában meghatározott követelmények mellett a funkciócsökkenések vagy működési hibák felismerése a menetcikluson kívül (pl. a motor leállítását követően) is történhet.

2.1.4.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 3.3.3.1. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"3.3.3.1. A katalizátor hatékonyságának csökkenése a metántól különböző szénhidrogének és az NOx kibocsátása tekintetében. A gyártó dönthet úgy, hogy csak az első katalizátort vagy az első és az utána következő katalizátor(ok) együttesét ellenőrzi. Minden ellenőrzött katalizátort vagy katalizátorkombinációt hibás működésűnek kell tekinteni, ha a kibocsátások meghaladják ez e melléklet 3.3.2. pontjában a metántól különböző szénhidrogénekre vagy az NOx-re vonatkozóan megadott küszöbértékeket."

2.1.5.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.3.1. szakaszában a "küszöbértékekre" való hivatkozás az e melléklet 2.3. pontjában megadott küszöbértékekre való hivatkozásként értendő.

2.1.6.

Fenntartva.

2.1.7.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.4.9. és 3.3.4.10. szakaszát nem kell alkalmazni.

2.1.8. Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 3.3.5-3.3.5.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"3.3.5. A gyártó bizonyíthatja a típusjóváhagyó hatóság számára, hogy bizonyos alkatrészeket vagy rendszereket nem szükséges ellenőrizni, ha teljes meghibásodásuk vagy eltávolításuk esetén a kibocsátás nem lépi túl a fedélzeti diagnosztikai rendszer e melléklet 3.3.2. szakaszában megállapított vonatkozó küszöbértékeit.

3.3.5.1.

A következő berendezéseket ellenőrizni kell a teljes meghibásodás vagy az eltávolítás szempontjából (amennyiben ez utóbbi az ezen előírás 5.3.1.4. szakaszában megállapított határértékeket meghaladó kibocsátást eredményezne): a)

a kompressziós gyújtású motorokba önálló egységként beszerelt vagy kombinált kibocsátásszabályozó berendezés részeként beépített részecskeszűrő; b)

a kompressziós gyújtású motorokba önálló egységként beszerelt vagy kombinált kibocsátásszabályozó berendezés részeként beépített NOx-utókezelő rendszer; c)

a kompressziós gyújtású motorokba önálló egységként beszerelt vagy kombinált kibocsátásszabályozó berendezés részeként beépített dízel üzemű motorhoz való oxidációs katalizátor.

3.3.5.2.

Az e melléklet 3.3.5.1. szakaszában említett berendezéseket minden olyan meghibásodás szempontjából is ellenőrizni kell, amely a fedélzeti diagnosztikai rendszer vonatkozó küszöbértékeit meghaladó kibocsátást eredményez."

2.1.9.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 3.8.1. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"Az OBD-rendszer törölheti a hibakódot, a megtett távolságot és az állókép-adatokat, ha legalább 40 motorbemelegítési cikluson vagy legalább 40 olyan menetcikluson keresztül nem észleli újból ugyanazt a hibát, amelyben a jármű a 11. melléklet 1. függelékének 7.5.1. szakasza a)-c) pontjában meghatározott feltételek szerint működik."

2.1.10.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 3.9.3.1. szakaszában az "ISO DIS 15031-5"-re történő hivatkozást a következőképpen kell érteni:

"... az ezen előírás 11. melléklete 1. függelék 6.5.3.2. pontja a) alpontjában említett szabvány."

2.1.11.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírás 11. mellékletének 3. szakaszában meghatározott követelmények mellett a következőket kell alkalmazni:

"További rendelkezések a motorleállítási stratégiákat alkalmazó járművekre

Menetciklus

A motor vezérlőrendszere által vezérelt, a motor lefulladását követő automatikus újraindításokat új menetciklusnak vagy a megkezdett menetciklus folytatásának is lehet tekinteni."

2.2.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.1. és 3.3.1. szakaszában említett "V. típusú tartóssági vizsgálati távolságra" és "V. típusú tartóssági vizsgálatra" való hivatkozás az e rendelet VII. mellékletében foglalt követelményekre való hivatkozásként értendő.

