32015R0207[1]

A Bizottság (EU) 2015/207 végrehajtási rendelete ( 2015. január 20. ) az előrehaladási jelentések mintája, a nagyprojektekre vonatkozó információk benyújtásának formátuma, a közös cselekvési terv mintája, a "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája, a vezetői nyilatkozat, az auditstratégia, az auditvélemény és az éves kontrolljelentés mintája, a költség-haszon elemzés módszertana, valamint az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája tekintetében az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/207 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. január 20.)

az előrehaladási jelentések mintája, a nagyprojektekre vonatkozó információk benyújtásának formátuma, a közös cselekvési terv mintája, a "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája, a vezetői nyilatkozat, az auditstratégia, az auditvélemény és az éves kontrolljelentés mintája, a költség-haszon elemzés módszertana, valamint az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája tekintetében az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

1. cikk

Az előrehaladási jelentés mintája

Az 1303/2013/EU rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében említett, a partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozó előrehaladási jelentést az e rendelet I. mellékletében szereplő mintának megfelelően kell elkészíteni.

2. cikk

A nagyprojektekre vonatkozó információk benyújtásának formátuma

Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke első bekezdésének a)-i) pontjai értelmében az egyes nagyprojektek jóváhagyásához szükséges információkat az e rendelet II. mellékletében meghatározott formátumban nyújtják be.

3. cikk

A költség-haszon elemzés módszertana

Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke első bekezdésének e) pontjában említett költség-haszon elemzést az e rendelet III. mellékletében meghatározott módszertannak megfelelően kell elvégezni.

4. cikk

A közös cselekvési terv mintájának formátuma

Az 1303/2013/EU rendelet 106. cikkének első bekezdésében említett közös cselekvési terv tartalmát az e rendelet IV. mellékletében szereplő mintának megfelelően kell meghatározni.

5. cikk

A "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája

A "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésre vonatkozó, az 1303/2013/EU rendelet 111. cikkében említett éves és záró végrehajtási jelentéseket az e rendelet V. mellékletében szereplő mintának megfelelően kell elkészíteni.

6. cikk

A vezetői nyilatkozat mintája

Az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett vezetői nyilatkozatot minden egyes operatív programra vonatkozóan az e rendelet VI. mellékletében meghatározott mintának megfelelően kell benyújtani.

7. cikk

Az auditstratégia, az auditvélemény és az éves kontrolljelentés mintája

8. cikk

Az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája

Az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó, az 1299/2013/EU rendelet 14. cikkében említett éves és záró végrehajtási jelentéseket az e rendelet X. mellékletében szereplő mintának megfelelően kell elkészíteni.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ ELŐREHALADÁSI JELENTÉS MINTÁJA

I. RÉSZ

Az összes európai strukturális és beruházási alappal (esb-alapok) kapcsolatban előírt információk és értékelés

1. A tagállamok fejlesztési szükségleteiben a partnerségi megállapodás elfogadása óta bekövetkezett változások (az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 )52. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

a) A fejlesztési szükségletekben bekövetkezett változások általános leírása és értékelése, beleértve a fejlesztési szükségleteknek a Szerződés 121. cikke (2) bekezdésével és 148. cikke (4) bekezdésével összhangban elfogadott új, vonatkozó országspecifikus ajánlásokban meghatározott változásainak leírását is.

b) Szükség esetén egyéb elemek.

2. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia, valamint az egyes alapokra vonatkozó küldetések megvalósításában elért előrehaladás, a beruházási és strukturális alapoknak a kiválasztott tematikus célkitűzésekhez való hozzájárulása révén, és különösen az eredményességmérési keretben az egyes programokra vonatkozóan meghatározott részcélok és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatása tekintetében (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

a) Az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek ( 3 ) megvalósítása és az európai strukturális és beruházási alapoknak a szóban forgó célokra történő felhasználása terén elért előrehaladás bemutatása és értékelése, utalva az eredményességmérési keretben meghatározott részcélokra, valamint adott esetben az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez felhasznált támogatásokra.

b) Annak a bemutatása és értékelése - utalva az eredményességmérési keretben meghatározott részcélokra, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez felhasznált támogatásokra -, hogy milyen módon járultak hozzá az európai strukturális és beruházási alapok a tematikus célkitűzések eléréséhez, továbbá hogy milyen eredményeket sikerült elérni a partnerségi megállapodásban meghatározott egyes tematikus célkitűzések tervezett fő eredményeinek megvalósításában, adott esetben beleértve az az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának bemutatását a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához, utalva az egyes programokhoz tartozó eredményességmérési keretben meghatározott részcélokra.

c) Az európai strukturális és beruházási alapok vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz való hozzájárulásának bemutatása.

d) Adott esetben annak a bemutatása, hogy hogyan sikerült az európai strukturális és beruházási alapok révén kezelni a fejlesztési szükségletekben bekövetkezett változásokat.

e) Kizárólag a 2019. évi jelentésben: a 2. táblázatban szereplő adatok összefoglaló elemzése, beleértve annak értékelését, hogy miért nem sikerült megvalósítani a részcélokat, valamint hogy milyen intézkedéseket tesznek a megvalósításuk érdekében.

f) Szükség esetén egyéb elemek.

1. táblázat:

Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez felhasznált támogatások

2. táblázat:

Csak a 2019. évi jelentésben - A részcélok megvalósítása a tagállami értékelés alapján

3. Csak a 2017. évi jelentésben - A partnerségi megállapodásban meghatározott előzetes feltételek teljesítése érdekében hozott intézkedések (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Adott esetben általános információk nyújtása és annak értékelése, hogy a megállapított ütemtervnek megfelelően végrehajtották-e a partnerségi megállapodásban meghatározott és a partnerségi megállapodás elfogadásakor nem teljesülő előzetes feltételeknek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket.

