3/2021. (III. 30.) KKM utasítás

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget érintő egyes szabályokról és a külképviselet által foglalkoztatott házastárssal kötött munkaszerződés részletes szabályairól szóló 42/2017. (XI. 16.) KKM utasítás módosításáról

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 11. § (6) bekezdése, valamint a 14. § (3) bekezdése alapján, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás célja

1. § Az utasítás célja a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (a továbbiakban: Minisztérium) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárási rend, valamint az iratok kezelésével, őrzésével, továbbá az azokban foglalt személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Az utasítás hatálya

2. § Az utasítás hatálya kiterjed az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett

a) a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre,

b) az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezetőre,

c) a Minisztériummal politikai szolgálati jogviszonyban álló kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra,

d) a külgazdasági és külügyminiszternek az állam nevében történő tulajdonosi joggyakorlási jogkörébe tartozó gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére és felügyelőbizottsági tagjára,

e) a külgazdasági és külügyminiszternek az állam nevében történő alapítói joggyakorlási jogkörébe tartozó közalapítvány vezető tisztségviselőjére és felügyelőbizottsági tagjára,

f) a külgazdasági és külügyminiszter felügyelete, illetve irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv azon vezetőire, akik tekintetében a miniszter gyakorolja az alapvető munkáltatói jogokat

[az a)-f) pont a továbbiakban együtt: kötelezett].

3. A vagyonnyilatkozatok kezelése

3. § (1) A Minisztériumban a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok - ideértve a vagyoni helyzetre tett bejelentéseket, valamint a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás iratait - kezelését és nyilvántartását a Személyügyi Főosztály, (a továbbiakban: őrzésért felelős főosztály) végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat az őrzésért felelős főosztály vezetője vagy az általa írásban kijelölt, irányítása alá tartozó kormánytisztviselő (a továbbiakban: őrzésért felelős személy) végezheti.

II. FEJEZET

A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

4. Eljárás jogviszony létesítése esetén

4. § (1) A kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya, megbízatása (a továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésekor az őrzésért felelős személy megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, továbbá annak jogalapját és gyakoriságát. Az őrzésért felelős személy személyesen átadja vagy elektronikusan megküldi a kötelezett részére a Vnytv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat-nyomtatványt, a kitöltési útmutatót, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre szóló felhívást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel.

(2) A kötelezett a két példányban kitöltött vagyonnyilatkozati nyomtatványra rávezeti az őrzésért felelős személy által megadott vagyonnyilatkozat-nyilvántartási számot és oldalanként aláírja, valamint az első oldalon a kitöltés dátumát is feltünteti. Ezt követően külön borítékba helyezi a nyilatkozat példányait és az általa lezárt borítékokat átadja az őrzésért felelős személy részére.

(3) Az őrzésért felelős személy a zárt borítékot az átvételkor megvizsgálja, hogy megfelel-e a Vnytv. 11. § (3) bekezdésében és a jelen utasításban meghatározott alaki feltételeknek. Az őrzésért felelős személy a zárt borítékra rávezeti a kötelezett vagyonnyilatkozat-nyilvántartási számát, valamint az átvétel időpontját.

(4) Az átadott vagyonnyilatkozatról a kötelezett az 1. melléklet szerinti igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

(5) A vagyonnyilatkozat átvett példányát a személyi iratokra vonatkozó szabályok szerint, de azoktól elkülönítetten kell kezelni.

5. Eljárás beosztás, munka- vagy feladatkör-változás esetén

5. § Ha a kötelezettséget beosztás, álláshely változása keletkezteti, az e paragrafusban és a 6. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogviszony létesítésén a beosztás, az álláshely, illetve a feladatkör változását kell érteni.

6. Eljárás ismételt vagyonnyilatkozat-tétel, valamint a kötelezettség megszűnése esetén

6. § (1) A Vnytv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamok elteltével az ismételt vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének időpontjáról az őrzésért felelős személy a Vnytv. 8. § (4) bekezdésében foglalt határidő betartásával tájékoztatja a kötelezettet.

