28/2012. (IV. 21.) HM utasítás

a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. §[1] Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalokra és közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire terjed ki.

2. § Az utasítás 1. mellékleteként kiadom a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer Szervezeti és Működési Szabályzatát.

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 28/2012. (IV. 21.) HM utasításhoz[2]

A HONVÉDELMI KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A honvédelmi ágazat vonatkozásában a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása az alábbi jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső rendelkezések, illetve tervek alapján valósul meg: Magyarország Alaptörvénye;

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény;

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény;

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény;

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény;

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény;

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény;

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet;

Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet;

Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet;

A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet;

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet;

A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet;

A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet;

Az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet;

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet;

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat;

Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv;

A Katasztrófavédelmi Operatív Törzs működésének szabályairól szóló HM KÁT-HVKF együttes intézkedés;

A Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek katasztrófavédelmi feladatairól szóló 334/2013. (HK 12.) HVKF intézkedés;

A Magyar Honvédség Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszere működésének szabályozásáról szóló 308/2001. (HK 17.) HVKF intézkedés;

A Honvédelmi Ágazati Katasztrófavédelmi Terv (A Magyar Honvédség Influenza Pandémia Terve).

1. Az SZMSZ-ben használt fogalmak és rövidítések

1.1. Fogalmak

1.1.1. Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer

Az országos katasztrófavédelmi rendszer részét képező, a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatainak irányítására, végrehajtására, valamint az országos katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködés érdekében létrehozott, a Magyar Honvédség meglévő képességein alapuló, kijelölt szervezeti elemekből felépülő, ideiglenes szervezet.

1.1.2. A katasztrófák típusai

A HKR működésével kapcsolatos szabályozókban, tervekben és dokumentumokban a katasztrófák típusai alatt az alábbi katasztrófák értendők:

a) Természeti (elemi) csapásokkal összefüggő (vizek áradása, rendkívüli időjárási helyzet, földrengés) katasztrófák;

b) Nukleáris tevékenységgel összefüggő katasztrófák, ezen belül hazai nukleáris, illetve radioaktív anyagokat tartalmazó és tároló létesítményeknél, a nukleáris és radioaktív anyagok szállításakor, az ország területén kívül és nukleáris energiaforrással rendelkező űrobjektumok földre való visszatérésekor bekövetkező katasztrófák;

c) Ipari, vegyipari anyagok alkalmazásával összefüggő katasztrófák;

d) Veszélyhelyzeti szintet elérő közlekedési balesetek (légi, közúti, vasúti, vízi);

e) Járványügyi (kiemelten az influenza pandémia és a madárinfluenza) katasztrófák;

f) Tömeges migráció által okozott humanitárius katasztrófa.

1.1.3. Katasztrófaveszély

Olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

1.1.4. Felkészülés és megelőzés időszaka

A katasztrófahelyzettől, illetve bekövetkezésének veszélyétől mentes időszak, amikor a védekezésben részvételre, illetve közreműködésre tervezett szervezetek felkészítést, kiképzést, begyakorlást hajtanak végre.

1.1.5. Védekezés időszaka

Azon időszak, amikor a katasztrófa, illetve annak veszélye miatt a károk keletkezésének megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása szükségessé teszi a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) közreműködését, a HKR egészének vagy elemeinek aktivizálását.

1.1.6. Helyreállítás időszaka

A közvetlen életveszély, illetve a vagyontárgyak megrongálódásának időszakát követő állapot, melynek során a hosszú távú következmények felszámolása és az eredeti helyzet visszaállítása történik.

1.1.7. Ágazati Katasztrófavédelmi Terv

A katasztrófa, illetve bekövetkezésének veszélye esetén bevezetendő, általános, illetve katasztrófatípusonként meghatározott, a mentésre, valamint a károk enyhítésére, a végrehajtandó rendszabályokra, a riasztási, vezetési, együttműködési és tevékenységi rendre vonatkozó tárcaszintű terv.

1.1.8. MH Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer HKR-be kijelölt elemei

Az MH ABV RIÉR HKR-be kijelölt elemein keresztül katasztrófahelyzetben vegyi, illetve az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer keretében, a BM OKF Nukleárisbaleset-elhárítási Információs Központjától kapott összesített sugárzási adatokat szolgáltat a VKCS, a KOT és az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer részére az ország területén kialakult esetleges vegyi és sugárhelyzetről.

1.1.9. Veszélyeztetett szervezet

Azon HM szervek és az MH hadrendjébe tartozó katonai szervezetek, melyeket elhelyezkedésük, feladataik vagy tevékenységük következtében katasztrófa bekövetkezésének következményei közvetlenül vagy közvetett módon veszélyeztetnek.

1.1.10. Beavatkozó szervezet

A katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt és felkészített szervezetek.

1.1.11. Katasztrófavédelmi Készenléti Fokozat

A katasztrófavédelmi riasztás utáni tevékenységi rendet fokozatonként meghatározó rendszabályok összessége.

