34/B/2001. AB határozat

a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 21. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 21. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelező jogi képviselet intézménye alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Indítványában kifejtette, hogy a támadott jogszabály sérti az Alkotmány 63. § (1) bekezdésében biztosított egyesüléshez való jogot és az Alkotmány 70/C. § (1) bekezdésében garantált "társulási szabadságot". Ellentétben áll továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8. és 11. §-ával is. Álláspontja szerint a kötelező jogi képviselet intézménye az "az emberek jog- és cselekvőképességét" indokolatlanul korlátozza. Megítélése szerint az nem elegendő érv a kötelező jogi képviselet mellett, hogy ezzel meggyorsul a cégbejegyzés folyamata, mert "az embereknek általában ismerniük kell a jogszabályokat", a cégbíróságnak pedig jogában áll a formailag vagy tartalmilag meg nem felelő kérelmek elutasítása.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal kapcsolatban a következő jogszabályokat vizsgálta.

1. Az Alkotmány rendelkezése:

"63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni."

"70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon."

2. A Ctv. rendelkezése:

"21. § (1) A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik.

(2) A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. A Ctv. a preambulumában kiemeli, hogy a törvény célja korszerű jogi keretek megteremtése a vállalkozások cégalapításának rendje tekintetében a vállalkozók alkotmányos jogainak, a gazdasági forgalom biztonságának és hitelezők védelme érdekében. Hangsúlyozza azt is, hogy mindezek közhiteles cégnyilvántartás nélkül nem biztosíthatók.

A cégbejegyzési eljárásnak ezért szigorú formai és tartalmi követelményei vannak, amelyek elmulasztásához maga a törvény is súlyos következményeket fűz: a pénzbírságtól a kérelem elutasításáig. Ugyanakkor a már létrejött, de még be nem jegyzett vállalkozás a köztes időszakban is működik, részt vesz a forgalomban, jogai és kötelezettségei keletkeznek. Így a bejegyzés elmaradása nem kizárólag a kérelmet előterjesztő jogalanyt érinti, hanem negatív hatással van mások jogainak érvényesítésére is. Ennél fogva különösen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a bejegyzés iránti kérelem olyan színvonalon készüljön el, amelyhez szükséges szakmai ismeretekkel az állampolgár nem szükségképpen rendelkezik.

A Ctv. 26. §-a alapján a bejegyzés iránti kérelem már az előzetes kontroll során igen nagyszámú formai okból, igazolási kérelem benyújtásának kizárása mellett automatikusan elutasítandó. A Ctv. 40. §-a ezen túlmenően további - hiánypótlással sem minden esetben elhárítható tartalmi okokat is meghatároz. Bár az elutasítás nem zárja ki az ismételt bejegyzés iránti kérelem előterjesztését, ám ez a felek részére ismételt költséggel jár és az új eljárás ismételt bírságolást is maga után vonhat. A kötelező jogi képviselet alkalmas eszköz arra is, hogy a jogi előírások teljesítésének elmaradásából származó ilyen anyagi hátrányokat kiküszöbölje.

2. A cégbejegyzés a cég létrejöttének egyik különös követelménye, amely a törvényben szabályozott keretek között történik. Ez az eljárás semmilyen tekintetben nem korlátozza a jogalanyokat abban, hogy a törvényben megengedett társulási formák között szabadon válogatva gyakorolják az Alkotmány 63. § (1) bekezdésében foglalt egyesülési jog egyik speciális formáját jelentő, a 70/C. § (1) bekezdésében védelmezett jogaikat. A Ctv. támadott rendelkezése mindezt nem érinti.

Az Alkotmánybíróság a kötelező jogi képviselet intézményét már az Alkotmány számos rendelkezésével és több jogszabállyal összefüggésben vizsgálta. Az ezzel kapcsolatos határozatainak jelen ügyben releváns lényege szerint eljárásjogi eszközökkel is törekedni kell a bírósági munka hatékonyságának növelésére, s az eljárások gyorsításához a szakszerűség és megalapozottság követelményét is eredményesen biztosítani képes jogi képviselő közreműködése kedvezően járulhat hozzá. Kimutatta azt is, hogy a kötelező jogi képviseletnek nincs hatása a jogképességre, a cselekvőképességet pedig semmilyen tekintetben nem korlátozza. Ezzel szemben erősíti a perbeli képviselet azon tartalmi vonását, amely a képviselő ügyfelet helyettesítő szerepén túlmutat. A jogi képviselő ugyanis önálló perbeli jogokkal és önálló szakmai felelősséggel, a képviselt érdekében köteles eljárni. [383/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 601, 602.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584.; 1320/B/1996. AB határozat, ABH 2002, 780, 787.; 501/B/1997. AB határozat, ABH 1999, 581.; 942/B/1997. AB határozat, ABH 2001. 943, 945.; 74/1995. (XII. 15.) AB határozat, ABH 1995, 369, 370.; 1515/B/1996. AB határozat, ABH 2002, 797, 803-804, 806.; 272/B/1998. AB határozat, ABK 2004. április, 316, 319.].

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasította.

Budapest, 2004. szeptember 7.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró