436/B/2003. AB határozat

önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Tiszanána Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 15/2004. (IV. 28.) számú rendelete 3. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó Tiszanána Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló - 23/2002. (V. 31.) számú rendelettel módosított - 19/2001. (V. 25.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör. 1.) 10. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a rendelkezés alapján a szemét elszállítása hetente történik. Az indítványozó szerint Tiszanánán nagyon sokan vannak, akiknek havonta elég volna a szemétszállítás, mert nincs annyi szemetük, amely a heti szállítást igényelné, ugyanakkor mégis a heti szállításért kell fizetniük.

Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezés ellentétes a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 25. § (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell megállapítani. Az indítványozó úgy véli, hogy a magasabb jogszabályba ütközés miatt sérül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezése.

II.

1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. A Hgt. megjelölt rendelkezése:

"25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan,

a) a közszolgáltatás jellegét,

b) a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét,

c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket - beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit -, külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni."

3. A kifogásolt rendelkezés az indítvány benyújtásakor:

"A hulladékgyűjtés a 2. sz. mellékletben felsorolt utcákban 110 literes kukákban, illetve 5 m3-es konténerben történik úgy, hogy 1 db konténerben 45 db 110 literes kukának megfelelő mennyiségű háztartási hulladék helyezhető el.

A kukás és konténeres háztartási hulladék ártalmatlanítási, begyűjtési és szállítási díja Tiszanána közigazgatási belterületén az

- állandóan lakott ingatlanok után 6500 Ft/év/110 liter/ heti egyszeri szállítás

- üdülő és hétvégi ház tulajdonosok az éves díj 1/4 részét tartoznak megfizetni.

Dinnyésháti üdülőterületen az üdülőtulajdonosok 4500 Ft/év, a kereskedelmi és vendéglátóegységek pedig az éves díj háromszorosát tartozik megfizetni."

Az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezés szövege:

"3. számú melléklet

Szilárd hulladék és folyékony hulladék szállításáért, kezeléséért fizetendő díjak

Szilárd hulladék:

2006. január 1-jétől a kukás és konténeres háztartási hulladék ártalmatlanítási, begyűjtési díja Tiszanána közigazgatási belterületén az

- állandóan lakott ingatlanok után 8400 Ft/év/110 liter/ heti egyszeri szállítás

- üdülő és hétvégi ház tulajdonosok az éves díj 1/2 részét (4200 Ft)

- Dinnyésháti üdülőterületen az üdülőtulajdonosok 6000 Ft/év tartoznak megfizetni."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat megkezdésekor megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően az Ör. 1.-et Tiszanána Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 15/2004. (IV. 28.) számú rendelete (továbbiakban Ör. 2.) hatályon kívül helyezte. A jelenleg hatályos rendelkezéseket az Ör. 2. - Tiszanána Község Önkormányzatának 31/2005. (XII. 20.) számú rendeletével módosított - 3. számú melléklete tartalmazza. Mivel az indítványozó által felvetett probléma a vitatott szabályozás hatályos szövegével kapcsolatosan változatlanul fennáll - tekintettel arra, hogy a díjmegállapítás heti egyszeri szállítás figyelembevételével történt - az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot állandó gyakorlata szerint a hatályos rendelkezések szövegére nézve folytatta le. [4/1999. (VI. 3.) AB határozat, ABH 1999, 396, 399.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 545.; 137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.]

2. A helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet.

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a településtisztaság biztosítása. A településen keletkező szilárd hulladék összegyűjtése, keletkezési helyéről történő elszállítása hatékonyan az intézményesített közszolgáltatás keretei között valósítható meg. A településtisztaságot érintő tárgykörre vonatkozó szabályokat a Hgt. tartalmazza. A Hgt. 21. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn. A Hgt. 20. § (1) bekezdése az ingatlan tulajdonosa, illetőleg birtokosa, használója kötelességévé teszi az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladék gyűjtését és a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek történő átadását. A települési önkormányzat képviselő-testülete a Hgt. 23. §-a alapján önkormányzati rendeletben állapítja meg többek között a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit.

A Hgt. 25. §-a rendelkezik a közszolgáltatási díj megállapításának elveiről. A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, továbbá a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket - beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit - külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni.

A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a szerint a közszolgáltatási díj megállapítása egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtétel a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és az ürítések mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata.

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatás keretében a közszolgáltatónak az ingatlantulajdonostól a települési szilárd hulladékot a környezetvédelmi és a közegészségügyi követelményeknek megfelelően, rendszeresen, az önkormányzat rendeletében meghatározott gyakorisággal kell elszállítani. A közegészségügyi követelményekről a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet rendelkezik. E rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-a (2) bekezdésének 1. és 2. pontja szerinti nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani.

Az ismertetett jogszabályi előírások alapján alkotta meg az önkormányzat képviselő-testülete az Ör. 2.-t, amely szerint a község területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése és heti elszállítása kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás. A közszolgáltatás díját a képviselő-testület a 110 literes gyűjtőedény heti egy alkalommal történő elszállítása figyelembevételével állapította meg.

Az Alkotmánybíróság már több hasonló tárgyú önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítása során megállapította, hogy minden ingatlan használata során keletkezik hulladék, ezért környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel a törvény kötelező közszolgáltatássá tette a települési szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását, valamint a szervezett szemétszállítás kötelező igénybevételét. E határozataiban hangsúlyozta az Alkotmánybíróság, hogy nem életszerű, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során rendszeresen, egyáltalán nem bocsát ki hulladékot, ezért a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása és annak alapján a közszolgáltatási díj fizetése a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét nem idézi elő. Mindezzel nem ellentétes, ha a tulajdonos a rendelkezésre álló edény űrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik. Az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy "üres" gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik, és költségei merülnek fel. [506/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1541, 1545.; 992/H/2001. AB határozat, ABH 2002, 1563, 1567.; 254/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1659, 1663.; 1213/B/2004. AB határozat, ABK 2005. december, 822, 826.]

Az Alkotmánybíróság fenti határozataiban foglaltakat a jelen ügyben is irányadónak tekinti.

Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a kifogásolt heti "egyszeri szemétszállítás", mint szállítási gyakoriság meghatározásáról a képviselő-testület felhatalmazás alapján döntött, és ennek során nem lépte át a magasabb jogszabályokban meghatározott kereteket. A heti rendszeres szemétszállítás a biztosítéka az önkormányzati feladatellátás eredményes teljesítésének, a súlyos környezeti és közegészségügyi veszélyek kiküszöbölésének. Az emberi egészség, a természeti és az épített környezet védelme, megőrzése a települési hulladék okozta szennyezés csökkentését követeli, ezért az összegyűjtött hulladékot minél előbb el kell szállítani.

Mivel az Ör. 2. kifogásolt szabálya az indítványozó által megjelölt magasabb jogszabályi rendelkezésbe nem ütközik, ezáltal a támadott rendelkezés az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését nem sérti. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 2006. április 4.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró