32004R0881[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 881/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (ügynökségi rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 881/2004/EK RENDELETE

(2004. április 29.)

az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról

(ügynökségi rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ), az egyeztetőbizottság által 2004. március 23-án jóváhagyott együttes szövegtervezetre figyelemmel,

(1)

Egy határok nélküli európai vasúti térség fokozatos létrehozásához a vasutakra alkalmazandó műszaki szabályozás területén közösségi intézkedésre van szükség mind a műszaki szempontok, mind a biztonsági szempontok tekintetében, amelyek egymástól elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze.

(2)

A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) meghatározza, hogy az engedéllyel rendelkező, árufuvarozási szolgáltatásokat működtetni szándékozó valamennyi közösségi vasúttársaság számára fokozatosan meg kell nyitni az infrastruktúrához való hozzáférés jogát.

(3)

A vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv ( 6 ) meghatározza, hogy valamennyi vasúttársaságnak engedéllyel kell rendelkeznie, és a tagállamok egyikében kiadott engedély az egész Közösségben érvényes.

(4)

A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának és a biztonsági tanúsítvány díjának felszámításáról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) új keretrendszert hoz létre egy határok nélküli európai vasúti térség megteremtése érdekében.

(5)

A tagállamok vasúti rendszerei közötti műszaki és működési különbségek elzárták a nemzeti vasúti piacokat, és megakadályozták ezen ágazat európai léptékű dinamikus fejlődését. A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv ( 8 ) és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) meghatározza a leglényegesebb követelményeket, és létrehoz egy mechanizmust a kölcsönös átjárhatósághoz szükséges kötelező műszaki előírások meghatározásához.

(6)

A biztonság és a kölcsönös átjárhatóság céljának egyidejű követése jelentős technikai munkát igényel, amelyet egy szakosodott szervnek kell irányítania. Emiatt szükséges a meglévő intézményi keretek között és a Közösségen belüli erőegyensúly tiszteletben tartásával a vasúti biztonságért és a kölcsönös átjárhatóságért felelős Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) létrehozása. Egy ilyen ügynökség létrehozása lehetővé teszi az európai vasúti hálózat tekintetében a biztonsági és kölcsönös átjárhatósági cél együttes és magas szintű szakértelemmel történő figyelembevételét, és ily módon hozzájárul a vasúti ágazat újjáélesztéséhez és a közös közlekedéspolitika általános célkitűzéseinek eléréséhez.

(7)

Egy határok nélküli európai vasúti térség létrehozásának és a vasúti ágazat újjáélesztésének elősegítése érdekében, a biztonsági szempontból fennálló lényeges előnyeinek megerősítése mellett, az Ügynökségnek hozzá kell járulnia egy valódi európai vasúti kultúra kialakulásához, és a vasúti ágazat összes szereplője között - kellő tekintettel egyedi hatásköreikre - a párbeszéd, a konzultáció és a csere nélkülözhetetlen eszközét kell képeznie.

(8)

A közösségi vasutak biztonságáról szóló, 2004. április 30-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (vasúti biztonsági irányelv) ( 10 ) közös biztonsági mutatók, közös biztonsági célok és közös biztonságtechnikai módszerek kialakítását határozza meg. Ezeknek az eszközöknek a kialakításához független műszaki szakértelem szükséges.

(9)

A biztonsági tanúsítványok vasúttársaságoknak való kiadását szolgáló eljárások megkönnyítése érdekében elengedhetetlen harmonizált formátumot kialakítani a biztonsági tanúsítványok és a biztonsági tanúsítványok iránti kérelmek tekintetében.

(10)

A vasúti biztonsági irányelv meghatározza a nemzeti biztonsági intézkedéseknek a biztonság és a kölcsönös átjárhatóság szempontjából való megvizsgálását. E célból elengedhetetlen egy független és semleges szakértelmen alapuló vélemény.

(11)

A biztonság területén fontos gondoskodni a lehető legnagyobb átláthatóságról és a hatékony információáramlásról. Egyelőre nem létezik a közös mutatókon alapuló, az ágazat összes szereplőjét összekötő teljesítményelemzés, és szükséges egy ilyen eszköz bevezetése. A statisztikák tekintetében szükséges az Eurostattal való szoros együttműködés.

(12)

A nemzeti vasúti biztonsági szervezeteknek, szabályozóknak és más nemzeti hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy független műszaki szakvéleményt kérjenek, ha több tagállamot illetően információra van szükségük.

(13)

A 2001/16/EK irányelv meghatározza, hogy legkésőbb 2004. április 20-ig ki kell dolgozni a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásainak (KÁME) első csoportját. A Bizottság e munka elvégzésére a vasút kölcsönös átjárhatóságával foglalkozó európai szövetségnek (European Association for Railway Interoperability - AEIF) adott megbízást, amely a vasúti berendezések gyártóit, valamint az infrastruktúra kezelőit és üzemeltetőit egyesíti. Lépéseket kell tenni az ágazati szakemberek által az AEIF keretében megszerzett tapasztalatok megőrzése érdekében. A munka folyamatosságához és a KÁME-k idővel történő kialakításához állandó műszaki keretrendszerre van szükség.

(14)

Növelni kell a transzeurópai hálózat kölcsönös átjárhatóságát, és a közösségi támogatásra kiválasztott új beruházási projekteknek összhangban kell állniuk a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 11 ) kölcsönös átjárhatósági célkitűzésével.

(15)

A folytonosság biztosítása érdekében az Ügynökség által létrehozandó munkacsoportokat további tagokkal kiegészítve az AEIF tagjaiból kell kialakítani.

(16)

A járművek karbantartása a biztonsági rendszer fontos része. A karbantartó műhelyek tanúsítási rendszerének hiánya miatt a vasúti berendezések karbantartásának nincs valódi európai piaca. Ez a helyzet növeli az ágazat költségeit, és üresjáratokat eredményez. Emiatt fokozatosan ki kell alakítani a karbantartó műhelyek európai tanúsítási rendszerét.

(17)

A mozdonyvezetőktől megkövetelt szakmai ismeret a biztonság és az Európán belüli kölcsönös átjárhatóság szempontjából egyaránt fontos tényező. Ez a munkavállalók vasúti ágazaton belüli szabad mozgásának az előfeltétele is egyben. Ezt a kérdést a társadalmi párbeszéd meglévő keretrendszerének tiszteletben tartásával kell kezelni. Az Ügynökségnek kell biztosítania az e szempont európai szintű figyelembevételéhez szükséges technikai támogatást.

(18)

A nyilvántartásba vétel elsősorban annak az elismerése, hogy a járművek meghatározott feltételek mellett működésre alkalmasak. A nyilvántartásba vételnek átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és az a hatóságok hatáskörébe tartozik. Az Ügynökségnek a nyilvántartási rendszer létrehozása érdekében technikai támogatást kell nyújtania.

(19)

A lehető legnagyobb átláthatóság és annak biztosítása érdekében, hogy az összes fél egyenrangúan férhessen hozzá a vonatkozó információkhoz, a kölcsönös átjárhatósági folyamat céljából készített dokumentumoknak a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Ugyanez érvényes az engedélyekre és a biztonsági tanúsítványokra. Az Ügynökségnek hatékony eszközt kell biztosítania ezen információk kicseréléséhez.

(20)

Az innovációnak a vasúti biztonság és kölcsönös átjárhatóság területén történő előmozdítása fontos feladat, amelyet az Ügynökségnek támogatnia kell. Az Ügynökség e tekintetben folytatott tevékenységeinek a keretében nyújtott pénzügyi támogatások nem vezethetnek torzuláshoz az adott piacon.

(21)

Ahhoz, hogy feladatait megfelelően el tudja látni, az Ügynökségnek jogi személyiséggel és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelyet főként közösségi hozzájárulásból finanszíroznak. Napi működése, valamint az általa kiadott vélemények és ajánlások függetlenségének biztosítása érdekében az Ügynökség ügyvezető igazgatójának teljes felelősséggel kell tartoznia, az Ügynökség személyzetének pedig függetlennek kell lennie.

(22)

Az ügynökségi funkciók betöltésének eredményes biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak képviseltetniük kell magukat az igazgatási tanácsban, amelyet mindazokkal a jogkörökkel felruháznak, amelyek a költségvetés megállapításához, végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az Ügynökség általi döntéshozatal átlátható eljárásainak megállapításához, munkaprogramjának jóváhagyásához, költségvetésének elfogadásához, a tagállamokban tett látogatásokra vonatkozó politika meghatározásához és az ügyvezető igazgató kinevezéséhez szükségesek.

(23)

Az igazgatási tanácsi határozatok átláthatóságának szavatolása érdekében az érintett ágazatok képviselőinek szavazati jog nélkül részt kell venniük a tanács tanácskozásain, a szavazati jogot pedig azon hatóságok képviselői számára kell fenntartani, amelyek a demokratikus ellenőrző hatóságoknak tartoznak elszámolással. Az ágazat képviselőit a Bizottságnak kell kineveznie annak alapján, hogy az európai szinten mennyire képviselik a vasúttársaságokat, az infrastruktúrák működtetőit, a vasúti ágazatot, a szakszervezeteket, az utasokat és a fuvaroztatókat.

(24)

Az Ügynökség munkájának átláthatónak kell lennie. Gondoskodni kell az Európai Parlament általi hatékony ellenőrzésről, és az Európai Parlamentnek ebből a célból lehetőséget kell adni arra, hogy meghallgassa az Ügynökség ügyvezető igazgatóját. Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó közösségi jogszabályokat is.

(25)

Az elmúlt években, ahogyan egyre decentralizáltabb ügynökségeket hoztak létre, a költségvetési hatóság igyekszik javítani az azoknak kiutalt közösségi pénzekkel való gazdálkodás átláthatóságát és ellenőrzését, különösen a díjak költségvetésbe való beépítése, a pénzügyi ellenőrzés, a mentesítési hatáskör, a nyugdíj-hozzájárulások és a belső költségvetési eljárás (magatartási kódex) tekintetében. Ehhez hasonlóan korlátozás nélkül alkalmazni kell az Ügynökségre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 12 ); az Ügynökségnek csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal által végzett belső vizsgálatokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz ( 13 ).

(26)

Mivel a javasolt intézkedés célját, vagyis a vasúti biztonsággal és a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos ügyekben közös megoldásokat kidolgozó szakosodott szerv létrehozását, a tagállamok az elvégzendő munka közös jellege miatt nem tudják elégségesen megvalósítani, és ebből következően e cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Ez a rendelet a fent említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban nem lép túl a célkitűzések megvalósításához szükséges mértéken,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ELVEK

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása és célkitűzései

Ez a rendelet létrehozza az Európai Vasúti Ügynökséget, a továbbiakban: Ügynökség.

Az Ügynökségnek az a célkitűzése, hogy műszaki kérdésekben hozzájáruljon azoknak a közösségi jogszabályoknak a végrehajtásához, amelyek a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósági szintjének a növelése révén a vasúti ágazat versenypozíciójának a javítását és az európai vasúti rendszer biztonsága tekintetében közös koncepció kialakítását célozzák, és így elősegítse egy határok nélküli európai vasúti térség megteremtését és a magas szintű biztonság szavatolását.

E célkitűzések megvalósítása során az Ügynökség teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Unió bővítésének folyamatát és a harmadik országokkal összekapcsoló vasúti összeköttetésekre vonatkozó különleges korlátokat.

Az Ügynökség a ráruházott funkciók és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel tartozik.

2. cikk

Az Ügynökség intézkedéseinek típusai

Az Ügynökség:

a) a 6., 7., 9b., 12., 14., 16., 16a., 16b., 16c., 17. és 18. cikk alkalmazása tekintetében ajánlásokat fogalmazhat a Bizottságnak; és

b) a 9a., 10., 13. és 15. cikk alapján véleményeket adhat ki a Bizottság, valamint a 10. cikk alapján a tagállamok érintett hatóságai számára.

3. cikk

A munkacsoportok összetétele

(1) Az Ügynökség a 6., 7., 9b., 12., 14., 16., 17. és 18. cikkben meghatározott ajánlások kidolgozása céljából korlátozott számú munkacsoportot hoz létre. Ezek a munkacsoportok egyrészt a vasúti ágazat szakemberei által összegyűjtött szakértelmet, különösen a vasút kölcsönös átjárhatóságával foglalkozó európai szövetség (European Association for Railway Interoperability - AEIF) által szerzett tapasztalatokat, másrészről az illetékes nemzeti hatóságok szakértelmét veszik alapul. Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy munkacsoportjai hozzáértők és reprezentatívak legyenek, és megfelelően képviseljék a vasúti ipar azon ágazatait és azokat a felhasználókat, amelyeket érinteni fognak azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az Ügynökség által neki címzett ajánlások alapján javasolhat. A munkacsoportok munkájának átláthatónak kell lennie.

Ha a 6., 12., 16. és 17. cikkben meghatározott munka közvetlen kihatással jár az ágazat munkavállalóinak a munkakörülményeire, egészségére és biztonságára, a munkavállalói szervezetek képviselői részt vesznek a megfelelő munkacsoportokban.

(2) Az Ügynökség továbbítja az elfogadott munkaprogramot a vasúti ágazat európai szinten eljáró képviseleti szerveinek. E szervek jegyzékét a 96/48/EK irányelv 21. cikkében említett bizottság állítja össze. Minden szerv, illetőleg szervezetcsoport továbbítja az Ügynökségnek a legképzettebb szakértők jegyzékét, akiket az egyes munkacsoportokban a képviseletével megbíz.

(3) A vasútbiztonsági irányelv 16. cikkében meghatározott biztonsági hatóságok - vagy, a tárgytól függően, az illetékes nemzeti hatóságok - kijelölik képviselőiket azokba a munkacsoportokba, amelyekben részt kívánnak venni.

(4) Az Ügynökség szükség esetén az érintett területen hozzáértőként elismert független szakértőkkel egészítheti ki a munkacsoportokat.

(5) A munkacsoportokban az Ügynökség képviselője elnököl.

4. cikk

Konzultáció a szociális partnerekkel

Ha a 6., 7., 12., 16. és 17. cikkben meghatározott munkának közvetlen hatása van az ágazat munkavállalóinak szociális környezetére vagy munkakörülményeire, az Ügynökség a 98/500/EK irányelv ( 14 ) alapján létrehozott ágazati párbeszédbizottságok keretében konzultál a szociális partnerekkel.

E konzultációkat azt megelőzően tartják meg, hogy az Ügynökség benyújtja ajánlásait a Bizottságnak. Az Ügynökség e konzultációkat kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megmagyarázza ajánlásait. Az Ügynökség az ágazati párbeszédbizottság által kifejtett véleményt továbbítja a Bizottságnak, majd a Bizottság továbbítja azt a 96/48/EK irányelv 21. cikkében említett bizottságnak.

5. cikk

Konzultáció a vasúti fuvaroztatókkal és utasokkal

Ha a 6. és a 12. cikkben meghatározott munkának közvetlen hatása van a vasúti fuvaroztatókra és utasokra, az Ügynökség konzultál az őket képviselő szervezetekkel. Azoknak a szervezeteknek a jegyzékét, amelyekkel konzultálni kell, a 96/48/EK irányelv 21. cikkében említett bizottság állítja össze.

Ezeket a konzultációkat azt megelőzően kell megtartani, hogy az Ügynökség benyújtja javaslatait a Bizottságnak. Az Ügynökség e konzultációkat kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megmagyarázza ajánlásait. Az érintett szervezetek által kifejtett véleményeket az Ügynökség továbbítja a Bizottságnak, majd a Bizottság továbbítja azt a 96/48/EK irányelv 21. cikkében említett bizottságnak.

