A rehabilitációs járadékról szóló T/2913. számú törvényjavaslat indokolása
Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:
Alapfogalmak
1. §
E törvény alkalmazásában:
a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás;
b) kereső tevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység;
c) kereset, jövedelem:
ca) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelem,
cb) az a jövedelem, illetve bevétel, amely után az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) alapján átalányadót, tételes átalányadót, vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény alapján egyszerűsített vállalkozói adót fizet, valamint
cc) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti ekho alapja, amely után a magánszemély 15 százalék ekhót fizet;
d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása;
e) szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság.
A törvény hatálya
2. §
(1) E törvény hatálya kiterjed
a) arra a személyre, aki rehabilitációs járadékot e törvény rendelkezései alapján igényel,
b) a rehabilitációs járadékra jogosult Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatójára (a továbbiakban: foglalkoztató),
c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre,
d) a rehabilitációs szakértői szervre,
e) az állami foglalkoztatási szervre és
f) az állami adóhatóságra.
(2) E törvény hatálya a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §-ában meghatározott személyre akkor terjed ki, ha az érintett személy az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyre és ellátásra a közösségi rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
A rehabilitációs járadékra való jogosultság
3. §
(1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
a) 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
aa) keresı tevékenységet nem folytat, vagy
ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
b) rehabilitálható, valamint
c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.
(2) A jogosultsághoz szükséges szolgálati időre, megállapítására és igazolására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is.
(3) Rehabilitációs járadék nem állapítható meg annak, aki egészségkárosodását szándékosan okozta.
(4) Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki
a) öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban;
b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában;
c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben;
d) az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban;
e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban;
f) a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.
A rehabilitációs járadék összege
4. §
(1) A rehabilitációs járadék összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával.
(2) A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés szerint megállapított összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 3 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 80 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét.
(3) A rehabilitációs járadék összegének meghatározása során a Tny.-nek a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit [Tny. 28. §, 29. § (2)-(4) és (6) bekezdése] kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 4. § (2) bekezdése szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beszámított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit (Tny. 62-63. §-ok) kell megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadék évenkénti rendszeres emeléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia.
Eljárási szabályok
5. §
(1) A rehabilitációs járadékra való jogosultság, a járadékban részesülıő érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére, valamint a járadékból történő levonásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) írásban, valamint - a Tny. 3. §-ának (4) bekezdése szerint - elektronikus úton lehet igényelni.
(3) A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére - ellenőrzés céljából - az állami adóhatóság 15 napon belül közli a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott időtartamra vonatkozóan az igénylő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat.
(4) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes.
(5) A bíróság a rehabilitációs járadékkal kapcsolatosan hozott érdemi határozat felülvizsgálata során a határozatot megváltoztathatja.
6. §
(1) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a megkereséstől számított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad
a) az egészségkárosodás mértékéről,
b) a szakmai munkaképességről,
c) a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van.
(3) A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti.
(4) Az elutasító határozat, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményében foglaltak alapján a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállásának hiánya miatt utasították el, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be. Az elutasításról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz.
Együttműködési kötelezettség, a rehabilitációs megállapodás
7. §
(1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében
a) az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá
b) teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat.
(2) A rehabilitációs megállapodás tartalmazza:
a) a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
aa) vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint
ab) elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá
b) a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit;
c) az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint
d) a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
(3) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülőt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékban részesülő - a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával - a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.
(4) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat meghozataláról és annak jogerőre emelkedéséről haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szerv legkésőbb a jogerőre emelkedésről szóló értesítést követő 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs járadékra jogosulttal ismerteti a rehabilitációs megállapodásra tett javaslatát.
(5) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is.
(6) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követő 10 munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni.
(7) A rehabilitációs megállapodás megkötését követően az állami foglalkoztatási szerv 3 munkanapon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.
(8) Amennyiben a rehabilitációs megállapodás az állami foglalkoztatási szervnek a (4) bekezdésben foglaltak szerinti javaslattételét követő 30 napon belül nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak a 13. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak alapján történő megszüntetését.
(9) A (3) és (8) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. Ebben az esetben a Ket. igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit (66-67. §) kell megfelelően alkalmazni.
8. §
(1) A rehabilitációs járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha
a) az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve
b) kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve
c) a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rehabilitációs járadékban részesülő a bejelentéssel egyidejűleg igazolja keresetének, jövedelmének összegét.
Az ellátás időtartama
9. §
(1) A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.
(2) Amennyiben az igénylő az (1) bekezdésben meghatározott napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének napjától állapítható meg.
10. §
(1) A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.
(2) Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.
(3) Az ellátásra jogosultság a megszüntetés utáni 24 hónapon belül feléled, ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és
a) a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti, a kereseti korlátra vonatkozó megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy kereső tevékenysége megszűnt, illetve
b) a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az egészségi állapotban történő, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás bekövetkezett, de az érintett személy egészségi állapotában a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás következett be.
