32021R0785[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/785 rendelete (2021. április 29.) a csalás elleni uniós program létrehozásáról és a 250/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/785 RENDELETE

(2021. április 29.)

a csalás elleni uniós program létrehozásáról és a 250/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. és 325. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikke előírja az Unió és a tagállamok számára, hogy küzdjenek a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen. Az Uniónak támogatnia kell az ezeken a területeken folytatott tevékenységeket.

(2) Az, hogy az ilyen tevékenységek a múltban támogatásban részesültek a 804/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: a Herkules program) - amelyet a 878/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) (a továbbiakban: a Herkules II program) módosított és meghosszabbított, a 250/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a Herkules III program) pedig hatályon kívül helyezett és felváltott - keretében, lehetővé tette az Unió és a tagállamok által vállalt tevékenységek fokozását a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelemben.

(3) Azon uniós jogszabályok, amelyek a 2014-2020-as és az azt követő programozási időszak tekintetében szabályokat határoznak meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, továbbá a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra és az előcsatlakozási támogatásra vonatkozóan, előírják a tagállamok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek országok számára, hogy jelentsék az Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokat és csalást. A szabálytalanságkezelő rendszer (a továbbiakban: IMS ) egy biztonságos elektronikus kommunikációs eszköz, amely a feltárt szabálytalanságok jelentésére vonatkozó kötelezettségük teljesítésében segíti a tagállamokat, a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölteket, és amely támogatást nyújt a szabálytalanságok kezeléséhez és elemzéséhez is.

(4) Noha a Bizottság által a csalásmegelőzéssel összefüggésben végzett munka jelentősége megkérdőjelezhetetlen, teljes mértékben el kell ismerni többek között a Csalás Elleni Információs Rendszer (a továbbiakban: AFIS) és a csalás elleni stratégiák nemzeti szinten való végrehajtásának fontosságát is.

(5) Az 515/97/EK tanácsi rendeletben (6) és a 2009/917/IB tanácsi határozatban (7) foglaltak szerint az Unió a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében támogatja a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást, valamint az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködést.

(6) Ezt a támogatást különböző operatív tevékenységekhez nyújtják. Ezek közé tartozik az AFIS elnevezésű információtechnológiai platform, amely a Bizottság által kezelt közös információs rendszer keretében üzemeltetett vámügyi informatikai alkalmazásokból tevődik össze. Az IMS-t is az AFIS-platform keretében működtetik. A közös információs rendszerhez - a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - stabil és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani az évek során.

(7) Az AFIS-platform különböző információs rendszerekből, többek között a váminformációs rendszerből áll. A váminformációs rendszer egy automatizált információs rendszer, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, kivizsgálásában és az azokkal kapcsolatos vádemelésben azáltal, hogy lehetővé teszi az információk gyorsabb terjesztését, és ezáltal növeli az említett tevékenységek tekintetében illetékes vámigazgatási szervek együttműködésének és ellenőrzési eljárásaiknak a hatékonyságát. A váminformációs rendszer egységes infrastruktúrája magában foglalja mind a közigazgatási együttműködést, mind pedig a korábbi bel- és igazságügyi pilléren alapuló rendőrségi együttműködést. A váminformációs rendszer rendőrségi együttműködést szolgáló része technikailag nem választható el a közigazgatási működést szolgáló résztől, mivel mindkettő közös információtechnológiai rendszerben működik. Tekintettel arra, hogy a váminformációs rendszer csupán egyike az AFIS-platform keretében működtetett többféle információs rendszernek, valamint arra, hogy a váminformációs rendszerben a rendőrségi együttműködési ügyek száma kisebb a közigazgatási együttműködési ügyek számánál, az AFIS-platform rendőrségi együttműködést szolgáló része úgy tekinthető, hogy kiegészíti a közigazgatási működést szolgáló részt.

(8) A szinergiák és a költségvetési rugalmasság növelése, valamint az irányítás egyszerűsítése céljából az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a szabálytalanságok jelentése, továbbá a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás és együttműködés terén nyújtott uniós támogatást egyetlen program, nevezetesen a csalás elleni uniós program (a továbbiakban: a program) keretében kell összefogni és észszerűsíteni. A programot hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (8) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(9) A programnak ezért a Herkules III programhoz hasonló komponensből, egy második, az IMS finanszírozását biztosító komponensből, és egy harmadik, az 515/97/EK rendeletben a Bizottság számára előírt tevékenységeket - köztük az AFIS-platformot - finanszírozó komponensből kell állnia.

(10) E rendeletnek elő kell segítenie a tagállamok érintett hatóságai közötti, valamint a tagállamok, a Bizottság és adott esetben az egyéb érintett uniós szervek - többek között adott esetben az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (9) szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében az Európai Ügyészség (EPPO) - közötti együttműködést, annak érdekében, hogy biztosítva legyen az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazása a tagállamok kötelezettségeinek sérelme nélkül, valamint hogy biztosítva legyen az erőforrásoknak a nemzeti szinten megvalósítható mértéknél hatékonyabb felhasználása. Az uniós szintű intézkedés (tevékenység) szükséges és indokolt, mivel segíti a tagállamokat az Unió pénzügyi érdekeinek együttes védelmében, és ösztönzi a közös uniós struktúrák alkalmazását az illetékes hatóságok közötti együttműködés és információcsere fokozása érdekében, miközben támogatja a szabálytalanságokra és a csalásokra vonatkozó adatok jelentését.

(11) Ezenfelül az Unió pénzügyi érdekei védelmének támogatása során az Unió költségvetésének valamennyi aspektusát figyelembe kell venni, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon. Ennek keretében megfelelően figyelembe kell venni, hogy a program az egyetlen olyan uniós program, amely az Unió költségvetésének a kiadási oldalát védi.

(12) Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (10) 18. pontja értelmében.

(13) E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére - vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy általános feltételrendszert is magukban foglalnak az Unió költségvetésének védelme érdekében.

(14) E rendelet céljaira a finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani az intézkedések egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. E tekintetben mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(15) E rendeletnek indikatív listát kell tartalmaznia a finanszírozandó intézkedésekről annak érdekében, hogy biztosítható legyen az 515/97/EK rendeletben a Bizottság számára előírt összes intézkedésnek, köztük az AFIS-platform finanszírozásának a folyamatossága.

(16) Olyan intézkedés lehet támogatható, amely képes megvalósítani a program egyedi célkitűzéseit. A program egyedi célkitűzéseinek magukban kell foglalniuk különleges technikai segítségnyújtás biztosítását a tagállamok illetékes hatóságai számára, például szaktudás, specializált és technikailag fejlett berendezések, valamint hatékony információtechnológiai (IT) eszközök rendelkezésre bocsátása révén; a vizsgálatokhoz szükséges támogatás biztosítása és azok előmozdítása révén, különösen közös nyomozócsoportok és határokon átnyúló műveletek létrehozásával; vagy a személyzet számára egyedi projektekhez kapcsolódó csereprogramok előmozdítása révén. A támogatható intézkedések között kell szerepelnie célzott szaktanfolyamok, kockázatelemzési munkaértekezletek, valamint adott esetben konferenciák és tanulmányok szervezésének is.

(17) A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló rendelettel létrehozott, a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó uniós eszközből történő berendezésbeszerzés pozitív hatást gyakorolna az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelemre. Az említett eszköz keretében kötelező lenne elkerülni az uniós támogatások közötti átfedéseket. A programnak szintén biztosítania kell az uniós támogatások közötti átfedések elkerülését és elvben olyan berendezések beszerzésére kell irányulnia, amelyek nem tartoznak a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó uniós eszköz hatálya alá, illetve olyan berendezésekére, amelyek kedvezményezettjei a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó uniós eszköz kedvezményezett hatóságaitól eltérő hatóságok. Biztosítani kell továbbá, hogy a finanszírozott berendezések alkalmasak legyenek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez való hozzájárulás céljára.