2.3. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.2. szakaszában megadott "fedélzeti diagnosztikai küszöbértékek" az alábbi 2.3.1. és 2.3.2. pontban foglalt követelményekre való hivatkozásként értendők: 2.3.1. A 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megállapított Euro 6 kibocsátási határértékek alapján az említett rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott időpontokat követő 3 év elteltével jóváhagyott típusú járművekre vonatkozó fedélzeti diagnosztikai küszöbértékeket a következő táblázat tartalmazza: Végleges Euro 6 fedélzeti diagnosztikai küszöbértékek Referenciatömeg (RM) (kg) A szén-monoxid tömege A metántól különböző szénhidrogének tömege A nitrogén-oxidok tömege A részecskék tömege (1) Részecskeszám (2) Kategória Osztály (CO) (mg/km) (NMHC) (mg/km) (NOx) (mg/km) (PM) (mg/km) (PN) (db/km) PI CI PI CI PI CI CI PI CI PI M - Mind 1 900 1 750 170 290 90 140 12 12 N1 I RM ≤ 1 305 1 900 1 750 170 290 90 140 12 12 II. 1 305 < RM ≤ 1 760 3 400 2 200 225 320 110 180 12 12 III 1 760 < RM 4 300 2 500 270 350 120 220 12 12 N2 - Mind 4 300 2 500 270 350 120 220 12 12 (1) A szikragyújtású motorokra vonatkozó részecsketömeg- és részecskeszám-határértékek csak a közvetlen befecskendezésű motorokra vonatkoznak. (2) A részecskeszámra vonatkozó határértékek bevezetése későbbi időpontban is lehetséges. Jelmagyarázat: PI = szikragyújtás, CI = kompressziós gyújtás. 2.3.2. A 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdésében az új típusok jóváhagyására, illetve új járművekre megállapított időpontokat követő három évig a gyártó döntésétől függően a következő fedélzeti diagnosztikai küszöbértékeket kell alkalmazni a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megállapított Euro 6 kibocsátási határértékek alapján jóváhagyott típusú járművekre: Előzetes Euro 6 fedélzeti diagnosztikai küszöbértékek Referenciatömeg (RM) (kg) A szén-monoxid tömege A metántól különböző szénhidrogének tömege A nitrogén-oxidok tömege A részecskék tömege (1) Kategória Osztály (CO) (mg/km) (NMHC) (mg/km) (NOx) (mg/km) (PM) (mg/km) PI CI PI CI PI CI CI PI M - Mind 1 900 1 750 170 290 150 180 25 25 N1 I RM ≤ 1 305 1 900 1 750 170 290 150 180 25 25 II. 1 305 < RM ≤ 1 760 3 400 2 200 225 320 190 220 25 25 III 1 760 < RM 4 300 2 500 270 350 210 280 30 30 N2 - Mind 4 300 2 500 270 350 210 280 30 30 (1) A szikragyújtású motorokra vonatkozó részecsketömeg-határértékek csak a közvetlen befecskendezésű motorokra vonatkoznak. Jelmagyarázat: PI = szikragyújtás, CI = kompressziós gyújtás

2.4.

2.5.

Fenntartva.

2.6.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.3.2. szakaszában említett "I. típusú vizsgálat" ugyanolyan típusú vizsgálatként értendő, mint a motor gyújtáskihagyásának előidézését követően a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függeléke 6.3.1.2. szakaszának megfelelően alkalmazott legalább két egymás utáni 1. típusú ciklus.

2.7.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.3.7. szakaszában a "3.3.2. szakasz által a részecskékre vonatkozóan megadott küszöbértékekre" való hivatkozás az e melléklet 2.3. pontjában a részecskékre megadott küszöbértékekre való hivatkozásként értendő.

2.8.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 3.3.3.4. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"3.3.3.4. Ha a kiválasztott tüzelőanyaghoz engedélyezve vannak, a kibocsátásszabályozó rendszer egyéb alkatrészeit vagy rendszereit, illetve az erőátvitel kibocsátással összefüggő, számítógéphez csatlakoztatott alkatrészeit vagy rendszereit is ellenőrizni kell, amelyek meghibásodása következtében a szennyezőanyag-kibocsátás túllépheti az e melléklet 3.3.2. szakaszában megállapított OBD-küszöbértékeket."