(4) Az ellátásra jogosultság nem éled fel, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel
a) a munkavállaló rendes felmondása, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondása, továbbá
b) a munkaadó rendkívüli felmondása, a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)-f) pontjában, illetve 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott ok miatt következett be.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel bekövetkezése a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján állapítható meg.
(6) Az ellátás teljes időtartama feléledés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A jogosultat a rehabilitációs járadék megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.
(7) A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszüntetést követő 12 hónap elteltével ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és az igénylőnek az egészségi állapotában tartós rosszabbodás, illetve más, a jogosultságot érintő egyéb feltételben lényeges változás következett be. A megszüntetéstől számított 24 hónapon belül nem lehet a rehabilitációs járadékot ismételten megállapítani, ha a megszüntetésre a 13. § (1) bekezdésének g)-h) pontjaiban meghatározott ok miatt került sor.
(8) Az ellátás meghosszabbítása, feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a rehabilitációs járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
11. §
A rehabilitációs járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (Tny. 79. §).
Felülvizsgálat
12. §
(1) A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a rehabilitációs járadékban részesülőt - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet a 6. §-ban foglalt minősítés elvégzése céljából.
Az ellátás megszüntetése
13. §
(1) Az ellátást meg kell szüntetni, ha
a) a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,
b) a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte,
c) az ellátás időtartama eltelt,
d) a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
e) kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 80 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét,
f) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
g) a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy
h) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására
ha) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó kötelezettség, és ezzel egyidejűleg
hb) a jogviszonyra irányadó bejelentési kötelezettség elmulasztásával került sor.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a) és d)-g) pontjaiban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén 5 napon belül értesíti a rehabilitációs
járadékot megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.
(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározottak, valamint az (1) bekezdés e) pontjában foglalt megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás alapján a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így továbbított adatok törléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a továbbítást követő hetedik hónap utolsó napjáig gondoskodik.
(4) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor.
(5) A rehabilitációs járadékot az (1) bekezdés a)-b), d) és g)-h) pontjaiban meghatározott esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.
(6) Az (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követő második hónap első napjától kell megszüntetni.
Adatkezelés
14. §
Az e törvény szerinti eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére a Tbj. társadalombiztosítási nyilvántartásokra és a Tny. nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. §
A rehabilitációs szakértői szerv a 6. § szerinti komplex minősítés elvégzése céljából a) a rehabilitációs járadékban részesülő családi és utónevére, születési családi és utónevére, születésének helyére, idejére, anyja születési családi és utónevére (természetes személyazonosító adatok),
b) a rehabilitációs járadékban részesülő állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására,
c) a rehabilitációs járadékban részesülő belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyére,
d) a jogosultsági feltételekre,
e) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotára és az azokban bekövetkezett változásokra,
f) a rehabilitációs járadékban részesülő iskolai végzettségére és szakképzettségére,
g) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására,
h) az ellátás megállapítására és megszüntetésére,
i) az ellátás kezdő és befejező időpontjára,
j) a rehabilitációs járadékban részesülő társadalombiztosítási azonosító jelére (TAJszám) vonatkozó adatokat kezelheti.
16. §
(1) Az állami foglalkoztatási szerv a rehabilitációval összefüggő tevékenysége érdekében a 15. §-ban meghatározott, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelemére vonatkozó adatokat kezelheti.
(2) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs szakértői szerv, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében a 14. §, a 15. § a)-d) és f)-i) pontjai szerinti, valamint az (1) bekezdésben meghatározott keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok - törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő - igénylésére jogosult. A 15. § j) pontja szerinti adatok továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(4) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései az irányadók.
Módosuló jogszabályok
17. §
(1) A Tbj. 4. §-ának a) pontja a következő 11. alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában: Foglalkoztató:]
"11. a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi .... törvény szerinti rehabilitációs járadékot folyósító szerv."
(2) A Tbj. 14. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A nyugdíjbiztosítási ellátások:]
"c) rehabilitációs járadék."
(3) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki]
"b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,"
[részesül.]
(4) A Tbj. 26. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet."
(5) A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót (4. § a) pont 5. és 10-11. alpont) terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti."
(6) A Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:]
"e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,"
(7) A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
"b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére vonatkozó,"
[adatok igénylésére jogosultak.]
18. §
(1) A Tny. 6. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások]
"d) a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék."
(2) A Tny. 6. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
"A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni."
(3) A Tny. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi ...törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb,
a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3-4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét,
b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét kell keresetként figyelembe venni."
(4) A Tny. III. fejezete a következő 3. címmel és 36/A-36/G. §-sal egészül ki:
"3. Cím
A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj
A rokkantsági nyugdíjjogosultság
36/A. § (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
a) esetében az Rjtv. 1. §-ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás)
aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt (az aa)-ab) pontok szerinti ismérvek valamelyikének megfelelő személy a továbbiakban: rokkant), és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
c) az egészségkárosodás következtében
ca) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy
cb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság elbírálásánál a 23. § (2) bekezdésében, valamint a 26. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő
36/B. § A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározására a 24-25. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
A rokkantsági nyugdíj összege, mértéke, az alapul szolgáló kereset
36/C. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 28-29. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben - attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e - az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) pontja szerinti esetben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni.
A rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése
36/D. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenység folytatása esetén a 36/A. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének nyolcvan százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét.
(2) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő foglalkoztatására
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó kötelezettség, és ezzel egyidejűleg
b) a jogviszonyra irányadó bejelentési kötelezettség elmulasztásával került sor.
(3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor.
(4) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.
(5) Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet.
A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság
36/E. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és
b) az egészségkárosodás következtében
ba) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy
bb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
(2) A jogosultság elbírálásánál a 26. §-ban, valamint a 32. § (2)-(3) bekezdésében és a 36. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(3) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel.
A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározása
36/F. § A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) alpontja szerinti esetben - attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e - az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) alpontja, valamint a 36/E. § (3) bekezdése szerinti esetekben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése
36/G. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy szilikózis (aszbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenység folytatása esetén a 36/A. § (1) bekezdésének ab) alpontja szerinti rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének nyolcvan százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő foglalkoztatására
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó kötelezettség, és ezzel egyidejűleg
b) a jogviszonyra irányadó bejelentési kötelezettség elmulasztásával került sor.
(3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor.
(4) A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."
(5) A Tny. 38. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni]
"i) az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették."
(6) A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"72. § (1) A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg a rehabilitálhatóságról a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményt ad. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van.
(2) A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti."
(7) A Tny. a következő 72/A. §-sal egészül ki:
"72/A. § A rehabilitációs szakértői szervnek az Rjtv. szerinti egészségkárosodás megállapítására irányuló eljárására megfelelően alkalmazni kell a 64. § (8)-(10) bekezdésében foglaltakat."
(8) A Tny. a következő 78. §-sal egészül ki:
"78. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre az ellátást megszüntető határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a megszűnést követő naptól kezdődően más nyugellátásra vagy rendszeres pénzellátásra való jogosultságot határozattal állapít meg, és a két ellátás jogosultsági feltételei egymást kizárják."
(9) A Tny. 96. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]
"e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot alapján történik,"
[tarthatók nyilván.]
(10) A Tny. 96. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]
"c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából az a)-f) pontok, a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében az a) pont, továbbá - a családi állapot kivételével - a b) pontja,"
[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
19. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani]
"c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét."
(2) Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése a következı c) ponttal egészül ki:
[A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani]
"c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét."
(3) Az Ebtv. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi ... törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását."
(4) Az Ebtv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte."
(5) Az Ebtv. 57-58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.
(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredı és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.
(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.
58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően
a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 40 százalék vagy
afelett van.
(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka."
(6) Az Ebtv. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.
(3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár."
(7) Az Ebtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható."
(8) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
"k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,"
[meghatározására.]
20. §
(1) Az Flt. 14. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d)-f) pontok jelölése e)-g) pontra változik:
[Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,]
"d) aki rehabilitációs járadékban részesül,"
(2) Az Flt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Képzési támogatásként
a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy esetén
aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,
b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése
adható."
(3) Az Flt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik."
(4) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]
"e) a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,"
[időtartamával.]
(5) Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni."
(6) Az Flt. 58. § (5) bekezdése d) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában álláskereső: az a személy, aki]
"3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és"
21. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:]
"d) a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;"
(2) Az Mt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - eltérő szabályokat állapíthat meg."
(3) Az Mt. 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell rehabilitációs járadékban részesülő, nem keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából különösen indokolt esetnek kell tekinteni a 91. §-ban meghatározott indok fennállását is."
(4) Az Mt. 90. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:]
"g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes"
[időtartama.]
(5) Az Mt. a következő 91. §-sal egészül ki:
"91. § A munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 90. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felmondási védelem leteltét követően rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosítható, illetve, ha a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá."
22. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
[Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:]
"d) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama."
23. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
"b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését - kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét - azzal, hogy a védelem nem vonatkozik arra a köztisztviselőre, aki a vezetői megbízás visszavonása esetén a felajánlott munkakört nem fogadta el, s emiatt kerül sor a felmentésére, továbbá ha öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését és 91. §-át azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;"
24. §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 61. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]
"e) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama."
25. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]
"e) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülő személy keresőképtelenségének teljes időtartama."
26. §
(1) Az Szja. tv. 3. §-a 23. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Nyugdíj:]
"a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély (előnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;"
(2) Az Szja. tv. 7. számú melléklete 8. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az előnyugdíjat, az előre hozott öregségi nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, továbbá a rehabilitációs járadékot kell érteni."
27. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi ... törvény hatálya alá tartozó ellátásokra."
(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
"i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;"
(3) Az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében]
"d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,"
28. §
(1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 13. §-ának bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa]
"bc) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,"
(2) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve]
"ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;"
29. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:]
"d) a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,"
Záró rendelkezések
30. §
(1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.