2. FEJEZET

BIZTONSÁG

6. cikk

Technikai támogatás

(1) Az Ügynökség ajánlást tesz a Bizottságnak a vasúti biztonsági irányelv 6. és 7. cikkében meghatározott közös biztonsági módszerekre (KBM) és a közös biztonsági célokra (KBC) vonatkozóan.

(2) Az Ügynökség a Bizottság vagy a 96/48/EK irányelv 21. cikkében említett bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére a biztonság területén más intézkedéseket ajánl a Bizottságnak.

(3) A KBM-ek, a KBC-k és a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásainak (KÁME) elfogadását megelőző átmeneti időszak, valamint a KÁME-k hatálya alá nem tartozó berendezések és infrastruktúrával kapcsolatos kérdések tekintetében az Ügynökség megfelelő ajánlást nyújthat be a Bizottságnak. Az Ügynökség gondoskodik az ezen ajánlások és a már meglévő vagy kidolgozás alatt álló KÁME-k közötti összhangról.

(4) Az Ügynökség az e cikk alapján benyújtott ajánlások alátámasztása érdekében részletes költség-haszon elemzést nyújt be.

(5) Az Ügynökség szervezi és megkönnyíti az együttműködést a vasúti biztonsági irányelv 16. és 21. cikkében meghatározott nemzeti biztonsági hatóságok és vizsgálati szervek között.

7. cikk

Biztonsági tanúsítványok

Az Ügynökség a vasúti biztonsági irányelv biztonsági tanúsítványok harmonizálására vonatkozó 10. és 15. cikkének alkalmazása céljából harmonizált formátumot tervez és ajánl a biztonsági tanúsítványok tekintetében, beleértve azok elektronikus változatát is, valamint a biztonsági tanúsítványok kérelme tekintetében, beleértve a megadandó elengedhetetlen adatok listáját.

9. cikk

A biztonsági teljesítmény figyelemmel kísérése

(1) Az Ügynökség hálózatot hoz létre a biztonságért felelős nemzeti hatóságokkal és a vasúti biztonsági irányelvben meghatározott vizsgálatokért felelős nemzeti hatóságokkal együtt, hogy meghatározzák az irányelv I. mellékletében felsorolt közös biztonsági mutatók tartalmát és összegyűjtsék a vasúti biztonságra vonatkozó adatokat.

(2) Az Ügynökség a közös biztonsági mutatók, a biztonságra és balesetekre vonatkozó nemzeti jelentések és saját információi alapján a biztonsági teljesítményről minden második évben jelentést nyújt be, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az első ilyen jelentést az Ügynökség működésének harmadik éve alatt teszik közzé.

(3) Az Ügynökség felhasználja az Eurostat által összegyűjtött adatokat, és a párhuzamos munka elkerülése, valamint a közös biztonsági mutatók és a más közlekedési módoknál használt mutatók közötti összhang biztosítása érdekében együttműködik az Eurostattal.

2a. FEJEZET

NEMZETI SZABÁLYOK, KÖLCSÖNÖS MEGFELELÉS ÉS MŰSZAKI SZAKVÉLEMÉNYEK

9a. Cikk

Nemzeti szabályok

(1) Az Ügynökség a Bizottság kérésére elvégzi a vasútbiztonsági irányelv 8. cikkével vagy a Közösségben a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) ( 15 ) (a továbbiakban: a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv) 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott új nemzeti szabályok technikai vizsgálatát.

(2) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy az (1) bekezdésben említett szabályok összhangban állnak-e a hatályos KBM-ekkel és KÁME-kkel. Az Ügynökség azt is megvizsgálja, hogy ezek a szabályok lehetővé teszik-e a hatályos KBC-k betartását.

(3) Ha az Ügynökség a tagállam által közölt indokok figyelembevétele után úgy véli, hogy e szabályok valamelyike nem egyeztethető össze a KÁME-kkel vagy a KBM-ekkel, vagy nem teszi lehetővé a KBC-k elérését, az említett szabályoknak a Bizottság által az Ügynökséghez való továbbítását követő két hónapon belül véleményt nyújt be a Bizottságnak.

9b. Cikk

A nemzeti szabályok osztályozása

(1) Az Ügynökség a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eljárásoknak megfelelően elősegíti az egyik tagállamban üzembe helyezett járműveknek a többi tagállam által történő elfogadását.

(2) Az Ügynökség 2009. január 19-ig felülvizsgálja a 2008/57/EK irányelv VII. mellékletének 1. szakaszában foglalt paraméterek jegyzékét, és az általa megfelelőnek tartott ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak.

(3) Az Ügynökség kidolgozza azon referenciadokumentum tervezetét, amely megvizsgálja a tagállamok által a járművek üzembe helyezése területén alkalmazott minden nemzeti szabály megfelelését. Ez a dokumentum a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VII. mellékletében felsorolt valamennyi paraméter tekintetében tartalmazza a tagállamok nemzeti szabályait, valamint meghatározza az azon melléklet 2. szakaszában megjelölt csoportot, amelybe e szabályok tartoznak. Ezek a szabályok tartalmazzák azon szabályokat, amelyekről a 2008/57/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése értelmében értesítették a Bizottságot, beleértve azokat a szabályokat is, amelyekről a KÁME-k elfogadása után (egyedi esetek, nyitott kérdések, eltérések), valamint azokat is, amelyekről a vasútbiztonsági irányelv 8. cikke értelmében történt értesítés.

(4) Az Ügynökség - annak érdekében, hogy a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VII. mellékletének 2. szakaszában említett B. csoportba tartozó nemzeti szabályok száma folyamatosan csökkenjen - rendszeresen kidolgozza a referenciadokumentum naprakésszé tett változatának tervezetét, és továbbítja azt a Bizottságnak. A dokumentum első változatát legkésőbb 2010. január 1. -ig kell benyújtani a Bizottságnak.

(5) E cikk alkalmazásában az Ügynökség felhasználja a nemzeti biztonsági hatóságoknak a 6. cikk (5) bekezdése alapján folytatott együttműködését, és a 3. cikkben foglalt elvekkel összhangban munkacsoportot hoz létre.

10. cikk

Műszaki szakvélemények

(1) A 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó szervek műszaki szakvéleményt kérhetnek az Ügynökségtől az eléjük tárt ügyek biztonsági vonatkozású szempontjai tekintetében.

(2) A 2001/14/EK irányelv 35. cikkében és a 91/440/EGK irányelv 11a. cikkében meghatározott bizottságok műszaki szakvéleményt kérhetnek az Ügynökségtől az illetékességi körükbe tartozó biztonsági vonatkozású szempontok tekintetében.

(2a) Az Ügynökségtől műszaki szakvéleményt kérhetnek a következő esetekben:

a) valamely nemzeti biztonsági hatóság vagy a Bizottság, nemzeti szabályoknak a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VII. mellékletének 2. szakaszában felsorolt egy vagy több paraméterrel való egyenértékűsége tekintetében;

b) a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 21. cikkének (7) bekezdésében említett fellebbviteli szerv, abban az esetben, ha az illetékes nemzeti biztonsági hatóság a vasúti jármű üzembe helyezését elutasító határozatot hoz;

(2b) A Bizottság a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban felkérheti az Ügynökséget, hogy a KÁME-k sürgős módosításaival kapcsolatban műszaki szakvéleményt adjon.

(3) Az Ügynökség két hónapon belül ad szakvéleményt. Ezeket a szakvéleményeket az Ügynökség olyan változatban hozza nyilvánosságra, amelyből minden bizalmas kereskedelmi adatot eltávolítottak.