2.9.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. mellékletének 3.3.4.4. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"3.3.4.4. A kibocsátásszabályozó rendszer egyéb alkatrészeit vagy rendszereit, illetve az erőátvitel kibocsátással összefüggő, számítógéphez csatlakoztatott alkatrészeit vagy rendszereit is ellenőrizni kell, amelyek meghibásodása következtében a kipufogógáz-kibocsátás túllépheti a fedélzeti diagnosztikai rendszer e melléklet 3.3.2. szakaszában megállapított vonatkozón küszöbértékeit. Ilyen rendszerek vagy alkatrészek például a levegő tömegárama, a levegő térfogatárama (és hőmérséklete), a feltöltési nyomás és a kipufogó-gyűjtőcsőnél érvényes bejövő nyomás ellenőrzésére és szabályozására szolgáló rendszerek és alkatrészek (továbbá a megfelelő érzékelőkre, amelyek lehetővé teszik e funkciók elvégzését)."

3. A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAIRA VONATKOZÓ KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

3.1.

A 6. cikk (2) bekezdésében a fedélzeti diagnosztikai rendszerek hiányosságaira vonatkozóan megállapított közigazgatási rendelkezések megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 4. szakaszában megállapított rendelkezésekkel, az alábbi kivételekkel.

3.2.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 4.2.2. szakaszában az "OBD-küszöbértékekre" való hivatkozás az e melléklet 2.3. pontjában megadott fedélzeti diagnosztikai küszöbértékekre való hivatkozásként értendő.

3.3.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 4.6. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"A jóváhagyó hatóságnak a 6. cikk (2) bekezdése szerint értesítést kell küldenie a hiányossági kérelmet elfogadó döntéséről."

4. HOZZÁFÉRÉS A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI ADATOKHOZ

4.1.

A fedélzeti diagnosztikai információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelményeket a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 5. szakasza állapítja meg. Az e követelmények alóli kivételeket az alábbi pontok írják le.

4.2.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 2. mellékletének 1. függelékére való hivatkozások az e rendelet I. mellékletének 5. függelékére való hivatkozásokként értendők.

4.3.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 1. mellékletének 3.2.12.2.7.6. szakaszára való hivatkozások az e rendelet I. melléklete 3. függelékének 3.2.12.2.7.6. pontjára való hivatkozásokként értendők.

4.4.

A szerződő felekre való hivatkozások a tagállamokra való hivatkozásokként értendők.

4.5.

A "83. sz. ENSZ EGB-előírás alapján megadott jóváhagyásokra" való hivatkozások az e rendelet és a 715/2007/EK rendelet alapján megadott típusjóváhagyásokra való hivatkozásokként értendők.

4.6.

Az ENSZ EGB-típusjóváhagyás EK-típusjóváhagyásként értendő.

1. függelék

A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSI SZEMPONTJAI

1. BEVEZETÉS

1.1.

E függelék az e melléklet 2. pontja szerinti vizsgálati eljárást írja le.

2. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

2.1.

A műszaki követelmények és specifikációk megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 1. függelékében megállapítottakkal, az alábbi pontokban meghatározott kivételekkel és kiegészítő követelményekkel.

2.2.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 1. függelékében a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.2. szakaszában megállapított OBD-küszöbértékekre való hivatkozások az e melléklet 2.3. pontjában megadott fedélzeti diagnosztikai küszöbértékekre való hivatkozásokként értendők.

2.3.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 2.1.3. szakaszában említett I. típusú vizsgálati ciklusra való hivatkozás a 692/2008/EK rendelete vagy e rendelet XXI. melléklete szerinti 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásnak értendő, amelyet a gyártó döntése alapján minden egyes működési hiba vonatkozásában demonstrálni kell.

2.4.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 3.2. szakaszában megadott referencia-tüzelőanyagok az e rendelet IX. mellékletében foglalt megfelelő referenciatüzelőanyag-specifikációkra való hivatkozásként értendők.

2.5.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. melléklete 1. függelékének 6.4.1.1. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"6.4.1.1. A járműnek az e függelék 6.2. szakasza szerinti előkondicionálása után a vizsgálati járművel el kell végezni az I. típusú vizsgálatot (1. rész és 2. rész).

A hibajelzőnek legkésőbb a vizsgálat vége előtt be kell kapcsolnia, ha az e melléklet 6.4.1.2-6.4.1.5. szakaszában leírt feltételek bármelyike előfordul. A hibajelző már az előkondicionálás előtt is bekapcsolódhat. A műszaki szolgálat ezeket a feltételeket e függelék 6.4.1.6. szakasza szerint helyettesítheti más feltételekkel. A típusjóváhagyási vizsgálat céljából szimulált hibák teljes száma azonban nem haladhatja meg a négyet (4).

Kétfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű jármű esetében mindkét tüzelőanyag-típust használni kell a legfeljebb négy (4) szimulált meghibásodás során, a típusjóváhagyó hatóság döntése szerint."

2.6.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 6.5.1.4. szakaszában a "11. mellékletre" való hivatkozás az e rendelet XI. mellékletére való hivatkozásként értendő.

2.7.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírás 11. melléklete 1. függeléke 1. pontjának második bekezdésében meghatározott követelmények mellett a következőket kell alkalmazni:

"Elektromos hibák (rövidzárlat/nyitott áramkör) esetén a kibocsátások több mint húsz százalékkal meghaladhatják a 3.3.2. szakaszban megállapított határértékeket."

2.8. Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. melléklete 1. függelékének 6.5.3. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"6.5.3. A szennyezőanyag-kibocsátást ellenőrző diagnosztikai rendszernek lehetővé kell tennie az adatokhoz való szabványos és korlátlan hozzáférést, és meg kell felelnie az alábbi ISO-szabványoknak és/vagy SAE-előírásoknak. Későbbi verziók akkor használhatók, ha az alábbi szabványok bármelyikét az illetékes szabványügyi szervezet visszavonta és mással helyettesítette.

6.5.3.1.

A fedélzeti-külső kommunikációs kapcsolatra a következő szabvány alkalmazandó: a)

ISO 15765-4:2011: "Közúti járművek - A vezérlőegység hálózatának (CAN) diagnosztikája - 4. rész: A kibocsátással kapcsolatos rendszerekre vonatkozó követelmények", 2016. április;

6.5.3.2.

A fedélzeti diagnosztikai rendszer számára lényeges információk továbbításához használt szabványok: a)

ISO 15031-5 "Közúti járművek - Kommunikáció a jármű és a külső vizsgálóberendezés között az emisszióval kapcsolatos diagnosztika céljára - 5. rész: A kibocsátással kapcsolatos diagnosztikai szolgáltatások", 2015. augusztus, vagy SAE J1979, 2017. február; b)

ISO 15031-4 "Közúti járművek - Kommunikáció a jármű és a külső vizsgálóberendezés között az emisszióval kapcsolatos diagnosztika céljára - 4. rész: Külső vizsgálóberendezések", 2014. február, vagy SAE J1978, 2002. április 30.; c)

ISO 15031-3 "Közúti járművek - Kommunikáció a jármű és a külső vizsgálóberendezés között az emisszióval kapcsolatos diagnosztika céljára - 3. rész: Diagnosztikai csatlakozó és a csatlakozó elektromos áramkörök műszaki adatai és használata", 2016. április, vagy SAE J1962, 2012. július 26.; d)

ISO 15031-6 "Közúti járművek - Kommunikáció a jármű és a külső vizsgálóberendezés között az emisszióval kapcsolatos diagnosztika céljára - 6. rész: Diagnosztikai hibakódok meghatározása", 2015. augusztus, vagy SAE J2012, 2013. március 7.; e)

ISO 27145: "Közúti járművek - A világszinten harmonizált fedélzeti diagnosztika (WWH-OBD) kommunikációs követelményeinek megvalósítása", 2012. augusztus 15., azzal a megszorítással, hogy csak a 6.5.3.1. pont a) alpontjában említett lehetőséget lehet adatkapcsolatra használni; f)

ISO 14229:2013: "Közúti járművek - Egységes diagnosztika (UDS)", azzal a megszorítással, hogy csak a 6.5.3.1. pont a) alpontjában említett lehetőséget lehet adatkapcsolatra használni.

Az a) lehetőség helyett 2019. január 1-jétől az e) és f) pontban említett szabványokat is lehet használni.

6.5.3.3.