1.2. Rövidítések

ÁIK Ágazati Információs Központ

ÁKT Ágazati Katasztrófavédelmi Terv

BM OKF Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

HKR Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer

MH EK Magyar Honvédség Egészségügyi Központ

HM IKR Honvédelmi Minisztérium Információ Kapcsolati Rendszer

HM KÁT Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkár

HVKF Honvéd Vezérkar főnöke

HM TKF Honvédelmi Minisztérium Tervezési és Koordinációs Főosztály

HM MIN KAB SO Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinet Sajtó Osztály

HM VH Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal

HM HH Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

KKB Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság

KKB NVK Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (a KKB operatív munkaszerve)

KOCS Katasztrófavédelmi Operatív Csoport

KOT Katasztrófavédelmi Operatív Törzs

LATÁCS Lakossági Tájékoztatási Csoport

MH Magyar Honvédség

MVB megyei (fővárosi) védelmi bizottság

MH JVCS MH Járványügyi Védekezési Csoport

MH ÖHP MH Összhaderőnemi Parancsnokság

MH BHD Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár

MH LK Magyar Honvédség Logisztikai Központ

MH ABV RIÉR Magyar Honvédség Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer

MH GAVIK Magyar Honvédség Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ

HVK HDMCSF Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség

VKCS Védelmi és Közigazgatási Csoport

2. A HKR rendeltetése, általános feladatai és szervezeti felépítése

2.1. A HKR rendeltetése

a) az országos katasztrófavédelmi rendszer keretén belül a katasztrófavédelemre rendelt szervekkel együttműködve, a felkészített honvédségi erőkkel és eszközökkel közreműködés a katasztrófák károsító hatásai elleni védekezésben, illetve a helyreállításban;

b) a honvédelmi ágazaton belül bekövetkező katasztrófahelyzet kialakulásának, valamint súlyos szerencsétlenség (baleset) bekövetkezésének megelőzése, a veszélyeztetett személyi állomány, vagyontárgyak megóvása, mentése;

c) felkérés esetén - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott keretek között - részvétel a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban.

2.2. A HKR feladatai

A honvédelmi ágazatot érintő katasztrófahelyzet, súlyos szerencsétlenség esetén a veszélyeztetett személyi állomány, vagyoni javak megóvása, mentése, a következmények csökkentése, ágazaton belüli felszámolása. A Kormány döntése, illetve a KKB vagy annak szervei, illetve a védelmi igazgatási szervek felkérése alapján közreműködés a katasztrófák károsító hatásaira való felkészülésben, az ellenük való védekezésben, a kárelhárításban, valamint a következményeik felszámolásában, illetve a nemzetközi katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.

2.2.1. A felkészülés és megelőzés időszakában

a) a rendszer felépítését, működését szabályozó intézkedések, szabályzók kidolgozása, kiadása;

b) az ÁKT, a HKR SZMSZ, az intézkedések és az alkalmazási tervek kidolgozása, folyamatos pontosítása;

c) adatok gyűjtése, elemzése, a tapasztalatok értékelése, feldolgozása;

d) a beavatkozó szervezetek kijelölése, felkészítése, kiképzése, készenlétük biztosítása;

e) a katasztrófaveszélyes létesítmények nyilvántartása, az előírt biztonsági követelmények és védelmi intézkedések kidolgozása, végrehajtása, betartatása;

f) katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezése és végrehajtása;

g) együttműködés a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi szervekkel.

2.2.2. A védekezés időszakában

a) az MH személyi állományának, anyagi javainak védelme, mentése;

b) közreműködés a katasztrófák károsító hatásaira való felkészülésben, az ellenük való védekezésben, valamint a következményeinek felszámolásában;

c) felkérés, kormánydöntés esetén részvétel nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban.

2.2.3. A katasztrófaveszély időszakában

a) adatok gyűjtése, elemzése;

b) a katasztrófaveszély típusának megfelelő Műveleti Elgondolás kidolgozása;

c) az alkalmazásra tervezett munkacsoportok pontosítása, erők, eszközök ellenőrzése;

d) felkérés esetén együttműködés az adott veszélyhelyzetre vonatkozó országos katasztrófaelhárítási terv kidolgozásában, pontosításában.

2.2.4. A helyreállítás időszakában

A Kormány döntése, illetve a KKB vagy annak szervei, illetve a védelmi igazgatási szervek felkérésére, a honvédelmi miniszter döntése alapján, a törvényi feltételeknek megfelelően az MH erői speciális képességeinek igénybevételével közreműködés a katasztrófák következményeinek hosszú távú felszámolásában.

2.3. A HKR elemei, felépítésük és rendeltetésük

A HKR szervezetileg felsőszintű előkészítő, javaslattevő szervből (VKCS), felső- és középszintű katonai vezetési feladatokat ellátó szervekből (KOT, KOCS, ÁIK, MH JVCS), összekötőkből (KKB NVK ágazati szakértők) és a végrehajtó erőkből áll.

A HKR elemei:

a) a KKB NVK ágazati szakértők, összekötők;

b) a VKCS;

c) a KOT;

d) a KOCS-ok;

e) a végrehajtó erők;

f) az ÁIK;

g) az MH JVCS.

2.3.1. A KKB NVK ágazati szakértők

Rendeltetésük: a HM és MH képviselete a KKB NVK-ban, összekötő szerep a KKB NVK és a HKR tárca szintű vezető elemei (VKCS és KOT) között.

Tagjai:

a) a HM TKF kijelölt szakértője;

b) a HM VH kijelölt szakértője.

2.3.2. VKCS

Rendeltetése: a HM KÁT döntései, illetve a honvédelmi miniszter részére felterjesztésre kerülő javaslatok szakmai előkészítése.

Tagjai:

a) a HM tervezési és koordinációs főosztályvezetője;

b) a HM VH főigazgatója;

c) a HVK HDMCSF csoportfőnöke;

d) a HM KÁT által meghívott szakértők.

2.3.3. KOT

Rendeltetése: A HVKF irányítása, közvetlen feladatszabása alapján, a védekezés időszakában a KOCS-ok, az MH JVCS, az ÁIK és a végrehajtó erők tevékenységének irányítása, a védekezésben közreműködő ágazati és ágazaton kívüli szervekkel, intézményekkel történő együttműködés, valamint a HVKF döntéseinek előkészítése.

2.3.4. KOCS-ok

Rendeltetése: Védekezés időszakában az alárendelt végrehajtó erők közvetlen vezetése.

A KOCS-ok a feladattípustól és a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő erők nagyságától függően kialakított ideiglenes szervezetek. Létszámukat a HVKF intézkedésben határozza meg. Felépítésüket és részletes feladataikat a megalakításukra kötelezett szervezet parancsnoka a Katasztrófavédelmi Alkalmazási Tervben rögzíti.

2.3.5. Végrehajtó erők Rendeltetésük:

a) nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésére ellenőrző és jelző szervezet működtetése, mérési adatok folyamatos szolgáltatása Magyarország területén a gamma háttérsugárzás szintjéről, helyi riasztás adása veszélyes ipari anyag jelenléte esetén, adatszolgáltatás a nukleáris és vegyi katasztrófák értékeléséhez;

b) közreműködés a KOT és KOCS-ok feladatszabása alapján a katasztrófák elleni védekezésben;

c) az a) pontban foglalt feladatok végrehajtása (nukleáris, vegyi és biológiai veszélyhelyzetben), a KOT döntéseinek szakmai megalapozása és a közvetlenül veszélyeztetett katonai szervezetek azonnali értesítése érdekében a honvédelmi tárca ÁIK-ot működtet.

Felépítésük:

A végrehajtó erők munkacsoportjai, az MH JVCS, illetve az ÁIK felépítését, feladataikat és képességeiket az ÁKT tartalmazza.

3. Feladatok a védekezés időszakában

3.1. Vezetők és a vezető szervek feladatai

3.1.1. Honvédelmi miniszter

a) kijelöli azt az állami vezetőt, aki tagként részt vesz a KKB ülésein;

b) dönt a 200 fő létszámot, valamint a 21 napi időtartamot meghaladó időtartamú igénybevételről;

c) a 3000 főt meghaladó kirendelés esetén tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát.

3.1.2. HM KÁT

a) szakirányítást gyakorol a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hvt. Vhr.) 6. § (1) bekezdés 4. pontja szerint feladatkörébe utalt HKR felett;

b) a miniszter felhatalmazása alapján teljes jogú tagként képviseli a honvédelmi tárcát a KKB ülésein;

c) irányítja a VKCS-t;

d) jóváhagyásra előterjeszti a honvédelmi miniszternek a veszélyhelyzet esetén alkalmazandó, rendeleti úton bevezetett intézkedések ágazaton belüli érvényesülésének szabályait, valamint a különleges jogrend kihirdetését el nem érő mértékű katasztrófák esetén bevezetendő rendszabályokat;

e) felterjeszti a honvédelmi miniszternek a HVKF jogkörét meghaladó kirendelésekre vonatkozó javaslatokat, előkészíti a tájékoztatót az Országgyűlés illetékes bizottsága részére.

3.1.3. HVKF

a) tanácskozási joggal részt vesz a KKB munkájában;

b) irányítja a KOT-ot;

c) dönt az alárendelt szervezeteitől legfeljebb 200 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről;

d) felügyeli az alárendeltségébe tartozó, katasztrófavédelmi feladatokat végrehajtó állomány tevékenységét, jóváhagyja a KOT vezető javaslatait a katasztrófavédelmi feladatokba bevont katonai szervezetek igénybevételére vonatkozóan.

3.1.4. VKCS

a) kidolgozza a honvédelmi tárca KKB-ban történő képviseletéből adódó feladatok végrehajtásához szükséges előterjesztéseket;

b) előkészíti a honvédelmi miniszter és a HM KÁT katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntéseit;

c) a HM KÁT által meghatározottak szerint koordinálja a feladatok végrehajtását;

d) folyamatos kapcsolatot tart fenn a védekezésben érintett minisztériumok, Kormány és központi hivatalok, a honvédelemben közreműködő szervek vezetőivel, valamint a HM VH főigazgatója útján a védelmi igazgatás területi és helyi szerveivel;

e) elemzi az információkat és végzi a szükséges koordinációt, közreműködik a fővárosi és megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalt döntések előkészítésében és végrehajtásában.

3.1.5. KOT

a) a HVKF feladatszabása alapján irányítja a várható és a bekövetkezett katasztrófák felméréséhez, értékeléséhez szükséges információk gyűjtését és feldolgozását, az adatközlést (adatcserét);

b) a HVKF parancsa alapján riasztja a KOCS-okat és a KOCS-okon keresztül a katasztrófavédelemre kijelölt honvédségi erőket;

c) kezdeményezi a végrehajtó erők igénybevételét;

d) a HVKF, illetve a honvédelmi miniszter döntése alapján kirendeli a riasztott erőket;

e) irányítja a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásába bevont honvédségi erőket;

f) irányítja a veszélyeztetett katonai szervezetek biztonságos helyre történő kivonását;

g) a HVKF egyetértésével javaslatot tesz a katasztrófavédelembe bevonandó további MH erők kijelölésére, felkészítésére;

h) a sajtótájékoztatásért felelős szakértő által a sajtónyilvánosság biztosítása érdekében tájékoztatást nyújt az MH katasztrófavédelmi tevékenységéről.

Irányítási feladatait a kialakult helyzet függvényében a KOCS-ok, összekötők, az MH Központi Ügyelet, illetve a hadműveleti ügyeleti szolgálatok útján valósítja meg.

3.1.6. KOCS-ok

a) a KOT irányítása alapján közvetlenül vezeti az alárendelt végrehajtó erőket;

b) adatokat gyűjt, elemez és továbbít a KOT-nak;

c) a védekezési feladatok befejezése után irányítja az erők visszatelepítését;

d) értékeli a végrehajtást, elkészíti az összefoglaló jelentéseket, összegyűjti és elemzi a tapasztalatokat, javaslatokat terjeszt fel a szükségesnek ítélt változtatásokról a döntésre jogosult vezetőnek.

3.2. A végrehajtó erők feladatai

a) nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésére ellenőrző és jelző szervezet működtetése, folyamatosan mérési adatok szolgáltatása Magyarország területén a gamma háttérsugárzás szintjéről, helyi riasztás adása veszélyes ipari anyag jelenléte esetén, adatszolgáltatás a nukleáris és vegyi katasztrófák értékeléséhez, valamint meteorológiai és egészségügyi információk nyújtása a KOT döntéseinek előkészítésére és a döntések alátámasztására;

b) részvétel a KOT és KOCS-ok feladatszabása alapján a katasztrófák elleni védekezésben, a védekezés helyszínén a védekezést irányító vezető igényeinek megfelelően, a közreműködő honvédségi erők parancsnoka feladatszabása alapján történő feladat-végrehajtás.

3.3. Az MH EK feladatai

a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben, illetve az ÁKT-ban meghatározottak alapján biztosítja a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatai ellátását;

b) a KOT útján felügyeli a katasztrófaelhárításban részt vevő állomány munkafeltételeit;

c) működteti az MH EK KOCS-ot;

d) pandémia esetén végzi az ÁKT-ben meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatokat, melynek keretében működteti az MH JVCS-t, mely vezeti a pandémia elleni védekezésre kijelölt csoportok tevékenységét.

3.4. A HM MIN KAB SO feladatai

a) nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetben működteti a Lakossági Tájékoztatási Csoportot;

b) a KOT-hoz rendelt szakértőjén keresztül végzi a HKR médiával való kapcsolattartását.

3.5. A HVK HDMCSF működteti a KOT-ot.

3.6. Az MH LK feladatai

a) működteti az MH LK KOCS-ot, végrehajtja a 3.1.6. pontban meghatározott feladatokat;

b) az MH KOT intézkedése alapján irányítja a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt munkacsoportok központi logisztikai támogatását;

c) tervezi, szervezi, szükség esetén végrehajtja a katasztrófavédelmi feladat logisztikai támogatásához szükséges beszerzési feladatokat;

d) végzi a katasztrófavédelmi feladatokkal összefüggésben más tárcáktól, civil szervezetektől és szolgáltatóktól érkező felajánlások engedélyeztetési eljárását és meghatározza az átvétel szakmai követelményeit és feladatait.

4. Feladatok a felkészülés-megelőzés időszakában

4.1. Vezetők és vezető szervek feladatai

4.1.1. Honvédelmi miniszter

a) jóváhagyja a HKR SZMSZ-ét;

b) jóváhagyja az ÁKT-t;

c) jóváhagyja a katasztrófavédelmi elemi költségvetési tervet;

d) szabályozza a HM katasztrófavédelmi készenléti szolgálatai vezénylésének rendjét.

4.1.2. HM KÁT

a) a honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján képviseli a honvédelmi tárcát a KKB ülésein;

b) gondoskodik a HKR felkészítéséről;

c) irányítja a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi tevékenységével kapcsolatos nemzetközi együttműködést;

d) a HVKF-fel kiadott együttes intézkedésben meghatározza a KOT összetételét;

e) kijelöli a KKB munkaszerveibe a honvédelmi tárcát képviselő szakembereket;

f) a katasztrófavédelmi ágazati költségvetés felhasználása irányelveinek jóváhagyásával gondoskodik a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges eszközök beszerzéséről, a feladatok végrehajtására kijelölt állomány védelméhez szükséges technikai és védőeszközök biztosításáról.

4.1.3. HVKF

a) tanácskozási joggal részt vesz a KKB munkájában;

b) szabályozza a középszintű vezető szervek (KOCS-ok), végrehajtásban részt vevő katonai szervezetek Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terveinek kidolgozását;

c) a HM KÁT-tal kiadott együttes intézkedésben meghatározza a KOT összetételét;

d) kijelöli a középszintű vezető szerveket és a tervezett végrehajtó erőket;

e) jóváhagyásra felterjeszti a HM KÁT útján a honvédelmi miniszter részére a kidolgozott ÁKT-t;

f) biztosítja a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására kijelölt erők igénybevételi feltételeinek folyamatos meglétét;

g) szabályozza az alárendeltségébe tartozó készenléti szolgálatok vezénylésének, ellátásának rendjét, a HKR riasztási feltételeit;

h) gondoskodik a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges technikai eszközök hadrafoghatóságáról;

i) kijelöli az MH ABV RIÉR HKR részeként működő elemeit, szabályozza a működés rendjét.

4.1.4. HM TKF

a) előkészíti az ágazati feladatokat szabályzó miniszteri rendeletet és a HKR SZMSZ-ét;

b) előkészíti a HKR költségvetésének felhasználására vonatkozó irányelveket, valamint a katasztrófavédelmi elemi költségvetést az érintett szervezetek közreműködésével;

c) koordinálja a tárca KKB-ben való képviseletéből adódó katasztrófavédelmi feladatokat;

d) koordinálja a KKB szerveivel való kapcsolattartást, képviseli a tárcát a katasztrófavédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi rendezvényeken;

e) javaslatot tesz a HM KÁT részére a más tárcákkal, a Kormánnyal és központi hivatalokkal való szakmai kapcsolattartás rendjére;

f) végzi a katasztrófavédelmi gyakorlatok minisztériumi szintű koordinációs feladatait;

g) ellenőrzi a katasztrófavédelmi előirányzatok felhasználását.

4.1.5. HVK HIICSF

a) külön intézkedésben szabályozza az MH katasztrófavédelmi feladatainak híradását, valamint az informatikai és információvédelmi támogatását;

b) részt vesz az illetékességébe tartozó szakterületek ellenőrzésében.

4.1.6. HVK HDMCSF

a) meghatározza a HKR-be kijelölt katonai szervezetek felkészítési és igénybevételi, továbbá riasztási, valamint aktivizálási követelményeit;

b) végzi az MH katasztrófavédelmi feladatokba bevonható erői alkalmazásával, azok vezetésével kapcsolatos, a HVKF hatáskörébe tartozó stratégiai feladatok tervezését;

c) kidolgozza, összeállítja és jóváhagyásra előkészíti az ÁKT-t, gondoskodik a terv folyamatos naprakészen tartásáról;

d) koordinálja a HVKF alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek katasztrófavédelmi tevékenységét szabályzó intézkedés kidolgozását és előkészíti az intézkedést;

e) összehangolja a KOCS-ok, a HVK közvetlen parancsnokságok és a végrehajtó erők katasztrófavédelemmel kapcsolatos tervező és kidolgozó munkáját, irányítja azok katasztrófavédelmi felkészítését;

f) meghatározza a KOT riasztási, aktivizálási és működési követelményeit;

g) szolgálati úton jóváhagyásra felterjeszti a KOT felkészítési tervét a HM KÁT részére, megszervezi és végrehajtja a KOT felkészítését;

h) kialakítja és naprakészen tartja a várható feladatok végrehajtásához szükséges adatbázisokat, elkészíti a KOT működéséhez szükséges okmányrendszert;

i) felhasználásra biztosítja a középszintű vezető szervek, a HVKF közvetlen alárendeltek, valamint az MH GAVIK részére a HM HH által biztosított ágazati "veszélyes anyag és veszélyes objektum" nyilvántartó adatbázist;

j) részt vesz a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében;

k) együttműködik a HM katasztrófavédelmi feladatokkal foglalkozó, más tárcák, kormány- és központi hivatalok katasztrófavédelmi tevékenységet folytató, azonos szintű szerveivel, valamint egyes kiemelt jelentőségű veszélyes létesítményekkel a 7.2. pont szerint;

l) ellenőrzi a HKR-be kijelölt erők felkészültségét és alkalmazásuk feltételei biztosítottságát.

4.1.7. HVK LOGCSF

a) meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támogatási rendjét, a végrehajtás érdekében kijelölésre kerülő logisztikai csapatok ellátásának (haditechnika, hadtáp, közlekedés) rendszerét;

b) kidolgozza a HKR logisztikai támogatására vonatkozó intézkedéseket;

c) koordinálja a katasztrófavédelmi feladatokhoz kapcsolódó logisztikai felkészítések végrehajtását, technikai eszközök felkészítésének rendjét;

d) részt vesz az illetékességébe tartozó szakterületek ellenőrzésében;

e) figyelemmel kíséri a HVKF alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek katasztrófavédelmi költségvetéseinek elkészítését és az előirányzatok felhasználását.

4.1.8. HM VH

a) koordinálja a tárca KKB-ben való képviseletből adódó védelmi igazgatási feladatokat;

b) szakmai segítséget nyújt a honvédelmi igazgatás területi szervei részére intézkedési tervek kidolgozásához;

c) a BM OKF-fel együttműködve részt vesz a megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei továbbképzésének megszervezésében;

d) javaslatot tesz a HM KÁT részére a más tárcákkal, kormány- és központi hivatalokkal való szakmai kapcsolattartás rendjére.

4.2. HM HH feladatai

a) végzi az ágazati objektumok veszélyességi minősítésének nyilvántartását;

b) működteti a "veszélyes anyag és veszélyes objektum" nyilvántartó adatbázist, amelynek felhasználhatóságát biztosítja az HVK HDMCSF és az MH GAVIK részére;

c) közreműködik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 82. § (3) bekezdés szerinti jogszabály szakmai előkészítésében.

4.3. MH EK feladatai

a) biztosítja a HKR-be kijelölt egészségügyi munkacsoportjait, azok riasztásának és igénybevételének feltételeit, megtervezi és szervezi azok állományának felkészítését;

b) ellátja az ÁKT-ben, illetve a jogszabályban meghatározott ellátási kötelezettségei szerinti feladatait;

c) szakmai felügyeletet gyakorol az MH katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erői egészségügyi ellátása és egészségügyi tevékenysége felett;

d) biztosítja az MH EK KOCS működési feltételeit;

e) biztosítja az MH JVCS működési feltételeit.

4.4. MH LK feladatai

a) biztosítja az MH LK KOCS működési feltételeit;

b) kiemelt figyelmet fordít az alárendeltségébe tartozó, veszélyes anyagot tároló objektumok védelmére;

c) kidolgozza a szakmai követelményeket a HKR logisztikai támogatásához szükséges (hadtáp, haditechnikai, katonai elhelyezési) központi készletek megalakítására, raktározására, frissítésére, kiadáshoz történő előkészítésére;

d) évente ellenőrzi a készletteljességet és a tárolás feltételeit, hatáskörében kezdeményezi a szükséges beszerzéseket;

e) javaslatot dolgoz ki az MH szintű katasztrófavédelmi feladatok központi logisztikai támogatásának végrehajtására.

4.5. MH BHD feladatai

a) biztosítja a KOT riasztási, aktivizálási és működési feltételeit;

b) biztosítja az MH BHD KOCS működési feltételeit.

4.6. KOCS-ot megalakító szervezetek

a) kidolgozzák a Katasztrófavédelmi Alkalmazási Tervet és a kapcsolódó szakintézkedéseket;

b) hatáskörükben kijelölik a katasztrófavédelmi munkacsoportok megalakításáért felelős katonai szervezeteket;

c) ellenőrzik a végrehajtó erők kijelölését, felkészítését, okmányrendszerének, anyagainak, riasztásuk és alkalmazásuk feltételeinek meglétét;

d) vezetik a végrehajtó erők katasztrófavédelemmel kapcsolatos tervező és kidolgozó munkáját;

e) végrehajtják a KOCS állományának kijelölését, felkészítését, biztosítják annak riasztási, aktivizálási és működési feltételeit;

f) felügyelik az alárendeltségükbe tartozó katonai szervezetek katasztrófavédelmi kiképzését;

g) részt vesznek a katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében, elkészítik a gyakorlatok parancsnokságszintű levezetési tervét;

h) felügyelik az alárendelt katonai szervezetek belső védelmi terveinek kidolgozását;

i) végrehajtják a HM IKR-ben és az ÁKT-ban rögzített adatszolgáltatási feladatokat.

4.7. Végrehajtó szervezetek

a) végrehajtják a HKR-be kijelölt erők kiképzését, katasztrófavédelmi felkészítést folytatnak;

b) megszervezik és végrehajtják a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erők, technikai eszközök felkészítését;

c) összekovácsolják a végrehajtó erők munkacsoportjait;

d) részt vesznek a tervezett katasztrófavédelmi gyakorlatokon;

e) elkészítik és rendszeresen pontosítják a katasztrófavédelemmel kapcsolatos adattáraikat, nyilvántartásaikat;

f) biztosítják a HKR-be kijelölt erők és eszközök folyamatos alkalmazhatóságát;

g) folyamatosan ellenőrzik a katasztrófák (elsősorban civilizációs katasztrófák, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, tűzesetek stb.) megelőzését biztosító terveket, rendszabályok betartását;

h) kidolgozzák a saját katasztrófavédelmi tervüket, és arról tájékoztatják a HVK HDMCSF-et és a segítségnyújtásra felkért külső helyi katasztrófavédelmi szerveket;

i) biztosítják a katasztrófavédelmi terv végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit.

5. A katonai szervezetek tevékenysége őket érintő katasztrófaveszély esetén

A honvédelmi ágazatot érintő súlyos szerencsétlenség és katasztrófa, illetve katasztrófa veszélye esetén a veszélyeztetett szervezet vezetője, állományilletékes parancsnoka vagy ügyeleti szolgálata:

a) azonnal intézkedik a személyek mentésére, az életveszély elhárítására, a technikai és anyagi eszközök mentésére;

b) értesíti a mentésben közreműködésre tervezett külső szerveket, szervezeteket;

c) azonnal értesíti a szolgálati elöljárót és az elöljáró ügyeleti szolgálatot.

6. A döntés-előkészítés rendje

6.1. A KOT, a KOCS-ok, valamint a katasztrófák elleni védekezésre kijelölt szervezetek vezetői a Kormány, a KKB döntései, a KKB operatív munkaszervének igényei, valamint a beérkezett információk feldolgozásával felmérik a rendelkezésre álló erők, eszközök, anyagi készletek alapján az igények kielégíthetőségének fokát.

6.2. A tárcaszintű felső vezetés döntéseinek szakmai megalapozása érdekében a KOT - szükség esetén a KOCS-ok, az MH JVCS és az ÁIK bevonásával - javaslatokat dolgoz ki.

