62/2014. (IX. 26.) HM utasítás

a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. §[1] Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire terjed ki.

2. § Az utasítás 1. mellékleteként kiadom a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer Szervezeti és Működési Szabályzatát.

3. § Ez az utasítás 2014. október 1-jén lép hatályba.

4. § Hatályát veszti a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló

28/2012. (IV. 21.) HM utasítás.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 62/2014. (IX. 26.) HM utasításhoz

A HONVÉDELMI KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. Alkalmazandó normák

1.1. A honvédelmi ágazat vonatkozásában a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása az alábbi jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső rendelkezések, illetve tervek alapján valósul meg: Magyarország Alaptörvénye;

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.);

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény;

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény;

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény;

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény;

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet;

Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet;

Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet;

A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet;

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet;

A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet;

A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet;

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet;

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat;

Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv;

A Védelmi- és Közigazgatási Csoport és a Stratégiai Műveleti Vezetési Csoport-Katasztrófavédelmi Operatív Törzs működésének szabályairól szóló HM KÁT-HVKF együttes intézkedés;

A Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek katasztrófavédelmi feladatairól szóló 334/2013. (HK 12.) HVKF intézkedés;

A Magyar Honvédség Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszere működésének szabályozásáról szóló 105/2014. (HK 5.) HVKF intézkedés;

A Honvédelmi Ágazati Katasztrófavédelmi Terv.

2. Értelmező rendelkezések

E melléklet alkalmazásában:

2.1. Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer: az országos katasztrófavédelmi rendszer részét képező, a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatainak irányítására, végrehajtására, valamint az országos katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködés érdekében létrehozott, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) meglévő képességein alapuló, kijelölt szervezeti elemekből felépülő, ideiglenes szervezet.

2.2. A katasztrófák típusai:

a) természeti (elemi) csapásokkal összefüggő - különösen vizek áradása, rendkívüli időjárási helyzet, földrengés - katasztrófák,

b) nukleáris tevékenységgel összefüggő katasztrófák, ezen belül hazai nukleáris, illetve radioaktív anyagokat tartalmazó és tároló létesítményeknél, a nukleáris és radioaktív anyagok szállításakor, az ország területén kívül és nukleáris energiaforrással rendelkező űrobjektumok földre való visszatérésekor bekövetkező katasztrófák,

c) ipari, vegyipari anyagok alkalmazásával összefüggő katasztrófák,

d) veszélyhelyzeti szintet elérő közlekedési balesetek (légi, közúti, vasúti, vízi),

e) járványügyi (kiemelten az influenza pandémia és a madárinfluenza) katasztrófák,

f) tömeges migráció által okozott humanitárius katasztrófa.

2.3. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ez által veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

2.4. Felkészülés és megelőzés időszaka: a katasztrófahelyzettől, illetve bekövetkezésének veszélyétől mentes időszak, amikor a védekezésben részvételre, illetve közreműködésre tervezett szervezetek felkészítést, kiképzést, begyakorlást hajtanak végre.

2.5. Védekezés időszaka: azon időszak, amikor a katasztrófa, illetve annak veszélye miatt a károk keletkezésének megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása szükségessé teszi az MH közreműködését, a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (a továbbiakban: HKR) egészének vagy elemeinek aktivizálását.

2.6. Helyreállítás időszaka: a közvetlen életveszély, illetve a vagyontárgyak megrongálódásának időszakát követő időszak, melynek során a hosszú távú következmények felszámolása és az eredeti helyzet visszaállítása történik.

2.7. ÁKT: tárcaszintű terv, mely tartalmazza - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően - a katasztrófaveszély, valamint veszélyhelyzet esetén az MH katasztrófavédelmi tevékenysége tervezésére, szervezésére, működésére, riasztására, részleges vagy teljes aktivizálására és ezek végrehajtására vonatkozó feladatokat.[2]

2.8. MH Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer (a továbbiakban: MH ABV RIÉR) HKR-be kijelölt elemei: az MH ABV RIÉR azon elemei, melyek közreműködnek a HKR feladataiban, melyeken keresztül katasztrófahelyzetben vegyi, illetve az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer keretében, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) Nukleáris Baleseti Információs Központjától (a továbbiakban: NBIÉK) kapott összesített sugárzási adatokat szolgáltat a Védelmi- és Közigazgatási Csoport (a továbbiakban: VKCS), a Stratégiai Műveleti Vezetési Csoport-Katasztrófavédelmi Operatív Törzs (a továbbiakban: SMVCS-KOT) és az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer részére az ország területén kialakult esetleges vegyi és sugárhelyzetről.

2.9. Veszélyeztetett szervezet: azon Honvédelmi Minisztériumi (a továbbiakban: HM) szervek és az MH hadrendjébe tartozó katonai szervezetek, melyeket elhelyezkedésük, feladataik vagy tevékenységük következtében katasztrófa bekövetkezésének következményei közvetlenül vagy közvetett módon veszélyeztetnek.

2.10. Beavatkozó szervezet: a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt és felkészített szervezetek.

2.11. Katasztrófavédelmi Készenléti Fokozat: a katasztrófavédelmi riasztás utáni tevékenységi rendet fokozatonként meghatározó rendszabályok összessége.

3. A HKR rendeltetése, általános feladatai és szervezeti felépítése

3.1. A HKR rendeltetése

a) az országos katasztrófavédelmi rendszer keretén belül a katasztrófavédelemre rendelt szervekkel együttműködve, a felkészített honvédségi erőkkel és eszközökkel közreműködés a katasztrófák károsító hatásai elleni védekezésben, illetve a helyreállításban,

b) a honvédelmi ágazaton belül bekövetkező katasztrófahelyzet kialakulásának, valamint súlyos szerencsétlenség (baleset) bekövetkezésének megelőzése, a veszélyeztetett személyi állomány, vagyontárgyak megóvása, mentése,

c) felkérés esetén - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott keretek között - részvétel a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban.