Az OBD-rendszerekkel való kommunikációhoz szükséges vizsgálóberendezéseknek és diagnosztikai eszközöknek meg kell felelniük az e függelék 6.5.3.2. szakaszának b) pontjában említett szabványokban előírt funkcionális előírásoknak, vagy túl is léphetik azokat.

6.5.3.4.

Az alapvető diagnosztikai adatokat (lásd a 6.5.1. szakaszt) és a kétirányú vezérlési adatokat az e függelék 6.5.3.2. szakaszának a) pontjában említett szabványokban leírt formátumban és mértékegységben kell biztosítani, és az e függelék 6.5.3.2. szakaszának b) pontjában említett szabványok követelményeinek megfelelő diagnosztikai eszköz használatával kell hozzáférhetővé tenni.

A jármű gyártójának a nemzeti szabványügyi hivatal rendelkezésére kell bocsátania azokat a kibocsátással kapcsolatos diagnosztikai adatokat (pl. paraméterazonosítók, OBD-ellenőrzési azonosítók, vizsgálatazonosítók), amelyek nem szerepelnek az ezen előírás 6.5.3.2. szakaszának a) pontjában említett szabványokban, de ezen előíráshoz kapcsolódnak.

6.5.3.5.

A gyártónak a hibát a rögzítéskor az e melléklet 6.5.3.2. pontjának d) alpontjában említett, a kibocsátással kapcsolatos rendszer-diagnosztikai kódokra vonatkozó szabványok valamelyikében megadott megfelelő ISO/SAE-hibakóddal kell azonosítania. Ha az ilyen azonosítás nem lehetséges, a gyártó ugyanazon szabványnak megfelelően gyártóspecifikus diagnosztikai hibakódokat is használat. A hibakódoknak teljes mértékben hozzáférhetőknek kell lenniük az e melléklet 6.5.3.3. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő szabványos diagnosztikai eszközökkel.

A jármű gyártójának a nemzeti szabványügyi hivatal rendelkezésére kell bocsátania azokat a kibocsátással kapcsolatos diagnosztikai adatokat (pl. paraméterazonosítók, OBD-ellenőrzési azonosítók, vizsgálatazonosítók), amelyek nem szerepelnek az e függelék 6.5.3.2. pontjának a) alpontjában említett szabványokban, de ezen előíráshoz kapcsolódnak.

6.5.3.6.

A jármű és a külső diagnosztikai mérőműszer közötti interfésznek szabványosnak kell lennie, és meg kell felelnie az e függelék 6.5.3.2. pontjának c) alpontjában említett szabványokban meghatározott valamennyi követelménynek. A beszerelés helyét a jóváhagyó hatósággal jóvá kell hagyatni, és azt úgy kell megválasztani, hogy a szerelők könnyen hozzáférjenek, de védve legyen a jogosulatlan személyek általi illetéktelen beavatkozással szemben.

6.5.3.7.

A gyártó köteles továbbá, indokolt esetben fizetés ellenében, hozzáférhetővé tenni a gépjárművek javításához vagy karbantartásához szükséges műszaki információkat, kivéve, ha azok a szellemitulajdon-jog hatálya alá tartoznak, vagy megfelelő formában azonosított, titkos, alapvető fontosságú know-how-t képeznek; ebben az esetben sem szabad azonban a szükséges műszaki információt indokolatlanul visszatartani.

Az ilyen információkhoz bárki jogosult hozzáférni, aki üzletszerűen karbantartással vagy javítással, autómentéssel vagy járművizsgálattal, illetve csere- vagy utólag beszerelhető alkatrészek, diagnosztikai eszközök vagy vizsgálóberendezések gyártásával vagy értékesítésével foglalkozik."

2.9.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírás 11. melléklete 1. függeléke 6.1. szakaszában meghatározott követelmények mellett a következőket kell alkalmazni:

"Az I. típusú vizsgálat elvégzése nem szükséges az elektromos hibák (rövidzárlat/nyitott áramkör) demonstrálására. A gyártó úgy is demonstrálhatja ezeket a hibaállapotokat, hogy olyan vezetési körülményeket biztosít, amikor az érintett alkatrész használatban van, és az ellenőrzési feltételek teljesülnek. Ezeket a körülményeket és feltételeket a típusjóváhagyási dokumentációban le kell írni."