(3) Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó - a Tny. 7. §-ának (1) bekezdésében vagy 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel
a) 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén, valamint
b) 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.
(4) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja - attól függően, hogy mások gondozására szorul-e -, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.
(5) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig a Tny. 30. §-ának (1) bekezdésében, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ezt követően a kereső tevékenység miatti megszüntetésre a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (1) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél 2008. december 31-ét követően a nyugellátás megszüntetésére a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (2) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
31. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tny.
aa) 79. §-ának (4) bekezdése,
ab) 80. §-a (2) bekezdésének második mondata;
b) az Ebtv.
ba) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában "a (2) bekezdés kivételével" szövegrész,
bb) 1. §-ának (2) bekezdése, valamint
bc) 83. §-ának (5) bekezdésében a "valamint az orvosszakértői szervet vagy szerveket," szövegrész;
c) az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az "öregségi," szövegrész
hatályát veszti.
32. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tny.
aa) 6/A. §-ának (1) bekezdésében az "ide nem értve" szövegrész helyébe az "ide nem értve a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában említett rehabilitációs járadékot és" szövegrész,
ab) 19. §-ában a "8. §-ban" szövegrész helyébe a "8-8/C. §-ban" szövegrész,
ac) 26. §-ának (1) bekezdésében "az orvosi bizottság" szövegrész helyébe "a rehabilitációs szakértői szerv" szövegrész,
ad) 70. §-ának (4) bekezdésében az "orvos szakértői szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv" szövegrész,
ae) 75. §-ában az "orvosi bizottság" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv" szövegrész,
af) 76. §-ában az "orvosi vizsgálat" szövegrész helyébe "a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálata" szövegrész;
b) a Tbj. 4. § f) pontja 1. alpontjában a "munkaképtelenségi járadék," szövegrész helyébe a "munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék," szövegrész lép.
33. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a rehabilitációs járadék megállapításával, folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat,
b) a rehabilitáció részét képező szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,
c) a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket, valamint a rehabilitációs szakértői szervet vagy szerveket.
34. §
E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A rokkant és a megváltozott munkaképességű emberek jelenlegi társadalombiztosítási és szociális ellátását számos különféle időpontban, különféle értékrendek alapján megállapított juttatás, támogatás biztosítja. Az ellátórendszer egésze az ellátások tartós igénybevételére és az azok melletti kiegészítő jövedelemszerzésre és nem a rehabilitációra ösztönöz. Az elmúlt 6-8 év fejlesztései eredményeként a rehabilitáció számos intézménye, szolgáltatása már létezik, de több alapvető intézmény még hiányzik, és a meglévők sem alkotnak egymásra épülő rendszert.
Ennek megváltoztatására a törvényjavaslat célja a megváltozott munkaképességű személyek számára olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. Ebből következően rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé.
Ezáltal nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, az államháztartáson belül csökken a passzív ellátást, és nő a rehabilitációt szolgáló kiadások aránya.
Mindez hozzájárulhat a különböző ellátórendszerektől, az állami gondoskodás lehetőségeitől való függőség, a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, az egyenlő esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelőzéséhez, lehetőséget teremtve a teljes értékű munka végzésére és az önfenntartásra, illetve az életszínvonal növelésére.
Az új rendszert csak fokozatosan, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével párhuzamosan, a foglalkoztatási korlátokra tekintettel szabad kialakítani. Ezért a jelen törvényjavaslat azok számára teszi kötelezővé az újonnan bevezetendő pénzbeli ellátás, a rehabilitációs járadék mellett a rehabilitációt, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak. E kiindulási pont egyúttal azt is jelenti, hogy a rehabilitációs járadék megállapítási szabályait szükséges a rokkantsági nyugdíj szabályaihoz közelíteni, és ezzel egyidejűleg a rokkantsági nyugdíjazás szabályait is korszerűsíteni.
Az új rendszer négy pillérre épül.
Az első és egyik legfontosabb pillér a korszerű minősítési rendszer megteremtése, amely az egész szervezetre vonatkoztatott egészségkárosodás és a szakmai (a betöltött, illetve betölthető munkakörtől függő) munkaképesség-változás megállapítása mellett nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza az érintettek visszatérését a munkaerőpiacra, és az igénylők állapotának sokoldalúbb, reálisabb értékelésével objektívebben állapítja meg az ellátásokra való jogosultságot. Ennek érdekében szükséges egy olyan, a társadalombiztosítási, foglalkoztatási, valamint szociális ellátó- és szolgáltatórendszer szakértői hátterét képező hálózat kialakítása, tevékenységének meghatározása, amely alkalmas az egészségi állapot változásához kötődő jogosultságok komplex, objektív és hiteles megállapítására, az ellátások, szolgáltatások eredményességének az értékelésére.
