32019R2240[1]

A Bizottság (EU) 2019/2240 Végrehajtási Rendelete (2019. december 16.) az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a munkaerő tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2240 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. december 16.)

az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a munkaerő tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésére és 13. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) A munkaerő tárgykörben végzett mintavételes felmérés pontos végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia az adatállomány technikai elemeit, az információtovábbítás technikai formátumait, valamint a minőségjelentések részletes szabályait és tartalmát.

(2) A tagállamoknak és az uniós intézményeknek a területi egységek, az oktatás, a foglalkozások és a gazdasági ágazatok tekintetében a NUTS (2), az ISCED (3), az ISCO (4) és a NACE (5) statisztikai osztályozásokkal kompatibilis statisztikai osztályozásokat kell használniuk.

(3) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a munkaerő tárgykörben az adatállomány technikai részleteit, a tagállamoktól a Bizottsághoz (Eurostat) történő információtovábbítás technikai formátumait, valamint a minőségjelentések továbbításának részletes szabályait és tartalmát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) "fő változó": negyedéves gyakoriságú változó;

(2) "strukturális változó": éves, kétéves, nyolcéves változó vagy eseti témában gyűjtött változó;

(3) "alapváltozók": azok a változók, amelyeket a háztartás minden tagja esetében gyűjteni kell, lehetővé téve az elemzést mind a háztartás szintjén, mind egyedi szinten, konkrét háztartási jellemzők szerinti bontásban;

(4) "mintarotációs rendszer": a teljes minta felosztása a megfigyelési egységek hasonló méretű és mintavételi tervű almintáiba, annak meghatározása céljából, hogy a megfigyelési egységeknek az évben hányszor és pontosan mely referencia-negyedévekben kell információt szolgáltatniuk a felmérés során;

(5) "hullám": azon megfigyelési egységek almintája, amelyeket a mintarotációs rendszernek megfelelően ugyanúgy n-edik alkalommal kérdeznek meg az adott referencia-negyedévben;

(6) "az éves minta egyenletes eloszlása": az év referencia-negyedévei tekintetében azt jelenti, hogy a negyedéves mintákat a teljes éves minta negyedelésével határozzák meg;

(7) "a negyedéves minta egyenletes eloszlása": a negyedév referenciahetei tekintetében azt jelenti, hogy a heti mintákat a teljes negyedéves mintának a negyedévbeli hetek számával való osztásával határozzák meg; a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott elfogadható eltérés mindkét elosztásra vonatkozik;

(8) "független megfigyelésekből álló minta": olyan minta, amelyben a mintavételi tervnek megfelelően minden megfigyelési egység csak egyszer fordul elő;

(9) "megbízhatósági határértékek": a népességi csoportok azon becsült mérete, amely alatt a számokat vissza kell tartani, vagy figyelmeztetéssel kell azokat közzétenni;

(10) "foglalkoztatottak": azok a 15-89 éves személyek (a referenciahét végén betöltött életkor szerint), akik a referenciahéten a következő kategóriák egyikébe tartoztak: Az önellátó termelésben részt vevő személyek, az önkéntes munkavállalók, a fizetés nélküli gyakornokok és a munkavégzés egyéb formáiban részt vevő személyek (6) e tevékenységek alapján nem tartoznak a foglalkoztatottak körébe.

a) olyan személyek, akik a referenciahéten munkajövedelemért vagy vállalkozási jövedelemért legalább 1 órát dolgoztak, a segítő családtagokat (6) is beleértve;

b) állással vagy vállalkozással rendelkező olyan személyek, akik a referenciahéten ideiglenesen nem dolgoztak, de kötődtek munkahelyükhöz - e kötődés jellege szerint a következő csoportok tartoznak ide:

- a szabadság, munkaidő-beosztás, betegszabadság, szülési vagy apasági szabadság miatt nem dolgozó személyek,

- a szakmai képzésben részt vevő személyek,

- a szülői szabadságon lévő olyan személyek, akik munkajövedelemben vagy juttatásokban részesülnek és/vagy arra jogosultak, vagy akiknek a szülői szabadsága várhatóan legfeljebb 3 hónap,

- idénymunkások a holt szezonban, amennyiben továbbra is rendszeresen ellátják állásukkal vagy vállalkozásukkal kapcsolatos feladataikat és kötelességeiket, ide nem értve a jogi vagy adminisztratív kötelezettségek teljesítését,

- más okból ideiglenesen nem dolgozó személyek, ha a távollét várható időtartama legfeljebb 3 hónap;

c) olyan személyek, akik mezőgazdasági árukat állítanak elő, és azok fő részét értékesítésre vagy barterkereskedelemre szánják.

