T/487. számú törvényjavaslat indokolással - A szabadalmi ügyvivőkről

1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről

A szabadalmi ügyvivő feladata

1. §

(1) A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:

a) a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi, használati mintaoltalmi, ipari mintaoltalmi, topográfia oltalmi, védjegy és eredetmegjelölési eljárások, és az ezekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások;

b) a szabadalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, előhasználati jog fennállásával kapcsolatos, valamint a találmány- és a szabadalombitorlás, a használati minta és a használati mintaoltalom bitorlása miatt indított eljárások;

c) az ipari minta jogosulatlan átvételével kapcsolatos és az ipari mintaoltalom megsértése miatt indított eljárások;

d) a topográfia és a topográfia oltalom bitorlása, valamint a számítógépi program alkotáson vagy a hozzá tartozó dokumentáción fennálló szerzői jog megsértése miatt indított eljárások;

e) a védjegybitorlás és az eredetmegjelölés oltalmának megsértése miatt indított eljárások;

f) az a)-e) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzőségi, igényjogosultsági és díjazási eljárások;

g) az újításokkal kapcsolatos eljárások;

h) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: "Ptk.") által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások;

i) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint

j) az a)-e) és g)-i) pontok szerinti szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében az üzleti titok megsértése, a szolgai utánzás és a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások.

A szabadalmi ügyvivői működés feltételei

2. §

(1) Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamara (28. §) tagja.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamarába felvételre jogosult, aki

a) magyar állampolgár,

b) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik, és

e) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.

(3) A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell

a) szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, vagy tagsággal a Szabadalmi Ügyvivők Biztosítási és Segélyező Egyesületében, kivéve ha az ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél működik;

b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel, kivéve ha az ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél, illetőleg a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2) bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik.

(4) Nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába

a) aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll,

b) aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,

d) aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál működik.

3. §

(1) A szabadalmi ügyvivőnek működése megkezdése előtt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke előtt esküt kell tennie.

(2) A szabadalmi ügyvivői eskü szövege a következő:

"Én.......................esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek; szabadalmi ügyvivői hivatásomat ügyfeleim érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartásával lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm, a rám bízott ügyeket legjobb tudásom szerint intézem, és semmit el nem mulasztok, ami azok sikeres ellátásához és ügyfeleim jogos érdekeinek megóvásához szükséges."

Szabadalmi ügyvivői vizsga

4. §

(1) Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet, aki megfelel a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt feltételeknek, akinek továbbá külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítése és legalább három éves szabadalmi ügyvivő jelölti gyakorlata van.

(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni; a vizsgára bocsátásról a Vizsgabizottság elnöke dönt.

(3) A vizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

(4) A szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

A kamarai tagság megszűnése

5. §

A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha

a) ezt írásban kéri,

b) a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével eltiltja,

c) jogerős határozattal a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel sújtják,

d) magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi állandó lakóhelyét megszünteti,

e) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik,

f) működését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál folytatja,

g) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti felelősségbiztosítása vagy tagsága,

h) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési joga a megfelelő lakásra vagy irodahelyiségre, vagy

i) meghal.

A szabadalmi ügyvivői működés szervezeti keretei

6. §

(1) Szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével

a) egyéni szabadalmi ügyvivőként,

b) szabadalmi ügyvivői irodában, vagy

c) korlátolt felelősségű társaságban (a továbbiakban: "szabadalmi ügyvivői társaság") foglalkozhat.

(2) Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat.

A szabadalmi ügyvivői iroda

7. §

(1) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivők jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivő tagja van.

(2) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.

(3) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mint a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.

8. §

(1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által történt nyilvántartásba vételével jön létre és alapszabálya szerint működik.

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát; amelynek későbbi módosításait ugyancsak be kell mutatni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának.

(3) Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara harminc napon belül módosításra visszaadja a szabadalmi ügyvivői irodának.

(4) A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés; a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezető megválasztása, valamint döntés az iroda megszűnéséről.

(5) A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli.

(6) A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fent.

9. §

(1) A szabadalmi ügyvivői iroda a taggyűlés határozata alapján egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül szűnik meg.

(2) Szétválás és jogutód nélküli megszűnés esetén az iroda vagyonának megosztásáról a taggyűlés dönt.

(3) A jogutód nélkül megszűnt szabadalmi ügyvivői iroda tartozásaiért a tag az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.

Szabadalmi ügyvivői társaság

10. §

(1) A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha

a) a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,

b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább két tag szabadalmi ügyvivő,

c) a társaság törzstőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvivő tagok törzsbetétei teszik ki, akik ilyen arányú szavazati joggal rendelkeznek,

d) a szabadalmi ügyvivői társaság vezető tisztségviselője és tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki.

(2) A szabadalmi ügyvivői társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.

11. §

(1) A szabadalmi ügyvivői társaság alapítását - a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarához.

(2) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.

Szabadalmi ügyvivő foglalkoztatása gazdálkodó szervezetnél

12. §

(1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli a gazdálkodó szervezetet.

(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.

A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei

13. §

(1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyben legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen eljárni, a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat előírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi ügyvivői hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

(2) A szabadalmi ügyvivő bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárása során a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.

14. §

(1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sport tevékenység kivételével nem állhat más munkaviszonyban és közszolgálati jogviszonyban, és ezek, valamint a munkaviszonynak és közszolgálati jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.

(2) Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóság vagy bíróság alkalmazásában állt, e jogviszonyának megszűnése után egy évig nem járhat el szabadalmi ügyvivőként annál a hatóságnál, illetőleg bíróságnál, amelynél működött.

15. §

(1) A szabadalmi ügyvivőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást; e kötelezettsége szabadalmi ügyvivői működésének megszűnése után is fennmarad.

(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivői szervezetek olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivői titoktartás körébe eső tényeket vagy adatokat tartalmaznak.

(3) Az ügyfél, illetőleg jogutódja a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

Az ügyfélképviselet szabályai

16. §

(1) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő (6. § /1/ bekezdés) ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást, volt ügyfelével szemben pedig csak akkor, ha az nincs kapcsolatban volt ügyfelének általa korábban ellátott ügyével.

(2) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.

(3) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.

(4) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

(5) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.

17. §

(1) A szabadalmi ügyvivői megbízást - a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevében is - maga a szabadalmi ügyvivő vállalja el, és ő köti meg a szabadalmi ügyvivői díjazásra vonatkozó megállapodást.

(2) A szabadalmi ügyvivői díjazás összege és megfizetésének módja szabad megállapodás tárgya.

(3) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő köteles a bíróság vagy egyéb hatóság kirendelése alapján pártfogó szabadalmi ügyvivőként, ügygondnokként vagy eseti gondnokként az ügyfél képviseletét ellátni; indokolt esetben a szabadalmi ügyvivő kérheti a kirendelés alóli felmentését.

(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére és jogállására a Pp. vonatkozó rendelkezései irányadók.

18. §

(1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő - a tanácsadást kivéve - köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, s a tényvázlatot a megbízóval aláíratja.

(2) A szabadalmi ügyvivő meghatalmazása írásban érvényes, ha azt a meghatalmazó aláírta; a szabadalmi ügyvivő a meghatalmazást ellenjegyzi.

(3) A szabadalmi ügyvivői meghatalmazás feljogosítja a szabadalmi ügyvivőt minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.

(4) A szabadalmi ügyvivői képviseleti jogosultság korlátozása a bíróság vagy egyéb hatóság és harmadik személyek irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitűnik.

(5) A szabadalmi ügyvivő a megbízást személyesen látja el; jogosult a megbízás ellátására helyettes szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivő jelöltet igénybe venni, ha ezt a megbízó nem zárja ki.

19. §

(1) A szabadalmi ügyvivő - az ügyfél kívánságára - köteles az ügyféltől átvett iratokról elismervényt adni, és az iratokat a megbízás megszűnése után, ha azokat bírósághoz vagy más hatósághoz benyújtott irathoz nem csatolták, eredetiben kiadni.

(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérelmére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni.

(3) A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzről és egyéb értékről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.

