BH 2018.2.40 A másodfokú eljárásban tanácsülés tartása nyilvános ülés helyett, a jogosult által előterjesztett kérelem ellenére abszolút eljárási szabálysértést, így felülvizsgálati okot valósít meg abban az esetben is, ha azt ügyviteli mulasztás eredményezte [Be. 360. § (4) bek., 361. § (3) bek., 362. § (3) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].

[1]A járásbíróság a 2016. március 8. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [2012. évi C. tv. (Btk.) 236. § (1) bek.], s ezért őt - mint különös visszaesőt - 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélete azzal, hogy a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

[2]A terhelt fellebbezése alapján eljáró törvényszék a 2016. szeptember 20. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3]A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontját megjelölve: a fellebbezés nyilvános ülés helyett tanácsülésen elbírálása miatt, hatályon kívül helyezés, és új eljárásra utasítás érdekében.

[4]A védő felülvizsgálati indítványa szerint a terhelt a másodfokú bíróság tájékoztatását megkapta, majd ő kérte nyilvános ülés tartását, ellenben ezt figyelmen kívül hagyva mégis tanácsülésen történt a felülbírálat.

[5]A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.

[6]A törvényszék iratai alapján a védő hivatkozásai helytállóak. A terhelt fellebbezésének elbírálására kitűzött tanácsülésről szóló tájékoztatásban az ügyszámot elírták. A terhelt e tájékoztatást 2016. július 25-én vette át, s a nyolcnapos határidőn belül az időközben meghatalmazott védője nyilvános ülés tartására irányuló kérelmet terjesztett elő. A kérelmet más ügyirathoz csatolták, ezért a másodfokú bíróságnak arról nem volt tudomása, és a fellebbezést 2016. szeptember 20-án tanácsülésen bírálta el. Ily módon ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés valósult meg (BH 2014.333.).

[7]A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen eljárva a másodfokú végzést helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[8]A felülvizsgálati indítvány - az alábbiak szerint - alapos.

[9]A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

[10]A másodfokú bíróság a Be. 360. § (4) bekezdése alapján tanácsülésen intézheti el az ügyet, ha az elsőfokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, a tényállás megalapozott, a tanács elnöke tájékoztatja a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett az ügyben eljáró tanács összetételéről és arról, hogy nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését, valamint ha nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki sem kérte.

[11]A tanácsülés megtarthatóságának feltételei konjunktívak (együtt érvényesülőek), egyenértékűek és önmagukban is feltétlenek. A jelen ügyben a feltételrendszerből hiányzott a nyilvános ülés vagy tárgyalás "senki sem kérte" helyzete.

[12]A másodfokú bíróságnak - amennyiben a tanácsülésen történő felülbírálat akárcsak egyetlen feltétele is hiányzik - kötelező erővel, törvényi paranccsal nyilvános ülést kell tartania, melyen megalapozatlanság esetén az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállást, vagy a terhelt meghallgatása szükséges a büntetéskiszabási körülményekre [Be. 361. § (2) bek. a)-b) pont]; tárgyalás tartására pedig akkor köteles, ha nincsenek meg a nyilvános ülés megtartásának feltételei sem [Be. 363. § (2) bek. a)-b) pont].

[13]A jelen ügyben tárgyalás tartásának szükségessége fel sem merül. A nyilvános ülésre a terheltet idézni kell, és fogva tartása esetén egyidejűleg előállításáról kell intézkedni [Be. 361. § (3) bek.], majd kizárólag a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében lehet megtartani a nyilvános ülést, valamint ha annak eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés is elbírálható [Be. 362. § (3) bek.].

[14]Ezen szabályozásból egyértelműen kitűnik, hogy nyilvános ülésen a terhelt részvétele főszabályként kötelező, attól eltérni egyedül a szabályszerű idézettség esetében lehet, ám a jelen ügyben a másodfokú bíróság a törvényi feltételek együttes meglétének hiányában intézte el az ügyet tanácsülésen, egyszersmind - függetlenül az iratkeveredéstől - objektíve mulasztással nem tartott nyilvános ülést.

[15]Nem kétséges, hogy a másodfokú nyilvános ülés megtartása a terhelt szabályszerű idézésének hiányában feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés, ami nemcsak harmadfokú eljárásban, de felülvizsgálati eljárásban is maga után vonja a büntetőeljárási törvényben előírt jogkövetkezményt (BH 2013.209., BH 2013.33.).

[16]Következésképpen, ha a másodfokú bíróság még a kötelezően megszabott nyilvános ülést sem tartva a felülbírálatot tilalmazott módon tanácsülésen végzi, eljárása ugyancsak feltétlen eljárási szabálysértéshez vezet.

[17]A jelen ügyben a másodfokú bíróság tájékoztatója téves ügyszám alatt került kibocsátásra. Azt a terhelt 2016. július 25-én átvette. A védő meghatalmazása és nyilvános ülés tartás iránti kérelme 2016. július 29-én érkezett a másodfokú bírósághoz. Érkeztetésük megfelelő ügyszámon történt, mégis a tájékoztatón elírt számú ügyiratok közé kerültek.

[18]A büntetőeljárási törvény 2006. április 1. napjától módosult. Az EBH 2004.1108., EBH 2003.934., BH 2007.332., BH 2005.130., BH 2004.406. és BH 1998.165. szám alatt közzétett eseti döntések egyaránt a módosítás előtti helyzetre vonatkoztak, amikor a másodfokú bíróság a terheltet a nyilvános ülésről értesíthette is [Be. 362. § (1) bek.], azaz kötelező jelenlétéről ekkor nem lehetett szó.

[19]A jelen ügybeli esetre is alkalmazható a Kúria döntése: a vádlott nyilvános ülés (vagy tárgyalás) tartására irányuló kérelme ellenére a védelmi fellebbezésnek tanácsülésen való másodfokú elbírálása - akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálat alapja lehet (BH 2014.333.).

[20]Összegezve: a törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat feltétlen eljárási szabályt sért, mert ekkor a másodfokú bíróság eljárása egy tekintet alá esett azzal, mint amikor a Be. 373. § (1) bekezdés II.d) pontjában meghatározottak szerint olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést [Be. 234. § (3) bek.], akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

[21]Erre jutott az ítélkezési gyakorlat, amikor a tanácsülés tartásának előfeltételei közül hiányzott a tényállás megalapozottsága (Bfv.II.1199/2013/10.), vagy amikor nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő az arra jogosult (BH 2016.274., BH 2014.333., Bfv.II.207/2014/5.), vagy amikor a tanácsülésről értesítés szabályszerűsége volt kérdéses (Bfv.II.1337/2016/6.).