6.3. Amennyiben a döntés súlya indokolja, illetve a HKR-be állandó jelleggel ki nem jelölt erők, eszközök, humán vagy egyéb erőforrások igénybevétele szükséges, a KOT vezetője a HVKF előzetes jóváhagyásával, szükség esetén a VKCS útján végzi a döntés-előkészítést.

6.4. A KOT javaslata tartalmazza a feladatok végrehajtásának sorrendjét, időszükségletét, a kiképzett bevonható erők nagyságát, alkalmazásának helyét és időtartamát, a tartalékképzés mértékét, a még bevonható erők, eszközök, anyagi készletek nagyságát, elhelyezkedését, összevonásának, ellátásának lehetőségét a várható alkalmazás körzetében.

6.5. A döntés-előkészítés a szakági vezetők, képviselők bevonásával a kidolgozott adatbázisok felhasználásával történik.

6.6. A döntés-előkészítéshez szükséges információk áramlása a HKR speciális vezetési struktúrájának és döntési szintjeinek megfelelően történik.

6.7. Elvárás a végrehajtó erőktől és a középszintű vezető szervektől beérkező információk gyűjtése és megfelelő szelektálása annak érdekében, hogy a döntések a megfelelő jogkörrel rendelkező szinteken szülessenek és az elöljáró szervek részére csak a döntési hatásköröket meghaladó információk, kérések kerüljenek továbbításra.

6.8. A HKR működésének részleteit szabályzó utasítások és intézkedések kiadásának kezdeményezése, előkészítése és kiadása a belső szabályozási tevékenységről szóló 15/2012. (II. 24.) HM utasításban előírtak szerint történik.

7. Együttműködés és kapcsolattartás rendje

7.1. Együttműködés az ágazaton belül

7.1.1. A KOT és a KOCS-ok az ÁKT-ben meghatározott rend szerint működnek együtt, és évente legalább egy alkalommal egyeztetik terveiket.

7.1.2. A kapcsolattartás a felkészülés és a védekezés időszakában elsődlegesen az MH békeidőszakra szervezett és kiépített állandó hír- és informatikai hálózatainak, valamint a katasztrófavédelemben részt vevő más szervek zárt hír- és informatikai hálózatainak, továbbá az egységes irányítási rendszerbe kapcsolt mérő- és ellenőrző rendszerek felhasználásával történik.

7.1.3. Katasztrófavédelmi irányító, ügyeleti, készenléti feladatokkal tartósan vagy ideiglenesen megbízott személy feladat-végrehajtásához szükséges szolgálati rádiótelefonnal történő ellátása a HM kabinetfőnöke, a HM KÁT, illetve a HVKF helyettes engedélye alapján történik.

7.2. Együttműködés külső szervekkel

7.2.1. A KKB szerveivel és a központi államigazgatási szervekkel a HM TKF és - a megyei, fővárosi védelmi bizottságokkal való együttműködés feladatainak ellátásával kiegészülve - a HM VH tart kapcsolatot.

7.2.2. A HVK HDMCSF kapcsolatot tart a kormány- és központi hivatalokkal, veszélyes tevékenységet folytató egyes létesítményekkel (BM OKF, Országos Műszaki Irányító Törzs, Országos Atomenergia Hivatal, Paksi Atomerőmű Zrt. stb.). A középszintű vezető szervek és a HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek az ÁKT-ban rögzített rendnek megfelelően összekötők útján együttműködnek a területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokkal, valamint a megyei (fővárosi) védelmi bizottságokkal.

7.2.3. A felkészülés időszakában az összekötők feladata a katasztrófavédelmi szervekkel a védekezés feladatainak végrehajtásához szükséges kapcsolatrendszer kialakítása, a katasztrófavédelmi tervek és a kölcsönösen támasztott követelmények egyeztetése, valamint az MH védekezésben történő közreműködéséhez szükséges feltételek biztosításának előkészítése. A védekezés folyamán az összekötők szükség esetén kitelepülnek a szakmai irányítást végző katasztrófavédelmi szervekhez, biztosítják az együttműködés folyamatosságának feltételeit.

7.2.4. Az ágazati összekötők elkészítik a KKB NVK vezetője által meghatározott okmányokat és gondoskodnak azok naprakészen tartásáról, részt vesznek a KKB NVK rendezvényein, felkészítésén, gyakorlatain.

7.2.5. Az MH EK kapcsolatot tart a katasztrófa során megsérült, illetve ellátásra szorult személyek egészségügyi ellátásával, valamint a közegészségügyi és járványügyi tevékenységével kapcsolatosan a civil egészségügyi szervekkel.

7.2.6. A védekezés időszakában a KKB NVK-ba kijelölt ágazati összekötő kapcsolatot tart a VKCS-val, a KOT-tal, szükség esetén az MH JVCS-vel és az ÁIK-kal.

7.2.7. Az ÁIK működése során együttműködik a katasztrófavédelmi feladatokban érintett tárcák ágazati információs központjaival, nukleárisbaleset-elhárítási feladatok kapcsán az OAH Baleseti Értékelő és Elemző Központtal (OAH CERTA), valamint az BM OKF bázisán működő Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központtal.

8. A felkészülés és végrehajtás tervezése

A felkészülési és a megelőzési időszak tervezése központilag az MH feladattervezési rendszerén, valamint a katasztrófavédelmi költségvetési előirányzatok tervezési rendszerén keresztül, továbbá a kiképzési, felkészítési, illetve rendezvénytervek útján valósul meg.

A katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés feladatait az érintett HM szerveknél, valamint a katonai szervezeteknél az éves és havi munkatervben, kiképzési, felkészítési, illetve rendezvény tervekben tételesen lebontva kell szerepeltetni.

9. Adatbázisok felállítása és kezelése

9.1. A KOT, valamint a KOCS-ok létrehozzák és folyamatosan pontosítják a katasztrófavédelmi adatbázisaikat. Az adatbázisokat duplikálva, informatikai eszköz igénybevételével továbbítható formában kell tárolni. Az állományilletékes parancsnokok meghatározzák a naprakészséget biztosító információk kezelésének, feldolgozásának, rögzítésének felelőseit.

A védekezésbe bevont erők állományilletékes parancsnokai intézkednek a védekezés folyamán keletkezett károk, vagyoni hátrányokozás, a résztvevők egészségkárosodása, költségtérítési igény és más azonnali jelentésre kötelezett esemény elkülönített nyilvántartására.

9.2. Feladatszabás, ellenőrzés és beszámoltatás rendje

A HVKF és az MH ÖHP parancsnoka éves feladatszabó értekezletükön meghatározzák a katasztrófavédelem legfontosabb feladatait és a felkészülés követelményeit.

Az érintett szervezetek parancsnokainak éves írásos és szóbeli beszámolójában, valamint a költségvetési beszámolóknál külön jelenik meg a katasztrófák elleni védekezés feladatainak végrehajtása.

Az általános ellenőrzési renden kívül a katasztrófavédelmi tervek ellenőrzésére jogosult a HVK HDMCSF, a katasztrófavédelmi költségvetési előirányzatok felhasználásának szakmai ellenőrzésére a HM TKF. A munkavédelmi és környezetbiztonsági szakterület vonatkozásában a HM HH az ágazat egészére kiterjedő ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik.

A HKR-be kijelölt irányító szervezetek és alárendeltjeik az éves munka- és ellenőrzési tervükben évente egy alkalommal tervezik be a kijelölt erők és eszközök ellenőrzését.

A feladatok végrehajtásának ellenőrzése a HM KÁT által jóváhagyott ellenőrzési terv, illetve az adott katonai szervezet vonatkozásában, annak szolgálati elöljárójának terve szerint történik.

10. Riasztás, értesítés rendje

10.1. A VKCS, a KOT, a KOCS-ok, az MH JVCS, az ÁIK, a védekezésre kijelölt, valamint a veszélyeztetett erők riasztása, értesítése az MH békevezetési híradórendszerén keresztül, az ügyeleti szolgálatok útján valósul meg. A készenléti szolgálatot ellátó személyek kiértesítésének, berendelésének szervezési és technikai feltételeit a vezénylő parancsnokok, vezetők biztosítják.

10.2. A KKB-tól, annak szerveitől, illetve azok működésének eléréséig a megyei (fővárosi) védelmi bizottságoktól érkező katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködésre történő felkérés esetén a HKR egészének vagy annak meghatározott elemeinek - a végrehajtó erők kivételével - riasztását, aktivizálását a HM KÁT rendeli el. A végrehajtó erők riasztását, aktivizálását a HVKF rendeli el.

10.3. A katasztrófavédelmi készenléti fokozatok, azok tartalma, a katasztrófavédelmi készenléti szolgálatot adó csoportok összetétele, valamint a kijelölt állomány kirendelés előtti feladatai az ÁKT-ban kerülnek meghatározásra.

11. A HKR működtetése, fenntartása és fejlesztése

11.1. A HKR működtetése, fenntartása és fejlesztése az országos katasztrófavédelmi rendszerhez történő illeszkedés követelményeinek betartásával, a katasztrófák elleni védekezés nemzeti stratégiájában, a honvédelmi tárca Védelmi Tervező Rendszerében meghatározott feladatok, valamint a KKB határozatainak figyelembevételével történik.

11.2. A rendszer működtetését, fenntartását és fejlesztését biztosító költségek előirányzata a HM fejezetnél katasztrófavédelem cím alatt, a végleges felhasználás helyének megfelelő alcímen kerül tervezésre.

11.3. A HM IKR alapján az érintett szervezetek a katasztrófavédelemben érintett szervezetek igényeivel összhangban bedolgozást készítenek a HKR költségvetési irányelveire vonatkozóan a HM TKF részére.

11.4. A rendszer működtetését, fenntartását és fejlesztését biztosító költségvetési előirányzatok tervezése és felhasználása a HM TKF által - az érintett szervezetek bevonásával elkészített - és a HM KÁT által jóváhagyott irányelv szerint történik.

11.5. Az irányelv alapján a katasztrófavédelmi előirányzatot felhasználó szervezetek bevonásával a HM TKF elkészíti az elemi költségvetési tervet, melyet a HM Védelemgazdasági Hivatal terjeszt fel jóváhagyásra.

11.6. A katasztrófavédelmi költségvetési előirányzatok féléves, illetve éves felhasználásáról szóló számszaki és szöveges beszámolóikat a felhasználó szervezetek a tárgyév július 31-ig, illetve a tárgyévet követő január 31-ig megküldik a HM TKF részére.

11.7. A HM TKF a tárgyévet követő február 15-ig összesített beszámolót készít a HM KÁT részére a költségvetési előirányzatok felhasználásáról.