(4) A szabadalmi ügyvivő a befolyt pénzből beszámítással kielégítheti az ügyfelével szemben a szabadalmi ügyvivői munkadíj, költségátalány, illetőleg készkiadás címén fennálló és esedékessé vált követelését; a beszámítási jog gyakorlásáról köteles az ügyfelet írásban értesíteni.

20. §

(1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyről olyan aktát, illetőleg nyilvántartást vezetni, amely lehetővé teszi, hogy helyettese vagy utódja az ügyet folytatni tudja.

(2) A szabadalmi ügyvivő köteles a megszűnt ügyek iratait a megbízás megszűnésétől számított öt évig megőrizni; az iratok selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt további öt évig meg kell őrizni.

(3) A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet.

Anyagi felelősség

21. §

(1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság a szabadalmi ügyvivői megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel.

(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetőleg a társasági szerződés előírásai, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivőjének anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.

Fegyelmi felelősség

22. §

(1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivő, aki a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlásából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) pénzbírság,

d) kizárás a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából.

(3) A kiszabott pénzbírság összege a közalkalmazotti illetményalap tízszereséig terjedhet. A befizetett pénzbírság a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát illeti meg.

23. §

(1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a vétkesség fokát, valamint az okozott kárt.

(2) Ha a szabadalmi ügyvivő vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.

24. §

(1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke indítja meg.

(2) A fegyelmi ügyekben a Szabadalmi Ügyvivői Kamara fegyelmi bizottsága három tagú tanácsban jár el.

(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.

(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen a szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

(5) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviseletét szabadalmi ügyvivő is elláthatja.

25. §

(1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke a cselekmény, illetőleg mulasztás tudomásra jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy a cselekmény, illetőleg a mulasztás befejezése óta három év eltelt.

(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

(3) A fegyelmi büntetés hatálya megrovás és szigorú megrovás esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, pénzbírságnál három évig, kizárásnál öt évig tart.

(4) A jogerős fegyelmi határozatot a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a büntetés hatályának időtartamáig nyilvántartja.

A szabadalmi ügyvivő jelölt

26. §

(1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság és a szabadalmi ügyvivőt foglalkoztató gazdálkodó szervezet (6. § /2/ bek.) munkaviszonyban szabadalmi ügyvivő jelöltként alkalmazhatja azt, akit a szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékébe bejegyeztek.

(2) A szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell bejegyezni a Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál, aki

a) magyar állampolgár,

b) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik, és

e) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivő jelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.

(3) Nem jegyezhető be a szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékébe

a) aki a szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

b) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

(4) A szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,

a) aki ezt írásban kéri;

b) akinek szabadalmi ügyvivő jelölti munkaviszonya megszűnik, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál nem igazolja;

c) akit a közügyektől a bíróság jogerős ítéletével eltilt;

d) akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtanak;

e) aki magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi állandó lakóhelyét megszünteti;

f) akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeznek;

g) aki meghal.

27. §

(1) A szabadalmi ügyvivő jelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság előtt eljárni; a szabadalmi ügyvivő jelölt a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.

(2) A szabadalmi ügyvivő jelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivő jelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) törlés a szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékéből.

A Szabadalmi Ügyvivői Kamara

28. §

(1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara működési területe országos, székhelye Budapest.

(3) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara ellátja a törvényben meghatározott közfeladatokat, valamint képviseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit, védi a szabadalmi ügyvivők jogait, őrködik a szabadalmi ügyvivői kötelezettségek teljesítésén és őrzi a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét.

(4) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara véleményezési joggal részt vesz a szabadalmi ügyvivői tevékenységet érintő jogszabályok előkészítésében; az iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani és az illetékes állami szervek felé javaslatot tenni.

(5) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a működésével összefüggő kiadásokat a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi.

29. §

(1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja

a) szavazati joggal részt vehet a Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlésén;

b) bármely kamarai tisztségre megválasztható, ha nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt;

c) javaslattal, észrevétellel fordulhat a Szabadalmi Ügyvivői Kamara bármely szervéhez.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja köteles

a) megtartani a Szabadalmi Ügyvivői Kamra által kiadott szabályzatok előírásait;

b) határidőben megfizetni a kamarai tagdíjat;

c) bejelenteni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának szabadalmi ügyvivői működésének formáját és helyét, valamint az ebben bekövetkezett változásokat.

30. §

A Szabadalmi Ügyvivői Kamarának a szabadalmi ügyvivő tagfelvételét megtagadó, a szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékébe való bejegyzés iránti kérelmet elutasító, valamint a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vételét megtagadó határozata ellen a kérelmező, a kamarai tagság megszűnését, illetőleg az ügyvivő jelölti névjegyzékből való törlést kimondó határozat ellen pedig az érintett szabadalmi ügyvivő, illetőleg szabadalmi ügyvivő jelölt a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

31. §

(1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség,

c) a fegyelmi bizottság és

d) a számvizsgáló bizottság.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tisztségviselői: az elnök, a két alelnök és a pénztáros.

(3) A Szabadalmi Ügyvivői Kamarát az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, illetőleg az elnök által meghatározott körben vagy esetben az alelnök vagy elnökségi tag képviseli.

32. §

(1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlése a tagok összességéből áll, amely kizárólagos hatáskörrel

a) megállapítja és módosítja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara alapszabályát, valamint fegyelmi szabályzatát;

b) titkos szavazással megválasztja és visszahívja a tisztségviselőket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint

c) megállapítja a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjának összegét.

(2) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor a tizenöt napon belül újból összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

(3) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alapszabály, a fegyelmi szabályzat, valamint a visszahívás tárgyában hozott határozatokat, amelyeknél a jelenlévő tagok legalább kétharmadának a szavazata szükséges.

33. §

(1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara szervezetének és működésének szabályait az alapszabály állapítja meg.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait megállapító fegyelmi szabályzatot és a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzatot ad ki.

(3) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara szabályzatban állapítja meg a szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítás legkisebb összegét.

(4) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a szabadalmi ügyvivői működést érintő egyéb kérdésekben - a jogszabályok kereti között - további szabályzatokat adhat ki.

Törvényességi felügyelet

34. §

(1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara működése felett a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara alapszabályát, fegyelmi szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait meg kell küldeni a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.

(3) A törvényességi felügyelet arra terjed ki, hogy

a) a Szabadalmi Ügyvivői Kamara szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) a Szabadalmi Ügyvivői Kamara határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a Szabadalmi Ügyvivői Kamara szabályzatainak.

35. §

(1) Ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara alapszabálya, fegyelmi szabályzata, egyéb szabályzata jogszabályba, illetve a Kamara határozata jogszabályba vagy kamarai szabályzatba ütközik, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - határidő kitűzésével - felhívja a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a határidő lejártától számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.

(3) A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének keresete alapján

a) megsemmisítheti a Szabadalmi Ügyvivői Kamara jogszabálysértő szabályzatát, illetve jogszabályba vagy saját szabályzatába ütköző határozatát, és szükség szerint új szabályzat kiadását vagy új határozat meghozatalát rendelheti el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlését.

Záró rendelkezések

36. §

(1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT rendelet és az ezt módosító 3/1986. (II.13.) MT rendelet, a végrehajtására kiadott 4/1976. (III.30.) IM rendelet és az ezt módosító 2/1986. (II.13.) IM rendelet, valamint a szabadalmi ügyvivői díjszabásról szóló 5/1976. (III.30.) IM rendelet.

(3) A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról, a társadalombiztosításról, a számvitelről, valamint a beszámolás készítésről és könyvvezetésről szóló jogszabályoknak az egyéni ügyvédekre, illetve az ügyvédi irodákra vonatkozó rendelkezéseit az egyéni szabadalmi ügyvivőkre, illetve a szabadalmi ügyvivői irodákra is alkalmazni kell.

Átmeneti rendelkezések

37. §

(1) Az e törvény szerinti Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakítása során a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - a szabadalmi ügyvivők társadalmi szervezetének javaslatára - a törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe bejegyzett szabadalmi ügyvivők közül hét tagú ideiglenes elnökséget nevez ki, amely saját tagjai közül titkos szavazással ideiglenes elnököt és alelnököt választ.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara alakuló közgyűlésére az ideiglenes elnökség összehívja a hatálybalépés napján érvényes szabadalmi ügyvivői névjegyzékben szereplő valamennyi szabadalmi ügyvivőt, azokat kivéve, akik a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehetők fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába.

(3) Az alakuló közgyűlésen csak a meghívottak vehetnek részt, azt a törvényességi felügyeletet gyakorló személy képviselőjének jelenlététben kell megtartani.

(4) Az alakuló közgyűlés elfogadja az alapszabályt, megválasztja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökségét, fegyelmi bizottságát és számvizsgáló bizottságát; az ideiglenes elnökség megbízatása a választási eredmények kihirdetésével ér véget.

(5) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulását az elnök bejelenti a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.

38. §

(1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara alakuló közgyűlésén jogszerűen részt vett szabadalmi ügyvivők az alakuló közgyűlés napjával a Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagjává válnak.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulásától számított három hónapon belül előterjesztett felvételi kérelme alapján fel kell venni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába azt, aki a hatálybalépés napján be volt jegyezve a szabadalmi ügyvivők Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett névjegyzékébe, kivéve ha a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába.

39. §

(1) A törvény hatálybalépése napján fennálló szabadalmi ügyvivői munkaközösség szabadalmi ügyvivői irodaként folytatja működését; a szabadalmi ügyvivői irodának a Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulásától számított három hónapon belül kell benyújtania új alapszabályát nyilvántartásba vételre.

(2) A szabadalmi ügyvivői irodából kivált szabadalmi ügyvivőt a részére kiadott vagyon arányában és erejéig terheli anyagi felelősség a szabadalmi ügyvivői iroda korábbi tevékenységéért.

(3) A törvény hatálybalépése napján szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a hatályba lépéstől számított három hónapon belül a jelen törvénnyel összhangba hozott társasági szerződését be kell nyújtania a cégbírósághoz, s a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül kérnie kell nyilvántartásba vételét a Szabadalmi Ügyvivői Kamarától.

(4) Ha a szabadalmi ügyvivők társadalmi szervezete vagyonát ingyen ruházza át a Szabadalmi Ügyvivői Kamrára, a vagyont a Kamara adó- és illetékmentesen szerzi meg.

Felhatalmazások

40. §

(1) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy az igazságügyi miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa a szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó szabályokat.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

1. Az iparjogvédelmi ügyekben a hatóságok és a bíróságok előtt hivatásszerűen képviseleti feladatokat ellátó szabadalmi ügyvivők tevékenysége egyszerre mérnöki és ügyvédi természetű. Az iparjogvédelmi ügyek jelentős részében ugyanis a műszaki és a jogi elemek nagymértékben összefonódnak. A műszaki (természettudományi) egyetemi alapképzettséget és speciális jogi képesítést feltételező szabadalmi ügyvivői tevékenység világszerte az iparjogvédelemmel, főként a szabadalmi joggal párhuzamosan alakult ki és fejlődött külön, megbecsült hivatássá. A szabadalmi ügyvivők jelentős szerepet töltenek be a találmányok és más műszaki alkotások, valamint az árujelzők jogi védelmének biztosításában, felhasználásuk előmozdításában. Magyarországon az 1870-es évektől kezdve jöttek létre irodák, amelyek szabadalmak "kieszközlésével" foglalkoztak.

Az önálló magyar szabadalmi rendszert megteremtő 1895. évi XXXVII. törvény az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivőket jogosította fel arra, hogy ügyfeleket képviseljenek a Szabadalmi Hivatal előtt.

A szabadalmi ügyvivők 1949-ig kizárólag magánirodákban működtek; 1900-ban hozták létre szakmai érdekvédelmi szervezetüket, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületét, amely 1927-ben - a tagjaira kötelező - etikai határozatokat hozott.

Az 1949-ben létrehozott állami irodán kívül 1969-ben már csak néhány szabadalmi ügyvivő folytatta "megtűrt" magánpraxisát, akik 1970-től ügyvédi munkaközösségek alkalmazottaivá váltak. A szabadalmi ügyvivői magántevékenység jogi lehetőségét a jelenleg hatályos 5/1976. (III.30.) MT rendelet szüntette meg, s elvben lehetővé tette ügyvivői munkaközösségek szervezését. 1969-től közösségi tevékenységüket a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületen belül szervezett szabadalmi ügyvivői körben élesztették fel.

1990-es rendszerváltozás körüli időben a korábbi állami iroda gazdasági társasággá (kft-vé) alakult át, s az ügyvédi munkaközösségekből kivált szabadalmi ügyvivők szabadalmi ügyvivői munkaközösségeket alakítva folytatták működésüket.

Néhány év óta újra önálló társadalmi szervezetként tevékenykedik a Szabadalmi Ügyvivői Kamara.

2. A szabadalmi ügyvivői hivatás szabályainak teljes körű és törvényi szintű újjáalkotása az alábbi okok miatt vált szükségessé.

- A technika felgyorsult fejlődésével párhuzamosan meghatározó jelentőségűvé válnak a fejlett világhoz felzárkózni törekvő magyar nemzetgazdaság számára is az ipari tulajdonjogokkal védett szellemi alkotások, műszaki eredmények és piaci megjelölések.

Ez együtt jár a szabadalmi ügyvivői munka iránti szakmai, etikai követelmények és felelősség, valamint az ügyvivői presztízs növekedésével is.

- A magyar iparjogvédelem egészét fel kell készíteni az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez (az Európai Szabadalmi Egyezményhez) való csatlakozásra, valamint a hazai iparjogvédelmi szabályozás és az Európai Unió jogszabályai közötti összhang megteremtésére. Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban Magyarország vállalta, hogy 1996. végéig kérni fogja csatlakozását az Európai Szabadalmi Egyezményhez.

Egyben el kell végezni azokat a jogi harmonizációs munkálatokat, amelyek a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében készülő szerződésekből, továbbá amelyek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) ún. Uruguay-i fordulója során készített szellemi tulajdoni egyezmény szabályaiból, illetve kétoldalú kötelezettségvállalásainkból következnek. Ezeknek a sorát nyitotta meg az 1994. évi VII. törvény az iparjogvédelmi és a szerzői jogi jogszabályok - több tekintetben lényeges - módosításával. Mindezek nemcsak a jogi szabályozás és az állami-hatósági feladatok struktúrája terén igényelnek korszakváltást. Az iparjogvédelem fejlett infrastruktúrájához hozzátartozik a speciális, műszaki szaktudást igénylő jogi képviseleti tevékenység magas szintű, korszerű szabályozása, a szabadalmi ügyvivői munka színvonalának emelése is. - Legalább ennyire fontos szempont, hogy a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó, az 5/1976. (III. 30.) MT rendelettel megállapított hatályos szabályozás - különösen az ügyvivői működés szervezeti kereteinek behatárolását, az ügyvivői magántevékenység kirekesztését illetően - a rendszerváltozás következtében teljességgel túlhaladottá, tovább tarthatatlanná vált.

Azért is fontos és időszerű tehát a törvény megalkotása, hogy a szabadalmi ügyvivők korszerű, a nemzetközi mércével összhangban álló szervezeti keretek között - egyéni ügyvivőként is - folytathassák tevékenységüket, s hogy köztestületként létrehozhassák szakmai, hivatásrendi kamarájukat.

3. A törvényjavaslat által érvényesített főbb jogpolitikai és jogalkotási követelmények, valamint az azok alapján kialakított szabályozás lényeges jellemzői a következők.