4. Az európai strukturális és beruházási alapok és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti, illetve az Európai Befektetési Bankkal (EBB) történő koordinációt biztosító mechanizmusok végrehajtása (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének d) pontja)

a) A partnerségi megállapodásban meghatározott koordinációs mechanizmusok végrehajtásának és adott esetben a végrehajtás során felmerült problémáknak az értékelése.

b) Adott esetben a módosított és az új koordinációs mechanizmusok bemutatása.

c) Szükség esetén egyéb elemek.

5. A területi fejlesztés integrált megközelítésének megvalósítása, vagy az integrált megközelítések programalapú végrehajtásának összefoglalása, ideértve az együttműködés érdekében meghatározott kiemelt területek megvalósításában elért előrehaladást is (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének e) pontja)

a) Általános megjegyzések és értékelés. <type='S' maxlength=14000 input='M'>

b) Az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjával kapcsolatban - a közösségvezérelt helyi fejlesztések végrehajtásának áttekintése <type='S' maxlength=7000 input='M'>

c) Az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjával kapcsolatban - megfelelő esetben az integrált területi beruházások áttekintése. <type='S' maxlength=7000 input='M'>

ca) Az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjával kapcsolatban - a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések végrehajtásának áttekintése. <type='S' maxlength=7000 input='M'>

d) Az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával kapcsolatban - megfelelő esetben a makroregionális stratégiák és a tengeri medencéket érintő stratégiák áttekintése. <type='S' maxlength=7000 input='M'>

e) Az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjával kapcsolatban - megfelelő esetben a szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek, illetve a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatának kitett célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére szolgáló integrált megközelítés végrehajtásának áttekintése. - A szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek, illetve a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatának kitett célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelése érdekében meghozott intézkedések bemutatása. - A szóban forgó földrajzi területek/célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelése terén elért eredmények bemutatása. <type='S' maxlength=7000 input='M'>

f) Az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjával kapcsolatban - megfelelő esetben a természeti vagy demográfiai szempontból súlyosan és tartósan hátrányos helyzetű térségek demográfiai problémáinak megoldását célzó integrált megközelítés végrehajtásának áttekintése. <type='S' maxlength=7000 input='M'>

6. Adott esetben a tagállamok hatóságainak és a kedvezményezetteknek az európai strukturális és beruházási alapok igazgatásával és felhasználásával kapcsolatos kapacitásainak megerősítését célzó intézkedések (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének f) pontja)

7. A kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése vonatkozásában hozott intézkedések és elért előrehaladás (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének g) pontja)

8. Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek szerepe a partnerségi megállapodás végrehajtásában (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének h) pontja)

a) A kiválasztott partnerek előrehaladási jelentés elkészítésében betöltött szerepének bemutatása és értékelése, hivatkozva a partnerségi megállapodásra.

b) A kiválasztott partnerek programok végrehajtásában történő részvételének bemutatása és értékelése, beleértve az egyes programok monitoring-bizottságaiban való részvételüket.

c) Szükség esetén egyéb elemek.

9. Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtására irányuló horizontális elvek és szakpolitikai célkitűzések alkalmazásával összefüggésben hozott intézkedések összefoglalása (az 1303/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének i) pontja)

a) A horizontális elvek alkalmazásával összefüggésben végrehajtott intézkedések összefoglalása a szóban forgó elvek különféle programokban való érvényesítése és ellenőrzése érdekében, hivatkozva a partnerségi megállapodás tartalmára: (1) a nemek közötti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférés; (2) fenntartható fejlődés (környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, biológiai sokféleség és a kockázatok megelőzése).

b) A horizontális szakpolitikai célkitűzések érvényre juttatása érdekében végrehajtott intézkedések összefoglalása, hivatkozva a partnerségi megállapodás tartalmára.

c) Szükség esetén egyéb elemek.

II. RÉSZ

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó információk és értékelés (az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 )19. cikkének (5) bekezdése értelmében)

10. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) végrehajtása (az 1304/2013/EU rendelet 19. cikkének (5) bekezdése)

a) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásának általános bemutatása, beleértve, hogy miképpen járul hozzá az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági garancia végrehajtásához, valamint konkrét példák bemutatásával az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatott beavatkozásokra.

b) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtása során felmerült problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések bemutatása.

c) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásának értékelése, tekintettel a kitűzött célokra és eredményekre, valamint az ifjúsági garancia végrehajtásához történő hozzájárulásra.

III. RÉSZ

A kohéziós politikával kapcsolatos információk és értékelés abban az esetben, ha kihasználják az 1303/2013/EU rendelet 111. cikkének (4) bekezdésében biztosított lehetőséget, hogy az éves végrehajtási jelentések bizonyos elemeit az előrehaladási jelentésben szerepeltessék - 2017-ben és 2019-ben kell benyújtani

11. Az operatív program tartalmától és célkitűzéseitől függően szerepeltethető kiegészítő információk és értékelés (az 1303/2013/EU rendelet 111. cikkének (4) bekezdése, szükség esetén az előrehaladási jelentés más szakaszainak kiegészítése érdekében)

11.1.

A területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés végrehajtásában elért eredmények, beleértve a demográfiai kihívásokkal, valamint az állandó vagy természeti hátrányokkal küzdő régiók fejlesztését, az integrált területi beruházásokat, a fenntartható városfejlesztést és az operatív program keretében végrehajtott, az adott közösség által vezérelt helyi fejlesztéseket. <type='S' maxlength=3500 input='M'>

11.2.

Olyan intézkedések végrehajtásának eredményei, amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és a kedvezményezetteknek az alapok kezelésével és használatával kapcsolatos képességét. <type='S' maxlength=3500 input='M'>

11.3.

Az interregionális és transznacionális intézkedések végrehajtásának eredményei. <type='S' maxlength=3500 input='M'>

11.4.

Eredmények a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelését célzó intézkedések végrehajtása terén, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, a fogyatékossággal élőkre, a tartósan munkanélküliekre és a nem foglalkoztatott fiatalokra, adott esetben az alkalmazott pénzügyi forrásokkal kiegészítve. <type='S' maxlength=3500 input='M'>

IV. RÉSZ

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásával kapcsolatos információk és értékelés abban az esetben, ha kihasználják az 1303/2013/EU rendelet 111. cikkének (4) bekezdésében biztosított lehetőséget - 2019-ben kell benyújtani ( 5 )

12. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) végrehajtása (az 1304/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdése)

a) Az 1304/2013/EU rendelet 19. cikkének (6) bekezdésében említett, a közös - egyrészt az ESZA-ból származó, másrészt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ifjúsági garancia megvalósítása számára elkülönített - támogatás eredményességére, hatékonyságára és hatására vonatkozó értékelés fő megállapításainak bemutatása.

b) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői - ideértve a hátrányos helyzetű személyeket, a marginalizálódott közösségek tagjait és az oktatási rendszerből szakképzettség nélkül kilépőket - számára felajánlott munkalehetőségek minőségének bemutatása és értékelése.

c) Annak a bemutatása és értékelése, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői milyen eredményeket érnek el az oktatás terén, találnak-e fenntartható és tisztességes munkalehetőséget, illetve lehetőségük van-e tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy minőségi gyakornoki képzésben részt venni.

V. RÉSZ

A kohéziós politikával kapcsolatos információk és értékelés abban az esetben, ha az 1303/2013/EU rendelet 111. cikkének (4) bekezdésében biztosított lehetőséget alkalmazzák (beleértve szükség esetén az előrehaladási jelentés más szakaszainak kiegészítését) - 2019-ben kell benyújtani

13. A program hozzájárulása az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájához (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdése)

A program az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájához történő hozzájárulására vonatkozó információk és értékelés.

II. MELLÉKLET

A nagyprojektekre vonatkozó információk benyújtásának formátuma

NAGYPROJEKT

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP/KOHÉZIÓS ALAP

INFRASTRUKTURÁLIS/TERMELŐ BERUHÁZÁS

A. A NAGYPROJEKT VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS SZERVEZET ÉS ANNAK KAPACITÁSA

A.1. A projekttel kapcsolatos pályázatért felelős hatóság (irányító hatóság vagy közreműködő szervezet)

A.2. A projekt megvalósításáért felelős szervezet(ek) ( 6 )(kedvezményezett(ek) ( 7 ))

A.3. A vállalkozás adatai (csak termelő beruházás esetében töltendő ki)

A.3.1. A vállalkozás megnevezése:

A.3.2. A vállalkozás KKV ( 8 )? <type='C' input=M>

A.3.3. Árbevétel (érték millió euróban és év):

A.3.3.1. Érték millió euróban <type='N' input='M'>

A.3.3.2. Év <type='N' input='M'>

A.3.4. Alkalmazottak összlétszáma (érték és év):

A.3.4.1. Alkalmazottak száma <type='N' input='M'>

A.3.4.2. Év <type='N' input='M'>

A.3.5. A csoport szerkezete:

A vállalkozás tőkéjének vagy a szavazati jogainak legalább 25 %-a egyetlen, kkv-nak nem minősülő vállalat vagy vállalatcsoport tulajdonában van? <type='C' input='M'>

A csoport neve és szerkezetének ismertetése

A.4. A projekt végrehajtásáért felelős szervezet kapacitása, különös tekintettel annak műszaki, jogi, pénzügyi és adminisztratív kapacitására ( 9 )

A.4.1.

Műszaki kapacitás (ismertesse legalább, hogy milyen szakértelemre van szükség a projekt kivitelezéséhez, és tüntesse fel a szervezeten belül a projekthez rendelt, az adott szakértelemmel rendelkező alkalmazottak számát) < type='S' maxlength='1750' input='M'>

A.4.2.

Jogi kapacitás (ismertesse legalább a kedvezményezettnek a projekt kivitelezését lehetővé tevő jogállását, valamint szükség esetén perképességét). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

A.4.3.

Pénzügyi kapacitás (ismertesse legalább a projekt kivitelezéséért felelős szervezet pénzügyi helyzetét, bemutatva, hogy a szervezet egyéb tevékenységei mellett képes biztosítani a projekt megfelelő finanszírozásához szükséges likviditást a projekt sikeres kivitelezése és jövőbeni működése érdekében) < type='S' maxlength='1750' input='M'>

A.4.4.

Adminisztratív kapacitás (ismertesse legalább az elmúlt tíz évben végrehajtott uniós finanszírozású és/vagy összehasonlítható projektek, illetve ilyen példák hiányában jelezze, hogy szükség van-e technikai segítségnyújtásra; kérjük, hivatkozzon intézményes megoldásokra, például a projekt végrehajtására és működtetésére alkalmas projekt végrehajtási egység meglétére, és lehetőség szerint ismertesse a projekt kivitelezésének és működtetésének tervezett szervezeti felépítését). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

A.5. Ismertesse a külső partnerekkel a projekt kivitelezése és a projekt eredményeképpen létrejövő létesítmények sikeres üzemeltetése érdekében tervezett, illetve esetleg már megkötött intézményi megállapodásokra vonatkozó információkat

A.5.1.

Ismertesse, hogyan tervezik az infrastruktúra kezelését a projekt megvalósítását követően (az üzemeltető neve; a kiválasztás módjai - állami kezelés vagy koncesszió; szerződés típusa stb.). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

B. A BERUHÁZÁS ÉS HELYSZÍNÉNEK BEMUTATÁSA; RÉSZLETES MAGYARÁZAT ARRÓL, HOGY A PROJEKT MENNYIBEN FELEL MEG AZ ÉRINTETT OPERATÍV PROGRAM(OK) MEGFELELŐ PRIORITÁSI TENGELYEINEK, ÉS E PRIORITÁSI TENGELYEK EGYEDI CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉHEZ VALÓ VÁRHATÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRÓL, VALAMINT A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSHEZ VALÓ VÁRHATÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRÓL

B.1. Operatív program(ok) és prioritási tengelyek

B.1.1. Szerepel-e a projekt az operatív program(ok) nagyprojektjei között? ( 10 )<type='C' input='M'> Igen □ Nem □

B.2. A projekttevékenység besorolása ( 11 )

B.3. A projekt leírása

B.3.1.

Mutassa be tömören (max. 2 oldalon) a projektet (ismertetve annak célját, jelenlegi helyzetét, milyen kérdésekkel fog foglalkozni, milyen létesítményeket kell létrehozni stb.), a projekt területét megjelölő térképet ( 12 ), földrajzi hivatkozással ellátott adatok ( 13 )és a projekt fő elemei azok becsült egyedi összköltségének feltüntetésével (a tevékenységek költséglebontása nélkül).

Termelő beruházások esetén részletes műszaki leírást is biztosítani kell, amely tartalmazza: az elvégzendő munkát, megjelölve annak fő jellemzőit, a vállalkozás alapítását, fő tevékenységi köreit és pénzügyi szerkezetének fő elemeit, a beruházás fő aspektusait, a termelési technológia és a berendezések leírását, valamint a termékek ismertetését. < type='S' maxlength='7000' input='M'>

B.3.2. A projekt egy nagyprojekt egyik szakasza ( 14 )? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □

B.3.3.

Abban az esetben, ha a projekt egy átfogó projekt egy szakasza, tömören mutassa be a végrehajtás tervezett szakaszait, és fejtse ki, mi biztosítja azok technikai és pénzügyi önállóságát. Fejtse ki, milyen feltételeket alkalmaztak a projektszakaszok felosztásához. Jelezze (százalékban), hogy az átfogó projekt mekkora részét képviseli a szóban forgó projektszakasz. Ha a projekt több operatív program társfinanszírozásában valósul meg, jelezze, hogy mely részeket melyik operatív programból finanszírozzák, és milyen arányt képviselnek ezek a finanszírozások. < type='S' maxlength='3500' input='M'>

B.3.4. Jóváhagyta-e előzőleg a Bizottság e nagyprojekt bármely részét? <type='C' input=M> Igen □ Nem □ Ha igen, adja meg a jóváhagyott nagyprojekt CCI-számát. < type='S' input='S'> Ha e projekt olyan nagyprojekt része, amelynek első szakaszát a 2007-2013 közötti időszakban bonyolították le, ismertesse az előző szakasz fizikai és pénzügyi céljait, beleértve az első szakasz végrehajtását is, továbbá erősítse meg, hogy az a céljának megfelelő használatra kész vagy az lesz. < type='S' maxlength='10500' input='M'>

B.3.5. A projekt uniós szinten jóváhagyott transzeurópai hálózat részét képezi? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, ismertesse a részleteket és adja meg a vonatkozó uniós jogszabályt ( 15 ). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

B.3.6. Termelő beruházások esetén ez a beruházás: i) az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 16 ) 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, fejtse ki, hogyan járul hozzá a munkahelyteremtéshez és a munkahelyek biztosításához (különösen a fiatalok tekintetében) < type='S' maxlength='1750' input='M'> ii) az 1301/2013/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozik? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, fejtse ki, hogyan járul hozzá az 1301/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) és (4) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásokhoz, továbbá - ha a beruházás nagyvállalatok és kkv-k közötti együttműködéssel jár - hogyan járul hozzá a szóban forgó rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásokhoz. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

B.4. A projekt célkitűzései, a projekt az érintett operatív program vagy operatív programok megfelelő prioritási tengelyeinek való megfelelése, várható hozzájárulása e prioritási tengelyek egyedi célkitűzéseinek és eredményeinek eléréséhez és az operatív program által érintett terület várható hozzájárulása a társadalmi-gazdasági fejlődéshez.

B.4.1.

Mik a projekt fő célkitűzései? Sorolja fel és röviden ismertesse a célkitűzéseket < type='S' maxlength='1750' input='M'>

B.4.2.

Ismertesse, mi biztosítja a projekt összhangját az operatív program vagy operatív programok vonatkozó prioritási tengelyeivel és annak tervezett hozzájárulását a szóban forgó prioritási tengelyek egyedi célkitűzéseivel kapcsolatos eredmény-mutatók eléréséhez < type='S' maxlength='1750' input='M'>

B.4.3.

Ismertesse, hogyan járul hozzá a projekt az operatív program keretébe tartozó terület társadalmi-gazdasági fejlődéséhez < type='S' maxlength='1750' input='M'>

B.4.4.

Fejtse ki, milyen intézkedéseket tervezett/hajtott végre a kedvezményezett annak érdekében, hogy az üzemeltetési szakaszban az infrastruktúrát optimálisan hasznosítsák < type='S' maxlength='1750' input='M'>

C. TELJES KÖLTSÉG ÉS TELJES ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉG

C.1. Töltse ki az alábbi táblázatot a következő szempontok figyelembevételével

(1) A jogosulatlan költségek közé tartoznak i. az elszámolható időszakon kívül felmerült költségek, ii. az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályozás értelmében nem elszámolható költségek, iii. a társfinanszírozásra be nem terjesztett egyéb költségek. Megjegyzés: A költségek attól a naptól kezdve számolhatók el, amikor az operatív programot a Bizottsághoz benyújtották, legkorábban 2014. január 1-jétől ( 17 ).

(2) Az előre nem látható költségek nem haladhatják meg az előre nem látható költségeket nem tartalmazó teljes költség 10 %-át. Ezek az előre nem látható költségek beszámíthatók az alapok tervezett hozzájárulásának számításához használt összes elszámolható költségbe.

(3) Árkorrekció alkalmazható várható infláció esetére, ha az elszámolható költségértékeket állandó áron adják meg.

(4) A visszaigényelhető ÁFA nem elszámolható. Az elszámolhatónak minősülő ÁFÁ-t kérjük indokolni.

(5) A teljes költségnek tartalmaznia kell a projekttel kapcsolatban felmerült összes költséget a tervezéstől a felügyeletig, továbbá az ÁFÁ-t is, függetlenül attól, hogy az visszaigényelhető-e vagy sem.

(6) Beépített és be nem épített földterület vásárlása esetén az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó érték az 1303/2013/EU rendelet 69. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően. Kivételes és kellően indokolt esetekben a környezetmegőrzést szolgáló műveletek tekintetében ez a korlátozás az említett százaléknál magasabb is lehet.

(7) Teljes elszámolható költség az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkében foglalt előírások alkalmazása előtt.

Adja meg az átváltási árfolyamot és annak forrását (adott esetben).

Az alábbi mezőbe írja be a bármely fenti tétellel kapcsolatos megjegyzéseit (pl. nem várhatók előre nem látható költségek, elszámolható ÁFA).

C.2. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés igazolása

Úgy véli-e, hogy ez a projekt állami támogatásban részesül? <type='C' input='M'>

Ha igen, kérjük töltse ki az alábbi táblázatot ( 18 ):

Ha nem, részletesen indokolja, hogy a támogatás miért nem minősül állami támogatásnak ( 19 ). Ezeket az információkat közölje az állami támogatás összes lehetséges kedvezményezettjére, így infrastruktúrák esetében a tulajdonosra, a kivitelezőkre, az üzemeltetőre és az infrastruktúra-használókra vonatkozóan. Adott esetben jelezze, hogy azért véli úgy, hogy a projekthez nem nyújtanak állami támogatást, i. mert a projekt nem érint gazdasági tevékenységet (így közszolgálati feladatnak minősülő tevékenységet sem), vagy ii. mert a támogatás kedvezményezettje jogszabályban biztosított monopóliummal rendelkezik az adott tevékenység végzésére, és más liberalizált ágazatban nem tevékenykedik (vagy amennyiben más ágazatokban is tevékenykedik, különálló elszámolást vezet).

C.3. A teljes elszámolható költség kiszámítása

A teljes elszámolható költségnek az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkében foglalt előírások figyelembe vételét követően megállapított összegét kell alkalmazni annak igazolására, hogy a projekt az 1303/2013/EU rendelet 100. cikke értelmében elérte a nagyprojektekre meghatározott küszöbértéket.

Válassza ki a megfelelő lehetőséget és írja be a szükséges információkat. Nem jövedelemtermelő műveletek esetén válassza az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti módszert úgy, hogy a diszkontált nettó bevétel arányos értékét 100 %-ra állítja.

A diszkontált nettó bevétel kiszámítása (az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja)

Átalányszámítási módszer vagy a csökkentett társfinanszírozási arány módszere (az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének a) és aa) pontja, valamint (5) bekezdése)

D. AZ ELVÉGZETT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK, BELEÉRTVE AZ ALTERNATÍVÁK ELEMZÉSÉT, ÉS AZ EREDMÉNYEK

D.1. A kereslet elemzése

Foglalja össze a kereslet elemzését - beleértve a kereslet várható növekedési ütemét - a projekttel kapcsolatos kereslet igazolására az e rendelet III. mellékletében (A költség-haszon elemzések végrehajtásának módszertana) meghatározott módszernek megfelelően. Fel kell tüntetni legalább az alábbi információkat:

i) a kivetítésekhez használt módszertan;

ii) feltevések és induló értékek (pl. korábbi forgalom, a projekt nélkül várható jövőbeni forgalom);

iii) megfelelő esetben a kiválasztott alternatívákra vonatkozó kivetítések;

iv) kínálati oldali szempontok, beleértve a meglévő kínálat elemzését és a várható (infrastrukturális) fejlesztéseket;

v) (esetleges) hálózati hatások.

Termelő beruházások esetén ismertesse a célpiacokat és foglalja össze a kereslet elemzését, beleértve a kereslet növekedési ütemét, lehetőség szerint tagállamok, illetve külön harmadik országok szerinti bontásban.

D.2. Alternatívák elemzése

D.2.1.

Ismertesse a megvalósíthatósági tanulmányokban felmerült alternatív lehetőségeket (max. 2-3 oldal) az e rendelet III. mellékletében (A költség-haszon elemzések végrehajtásának módszertana) meghatározott módszernek megfelelően. Fel kell tüntetni legalább az alábbi információkat i)

A felmerült alternatív lehetőségek teljes beruházási és üzemeltetési költsége; ii)

Méretgazdaságossági alternatívák (szemben a műszaki, üzemi, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokkal) és a tervezett infrastruktúra helyszínével kapcsolatos alternatívák; iii)

Műszaki alternatívák - összetevők és rendszerek szerint; iv)

Az egyes alternatívákkal kapcsolatos kockázatok, beleértve az éghajlatváltozási hatásokkal és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos kockázatokat; v)

Megfelelő esetben a felmerült alternatívákhoz tartozó gazdasági mutatók ( 20 ); vi)

Az összes felmerült alternatíva előnyeit és hátrányait összefoglaló táblázat.