(18) A programnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is. A programnak nyitva kell állnia a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok előtt is, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és a társulási tanács határozataiban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban. A programnak nyitva kell állnia más harmadik országok előtt is, feltéve, hogy ezen országok az uniós programokban való részvételük konkrét feltételeit meghatározó egyedi megállapodást kötnek.

(19) A Herkules programok korábbi értékeléseit figyelembe véve, valamint a program megerősítése érdekében, kivételesen lehetővé kell tenni a programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok részvételét.

(20) Különösen ösztönözni kell az Unióval kötött, hatályos társulási megállapodással rendelkező harmadik országokban letelepedett jogalanyok részvételét azzal a céllal, hogy erősödjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a különösen a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem módjai, valamint az új technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos kihívások tekintetében folytatott vámügyi együttműködés és beváltgyakorlat-csere révén.

(21) A programot a "Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen - Átfogó uniós stratégia" című, 2013. június 6-i bizottsági közleményben felsorolt ajánlások és intézkedések, valamint az említett közlemény végrehajtásáról szóló, 2017. május 12-i eredményjelentés figyelembevételével kell végrehajtani.

(22) Az Unió 2016-ban megerősítette az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvét (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv a dohánytermékek bevételkieséseket okozó, tiltott, határon átnyúló kereskedelme elleni küzdelemre vonatkozik és e tekintetben az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét kell szolgálnia. A programnak támogatnia kell az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének Titkárságát a jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatainak ellátásában. A programnak támogatnia kell a Titkárság által a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel összefüggésben szervezett egyéb tevékenységeket is.

(23) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12), valamint a 2988/95/EK, Euratom (13), a 2185/96/Euratom, EK (14) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24) Azok a harmadik országok, amelyek az EGT tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (16) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(25) A 2013/755/EU tanácsi határozat (17) alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(26) A program végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A Bizottságnak olyan munkaprogramokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák többek között a prioritásokat, valamint az intézkedésekhez nyújtandó vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó értékelési kritériumokat.

(27) E rendeletnek meg kell határoznia a vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozásának legmagasabb lehetséges rátáját.

(28) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (18) (22) és (23) bekezdése alapján e programot egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai. Az értékelést időben, függetlenül és objektív módon kell elvégezni.

(29) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az általános és egyedi célkitűzések megvalósításának mérésére szolgáló mutatók listájának szükség szerinti módosítására és e rendeletnek egy monitoring és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(30) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az érintett kérdéskörök határokon átnyúló jellege miatt, az Unió szintjén azonban az uniós hozzáadott érték miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31) Az 515/97/EK rendelet 42a. cikkének (1) és (2) bekezdése képezi az AFIS finanszírozásának jogalapját. E rendeletnek az említett jogalapot fel kell váltania egy új jogalappal. Ezért az 515/97/EK rendelet 42a. cikkének (1) és (2) bekezdését törölni kell.

(32) A Herkules III program létrehozásáról szóló 250/2014/EU rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozott. E rendeletnek rendelkeznie kell a Herkules III program utáni programról, 2021. január 1-jével kezdődően. A 250/2014/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(33) Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtására és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozóan tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságának megfelelően a program célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlat-politikai szempontok érvényesítéséhez és azon átfogó célkitűzés megvalósításához, amely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 30 %-ának támogatnia kell az éghajlat-politikai célkitűzéseket.

(34) A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdése értelmében már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban - a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével - nem számolhatók el. Annak elkerülése érdekében, hogy az Unió érdekeit sértő fennakadás következzen be az uniós támogatások nyújtásában, a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret időszakának elején, korlátozott időre lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat - kizárólag kellően indokolt esetben - a 2021-es pénzügyi év kezdetétől támogathatónak, illetve elszámolhatónak minősítse az intézkedéseket, illetve a költségeket, még abban az esetben is, ha azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt kerültek végrehajtásra, illetve merültek fel.

(35) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a program végrehajtása a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános Rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret időtartamára létrehozza a csalás elleni uniós programot (a továbbiakban: a program).

Ez a rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021-2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzései:

a) az Unió pénzügyi érdekeinek védelme;

b) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásnak, valamint az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésnek a támogatása a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(2) A program egyedi célkitűzései:

a) az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése, és az ezek elleni küzdelem;

b) az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok - többek között a csalások -jelentésének elősegítése;

c) a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben folytatott kölcsönös igazgatási segítségnyújtás területén eszközök biztosítása az információcseréhez és operatív tevékenységek támogatása.

3. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 181,207 millió EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív elosztása a következő:

a) 114,207 millió EUR a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre;

b) 7 millió EUR a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre;

c) 60 millió EUR a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg legfeljebb 2 %-a felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, monitoring, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket. Ezenfelül a (2) bekezdés a) pontjában említett indikatív összeg meghatározásakor megfelelően figyelembe vételre került, hogy a program az egyetlen olyan uniós program, amely az Unió pénzügyi érdekeinek védelme keretében kifejezetten a kiadási oldallal foglalkozik.

4. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll a következő harmadik országok részvétele előtt:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

b) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

c) az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

d) egyéb harmadik országok, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i. méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében;

ii. megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és a programok igazgatási költségeit;

iii. nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az uniós program tekintetében;

iv. garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

Az első albekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

5. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással vagy - a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett szervvel - közvetett irányítással kell végrehajtani.

(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában - különösen vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, továbbá a költségvetési rendelet 238. cikkében meghatározottak szerint az utazási költségek és a napidíjak visszatérítése formájában - nyújthat finanszírozást.

(3) A programból finanszírozás nyújtható az 515/97/EK rendelettel összhangban tett intézkedésekhez, elsősorban az e rendelet I. mellékletének indikatív listájában említett költségek fedezéséhez.

(4) Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését foglalja magában, a Bizottság adott esetben koordinációs mechanizmust hoz létre, amely biztosítja az uniós programokból nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezés hatékonyságát és interoperabilitását.

6. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

II. FEJEZET

Vissza Nem Térítendő Támogatások

7. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.

8. cikk

Társfinanszírozás

A program keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozási rátája nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80 %-át. E felső határt meghaladóan kizárólag kivételes és kellően indokolt esetekben nyújtható finanszírozás, amelyeket a 11. cikkben említett munkaprogramokban kell meghatározni, és e finanszírozás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

9. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Kizárólag a 2. cikkben említett célkitűzéseket szolgáló intézkedések részesülhetnek uniós támogatásban.

(2) A 11. cikk szerinti munkaprogramokban esetlegesen meghatározott egyéb intézkedések sérelme nélkül a következő intézkedések tekinthetők támogathatónak:

a) szaktudás, specializált és technikailag fejlett berendezések, valamint hatékony IT-eszközök biztosítása a nemzetek közötti és a multidiszciplináris együttműködés, illetve a Bizottsággal való együttműködés megerősítése érdekében;

b) egyedi projektekhez kapcsolódóan csereprogramok előmozdítása a személyzet számára, a szükséges támogatás biztosítása és a vizsgálatok előmozdítása, különösen közös nyomozócsoportok és határokon átnyúló műveletek létrehozása;

c) a csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem fokozása oly módon, hogy technikai és működési támogatást biztosítanak nemzeti vizsgálatokhoz, különösen a vám- és a bűnüldöző hatóságok részére;

d) IT-kapacitások kiépítése a tagállamokban és harmadik országokban, az adatcsere előmozdítása, IT-eszközök fejlesztése és rendelkezésre bocsátása nyomozás, valamint a hírszerzési tevékenység nyomon követése céljából;

e) az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó szervezeti egységek közötti együttműködés és koordináció javítását célzó szakmai képzések és kockázatelemzési munkaértekezletek, illetve konferenciák szervezése, valamint tanulmányok készítése;

f) bármely olyan egyéb intézkedés, amelyet a 11. cikk szerinti éves munkaprogramok tartalmaznak, és amely a 2. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések eléréséhez szükséges.