(2) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős személy az előző vagyonnyilatkozat Minisztériumnál őrzött példányát a kötelezettnek a 2. melléklet szerinti igazolás kíséretében visszaadja.

(3) A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4) A kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről a 4. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni.

7. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, álláshely, feladatkör megszűnik, a kötelezett a Vnytv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles záró vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) Az átadott záró vagyonnyilatkozatról a kötelezett a 3. melléklet szerinti igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

(3) A Vnytv. 12. § (3) bekezdésében foglalt őrzési kötelezettség lejártát követően a vagyonnyilatkozatokat az őrzésért felelős személy a 4. mellékletben rögzített jegyzőkönyv felvételével, a zárt borítékok felnyitása nélkül megsemmisíti, kivéve, ha a kötelezett írásban úgy nyilatkozott, hogy részére a vagyonnyilatkozata kerüljön visszaadásra.

(4) A Vnytv. 5. § (4) bekezdése szerinti áthelyezéssel történő jogviszony-megszüntetés esetén az őrzésért felelős főosztály a vagyonnyilatkozatot az áthelyezéssel egyidejűleg az áthelyezett személyi anyagának részeként adja át az őrzésért továbbiakban felelős részére.

7. Eljárás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése esetén

8. § (1) Ha a kötelezett az esedékesség időpontjának elteltéig nem tesz vagyonnyilatkozatot, a Vnytv. 10. § (1) bekezdése szerinti írásbeli felszólítást az őrzésért felelős személy az erre a célra létrehozott hivatali elektronikus postafiók címről küldi meg a kötelezett részére. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje és ez elektronikus úton az őrzésért felelős szerv számára visszaigazolásra kerül.

(2) Ha a kötelezett egyúttal, mint címzett a felszólításnak az (1) bekezdés szerint részére történő megküldést követően legkésőbb 8 napon belül nem igazolja vissza a felszólítás hozzáférhetővé válását (kézbesítést), a Minisztérium mint őrzésért felelős, egyúttal munkáltató szerv képviseletében eljárva - őrzésért felelős főosztály vezetőjén keresztül -az őrzésért felelős személy rövid határidő kitűzése mellett

a) a Minisztériummal jogviszonyban álló kötelezett esetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 72. §-a alapján az elektronikus dokumentum kézbesítésére és az elektronikus kézbesítési vélelemre, illetve

b) a Minisztériummal jogviszonyban nem álló vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel nem rendelkező kötelezettek esetén a Kit. postai kézbesítésre

vonatkozó szabályai szerint ismételten írásban felszólítja a kötelezettsége teljesítésére.

(3) A kötelezett a Vnytv. 10. § (2) bekezdése szerinti akadályoztatása tényéről az őrzésért felelős személyt az őrzésért felelős főosztály vezetőjén keresztül írásban tájékoztatja. Ennek hiányában a Vnytv. 10. § (2) bekezdése szerint kell minősíteni a vagyonnyilatkozat-tétel elmaradását.

III. FEJEZET

A VAGYONGYARAPODÁSI VIZSGÁLATOT MEGELŐZŐ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

9. § (1) Vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárást az őrzésért felelős vezető a Vnytv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott ok alapján

a) a (3) bekezdés a) pontja esetén - meghallgatás lefolytatása nélkül - hivatalból, vagy

b) a (3) bekezdés b) pontja esetén - a jelen utasítás szerinti meghallgatás lefolytatása mellett - a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés alapján indíthat.

(2) A Vnytv. 7. §-ában foglaltak alapján a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárás vonatkozásában az őrzésért felelős vezető

a) a 2. § a)-c) pontja szerinti személy esetében a rá irányadó jogszabályi előírások szerint a jogviszony létrehozására (kinevezésre) jogosult személy,

b) a 2. § d) pontja szerinti személy esetében az állam nevében a tulajdonosi joggyakorlási jogköre keretében a külgazdasági és külügyminiszter vagy - átruházott jogkörében eljárva - a Minisztérium jogkörgyakorló politikai felsővezetője,

c) a 2. § e) pontja szerinti személy esetében az állam nevében az alapítói joggyakorlási jogköre keretében a külgazdasági és külügyminiszter vagy - átruházott jogkörében eljárva - a Minisztérium jogkörgyakorló politikai felsővezetője,

d) a 2. § f) pontja szerinti személy esetében az alapvetői munkáltatói joggyakorlási jogköre keretében a külgazdasági és külügyminiszter vagy - átruházott jogkörében eljárva - a Minisztérium jogkörgyakorló politikai felsővezetője.

(3) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése alapján az őrzésért felelős vezető ellenőrzési eljárást folytathat le

a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, vagy

b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti ok felmerülése esetén az őrzésért felelős vezető meghallgatási eljárás nélkül kezdeményezheti - a vagyonnyilatkozat megküldésével - a 13. §-ban foglaltak szerint a kötelezett és a vele egy háztartásban élő, a Vnytv. 2. § b) pontja szerint hozzátartozója vagyongyarapodásának az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló jogszabály előírásai szerinti vizsgálatát az állami adóhatóságnál.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős vezető a köteles a kötelezettet a Vnytv. és jelen utasítás szerinti meghallgatási eljárás keretében meghallgatni.

(6) Nem lehet meghallgatást kezdeményezni, ha a Vnytv. 14. § (2) bekezdése szerinti okok valamelyike fennáll, így ha

a) a bejelentő névtelen, vagy

b) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős számára a kötelezett már valamely korábbi meghallgatása során tisztázott.

(7) A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésével összefüggő iratok érkeztetését és átvételét, a kötelezett vagyoni helyzetére tett bejelentéssel kapcsolatos iratok kezelését és nyilvántartását, valamint a meghallgatással kapcsolatos adminisztratív teendőket az őrzésért felelős főosztály látja el.

(8) A kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés befogadhatóságát a kézhezvételtől számított három munkanapon belül az őrzésért felelős főosztály véleményezi, és a bejelentést a véleményével együtt megküldi az őrzésért felelős vezetőnek.

(9) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban tett bejelentés, irat a Minisztérium más szervezeti egységéhez érkezik, azt - tartalmának áttekintése nélkül - további ügyintézés céljából az érintett szervezeti egység vezetőjének haladéktalanul az őrzésért felelős főosztály részére meg kell küldenie.

(10) A bejelentés tartalmának áttekintését követően az őrzésért felelős főosztály vezetője jelzi az őrzésért felelős vezetőnek, ha a (6) bekezdésben foglalt valamely ok miatt, a bejelentéssel kapcsolatban nem lehet meghallgatást kezdeményezni. Ez esetben az őrzésért felelős főosztály vezetője javaslatot tesz a bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.

(11) Ha a bejelentéssel kapcsolatban a (10) bekezdés alkalmazásának nincs helye, az őrzésért felelős főosztály vezetője a véleményéhez csatolja a kötelezett érvényes vagyonnyilatkozatát tartalmazó zárt borítékot is.

10. § (1) Az őrzésért felelős vezető a 9. § (11) bekezdése szerinti vélemény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a kötelezettet a bejelentés tartalmáról. Az őrzésért felelős vezető a bejelentő személyéről, különösen nevéről tájékoztatást vagy a beazonosíthatóságára alkalmazás bárminemű egyéb információt a kötelezettnek nem adhat. A kötelezett a bejelentésben foglaltakra az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az őrzésért felelős vezető számára írásban észrevételt tehet. Az őrzésért felelős vezető abban az esetben is köteles a bejelentés tartalmát a kötelezettel írásban közölni, ha azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(2) A kötelezett írásban észrevételezheti, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a kötelezett vagyonnyilatkozatában, továbbá ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, illetve a bejelentésből arra lehet következtetni, hogy az őrzésért felelős szerv által ismert törvényes forrásból nem igazolható vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő, a Vnytv. 2. § b) pontja szerinti hozzátartozójánál áll fenn.