Termelő beruházások esetén továbbá ismertesse a kapacitással kapcsolatos szempontokat (pl. a vállalkozás kapacitása a beruházást megelőzően (egység/év), referencia-időpont, kapacitás a beruházást követően (egység/év), becsült kapacitás-kihasználtsági arány). < type='S' maxlength='10500' input='M'>

D.2.2.

Ismertesse a legelőnyösebb megoldás kiválasztása során figyelembe vett szempontokat (sorrendbe állítva azok fontosságát és értékelésük módszerét és figyelembe véve az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség értékelése, a kockázatelemzés, illetve a környezeti hatásvizsgálat/stratégiai környezeti vizsgálat eredményeit (lásd az alábbi F. szakaszt)), továbbá indokolja röviden a választott alternatívát az e rendelet III. mellékletében (A költség-haszon elemzések végrehajtásának módszertana) meghatározott módszernek megfelelően ( 21 ). < type='S' maxlength='7000' input='M'>

D.3. A választott alternatíva megvalósíthatósága

Foglalja össze röviden a választott alternatíva megvalósíthatóságát, kitérve az alábbi alapvető fontosságú szempontokra: intézményi, műszaki, környezeti, üvegházhatást okozó gázkibocsátások, éghajlatváltozási hatások és kockázatok a projekt szempontjából (megfelelő esetben) és más szempontok az azonosított kockázatok alapján a projekt megvalósíthatóságának alátámasztására. Töltse ki a táblázatot, hivatkozva a megfelelő dokumentumokra.

D.3.1. Intézményi szempont

D.3.2. Műszaki szempontok, beleértve a helyszínt, a fő infrastruktúra tervezett kapacitását, a projekt hatókörének és méretének indoklását a várható kereslet ismeretében, a meghozott döntések indoklását tekintettel az éghajlattal és természeti katasztrófákkal kapcsolatos kockázatelemzésre (megfelelő esetben), a beruházási és üzemeltetési költségekre vonatkozó becslést

D.3.3. Környezeti, az éghajlatváltozás mérséklésével (üvegházhatású gázok kibocsátás) és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szempontok (megfelelő esetben)

D.3.4. Egyéb szempontok

Töltse ki az alábbi referenciatáblázatot

E. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS, BELEÉRTVE A PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉST ÉS A KOCKÁZATELEMZÉST

E.1. Pénzügyi elemzés

E.1.1.

Ismertesse röviden (max. 2-3 oldal) az alkalmazott módszertant (az e rendelet III. mellékletének (A költség-haszon elemzések végrehajtásának módszertana), illetve a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet ( 22 )III. szakaszának (A nettó bevételt termelő műveletek diszkontált nettó bevétele kiszámításának módszere) való megfelelés, valamint a módszertanok alkalmazása alóli kivételek; az üzemeltetési költségekre, tőkepótlási költségekre, a bevételekre és a maradványértékre vonatkozó összes alapvető feltevés, az alkalmazott makrogazdasági paraméterek, a számítások során alkalmazott lépések, az elemzés során felhasznált adatok), valamint a pénzügyi elemzés legfontosabb megállapításait, beleértve a pénzügyi fenntarthatóság elemzésének eredményeit annak igazolására, hogy garantált a projekt további finanszírozása (erősítse meg az elkötelezettséget a projekt kedvezményezettje, a projektgazdák és/vagy az állami hatóságok részéről a beruházási, üzemeltetési és pótlási költségek finanszírozására, továbbá lehetőség szerint mutassa be a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó táblázatokat, amelyek tartalmazzák a referencia-időszakra kivetített pénzforgalmi adatokat): < type='S' maxlength='10500' input='M'>

E.1.2. A költség-haszon elemzés a pénzügyi elemzéshez felhasznált fő elemei és paraméterei (az összes érték euróban) 23 Fő elemek és paraméterek Érték 1 Referencia-időszak (év) <type='N' input='M'> 2 Pénzügyi diszkontráta (%) (1) <type='P' input='M'> Fő elemek és paraméterek Nem diszkontált érték Diszkontált érték (nettó jelenérték) Hivatkozás a költség-haszon elemzésre (fejezet/szakasz/oldal) 3 Teljes beruházási költség az előre nem látható költségek nélkül <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> < type='S' maxlength='500' input='M'> 4 Maradványérték <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> < type='S' maxlength='500' input='M'> 5 Bevételek <type='N' input='M'> < type='S' maxlength='500' input='M'> 6 Üzemeltetés és pótlás költségei (2) <type='N' input='M'> < type='S' maxlength='500' input='M'> A diszkontált nettó bevétel arányos alkalmazása (3) 7 Nettó bevétel = bevételek - üzemeltetési és pótlási költségek + maradványérték = (5) - (6) + (4) <type='N' input='G'> < type='S' maxlength='500' input='M'> 8 Beruházás teljes költsége - nettó bevétel = (3) - (7) <type='N' input='G'> < type='S' maxlength='500' input='M'> 9 A diszkontált nettó bevétel arányos alkalmazása (%) = (8)/(3) <type='P' input='G'> < type='S' maxlength='500' input='M'> (1) Lehetőség szerint reálértéken. (2) A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke értelmében. (3) Ez nem vonatkozik a következőkre: 1. a Szerződés 107. cikke értelmében az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó projektek (lásd G1. pont), az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkének (8) bekezdése alapján; 2. ha átalányszámítást (1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének a) és aa) pontja) vagy csökkentett társfinanszírozási arányt (az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkének (5) bekezdése) alkalmaznak; valamint 3) ha az üzemeltetési és pótlási költségek jelenértékeinek összege meghaladja a bevételek jelenértékét, a projekt nem minősül bevételt termelő projektnek, amely esetben a 7. és a 8. pontot nem kell figyelembe venni, és a diszkontált nettó bevétel arányos értékét 100 %-ra kell beállítani. * Visszaigényelhető ÁFA esetén a költség- és bevétel-adatok az ÁFÁ-t nem tartalmazhatják.