3. FEJEZET

KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG

12. cikk

Az Ügynökség által nyújtott műszaki támogatás

Az Ügynökség a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelvben megállapított elvekkel és meghatározásokkal összhangban hozzájárul a vasút kölcsönös átjárhatóságának fejlesztéséhez és megvalósításához. Az Ügynökség ebből a célból:

a) a Bizottság megbízása alapján szervezi és vezeti a 3. cikkben említett munkacsoportoknak a KÁME-k kidolgozásával kapcsolatos munkáját, és továbbítja a KÁME-tervezeteket a Bizottságnak;

b) gondoskodik a KÁME-knek a műszaki fejlődéssel, a piaci trendekkel és a társadalmi követelményekkel való egyeztetéséről, és javasolja a Bizottságnak a KÁME-k általa szükségesnek ítélt módosításait;

c) biztosítja a koordinációt egyrészt a KÁME-k fejlesztése és korszerűsítése, valamint másrészt a kölcsönös átjárhatósághoz szükségesnek bizonyuló európai szabványok fejlesztése között, és kapcsolatot tart fenn az európai szabványügyi testületekkel;

d) segít a Bizottságnak a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 20. cikkének (5) bekezdésében leírt bejelentett szervezetek együttműködésének a szervezésében és ezen együttműködés megkönnyítésében;

e) tájékoztatja a Bizottságot, és ajánlásokat címez a Bizottságnak a biztonság szempontjából fontos feladatot ellátó személyzet munkakörülményeivel kapcsolatban.

13. cikk

Bejelentett szervezetek

(1) Az Ügynökség a tagállamok által kijelölt bejelentett szervezetekkel kapcsolatos tagállami felelősség sérelme nélkül a Bizottság kérésére figyelemmel kísérheti ezen szervezetek munkájának minőségét. Adott esetben véleményt nyújt be a Bizottságnak.

(2) Az Ügynökség a tagállamok felelősségének sérelme nélkül a Bizottság kérésére - amennyiben az a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban úgy ítéli meg, hogy egy bejelentett szervezet nem felel meg azon irányelv VII. mellékletében említett feltételeknek - ellenőrzést hajt végre annak biztosítása érdekében, hogy az említett feltételeket betartsák. Az Ügynökség véleményt nyújt be a Bizottságnak.

14. cikk

A kölcsönös átjárhatóság figyelemmel kísérése

(1) Az Ügynökség a Bizottság kérésére eljárásokat ajánl a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának a vasúttársaságok közötti és az infrastruktúrák üzemeltetői közötti koordináció megkönnyítésén keresztüli megvalósítása érdekében, különösen a rendszerek egymáshoz való alkalmazkodásának megszervezéséhez.

(2) Az Ügynökség figyelemmel kíséri a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának az előrehaladását. A kölcsönös átjárhatóság előrehaladásáról kétévente jelentést nyújt be és tesz közzé. Az első ilyen jelentést az Ügynökség működésének második évében teszik közzé.

15. cikk

A közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága

A vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 9. cikkében foglalt eltérések sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére megvizsgálja a kölcsönös átjárhatóság szempontjából azokat a tervezést és/vagy építést, felújítást vagy alrendszerek felújítását vagy fejlesztését magukban foglaló projekteket, amelyekre közösségi pénzügyi támogatást kértek. Az Ügynökség a projekt fontosságától és a rendelkezésre álló forrásoktól függően a Bizottsággal együtt megállapított, de két hónapot meg nem haladó határidőn belül véleményt ad arról, hogy a projekt megfelel-e a vonatkozó KÁME-knek.

3a. FEJEZET

A JÁRMŰVEK KARBANTARTÁSA

16. cikk

A karbantartó műhelyek tanúsítása

Az Ügynökség a működése megkezdésétől számított három éven belül kialakítja a járműveket karbantartó műhelyek tanúsításának európai rendszerét, és ajánlásokat dolgoz ki a rendszer megvalósítása céljából.

Ezek az ajánlások különösen a következő kérdésekkel foglalkoznak:

- strukturált vezetési rendszer,

- a szükséges szakismeretekkel rendelkező személyzet,

- létesítmények és szerszámok,

- műszaki dokumentáció és karbantartási előírások.

Az ajánlásoknak összhangban kell lenniük a vasútbiztonsági irányelv 4. cikkében előírt, a vasúttársaságokra ruházott feladatokkal és az ezen irányelv 14a. cikkében a karbantartásért felelős szervezet számára előírt feladatokkal, valamint teljes mértékben figyelembe kell venniük a vasúttársaságok és a karbantartásért felelős szervezetek tanúsítási eljárásait.

16a. Cikk

A karbantartásért felelős szervezetek tanúsítása

(1) Az Ügynökség 2010. július 1. -ig ajánlást küld a Bizottságnak a vasútbiztonsági irányelv 14a. cikke (5) bekezdése szerinti karbantartásért felelős szervezetek tanúsítási rendszerének végrehajtása céljából.

Az Ügynökség értékelésének és ajánlásának különösen a következő szempontokra kell kiterjednie, kellően figyelembe véve a karbantartásért felelős szervezet más felekkel, például az üzembentartókkal, vasúttársaságokkal és infrastruktúra-működtetőkkel meglévő lehetséges kapcsolatait:

a) megfelelő rendszereket alkalmaz-e a karbantartásért felelős szervezet a járművek eredményes és biztonságos karbantartására, beleértve az operatív és irányítási eljárásokat is;

b) a teherkocsik karbantartására alkalmazandó tanúsítási rendszer tartalma és előírásai;

c) a tanúsításra illetékes szervezetek típusa, valamint az ilyen szervezetek számára előírandó követelmények;

d) a karbantartásért felelős szervezetek számára kiadandó tanúsítványok formátuma és érvényessége

e) a technikai és operatív vizsgálatok és ellenőrzések.

(2) A vasúti biztonságról szóló irányelv 14a. cikke (5) bekezdése szerinti karbantartási tanúsítási rendszer Bizottság általi elfogadását követő három éven belül az Ügynökség jelentést küld a Bizottságnak e rendszer végrehajtásának értékeléséről. Ugyanezen időpontig az Ügynökség ajánlást is küld a Bizottság számára azzal a céllal, hogy meghatározza az egyéb járművek, például mozdonyok, személygépkocsik, többfunkciós egységek (EMU-k) és dízel többfunkciós egységek (DMU-k) karbantartásáért felelős szervezetekre vonatkozó, hasonló tanúsítási rendszer tartalmát és előírásait.

(3) Az Ügynökség, az ezen rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett, a biztonsági teljesítményről szóló jelentése keretében elemzi a vasúti biztonságról szóló irányelv 14a. cikke (8) bekezdésével összhangban hozott alternatív intézkedéseket.

3b. FEJEZET

VASÚTI SZEMÉLYZET

16b. Cikk

Mozdonyvezetők

(1) A közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ( 16 ) (a továbbiakban: a mozdonyvezetőkről szóló irányelv) kapcsolódó kérdésekben az Ügynökség:

a) elkészíti az engedélyre, a tanúsítványra és a tanúsítvány hitelesített másolatára vonatkozó közösségi minta tervezetét, meghatározza azok fizikai jellemzőit, figyelembe véve ennek során a hamisítás elleni intézkedéseket;

b) a mozdonyvezetői engedélyekről és tanúsítványokról vezetett nyilvántartások kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében együttműködik az illetékes hatóságokkal. E célból az Ügynökség a létrehozandó nyilvántartások alapvető paramétereire - például a rögzítendő adatokra, azok formátumára, valamint az adatcsere-protokollra, a hozzáférési jogokra, az adatmegőrzés időtartamára és a csőd esetén követendő eljárásokra - vonatkozó tervezetet készít;

c) kidolgozza a vizsgáztatók és a vizsgák kiválasztására vonatkozó közösségi kritériumok tervezetét;