2.10.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. melléklete 1. függelékének 6.2.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"A gyártó kérésére alternatív és/vagy kiegészítő előkondicionáló eljárásokat is alkalmazhatnak."

2.11.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírás 11. melléklete 1. függeléke 6.2. szakaszában meghatározott követelmények mellett a következőket kell alkalmazni:

"A kiegészítő előkondicionáló ciklusokat, illetve az alternatív előkondicionáló eljárásokat le kell írni a típusjóváhagyási dokumentációban."

2.12.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. melléklete 1. függelékének 6.3.1.5. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"a párolgási kibocsátás átöblítését vezérlő elektronikus egység elektromos kapcsolatának megszakítása (ha fel van szerelve, és ha engedélyezve van a kiválasztott tüzelőanyag-típushoz)."

2.13.

Fenntartva.

2.14.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. melléklete 1. függelékének 6.4.2.1. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"A járműnek az e függelék 6.2. szakasza szerinti előkondicionálása után a vizsgálati járművel el kell végezni az I. típusú vizsgálatot (1. rész és 2. rész).

A hibajelzőnek a vizsgálat vége előtt be kell kapcsolnia, ha a 6.4.2.2-6.4.2.5. szakaszban leírt feltételek bármelyike előfordul. A hibajelző már az előkondicionálás előtt is bekapcsolódhat. A műszaki szolgálat ezeket a feltételeket az e függelék 6.4.2.5. szakasza szerint más feltételekkel is helyettesítheti. A típusjóváhagyási vizsgálat céljából szimulált hibák teljes száma azonban nem haladhatja meg a négyet (4)."

2.15.

A XXII. melléklet 3. pontjában felsorolt információkat az e melléklet 1. függeléke 2.8. pontjában meghatározott értelemben vett, a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függeléke 6.5.3.2. szakaszának c) pontjában említett soros port kapcsolaton keresztüli jelekként kell elérhetővé tenni.

3. HASZNÁLAT KÖZBENI MŰKÖDÉS

3.1. Általános követelmények

A műszaki követelmények és specifikációk megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 1. függelékében megállapítottakkal, az alábbi pontokban meghatározott kivételekkel és kiegészítő követelményekkel.

3.1.1.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.5. szakaszában foglalt követelményeket a következőképpen kell érteni:

Az új típusjóváhagyások és az új járművek esetében a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.4.7. szakasza által előírt ellenőrző rutin IUPR értékének a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdésében megállapított időpontokat követő 3 évig legalább 0,1-nek kell lennie.

3.1.2.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.7. szakaszában foglalt követelményeket a következőképpen kell érteni:

A gyártónak egy fedélzeti diagnosztikai családban a használat közbeni működési arány ellenőrzésének funkciójával ellátott első járműtípus forgalomba hozatala után legkésőbb 18 hónappal, majd azt követően 18 havonta bizonyítania kell a jóváhagyó hatóságnak és kérésre a Bizottságnak, hogy ezek a statisztikai feltételek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.6. szakasza szerint a fedélzeti diagnosztikai rendszerbe tartozó összes ellenőrző rutin tekintetében teljesülnek. E célra az Unióban 1 000 -nél több regisztrációval rendelkező azon fedélzeti diagnosztikai családok esetében, amelyekből a mintavételi időszak alatt mintát kell venni, a II. mellékletben leírt eljárást kell követni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.9. szakaszában foglalt rendelkezések sérelme nélkül.