(11) "munkanélküliek": azok a 15-74 éves személyek (a referenciahét végén betöltött életkor szerint), akik: Az aktív álláskeresés megállapításához az ilyen erőfeszítések közé a következő tevékenységek sorolhatók: A referenciahéten (holt szezonban) nem dolgozó, de az idénymunkához visszatérni kívánó idénymunkásokat úgy kell tekinteni, mint akik "állást találtak".

a) a referenciahéten nem tartoztak a 10. pont szerint meghatározott foglalkoztatottak körébe; valamint

b) ténylegesen rendelkezésre álltak, vagyis a referenciahetet követő kéthetes időtartamon belül munkaviszonyba tudtak volna állni vagy önfoglalkoztatásba tudtak volna kezdeni; valamint

c) aktívan munkát kerestek: a referenciahéttel végződő négyhetes időszakban erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy munkaviszonyba álljanak vagy önfoglalkoztatásba kezdjenek, vagy állást találtak a referenciahetet követő legfeljebb 3 hónapon belül.

- álláshirdetések tanulmányozása,

- álláshirdetések feladása vagy megválaszolása,

- online önéletrajzok elhelyezése vagy aktualizálása,

- munkaadókkal való közvetlen kapcsolatfelvétel,

- barátok, rokonok vagy ismerősök megkérdezése,

- állami foglalkoztatási szolgálattal való kapcsolatfelvétel,

- magán-munkaközvetítő ügynökséggel való kapcsolatfelvétel,

- felvételi eljárás részeként teszten, interjún vagy vizsgán való részvétel, valamint

- vállalkozás indítására tett előkészületek.

(12) "gazdaságilag nem aktív személyek": azok a személyek, akik az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoztak:

a) 15 éven aluliak (a referenciahét végén betöltött életkor szerint);

b) 89 éven felüliek (a referenciahét végén betöltött életkor szerint); vagy

c) azok a 15-89 évesek (a referenciahét végén betöltött életkor szerint), akik a referenciahéten nem tartoztak a 10. és a 11. pont szerint meghatározott foglalkoztatottak és munkanélküliek körébe.

3. cikk

A változók ismertetése

1. "A migránsok és közvetlen leszármazottaik munkaerőpiaci helyzete" részletes téma negyedéves, éves, kétéves és nyolcéves változóinak leírását és technikai formátumát, az adattovábbításhoz használandó kódokat és az alapváltozók közé tartozó változókat e rendelet I. melléklete tartalmazza.

2. Az adott évben gyűjtendő nyolcéves változók száma legfeljebb 11 lehet, kivéve:

a) a "munkafeltételek és műszakrend" részletes témát, ahol a változók száma az adott évben legfeljebb 10 lehet; valamint

b) a "munkaerőpiacon jelen lévő fiatalok" és az "iskolázottság - részletek, beleértve a megszakított, illetve abbahagyott képzéseket is" részletes témát, ahol a nyolcéves változók együttes száma az adott évben legfeljebb hét lehet.

3. Az eseti témában 4 évente gyűjtendő strukturális változók száma az adott évben legfeljebb 11 lehet.

4. cikk

Statisztikai sokaságok, megfigyelési egységek és a válaszadókra vonatkozó szabályok

1. A munkaerő tárgykör célsokaságát a tagállam területén életvitelszerűen magánháztartásban élő személyek alkotják.

2. A munkaerő tárgykörben történő adatgyűjtést magánháztartásokból álló mintán, vagy magánháztartásokhoz tartozó személyekből mint megfigyelési egységekből álló mintán kell elvégezni.

3. A következőkre vonatkozóan kell információkat adni:

a) életkortól függetlenül minden személy a "technikai részletek" és "a személy és a háztartás jellemzői" témában;

b) minden 15-74 éves személy "az oktatásban és képzésben való részvétel" témában;

c) minden 15-89 éves személy az összes többi téma negyedéves, éves és kétéves változói esetében;

d) minden 15-74 éves személy "a migránsok és közvetlen leszármazottaik munkaerőpiaci helyzete" és a "munkahelyi balesetek és munkával kapcsolatos egyéb egészségügyi problémák" részletes téma nyolcéves változói esetében;

e) minden 50-74 éves személy a "nyugdíj és munkaerőpiaci részvétel" részletes téma nyolcéves változói esetében;

f) minden 15-34 éves személy a "munkaerőpiacon jelen lévő fiatalok" és az "iskolázottság - részletek, beleértve a megszakított, illetve abbahagyott képzéseket is" téma nyolcéves változói esetében;

g) minden 18-74 éves személy "a munka és a családi élet összeegyeztethetősége" részletes téma nyolcéves változói esetében;

h) minden 15-74 éves személy a "munkafeltételek és műszakrend" részletes téma nyolcéves változói esetében.

Az egyes korcsoportokba a vonatkozó korhatárok is beleértendők.

4. A proxy-interjúk alkalmazása megengedett, de számukat a lehető legkisebbre kell korlátozni.

5. cikk

Referencia-időszakok és referencia-időpontok

1. A munkaerő tárgykörben fő szabályként egyetlen, hétfőtől vasárnapig tartó hét - a referenciahét - alatt fennálló helyzetre vonatkozóan kell információt gyűjteni.