d) értékeli a mozdonyvezetők tanúsításának fejlődését, és ebből a célból legkésőbb négy évvel a nyilvántartások alapvető, a 2007/59/EK irányelv 22. cikkének (4) bekezdésében előírt paramétereinek elfogadását követően jelentést nyújt be a Bizottságnak, amely adott esetben tartalmazza a rendszeren végrehajtandó javításokat, valamint a gördülőállomány és a kapcsolódó infrastruktúra számára harmonizált tanúsítványt kérelmezők szakmai ismereteinek elméleti és gyakorlati vizsgálatára vonatkozó intézkedéseket;

e) 2012. december 4-ig megvizsgálja a mozdonyvezetőkről szóló irányelv 4. cikkében meghatározott engedélyt és tanúsítványokat egyesítő intelligens kártya használatának lehetőségét, valamint arról költség-haszon elemzést végez. Az Ügynökség elkészíti az említett intelligens kártya technikai és operatív előírásainak tervezetét;

f) segíti a tagállamoknak a mozdonyvezetőkről szóló irányelv végrehajtása terén folytatott együttműködését, és az illetékes hatóságok képviselőinek részvételével megfelelő találkozókat szervez;

g) amennyiben a Bizottság erre felkéri, elkészíti a 2007/59/EK irányelv rendelkezéseinek a kizárólag az érintett tagállam területén működő mozdonyvezetőkre történő alkalmazásának költség-haszon elemzését. A költség-haszon elemzésnek tízéves időtartamot kell magában foglalnia. A költség-haszon elemzést az említett nyilvántartásoknak a 2007/59/EK irányelv 37. cikkének 1. pontjával összhangban történő létrehozását követő két éven belül be kell nyújtani a Bizottsághoz;

h) amennyiben a Bizottság erre felkéri, újabb költség-haszon elemzést készít, amelyet legkésőbb 12 hónappal a Bizottság által esetleg engedélyezett átmeneti mentességi időszak lejártát megelőzően kell benyújtania a Bizottsághoz;

i) biztosítja, hogy a 2007/59/EK irányelv 22. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjával létrehozott rendszer megfelel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 17 ).

(2) A 2007/59/EK irányelvhez kapcsolódó kérdésekben az Ügynökség ajánlásokat fogalmaz meg a következő kérdésekben:

a) a 2007/59/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében említettek szerinti A. és B. kategória különböző típusaira alkalmazott közösségi kódok módosítása;

b) a további információkat, vagy az illetékes hatóság által a 2007/59/EK irányelv II. mellékletével összhangban előírt, a használatra vonatkozó egészségügyi korlátozásokat jelölő kódok.

(3) Az Ügynökség indokolt esetben a mozdonyvezetői engedélyek helyzetével kapcsolatos tájékoztatást kérhet az illetékes hatóságoktól.

16c. cikk

Kísérőszemélyzet

Az Ügynökség a 2007/59/EK irányelv 28. cikkével összhangban a 2009. június 4-ig benyújtandó jelentésében - figyelembe véve a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv értelmében kidolgozott forgalomirányítási és forgalmi szolgálati KÁME-ket - azonosítja a személyzet egyéb olyan, a biztonság szempontjából kritikus jelentőségű feladatokat ellátó tagjainak szerepkörét és feladatait, akiknek a szakmai képesítése ennek megfelelően hozzájárul a vasúti biztonsághoz, és akiknek képesítéseit közösségi szinten szabályozni kell egy olyan engedély- és/vagy tanúsítványrendszer segítségével, amely a 2007/59/EK irányelv által létrehozott rendszerhez hasonló lehet.

17. cikk

Szakmai ismeretek és képzés

(1) Az Ügynökség a vasúti rendszer üzemeltetésében és karbantartásában részt vevő, de a 16b. és a 16c. cikk hatálya alá nem tartozó személyzet tekintetében ajánlásokat dolgoz ki a személyzet szakmai ismereteire és értékelésére vonatkozó közös, egységes kritériumok meghatározásával kapcsolatban.

(2) Az Ügynökség ajánlásokat dolgoz ki az oktatóközpontok akkreditálási rendszerének bevezetése céljából.

(3) Az Ügynökség előmozdítja és támogatja a mozdonyvezetők és oktatók különböző tagállamok vasúttársaságai közötti cseréjét.

3c. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSOK ÉS AZ ÜGYNÖKSÉG NYILVÁNOS ADATBÁZISA

18. cikk

Nyilvántartások

(1) Az Ügynökség közös előírásokat dolgoz ki és a Bizottságnak ajánlást tesz a következőkre vonatkozóan:

a) a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 33. cikke szerinti nemzeti járműnyilvántartások, ideértve az adatcserére vonatkozó szabályokat és a nyilvántartásba vételi kérelem formanyomtatványát is;

b) a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 34. cikke szerinti, az engedélyezett járműtípusokról vezetett európai nyilvántartás, ideértve a nemzeti biztonsági hatóságokkal folytatott adatcserére vonatkozó szabályokat is;

c) a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 35. cikke szerinti, az infrastruktúrát rögzítő nyilvántartás.

(2) Az Ügynökség a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 34. cikkével összhangban nyilvántartást készít és vezet mindazon vasúti járműtípusokról, amelyeknek az Európai Közösség vasúthálózatában való üzembe helyezését a tagállamok engedélyezték. Az Ügynökség azon irányelv 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban elkészíti a típusmegfelelőségi nyilatkozat mintáját is.

19. cikk

A dokumentumok és nyilvántartások hozzáférhetősége

(1) Az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben és a vasútbiztonsági irányelvben előírt alábbi dokumentumokat és nyilvántartásokat:

a) az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatok;

b) az alkotórészekre vonatkozó, a nemzeti biztonsági hatóságok rendelkezésére álló EK-megfelelőségi nyilatkozatok;

c) a 95/18/EK irányelvnek megfelelően kiadott engedélyek;

d) a vasútbiztonsági irányelv 10. cikkének megfelelően kiadott biztonsági tanúsítványok;

e) a vasútbiztonsági irányelv 24. cikkének megfelelően az Ügynökségnek küldött vizsgálati jelentések;

f) azok a nemzeti szabályok, amelyekről a vasútbiztonsági irányelv 8. cikkének, valamint a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 5. cikke (6) bekezdésének és 17. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottságot értesítették;

g) a nemzeti járműnyilvántartásokhoz vezető hivatkozás;

h) az infrastruktúrát rögzítő nyilvántartásokhoz vezető hivatkozás;

i) az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása;

j) az ERTMS előírásainak módosítására és tervezett módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartása;

k) az üzembentartók jelöléseiről a forgalomirányítási és forgalmi szolgálati KÁME-kkel összhangban az Ügynökség által vezetett nyilvántartás.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumok továbbításának gyakorlati szabályait az Ügynökség által készített tervezet alapján a tagállamok és a Bizottság vitatja meg és hagyja jóvá.

(3) Az (1) bekezdésben említett dokumentumok továbbításakor az érintett szervek megjelölhetik, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket biztonsági okokból nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett dokumentumok kiadásáért felelős nemzeti hatóságok az ezen dokumentumok kiadására, megújítására, módosítására vagy visszavonására vonatkozó minden határozat meghozatalát követő egy hónapon belül értesítik az Ügynökséget.

(5) Az Ügynökség a fentiek szerinti nyilvános adatbázisába bármilyen további, az e rendelet célkitűzései szempontjából lényeges nyilvános dokumentumot vagy hivatkozást felvehet.

4. FEJEZET

KÜLÖNLEGES FELADATOK

20. cikk

Tanulmányok

Ha az e rendelet által meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges, az Ügynökség tanulmányokat rendel meg, amelyeket saját költségvetéséből finanszíroz.

21. cikk

Az innováció előmozdítása

A Bizottság az Ügynökség munkaprogramjával és költségvetésével összhangban megbízhatja az Ügynökséget a vasút kölcsönös átjárhatósága és a biztonság javítását célzó innovációk előmozdításának a feladatával, különösen az új információs technológiák, valamint helymeghatározási és követési rendszerek használatának az előmozdításával.

21a. Cikk

ERTMS

(1) Az Ügynökség a Bizottsággal együttműködésben ellátja a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feladatokat annak érdekében, hogy

a) biztosítsa az ERTMS koherens fejlesztését;

b) hozzájáruljon, hogy az ERTMS tagállamokban alkalmazott berendezései megfeleljenek a hatályban levő előírásoknak.

(2) Az Ügynökség kidolgozza az ERTMS előírások módosítására vonatkozó kérelmek kezelésének eljárását. E célból az Ügynökség létrehozza és fenntartja az ERTMS-előírások módosítására vonatkozó kérelmek és a tervezett módosítások nyilvántartását.

Az Ügynökség kizárólag akkor javasolja új változat elfogadását, ha az előző változatot megfelelő arányban telepítették. Az új változatok kifejlesztése nem sértheti az ERTMS kiépítésének arányát, az ERTMS-berendezések előállításának optimalizálásához szükséges előírások stabilitását, a vasúttársaságok befektetéseinek megtérülését, valamint az ERTMS kiépítésének hatékony tervezését.

(3) Az Ügynökség segíti a Bizottság munkáját egy ERTMS-re vonatkozó EU telepítési terv kidolgozása, valamint az ERTMS-nek a transzeurópai közlekedési folyosók mentén történő telepítési munkálatai összehangolásának területén.

(4) Az Ügynökség az ERTMS különböző változatainak irányítására vonatkozó stratégiát dolgoz ki a különböző változatokkal ellátott hálózatok és járművek közötti műszaki és működési kompatibilitás biztosítása, valamint a hatályban lévő változat és az esetleges újabb változatok gyors bevezetésének ösztönzése céljából.

A vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban az Ügynökség biztosítja, hogy az ERTMS-berendezések egymást követő változatai a Bizottság által 2008. április 23-án elfogadott változattól kezdve visszamenőleg kompatibilisek egymással.

A 2008. április 23-a előtt üzembe helyezett vagy azon ERTMS-berendezés tekintetében, amelynek telepítése vagy felújítása ezen időpontban már előrehaladott fázisban volt, az Ügynökség értékelő jelentést készít, amely meghatározza:

a) a Bizottság által 2008. április 23-án elfogadott változat bevezetése következtében a rendszer kezdeti beüzemelőinél jelentkező többletköltségeket;

b) a korábbi változatokról az a) pontban említett változatra való átállást támogató minden lehetséges - köztük pénzügyi -mechanizmust.

A Bizottság az Ügynökség értékelő jelentése kézhezvételét követően egy éven belül meghozza a megfelelő intézkedéseket.

(5) Az Ügynökség bejelentett szervezetekből álló ad hoc munkacsoportot hoz létre - amely elnöki tisztjét is ellátja -, annak ellenőrzése céljából, hogy a bejelentett szervezetek által az egyes ERTMS projektek keretében elvégzett EK hitelesítési eljárásokat következetesen alkalmazzák-e. Az Ügynökség ezen kívül együttműködik a nemzeti biztonsági hatóságokkal annak ellenőrzése céljából, hogy az üzembe helyezés engedélyezési eljárásait következetesen alkalmazzák-e. Amennyiben az Ügynökség úgy találja, hogy fennáll a hálózatok és az ezen eljárások alá tartozó berendezéssel felszerelt járművek közötti műszaki és működési kompatibilitás hiányának kockázata, haladéktalanul értesíti a Bizottságot, amely meghozza a megfelelő intézkedéseket.

(6) Amennyiben az egyedi ERTMS-projektek keretében a hálózatok és a járművek között műszaki kompatibilitás hiánya merül fel, a bejelentett szervezetek és a nemzeti biztonsági hatóságok biztosítják, hogy az Ügynökség megkaphasson minden lényeges információt az alkalmazott EK hitelesítési és üzembe helyezési eljárásokra, valamint a működési feltételekre vonatkozóan. Adott esetben az Ügynökség ajánlásokat tesz a Bizottságnak a megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.

(7) Az Ügynökség a Bizottságnak 2011. január 1. -ig benyújtott jelentésben értékeli az ERTMS-berendezések tanúsítási eljárását, amely adott esetben tartalmazza a végrehajtandó javításokat.

(8) A (6) bekezdésben említett jelentés alapján a Bizottság értékeli az egységes típusú laboratóriumi felszerelés, egységes referenciavágány és/vagy közösségi szinten egyetlen tanúsító szervezet alkalmazásának költségeit és hasznát. Egy ilyen tanúsító szervezetnek a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VIII. mellékletében felsorolt paramétereknek kell megfelelnie. A Bizottság jelentést nyújthat be, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszthet elő az ERTMS tanúsítási rendszer javítására vonatkozóan.

21b. Cikk

Segítségnyújtás a Bizottságnak

(1) Az Ügynökség - a 30. cikk (2) bekezdése b) pontjában meghatározott kereteken belül - a Bizottság kérésére segítséget nyújt a Bizottságnak a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának fokozására és az európai vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítés kidolgozására irányuló közösségi jogszabályok végrehajtásában.

(2) Az említett segítségnyújtás korlátozott idejű és terjedelmű, az e rendeletben az Ügynökségre ruházott minden egyéb feladat sérelme nélkül hajtandó végre, és a következőket foglalhatja magában:

a) tájékoztatás a közösségi jogszabályok egyes vonatkozásainak végrehajtásával kapcsolatban;

b) műszaki tanácsadás különleges know-how-t igénylő kérdésekben;

c) információgyűjtés a nemzeti biztonsági hatóságok és vizsgálati szervek közötti, a 6. cikk (5) bekezdésében előírt együttműködésen keresztül.

(3) Az ügyvezető igazgató legalább évente egyszer jelentést ad az igazgatási tanácsnak e cikk végrehajtásáról, beleértve annak az erőforrásokra gyakorolt hatását is.

5. FEJEZET

BELSŐ FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS

22. cikk

Jogállás

(1) Az Ügynökség a Közösség szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeknek járó legszélesebb körű jogképességet élvezi. Az Ügynökség ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(3) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgatója képviseli.

23. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

24. cikk

Személyzet

(1) Az Ügynökség személyzetére alkalmazni kell az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit és az Európai Közösségek intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályokat.

(2) A fenti személyzeti szabályzattal és alkalmazási feltételekkel a kinevező hatóságra, valamint a szerződő hatóságra ruházott hatásköröket saját személyzete tekintetében a 26. cikk sérelme nélkül az Ügynökség gyakorolja.

(3) A 26. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az Ügynökség személyzete a következő személyekből áll:

- az Ügynökség által az ágazat szakemberei közül a vasúti biztonság és kölcsönös átjárhatóság területén meglévő képzettségük és tapasztalataik alapján legfeljebb öt évre felvett ideiglenes alkalmazottak,

- a Bizottság vagy a tagállamok által legfeljebb öt évre kinevezett vagy kirendelt tisztviselők, és

- az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiben meghatározott egyéb alkalmazottak, akik végrehajtó vagy titkársági feladatokat látnak el.

Az Ügynökség működésének első 10 éve során az első albekezdés első francia bekezdésben említett 5 éves időtartam további, legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, amennyiben ez az Ügynökség munkája folytonosságának biztosításához szükséges.

(4) Azok a szakértők, akik részt vesznek az Ügynökség által szervezett munkacsoportokban, nem tartoznak az Ügynökség személyzetéhez. E szakértők utazási és tartózkodási költségeit az igazgatási tanács által elfogadott szabályok és díjtáblázat alapján az Ügynökség állja.

25. cikk

Az igazgatási tanács létrehozása és hatáskörei

(1) Egy igazgatási tanácsot hoznak létre.