- A javaslat a szabadalmi ügyvivői feladatok körét - szemben az ügyvéd általános, "korlátlan" képviseleti jogosultságával - az értelemszerű szakmai keretek közé helyezi, azaz behatárolja az iparjogvédelmi ügyekre. A javaslat ennek során a hatályos rendelkezésekhez képest kismértékben bővíti azoknak az ún. iparjogvédelmi ügyeknek a körét, amelyekben szabadalmi ügyvivő képviselőként eljárhat. Ez részben az új iparjogvédelmi oltalmi formáknak - az 1991. évi XXXVIII. törvénnyel a használati mintákra és az 1991. évi XXXIX. törvénnyel az integrált áramköri topográfiákra - történt bevezetéséből adódik, részben pedig olyan perekre vonatkozik, amelyek - a ténybeli alapok és a jogi megítélés szempontjából egyaránt - szorosan kötődnek a klasszikus ügyvivői feladatokhoz (a szerzőségi, az igényjogosultsággal, a szolgálati jelleggel kapcsolatos, a díjazási, az újítási és egyes versenyjogi, szoftver és know-how perek).

A szabadalmi ügyvivői tevékenység nemzetközivé válásával az ügyvivők külföldi és nemzetközi hatóságok és bíróságok előtt is eljárnak; ennek lehetőségét és feltételeit azonban nem a hazai jog, hanem az irányadó külföldi jog, illetve nemzetközi szerződés szabályozza.

- A törvényjavaslat a szabadalmi ügyvivői működés feltételeinek kereteként a Szabadalmi Ügyvivői Kamarában fennálló tagságot írja elő. Alapvető rendelkezés, hogy a törvényi követelményeknek megfelelő személyek alanyi jogon tarthatnak igényt a kamarai tagságra.

A kamarai felvétel előfeltétele a magyar állampolgárság, a belföldi állandó lakóhely és a büntetlen előélet, valamint az, hogy a kérelmező műszaki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevél birtokában szabadalmi ügyvivői vizsgát tegyen, s hogy megfelelő felelősségbiztosítással és irodával vagy lakással rendelkezzen.

A kamarai tagság, ezzel a szabadalmi ügyvivői működési jogosultság is megszűnik, ha ezek a feltételek utóbb megszűnnek.

A szabadalmi ügyvivőkkel szemben magasabb szakmai követelményt támaszt a javaslat azzal, hogy a jövőben az szerezhet jogot az ügyvivői működésre, aki - a felsőfokú iparjogvédelmi képesítés megszerzésén kívül - letölti a három éves ügyvivő jelölti gyakorlatot és leteszi a külön szabadalmi ügyvivői vizsgát.

- A javaslat szerint a szabadalmi ügyvivői hivatást - a magántulajdon és az egyéni kezdeményezés alapján álló - különböző szervezeti formák keretében lehet gyakorolni, s a szabályozás esélyegyenlőséget biztosít a különböző szervezeti formák keretében dolgozó ügyvivőknek. A javaslat a megfelelő szervezeti formák kiválasztásánál egyrészt az ügyvédségre vonatkozó szabályozást követi, amennyiben lehetővé teszi az egyéni szabadalmi ügyvivőként és a szabadalmi ügyvivői irodában való működést. Másrészt szabályozza azt a formát, amely ugyancsak történetileg fejlődött ki az egykori állami ügyfél-képviseleti iroda korlátolt felelősségű társasággá történt átalakításával.

Fennmarad továbbá a "jogtanácsosi típusú" működési lehetőség is, amelynek alapján a gazdálkodó szervezetnél alkalmazott szabadalmi ügyvivő munkáltatóját képviseli annak iparjogvédelmi ügyeiben. A szabadalmi ügyvivői működésnek ezek a szervezeti formái - általában és kisebb eltérésekkel - megengedettek az Európai Unió tagországaiban is, amelyekben uralkodó a működés szabadságának elve. Az Unió legtöbb tagországában ma is működhetnek a szabadalmi ügyvivők társasági formában.

A javaslat az egyes szervezeti formákra korszerű törvényi kereteket állapít meg. Visszaállítja az ügyvivői magántevékenységet. Emellett a szabadalmi ügyvivői irodát illetően az ügyvédi irodák szabályozását (a módosított 1983. évi 4. tvr-t) követi, a szabadalmi ügyvivői társaság tekintetében pedig az 1988. évi VI. törvénynek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó előírásait veszi alapul, a szükséges eltérésekkel.

A szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek - gyakorlatban bevált - együttműködésének fennmaradása nem igényel egy erre szabott szervezeti formát és külön törvényi szabályozást; a partnerségnek ezt a formáját az érintett szabadalmi ügyvivők és ügyvédek közötti szerződések rendezhetik.

- A szabadalmi ügyvivői hivatásgyakorlás szabályozása átfogja az ügyvivő kötelezettségeit, az összeférhetetlenséget, a titoktartást, valamint az ügyfélképviselet egyéb kérdéseit.

Ezek jogi rendezését illetően jól figyelembe vehetők az ügyvédi működés szabályozásából merített analógiák.

Az ügyfelek biztonságát szolgálja, hogy az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság egyformán teljes kártérítési felelősséggel tartozik az ügyfélnek okozott kárért, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

A kártérítési fedezetet a javaslat a kötelező felelősségbiztosítás előírásával garantálja.

A szabadalmi ügyvivő hivatásrendi kamarájának fegyelmi joghatósága alá tartozik.

A fegyelmi büntetések - a vétség súlyához képest - egészen a kamarai kizárásig terjedhetnek, ami a hivatásgyakorlásra vonatkozó jogosultság megszűnésével jár együtt. A kamarai fegyelmi bizottság határozata ellen a szabadalmi ügyvivő keresettel fordulhat a bírósághoz.

- A törvényjavaslat a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát közjogi jogi személyként, a magyar jogrendszerbe az 1993. évi XCII. törvénnyel bevezetett köztestületként (Ptk. 65. §) szabályozza; a Kamara jogalanyisággal, belső önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Ennek kapcsán a javaslat abból indul ki, hogy a szabadalmi ügyvivői kar irányában számos közfeladat, valamint a szabadalmi ügyvivők jogainak és érdekeinek védelme az ügyvivők önigazgatása útján látható el a leghatékonyabban.

A törvényjavaslat meghatározza azokat a közfeladatokat, amelyeket a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának kell ellátnia, tartalmazza továbbá a kamarai tagsággal, a Kamara szerveivel és azok működésével összefüggő rendelkezéseket. A tevékenység részletes szabályainak megállapítása a belső szabályzatokra tartozik.

A Szabadalmi Ügyvivői Kamara feletti törvényességi felügyeleti jogkört azért bízza a javaslat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökére, mert ez felel meg leginkább a hazai hagyománynak és a nemzetközi gyakorlatnak. Az általános szokást pedig az motiválja, hogy a szabadalmi ügyvivők tevékenységének a szabadalmi hivatalok a legfőbb szinterei.

A felügyelet szorosan korlátozódik arra, hogy a Kamara szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, s hogy határozataiban betartja-e a jogszabályokat és saját szabályzatait. A felügyeleti jog gyakorlása felett bírósági kontroll őrködik.

A javaslat a köztestületként működő Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakításához, vezető tisztségviselőinek első ízben történő megválasztásához külön (átmeneti) rendelkezéseket tartalmaz.

4. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. §-ának az 1994. évi I. törvénnyel beiktatott (3) bekezdésére való figyelemmel megállapítható, hogy a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslat szabályozása megfelel az Európai Megállapodásban vállalt magyar kötelezettségeknek az európai jogközelítés és az Európai Unió jogszabályaival való összeegyeztethetőség tekintetében.

Az Európai Unió keretében nem alakítottak ki közös jogi szabályozást a szabadalmi ügyvivőkre nézve; ilyen jogszabályokkal a tagországok rendelkeznek.

A törvényjavaslat mindazonáltal kellően figyelembe veszi a nemzetközi jogfejlődés eredményeit, főként az Európai Unió egyes tagországainak érvényes szabályozását és gyakorlatát.

Az Európai Szabadalmi Egyezmény szerinti eljárásban - a 134. cikk értelmében - hivatásos képviselőként olyan személyek járhatnak el, akiket bejegyeztek az Európai Szabadalmi Hivatal e célra vezetett névjegyzékébe.

Amikor Magyarország csatlakozni fog ezen egyezményhez, előreláthatóan nem lesz akadálya annak, hogy a névjegyzékbe magyar szabadalmi ügyvivőket is bejegyezzenek.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat a szabadalmi ügyvivő feladatának meghatározása során alapjaiban megőrzi, de több tekintetben továbbfejleszti a hatályos szabályozást.