2. A személy életkorának a referenciahét végén betöltött életkort kell tekinteni.

3. Az egyes évek referencia-negyedéveit a következőképpen kell meghatározni:

a) az év 12 hónapját el kell osztani néggyel, vagyis január, február és március tartozik az első negyedévbe, április, május és június a második negyedévbe, július, augusztus és szeptember a harmadik negyedévbe, továbbá október, november és december a negyedik negyedévbe;

b) az a) pont szerint meghatározott egyes referencia-negyedévek azokból a referenciahetekből állnak, amelyeknek legalább négy napja az adott referencia-negyedévbe esik ("csütörtökszabály"), kivéve, ha így az év első negyedévébe csak 12 hét tartozna. Ebben az esetben a kérdéses év negyedéveit egymást követő 13 hetes blokkokból kell kialakítani;

c) ha a b) pont szerint kialakított negyedév 13 hét helyett 14 hétből áll, a tagállamoknak a mintát lehetőség szerint úgy kell felosztaniuk, hogy mind a 14 hét le legyen fedve; ez úgy is megtehető, hogy az egyik héthez rendelt mintát két hét között megosztják;

d) ha a minta nem osztható fel úgy, hogy a negyedév mind a 14 hete le legyen fedve, az érintett tagállamok kihagyhatják az adott negyedév egy hetét;

e) a megosztott mintájú heteknek és a kihagyott hétnek a munkanélküliség, a foglalkoztatás és a ténylegesen ledolgozott órák átlaga tekintetében tipikusnak kell lennie, és olyan hónapba kell tartoznia, amely öt csütörtököt tartalmaz;

f) 2021 első negyedéve 2021. január 4-én, hétfőn kezdődik.

4. A referenciaév az adott év négy referencia-negyedévéből áll.

6. cikk

A minta részletes jellemzői

1. Az adatgyűjtésnek minden egyes megfigyelési egység esetében egy referenciahétre kell vonatkoznia. A referenciahetet a terepmunka előtt kell a megfigyelési egységhez rendelni.

2. Az (EU) 2019/1700 rendelet III. mellékletének 1. pontjában meghatározott negyedéves követelmények mellett követelmény továbbá, hogy a referenciaévre vonatkozó teljes nemzeti mintának egyenletesen kell eloszlania az év referencia-negyedévei között. Az egyes negyedévekben a teljes negyedéves mintának egyenletesen kell eloszlania a negyedév referenciahetei között, kivéve a 14 hetes negyedévek esetében, amelyeknél a minta egyenletes elosztását először 13 referenciahét között is el lehet végezni, majd a továbbiakban az alábbi módszerek egyikének megfelelően kell eljárni:

a) az egyik tipikus referenciahéthez rendelt mintát meg kell osztani két tipikus referenciahét között, hogy mind a 14 hét le legyen fedve;

b) egy tipikus hetet ki kell hagyni, e rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

3. A teljes mintának a (2) bekezdésben és az (EU) 2019/1700 rendelet III. mellékletének 1. pontjában említett elosztása nemzeti szinten legfeljebb 10 %-kal térhet el a pontos arányoktól, kivéve a havi munkanélküliségi statisztikákat előállító tagállamok esetében, amelyeknél negyedévente legfeljebb 5 hét tekintetében 15 %-os eltérés is megengedhető a pontos heti aránytól. Ezek a tagállamok kötelesek determinisztikus korrekciót alkalmazni a negyedéves súlyokra, ami biztosítja, hogy e súlyok alkalmazásakor a negyedév minden hete egyenlő arányban legyen képviselve. NUTS 2 regionális szinten a 10 %-os határértéket a lehető legnagyobb mértékben be kell tartani.

4. A referenciaév összes hetére vonatkozó független megfigyelések almintáinak a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben meghatározott elosztási követelményeknek.

5. A (2)-(4) bekezdésben említett összes elosztási követelménynek teljesülnie kell vagy a bruttó minta vagy a nettó minta esetében.

6. Az összes fő változót minden negyedévben továbbítani kell a teljes mintára vonatkozóan.

7. Az összes strukturális változót a referenciaév minden negyedévére vonatkozóan továbbítani kell, negyedévenként legalább egy hullámra és legalább a teljes negyedéves minta egynyolcadára vonatkozóan. Konkrétabban:

a) minden éves és kétéves strukturális változót - amelyekre vonatkozóan csak éves átlagértékek szükségesek - a következő, alternatív módokon kell továbbítani: A kétéves strukturális változók mintáját az éves strukturális változók mintájából kell venni;

i. minden negyedévben a teljes mintára vonatkozóan;

ii. a referenciaév összes hetére vonatkozó független megfigyelések egy almintájára vonatkozóan.

b) a nyolcéves változókat és az eseti témák változóit a referenciaév összes hetére vonatkozó független megfigyelések egy almintájára vonatkozóan kell továbbítani. Az említett almintát az éves és kétéves strukturális változók mintájából kell venni;

c) az a) és a b) pontban meghatározott almintavételt mindig teljes hullámok felhasználásával kell alkalmazni.

