T/2329. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról
2015. évi VI. törvény
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. §
(1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1c) és (6) bekezdésében a "földhivatali" szövegrészek helyébe az " , a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott" szöveg lép.
(2) A Kkt. 36. § (3) bekezdésében a "közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóság nyilatkozata" szöveg lép.
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
2. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fltv.) 36/B. § (2) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.
(2) Az Fltv. 54. § (10b) bekezdés b) pontjában az "illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az Fltv.
a) 47. § (2) bekezdésében a " , valamint a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével a járási hivatal munkaügyi szakigazgatási szervének székhelyét" szövegrész,
b) 58. § (7) bekezdése.
3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
3. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés
c) pontjában az "az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak" szöveg lép.
4. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
4. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-ában az "A fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek" szövegrész helyébe az "A fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg lép.
5. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
5. §
Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 18. § (3) bekezdése.
6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
6. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41/A. § (1) bekezdés f) pontjában a "bányakapitányságnak" szövegrész helyébe a "bányafelügyeletnek" szöveg lép.
7. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
7. §
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.
8. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása
8. §
(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény
a) 4. § (2) és (4) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a "felügyelőségek" szövegrész helyébe az "a természetvédelmi hatóság" szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 3. §-ában az "(a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész.
9. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
9. §
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 39. § (1) bekezdésében a "szakhatóságként" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként" szöveg lép.
10. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIll. törvény módosítása
10. §
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6b) bekezdésében a "kincstár kérelmező lakóhelye szerinti illetékes területi igazgatósága" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.
11. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
11. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 5. § k) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,
b) 93. § (8) bekezdésében a "munkaügyi központtal" szövegrész helyébe a "munkaügyi hatósággal" szöveg
lép.
12. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
12. §
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
a) 64. § (8) bekezdésében az "a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő" szövegrész helyébe az "az egészségi állapot vizsgálata céljából" szöveg,
b) 75. §-ában az "a 72. §-ban meghatározott rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalására tekintettel utasították el" szövegrész helyébe az "arra tekintettel utasították el, hogy az igénylő nem megváltozott munkaképességű" szöveg,
c) 76. §-ában az "A nyugellátásnak a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálata alapján történő megszüntetését" szövegrész helyébe a "Ha a hozzátartozói nyugellátást azért szüntetik meg, mert a nyugellátásban részesülő személy már nem megváltozott munkaképességű, a megszüntetést" szöveg,
d) 80. § (2) bekezdésében az "eljárása, mulasztása vagy a rehabilitációs szakértői szerv megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása" szövegrész helyébe az "eljárása vagy mulasztása" szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Tny.
a) 72. §-a,
b) 80. § (4) bekezdésében az "- a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel -" szövegrész,
c) 80. § (4a) bekezdése.
13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
13. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 52. § (1) bekezdés h) pontjában az "illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnak" szövegrész helyébe az "illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,
b) 52/A. § (2) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott" szöveg, a "földhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,
c) 90. § (3a) bekezdésében a "fővárosi, megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg
lép.
14. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
14. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 148. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Tanács tagja)
"b) az adott térségben működő fővárosi és megyei kormányhivatal egy-egy népegészségügyi feladatokért felelős képviselője,"
15. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
15. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
a) 23/B. § (1) bekezdésében a "kincstár" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,
b) 23/B. § (2) bekezdésében, 23/E. § (1), (7) és (9) bekezdésében, 23/F. § (1), (2), (4a) és (5) bekezdésében a "kincstár" szövegrészek helyébe a Járási hivatal" szöveg,
c) 23/D. § (3) bekezdésében a "kincstárat" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,
d) 23/E. § (9) bekezdésében a "kincstárnak" szövegrész helyébe a Járási hivatalnak" szöveg
lép.
16. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
16. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv központi költségvetési szervek, amelyek költségvetését - a fővárosi és megyei kormányhivatalok kivételével - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni."
17. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. §
(1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel -a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)
a) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
b) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - szünetelteti az ellátást."
(2) A Cst. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a járási hivatal a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, intézkedik az ellátásnak a családtámogatási folyószámlára történő utalásáról."
(3) A Cst. 48. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A járási hivatal megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülő személyekről.
(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a járási hivatal az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv megkeresésére a 45. § szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatásban részesülő személyekről."
(4) A Cst.
a) 15. § (3) bekezdésében a "kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,
b) 22. §-ában, 34. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 36/A. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, 37. § (7) bekezdésében, 43. § (4)-(6) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 49. §-ában a "kincstár" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,
c) 37. § (9) bekezdésében a "kincstárnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg
lép.
18. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
18. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés v) pontjában a "környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság" szöveg lép.
19. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
19. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a) 10. § (1) bekezdés d) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés e) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg
lép.
20. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
20. §
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/C. § (2) bekezdés h) pontjában a "bányakapitányság" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg lép.
21. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
21. §
Hatályát veszti a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 58. § (3) bekezdése.
22. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
22. §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Amennyiben a 44. § (1) bekezdése szerinti szakkérdést a hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vizsgálja, a szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg, ennek során elrendelheti e törvény szakhatósági eljárásra vonatkozó egyes szabályainak megfelelő alkalmazását."
23. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
23. §
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (5) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.
24. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
24. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés e) pontjában az "az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot" szöveg lép.
25. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
25. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69/A. § (1) bekezdésében az "a földhivatali nyilvántartás" szövegrész helyébe az "az ingatlan-nyilvántartás" szöveg lép.
26. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
26. §
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 25. § (2) bekezdésében az "illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának" szövegrész helyébe az "illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.
27. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
27. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll."
(2) A Khtv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszter -jogszabályban meghatározott szakigazgatási feladatok tekintetében a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével - normatív utasításban adja ki."
(3) A Khtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási hivatal szakigazgatási feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik."
(4) A Khtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja. Ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter közvetlen utasításadási joggal rendelkezik.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott, valamint a hatékonysági, szakszerűségi és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(3) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § (1) bekezdés g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter vagy a szakmai irányító miniszter gyakorolja.
(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(5) A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le."
28. §
(1) A Khtv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kormánymegbízott részére - megbízatásának időtartamára, kormánymegbízotti jogállásának igazolására - a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az igazolvány a kormánymegbízott nevét, arcképmását és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza."
(2) A Khtv. a következő 11/A-11/C. §-sal egészül ki:
"11/A. § (1) A kormánymegbízott a feladat- és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a szakmai irányító miniszternek szakmai felelősséggel tartozik.
(2) A kormánymegbízott a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való fegyelmi felelősségével összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter. A miniszter által a fegyelmi felelősség megállapítása iránt indított eljárásban tanács jár el, amelynek tagjait a miniszter jelöli ki. A kijelölt vizsgálóbiztosnak legalább államtitkári megbízatást betöltő állami vezetőnek kell lennie. A fegyelmi eljárás szabályaira egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11/B. § (1) A kormánymegbízottat minden naptári évben harmincöt munkanap szabadság illeti meg. A kormánymegbízottat rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.
(2) A kormánymegbízott jubileumi jutalomra nem jogosult.
11/C. § (1) A kormánymegbízott a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd az követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerinti vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (továbbiakban együtt: családtag) Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatot a miniszter kezeli.
(3) A Vnytv. 9. §-át, 10. §-át és 14-16. §-át kell alkalmazni a kormánymegbízottal szemben lefolytatható vagyongyarapodási vizsgálat, valamint a kormánymegbízott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségszegése esetén."
(3) A Khtv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese."
(4) A Khtv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg."
(5) A Khtv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. Az igazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg."
(6) A Khtv. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A járási hivatalt a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) vezeti. A járási hivatalban - jogszabályban meghatározottak szerint - kormányablak és okmányiroda működik."
(7) A Khtv. 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20/C. § (1) A kormánymegbízott írásban indokolt döntést hozhat arról, hogy a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogokat (így a munkarend, munkaidő-beosztás meghatározását, rendkívüli munkaidő elrendelését, utasításadást, munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadását) ideiglenesen magához vonja.
(2) A kormánymegbízott a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott, munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogkörét célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén gyakorolhatja. A kormánymegbízott az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben a döntés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését."
(8) A Khtv. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"c) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási hivatalok irányításának részletes szabályait,"
(rendeletben határozza meg.)
(9) A Khtv. 21/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket - a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg."
29. §
A Khtv.
a) 10. § (4) bekezdésében a "köztársasági elnök" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg,
b) 15. § (1) bekezdésében "törzshivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg, a "törzshivatalnál" szövegrészek helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg,
c) 17. § (2) bekezdésében a "törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői" szövegrész helyébe a "főigazgatója, igazgatója és főosztályvezetői" szöveg
lép.
30. §
Hatályát veszti a Khtv.
a) 3. alcímének címe,
b) 7. §-a,
c) 11. § (4) bekezdése,
d) 7. alcíme,
e) 15. § (2)-(4) bekezdése,
f) 20. § b) pontja,
g) 20/B. §-ában az "- a járási szakigazgatási szerv esetében a járási szakigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően -" szövegrész,
h) 20/F. §-a,
i) 21. § b) pontja.
28. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
31. §
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az "az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.
29. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
32. §
30. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása
33. §
(1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.)
a) 5. § e) pont eb) alpontjában a "fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalhoz" szöveg,
b) 19/A. § (4) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Szht. 26. § (4) bekezdése.
31. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása
34. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 24/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "a földhivatali nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "az ingatlan-nyilvántartásban" szöveg lép.
32. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
35. §
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9/B. § (6) bekezdés d) pontjában az "az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot" szöveg lép.
33. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
36. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 106. § (5) bekezdés c) pontjában a "hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala" szövegrész helyébe a "hivatala" szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Áht. 106. § (5) bekezdés d) pontjában a "szociális és gyámhivatala" szövegrész.
34. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
37. §
(1) Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 133. § (8) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Kttv. 136. § (1) bekezdésében az "A megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgatójának és igazgatójának az illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy a főigazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát, igazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg." szövegrész.
(3) Hatályát veszti a Kttv. 136. § (3) bekezdésében a " , valamint a megyei, fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve" szövegrész.
35. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
38. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 5. melléklet 7. pont b) alpontjában a "munkaügyi központok és kirendeltségeik" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.
36. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
39. §
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 36. § (4) bekezdésében az "az érintett szakigazgatási szervezetekkel" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg lép.
37. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
40. §
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "mezőgazdasági szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.
38. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
41. §
(1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben az eljáró hatóság vizsgálja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását."
(2) A Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha]
"f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő, illetve az elfogadó jognyilatkozatot tevő előhaszonbérlő, valamint más földhasználó nem felel meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőgazdálkodói alkalmassági feltételeknek."
(3) A Földforgalmi tv. 70. § (1) bekezdésében a "földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalhoz" szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Földforgalmi tv. 51. § (6) bekezdésében az "azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg az erdészeti hatóságot" szövegrész.
39. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
42. §
Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 82. §-a.
40. Záró rendelkezések
43. §
Ez a törvény 2015. március 1-jén lép hatályba.
41. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
44. §
E törvény
a) 32. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése,
b) 41. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Kormány kiemelt célkitűzése az Államreform program keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosán működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a Kormány területi feladatellátása hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása a közérdek érvényesítése mellett.
A területi államigazgatási szervek integrációjával jöttek létre 2011. január 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Mindez jelentősen csökkentette a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, a bürokráciát, ugyanakkor a funkcionális feladatellátás egységesült, az integrálásra kerülő szakigazgatási szervek szakmai autonómiája és az ágazati szakmai irányítás érintetlenül hagyásával. Az egységesített funkcionális működés eredményeképpen megvalósulhatott a kormányhivatali elhelyezés racionalizálása, az egységes beszerzések vagy a központi gépjárműkezelés, amely számottevő megtakarítást jelentett a központi költségvetésnek. Mindezek mellett egy - a korábbi széttagolt szervezeti rendszerhez illeszkedő széttagolt költségvetés helyett - egységes és átlátható költségvetés került kialakításra, biztosítva a takarékos kormányhivatali gazdálkodás megvalósítását. Az állampolgárok számára a kormányhivatalok - és különösen a járási (fővárosi kerületi) hivatalok - kialakításával számos hatósági eljárás intézése vált sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé, különös tekintettel a kormányablakok először megyei, majd fokozatosan történő járási szintű kiépítésével. A kormányablakok kialakításával biztosítható, hogy az állampolgárnak valóban csak helyen kelljen találkoznia az állammal, onnan minden eljárási cselekményt az állam szervei bonyolítanak le maguk között.
Ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működik önállóan, a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti keretein kívül. A területi államigazgatási szervek továbbra is rendkívül különböző szervezeti struktúrában (regionális, megyei vagy ezektől eltérő, atipikus illetékességgel) működnek, valamint egyenlőtlen az ágazati megoszlásuk is. A Kormány - szervezetalakítási szabadságával élve - határozati javaslatban döntött az egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő 2015. március 1-jével történő integrálásáról. Ennek alapján integrálásra kerülnek a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, a bányakapitányságok, továbbá átkerülnek a Magyar Államkincstárból a családtámogatási eljárások, amelyek a megyeszékhelyekről a járási (fővárosi kerületi) hivatalok feladatkörébe kerülnek, biztosítva az állampolgárok számára a szolgáltatások még könnyebb elérhetőségét. Átvételre kerülnek a kormányhivatalokba továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szinten ellátott feladatainak egy része is.
Ezzel együtt a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szükséges a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációja is. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása megszűnik. A belső integráció jelentős szervezeti módosulást okoz, mert a vezetői szintek számának csökkentése és a szorosabb szakmai együttműködés érdekében az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek integrált funkcionális és szakmai szervezeti egységekbe olvadnak össze. Mindezzel biztosítható a kormányhivatalok részéről az egységes feladatellátás, a vezetői szintek csökkentése, a gyorsabb döntéshozatal és az olcsóbb működés. A törvénymódosítással biztosításra kerül, hogy a törvényi szinten meglévő szervezeti megnevezések, valamint a jelenleg még szakigazgatási szervekre telepített hatáskörök illeszkedjenek a területi államigazgatás átalakításához, az egységes fővárosi és megyei kormányhivatali szervezethez.
Az átalakításoknak köszönhetően egy hatékonyabban működő, gyorsabb reagálású kormányhivatali rendszer jön létre, amely biztosítja, hogy akár váratlan események esetén azonnal átcsoportosíthatók a kormányhivatali erőforrások, és kiemelten kezelhetők a sürgős feladatok.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A területi államigazgatás jelenlegi rendszerében a kormányhivatal szervezetén belül megyei és járási szinten működő szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkeznek. A megyei és járási (fővárosi kerületi) szinteken a szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörgyakorlása, valamint az ezzel együtt járó jelenlegi szervezeti tagozódás megszűnik, és egy egységes kormányhivatali rendszer jön létre (a továbbiakban: belső integráció). Ezzel egyidejűleg a szakmai és funkcionális feladat- és hatáskörök címzettje a kormánymegbízott és a járási hivatalvezető lesz.
Fentiek alapján szükséges a belső integráció megvalósulása révén létrejövő új feladat- és hatáskörgyakorlás átvezetése. Ennek során indokolttá válik a törvényi szinten kijelölésre kerülő szakigazgatási szervi, valamint a kormányhivatal korábbi osztott szervezetéből (törzshivatal - szakigazgatási szervek, járási (fővárosi kerületi) törzshivatal - járási szakigazgatási szervek) fakadó megnevezések átvezetése a vonatkozó törvényi szabályokon a jogállamiság követelményeinek való megfelelés érdekében.
A belső integráció kialakítása révén a földhivatal helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A 2. §-hoz
Az új szabályozásnak megfelelően a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, valamint a népegészségügyi szakigazgatási szerv helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 47. § (2) bekezdés hivatkozott szövegrészének, valamint az 58. § (7) bekezdésének hatályon kívül helyezése szükséges, tekintve hogy a szervezeti átalakítás következtében a megyei és járási szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörgyakorlása megszűnik, és egy egységes kormányhivatali rendszer jön létre.
A 3. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben általános jelleggel a környezetvédelmi felügyelőség helyett a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kerül megjelölésre.
A 4. §-hoz
A megyei kormányhivatalok belső integrációjának megvalósulása révén a szakigazgatási szervek megszűnéséből eredő új feladat- és hatáskörgyakorlás biztosítása érdekében a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek helyett a fővárosi és megyei kormányhivatalok kerülnek megjelölésre.
Az 5. §-hoz
A rendelkezésben megadott határidő már elmúlt, így a szakasz hatályon kívül helyezése szükséges.
A 6. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében a törvényben általános jelleggel a bányakapitányság helyett a bányafelügyelet kerül megjelölésre.
A 7. §-hoz
A belső integráció kialakítása következtében a munkaügyi központ helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A 8. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében a törvényben általános jelleggel a környezetvédelmi felügyelőség helyett a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kerül megjelölésre.
A 9. §-hoz
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításával rendezésre kerül, hogy kormányrendelet határozza mega azokat az eseteket, amikor a természetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el.
A 10. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében lakástakarékpénztárakról szóló törvényben általános jelleggel a kincstár kérelmező lakóhelye szerinti illetékes területi igazgatósága szövegrész helyébe a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala kerül megjelölésre.
A 11. §-hoz
A belső integráció következtében a szakigazgatási szerv elnevezésre történő hivatkozás nem indokolt, ezért szükséges annak elhagyása, valamint a munkaügyi központ helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A 12. §-hoz
A belső integráció következtében a szakigazgatási szerv elnevezésre történő hivatkozás nem indokolt, ezért szükséges annak elhagyása.
A 13. §-hoz
A megyei kormányhivatalok belső integrációja révén a földhivatal helyett általános jelleggel a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre. A fővárosi és megyei kormányhivatal elnevezés pontosításra kerül.
A 14. §-hoz
Az egységes hivatali szervezet kialakítása okán az egészségügyről szóló törvény hivatkozott szövegrészének hatályon kívül helyezése szükséges, tekintve hogy a térségi egészségügyi tanács tagjai között a fővárosi és megyei kormányhivatal egy-egy képviselője már szerepel.
A 15. §-hoz
A fogyatékossági támogatás iránti eljárásban az eljáró szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala lesz a Magyar Államkincstár helyett.
A 16. §-hoz
A szervezet-átalakítások következtében szükséges a hivatkozott költségvetési rendelkezés módosítása.
A 17. §-hoz
A családtámogatási eljárások tekintetében az eljáró szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala lesz a Magyar Államkincstár helyett.
A 18. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben általános jelleggel a környezetvédelmi felügyelőség helyett a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kerül megjelölésre.
A 19. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény hivatkozott rendelkezéseinek jogtechnikai szempontból történő pontosítása volt szükséges.
A 20. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében a törvényben általános jelleggel a bányakapitányság helyett a bányafelügyelet kerül megjelölésre
A 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a lakásszövetkezetekről szóló törvény hivatkozott rendelkezésében megjelölt határidő már elmúlt, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolttá vált.
A 22. §-hoz
Az egységes kormányhivatali rendszer következtében a szakhatósági eljárások felülvizsgálatra szorulnak. Kormányrendelet a szakkérdés vizsgálata esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szakhatósági eljárására vonatkozó szabályainak az alkalmazását írhatja elő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az eljáró hatóság.
A 23. §-hoz
A belső integráció következtében a gyámhivatal helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A 24. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében a cégtörvényben általános jelleggel a környezetvédelmi felügyelőség helyett a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kerül megjelölésre.
A 25. §-hoz
A belső integráció következtében a földhivatali nyilvántartás helyett az ingatlan-nyilvántartás kerül megjelölésre.