A II. mellékletben megállapított követelményeken kívül és a II. melléklet 2. szakaszában leírt ellenőrzés eredményeitől függetlenül az engedélyt kiadó jóváhagyó hatóság a II. melléklet 1. függelékében leírt, használat közbeni működési arány vizsgálatához megfelelő számú, véletlenszerűen kiválasztott esetben elvégzi a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatát. A "megfelelő számú, véletlenszerűen kiválasztott eset" azt jelenti, hogy az e melléklet 3. szakaszában megállapított követelmények nem teljesítése és az ellenőrzés céljára szolgáló manipulált, hamis vagy nem reprezentatív adatok szolgáltatása tekintetében ez az intézkedés visszatartó erővel bír. Amennyiben semmilyen különleges körülmény nem merül fel, és a típusjóváhagyó hatóság sem tud ilyet bizonyítani, e követelménynek való megfeleléshez elegendőnek tekintendő, ha a használat közbeni működési arányt a típusjóváhagyással rendelkező fedélzeti diagnosztikai családok véletlenszerűen kiválasztott 5 %-án vizsgálják. Ebből a célból a típusjóváhagyó hatóságok megállapodást köthetnek a gyártóval a fedélzeti diagnosztikai családok kétszeri vizsgálatának csökkentése érdekében, amennyiben ezek a megállapodások nem gyengítik az e melléklet 3. szakaszában megállapított követelményeknek való meg nem felelés felderítése érdekében maga a típusjóváhagyó hatóság által végrehajtott, a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló ellenőrzés visszatartó erejét. A tagállamok által a felügyeleti vizsgálati programok során gyűjtött adatok felhasználhatók a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló ellenőrzéshez. A típusjóváhagyó hatóságok kérésre átadják a Bizottságnak és más típusjóváhagyó hatóságoknak az ellenőrzésekre és a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló, véletlenszerűen elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó adatokat, beleértve a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló, véletlenszerűen elvégzett ellenőrzések tárgyát képező esetek kiválasztására alkalmazott módszertant.

3.1.3.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.6. szakaszában foglalt követelményeknek való meg nem felelés, melyet az e függelék 3.1.2. szakaszában vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.9. szakaszában leírt vizsgálatok igazolnak, jogsértésnek tekintendő, amelyre a 715/2007/EK rendelet 13. cikkében megállapított szankciók alkalmazandók. Ez a hivatkozás nem korlátozza az említett szankcióknak abban az esetben történő alkalmazását, ha a 715/2007/EK rendelet vagy e rendelet egyéb olyan rendelkezései sérülnek, amelyek nem hivatkoznak kifejezetten a 715/2007/EK rendelet 13. cikkére.

3.1.4.

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függeléke 7.6.1. szakasza szövegének helyébe a következő szöveg lép:

"7.6.1. A fedélzeti diagnosztikai rendszernek az e függelék 6.5.3.2. szakaszának a) pontjában említett szabvány szerint ki kell adnia a gyújtási ciklusok számlálójának és az általános nevezőnek az értékét, valamint külön-külön a következő ellenőrző rutinok számlálóinak és nevezőinek értékét, ha e melléklet előírja azok meglétét a járműben: a)

katalizátorok (mindegyik hengersort külön kell jegyzőkönyvezni); b)

oxigén-/kipufogógáz-érzékelők, ideértve a másodlagos oxigénérzékelőket is

(mindegyik érzékelőt külön kell jegyzőkönyvezni); c)

párolgási kibocsátásokat csökkentő rendszer; d)

kipufogógáz-visszavezető rendszer; e)

állítható szelepvezérlő rendszer; f)

másodlagoslevegő-rendszer; g)

részecskecsapda/szűrő; h)

NOx-utókezelő rendszer (például NOx-abszorber, NOx-reagens/katalizátor-rendszer); i)

feltöltőnyomást szabályozó rendszer."

3.1.5.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírása 11. melléklete 1. függelékének 7.6.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"7.6.2. Olyan konkrét alkatrészek vagy rendszerek esetében, melyekhez több olyan ellenőrző rutin is van, amelyek adatait e szakasz szerint jegyzőkönyvezni kell (például az 1. hengersor oxigénérzékelőjének lehet több ellenőrző rutinja az érzékelők válaszára vagy az érzékelők más jellemzőjére), a fedélzeti diagnosztikai rendszernek külön kell követnie az egyes ellenőrző rutinok számlálóit és nevezőit, és csak azon ellenőrző rutin megfelelő számlálójának és nevezőjének értékét kell kiadnia, amelyiknek a legkisebb a számaránya. Ha két vagy több ellenőrző rutinnak azonosak a számarányai, akkor a fedélzeti diagnosztikai rendszernek azon ellenőrző rutin megfelelő számlálójának és nevezőjének az értékét kell kiadnia az adott alkatrészre, amelyiknek a legnagyobb a nevezője."

3.1.6.

Az ENSZ EGB 83. sz. előírás 11. melléklete 1. függeléke 7.6.2. szakaszában meghatározott követelmények mellett a következőket kell alkalmazni: