18/2003. (IV. 18.) AB határozat

Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzatának a kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 30/1999. (XII. 20.) XI. ŐK. sz. rendelete, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv.-Kgy. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzatának a kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 30/1999. (XII. 20.) XI. ŐK. sz. rendelete 1. számú mellékletének z) pontja "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az 1. számú melléklet z) pontja a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban:

"z) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezése 1000 Ft/m2/hó 1000 Ft/m2/hó"

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv.-Kgy. rendelet 4. § (2) bekezdés h) pontjának a "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

A 4. § (2) bekezdés h) pontja a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban:

"h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító automaták (pl. pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya stb.) felállításához, fennmaradásához,"

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzatának a kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 30/1999. (XII. 20.) XI. ÖK. sz. rendelete (a továbbiakban: Őr.) 1. számú melléklet z) pontjának rendelkezése ellen törvényességi észrevételt tett. A képviselő-testület az észrevétellel nem értett egyet, ezen a közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az Őr. 1. számú melléklet z) pontjának megsemmisítését. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés ellentétes a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Hírtv.), mivel a Hírtv. nem ad felhatalmazást az önkormányzat számára hírközlési eszköz létesítése esetén közterület-használati díj megállapítására. (Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítvány bár az Őr. 1. számú melléklet z) pontjának vizsgálatát és megsemmisítését kéri, de tartalma alapján csak a támadott rendelkezés hírközlési eszközökre vonatkozó rendelkezéseire irányul. Ezért az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság - az indítvány tartalmára tekintettel - a "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrész vonatkozásában végezte el.) Az indítványozó álláspontja szerint ezért Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzata Képviselő-testülete az Őr. 1. számú melléklet z) pontjában túllépte az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkörét, és ez sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 44/A. § (2) bekezdését.

Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az indítványozó bár az Ör. 1. számú melléklete z) pontjának megsemmisítését kérte, de az indítvány tartalma alapján csak az önkormányzati jogszabályi rendelkezésnek a hírközlési eszközökre vonatkozó részét tartja alkotmányellenesnek. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárását e vonatkozásban folytatta le.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. A Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

"63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen ...

h) rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;"

"65/A. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselőtestület alkothat rendeletet.

(2) A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével."

"99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.

(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:

a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését;"

3. A Hírtv. indítvánnyal érintett rendelkezései: "30. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) A hírközlési létesítményt a szolgáltató választása szerint közterületen vagy meglévő hírközlési létesítmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani.

(3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen a hírközlési létesítmény akkor helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges.

(4) A hírközlési létesítmény építtetője (elhelyezője) az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles. A hírközlési létesítmény elhelyezéséhez használt más létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget.

31. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa és az építtető között megállapodás nem jött létre, a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulása hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában, annak érdekében, hogy a hírközlési szolgáltató az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban a hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezést, vezetéket, antennát (a továbbiakban együtt: hírközlő eszköz) létesíthessen.

(2) Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti."

"47. § (1) Az egyetemes hírközlési szolgáltatások körébe az egyetemes távközlési szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltatás tartozik."

"47. § (3) Az egyetemes távközlési szolgáltatás körébe a következő szolgáltatások együttesen tartoznak:

b) Ötszáz lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú településenként egy darab nyilvános távbeszélő állomás működtetése, továbbá kettőezer-ötszáz lakosonként hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással;"

"48. § (3) Az egyetemes postai szolgáltatást az ország egész területén, az egyetemes postai szolgáltatásba tartozó egyes szolgáltatásokat az engedélyben meghatározott földrajzi területen, oly módon kell ellátni, hogy az - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - foglalja magában a postai küldemények munkanaponkénti egyszeri gyűjtését és - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - házhoz kézbesítését."

4. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) indítvánnyal érintett rendelkezései:

"108. § (1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti."

5. A fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy.r.) indítvánnyal érintett rendelkezései:

"1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest főváros területén található valamennyi közterületre terjed ki."

"2. § (1) Felhatalmazást kapnak Budapest főváros kerületi önkormányzatai, hogy e rendelet alapulvételével, annak végrehajtására és keretei között, az e rendeletben meghatározott kérdésekben - kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat - helyi sajátosságaiknak megfelelően önkormányzati rendeletben szabályozzák a saját tulajdonukban lévő közterületek használatát és rendjét."

"4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) - ide nem értve a 3. § (3) bekezdésében írt esetet - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges."

"4. § (2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

h) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény, totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító automaták (pl. pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya stb.) felállításához, fennmaradásához,"

"7. § (4) A közterület-használati hozzájárulást - e rendelet keretei között - a tulajdonos önkormányzat adja meg."

"13. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(2) A közterület-használati díjat a tulajdonos állapítja meg."

6. Az Őr. indítvánnyal támadott rendelkezése:

"1. számú melléklet

ÖVEZETI KATEGÓRIÁK DÍJTÁBLÁZATA

(Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák.)

III.

Az indítvány megalapozott.

1. "A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabja meg." [63/1991. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1991. 470., 471.) Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Ör. vitatott rendelkezése által szabályozott viszonyokra nézve van-e törvényi szabályozás, illetőleg kapott-e az önkormányzat törvényi felhatalmazást további helyi jogszabály alkotására.

Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy van olyan hatályos törvény, amely a szabályozási körébe vonta már azokat a viszonyokat, amelyeket az Ör. 1. számú melléklete z) pontjának indítvány által támadott tartalma közvetlenül érint. Ilyen a Hírtv., amely a támadott Ör. rendelkezésben érintett távközlési és postai szolgáltatásokra kiterjed.

A Hírtv. rendelkezései nem adnak felhatalmazást az önkormányzat számára a távközlési és postai berendezések, létesítmények közterületen történő elhelyezése esetén közterület-használati díj megállapítására. Az idegen ingatlanon alapítható használati jogokért a törvény - összhangban a Ptk. 108. §-ában foglaltakkal - kártalanítási kötelezettséget ír elő. Kártalanítási kötelezettségénél fogva a hírközlési létesítményt telepítő szolgáltató köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket az ingatlan használatának akadályozásával, korlátozásával az ingatlanban okozott. A törvényalkotó ezekben az esetekben nem a közterület-használati díj jogintézményét rendeli az ellentételezés eszközeként, hanem kifejezetten a - korlátozás mértékének megfelelő - kártalanítás jogintézményét és a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogok (megvásárlás, kisajátítás) érvényesítését [Hírtv. 31. §. (2) bekezdése]. A kártalanítás - az általános jogi szóhasználat szerint - a jogosan okozott hátrányok és károk jóvátételét jelenti. A kártalanítás mértéke normatív módon - közterület-használati díjról szóló önkormányzati rendelettel - nem állapítható meg, mivel a kártalanítás, mint polgári jogi jogintézmény természetével a normatív formájú megállapítás összeegyeztethetetlen. A kártalanítás mértékét mindig esetenként, a konkrét ügyben kell vizsgálni és megállapítani, mivel az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása (korlátozása) ingatlanonként és esetenként különböző mértékű lehet. A Hírtv. hivatkozott rendelkezése alapján a hírközlési létesítmény telepítése miatt igénybe vett ingatlan tulajdonosa csak az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő és egyszeri kártalanításra tarthat igényt.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Ör. 1. számú melléklete z) pontjának "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrésze megalkotásával túllépte az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási hatáskörét, mert törvény által szabályozott viszony rendezésére alkotott rendeletet, s ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 1. számú melléklete z) pontjának "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrészét a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.

2. Az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, illetve az Ötv. 65. § (2) bekezdése szerint - a fővárosi közgyűlés feladatkörében alkotott rendeletének végrehajtása érdekében kapott felhatalmazás alapján - a fővárosi kerület képviselő-testülete által alkotott rendelet a fővárosi közgyűlés rendeletével nem lehet ellentétes. A fővárosi közgyűlés az Ötv. 63/A. § h) pontja alapján a Kgy.r.-ben szabályozta a fővárosi közterületek használatát és a közterületek rendjét. A Kgy.r. 2. § (1) bekezdése ad felhatalmazást Budapest főváros kerületi önkormányzatai számára, hogy a Kgy.r. végrehajtására és keretei között, a Kgy.r.-ben meghatározott kérdésekben helyi sajátosságaiknak megfelelően önkormányzati rendeletben szabályozzák a saját tulajdonukban lévő közterületek használatát és rendjét. E felhatalmazás alapján alkotta meg Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzata az Ör.-t. [1053/B/1998. AB határozat, ABH 2000. 791., 794.; 41/2000. (XI. 8.) AB határozat, ABH 2000. 318., 324.]

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezés szoros tartalmi összefüggésben áll a Kgy.r. 4. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakkal. Ezért az alkotmányossági vizsgálatot az eddig folytatott következetes gyakorlatának megfelelően ez utóbbi tekintetében is lefolytatta. [Pl. 3/1992. (I. 23.) AB határozat, ABH 1992. 329., 330.; 6/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992. 40., 41.; 54/1992. AB határozat, ABH 1992. 266., 268.; 25/1993. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1993. 188., 193.; 31/1995. AB határozat, ABH 1995. 158., 159.; 81/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995. 421., 423.; 4/1998. (III. 1.) AB határozat, ABH 1998. 71., 72.; 16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998. 140., 153.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, ABH 2001. 123., 149.; 14/2002. (III. 20.) ÁB határozat, ABK 2002. március, 106., 107.]

A Kgy.r. 4. § (2) bekezdés h) pontja szabályozási körébe vonta a távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék és a levélszekrény elhelyezését is, továbbá a 13. §-a alapján - a tulajdonos önkormányzat által megállapított - közterület-használati díj fizetési kötelezettséget ír elő a szabályozás alá vont tárgyak elhelyezése esetére.

Az Alkotmánybíróság - az 1. pontban foglaltak alapján - megállapította, hogy a Budapest Fővárosi Önkormányzat a Kgy.r. 4. § (2) bekezdés h) pontjának "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrésze megalkotásával túllépte az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási hatáskörét, mert törvény által szabályozott viszony rendezésére alkotott rendeletet, s ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság a Kgy.r. 4. § (2) bekezdés h) pontjának "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrészét a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.

3. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonság vonatkozásában az Ör. 1. számú melléklete z) pontjának "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát mellőzte, mivel a fentiekben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére tekintettel alkotmányellenességet állapított meg, amely önmagában az Ör. 1. számú melléklete z) pontjának "távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény" szövegrészének megsemmisítését eredményezte.

A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 938/H/2002/3.