(2) Az igazgatási tanács:

a) nevezi ki a 31. cikk alapján az ügyvezető igazgatót;

b) fogadja el minden évben április 30-ig az Ügynökség előző évre vonatkozó általános jelentését, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

c) fogadja el minden évben november 30-ig a Bizottság véleményét figyelembe véve az Ügynökség következő évre szóló munkaprogramját, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ezt a munkaprogramot a Közösség éves költségvetési eljárásának sérelme nélkül fogadják el. Ha a Bizottság a munkaprogram elfogadása után 15 napon belül kifejezi, hogy nem ért egyet a programmal, az igazgatási tanács újra megvizsgálja a programot, és két hónapon belül, szükség esetén módosított formában, a második olvasat után vagy kétharmados többséggel, beleértve a Bizottság képviselőit, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú szavazatával, elfogadja azt;

d) a 6. fejezet alapján gyakorolja funkcióit az Ügynökség költségvetésével kapcsolatban;

e) eljárásokat állapít meg az ügyvezető igazgató általi döntéshozatal tekintetében;

f) látogatási politikát határoz meg a 33. cikk alapján végrehajtandó látogatások tekintetében;

g) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és a 30. cikk (3) bekezdésében említett egységvezetők felett;

h) megállapítja saját eljárási szabályzatát.

(3) Az Ügynökség munkaprogramja minden tevékenység esetében megállapítja a követendő célokat. Általánosságban minden tevékenységet és/vagy eredményt a Bizottságnak címzett jelentésbe kell foglalni.

26. cikk

Az igazgatási tanács összetétele

(1) Az igazgatási tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy képviselőjéből, valamint hat további, szavazati jog nélküli képviselőből áll, akik európai szinten képviselik a következő csoportokat:

a) vasúttársaságok;

b) infrastruktúra-működtetők;

c) a vasúti ágazat;

d) szakszervezetek;

e) utasok;

f) fuvaroztatók.

Az érdekek teljes körű képviselete érdekében a Bizottság e csoportok mindegyike vonatkozásában egy képviselőt és egy póttagot nevez ki a saját európai szervezeteik által benyújtott, négy nevet tartalmazó szűkített listáról.

Az igazgatási tanács tagjait és a póttagokat a vonatkozó tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki.

(2) Minden tagállam és a Bizottság is kinevezi igazgatási tanácsi tagját, valamint egy póttagot.

(3) A hivatali idő öt év, és egyszer megújítható.

(4) Adott esetben a 36. cikk (2) bekezdésében említett szabályok alapján rögzítik harmadik országok képviselőinek a részvételét és e részvétel feltételeit.

27. cikk

Az igazgatási tanács elnöke

(1) Az igazgatási tanács a tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait.

(2) Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje három év, amely egyszer megújítható. Ha azonban igazgatási tanácsi tagságuk az elnöki vagy elnökhelyettesi hivatali idejük alatt ér véget, úgy e napon hivatali idejük is automatikusan lejár.

28. cikk

Ülések

(1) Az igazgatási tanács üléseit az elnöke hívja össze. Az üléseken részt vesz az Ügynökség ügyvezető igazgatója.

(2) Az igazgatási tanács legalább évente kétszer ülésezik. Összeül az elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére, tagjai többségének kérésére és a tagállamok tanácsi képviselői egyharmadának a kérésére is.

29. cikk

Szavazás

Ellenkező rendelkezés hiányában, az igazgatási tanács a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg határozatait. Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

30. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

(1) Az Ügynökséget - a Bizottság, illetőleg az igazgatási tanács hatáskörének sérelme nélkül - az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak ellátása során teljes mértékben független.

(2) Az ügyvezető igazgató:

a) elkészíti a munkaprogramot, és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtja azt az igazgatási tanácsnak;

b) megteszi a szükséges intézkedéseket a munkaprogram megvalósítása érdekében, és amennyiben lehetséges, eleget tesz a Bizottság segítség iránti kéréseinek, amelyek az Ügynökség e rendelet szerinti feladataival kapcsolatosak;

c) megteszi a szükséges lépéseket, különösen a belső igazgatási utasítások elfogadását és a rendelkezések közzétételét, hogy biztosítsa az Ügynökség e rendelettel összhangban álló működését;

d) hatékony ellenőrző rendszert hoz létre az Ügynökség eredményeinek a működési célkitűzéseivel való összehasonlítására, és az elismert szakmai szabványoknak megfelelő rendszeres értékelési rendszert hoz létre. Az ügyvezető igazgató ennek alapján dolgozza ki minden évben az általános jelentés tervezetét, amelyet benyújt az igazgatási tanácsnak;

e) az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a 24. cikk (2) bekezdésében megállapított hatásköröket;

f) a 38. cikk alapján kidolgozza az Ügynökség bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét, és a 39. cikk alapján végrehajtja a költségvetést.

(3) Az ügyvezető igazgatót egy vagy több egységvezető segítheti. Ha az ügyvezető igazgató nincs jelen, vagy nem tudja ellátni feladatait, az egységvezetők egyike helyettesíti.

31. cikk

Az Ügynökség személyzetének kinevezése

(1) Az ügyvezető igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki érdemei, továbbá igazolt igazgatási és vezetői képességei, valamint a vasúti ágazattal kapcsolatos szakértelme és tapasztalatai alapján. Az igazgatási tanács a szavazásra jogosult tagok négyötödös többségével hozza meg döntését. A Bizottság egy vagy több jelöltet javasolhat.

Az ügyvezető igazgató menesztésének hatásköre az igazgatási tanácsot illeti meg, azonos eljárás szerint.

(2) Az Ügynökség személyzetének többi tagját a 24. cikkel összhangban az ügyvezető igazgató nevezi ki.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ez a hivatali idő egyszer megújítható.

32. cikk

Az ügyvezető igazgató meghallgatása

Az ügyvezető igazgató minden évben általános jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az Ügynökség tevékenységeiről. Az Európai Parlament és a Tanács emellett az Ügynökség tevékenységeivel összefüggő tárgyban bármikor kérheti az ügyvezető meghallgatását.

33. cikk

Látogatások a tagállamokban

(1) Az Ügynökség a 9., 9a., 10., 13. és 15. cikkben rábízott feladatok elvégzése érdekében az igazgatási tanács által meghatározott politikának megfelelően látogatásokat tehet a tagállamokban. A tagállamok nemzeti hatóságai megkönnyítik az Ügynökség személyzetének munkáját.

(2) Az Ügynökség tájékoztatja az érintett tagállamot a tervezett látogatásról, a kiküldött ügynökségi tisztviselők nevéről és a látogatás kezdetének napjáról. A látogatások végrehajtásával megbízott ügynökségi tisztviselők a látogatást az ügyvezető igazgatótól származó, a látogatás tárgyát és célját meghatározó határozat bemutatása után kezdik meg.

(3) Az Ügynökség minden látogatás végén jelentést készít, amelyet elküld a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

34. cikk

Felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségét a kérdéses szerződésre irányadó jog szabályozza.

(2) Az Ügynökség által kötött szerződésben szereplő választottbírósági eljárásról szóló záradék alapján az Európai Közösségek Bírósága jogosult arra, hogy az ügyben ítélkezzen.

(3) Nem szerződéses felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban téríti meg az ügyosztályai vagy személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos vitákban az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik joghatósággal.

(5) Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

35. cikk

Nyelvek

(1) Az Ügynökség nyelvi szabályairól az igazgatási tanács határoz. Az igazgatási tanács egy tagjának a kérésére e határozatot egyhangúlag kell meghozni. A tagállamok a választásuk szerinti közösségi nyelven fordulhatnak az Ügynökséghez.