(3) Az őrzésért felelős vezető köteles akkor is meghallgatást kezdeményezni, ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő, a Vnytv. 2. § b) pontja szerinti hozzátartozójánál áll fenn.

11. § (1) Az őrzésért felelős vezető az észrevételezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül dönt a meghallgatás elrendeléséről. A meghallgatás elrendelése esetén az őrzésért felelős vezető a Minisztériumban a kötelezettnél magasabb besorolási kategóriájú, legalább szakmai vezetői álláshelyet betöltő, ennek hiányában a Minisztériumban szakmai vagy politikai felsővezetői álláshelyet betöltő személyek közül vizsgálót jelöl ki a meghallgatás lefolytatására.

(2) A vagyongyarapodási ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről a kötelezettet a meghallgatás előtt legalább öt munkanappal írásban kell értesíteni. A meghallgatásra - a kötelezett kérelme alapján - a Minisztériumnál működő érdekképviseleti szerv, illetve szakszervezet képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor, amely tényre az előzetes írásbeli értesítésben a kötelezett figyelmét fel kell hívni. A meghallgatáson a jegyzőkönyvvezetői feladatokat az őrzésért felelős főosztály vezetője vagy az őrzésért felelős főosztály állományba tartozó, általa kijelölt kormánytisztviselő látja el.

12. § (1) A vizsgáló a kijelöléstől számított legkésőbb tíz munkanapon belül meghallgatja a kötelezettet. A vagyonnyilatkozat felbontására csak a kötelezett jelenlétében kerülhet sor. A vizsgáló a meghallgatást követően, annak alapján legkésőbb tíz munkanapon belül a vagyongyarapodás tárgyában írásbeli javaslatot készít az őrzésért felelős vezető számára.

(2) A meghallgatásról az őrzésért felelős főosztály vezetője vagy az őrzésért felelős főosztály állományba tartozó, általa kijelölt kormánytisztviselő két eredeti példányban jegyzőkönyvet készít, amelynek egy eredeti példányát a véglegesítését követően legkésőbb három munkanapon belül a kötelezettnek át kell adni. A kötelezett, illetve ha kérelme alapján a Minisztériumnál működő érdekképviseleti szerv, illetve szakszervezet képviselője vagy a kötelezett által megbízott, érdekében eljáró jelenlévő más személy a jegyzőkönyv tervezetéhez annak véglegesítést megelőzően érdemi észrevételt, kiegészítési, illetve pontosító javaslatot vagy kifogást tehet, amelyet a vizsgáló köteles az észrevételező személyének feltüntetése mellett a jegyzőkönyvben rögzíttetni. A vizsgáló a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet és a keletkezett iratokat az írásbeli javaslatával együtt - az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül - megküldi az őrzésért felelős vezetőnek. Az őrzésért felelős vezető az (1) bekezdés szerinti határidőt a vizsgáló ez irányú kérelmére különösen indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(3) Az őrzésért felelős vezető a kötelezett meghallgatása során felvett jegyzőkönyv másodpéldányát, továbbá a kötelezett vagyonnyilatkozatát átadja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok közötti elhelyezés érdekében az őrzésért felelős főosztály részére.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatás eredményéről - ha jogszabály másként nem rendelkezik -a bejelentést tevőt az őrzésért felelős vezetőnek írásban tájékoztatnia kell.

13. § (1) Az őrzésért felelős vezető a vizsgálói javaslat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül dönt a vagyongyarapodási vizsgálat Vnytv. előírásai szerinti kezdeményezéséről.