3.2. A HKR a felkészülés és megelőzés időszakában

a) kidolgozza, kiadja, naprakészen tartja a HKR felépítését, működését meghatározó jogszabályokat és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközöket, különösen a HKR Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: HKR SZMSZ), az ÁKT-t, a Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terveket (a továbbiakban: KAT) és kapcsolódó utasításokat, intézkedéseket,

b) adatokat gyűjt, elemez, a tapasztalatokat értékeli, feldolgozza,

c) kijelöli, felkészíti, kiképzi a beavatkozó szervezeteket, biztosítja alkalmazhatóságukat és készenlétüket,

d) nyilvántartja a katasztrófaveszélyes létesítményeket, kidolgozza, végrehajtja és betartatja az előírt biztonsági követelményeket és védelmi intézkedéseket,

e) katasztrófavédelmi gyakorlatokat tervez és hajt végre,

f) együttműködik a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi szervekkel.

3.3. A HKR a katasztrófaveszély időszakában

a) adatokat gyűjt, elemez,

b) kidolgozza a katasztrófaveszély típusának megfelelő műveleti elgondolást,

c) pontosítja az alkalmazásra tervezett munkacsoportokat, ellenőrzi az erőket és eszközöket,

d) meghatározott készenléti fokozatba helyezi a közreműködésre tervezett erőket,

e) felkérés esetén együttműködik az adott veszélyhelyzetre vonatkozó országos szintű tervek kidolgozásában, pontosításában,

f) a kialakult helyzet függvényében biztosítja az erők kirendelését.

3.4. A HKR a védekezés időszakában

a) védi és menti az MH személyi állományát, anyagi javait,

b) közreműködik a katasztrófák károsító hatásai elleni védekezésben, valamint a következményeinek felszámolásában,

c) felkérés, kormánydöntés esetén részt vesz a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban.

3.5. A HKR a helyreállítás időszakában a Kormány döntése, illetve a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) vagy annak munkaszervei, illetve a védelmi igazgatási szervek felkérésére, a honvédelmi miniszter döntése alapján, az MH speciális képességeinek igénybevételével közreműködik a katasztrófák következményeinek hosszú távú felszámolásában.[3]

3.6. A HKR elemei és azok rendeltetése

A HKR szervezetileg felsőszintű közigazgatási, védelmi igazgatási és külső-belső koordinációs feladatokat ellátó elemből (a továbbiakban: VKCS), felső (a továbbiakban: SMVCS-KOT), közép- [Művelet Vezető Csoport Katasztrófavédelmi Operatív Csoportja (a továbbiakban: MVCS-KOCS), KOCS, Ágazati Információs Központ (a továbbiakban: ÁIK), Járványügyi Védekezési Csoport (a továbbiakban: JVCS)] és alsó szintű katonai irányítási-vezetési feladatokat ellátó elemekből [Operatív Csoport (a továbbiakban: OCS)] és a végrehajtó erőkből áll. 3.6.1. A VKCS felel

a) a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntéseinek előkészítéséért,

b) a honvédelmi miniszter részére felterjesztésre kerülő katasztrófavédelemmel kapcsolatos javaslatok szakmai kidolgozásáért, véleményezéséért,

c) a HM-hez beérkező igények pontosításáért és a pontosított igények SMVCS-KOT felé történő továbbításáért, valamint

d) a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központtal (a továbbiakban: NVK), illetve a katasztrófa típusa szerinti védekezési munkabizottsággal történő együttműködésért.

3.6.2. Az MVCS-KOCS és a KOCS felépítését, részletes feladatait, összetételét a megalakításukra kötelezett szervezet parancsnoka a KAT-ban rögzíti.

3.6.2.1. Az MVCS-KOCS és KOCS működtetésére kötelezett szervezeteket a HVKF jelöli ki.

3.6.2.2. Az MVCS-KOCS a védekezés időszakában az SMVCS-KOT irányítása alapján az OCS-okon keresztül, a KOCS-ok pedig közvetlenül vezetik az alárendeltségükbe tartozó végrehajtó erőket.

3.6.3. Az OCS a HKR végrehajtó szintű, katonai vezetési feladatokat ellátó eleme, amelynek feladata az MVCS-KOCS vagy az SMVCS-KOT közvetlen irányítása alatt a védekezés időszakában az alárendeltségébe tartozó végrehajtó erők közvetlen vezetése.

3.6.3.1. Az OCS-ból

a) a közreműködésben részt vevő honvédségi erők helyszíni irányítására és a többi közreműködővel való helyi szintű koordináció végzésére,

b) valamint abban az esetben, ha egy katonai szervezet szervezeti elemei a parancsnokságtól eltérő helyőrségben helyezkednek el és a HKR-en belüli tevékenységük során irányítási, vezetési feladatokat is végrehajtanak,

Katasztrófavédelmi Operatív Részleg (a továbbiakban: KOR) különíthető ki.

3.6.4. Végrehajtó erők

A végrehajtó erők a HKR aktivizálását követően a várható következmények előrejelzésére, megelőzésére, a védekezésben, a következmények felszámolásában és a helyreállításban történő közreműködésre, feladatvégrehajtásra kijelölt és felkészített erők, munkacsoportok.

3.6.5. Az ÁIK

Nukleáris, vegyi és biológiai veszélyhelyzetben az SMVCS-KOT döntéseinek szakmai megalapozása és a közvetlenül veszélyeztetett katonai szervezetek azonnali értesítése érdekében a honvédelmi tárca ÁIK-ot működtet.

3.6.6. A JVCS

A JVCS a járvány okozta katasztrófa időszakában KOCS-ként működő, az ÁKT-ban meghatározott közegészségügyi és járványügyi szakfeladatokat ellátó szerv, amely vezeti a pandémia elleni védekezésre kijelölt csoportok tevékenységét.

4. Feladatok a védekezés időszakában

4.1. A honvédelmi miniszter, a HM KÁT, a Honvéd Vezérkar főnöke, az SMVCS-KOT, a VKCS a védekezés időszakában ellátja a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendeletben részére meghatározott feladatokat.

4.2. Az MVCS-KOCS és KOCS

a) az SMVCS-KOT irányítása alapján az MVCS-KOCS az OCS-okon keresztül, a KOCS-ok pedig közvetlenül vezetik az alárendelt végrehajtó erőket,

b) adatokat gyűjtenek, elemeznek és továbbítanak az SMVCS-KOT részére,

c) a védekezési feladatok befejezése után irányítják az alárendelt erők visszatelepítését,

d) értékelik a végrehajtást, elkészítik az összefoglaló jelentéseket, összegyűjtik és elemzik a tapasztalatokat, javaslatokat terjesztenek fel a szükségesnek ítélt változtatásokról a döntésre jogosult vezetőnek.

4.3. A végrehajtó erők feladatai

a) közreműködés az SMVCS-KOT, a KOCS-ok, valamint az OCS-ok feladatszabása alapján a katasztrófák elleni védekezésben,

b) nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésére ellenőrző és jelző szervezet működtetése, mérési adatok folyamatos szolgáltatása Magyarország területén a gamma háttérsugárzás szintjéről, helyi riasztás adása veszélyes ipari anyag jelenléte esetén, adatszolgáltatás a nukleáris és vegyi katasztrófák értékeléséhez,

c) arra vonatkozó döntés esetén közreműködés a nemzetközi segítségnyújtásban.

4.3.1. A végrehajtó erők munkacsoportjai felépítését, feladataikat és képességeiket az ÁKT határozza meg.

4.3.2. A katasztrófavédelmi tevékenység során, szükség esetén az SMVCS-KOT parancsnok vagy az MVCS-KOCS-ot, illetve a KOCS-okat működtető szervezetek vezetőinekjavaslata alapján a HKR-be kijelölt végrehajtó erőkből előzetesen kialakított munkacsoportoktól eltérő végrehajtó szervezetek is kialakíthatók és felkészítés után alkalmazhatók.

4.3.3. A katasztrófavédelmi tevékenységet végző katonai erők sem polgári, sem más szerv alárendeltségébe nem kerülnek, vezetésük az MH Művelet Vezetési Rendszer (a továbbiakban: MH MVR) vezetési rendje szerint történik.

A katasztrófavédelmi munkák helyszínén szakmai feladataikat a helyi védelemvezető határozza meg a kirendelt erők parancsnokai útján.

4.3.4. A feladatok végrehajtásában csak a kijelölt és felkészített, munkavédelmi oktatásban részesített, a szükséges egyéni védőeszközökkel, egészségvédelmi felszereléssel ellátott erők vehetnek részt.

4.3.5. Amennyiben a kialakult helyzet az igénybevételt nem indokolja, azonban a fokozott alkalmazási készség elérése indokolt, a HM KÁT a kijelölt erők részére ideiglenes készenléti szolgálatot rendelhet el.

4.4. A HM TKF meghatározott állományával részt vesz a VKCS és az SMVCS-KOT munkájában.

4.5. A HM Védelmi Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: HM VIF)[4]

a) meghatározott állományával részt vesz a VKCS és az SMVCS-KOT munkájában,

b) biztosítja a VKCS működésének infrastrukturális feltételeit.

4.6. A HM KÁT, illetve a HVKF kérésére a HM kabinetfőnöke a HKR kommunikációs feladatai végrehajtása érdekében szakállományt biztosít a VKCS, valamint az SMVCS-KOT támogatására.[5]

4.7. A HVK Hadműveleti Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK HDMCSF)[6]

a) működteti az SMVCS-KOT-ot,

b) meghatározott állományával részt vesz az SMVCS-KOT munkájában.

4.8. Az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK)

a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben, illetve az ÁKT-ban meghatározottak alapján biztosítja a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatai ellátását,

b) az SMVCS-KOT útján végrehajtja a katasztrófavédelmi feladatok egészségügyi biztosítását, felügyeli a közreműködő állomány munkafeltételeit,

c) működteti az MH EK KOCS-ot,

d) pandémia esetén végzi az ÁKT-ben részére meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatokat, melynek keretében működteti a JVCS-t.

4.9. Az MH Logisztikai Központ (a továbbiakban: MH LK)

a) működteti az MH LK KOCS-ot, végrehajtja a 4.2. pontban meghatározott feladatokat,

b) az SMVCS-KOT intézkedése alapján irányítja a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt munkacsoportok központi logisztikai támogatását,

c) tervezi, szervezi, szükség esetén végrehajtja a katasztrófavédelmi feladat logisztikai támogatásához szükséges beszerzési feladatokat,

d) végzi a katasztrófavédelmi feladatokkal összefüggésben más tárcáktól, civil szervezetektől és szolgáltatóktól érkező felajánlások engedélyeztetési eljárását és meghatározza az átvétel szakmai követelményeit és feladatait.

4.10. Az MH Geoinformációs Szolgálat geoinformációs (térképészeti, meteorológiai) adatokat, valamint térképészeti szakanyagokat biztosít a katasztrófák elleni védelem megszervezéséhez.

4.11. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (a továbbiakban: MH BHD)

a) működteti az MH BHD KOCS-ot, végrehajtja a 4.2. pontban meghatározott feladatokat,

b) tervezi, szervezi és végrehajtja az SMVCS-KOT működésének valós biztosítási feladatait, különösen a híradó-informatikai, élelmezési és pihentetési feladatokat.

4.12. Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság végzi a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 248. § (3) bekezdésében foglalt szakfeladatokat.[7]

5. Feladatok a felkészülés-megelőzés időszakában

5.1. A honvédelmi miniszter, a HM KÁT, a Honvéd Vezérkar főnöke, a felkészülés és megelőzés időszakában ellátja a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendeletben részére meghatározott feladatokat.

5.2. A HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: HM TKF)

a) felelős a Kat. 82. § (3) bekezdése szerinti jogszabály szakmai előkészítéséért, a HM Hatósági Főosztály (a továbbiakban: HM HF) bevonásával,[8]

b) elkészíti a HKR SZMSZ-ét,

c) előkészíti a HKR működésére és költségvetésének felhasználására vonatkozó rányelveket tartalmazó HM KÁT szakutasítást, valamint az érintettekkel együttműködésben a katasztrófavédelmi költségvetésre vonatkozó adatszolgáltatást és az elemi költségvetést,[9]

d) koordinálja a HM KÁT KKB-ban való képviseletéből adódó honvédelmi ágazati katasztrófavédelmi feladatokat,

e) koordinálja a KKB szerveivel való kapcsolattartást, képviseli a HM-et a katasztrófavédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi rendezvényeken,

f) javaslatot tesz a HM KÁT részére a központi államigazgatási szervekkel való szakmai kapcsolattartás rendjére,

g) végzi a katasztrófavédelmi gyakorlatok minisztériumi szintű koordinációs feladatait,

h) meghatározott állományának készenléti szolgálatba vezénylésével biztosítja a VKCS működését,

i) a HM VIF-fel és a HVK HDMCSF-fel együttműködésben kialakítja a VKCS működési rendjét, szervezi és végzi a VKCS állományának szakmai felkészítését,[10]

j) elkészíti a HM KÁT alárendeltségébe tartozó, katasztrófavédelmi készenléti szolgálatot adó állomány összesített szolgálatvezénylését, végzi a vezényléssel kapcsolatos koordinációs feladatokat.[11]

5.3. A HM VIF[12]

a) koordinálja a HM KÁT KKB tagságából adódó védelmi igazgatási feladatokat,

b) szakmai kapcsolatot tart és együttműködik a központi védelmi igazgatási szervekkel,

c) szakmai segítséget nyújt a honvédelmi igazgatás területi szervei részére intézkedési tervek kidolgozásához,

d) a katasztrófavédelmi szervekkel együttműködve részt vesz a megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei komplex védelmi igazgatási továbbképzésének megszervezésében, végrehajtásában,

e) javaslatot tesz a HM KÁT részére a központi államigazgatási szervekkel való - védelmi igazgatással kapcsolatos -szakmai kapcsolattartás rendjére,

f) meghatározott állományának készenléti szolgálatba vezénylésével biztosítja a VKCS működését,

g) biztosítja a VKCS működésének infrastrukturális feltételeit,

h) a HM TKF-fel és a HVK HDMCSF-fel együttműködésben kialakítja a VKCS működési rendjét, szervezi és végzi a VKCS állományának szakmai felkészítését.

5.4. A HVK HDMCSF

a) koordinálja az ÁKT kidolgozását és összeállítja az ÁKT-t,

b) részt vesz a katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében, ennek keretében elkészíti a gyakorlatok minisztériumi szintű levezetési tervét,

c) összehangolja a középszintű vezető szervek és a végrehajtó erők katasztrófavédelemmel kapcsolatos tervező és kidolgozó munkáját,

d) biztosítja a HKR elemei és az SMVCS-KOT riasztási, aktivizálási feltételeit,

e) szervezi és végrehajtja a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erők felkészítésének és készenlétének ellenőrzését,

f) előkészíti és levezeti az SMVCS-KOT katasztrófavédelmi feladatokra történő szakmai felkészítését,

g) biztosítja az SMVCS-KOT működésének elhelyezési feltételeit.

5.5. A HVK HIICSF

a) külön intézkedésben szabályozza az MH katasztrófavédelmi feladatainak híradását, valamint az informatikai és információvédelmi támogatását,

b) az SMVCS-KOT parancsnok igénye és a HVKF intézkedése alapján szakértőt delegál az SMVCS-KOT-ba, valamint eljár a HKR feladatok stratégiai szintű irányításának és végrehajtásának szakterületi kérdéseiben,

c) részt vesz az illetékességébe tartozó szakterületek ellenőrzésében.

5.6. A HVK Logisztikai Csoportfőnökség

a) meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támogatási rendjét, a végrehajtás érdekében kijelölésre kerülő logisztikai csapatok ellátásának (haditechnika, hadtáp, közlekedés) rendszerét,

b) kidolgozza a HKR logisztikai támogatására vonatkozó intézkedéseket,

c) koordinálja a katasztrófavédelmi feladatokhoz kapcsolódó logisztikai felkészítések végrehajtását, technikai eszközök felkészítésének rendjét,

d) részt vesz az illetékességébe tartozó szakterületek ellenőrzésében,

e) figyelemmel kíséri a HVKF alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek katasztrófavédelmi költségvetéseinek elkészítését és az előirányzatok felhasználását.

5.7. A HM HF feladatai során[13]

a) végzi az ágazati objektumok veszélyességi minősítésének nyilvántartását,

b) működteti a "veszélyes anyag és veszélyes objektum" nyilvántartó adatbázist, amelynek felhasználhatóságát biztosítja a HVK HDMCSF és az MH GAVIK részére,

c) közreműködik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 82. § (3) bekezdés szerinti jogszabály szakmai előkészítésében.

5.8. Az MH EK feladatai során

a) biztosítja a HKR-be kijelölt egészségügyi munkacsoportjait, azok riasztásának és igénybevételének feltételeit, megtervezi és szervezi azok állományának felkészítését,

b) ellátja az ÁKT-ben és a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettségei szerinti feladatait,

c) szakmai felügyeletet gyakorol az MH katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erői egészségügyi ellátása és egészségügyi tevékenysége felett,

d) biztosítja az MH EK KOCS működési feltételeit,

e) biztosítja a JVCS működési feltételeit.

5.9. Az MH LK[14]

a) biztosítja az MH LK KOCS működési feltételeit,

b) kiemelt figyelmet fordít az alárendeltségébe tartozó, veszélyes anyagot tároló objektumok védelmére,

c) kidolgozza a szakmai követelményeket a HKR logisztikai támogatásához szükséges (hadtáp, haditechnikai, katonai elhelyezési) központi készletek megalakítására, raktározására, frissítésére, kiadáshoz történő előkészítésére,

d) évente ellenőrzi a készletteljességet és a tárolás feltételeit, hatáskörében kezdeményezi a szükséges beszerzéseket,

e) javaslatot dolgoz ki az MH szintű katasztrófavédelmi feladatok központi logisztikai támogatásának végrehajtására.

5.10. Az MH BHD feladatai során

a) biztosítja az SMVCS-KOT riasztási, aktivizálási és működési feltételeit,

b) biztosítja az MH BHD KOCS működési feltételeit.

5.11. Az MVCS-KOCS-ot és a KOCS-ot megalakító szervezetek

a) kidolgozzák a KAT-ot és a kapcsolódó szakintézkedéseket,

b) hatáskörükben kijelölik a katasztrófavédelmi munkacsoportok megalakításáért felelős katonai szervezeteket,

c) ellenőrzik a végrehajtó erők kijelölését, felkészítését, okmányrendszerének, anyagainak, riasztásuk és alkalmazásuk feltételeinek meglétét,

d) vezetik a végrehajtó erők katasztrófavédelemmel kapcsolatos tervező és kidolgozó munkáját,

e) végrehajtják a KOCS állományának kijelölését, felkészítését, biztosítják annak riasztási, aktivizálási és működési feltételeit,

f) felügyelik az alárendeltségükbe tartozó katonai szervezetek katasztrófavédelmi kiképzését,

g) részt vesznek a katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében, elkészítik a gyakorlatok parancsnokságszintű levezetési tervét,

h) felügyelik az alárendelt katonai szervezetek belső védelmi terveinek kidolgozását,

i) végrehajtják az intézményi munkatervben és az ÁKT-ban rögzített adatszolgáltatási feladatokat.[15]

5.12. Végrehajtó erőket biztosító katonai szervezetek

a) végrehajtják a HKR-be kijelölt erők kiképzését, katasztrófavédelmi felkészítést folytatnak,

b) megszervezik és végrehajtják a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erők, technikai eszközök felkészítését,

c) megszervezik a végrehajtó erők munkacsoportjait,

d) részt vesznek a tervezett katasztrófavédelmi gyakorlatokon,

e) elkészítik és rendszeresen pontosítják a katasztrófavédelemmel kapcsolatos adattáraikat, nyilvántartásaikat,

f) biztosítják a HKR-be kijelölt erők és eszközök folyamatos alkalmazhatóságát,

g) folyamatosan ellenőrzik a katasztrófák megelőzését biztosító terveiket, a rendszabályok betartását,

h) kidolgozzák a saját katasztrófavédelmi tervüket, és arról szolgálati úton tájékoztatják a HVK HDMCSF-et és a segítségnyújtásra felkért külső helyi katasztrófavédelmi szerveket,

i) biztosítják a katasztrófavédelmi tervük végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit,

j) végrehajtják az intézményi munkatervben és az ÁKT-ban rögzített adatszolgáltatási feladatokat.[16]

6. A katonai szervezetek tevékenysége őket érintő katasztrófaveszély esetén

6.1. A honvédelmi ágazatot érintő súlyos szerencsétlenség és katasztrófa, illetve katasztrófa veszélye esetén a veszélyeztetett szervezet vezetője vagy ügyeleti szolgálata:

a) azonnal intézkedik a személyek mentésére, az életveszély elhárítására, a technikai és anyagi eszközök mentésére,

b) azonnal értesíti a szolgálati elöljárót és az elöljáró ügyeleti szolgálatot, valamint a mentésben közreműködésre tervezett külső szerveket, szervezeteket, amennyiben azok közreműködése szükséges.

7. A döntés-előkészítés rendje

7.1. Az SMVCS-KOT, az MVCS-KOCS, a KOCS-ok, valamint a katasztrófák elleni védekezésre kijelölt katonai szervezetek vezetői a Kormány, a KKB döntései, a KKB NVK-n keresztül, valamint a védelmi igazgatás rendszeréből érkező igények, a tárcán kívülről érkező információk, valamint a VKCS által biztosított, ellenőrzött igények és információk feldolgozásával felmérik a rendelkezésre álló erők, eszközök, anyagi készletek alapján az igények kielégíthetőségének fokát, valamint azok MH általi teljesíthetőségét.

7.2. A tárcaszintű felsővezetés döntéseinek szakmai megalapozása érdekében a VKCS és az SMVCS-KOT együttműködve - szükség esetén az MVCS-KOCS, a KOCS-ok, a JVCS és az ÁIK bevonásával - javaslatokat dolgoznak ki.

7.3. Amennyiben a döntés súlya indokolja, illetve a HKR-be állandó jelleggel ki nem jelölt erők, eszközök, humán vagy egyéb erőforrások HVKF hatáskörét meghaladó mértékű igénybevétele szükséges, az SMVCS-KOT parancsnoka a HVKF előzetes jóváhagyásával, a VKCS útján végzi a döntés-előkészítést.

7.4. Az SMVCS-KOT miniszteri szintű döntésre vonatkozó javaslata tartalmazza a feladatok végrehajtásának sorrendjét, időszükségletét, a kiképzett bevonható erők nagyságát, alkalmazásának helyét és időtartamát, a tartalékképzés mértékét, a még bevonható erők, eszközök, anyagi készletek nagyságát, elhelyezkedését, összevonásának, ellátásának lehetőségét a várható alkalmazás körzetében.

7.5. A döntés-előkészítéshez szükséges információk áramlása a HKR speciális vezetési struktúrájának és döntési szintjeinek megfelelően történik.

7.6. Elvárás a végrehajtó erőktől és a középszintű vezető szervektől beérkező információk gyűjtése és megfelelő szelektálása annak érdekében, hogy a döntések a megfelelő jogkörrel rendelkező szinteken szülessenek, és az elöljáró szervek részére csak a döntési hatásköröket meghaladó információk, kérések kerüljenek továbbításra.

7.7. A HKR működésének részleteit szabályzó egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök kiadásának kezdeményezése, előkészítése és kiadása a belső szabályozási tevékenységről szóló 15/2012. (II. 24.) HM utasításban előírtak szerint történik.

8. Együttműködés és kapcsolattartás rendje

8.1. Együttműködés az ágazaton belül

8.1.1. A közigazgatási, védelmi igazgatási feladatokért, valamint a tárcán kívüli és belüli koordinációért felelős VKCS és a katonai műveletek irányításáért felelős SMVCS-KOT együttműködnek egymással tevékenységük során. Az együttműködés elsősorban a VKCS-hoz delegált állandó HVKF összekötőn keresztül és a VKCS állományából az SMVCS-KOT-hoz delegált összekötő tiszten keresztül valósul meg.

8.1.2. Az SMVCS-KOT, az MVCS-KOCS és a KOCS-ok az ÁKT-ben meghatározott rend szerint működnek együtt, és évente legalább egy alkalommal egyeztetik terveiket.

8.1.3. A kapcsolattartás a felkészülés és a védekezés időszakában elsődlegesen az MH békeidőszakra szervezett és kiépített állandó hír- és informatikai hálózatainak, valamint a katasztrófavédelemben részt vevő más szervek zárt hír-és informatikai hálózatainak, továbbá az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer termináljainak és az egységes irányítási rendszerbe kapcsolt mérő- és ellenőrző rendszerek felhasználásával történik.

8.1.4. Katasztrófavédelmi irányító, ügyeleti, készenléti feladatokkal tartósan vagy ideiglenesen megbízott személy feladat végrehajtásához szükséges szolgálati rádiótelefonnal történő ellátása a HM kabinetfőnöke, a HM KÁT, illetve a HVKF helyettes engedélye alapján történik.

8.2. Együttműködés külső szervekkel

8.2.1. A felkészülés és megelőzés időszakában HM szinten a KKB szerveivel és a központi államigazgatási szervekkel a HM TKF és - a megyei, fővárosi védelmi bizottságokkal való együttműködés feladatainak ellátásával kiegészülve - a HM VIF tart kapcsolatot.[17]

8.2.2. A HVK HDMCSF a felkészülés és megelőzés időszakában hatáskörébe utalt feladatok tekintetében együttműködik a katasztrófavédelemben közreműködő központi államigazgatási szervekkel.

8.2.3. A védekezés időszakában a HM szintű külső kapcsolattartást a VKCS végzi.

8.2.4. A HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervek, szervezetek és a HKR-be kijelölt katonai szervezetek, valamint működésük során az SMVCS-KOT, az MVCS-KOCS, a KOCS, az OCS, az ÁIK és a JVCS az ÁKT-ban és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott rendnek megfelelően, a HVK HDMCSF szakmai irányítása mellett minden időszakban együttműködnek a katasztrófavédelemben közreműködő területi és helyi közigazgatási szervekkel, valamint a veszélyes tevékenységet folytató egyes létesítményekkel.

8.2.5. A felkészülés és megelőzés időszakában az együttműködés és kapcsolattartás feladata a katasztrófavédelemben részt vevő központi és területi államigazgatási szervekkel a védekezés feladatainak közös végrehajtásához szükséges kapcsolatrendszer kialakítása, a katasztrófavédelmi tervek és a kölcsönösen támasztott követelmények egyeztetése, valamint a honvédelmi tárca védekezésben történő közreműködéséhez szükséges feltételek biztosításának előkészítése. A védekezés folyamán a honvédségi összekötők szükség esetén kitelepülnek a védekezés szakmai irányítását területi, illetve helyi szinteken végző szervekhez, ezzel biztosítva az együttműködés folyamatosságának feltételeit.

8.2.6. A VKCS által a KKB NVK-ba delegált ágazati összekötők a VKCS vezető által, valamint a KKB NVK vezető által meghatározottak, illetve a VKCS-re vonatkozó szolgálati intézkedés, valamint a KKB NVK ügyrendje alapján hajtják végre feladataikat, részt vesznek a KKB NVK rendezvényein, felkészítésein, gyakorlatain.

8.2.7. Az MH EK, valamint működése során az MH EK KOCS és JVCS kapcsolatot tart a katasztrófa során megsérült, illetve ellátásra szorult személyek egészségügyi ellátásával, valamint a közegészségügyi és járványügyi tevékenységével kapcsolatosan a civil egészségügyi szervekkel.

8.2.8. A védekezés időszakában a KKB NVK-ba kijelölt ágazati összekötő kapcsolatot tart a VKCS-val, az SMVCS-KOT-tal, szükség esetén a JVCS-vel és az ÁIK-kal. A VKCS és az SMVCS-KOT részére párhuzamosan továbbítja az országos szintű védekezés koordinációjáért felelős KKB NVK-nál megjelenő, HM tárcát érintő igényeket, információkat.

8.2.9. Az ÁIK működtetéséért felelős szervezet, valamint az ÁIK a működése során együttműködik a katasztrófavédelmi feladatokban érintett tárcák ágazati információs központjaival, nukleárisbaleset-elhárítási feladatok kapcsán az OAH Baleseti Értékelő és Elemző Központtal (OAH CERTA), valamint a BM OKF NBIÉK-kel.

9. A felkészülés és végrehajtás időszaki feladatok tervezése

9.1. A felkészülés és megelőzés időszaki feladatok tervezése központilag az MH feladattervezési rendszerén, valamint a katasztrófavédelmi költségvetési előirányzatok tervezési rendszerén keresztül, továbbá a kiképzési, felkészítési és rendezvénytervek útján valósul meg.

9.2. A katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés feladatait az érintett HM szerveknél, szervezeteknél, valamint a katonai szervezeteknél az éves és havi munkatervben, kiképzési, felkészítési és rendezvénytervekben tételesen lebontva kell szerepeltetni.

10. Adatbázisok felállítása és kezelése, valamint a feladatok végrehajtását követő intézkedések

10.1. A VKCS, az SMVCS-KOT, az MVCS-KOCS, valamint a KOCS-ok létrehozzák és folyamatosan pontosítják a katasztrófavédelmi feladataikhoz kapcsolódó adatbázisaikat. Az adatbázisokat informatikai eszköz igénybevételével továbbítható formában kell tárolni. Az állományilletékes parancsnokok meghatározzák a naprakészséget biztosító információk kezelésének, feldolgozásának, rögzítésének felelőseit.

10.2. A védekezésbe bevont erők állományilletékes parancsnokai intézkednek a védekezés folyamán keletkezett károk, vagyoni hátrányokozás, a résztvevők egészségkárosodása, költségtérítési igény és más azonnali jelentésre kötelezett események elkülönített nyilvántartására.

10.3. Feladatszabás, ellenőrzés és beszámoltatás rendje

10.3.1. A HM KÁT évente intézkedésben határozza meg a HKR működésére vonatkozó szakmai elvárásait, valamint a rendelkezésre álló katasztrófavédelmi költségvetés felhasználásának irányelveit.[18]

10.3.2. A HVKF és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka éves feladatszabó értekezletükön meghatározzák a katasztrófavédelem legfontosabb feladatait és a felkészülés követelményeit.

10.3.3. Az érintett katonai szervezetek parancsnokainak éves írásos és szóbeli beszámolójában, valamint a költségvetési beszámolóknál külön jelenik meg a katasztrófák elleni védekezés feladatainak végrehajtása.

10.3.4. Az általános ellenőrzési renden kívül a katasztrófavédelmi tervek ellenőrzésére jogosult a HVK HDMCSF, a katasztrófavédelmi költségvetési előirányzatok felhasználásának szakmai ellenőrzésére a HM TKF.

10.3.5. A munkavédelmi és környezetbiztonsági szakterület vonatkozásában a HM HF az ágazat egészére kiterjedő ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik.[19]

10.3.6. A HKR-be kijelölt irányító katonai szervezetek és alárendeltjeik az éves munka- és ellenőrzési tervükben évente egy alkalommal tervezik be a kijelölt erők és eszközök ellenőrzését.

10.3.7. A feladatok végrehajtásának ellenőrzése a HM KÁT által jóváhagyott ellenőrzési terv, illetve az adott katonai szervezet vonatkozásában, annak szolgálati elöljárójának terve szerint történik.

10.4. A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását követően haladéktalanul fel kell mérni, és elkülönítetten kell nyilvántartani a keletkezett károkat, vagyoni hátrányokozást, a védekezésben részt vevők egészségkárosodását, a balesetet, valamint a felmerült költségtérítési igény mértékét.

11. A HKR riasztása, aktivizálása, kirendelése

11.1. A HKR elemeinek riasztása, értesítése az MH békevezetési híradórendszerén keresztül, az ügyeleti szolgálatok útján valósul meg. A készenléti szolgálatot ellátó személyek kiértesítésének, berendelésének szervezési és technikai feltételeit a vezénylő parancsnokok, vezetők biztosítják.

11.2. A katasztrófavédelmi készenléti fokozatok, azok tartalma, a katasztrófavédelmi készenléti szolgálatot adó végrehajtó munkacsoportok összetétele, valamint a kijelölt állomány kirendelés előtti feladatai az ÁKT-ban kerülnek meghatározásra.

11.3. A veszélyeztetett szervek, szervezetek riasztását az MH KÜ az SMVCS-KOT parancsnok jóváhagyásával végzi.

11.4. A HKR készenléti szolgálatban lévő elemeinek részleges vagy teljes aktivizálását a jogosultak, az arra okot adó helyzet szakmai szempontok szerinti értékelése alapján rendelik el. A szakmai értékelés kiterjed különösen a kialakult helyzet földrajzi kiterjedésére, a fenyegetett személyek és anyagi javak körére, valamint a honvédségi közreműködés mértékére.

11.5. A honvédelmi erők kirendelésének általános rendje szerint a katasztrófa típusa szerinti országos illetékességű irányító szerv, illetve a megyei, fővárosi védelmi bizottság az igénybevételre vonatkozó kérését a KKB-hez vagy a KKB NVK-hoz terjeszti fel. A KKB vagy a KKB NVK az igényeket továbbítja az ágazat központi ügyeleti szervének. Amennyiben a KKB nem kerül összehívásra és a KKB NVK nem kerül aktivizálásra, az igénybevételre vonatkozó kérést közvetlenül az ágazat központi ügyeleti szerve részére kell megküldeni, aki erről haladéktalanul értesíti a VKCS vezetőjét, illetve az SMVCS-KOT parancsnokát. A kirendelésről a honvédelemi miniszter, illetve a HVKF dönt. Amennyiben a KKB NVK, valamint a HKR vezető elemei aktivizálásra kerültek, a honvédelmi tárcát érintő igények és információk elsősorban a KKB NVK-ba delegált ágazati összekötőkön keresztül érkeznek egyidejűleg a VKCS-hoz, valamint az SMVCS-KOT-hoz.[20]

11.5.1. Rendkívüli esetben, amennyiben a katasztrófa következtében az élet- és vagyonmentés indokolja az azonnali intézkedést és katonai képességek közreműködését, a védelmi igazgatási, rendvédelmi vagy az Országos Mentő Szolgálathoz tartozó szervek igénye alapján, vagy ha az ebből adódó késedelem súlyos következménnyel járna, közvetlenül az érintett által felkért katonai szervezet parancsnoka a regionális együttműködés kereteire figyelemmel, saját hatáskörben dönt a segítségnyújtásról, melynek során a közreműködés mértéke és jellege nem veszélyeztetheti az adott katonai szervezet alaprendeltetés szerinti feladatellátásának maradéktalan biztosítását, a készenlét fenntartását, a hadrafoghatóság szintjét.

11.5.2. A 11.5.1. pontban meghatározott kirendelés és feladat-végrehajtás jóváhagyását az adott katonai szervezet parancsnoka a tevékenység megkezdésével párhuzamosan a hadműveleti ügyeleti szolgálatok útján, illetve aktivizált HKR esetén a HKR megfelelő vezetési rendjének útján kezdeményezi a HVKF-nél.

11.5.3. A rendkívüli kirendelésről a KKB NVK-t - annak működése esetén - az SMVCS-KOT parancsnoka a VKCS-n keresztül tájékoztatja.[21]

11.5.4. A rendkívüli kirendelés időtartama kizárólag a közvetlen életveszély és a jelentős anyagi kár bekövetkezte közvetlen veszélyének fennállásáig, illetve a védekezésben részt vevő társszervek, szervezetek részére történő feladatátadásig terjedhet ki.

11.5.5. A 11.5.1. és a 11.5.4. pontban foglalt feltételek megszűnését követően, a további közreműködésre vonatkozó elöljárói feladatszabás hiányában a kirendelt képességeket haladéktalanul vissza kell vonni.

11.5.6. A rendkívüli kirendelések során felmerülő veszteségek pótlásáról, költségek elszámolásáról és járandóságok biztosításáról a kirendelő katonai szervezet parancsnokának összefoglaló jelentésére és előterjesztésére figyelemmel a HVKF dönt.

12. Készenléti szolgálatok

12.1. A VKCS, az SMVCS-KOT, az MVCS-KOCS, a KOCS-ok állománya, az ÁIK kijelölt állománya, valamint a kijelölt végrehajtó erők meghatározott munkacsoportjai laktanyán kívüli készenléti szolgálatot látnak el.

13. A katasztrófavédelemmel kapcsolatos képzés, felkészítés, kiképzés

13.1. Az SMVCS-KOT szakmai felkészítését a HVK HDMCSF szervezi és hajtja végre évente két alkalommal, az állomány szolgálatellátásra történő felkészítését havonta egy alkalommal. A HVK HDMCSF által az SMVCS-KOT katasztrófavédelmi felkészítésére vonatkozó, a HVKF útján felterjesztett felkészítési tervet a HM KÁT hagyja jóvá.

13.2. A VKCS szakmai felkészítését évente egy alkalommal a HM TKF és a HM VIF a HVKF képviselőinek bevonásával közösen szervezi és hajtja végre. A felterjesztett felkészítési tervet a HM KÁT hagyja jóvá.[22]

13.3. Az MVCS-KOCS-ot, illetve KOCS-ot felállító szervezet megszervezi a védekezésre kijelölt szervezetek állományának felkészítését.

13.4. Az állományilletékes parancsnok végrehajtja az érintett állomány kiképzését és a védelmi tervben meghatározott feladatok begyakorlását.

13.5. Az MH Altiszti Akadémia, valamint az MH Ludovika Zászlóalj az MH katonai szervezetek igényei szerint megszervezik a tanfolyamrendszerű katasztrófavédelmi képzést.[23]

13.6. A katasztrófavédelmi felkészítés és kiképzés kiterjed a rendkívüli munkavégzési körülmények közötti munkavégzésre vonatkozó követelmények megszervezésére, a megelőzési elvek alkalmazására, valamint a védekezés időszakára vonatkozó, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést lehetővé tevő eljárásokra, rendszabályokra.

14. A HKR működtetése, fenntartása és fejlesztése

14.1. A HKR működtetése, fenntartása és fejlesztése az országos katasztrófavédelmi rendszerhez történő illeszkedés követelményeinek betartásával, a katasztrófák elleni védekezés nemzeti stratégiájában, a honvédelmi tárca Védelmi Tervező Rendszerében meghatározott feladatok, valamint a KKB határozatainak figyelembevételével történik.

14.2. A rendszer működtetését, fenntartását és fejlesztését biztosító előirányzat a HM fejezetnél katasztrófavédelem cím alatt, a végleges felhasználás helyének megfelelő alcímen kerül tervezésre.

14.3. Az intézményi munkaterv alapján érintett szervezetek a HKR-ben közreműködő honvédelmi szervezetek igényeivel összhangban bedolgozást készítenek a HKR működésével kapcsolatos rányelveket tartalmazó HM KÁT szakutasítás tervezetébe a HM TKF-en keresztül.[24]

14.4. A rendszer működtetését, fenntartását és fejlesztését biztosító költségvetési előirányzatok tervezése és felhasználása a HM TKF által - az érintett szervezetek bevonásával elkészített - és a HM KÁT által intézkedésben meghatározott irányelvek szerint történik.[25]

14.5. A meghatározott irányelvek alapján a katasztrófavédelmi előirányzatot felhasználó szervezetek bevonásával a HM TKF elkészíti az elemi költségvetési tervet, melyet a HM Védelemgazdasági Hivatal terjeszt fel jóváhagyásra.[26]

14.6. A katasztrófavédelmi költségvetési előirányzatok féléves, illetve éves felhasználásáról szóló számszaki és szöveges beszámolóikat a felhasználó szervezetek az intézményi munkaterv alapján tárgyév július 31-ig, illetve a tárgyévet követő január 31-ig megküldik a HM TKF részére.[27]

14.7. A HM TKF augusztus 15-ig időszaki, valamint a tárgyévet követő február 15-ig összesített beszámolót készít a HM KÁT részére a költségvetési előirányzatok felhasználásáról.