(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

36. cikk

Harmadik országok részvétele

(1) Az Ügynökség nyitott az olyan európai országok és az európai szomszédságpolitika által érintett azon országok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek a Közösséggel, amely értelmében az érintett országok az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák a közösségi jogszabályokat.

(2) A fent említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban szabályokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák az ezen országoknak az Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó részletes szabályokat, különösen e részvétel jellegét és mértékét. Ezek a szabályok rendelkezéseket tartalmaznak többek között a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozóan. Rendelkezhetnek az igazgatási tanácsban való, szavazati jog nélküli képviseletről.

37. cikk

Átláthatóság

Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 18 ) kell alkalmazni.

Az igazgatási tanács legkésőbb 2004. október 1-jéig elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges végrehajtási rendelkezéseket.

Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok miatt a Szerződés 195., illetve 230. cikke alapján az ombudsmanhoz lehet panaszt benyújtani, illetőleg az Európai Közösségek Bírósága előtt lehet jogorvoslattal élni.

6. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Költségvetés

(1) Minden, a naptári évnek megfelelő pénzügyi évre vonatkozóan elkészítik az Ügynökség összes bevételének és kiadásának előirányzatát, amelyet az Ügynökség költségvetésében rögzítenek. A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) Az Ügynökség bevétele a következőkből áll:

- a Bizottság hozzájárulása,

- az Ügynökség munkájában a 36. cikk értelmében részt vevő harmadik országok hozzájárulása,

- a kiadványok, képzések és az Ügynökség által nyújtott más szolgáltatások díjai.

(3) Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségeket.

(4) Az igazgatási tanács az ügyvezető igazgató által kidolgozott tervezet alapján minden évben elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak a következő pénzügyi évre szóló előirányzatát. Ezt az előirányzatot, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét, az igazgatási tanács legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottságnak.

(5) A Bizottság az előirányzatot az Európai Unió előzetes általános költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(6) A Bizottság az előirányzat alapján belefoglalja az Európai Unió előzetes általános költségvetés-tervezetébe - amelyet a Szerződés 272. cikkével összhangban benyújt a költségvetési hatóságnak - azokat az előirányzatokat, amelyeket a létszámtervhez szükségesnek tart, és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét.

(7) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatás előirányzatait. A költségvetési hatóság fogadja el az Ügynökség létszámtervét.

(8) A költségvetést az igazgatási tanács fogadja el. Ez az Európai Unió általános költségvetésének a végleges elfogadásával válik véglegessé. Adott esetben megfelelően módosítani kell.

(9) Az igazgatási tanács mihamarabb értesíti a költségvetési hatóságot arról a szándékáról, ha olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek jelentős pénzügyi hatása lehet a költségvetés finanszírozására, különösen az ingatlanokkal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevételéről és megvásárlásáról. Erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság egyik részlege értesítést adott arról a szándékáról, hogy véleményezi a projektet, véleményét a projekt bejelentésétől számított hat héten belül továbbítja az igazgatási tanácsnak.

39. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli az ideiglenes elszámolásokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkével összhangban konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek ideiglenes elszámolásait.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig továbbítja az Ügynökség ideiglenes elszámolásait a Számvevőszéknek, az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. Az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítják.

A Számvevőszék a Szerződés 248. cikkével összhangban megvizsgálja ezeket az elszámolásokat. Minden évben jelentést tesz közzé az Ügynökség tevékenységeiről.

(4) A Számvevőszék által az Ügynökség ideiglenes elszámolásaira vonatkozóan az általános költségvetési rendelet 129. cikke alapján kiadott észrevételek átvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére elkészíti az Ügynökség végleges elszámolásait, és azokat véleményezésre benyújtja az igazgatási tanácsnak.

(5) Az igazgatási tanács véleményt ad ki az Ügynökség végleges elszámolásairól.

(6) Az ügyvezető igazgató legkésőbb minden pénzügyi évet követően július 1-jéig továbbítja a végleges elszámolásokat az igazgatási tanács véleményével együtt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7) A végleges elszámolásokat közzéteszik.

(8) Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszéknek az észrevételeire. Ezt a választ az igazgatási tanácsnak is elküldi.

(9) Az ügyvezető igazgató az általános költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésével összhangban kérésére benyújtja az Európai Parlamentnek a kérdéses pénzügyi évvel kapcsolatos mentesítési eljárás zökkenőmentes alkalmazásához szükséges összes információt.

(10) Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács ajánlása alapján az n+2. év április 30-a előtt mentesítést ad az ügyvezető igazgatónak az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében.

40. cikk

Költségvetési rendelet

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatási tanács fogadja el. A 2343/2002/EK, Euratom rendelettől ( 19 ) nem lehet eltérni, kivéve, ha az az eltérés az Ügynökség működéséhez külön szükséges, és a Bizottság ahhoz előzetesen a beleegyezését adta.

41. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, a korrupció és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem céljából teljes mértékben alkalmazni kell az 1073/1999/EK rendeletet.

(2) Az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és azonnal elfogadja a szükséges rendelkezéseket, amelyeket az Ügynökség személyzetének minden tagjára alkalmazni kell.

(3) A finanszírozással kapcsolatos határozatokban és az azokból következő végrehajtási megállapodásokban és okiratokban kifejezetten meg kell adni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket hajthat végre az ügynökségi finanszírozás kedvezményezettjeinél.

7. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Az Ügynökség tevékenységeinek megkezdése

Az Ügynökség az e rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül kezdi meg működését.

43. cikk

Értékelés

Öt évvel azt követően, hogy az Ügynökség megkezdi munkáját, a Bizottság elvégzi e rendelet végrehajtásának, az Ügynökség által elért eredményeknek és munkamódszereinek az értékelését. Ez az értékelés figyelembe veszi a vasúti ágazat, a szociális partnerek és a fogyasztói szervezetek képviselőinek álláspontját. Az értékelés megállapításait közzéteszik. A Bizottság szükség esetén javasolja e rendelet módosítását.

Ebben az összefüggésben a Bizottság adott esetben a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a szabályozó ügynökségek fejlődését figyelembe véve javaslatot terjeszt elő e rendelet rendelkezéseinek a módosítására. Az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja ezt a javaslatot, és különösen azt mérlegeli, hogy szükséges-e a szabályozó ügynökségek tekintetében elfogadandó általános kerettel összhangban az igazgatási tanács összetételének a felülvizsgálata.

44. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 126. E, 2002.5.28., 323. o.

( 2 ) HL C 61., 2003.3.14., 131. o.

( 3 ) HL C 66., 2003.3.19., 5. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2003. január 14-i véleménye (HL C 38. E, 2004.2.12., 135. o.), a Tanács 2003. június 26-i közös álláspontja (HL C 270. E, 2003.11.11., 48. o.) és az Európai Parlament 2003. október 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. április 22-i jogalkotási állásfoglalása és a Tanács 2004. április 26-i határozata.

( 5 ) HL L 237., 1991.8.24., 25. o. A 2001/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 75., 2001.3.15., 1. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 143., 1995.6.27., 70. o. A 2001/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 75., 2001.3.15., 26. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 75., 2001.3.15., 29. o. A 2002/844/EK bizottsági határozattal (HL L 289., 2002.10.26., 30. o.) módosított irányelv.

( 8 ) HL L 235., 1996.9.17., 6. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 110., 2001.4.20., 1. o.

( 10 ) HL L 164., 2004.4.30., 16. o.

( 11 ) HL L 228., 1996.9.9., 1. o. Az 1346/2001/EK határozattal (HL L 185., 2001.7.6., 1. o.) módosított határozat.

( 12 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

( 13 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

( 14 ) A szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítása érdekében ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról szóló, 1998. május 20-i 98/500/EK bizottsági határozat (HL L 225., 1998.8.12., 27. o.).

( 15 ) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

( 16 ) HL L 315., 2007.12.3., 51. o.

( 17 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 18 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 19 ) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).