A 26. §-hoz
A belső integráció következtében a megyei, fővárosi kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A 27. §-hoz
A belső integráció megvalósulásával valamennyi szakmai és funkcionális feladat (ennek keretében az ágazati szakmai irányítással való megfelelő együttműködés) fő felelősévé a kormánymegbízott és a járási hivatalvezető válik. Ennek megfelelően a feladat- és hatáskör hozzájuk kerül anélkül, hogy a kormányhivatalt szakmai megosztottság jellemezné. A belső integrációval együtt járó szervezeti átalakítások, vagyis a törzshivatal - szakigazgatási szervi és a járási (fővárosi kerületi) törzshivatal - járási szakigazgatási szervi felosztás felszámolásra kerül, egységes hivatalok jönnek létre. Ezzel összefüggésben kerül rendezésre a kormányhivatal irányításának és szakmai irányításának kérdése.
A 28. §-hoz
Annak érdekében, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) egységesen szabályozza a kormányhivatali vezetőkre vonatkozó egyes közszolgálati rendelkezéseket, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) által szabályozott, Khtv.-ben már egyes vezetőkre vonatkozó rendelkezésekhez szorosan kapcsolódó szabályozások beemelése szükséges. Ennek eredményeképpen az eddig a főigazgató és az igazgató besorolására vonatkozó általános szabályok a Kttv.-ből átkerülnek a Khtv.-be, ezzel megvalósítva az egységes szabályozást.
Ezen szakasz rendezi a kormánymegbízott jogállásának részletes szabályozását.
A 29. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjának megvalósulása révén egységes kormányhivatali rendszer jön létre. Ennek következtében a szükséges szövegcserés módosítások kerülnek végrehajtásra jelen szakaszban.
A 30. §-hoz
Az egységes hivatali szervezet kialakítása okán a Khtv. egyes szakaszainak hatályon kívül helyezése vált szükségessé.
A 31. §-hoz
A belső integráció következtében a népegészségügyi szakigazgatási szerv kifejezés elhagyása szükséges.
A 32. §-hoz
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény hivatkozott szövegrészének hatályon kívül helyezése szükséges, tekintve hogy a helyi védelmi bizottság tagjai között a fővárosi és megyei kormányhivatal egy-egy képviselője már szerepel.
A 33. §-hoz
A belső integráció következtében a munkaügyi központ helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül kijelölésre.
A 34. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjának megvalósulása révén a földhivatali nyilvántartásra történő hivatkozás helyett az ingatlan-nyilvántartásra szükséges hivatkozni.
A 35. §-hoz
A területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálásának biztosítása érdekében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló törvényben általános jelleggel a környezetvédelmi felügyelőség helyett a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kerül megjelölésre.
A 36. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvényben a gyámhivatalra történő hivatkozás elhagyása, valamint a szociális és gyámhivatal együttes megjelölése esetben annak hatályon kívül helyezése szükséges.
A 37. §-hoz
Annak érdekében, hogy a Khtv. egységesen szabályozza a kormányhivatali vezetőkre vonatkozó egyes közszolgálati rendelkezéseket, a Kttv.-ben szükséges hatályon kívül helyezni az egyes vezetőkre vonatkozó rendelkezésekhez szorosan kapcsolódó szabályozásokat.
A 38. §-hoz
Tekintettel a belső szervezeti átalakításra, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben a munkaügyi központok és kirendeltségeik kifejezés helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási (fővárosi kerületi) hivatala megjelölés kerül alkalmazásra.
A 39. §-hoz
Az új szabályozásnak megfelelően az érintett szakigazgatási szervezet helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A 40. §-hoz
Az új szabályozásnak megfelelően a mezőgazdasági szakigazgatási szerv helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre.
A 41. §-hoz
Az új szabályozásnak megfelelően a földhivatal helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kerül megjelölésre, valamint rendezésre kerülnek a törvényben a szakhatósági eljárással összefüggő szabályok.
A 42. §-hoz
Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény szakhatósági eljárásra vonatkozó rendelkezése.
A 43. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 44. §-hoz
Sarkalatossági záradék.