A második pillért az jelenti, hogy az új minősítési rendszer szerint legalább 50 százalékos egészségkárosodást és szakmai munkaképesség-változást szenvedett, de rehabilitálható személyek számára (a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett) egy határozott idejű - legfeljebb három éves időtartamra megállapítható - ellátás, az ún. rehabilitációs járadék kerül bevezetésre. A rehabilitációs járadék társadalombiztosítási ellátás, amelynek célja a meghatározott idejű biztosítási jogviszonnyal (szolgálati idővel) rendelkező, jelentős egészségkárosodás miatt rehabilitációra szoruló, teljes értékű munka végzésére alkalmassá tehető személyek jövedelemarányos keresetpótlásának átmeneti (a rehabilitációs folyamat időtartamára történő) foglalkoztatásának, rehabilitációjának biztosítása az integrált munkaerőpiacon történő foglalkoztatásuk elősegítésére.
Az orvosi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások összehangolt fejlesztése keretében minden rehabilitálható személy részére rehabilitációs tervet kell majd kidolgozni, és ennek végrehajtására vele együttműködési megállapodást kötni. Az indokolt rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére az érintett személy nem csak jogosulttá válik, hanem köteles is a megállapodás szerinti rehabilitációban részt venni.
A negyedik pillért a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése jelenti. Az elmúlt két év alatt jelentős mértékben átalakult a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszere, ez a reform-folyamat még napjainkban is tart.
Jelentős változások történtek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása elősegítése szabályozásában, melynek eredményeképpen a közeljövőben megszűnik a passzív dotációs rendszer és új aktív támogatási formák (bértámogatások, költségkompenzációk, a munkahelyi környezet átalakításának támogatása stb.) kerülnek előtérbe. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a rehabilitációs foglalkoztatók akkreditációja is. Az akkreditáció valójában egy eljárást jelent, amelynek lefolytatását a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltató kérheti annak érdekében, hogy foglalkozási rehabilitációs tevékenységét az állam elismerje, és számára a foglalkoztatáshoz támogatást nyújtson. Az eljárás során alap, rehabilitációs és kiemelt tanúsítvány adható a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámától, valamint a foglalkozási rehabilitációs feladatok ellátásának színvonalától függően.
E reformfolyamat keretében valósulhat meg a rehabilitációs járadékban részesülő személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások és szolgáltatások meghatározása is. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a rehabilitációs járadékban részesülők képzésükhöz, vállalkozóvá válásukhoz a Munkaerő-piaci Alapból támogatást kapjanak. A Társadalmi Megújulás Operatív Program egyes projektjei is támogatják majd a rehabilitációban résztvevők elhelyezkedését.
Az új minősítési rendszer, illetve a rehabilitációs járadék bevezetése szükségessé teszi a rokkantsági nyugdíj szabályainak ezzel összhangban történő megváltoztatását. A rokkantsági nyugdíjazás rendszere alapjaiban nem változik meg, de az új minősítés nem a munkaképesség általános csökkenését állapítja meg, hanem az összervezeti egészségkárosodás mértékét, a munkaképesség-változást (szakmai munkaképességet), valamint a rehabilitációs esélyeket vizsgálja. Emellett szükséges - a felkészülésre megfelelő időt adva - a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályait is - a rehabilitációs járadékban részesülő személyekre előírt korlát meghatározásával összhangban - megváltoztatni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A törvényjavaslat 1. §-a tartalmazza a rehabilitációs járadék megállapításához, a jogosultsági feltételek, illetve a megszüntetési okok bekövetkezésének vizsgálatához szükséges alapfogalmak meghatározását. Az alapfogalmak jelentőséggel bírnak továbbá a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjak megállapításánál is, ugyanis 2008. január 1-jét követően a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata során a munkaképesség csökkenése helyett - a rehabilitációs járadékhoz hasonlóan - itt is az egészségkárosodás mértéke, a szakmai munkaképesség, illetve a rehabilitálhatóság lesz a meghatározó.
Az egészségkárosodás, a szakmai munkaképesség minősítéshez "a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)" című, az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott rendszert, illetve az erre épülő, a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezéséhez kidolgozott szakmai szabályokat kell majd külön jogszabályban meghatározott módon alkalmazni. Az alapfogalmak meghatározására a fentiek alapján került sor.
A jogosultsági feltétel és a keresetkorlát túllépése miatti megszüntetési ok bekövetkezésének pontos megállapítása érdekében szükséges a kereső tevékenység, valamint a kereset, jövedelem fogalmának meghatározása.
A 2. §-hoz:
A törvényjavaslat 2. §-a a hatályról rendelkezik. A hatály kiterjed a rehabilitációs járadékot igénylő személyre, annak foglalkoztatójára, továbbá az eljárásban közreműködő szervekre. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre a törvényjavaslat hatálya akkor tejed ki, ha az érintett személy az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ennek indoka, hogy a rehabilitációs járadék folyósítása mellett együttműködési kötelezettség kerül megállapításra, amely feltételezi az állami foglalkoztatási szervvel történő rendszeres kapcsolattartást, és a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét. Tekintettel arra, hogy a rehabilitációs járadék nyugdíjbiztosítási ellátás, alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeleteket is.