(2) Az őrzésért felelős vezető a Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján - a vagyonnyilatkozat megküldésével - a kötelezett és a vele egy háztartásban élő, a Vnytv. 2. § b) pontja szerint hozzátartozója vagyongyarapodásának az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló jogszabály előírásai szerinti vizsgálatát kezdeményezi az állami adóhatóságnál, ha

a) a Vnytv. 14. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban a 9. § (3) bekezdés a) pontja alapján lefolytatott ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős vezető által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,

b) a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre megszűnését követő tizenöt napon belül a Vnytv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az előírt határidőben eleget nem tett, vagy

c) a jelen utasítás szerinti ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatási eljárás során a meghallgatást követően, figyelemmel a meghallgatásról készült jegyzőkönyvben és vizsgálói javaslatban foglaltakra a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.

(3) A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről vagy annak mellőzéséről szóló döntéséről az őrzésért felelős vezető a döntést követő legkésőbb három munkanapon belül írásban értesíti a kötelezettet.

(4) A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről szóló döntés esetén az őrzésért felelős vezető a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről szóló döntését követően legkésőbb három munkanapon belül megküldi a kötelezett (és annak a Vnytv. szerinti hozzátartozója) vagyonnyilatkozatát az állami adóhatóság részére az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló jogszabály szerinti vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatása céljából.

(5) Az őrzésért felelős főosztály vezetője a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését a vonatkozó nyilvántartásba bejegyzi.

IV. FEJEZET

A VAGYONNYILATKOZATOK KEZELÉSE, ADATVÉDELEM

14. § (1) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozatok átvételét követően haladéktalanul intézkedik a vagyonnyilatkozatok Minisztériumnál maradó példányainak a tárolásra kialakított, elkülönített, zárt helyen történő elhelyezéséről.

(2) Az iratgyűjtőt az őrzésért felelős személy kezeli, aki az iratgyűjtőben elhelyezi

a) a vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentáló lapot,

b) a vagyonnyilatkozatot tartalmazó aláírt, zárt borítékot,

c) a vagyonnyilatkozat átvételéről szóló igazolás(oka)t,

d) az igazolást a külön törvény alapján tett vagyonnyilatkozatról, valamint

e) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességéről szóló értesítőlevél másolatát.

(3) Vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatása esetén az iratgyűjtőben el kell helyezni

a) a vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményező levél másolatát,

b) a kötelezett meghallgatásáról, illetve a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről felvett jegyzőkönyv másodpéldányát,

c) a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése tárgyában tett javaslat másolatát, valamint

d) a kötelezett részére szóló munkáltatói intézkedés másolatát arról, hogy jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt.

(4) Az őrzésért felelős főosztály vezetője és az őrzésért felelős személy köteles gondoskodni arról, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokhoz, illetve az azok kezelése során keletkezett adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(5) Tilos az őrzésért felelős főosztály kezelésében lévő vagyonnyilatkozatokban szereplő, jövedelmi és vagyoni helyzetről szóló adatok bármilyen módon történő feldolgozása, számítógépes vagy bármilyen más digitalizált formában történő nyilvántartása.

15. § (1) Az őrzésért felelős főosztály vezetője és az őrzésért felelős személy gondoskodik az adatok védelméről, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés megakadályozásáról.

(2) A vagyonnyilatkozatban foglaltak megismerésére kizárólag a következők jogosultak:

a) a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett a saját vagyonnyilatkozata tekintetében,

b) a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás elrendelése esetén az őrzésért felelős vezető, valamint a 11. § (1) bekezdése szerint általa kijelölt vizsgáló,

c) jogszabály rendelkezése alapján erre feljogosított hatósági vagy bírósági szerv (a továbbiakban együtt: betekintési jog jogosultja).

(3) Az őrzésért felelős szervezeti egység vezetője felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot a betekintési jog jogosultjain kívül illetéktelen harmadik személy ne férhessen hozzá, azt ne ismerhesse meg, valamint arról és az abban foglalt adatokról ne szerezhessen tudomást.