Abból indul ki a rendezés, hogy a szabadalmi ügyvivő ügyfél-képviseleti jogosultsága teljes körű annyiban, hogy átfogja a megbízás vagy kirendelés alapján ellátott képviselettel összefüggő összes feladattípust, a bíróság és hatóság előtti eljárástól a beadvány, szerződés és más okirat szerkesztéséig, s - az iparjogvédelem körében jellemző - kutatástól a szakvélemény- és tanácsadásig, tájékoztatásig.

Más vonatkozásban viszont a szabadalmi ügyvivő képviseleti jogosultsága szükségképpen, e hivatás lényegéből eredően korlátozott, csak iparjogvédelmi ügyekre terjed ki, más jogi ügyekre nem; szemben az ügyvéd általános képviseleti jogosultságával, amely - természetesen - az iparjogvédelmi ügyek körében is érvényesül.

Emiatt szükség van a szabadalmi ügyvivő képviseleti tevékenységi körének egyértelmű és pontos körülhatárolására, azoknak az ún. iparjogvédelmi ügyeknek a tételes meghatározására, amelyekben szabadalmi ügyvivő tevékenykedhet.

Az ügyvivői működés hagyományos területét képezik az iparjogvédelmi közigazgatási hatóság, a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe utalt szabadalmi, védjegy-, eredetmegjelölési és ipari mintaoltalmi ügyek és az ezek tárgyában hozott államigazgatási határozatok megváltoztatására irányuló bírósági nemperes eljárások, valamint ezeknek az iparjogvédelmi jogoknak a bitorlása (megsértése) miatt indított, s a szabadalmi előhasználattal és kényszerengedéllyel kapcsolatos perek.

A javaslat az iparjogvédelmi ügyek körét, ezzel a szabadalmi ügyvivők működési területét két irányban bővíti. Ennek megfelelően egyrészt az ügyvivő képviselőként eljárhat az 1992-ben hatályba lépett iparjogvédelmi törvények szerinti - a használati mintákkal és az integrált áramköri topográfiákkal kapcsolatos - ügyekben és perekben is. Másrészt pedig a szabadalmi ügyvivő feladatköre a továbbiakban arra is kiterjed, hogy azokban a szerzőségi, jogosultsággal kapcsolatos, díjazási, újítási, versenyjogi, szoftver és know-how perekben is elláthatja a képviseletet, amelyek rendszerint tárgyuknál fogva is kötődnek az ügyvivő által ellátott szabadalmi, védjegy stb. ügyekhez.

A szabadalmi ügyvivő feladatai régóta nemzetközi jellegűek annyiban, hogy hazai jogosultak külföldi és külföldiek belföldi ügyeiben is eljárnak képviselőként.

Az Európai Unióhoz és az Európai Szabadalmi Egyezményhez történő magyar csatlakozás lényegesen új tartalommal fogja megtölteni a szabadalmi ügyvivő nemzetközi tevékenységét. A szabadalmi ügyvivő külföldön az irányadó nemzetközi szerződés, illetve külföldi jog előírásai szerint láthat el képviseleti feladatokat; az a javaslat szabályozási körén kívül esik.

A 2. és 3. §-okhoz

A javaslat szerint szabadalmi ügyvivői működés meghatározott feltételek megléte esetén és az előírt szervezeti formák keretében folytatható. Az ügyvivői működés személyi feltételeinek foglalata a Szabadalmi Ügyvivői Kamarában fennálló tagság.

A törvényi előfeltételeknek megfelelő szabadalmi ügyvivő alanyi jogon tarthat igényt a kamarai tagfelvételre, az tőle nem tagadható meg és további feltételekhez sem köthető.

A Szabadalmi Ügyvivői Kamarába való felvételre csakis büntetlen előéletű magyar állampolgárságú személyek jogosultak, akik belföldön állandó lakóhellyel rendelkeznek.

A felvételnek két együttes szakmai-képzettségi előfeltétele van. Az első követelmény, hogy a jelentkező mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezzen, a másik szerint szabadalmi ügyvivői vizsgát kell tenni.

Az egyetemen szerzett - bármilyen szakos - mérnöki oklevél mellett a természettudományi szakos diplomák közül a vegyészi, a fizikusi, a biológusi és az ezekhez hasonló irányultságú egyéb oklevél elégíti ki a törvényi követelményt. A figyelembe vehető egyetemi oklevelek köre a technika és a felsőoktatás fejlődése következtében bővülhet.

A szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátásnak már eleve feltétele a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése és a szabadalmi ügyvivő jelölti gyakorlat (4. § /1/ bek.).

A kamarai felvételhez rendelkezni kell szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással vagy tagsággal a szakmai biztosítási egyesületben. Ez a garanciája annak, hogy a szabadalmi ügyvivő által az ügyfélnek okozott károk megtérüljenek.

A felelősségbiztosítás legkisebb összegét a 33. § (3) bekezdése alapján kiadásra kerülő kamarai szabályzatban kell meghatározni.

A szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlása megköveteli, hogy az ügyvivő a feladataihoz szükséges infrastruktúrával rendelkezzen. Ennek minimumaként a javaslat a megfelelő irodahelyiséget vagy lakást írja elő.

A gazdálkodó szervezetnél működő szabadalmi ügyvivő esetében értelemszerűen nem állnak fent azok az okok, amelyek a felelősségbiztosítás és saját iroda megkövetelése mellett szólnak.

A szabadalmi ügyvivői irodában vagy szabadalmi ügyvivői társaságban alkalmazottként működő szabadalmi ügyvivő infrastruktúrájáról pedig a munkáltató gondoskodik.

A javaslat a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába való felvételhez ún. negatív előfeltételeket is szab. Ezek szerint nem vehető fel az, aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll, akkor sem ha egyébként már büntetlen előéletűnek számít.

Ugyanígy meggátolja a kamarai felvételt az, ha valaki a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából kizárás fegyelmi büntetés (22. §), vagy a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság (Ptk. 13. § és 15. § /2/ bek.) hatálya alatt áll. Mivel a kamarai tagság együtt jár a szabadalmi ügyvivői működési jogosultsággal, összeférhetetlenség miatt nem lehet a Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja az, aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál (a Magyar Szabadalmi Hivatalnál) vagy bíróságnál működik.

A szabadalmi ügyvivő működésének megkezdése előtt hivatásrendi kamarájának elnöke előtt esküt tesz.

A 4. §-hoz

A hatályos jogi rendezés szerint a szabadalmi ügyvivői nyilvántartásba történő bejegyzéshez a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése szükséges; sem ügyvivői különvizsga, sem kötelező ügyvivő jelölti gyakorlat nincs.

Ehhez képest a javaslat a szabadalmi ügyvivői vizsga és a jelölti gyakorlat bevezetésével szakmai többletkövetelményeket támaszt a szabadalmi ügyvivői kar új tagjaival szemben. A szabadalmi ügyvivői vizsgát nem kell azoknak az ügyvivőknek letenniük, akik a 38. § alapján válnak a Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagjaivá.

A szabadalmi ügyvivői vizsgát az e célra - a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett szervezett - vizsgabizottság előtt kell letenni; a vizsgára bocsátást megtagadó határozat ellen bírósághoz lehet fordulni.

A szabadalmi ügyvivői vizsga részletes szabályozást igényel, amelyre miniszteri rendeletben kerül sor.

Az 5. §-hoz

A szabadalmi ügyvivő működési jogosultsága a kamarai tagság megszűnésével együtt ér véget.

A kamarai tagság megszűnésének a javaslatban szabályozott esetei részben értelemszerűen összefüggenek a kamarai tagfelvétel egyes feltételeivel, részben viszont függetlenek azoktól.

A szabadalmi ügyvivőnek a kamarai tagság megszűnésére irányuló kérelme (lemondása) az ügyvivő egyoldalú és önkéntes elhatározásán alapul. Ennek megfelelően a tagság megszűnése a kérelem tartalmából megállapítható időponthoz igazodik. Addig, amíg a Szabadalmi Ügyvivői Kamara nem igazolta vissza a kérelmet, azt a szabadalmi ügyvivő visszavonhatja; utána újból kell kérnie a tagfelvételt.

A közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltással nem járó büntetőjogi felelősségrevonás nem eredményezi az ügyvivő kamarai tagságának a megszűnését.

A Szabadalmi Ügyvivői Kamarából fegyelmi határozattal történő kizárás szintén a kamarai tagság és az ügyvivői működési jogosultság megszűnésével jár. A magyar állampolgárság és a magyarországi állandó lakóhely fenntartása az ügyvivői működés egész tartama alatt szükséges.

Ezeken kívül megszünteti a kamarai tagságot a gondnokság alá helyezés, az iparjogvédelmi hatóságnál vagy bíróságnál folytatott működés, továbbá a felelősségbiztosítás, illetve a lakással (irodával) való rendelkezés megszűnése és a szabadalmi ügyvivő halála.

A 6. §-hoz

A javaslat - a szabadalmi ügyvivői működés személyi feltételeinek a Szabadalmi Ügyvivői Kamarában fennálló tagsággal összefüggő rendezése mellett - szabályozza az ügyvivői hivatás gyakorlásának szervezeti kereteit is.

Ezek szerint az "ügyvédi jellegű" ügyfélképviselettel foglalkozó szabadalmi ügyvivő egyéni ügyvivőként, szabadalmi irodában, vagy szabadalmi ügyvivői társaságban (kft-ben) fejtheti ki tevékenységét.

A javaslat - a többivel egyenrangú formaként - visszaállítja a szabadalmi ügyvivői magántevékenységet.

"Jogtanácsosi típusú" feladatot lát el az a szabadalmi ügyvivő, akit gazdálkodó szervezet foglalkoztat, saját iparjogvédelmi feladatainak ellátására.

Az ügyvivői működés egyes szervezeti formáira a javaslat külön-külön rendelkezéseket tartalmaz. Értelemszerű, hogy az egyéni ügyvivői tevékenység nem igényli külön a szervezeti feltételek törvényi részletezését.

A 7-9. §-okhoz

Legalább két szabadalmi ügyvivő jogi személyiséggel rendelkező szervezete a szabadalmi ügyvivői iroda, amely az ugyancsak jogi képviseleti tevékenységet folytató ügyvédek működési formájaként ismert szervezettel, az ügyvédi irodával mutat közeli hasonlóságot.

Eltérés az ügyvédekre irányadó szabályozástól, hogy a szabadalmi ügyvivői iroda nemcsak tagként, hanem alkalmazottként is foglalkoztathat szabadalmi ügyvivőt; ez a különbségtétel az ügyvivők irodán belüli jogállásában az egyéni kezdeményezés, valamint az irodában felhalmozott szellemi, vagyoni értékek és hírnév megszerzése terén nyújtott eltérő hozzájárulás esetét veszi figyelembe, s biztosítja a magántulajdonhoz fűződő érdekek közvetlen érvényesülését. Az ügyfélképviseleti jogosultság szempontjából ugyanakkor az iroda tagjaként és alkalmazottjaként működő szabadalmi ügyvivő jogállása egyforma, bármelyikük eljárhat az irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján az ügyfél képviseletében.

A javaslat a szabadalmi ügyvivői iroda szervezetét és működését csak a legalapvetőbb kérdések tekintetében szabályozza, a továbbiakat az iroda alapszabályában kell rendezni.

A jogi személyiséggel rendelkező szabadalmi ügyvivői iroda az alapszabályának a Szabadalmi Ügyvivői Kamra által történt nyilvántartásba vételével jön létre. A Kamara az alapszabály módosításait is nyilvántartja. A szabadalmi ügyvivők hivatásrendi kamarája nem irányítja a szabadalmi ügyvivői irodát, jogosítványa kizárólag az alapszabály törvényességének ellenőrzésére terjed ki.

Ha az észlelt törvényellenességet az iroda kamarai felhívás ellenére nem szünteti meg, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara megtagadja az iroda nyilvántartásba vételét, amely határozat ellen - a 30. § szerint - az iroda keresettel fordulhat a bírósághoz.

A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a taggyűlés, az irodát a vezető képviseli. Kizárólag a taggyűlés állapíthatja meg és módosíthatja az alapszabályt, választhatja meg és mentheti fel a vezetőt, s dönthet az iroda megszűnéséről.

A javaslat meghatározza az iroda megszűnési módjait, annak egyes eseteire pedig a vagyonmegosztás taggyűlési rendezését írja elő. Az iroda jogutódja annak tartozásaiért is felel; jogutód nélküli megszűnés esetén a tagok a felosztott vagyonból rájuk eső rész erejéig felelnek az iroda tartozásaiért. A szabadalmi ügyvivői iroda az ország bármely helységében tarthat fent alirodát.

A 10. és 11. §-okhoz

A szabadalmi ügyvivői ügyfélképviseleti tevékenységnek - a szabadalmi ügyvivői iroda mellett - a másik jogi személyiségű szervezeti formája a szabadalmi ügyvivői társaság.

A javaslat a szabadalmi ügyvivői társaságot olyan korlátolt felelősségű társaságként szabályozza, amely kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el.

Ezzel kizárja, hogy a társaság tevékenységében az ügyvivői hivatásból eredő bizalmi jellegű képviseleti feladatok - nem kívánatos módon - keveredjenek az egyéb természetű üzleti vállalkozások teendőivel. Ugyanez a rendelkezés lényegében már "közös nevezőre hozza" a két ügyvivői ügyfélképviseleti formát, a szabadalmi ügyvivői irodát és a szabadalmi ügyvivői társaságot. A társaságon belüli viszonyok szabályozása szintén a szabadalmi ügyvivői ügyfélképviselet jellegéből adódó speciális elemeket tartalmaz a társasági jog általános rendelkezéseihez képest. Így csak természetes személyek lehetnek a társaság tagjai, akik közül legalább kettő szabadalmi ügyvivő.

A törzstőke legalább háromnegyede és ilyen arányú szavazati jog kell a szabadalmi ügyvivő tagokhoz tartozzon, s a vezető tisztségviselő és a tisztségviselők ugyancsak háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kell kikerüljön.

Mindezek révén a javaslat egy, az európai gyakorlattal és irányzattal összhangban álló szabadalmi ügyvivői szervezetet intézményesít, amely - a szabadalmi ügyvivői irodához hasonlóan - szintén minden tekintetben megfelel az ügyfél-képviseleti jellegből eredő speciális követelményeknek. A szabadalmi ügyvivői társaság - a gazdasági társaságokra jellemzően - a cégjegyzékbe való bejegyzéssel létrejön, de nyilvántartásba vétel céljából be kell a Szabadalmi Ügyvivői Kamarához is jelenteni. A kamarai megtagadás esetén ugyancsak keresettel lehet fordulni a bírósághoz (30. §).

A szabadalmi ügyvivői társaság a tagok mellett alkalmazottként is foglalkoztathat szabadalmi ügyvivőt.

A társaságon belüli viszonyokban a tag és az alkalmazott ügyvivők jogállása különböző, annak megfelelően, amint ezt a szabadalmi ügyvivői iroda tekintetében az indokolásnak a 7-9. §-okhoz fűzött része tárgyalja. Az iroda ügyfél-képviseleti feladatainak ellátásában a tagok és az alkalmazottak egyaránt részt vesznek.

A szabadalmi ügyvivői társaságra egyébként a társasági törvénynek a korlátolt felelősségű társaságra megállapított rendelkezései az irányadóak. A javaslatnak - az ügyvivői feladatok speciális követelményeire tekintettel meghozott - rendelkezéseitől nem lehet érvényesen eltérni.

A 12. §-hoz

A "jogtanácsosi jellegű" feladatokat ellátó, a gazdálkodó szervezet iparjogvédelmi ügyeit intéző szabadalmi ügyvivőt munkaviszony, közalkalmazotti vagy tagsági viszony keretében lehet foglalkoztatni, teljes vagy részidőben egyaránt.

Az ilyen keretek között működő szabadalmi ügyvivő nem szorul a gazdálkodó szervezet külön meghatalmazására, képviseleti jogosultságát jogviszonyának igazolásával együtt igazolja.