A 3. §-hoz:
A törvényjavaslat 3. §-a határozza meg a rehabilitációs járadékra való jogosultság feltételeit. Rehabilitációs járadékra az életkora szerint szükséges szolgálati időt szerzett személy jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál.
Emellett vizsgálni kell a rehabilitációs járadékot igénylő személy rehabilitálhatóságát is annak érdekében, hogy ennek eredménye alapján kerüljön meghatározásra az, hogy rehabilitációs járadékban (rehabilitálhatóság esetén) vagy rokkantsági nyugdíjban (nem rehabilitálható) részesülhet-e.
Kizáró feltételként kerül rögzítésre az, amikor az igénylő a felsorolt ellátások közül más ellátásban is részesül. Ebben az esetben az egyes ellátások megszűnése, megszüntetése esetén kerülhet sor a rehabilitációs járadék megállapítására.
A 4. §-hoz:
A rehabilitációs járadék összege megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének 120%-ával, legkisebb összege pedig szintén igazodik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegéhez (itt is 120%-a). A járadék összege - tekintettel arra, hogy az ellátás célja a munkaerőpiacra történő visszavezetés - független a magánnyugdíj-pénztári tagságtól. A rokkantsági nyugdíjnál a bruttó összeget tekintve magasabb ellátást az indokolja, hogy a rehabilitációs járadékból - a szolgálati időbe történő beszámítás érdekében - nyugdíjjárulékot kell fizetni, és a rehabilitációs járadékban részesülőt a 13. havi ellátás nem illeti meg.
Kereső tevékenység esetén a kereseti korlát 3 hónap átlagában történő túllépése után a rehabilitációs járadék összege 50%-kal csökkentett mértékben kerül megállapításra.
Az 5. §-hoz:
A törvényjavaslat e §-a tartalmazza az eljárásra vonatkozó általános szabályokat.
Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint mögöttes szabályként a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) eljárásra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. A rehabilitációs járadék eljárási szabályai tehát lényegében megegyeznek a rokkantsági nyugdíj tekintetében már létező és alkalmazott rendelkezésekkel, azzal a különbséggel, hogy a rehabilitációs járadék esetén megjelenik az együttműködési kötelezettség, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozás is.
Új elem, hogy a jogosultsági kritériumként előírt keresetre, jövedelemre vonatkozó feltétel fennállásának ellenőrzése érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül közli az igénylő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat. Ezáltal az eljáró hatóság számára - a kereseti feltétel konkrét meghatározásával együtt - egyértelműen meghatározható lesz a jogosultság fennállása.
A 6. §-hoz:
Mind a rehabilitációs járadék, mind pedig a rokkantsági nyugdíj iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv úgynevezett komplex minősítést végez.
Az új, komplex minősítési rendszer célja, hogy a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történjen, emellett ne az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentráljon.
A komplex minősítés keretében ennek megfelelően vizsgálni kell az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet, valamint a rehabilitálhatóságot.
A rehabilitációs szakértői szerv rehabilitációs javaslata megállapításokat tartalmaz továbbá a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról is.
Az eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a szakvélemény megérkezéséig az eljárását felfüggeszti, a komplex minősítés alapján elkészített szakvéleményhez kötve van.
A 7-8. §-okhoz:
A törvényjavaslat értelmében a rehabilitációs járadékra jogosult személy a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség részletszabályai meghatározzák az együttműködés tartalmát. Az együttműködés keretében rehabilitációs megállapodást kell kötni, el kell készíteni a rehabilitációs tervet, és bizonyos, meghatározott esetekben eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségnek.
A rehabilitációs megállapodás tartalmi elemeit a törvényjavaslat 7. §-a szabályozza, alapvetően az a célja, hogy meghatározza az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó rehabilitációs szolgáltatások körét, valamint az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket mind az állami foglalkoztatási szerv, mind pedig a rehabilitációs járadékban részesülő személy vonatkozásában.
A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a járadékos kereső tevékenységet folytat-e, hogy a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja-e a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is.
Az együttműködés keretében a rehabilitációs járadékban részesülő személynek bejelentési kötelezettsége van az állami foglalkoztatási szerv felé, ha az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve amennyiben a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.
Amennyiben a rehabilitációs megállapodás a járadékos személyét érintő, neki felróható ok miatt nem kerül megkötésre, vagy az abban foglaltaknak, illetőleg a bejelentési kötelezettségének a járadékos nem tesz eleget, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak az együttműködési kötelezettség nem teljesítése miatti megszüntetését.
A 9-10. §-okhoz:
A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjára visszamenőleg állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre. A feltételek bekövetkezése esetén a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az ellátás meghosszabbítható, vagy megszüntetése esetén feléled, de időtartama a 3 évet ezekben az esetekben sem haladhatja meg.
A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszüntetést követő 12 hónap elteltével ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és az igénylőnek az egészségi állapotában tartós rosszabbodás, illetve más, a jogosultságot érintő egyéb feltételben lényeges változás következett be. Ismételt megállapítás esetén szintén helye lehet - az újabb 3 éves időtartamon belül - a meghosszabbításnak, illetve a feléledésnek.
A 11. §-hoz:
A rehabilitációs járadék folyósítására külön szabályok nem kerülnek megállapításra, a folyósítás a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra előírt rendelkezések szerint történik.
A 12. §-hoz:
A rehabilitációs járadék esetében a rokkantsági nyugdíjtól eltérően - tekintettel az ellátás viszonylag rövid időtartamára - rendszeres felülvizsgálatra nem kerül sor. A törvényjavaslat az eseti felülvizsgálat két változatát tartalmazza. Az első esetben a rehabilitációs járadékban részesülő személynek a bejelentése alapján az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a felülvizsgálatot, vagyis tulajdonképpen a komplex minősítés ismételt elvégzését, az egészségi állapotban történt tartós rosszabbodás esetén.
Ekkor amennyiben a minősítés során megállapítható, hogy az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja, vagy 50-79%-os, de az érintett személy nem rehabilitálható, az ellátást meg kell szüntetni, és részére - kérelemre - rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.
A felülvizsgálat másik esete az, amikor olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője hivatalból kezdeményezheti a felülvizsgálatot.
A 13. §-hoz:
A rehabilitációs járadék ellátás megszűnésének, megszüntetésének eseteit a törvényjavaslat 13. §-a sorolja fel. Az ellátást meg kell megszüntetni, ha a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt, az ellátás megszüntetését kérte, három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy az ellátás időtartama eltelt.
Meg kell szüntetni továbbá az ellátást kereső tevékenység folytatása esetén is, amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 80 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét. Az így megállapított keresetkorlát túllépését a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell megállapítania a rehabilitációs járadékban részesülő személynek pedig bejelentési kötelezettsége van arra az esetre ha kereső tevékenységet folytat, illetve ha keresete, jövedelme megváltozik.
A kereseti korlát túllépésének vizsgálata érdekében kerül bevezetésre az az új rendelkezés, amely szerint az állami adóhatóság a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a munkáltatói bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.
Az így rendelkezésre álló adatok birtokában valósulhat meg a kereset, jövedelem folyamatos figyelése, a jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése annak érdekében, hogy a valóban jogosultak részesüljenek az ellátásban.
Megszüntetési ok továbbá az az eset is, amikor a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó kötelezettség, és ezzel egyidejűleg a jogviszonyra irányadó bejelentési kötelezettség elmulasztásával került sor.
A 14-16. §-okhoz:
A törvényjavaslat e rendelkezései az adatkezelésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére - tekintettel arra, hogy a rehabilitációs járadék nyugdíjbiztosítási ellátás - a társadalombiztosítási nyilvántartásokra és a Tny. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Meg kell azonban határozni a rehabilitációs szakértői szerv és az állami foglalkoztatási szerv vonatkozásában azokat az adatokat, amelyeket a törvényjavaslatban meghatározott feladataik ellátása céljából kezelhetnek, rendelkezni kell továbbá arról, hogy a felsorolt adatok mely szervek részére és feltételekkel továbbíthatók.
A 17. §-hoz:
A törvényjavaslat e rendelkezése a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) módosítását tartalmazza. A módosítás célja, hogy rögzítésre kerüljön, hogy a rehabilitációs járadék nyugdíjbiztosítási ellátás, a Tbj. alkalmazásában ebben az esetben a foglalkoztató a folyósító szerv. A rehabilitációs járadékban részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A rehabilitációs járadék után az érintett személy nyugdíjjárulékot fizet, a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot pedig a központi költségvetés fizeti meg. Ebből következően - összhangban a törvénytervezet azon céljával, hogy a rehabilitációt követően kívánatos a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés - a rehabilitációs járadék időtartama a nyugdíj szempontjából jogszerző időnek minősül.
A 18. §-hoz:
A rendelkezés a Tny. módosítására tesz javaslatot egyrészt annak érdekében, hogy a rehabilitációs járadék a saját jogú nyugellátások között felsorolásra kerüljön, másrészt a rokkantsági nyugdíj rendszerének a rehabilitációs járadékkal összhangban történő átalakítását tartalmazza. A jogosultsági feltételek meghatározása, az ellátás melletti kereső tevékenység korlátozására vonatkozó rendelkezések, valamint az ellátás megszüntetésének esetei úgy kerültek megállapításra, hogy azok igazodnak a rehabilitációs járadékra előírt szabályokhoz.
A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos egyes eljárási szabályok módosítására a komplex minősítési rendszer bevezetése miatt kerül sor.
A 19. §-hoz:
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kelljen számítani a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
Szintén módosítani kell a rokkantsági nyugdíjhoz, illetve a bevezetésre kerülő rehabilitációs járadékhoz szorosan kapcsolódó baleseti járadékra vonatkozó szabályokat a megváltozott minősítési rendszer (munkaképesség csökkenés helyett egészségkárosodás vizsgálata) bevezetésének következtében.
A 20. §-hoz:
A rehabilitációs járadékban részesülő személy a munkaügyi központtal történő együttműködés keretében vesz részt a foglalkozási rehabilitációban.