8. Azok a tagállamok, amelyek magánháztartásokhoz tartozó személyekből álló mintát használnak, az említett háztartások többi tagjára vonatkozó információkat ("az alapváltozókat") a független megfigyelések egy olyan almintájára (a "háztartási almintára") vonatkozóan is továbbíthatják, amelyet úgy alakítottak ki, hogy:

a) a háztartási alminta a referenciaév összes hetére vonatkozó független megfigyelésekből álljon. Az így kapott éves mintának azon személyekre vonatkozóan, amelyek a magánháztartásokhoz tartozó személyek mintájának és a háztartási almintának is részét képezik, a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben meghatározott elosztási követelményeknek;

b) a háztartási alminta legalább negyedévente egy hullámból vagy legalább 15 000 háztartásból áll.

9. Azoknak a tagállamoknak, amelyek:

a) személyekből álló mintát;

b) a (8) bekezdés szerint meghatározott háztartási almintát; valamint

c) a nyolcéves részletes témák esetében a háztartási almintától eltérő almintát;

használnak, továbbítaniuk kell - azon háztartások minden tagjára vonatkozóan, amelyekhez a nyolcéves részletes téma megválaszolása céljából az adott évben kiválasztott személyek tartoznak, és ugyanazon referencia-időszakokra vonatkozóan - a "technikai részletek" és "a személy és a háztartás jellemzői" téma minden olyan részét, amely az alapváltozóknak is részét képezi.

Ezt a továbbítási módot "a migránsok és közvetlen leszármazottaik munkaerőpiaci helyzete", a "nyugdíj és munkaerőpiaci részvétel", valamint "a munka és a családi élet összeegyeztethetősége" nyolcéves részletes téma esetében kell alkalmazni.

7. cikk

Adatgyűjtési időszakok és módszerek

1. A munkaerő tárgykörben az adatfelvételre a referenciahetet közvetlenül követő héten, de legfeljebb 5 héttel azt követően kell sort keríteni.

2. Az adatfelvételi időszak kellően indokolt esetben - és csak a szükséges mértékben - meghosszabbítható.

3. Az adatfelvételt a kellően indokolt esetek kivételével számítógéppel támogatott interjúmódszerek, például számítógéppel támogatott személyes interjúk (CAPI), számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CAPI), valamint számítógéppel támogatott online interjúk (CAWI) útján kell végezni.

8. cikk

A foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatok módszertana

1. A "foglalkozási viszony", a "munkakeresés", a "munkavégzési hajlandóság", a "rendelkezésre állás", a "másod- vagy további állás(ok)" és a "fő tevékenység (önmeghatározással)" részletes téma kérdéseinek sorrendjére vonatkozó folyamatábrákat e rendelet II. melléklete határozza meg.

2. Az e rendelet I. mellékletében említett WKSTAT, ABSREAS, JATTACH, SEEKWORK, ACTMETNE és AVAILBLE változókra vonatkozó információkat interjú útján kell beszerezni.

3. Az összes többi változó esetében közigazgatási nyilvántartások, továbbá bármely más forrás és módszer felhasználható, amennyiben a kapott adatok egyenértékű lefedettségűek és legalább egyenértékű minőségűek. Releváns minőségi szempontként az összehasonlítható és koherens meghatározások és fogalmak, a helyes referencia-időszakok és az adatok rendelkezésre állásának időszerűsége szolgál.

9. cikk

A szerkesztésre, az imputálásra, a súlyozásra és a becslésre vonatkozó közös előírások

1. Az e rendelet I. mellékletében említett WKSTAT, ABSREAS, JATTACH, SEEKWORK, ACTMETNE és AVAILBLE változókra vonatkozó információk helyettesítésére vagy imputálására nem használhatók fel közigazgatási vagy nyilvántartási adatok, korábbi interjúeredmények, valamint más személy megkérdezéséből származó interjúeredmények. Egyes személycsoportok esetében az e rendelet II. mellékletében meghatározott egyszerűsített szabályok alkalmazhatók.

2. Amennyiben a többi változóra vonatkozó információk hiányosak, érvénytelenek vagy következetlenek, a statisztikai imputálás módszerei célszerűen alkalmazhatók, kivéve az e rendelet I. mellékletében említett INCGROSS változó esetében, amelyre mindig alkalmazni kell a statisztikai imputálást, ha a nemválaszolás aránya meghaladja az 5 %-ot.

3. A súlyozási referenciasokaság az életvitelszerűen magánháztartásban élő (valós vagy becsült) népesség.

4. A negyedéves, éves és kétéves változókon alapuló egyedi szintű becslésekre vonatkozó súlyozó tényezőknek a következő követelményeket kell teljesíteniük:

a) a súlyozó tényezőket a kiválasztás valószínűségének és a vizsgált népesség nemek, korcsoportok és régió (NUTS 2 szint) szerinti eloszlására vonatkozó külső adatoknak a figyelembevételével kell kiszámítani. Fő szabályként ötéves korcsoportokat kell használni. A minta méretét, valamint a külső adatok minőségét és rendelkezésre állását figyelembe véve azonban az ötéves korcsoportok szükséges mértékű összesítése is megengedett;

b) biztosítani kell a következetességet az éves és kétéves strukturális változók almintáinak éves összesítései és a teljes minta éves átlagai között a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás tekintetében nemek szerint, illetve a következő korcsoportok tekintetében: 25-34, 35-44, és 45-54 évesek. A 15-24, az 55-64 és a legalább 65 éves személyek csoportjai esetében a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell a következetességet.

5. A háztartás tagjainak átlagos súlyát használó háztartási szintű, továbbá a konkrét háztartási jellemzők szerinti egyedi szintű becslésekre vonatkozó súlyozó tényezőknek a következő követelményeket kell teljesíteniük:

a) a súlyozó tényezőket a kiválasztás valószínűségének és a vizsgált magánháztartások eloszlására vonatkozó adatoknak - vagyis háztartási szinten a háztartások (valós vagy becsült) számának és a (valós vagy becsült) háztartási méretnek, egyedi szinten pedig a vizsgált népesség nemek, illetve legalább a 0-14 éves és a 15+ korcsoport szerinti eloszlásának - a figyelembevételével kell kiszámítani. A háztartások számára és méretére vonatkozó becsléseket a rendelkezésre álló legjobb források és fogalmak alapján kell meghatározni;

b) biztosítani kell a következetességet a teljes minta vagy az alminták háztartási súlyozó tényezőkön alapuló éves összesítései és a teljes mintának a (4) bekezdésben meghatározott egyedi súlyozó tényezőkön alapuló éves átlagai között a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás tekintetében nemek szerint, illetve a következő korcsoportok tekintetében: 25-34, 35-44, és 45-54 évesek. A 15-24, az 55-64 és a legalább 65 éves személyek csoportjai esetében a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell a következetességet.

6. A nyolcéves/eseti témában gyűjtött változókon alapuló egyedi szintű becslésekre vonatkozó súlyozó tényezőknek a következő követelményeket kell teljesíteniük:

a) a súlyozó tényezőket a kiválasztás valószínűségének és a vizsgált népesség nemek, illetve az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett nyolcéves célsokasági korcsoportok szerinti eloszlásával kapcsolatos adatoknak a figyelembevételével kell kiszámítani. Fő szabályként ötéves korcsoportokat kell használni. A minta méretét, valamint az adatok minőségét és rendelkezésre állását figyelembe véve azonban az ötéves korcsoportok szükséges mértékű összesítése is megengedett;

b) biztosítani kell a következetességet az alminták nyolcéves súlyozó tényezőkön alapuló éves összesítései és az alminták éves összesítései vagy - ha ez nem alkalmazható - a teljes mintának a (4) bekezdésben meghatározott egyedi súlyozó tényezőkön alapuló éves átlagai között az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott nyolcéves célsokaság tekintetében, valamint a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás tekintetében nemek szerint;

c) a követelmények értelemszerűen alkalmazandók az eseti témákra és célsokaságukra.

7. Az e rendelet I. mellékletében említett WKSTAT, ABSREAS, JATTACH, SEEKWORK, ACTMETNE és AVAILBLE változókra vonatkozó információk nem használhatók fel a súlyozás folyamatában.

10. cikk

Adatterjesztés

1. Az e rendelet III. mellékletének 2. pontjában ismertetett negyedéves pontossági jelentés részeként a tagállamoknak két megbízhatósági határértéket kell továbbítaniuk a Bizottságnak (Eurostat). A Bizottság (Eurostat) az adatterjesztéshez ezeket a megbízhatósági határértékeket használja.

2. A fő mutatók 2009 első negyedévétől kezdődő törésmentes idősorainak visszamenőleges kiszámítása céljából a tagállamoknak 2021. december 31-ig továbbítaniuk kell a Bizottságnak (Eurostat) a következők valamelyikét:

a) az e cikk (3) bekezdésében felsorolt minden mutató tekintetében a visszamenőleges adatokra alkalmazandó korrekciós tényezők;

b) az e cikk (3) bekezdésében felsorolt minden mutató tekintetében a 2009 első negyedévétől 2020 negyedik negyedévéig terjedő időszakra vonatkozó teljes idősor.

3. Visszamenőlegesen kiszámított törésmentes idősorokra a következő mutatók tekintetében van szükség: foglalkoztatási és munkanélküliségi szintek nemek és a 15-24, 25-64, 65+ korcsoportok szerinti bontásban, valamint - csak a foglalkoztatásnál - a 20-64 éves korcsoportban.

4. Az e cikk (2) bekezdésében előírt visszamenőleges számítás miatti korrekciós tényezőket, teljes törésmentes idősorokat és a visszamenőlegesen kiszámított törésmentes idősorokra vonatkozó metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által megadott formátum használatával kell megküldeni.

11. cikk

Az információk továbbítására és cseréjére vonatkozó előírások

1. A tagállamoknak olyan negyedéves és éves adatállományokat kell továbbítaniuk a Bizottsághoz (Eurostat), amelyek előzetesen ellenőrzött mikroadatai az e rendelet I. mellékletében meghatározott kódolási és szűrőfeltételekre vonatkozó változóspecifikáció szerint megfelelnek a validációs szabályoknak. A tagállamok és a Bizottság megállapodnak további olyan validációs szabályokban, amelyeknek teljesülniük kell a továbbított adatok elfogadásához.

2. A negyedéves adatállományoknak a negyedéves minták összes fő változóját tartalmazniuk kell. Az érintett minták vagy alminták tekintetében az éves referencia-időszakkal rendelkező változók benyújtásának választhatónak kell lennie.

3. Az éves adatállományoknak tartalmazniuk kell a vonatkozó minták vagy alminták összes strukturális változóját és fő változóit.

4. A negyedéves és az éves adatállományok fő és strukturális változóinak meg kell felelniük az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében leírt követelményeknek.

5. A felülvizsgált adatokat a felülvizsgált megfigyelések és változók számától függetlenül az összes változót tartalmazó teljes adatállományokban kell továbbítani.

6. A negyedéves adatállományokban továbbított negyedéves változók tartalmának összhangban kell lennie az éves adatállományokban továbbított változók tartalmával.

7. A tagállamok az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által meghatározott statisztikai adat- és metaadatcsere-szabvány felhasználásával, az egységes belépési ponton keresztül bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.

12. cikk

A minőségjelentések részletes szabályai és tartalma

A tagállamok negyedéves és éves minőségjelentéseinek az (EU) 2019/1700 rendelet 13. cikkének (6) bekezdésében megállapított követelményeken túl meg kell felelniük az e rendelet III. mellékletében felsorolt követelményeknek is.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 261I, 2019.10.14., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(3) Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere 2011,http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/international-standard-classification-of-education-isced-2011-en.pdf (angol és francia nyelven elérhető).

(4) A Bizottság ajánlása (2009. október 29.) a Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszerének (ISCO-08) használatáról (HL L 292., 2009.11.10., 31. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(6) A segítő családtagok, az önellátó termelésben részt vevő személyek, az önkéntes munkavállalók, a fizetés nélküli gyakornokok és a munkavégzés egyéb formáiban részt vevő személyek fogalmát a Munkaügyi Statisztikusok 19. Nemzetközi Konferenciáján (ICLS) 2013. október 11-én elfogadott, a munkaerőről, a foglalkoztatásról és a munkaerő kihasználatlanságáról szóló határozata határozza meg.

I. melléklet

A munkaerő tárgykör témái és részletes témái esetében gyűjtendő változók leírása és technikai formátuma és az alkalmazandó kódolás

II. melléklet

Folyamatábrák a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre vonatkozó kérdések kérdőívbeli sorrendjéről

1.

A nemzeti kérdőívet az országok közötti megfelelő összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alábbi folyamatábrák szerint kell összeállítani. A folyamatábrák csak a kérdőív munkaviszony modulját fedik le, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerinti munkaügyi státusszal (foglalkoztatottság, munkanélküliség vagy inaktivitás) kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

2.

A munkaviszony modult a nemzeti kérdőív elején kell elhelyezni, a demográfiai jellemzőkre vonatkozó kérdések után.

3.

A fő tevékenység (önmeghatározással) kérdéskörbe tartozó kérdéseket a munkaviszony modul után kell feltenni. A fő tevékenységre vonatkozó adatokat interjúval kell gyűjteni, azok nem származtathatók más változókból, és nyilvántartásokból sem imputálhatók.

4.

A folyamatábra a kérdőív kérdésein keresztül történő információáramlás grafikus ábrázolása. A szükséges információk és fogalmak meghatározására szolgál, de a kérdések számát, fordítását és megfogalmazását nem korlátozza. A folyamatábra megjegyzései a folyamatábra szerves részét képezik.

5.

A folyamatábrák e rendelet hatálybalépését követően legalább 5 éven át nem fognak módosulni.

6.

KÉP HIÁNYZIK

- A blokk olyan összetartozó információk egy halmazát ábrázolja, amelyeket a kérdőívben egy vagy több kérdéssel kell összegyűjteni. Azokat a fogalmakat tartalmazza, amelyekre vonatkozóan információkat kell gyűjteni. Az adott blokkban szereplő fogalmak lekérdezési sorrendjét az országok szabadon megállapíthatják. A blokk téglalap alakú szövegdobozként jelenik meg:

KÉP HIÁNYZIK

- Az almodul az azonos tárgyra vonatkozó blokkok halmazát ábrázolja. Téglalap alakú szövegdobozként jelenik meg, lekerekített rövid oldalakkal:

KÉP HIÁNYZIK

- A kimenet a blokkban összegyűjtött tényleges információk más blokkok felé való továbbítását ábrázolja. Irányjelző nyíllal ellátott szövegdobozként jelenik meg:

KÉP HIÁNYZIK

- A szűrő egy külső adatokon alapuló információhalmazt ábrázol. Kimenetei külső információktól függenek. Rombuszként jelenik meg, kimeneteivel együtt:

KÉP HIÁNYZIK

- A közbenső besorolás a folyamat ILO-meghatározás szerinti közbenső eredményét ábrázolja. Ovális szimbólumként jelenik meg, világos háttérrel és fekete szöveggel:

KÉP HIÁNYZIK

- A végleges besorolás a folyamat ILO-meghatározás szerinti végeredményét ábrázolja. Ovális szimbólumként jelenik meg, sötét háttérrel és fehér szöveggel:

KÉP HIÁNYZIK

- A folyamatábrában bemutatott folyamatok végét a vége felirat ábrázolja. Paralelogramma alakú szövegdobozként jelenik meg:

7.

A tagállamok az egyes blokkokba tartozó információk gyűjtéséhez egyedileg meghatározott számú kérdést tehetnek fel. A gyűjtendő információk tartalma azonban nem bővíthető, vagyis csak olyan kérdéseket lehet feltenni, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az érintett blokkba tartozó információkhoz vagy fogalmakhoz.

8.

A kimenet szövegdoboza egy vagy több, pontosvesszővel elválasztott tételt tartalmazhat, azonos végső folyamattal. A kérdőívben minden tételről be kell számolni, tételenként egy vagy több lehetséges válasz is feltüntethető. Egy adott tételt csak akkor lehet elhagyni, ha ez a nemzeti kontextus (a nemzeti jog vagy a nemzeti sajátosságok) miatt indokolt. A kérdőív tételeinek sorrendje csak akkor változtatható meg, ha ezt a lehetőséget a folyamatábra feltünteti. Új kimeneteket nem lehet hozzáadni.

9.

További kérdéseket az egyes almodulok végén, az almodulok között vagy egy (közbenső vagy végleges) besorolási elem után lehet feltenni, ha ez a nemzeti kontextus miatt indokolt, és nincs jelentős hatással az ILO-meghatározás szerinti munkaviszony-besorolásra. Kivételes esetben további kérdéseket lehet feltenni a kisállásokkal vagy az alkalmi munkákkal, illetve az értékesítésre vagy barterre szánt mezőgazdasági termékek előállításával kapcsolatban, ha ez az adott nemzeti kontextusban szükséges ahhoz, hogy jobban teljesüljenek a foglalkoztatás ILO-meghatározásának feltételei.

10.

A munkaviszony modul különböző almodulokat tartalmaz, amelyek az ILO-meghatározás szerinti munkaviszony egy-egy ágát fedik le. Az almodulok közötti információáramlást a munkaviszonymodul egészét ábrázoló meta-folyamatábra mutatja be.

11.

KÉP HIÁNYZIK

12.

KÉP HIÁNYZIK

Megjegyzések:

W1 blokk:

Munkának minősül minden olyan tevékenység, amelynek során személyek árukat állítanak elő vagy szolgáltatásokat nyújtanak saját maguk vagy mások általi felhasználás céljából. A "munkajövedelemért vagy vállalkozási jövedelemért" végzett munka egy adott ügylet részeként végzett olyan munka, amelynek javadalmazása vagy a ledolgozott idő, illetve az elvégzett munka után kapott bér vagy fizetés, vagy az előállított termékek és szolgáltatások piaci értékesítéséből származó nyereség. A "munkajövedelem" fogalma magában foglalja a pénzt és a természetbeni juttatást is, függetlenül attól, hogy adóköteles-e vagy sem.

Lehetőség szerint a "munkajövedelemért vagy vállalkozási jövedelemért" opciót kell feltüntetni. Mindazonáltal, ha ez az adott nemzeti kontextus miatt indokolt, a "fizetett alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként" kifejezés is használható, amennyiben ugyanazt a fogalmat írja le. Ha a "vállalkozási jövedelem" jelentését túl nehéz egy kérdésben lefordítani, könnyítésként több kérdést is fel lehet tenni. Utolsó, nem ajánlott opcióként, ha az adott nemzeti nyelven egyértelmű, hogy a cél a javadalmazás fejében dolgozók azonosítása, a "vállalkozási jövedelem" kifejezés elhagyásával elég csak a "munkajövedelem" kifejezést feltüntetni.

Azok a tagállamok, amelyeknél a W1 blokk nem foglal magában minden állástípust, ideértve különösen a kisállásokat és az alkalmi munkákat, valamint az értékesítésre vagy barterre szánt mezőgazdasági termékek előállítását, további kérdéseket tehetnek fel e konkrét munkatípusokkal kapcsolatban.

W2 blokk:

A segítő családtag által végzett munkát fizetetlen munkának kell tekinteni. Ha a családtag tulajdonában álló vállalkozásnál végzett munka fizetett munka, a W1 Blokk kimenetének "igennek" kell lennie.

Minden tagállam eldöntheti, hogy először a segítő családtagként végzett fizetetlen munkáról vagy a távollétről tesz fel kérdéseket. Ha először a segítő családtagként végzett fizetetlen munkára vonatkozó kérdést teszik fel, a távollétre vonatkozó kérdés csak azok számára kötelező, akik az első kérdésre "nem" választ adnak.