(3) Amennyiben a támogatandó intézkedés berendezések beszerzését is magában foglalja, a Bizottság gondoskodik arról, hogy a finanszírozott berendezések megfelelőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez való hozzájárulás céljából.

10. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1) A költségvetési rendelet 197. cikkében említett feltételeken túl az e cikk (2) bekezdésében foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2) A következő jogalanyok jogosultak részvételre a program keretében:

a) az alábbi országok bármelyikében létrehozott olyan hatóságok, amelyek hozzájárulhatnak a 2. cikkben említett célkitűzések valamelyikének megvalósításához:

i. valamely tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii. a programhoz társult harmadik ország; vagy

iii. a munkaprogramban felsorolt harmadik ország a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett;

b) olyan kutatási és oktatási intézmények, valamint nonprofit szervezetek, amelyek hozzájárulhatnak a 2. cikkben említett célkitűzések megvalósításához, feltéve, hogy az alábbi országok bármelyikében hozták létre és legalább egy éve ott működnek;

i. valamely tagállam;

ii. a programhoz társult harmadik ország; vagy

iii. a munkaprogramban felsorolt harmadik ország a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett;

c) bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3) A programhoz nem társult harmadik országban létrehozott, a (2) bekezdésben említett jogalanyok kivételesen jogosultak részvételre a program keretében, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. E jogalanyoknak fő szabály szerint maguknak kell viselniük részvételük költségeit, kivéve a munkaprogramban kellően indokolt eseteket.

III. FEJEZET

Programozás, Monitoring és Értékelés

11. cikk

Munkaprogram

A program végrehajtása céljából a Bizottság a költségvetési rendelet 110. cikke szerinti munkaprogramokat fogad el.

12. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A 2. cikkben megállapított általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén a program által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a II. melléklet határozza meg.

(2) A program célkitűzéseinek megvalósítása terén a program által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítsa és e rendeletnek a monitoring-és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

(3) A Bizottság az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló éves jelentése keretében évente beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program eredményeiről.

Az erről folytatott megbeszélések keretében az Európai Parlament ajánlásokat fogalmazhat meg az éves munkaprogramra vonatkozóan. A Bizottság megfelelően figyelembe veszi az említett ajánlásokat.

(4) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtására és eredményeire vonatkozó monitoring adatait hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

13. cikk

Értékelés

(1) Az értékelések során a Bizottság biztosítja, hogy azok független, objektív és időszerű módon történjenek, valamint hogy az értékelők az értékelés befolyásolására irányuló kísérletektől mentesen tudják végezni munkájukat.

(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával és a Számvevőszékkel, valamint a honlapján közzéteszi azokat.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk (2) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

IV. FEJEZET

Átmeneti és Záró Rendelkezések

15. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság

(1) Azon eseteket kivéve, amelyekben a csalás elleni és vámügyi operatív tevékenységek eredményes elvégzését veszélyeztető kockázat áll fenn, az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét, és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság rendszeresen tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, a program alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. A program számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

16. cikk

Az 515/97/EK rendelet módosítása

Az 515/97/EK rendelet 42a. cikkéből az (1) és a (2) bekezdést el kell hagyni.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 250/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti a 250/2014/EU rendelet és az 515/97/EK rendelet 42a. cikke alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amely továbbra is alkalmazandó az említett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá a program és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az 250/2014/EU rendelet és az 515/97/EK rendelet alapján fogadtak el.

(3) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban, a finanszírozási határozatban meghatározott, kellően indokolt esetekben, korlátozott ideig az e rendelet alapján támogatott tevékenységek és az azok alapjául szolgáló költségek 2021. január 1-jétől támogathatónak, illetve elszámolhatónak tekinthetők, még abban az esetben is, ha az említett tevékenységek végrehajtása, és az említett költségek felmerülése a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt történt.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 29-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D.M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A.P. ZACARIAS

(1) HL C 10., 2019.1.10., 1. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. február 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. március 16-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2021. április 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 804/2004/EK határozata (2004. április 21.) a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule program) létrehozásáról (HL L 143., 2004.4.30., 9. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 878/2007/EK határozata (2007. július 23.) a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule II program) létrehozásáról szóló 804/2004/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 193., 2007.7.25., 18. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 250/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 6. o.).