A foglalkozási rehabilitáció keretében a munkahely megtartása, illetőleg a munkába helyezés elsősorban szolgáltatások és támogatások nyújtásával segíthető elő.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény hatályos rendelkezései alapján képzési támogatásban, illetőleg vállalkozóvá váláshoz nyújtható támogatásban csak az álláskeresőként nyilvántartott személy részesülhet. A rehabilitációs járadékban részesülő személy nem tekinthető álláskeresőnek, ugyanakkor munkaerő-piaci esélyeit jelentős mértékben növelheti, ha újabb ismeretek szerzése, illetőleg önfoglalkoztatóvá válása esetén támogatás állapítható meg részére. Erre tekintettel a törvényjavaslat a támogatás alanyainak körét kibővíti a rehabilitációs járadékban részesülő személyekkel.
Álláskeresők részére képzési támogatásként keresetpótló juttatás nyújtható, továbbá átvállalhatók a képzéssel kapcsolatos költségek. A rehabilitációs járadékban részesülő személy ellátottnak minősül, így képzés esetén a megélhetést biztosító keresetpótló juttatásra nem jogosult, azonban a képzéssel kapcsolatos további költségei - a képző intézmény által megállapított tanfolyami költség, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg helyközi utazás költségei - megtéríthetők.
A rehabilitációs járadék folyósításának időtartama nem jogosít munkanélküli ellátásra (álláskeresési járadékra), azonban az álláskeresési járadék jogalapját megteremtő négy éves időszak meghosszabbodik a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamával.
A törvényjavaslat pontosító szabályokat tartalmaz továbbá a rehabilitációs hozzájárulásra, valamint az álláskereső személy fogalmára vonatkozó rendelkezések körében.
A 21-25. §-okhoz:
A Munka Törvénykönyve, és a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó egyéb törvények kapcsolódó módosítása erősíti a munkaviszonyban (egyéb foglalkoztatási jogviszonyban) állók munkajogi védettségét a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama alatt. Ez fokozza a munkáltató rehabilitációs érdekeltségét is, és ezáltal javítja a rehabilitáció esélyeit, mivel a munkáltató a dolgozója rehabilitációjában annak kezdetétől fogva részt vehet.
A szabályozás értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama alatt. E felmondási védelem leteltét követően pedig rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt csak akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosítható, illetve, ha a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá.
A 26. §-hoz:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítására annak érdekében kerül sor, hogy rögzítésre kerüljön, hogy adózás szempontjából a rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíjjal esik egy tekintet alá.
A 27-28. §-okhoz:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításának célja annak kimondása, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a rehabilitációs járadékra, azonban a rendszeres pénzellátás fogalmának meghatározásakor ezt az ellátást is figyelembe kell venni.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alkalmazásakor indokolt a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa rehabilitációs járadékban részesül, továbbá járadékának összege nem haladja meg az előírt legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs. Szintén szükséges a törvény módosítása annak érdekében, hogy a rehabilitációs járadék mellett megállapítható legyen a gyermekgondozási segély is.
A 29. §-hoz:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítására a minősítési rendszer változásából adódó fogalmak pontosítása érdekében kerül sor.
A 30-34. §-okhoz:
A törvényjavaslat a hatálybalépésre 2008. január 1-jét jelöli meg azzal, hogy az új rendelkezéseket a 2007. december 31-ét követıen benyújtott rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék iránti igénybejelentés esetén kell alkalmazni.
A törvény hatálybalépésekor rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek részére kellő időt kell hagyni az új szabályok alkalmazására való felkészülésre, másrészt a személyi és tárgyi feltételek, valamint a komplex rehabilitáció rendszerének megteremtésével párhuzamos, fokozatos bevezetésre van szükség. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban foglaltak szerint az állományban lévő rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek 2008. évben esedékes felülvizsgálata során még nincs kötelezően előírva az úgynevezett komplex minősítés elvégzése. Ez azt jelenti, hogy az érintett személyi kör vonatkozásában csak az egészségkárosodás mértéke alapján kerül megállapításra a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság, a rehabilitálhatóságot a rehabilitációs szakértői szerv még nem vizsgálja, ilyen alapon a rokkantsági nyugdíj ellátás nem kerülhet megszüntetésre. Természetesen a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére ettől el lehet tekinteni, ebben az esetben komplex minősítésre kerül sor, és az érintett személy a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően lesz jogosult az ellátásra.
Szintén a hatálybalépéskor rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek vonatkozásában kerülnek megfogalmazásra azok az átmeneti szabályok, amelyek alapján a nyugellátás megszüntetésére előírt új rendelkezéseket csak 2008. december 31-ét követően kell alkalmazni. Ez megfelelő időt biztosít a felkészülésre.
A fokozatos átmenetet van hivatva biztosítani az a rendelkezés is, amely alapján annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig életkora alapján 10 éven belül eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, az egyéb feltételek teljesülése esetén rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani, de önként a rehabilitációs járadék megállapítását is kérheti.