A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ezt lehetővé teszi számára - szabadalmi ügyfél-képviseleti tevékenységet is végezhet, az arra megállapított formák keretében, vagyis egyéni ügyvivőként, szabadalmi ügyvivői irodában vagy szabadalmi ügyvivői társaságban. Ebben az esetben természetesen meg kell felelnie az adott ügyfél-képviseleti formára előírt valamennyi követelménynek (pl. egyéni ügyvivőként felelősségbiztosítással és megfelelő irodahelyiséggel vagy lakással is kell rendelkeznie).

A 13-15. §-okhoz

A szabadalmi ügyvivő és az ügyfél között - az ügyfél-képviseleti relációkra általában jellemző módon - nem egyszerűen korrekt üzleti, hanem bizalmi viszony van.

Ennek megfelelően alapvető fontosságú a szabadalmi ügyvivők kötelezettségeinek pontos és szigorú meghatározása, a szabadalmi ügyvivők jogi és erkölcsi mértékkel nézve magas színvonalú tevékenysége, ezen keresztül a szabadalmi ügyvivői hivatás iránti közmegbecsülés fenntartása. A javaslat a szabadalmi ügyvivőnek általában nem engedi meg, hogy egyéb munkát végezzen, más kereső foglalkozást folytasson. E tilalom alól a tudományos, a művészeti, az oktatási és a sporttevékenység, valamint a munkaviszonynak, közszolgálati jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység képez kivételt.

Összeférhetetlenség miatt tiltja a javaslat, hogy az, aki iparjogvédelmi ügyben eljáró hatóság vagy bíróság alkalmazásában állt, e szerv előtt szabadalmi ügyvivőként járhasson el az ottani alkalmazásának megszűnésétől számított egy éven belül. Az ilyen hatóságnál, illetve bíróságnál való működés idejére a javaslat eleve kizárja a szabadalmi ügyvivői tevékenységet (2. § /4/ bek. d) pont).

A szabadalmi ügyvivőnek az a lehetősége, hogy a bíróság vagy más hatóság előtt kamarai igazolvánnyal igazolhatja magát, természetesen nem jelent felmentést az alól, hogy az ügyfélképviseletet ellátó ügyvivő meghatalmazással igazolja az ügyfél képviseletére vonatkozó jogosultságát.

A javaslat a szabadalmi ügyvivő titoktartási kötelezettségét a képviselet bizalmi jellegéből eredő követelményeknek megfelelően szabályozza.

A titoktartás az ügyvivőt minden, e működése során tudomására jutott tény és adat tekintetében terheli. Ez a kötelezettsége csakis azzal szűnik meg, ha az alól az ügyfél (vagy jogutódja) felmenti.

A 16-20. §-okhoz

A szabadalmi ügyvivői ügyfélképviselet részletes törvényi szabályozására garanciális okokból van szükség; ez mind az ügyfelek jogainak és érdekeinek kellő védelme miatt, mind pedig a szabadalmi ügyvivők biztonságos működése és felelőssége szempontjából fontos.

A javaslat az ügyvállalás szabadságának elvéből indul ki. Ennek megfelelően az ügyvivő a megbízást nem köteles elvállalni; ezen kívül ügyfelével, bizonyos esetekben pedig volt ügyfelével szemben nem vállalhatja el a megbízást.

Az ügyfél korlátozás nélkül, a szabadalmi ügyvivő 15 napra felmondhatja a megbízást. Az ügyvivő a megbízás elhárítása és felmondása, továbbá az ügyfél halála (a jogi személy ügyfél jogutód nélküli megszűnése) esetén is köteles a halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, továbbá azokról az általa ismert érintett személyeket és az eljáró hatóságokat, bíróságokat értesíteni. A szabadalmi ügyvivői megbízás elvállalására és az ügyvivői díjazásról az ügyféllel történő megállapodásra maga az ügyvivő jogosult, akkor is, ha ügyvivői iroda vagy ügyvivői társaság keretében működik. A javaslat a szabadalmi ügyvivői díjazás összegére és megfizetésére semmilyen szabályokat nem állapít meg, azt teljes mértékben és korlátozás nélkül az ügyfél és a szabadalmi ügyvivő megállapodására bízza. A szabadalmi ügyvivő a Pp. szabályai szerint kirendelés alapján - pártfogó ügyvivőként, ügygondnokként vagy eseti gondokként - is köteles az ügyfél képviseletét ellátni.

A javaslat tényvázlat felvételét írja elő az ügyvivő számára a megbízás elvállalásakor. A szabadalmi ügyvivő meghatalmazásának érvényességéhez - az ügyvédi meghatalmazáséval egyezően - elegendő, ha írásban készült és azt a meghatalmazó aláírta.

A javaslat részletezi, hogy mely cselekményekre jogosítja fel az ügyvivőt a meghatalmazás, továbbá hogy a meghatalmazás esetleges korlátozásának magából a meghatalmazásból kell kitűnnie. A szabadalmi ügyvivő a főszabály szerint személyesen látja el a megbízást, ugyanakkor - ha ezt a megbízó nem zárja ki - helyettesítésére másik ügyvivőt, ügyvédet vagy ügyvivő jelöltet is igénybe vehet.

A javaslat meghatározza, hogy a szabadalmi ügyvivő hogyan veszi át a megbízótól az iratokat és hogyan juttatja vissza hozzá, rögzíti azoknak az iratoknak a körét, amelyeket az ügyvivő eredetiben nem köteles az ügyfélnek kiadni, továbbá megszabja az ügyvivő értesítési kötelezettségét az ügyfél javára hozzá befolyt pénzről és értékről.

A szabadalmi ügyvivő az ügyfél hozzá befolyt pénzéből beszámítással csakis lejárt munkadíj és költségkövetelését érvényesítheti. A javaslat annak a követelménynek megfelelően szabályozza a szabadalmi ügyvivő iratkezelési és iratmegőrzési kötelezettségét, hogy az ügyfél érdekei - helyettesítés és az ügyvivői működés közéleti tevékenység miatti szüneteltetése esetén sem - csorbulhatnak.

A 21. §-hoz

Az ügyfélképviseletet ellátó szabadalmi ügyvivők anyagi felelősségét két irányban szabályozza a javaslat.

Egyrészt, az ügyfél felé mind az egyéni szabadalmi ügyvivő, mind a szabadalmi ügyvivői iroda, mind pedig a szabadalmi ügyvivői társaság egyformán a polgári jog szabályai szerint felel az ügyfélnek okozott kárért. Másrészt, a szabadalmi ügyvivői iroda, illetve a szabadalmi ügyvivői társaság keretében működő szabadalmi ügyvivő az iroda, illetve a társaság irányában - a foglalkoztatásának alapját képező jogviszonytól függően - eltérő szabályozás szerint tartozik anyagi felelősséggel: az alkalmazottak a Munka Törvénykönyvének, a tagok az irodai alapszabálynak, illetve a társasági szerződésnek megfelelően.

A szabadalmi ügyvivő az esetleges károk fedezete céljából köteles felelősségbiztosítást kötni vagy tagsággal rendelkezni a Szabadalmi Ügyvivők Biztosítási és Segélyező Egyesületében (2. § /3/ bek. a) pont).

A biztosítás legkisebb összegét a 33. § (3) bekezdése szerint a Szabadalmi Ügyvivői Kamara szabályzata fogja meghatározni.

A 22-25. §-okhoz

A szabadalmi ügyvivő az e hivatása gyakorlásából eredő kötelezettségének vétkes megszegése miatt a javaslat által szabályozott fegyelmi felelősséggel tartozik.

Ez a hivatással összefüggő fegyelmi felelősség - működésének szervezeti formájától függetlenül - valamennyi szabadalmi ügyvivőre egységesen kiterjed. A fegyelmi büntetések: a megrovás, a szigorú megrovás, a pénzbírság és a kizárás a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából; ez a skála megfelelő lehetőséget ad a cselekmény súlyával arányban álló fegyelmi felelősség érvényesítésére.

A pénzbírság legmagasabb összege a mindenkori közalkalmazotti illetményalap tízszerese.