(6) A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről, amelyet legutóbb az (EU) 2015/1525 rendelet módosított (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(7) A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).

(8) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).

(9) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(10) HL L 433I., 2020.12.22., 28. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(13) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(14) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(16) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(17) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(18) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÖLTSÉGEK INDIKATÍV LISTÁJA

Az 515/97/EK rendelettel összhangban végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban a program által finanszírozott költségek indikatív listája:

a) azon állandó technikai infrastruktúra telepítési és karbantartási költségei, amely a tagállamok rendelkezésére bocsátja a közös vámügyi műveletek és egyéb operatív tevékenységek összehangolásához szükséges logisztikai, irodai automatizálási és informatikai eszközöket;

b) a tagállamoknak vagy adott esetben harmadik országoknak az uniós missziókban, a Bizottság által vagy a Bizottsággal közösen szervezett közös vámügyi műveletekben, valamint a Bizottság által vagy a Bizottsággal közösen szervezett képzésekben, ad hoc üléseken, illetve a tagállamok által végrehajtott igazgatási vizsgálatokat vagy operatív intézkedéseket előkészítő és értékelő üléseken részt vevő képviselői tekintetében az utazási költségek és napidíjak megtérítése és adott esetben egyéb juttatások és kifizetések teljesítése;

c) informatikai infrastruktúra (hardver), szoftver és hálózati kapcsolatok beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához, valamint a vonatkozó előállítási, támogatási és képzési szolgáltatásokhoz kapcsolódó olyan kiadások, amelyek az 515/97/EK rendeletben meghatározott intézkedések, különösen a csalás megelőzésével és a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések elvégzését szolgálják;

d) az információszolgáltatáshoz kapcsolódó olyan kiadások, valamint az információkhoz, adatokhoz és adatforrásokhoz való hozzáférést biztosító, kapcsolódó intézkedések azon kiadásai, amelyek az 515/97/EK rendeletben meghatározott intézkedések, különösen a csalás megelőzésével és a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések elvégzését szolgálják;

e) az EUMSZ 87. cikke alapján elfogadott eszközök és különösen az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB határozat által előírt váminformációs rendszer használatához kapcsolódó kiadások, amennyiben ezen eszközök rendelkeznek arról, hogy e kiadások az Unió általános költségvetését terhelik;

f) a c) pontban ismertetett célokra használt közös kommunikációs hálózat uniós komponenseinek beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó kiadások.

II. MELLÉKLET

A PROGRAM MONITORINGJÁT SZOLGÁLÓ MUTATÓK

A programot szoros monitoring alatt fogják tartani a program általános és egyedi célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján, továbbá az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása céljából. E célból az adatgyűjtés a következő fő mutatók tekintetében történik:

1. egyedi célkitűzés: az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése, és az ezek elleni küzdelem.

1. mutató: az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzésének és az ezek elleni küzdelemnek az elősegítése, amelynek mérőszámai a következők:

1.1. : a program keretében szervezett és (társ)finanszírozott tevékenységekkel való elégedettség szintje;

1.2. : a programból évente támogatásban részesülő tagállamok százalékos aránya.

2. egyedi célkitűzés: az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok - többek között csalások -jelentésének elősegítése.

2. mutató: a felhasználók elégedettségi szintje az IMS használatával kapcsolatban.

3. egyedi célkitűzés: a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben folytatott igazgatási segítségnyújtás területén eszközök biztosítása az információcseréhez és operatív tevékenységek támogatása.

3. mutató: a kölcsönös segítségnyújtás keretében történt információközlések száma és a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos támogatott tevékenységek száma.