Ha azonban először a távollétre vonatkozó kérdést teszik fel, nemcsak azt kell ellenőrizni, hogy a munkavégzésről beszámoló személyek a referenciahéten fizetés nélküli segítő családtagként dolgoztak-e, hanem azt is, hogy a munkától való távollétről beszámoló személyek dolgoztak-e ilyen minőségben a referenciahéten. Kivételes esetben a "Munkától való távollét" almodul a segítő családtagként végzett fizetetlen munkáról szóló kérdés előtt is feltehető, ha ez az adott nemzeti kontextusban releváns. Ilyenkor a segítő családtagként végzett fizetetlen munkára vonatkozó kérdést csak a "Munkától való távollét" almodulban "nem foglalkoztatott"-ként besorolt személyeknek teszik fel.

13.

KÉP HIÁNYZIK

Megjegyzések:

A1 blokk:

A "szülői szabadság" a munka megszakítása fiatal gyermek nevelése vagy gondozása miatt. Vagy az anya, vagy az apa veheti ki. Ebbe a kategóriába a törvényes (jogi vagy adott esetben szerződéses) szülői szabadságon lévő személyek mellett beletartoznak az önálló vállalkozók is. Bizonyos nemzeti kontextusban szülői szabadságnak tekinthető a fiatal gyermek gondozására vonatkozó külön szabadság ("gondozási szabadság") is.

A válaszadónak a távollét kezdetén foglalkoztatottnak (alkalmazottnak, önálló vállalkozónak) kell lennie. Ha a szülői szabadság időszaka közvetlenül egy másik távolléti időszakot követ, a teljes időszak kezdetén fennálló (foglalkoztatott vagy nem foglalkoztatott) státuszt kell figyelembe venni. Ha a válaszadó a szabadság kezdetén nem volt foglalkoztatott, a távollét nem tekinthető szülői szabadságnak.

Egymást követő távollétek esetén a referenciahét alatti távollét fő okát kell kiválasztani.

Az "idénymunka" olyan foglalkoztatási helyzet, amikor a gazdasági egység gazdasági tevékenysége (áruk előállítása vagy szolgáltatások nyújtása) az év egy ismétlődő, többé-kevésbé konkrét időszakára teljesen leáll. A gazdasági tevékenység megszakítása nem kapcsolódhat semmilyen konkrét vagy kivételes helyzethez (rossz időjárás, ügyfelek hiánya stb.), hanem az év ismétlődő és hosszú időszakaiban megjelenő állandó tényezőkhöz kell kapcsolódnia. Ebben az értelemben az idénymunkát a munkával, illetve szabadsággal töltött hosszú időszakok váltakozása jellemzi egy adott éven belül. Ilyen esetben a szabadság időszakát holt szezonként határozzák meg.

A munkavállalók "szakmai képzése" minden olyan képzésre vonatkozik, amely esetében az alábbi három állítás valamelyike igaz:

- az alkalmazott részvételét a munkáltató írja elő,

- a képzésre rendes fizetett munkaidőben kerül sor, és nem szabadság alatt,

- a képzés közvetlenül kapcsolódik a jelenlegi álláshoz, és azt a munkáltató fizeti vagy az alkalmazott továbbra is javadalmazást kap a munkáltatótól.

Az önálló vállalkozók esetében a szakmai képzésnek kapcsolódnia kell a tevékenységeikhez.

A2 blokk:

A "munkához kapcsolódó jövedelem vagy juttatás" olyan jövedelem vagy juttatás, amelyre a válaszadó nem lenne jogosult, ha a távolléte kezdetén nem rendelkezne munkahellyel, függetlenül foglalkozási viszonyától (alkalmazott vagy önálló vállalkozó). Ha jogosult e jövedelemre vagy juttatásra, de nem kéri, akkor is úgy kell tekinteni, mintha megkapta volna.

A jövedelmet vagy juttatást fizetheti a munkáltató, a társadalombiztosítás vagy mindkettő. Magában foglal minden bérkompenzációt (például állásfüggő szülőiszabadság-pótlékot vagy társadalombiztosítási járulékot), de nem foglalja magában azokat a juttatásokat, amelyeket az adott személy állás nélkül is megkapna (például a családi támogatásokat). Ha a munkáltató a szülői szabadságot igénybe vevő személy után még akkor is fizeti a társadalombiztosítási járulékokat, ha a személy fizetését már nem folyósítja, úgy kell tekinteni, hogy az érintett személy továbbra is munkához kapcsolódó jövedelemben vagy juttatásban részesül.

A munkához kapcsolódó jövedelem vagy juttatás nem mindig arányos a távollét előtt kapott jövedelemmel. Ilyen értelemben egy átalányösszeg is munkavégzéshez kapcsolódó jövedelemnek vagy juttatásnak tekinthető, amennyiben az érintett személy munkaviszonya miatt jogosult arra. Következésképpen a jövedelem vagy juttatás átalányösszegként és az utolsó fizetés százalékaként is nyújtható.

E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 9. cikkének (1) bekezdése alól kivételként az A2 blokk esetében interjúeredmények helyett külső információk is használhatók adatforrásként, ha a munkához kapcsolódó jövedelemre vagy juttatásra való jogosultság egyértelműen meghatározható.