(4) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést az őrzésért felelős szervezeti egység vezetője a vagyonnyilatkozathoz csatolt, az 5. melléklet szerinti betekintő lapon dokumentálja a betekintés időpontjának, jogcímének, a betekintő nevének és beosztásának (munkakörének) feltüntetésével, a betekintésre jogosult saját kezű aláírásával igazolva a betekintés megtörténtének a tényét.

V. FEJEZET

A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI

16. § Az utasítás hatálya alá tartozó kötelezettek vagyonnyilatkozatát egyedi azonosítóval (vagyonnyilatkozat-nyilvántartási szám) kell ellátni. Az egyedi azonosítója egy, az őrzésért felelős szervezeti egység által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

17. § (1) Az őrzésért felelős főosztály a kötelezettekről, illetve a kötelezettség teljesítéséről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a kötelezett nevét,

b) a kötelezett vagyonnyilatkozatának nyilvántartási számát,

c) a kötelezettség teljesítésének időpontját,

d) a kötelezettség következő esedékességének időpontját,

e) a kötelezettség megszűnésének időpontját, a záró vagyonnyilatkozat-tétel határidejét,

f) a vagyonnyilatkozat visszaadásának időpontját,

g) a vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos bejelentés időpontját,

h) a vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos meghallgatás időpontját,

i) a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésének időpontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásól a kötelezett a saját adatairól tájékoztatást kérhet.

(3) A nyilvántartásba a kötelezetten kívül kizárólag az őrzésért felelős vezető tekinthet be.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

19. § A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal kötött munkaszerződés részletes szabályairól szóló 42/2017. (XI. 16.) KKM utasítás 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

20. § Hatályát veszti

a) a külképviseletek gazdaság-diplomáciai tevékenységéről és az ezzel kapcsolatos egyes szervezeti kérdésekről szóló 1/1994. (XII. 7.) KüM-IKM utasítás,

b) a központosított illetmény-számfejtési szabályzat kiadásáról szóló 8/2008. (HÉ 39.) KüM utasítás,

c) a Külügyminisztérium Civil Koordinációs Bizottsága létrehozásáról szóló 11/2008. (HÉ 53.) KüM utasítás,

d) a Külügyminisztérium pénzkezelési szabályzatáról szóló 3/2010. (I. 29.) KüM utasítás,

e) a válsághelyzet esetére megállapított különpótlékról szóló 16/2011. (V. 27.) KüM utasítás,

f) a nyelvtanulás támogatásáról szóló 25/2011. (XII. 9.) KüM utasítás,

g) az iskolarendszerű képzések támogatásáról szóló 10/2012. (IV. 13.) KüM utasítás,

h) a válsághelyzet esetére megállapított külön pótlékról szóló 12/2012. (V. 31.) KüM utasítás,

i) a Külgazdasági és Külügyminisztérium juttatási rendszeréről szóló 44/2017. (XI. 30.) KKM utasítás, j) a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 30/2018. (X. 30.) KKM utasítás,

k) a miniszteri biztosi kinevezés visszavonásáról szóló 31/2020. (XI. 26.) KKM utasítás.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

1. melléklet a 3/2021. (III. 30.) KKM utasításhoz

2. melléklet a 3/2021. (III. 30.) KKM utasításhoz

3. melléklet a 3/2021. (III. 30.) KKM utasításhoz

4. melléklet a 3/2021. (III. 30.) KKM utasításhoz

5. melléklet a 3/2021. (III. 30.) KKM utasításhoz

6. melléklet a 3/2021. (III. 30.) KKM utasításhoz

1. A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal kötött munkaszerződés részletes szabályairól szóló 42/2017. (XI. 16.) KKM utasítás (a továbbiakban: KKM utasítás) 1. melléklet 4. pont (1) bekezdésében a "legfeljebb egy évre" szövegrész helyébe a "legfeljebb egy évre, a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági és pszichológiai alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének részletes szabályairól szóló 12/2020. (VII. 30.) KKM rendelet szerinti alkalmassági vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítése mellett" szöveg lép.

2. A KKM utasítás 1. függelék A) pontja helyébe az 1. függelék lép.

1. függelék a 3/2021. (III. 30.) KKM utasításhoz

"1. függelék A) pont

Részletes kitöltési útmutató az alkalmazási engedélyhez

I. 1-12. A foglalkoztatni kívánt házastárs személyes adatainak megadása.

II. A tervezett foglalkoztatás:

1. Munkaviszony kezdete: a munkaszerződésben meghatározott nap, ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő nap.

2. A munkavégzés helye: abban az esetben kell feltüntetni, amennyiben eltér a külképviselet címétől (pl. konzuli iroda).

3. Munkakör megnevezése: a munkakörök kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a Külszoltv. 1. mellékletében felsorolt munkakörökkel a házastárs munkaköre nem egyezhet meg, valamint arra, hogy a kihelyezett házastársának elsődleges feladata a külképviselet adminisztratív-technikai feladatainak ellátásában való közreműködés, illetve annak támogatása (pl. titkársági asszisztensi munkakör a kihelyezett titkársági munkakörhöz képest csökkentett jogosultságot jelent).

A konzuli feladatokat ellátó foglalkoztatottak esetében az 1/2017. (I. 27.) KKM KÁT utasításban foglaltak alapján kell a munkaköröket kialakítani, amely szerint a házastárs konzuli asszisztensi munkakörben foglalkoztatható, az ehhez kapcsolódó jogosultságok a 4. § (2) bekezdés d)-r) pontjaiban szerepelnek.

4. Munkavégzés időtartama: a Külszoltv. 9/A. § (2) bekezdése alapján legfeljebb a kihelyezett külszolgálatának idejére köt munkaszerződést, 3 hónap próbaidő kikötésével legfeljebb egy év időtartamra, amely meghosszabbítható. A házastárs munkaszerződése a tartós külszolgálatra kihelyezett berendelése esetén megszűnik.

5. Munkaidő: a külképviselet-vezető a munkaszerződésbe foglalja a munkavállaló napi munkaidejét, írásbeli tájékoztatás szükséges. A foglalkoztatás lehet teljes munkaidős, azaz heti 40 órás vagy részmunkaidős. Részmunkaidős munkaidő esetében a heti részmunkaidő idejét kell megadni (pl. 20 órás), illetve hogy munkarendje mely napokon mettől meddig tart.

6. Havi bruttó alapbér meghatározása: a külképviselet által foglalkoztatott házastárs javasolt bruttó alapbérét kell megadni. A KKM rendelet alapján a házastárs munkavállaló alapbérét az adott munkakörre vonatkozó, a KSH által legutóbb közzétett hazai bruttó átlagkereset figyelembevételével, forintban állapítja meg a külképviselet-vezető. A munkabér számfejtése forintban történik.

Az Mt. 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét figyelembe kell venni. E szabály alkalmazása folytán a házastárs bruttó alapbérére vonatkozó javaslatot az alkalmazott munkavállalók (helyi alkalmazottak) - szerződéskötést megelőző hónap 10. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított - nettó/bruttó átlagbérének alapulvételével, de legfeljebb a Külszoltv. alapján az állomáshely vonatkozásában megállapított deviza-alapilletmény, és annak kettő és félszeres szorzója alapján kell meghatározni.

7. A foglalkoztatás összes költségét (a kötelezettségvállalás teljes összegét) kell bemutatni (közterhekkel és egyéb költségekkel), egyrészt a tárgyév hátralévő időszakára vonatkozóan, másrészt egy teljes évre vetítve, továbbá a határozott idő lejártának évében és mindösszesen."