A legsúlyosabb fegyelmi büntetés, a kamarai kizárás a szabadalmi ügyvivő működési jogosultságának a megszűnésével jár együtt.

A javaslat szabályozza a fegyelmi büntetéskiszabás szempontjait; enyhébb esetekben lehetővé teszi a büntetés kiszabásának mellőzését.

A szabadalmi ügyvivők fegyelmi felelősségrevonását a javaslat az ügyvivők hivatásrendi kamarája keretében szervezi meg. Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke indítja meg a fegyelmi eljárást, s azt a Kamara fegyelmi bizottsága - három tagból álló tanácsban - folytatja le. A Kamara maga állapítja meg a fegyelmi eljárás részletes szabályait tartalmazó fegyelmi szabályzatot. A fegyelmi eljárásban a felelősségre vont szabadalmi ügyvivőt ügyvivőtársa is képviselheti.

Garanciális jelentőségű, hogy a fegyelmi határozat ellen a felelősségre vont szabadalmi ügyvivő keresettel fordulhat a bírósághoz.

A javaslat határidőket szab a fegyelmi eljárás megindítására; előírja továbbá, hogy a szabadalmi ügyvivő megrovás és szigorú megrovás esetén egy év, pénzbírságnál három év és kizárásnál öt év elteltéig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt. A javaslat rendelkezik a fegyelmi büntetések kamarai nyilvántartásáról is.

A 26. és 27. §-okhoz

A szabadalmi ügyvivői utánpótlás szervezett biztosítása érdekében a javaslat - az ügyvédjelöltéhez hasonlóan - intézményesíti a szabadalmi ügyvivő jelölt helyzetét.

Szabadalmi ügyvivő jelöltet bármely szervezeti formában működő szabadalmi ügyvivő mellett lehet foglalkoztatni. A jelölt az egyéni ügyvivővel, az ügyvivői irodával, az ügyvivői társasággal, illetve az ügyvivőt foglalkoztató gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban áll.

A szabadalmi ügyvivő jelöltként történő alkalmazás személyi feltétele az ügyvivő jelöltek kamarai névjegyzékébe való bejegyzés. Ennek előfeltétele, hogy a jelentkező rendelkezzen magyar állampolgársággal, belföldi lakóhellyel, büntetlenséggel, valamint a mérnöki vagy egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel és előzetes megállapodással az ügyvivő jelölti foglalkoztatásra nézve.

A szabadalmi ügyvivő jelöltek névjegyzékébe történő bejegyzéssel kapcsolatos kizárás és törlés eseteit a javaslat a szabadalmi ügyvivőkre megállapított rendelkezésekhez (2. § /4/ bek., 5. §) hasonlóan szabályozza, értelemszerű eltérésekkel.

A szabadalmi ügyvivő jelölt munkáltatójának utasításai szerint tevékenykedik; azok keretei között az ügyvivő jogkörében jár el, azzal a megszorítással, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti képviseletre nem jogosult. Az ügyvivő jelölt kötelezettségei és fegyelmi felelőssége tekintetében a javaslat a szabadalmi ügyvivőkre megállapított szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni; a jelölttel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés nem szabható ki.

A 28-33. §-okhoz

A javaslat köztestületként (Ptk. 65. §) szabályozza a szabadalmi ügyvivők hivatásrendi önkormányzatát, a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát; amely országos működési területtel és a fővárosban lévő székhellyel rendelkezik. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara az állam által rábízott közfeladatokat és a szabadalmi ügyvivői kar érdekvédelmi feladatait látja el, s óvja a hivatás tekintélyét.

A Kamara - a feladatainak ellátásához szükséges körben - véleményezési, javaslattételi joggal rendelkezik az illetékes állami szervek felé. A Kamara működését - a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjaiból és egyéb bevételeiből - maga finanszírozza.

A szabadalmi ügyvivői működés törvényi előfeltétele a kamarai tagság (2. § /1/ bek.); a Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagját e testületen belül - a javaslat által meghatározott - jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A Kamarára bízott közfeladatok teljesítése körében - a kamarai felvétellel és a kamarai tagság megszűnésével, az ügyvivő jelöltek névjegyzékébe való bejegyzéssel és az abból való törléssel, valamint az ügyvivői szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatban - hozott sérelmes határozatok ellen a Pp. általános szabályai szerint lehet keresettel fordulni a bírósághoz. A javaslat szabályozza a Szabadalmi Ügyvivői Kamara belső szervezetét, meghatározza a kamarai szervek és a tisztségviselők feladat- és jogkörét. A Kamara szervei: a közgyűlés, az elnökség, a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság; a tisztségviselők: az elnök, a két alelnök és a pénztáros. A Kamarát - meghatározott rendben - az elnök, alelnök, illetve elnökségi tag képviseli. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés; a testületi önkormányzat legfontosabb döntéseinek meghozatala a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A javaslat szabályozza a közgyűlés határozatképességét és a határozathozatal rendjét, ezen belül azt is, hogy mely esetekben van szükség minősített szótöbbségre.

A javaslat a szakmai önkormányzat tevékenységét csak a törvényesség szempontjából legfontosabb kérdésekben szabályozza közvetlenül. E keretek között maga a Kamara állapítja meg a testületi élet részletes szabályait.

Ehhez meg kell alkotnia alapszabályát, s fegyelmi szabályzatot és etikai szabályzatot köteles kiadni; a - jogszabályi keretek között - a Kamara egyéb szabályzatokat is kiadhat.

A 34. és 35. §-okhoz

A Szabadalmi Ügyvivői Kamara nem áll állami irányítás alatt. Tevékenysége felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke útján.

A törvényességi felügyeletet a javaslat arra korlátozza, hogy a kamarai szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, s hogy a Kamara határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és saját szabályzatainak.

Ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara bármely szabályzata jogszabályba ütközik, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke felhívja a Kamarát a jogszabálysértés - adott határidőn belüli - megszűntetésére.

E felhívás eredménytelensége esetén - harminc napos határidőn belül - a Hivatal elnöke keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz.

Ugyanígy, ha a Kamara határozata ütközik jogszabályba vagy saját szabályzatába, a törvényességi felügyelet keretében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke szabályszerű határozat meghozatalára hívja fel a Kamarát; s ennek sikertelensége esetén fordulhat a bírósághoz.

A Fővárosi Bíróság a törvényesség helyreállítása érdekében a kamarai szabályzatot, illetve határozatot megsemmisítheti, s szükség esetén új, megfelelő szabályzat kiadása, illetve határozat meghozatala iránt intézkedhet, vagy pedig összehívhatja a Kamara közgyűlését.

A 36- 40. §-okhoz

A javaslat tartalmazza a hatálybalépéshez és a hatályon kívül helyezéshez szükséges záró rendelkezéseket.

E körben a szabadalmi ügyvivőket érintő adó- társadalombiztosítási, stb. szabályokat is összhangba kell hozni a javaslattal.

Átmeneti rendelkezésekre a javaslat szerinti, köztestületként működő Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakítása érdekében van szükség.

A Kamara megalakításának előkészítése a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke által a szabadalmi ügyvivők közül kinevezett ideiglenes elnökség feladata.

Az ideiglenes elnökség által összehívott alakuló közgyűlésen a résztvevő szabadalmi ügyvivők megválasztják a Kamara szerveinek tagjait. A résztvevő szabadalmi ügyvivők a megalakulástól válnak a Kamara tagjaivá; a távolmaradókat - három hónapon belül előterjesztett - kérelem alapján szintén fel kell venni a Kamarába.

Ezt követően a Szabadalmi Ügyvivői Kamarában a tagságot a 2. § alapján lehet megszerezni.

Átmeneti rendelkezés szabályozza továbbá a működő szabadalmi ügyvivői munkaközösségek szabadalmi ügyvivői irodává, valamint a gazdasági társasági formában működő szabadalmi ügyvivői ügyfélképviseleti irodák szabadalmi ügyvivői társasággá történő átalakítását.

A felhatalmazások szerint a szabadalmi ügyvivői vizsgáról, valamint az iparjogvédelmi szakképesítésről kell miniszteri rendeleteket kibocsátani.