E.1.3. A pénzügyi elemzés fő mutatói a költség-haszon elemzést tartalmazó dokumentumnak megfelelően Uniós támogatás nélkül A Uniós támogatással B Hivatkozás a költség-haszon elemzésre (fejezet/szakasz/oldal) 1. Pénzügyi megtérülési ráta (FRR) (%) <type='P' input='M'> FRR(C) (1) <type='P' input='M'> FRR(K) (2) <type='S' maxlength='500' input='M'> 2. Nettó jelenérték (euró) <type='N' input='M'> FNPV(C) <type='N' input='M'> FNPV(K) <type='S' maxlength='500' input='M'> (1) FRR(C): a beruházás pénzügyi nyereségessége. (2) FRR(K): a nemzeti finanszírozás pénzügyi nyereségessége. Ha egy nagyprojekt pénzügyi nyereségessége magas, azaz az FRR(C) mutató a pénzügyi diszkontrátánál lényegesen magasabb, indokolja az uniós hozzájárulás szükségességét az e rendelet III. mellékletében foglaltaknak megfelelően < type='S' maxlength='1750' input='M'> Termelő beruházások esetén adja meg az FRR(Kp)) ( 24 ) számítás és az adott ágazatban várható nyereségességre vonatkozó nemzeti viszonyszámokkal való összehasonlítás eredményeit. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.1.4. Díjstratégia és megfizethetőség (megfelelő esetben)

E.1.4.1.

Ha a projekt várható bevétele díjakból vagy a felhasználók által viselt költségekből keletkezik, ismertesse a díjszámítás rendszerét (a díjak fajtái és szintjei, a díjak megállapítására vonatkozó elvek vagy uniós szabályozás). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.1.4.2. Fedezik-e a díjak az üzemeltetési költségeket, beleértve a projekt fenntartási és pótlási költségeit ( 25 )? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Részletes ismertetés, hivatkozással a díjstratégiára. Nemleges válasz esetén tüntesse fel, milyen arányban fedezi a projekt saját üzemi költségeit és hogy milyen forrásból tervezik finanszírozni a fedezetlen költségeket. Üzemeltetési támogatás esetén annak részletes ismertetése. Ha nem terveznek díjbevételeket, fejtse ki, miből fedezik az üzemeltetési költségeket. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.1.4.3. Ha különböző felhasználók eltérő díjat fizetnek, arányosak-e a díjak a projekt eltérő használatával/tényleges felhasználásával? (Kérjük a szöveges mezőben részletesen kifejteni) <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.1.4.4. Arányosak-e a díjak a felhasználók által okozott szennyezéssel? (Kérjük a szöveges mezőben részletesen kifejteni) <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.1.4.5. Figyelembe veszik, hogy a díjak megfizethetőek-e a felhasználók számára? (Kérjük a szöveges mezőben részletesen kifejteni) <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.2. Gazdasági elemzés

E.2.1.

Ismertesse röviden (max. 2-3 oldal) a módszertant (a költség-haszon elemzés módszertanára vonatkozó végrehajtási aktusnak való megfelelés bemutatása és a módszertan alkalmazása alóli kivételek, a költségek értékelése során tett legfontosabb feltételezések (beleértve a megfelelő költség-összetevőket -beruházási költségek, pótlási költségek, üzemeltetési költségek), gazdasági hasznok és külső gazdasági hatások, beleértve a környezettel, az éghajlatváltozás mérséklésével (megfelelő esetben beleértve a növekményes üvegházhatású gáz-kibocsátásokat CO2-egyenértékben kifejezve), az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenállóképességgel kapcsolatos külső hatásokat, valamint a társadalmi-gazdasági elemzés legfontosabb megállapításait, és fejtse ki a környezeti hatáselemzéssel való összefüggést (lásd az alábbi F. szakaszt): < type='S' maxlength='10500' input='M'>

E.2.2. Ismertesse az elemzésben meghatározott gazdasági hasznokat és költségeket és a hozzájuk rendelt értékeket: Haszon Egységérték (megfelelő esetben) Teljes érték (EUR, diszkontált) (1) A teljes haszon arányában (%) < type='S' maxlength='200' input='M'> < type='S' maxlength='50' input='M'>... <type='N' input='M'> <type='P' input='M'> ... ... ... ... Összesen SZÁMÍTOTT 100 % Költség Egységérték (megfelelő esetben) Teljes érték (EUR, diszkontált) A teljes költség arányában (%) < type='S' maxlength='200' input='M'> < type='S' maxlength='50' input='M'>... <type='N' input='M'> <type='P' input='M'> ... ... ... ... Összesen SZÁMÍTOTT 100 % (1) A táblázatban szereplő költségek és hasznok diszkontált értékeinek összegének a gazdasági nettó jelenértéknek kell megfelelnie.

E.2.3. A gazdasági elemzés fő mutatói a költség-haszon elemzést tartalmazó dokumentumnak megfelelően Fő paraméterek és mutatók Értékek Hivatkozás a költség-haszon elemzésre (fejezet/szakasz/oldal) 1. Társadalmi diszkontráta (%) <type='P' input='M'> <type='S' maxlength='500' input='M'> 2. Gazdasági megtérülési ráta, ERR (%) <type='P' input='M'> <type='S' maxlength='500' input='M'> 3. Gazdasági nettó jelenérték, ENPV (EUR) <type='N' input='G'> < type='S' maxlength='500' input='M'> 4. Haszon-költség arány <type='N' input='G'> <type='S' maxlength='500' input='M'>

E.2.4. A projekt hatásai a foglalkoztatásra Jelezze a létrehozandó munkahelyek számát (teljesidő-egyenértékben (FTE) kifejezve). Létrehozandó munkahelyek száma: db (FTE) (A) A munkahelyeken töltött átlagos idő (hónap) (1) (B) A kivitelezési szakaszban <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> Az üzemeltetési szakaszban <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> Közvetetten létrehozandó munkahelyek száma: (csak termelő beruházások esetén): db (FTE) (A) A munkahelyek átlagos időtartama (hónap) (B) Az üzemeltetési szakaszban <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> Megvédett munkahelyek száma (csak termelő beruházások esetén) <type='N' input='M'> n.a. (1) Állandó munkahelyek esetén a hónapok száma helyett az "állandó" megjelölést kell feltüntetni. Emellett termelő beruházások esetében részletezze, hogy a projekt más uniós régiókban várhatóan milyen hatást gyakorol a foglalkoztatottságra, továbbá határozza meg, hogy az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár-e az Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével, figyelembe véve a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) (92) preambulumbekezdését, valamint a regionális állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.2.5.

Ismertesse a legfontosabb nem számszerűsíthető/pénzben nem kifejezhető hasznokat és költségeket: < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.3. Kockázatelemzés és érzékenységelemzés

E.3.1.

Ismertesse röviden a módszertant és foglalja össze az eredményeket, beleértve a legfontosabb azonosított kockázatokat < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.3.2. Érzékenységelemzés Határozza meg a vizsgált változókra alkalmazott változás százalékos arányát: Mutassa be (százalékos változásként) a pénzügyi és gazdasági teljesítménymutatók az eredményekre gyakorolt becsült hatását. Vizsgált változó Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV(K)) változása (%) Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV(C)) változása (%) Gazdasági nettó jelenérték változása (ENPV) (%) <type='S' maxlength='500' input='M'> <type='P' input='M'> <type='P' input='M'> <type='P' input='M'> Mely változók minősülnek kritikusnak? Határozza meg, milyen szempontokat alkalmaztak, és tüntesse fel a legfontosabb változóknak a fő mutatókra - pénzügyi nettó jelenérték, gazdasági nettó jelenérték - gyakorolt hatását. < type='S' maxlength='1750' input='M'> Melyek a kritikus változók változó értékei? Becsülje meg, mekkora százalékos változásra van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi nettó jelenérték vagy a gazdasági nettó jelenérték az összes azonosított kritikus változó tekintetében nulla legyen. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

E.3.3. Kockázatelemzés

Foglalja össze röviden a kockázatelemzést, beleértve a projekttel kapcsolatos kockázatok felsorolását, a kockázati mátrixot ( 26 ) és annak magyarázatát, a kockázatok mérséklésére javasolt stratégiát, valamint a legfontosabb kockázatok - pl. a költségkeret túllépése, a projekt csúszása, hiányzó igények - mérsékléséért felelős szervet; különös tekintettel a környezeti kockázatokra, az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokra és az egyéb természeti katasztrófákkal kapcsolatos kockázatokra. < type='S' maxlength='3500' input='M'>

E.3.4. További elvégzett értékelések, megfelelő esetben

Abban az esetben, ha elvégezték a kritikus változók valószínűségi megosztását, a kvantitatív kockázatelemzést vagy az éghajlati kockázatok felmérésére alkalmazott alternatívákat és intézkedéseket, kérjük, ismertesse ezeket. < type='S' maxlength='3500' input='M'>

F. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT, FIGYELEMBE VÉVE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSE ÉS AZ AHHOZ TÖRTÉNŐ ALKALMAZKODÁS SZÜKSÉGLETEIT, VALAMINT A KATASZTRÓFÁKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGET

F.1. A projekt összhangja a környezetvédelmi politikával

F.1.1.

Ismertesse, hogyan járul hozzá a projekt a környezetvédelmi politika célkitűzéseihez és hogyan veszi figyelembe azokat, beleértve az éghajlatváltozást is (iránymutatásként, kérjük vegye figyelembe az alábbi tényezőket: a források hatékony felhasználása, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémával összefüggő szolgáltatások megőrzése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség stb.). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.1.2.

Ismertesse, miképpen tesz eleget a projekt az elővigyázatosság elvének, a megelőző intézkedés elvének, annak az elvnek, hogy a környezeti károkat lehetőség szerint a forrásnál kell kezelni, illetve a "szennyező fizet" elvnek. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.2. A 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 27 )("SKV-irányelv") alkalmazása

F.2.1. A projektet nem operatív program, hanem más terv vagy program eredményeképpen hajtják végre? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □

F.2.2. Az F.2.1. kérdésre adott igenlő válasz esetén jelezze, hogy a tervet vagy programot alávetették-e stratégiai környezeti vizsgálatnak az SKV-irányelv értelmében <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ - Nemleges válaszát röviden indokolja: < type='S' maxlength='1750' input='M'> - Igenlő válasz esetén mellékelje a környezeti jelentés nem technikai jellegű összefoglalását ( 28 ), valamint az említett irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt információkat (internetes hivatkozás vagy elektronikus példány formájában). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.3. A 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 29 )("KHV-irányelv") alkalmazása

F.3.1.

Az 1303/2013/EU rendelet 19. cikke értelmében a környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos előzetes feltételrendszernek (2011/92/EU irányelv és 2001/42/EK irányelv) való meg nem felelés esetén adja meg a jóváhagyott cselekvési tervre mutató hivatkozást < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.3.2.

Szerepel-e a projekt a KHV-irányelv mellékleteiben ( 30 ): - A KHV-irányelv I. mellékletében (lépjen tovább az F.3.3. kérdéshez) - A KHV-irányelv II. mellékletében (lépjen tovább az F.3.4. kérdéshez) - Egyik mellékletben sem (lépjen tovább az F.4. kérdéshez) - kérjük kifejteni < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.3.3.

Ha a KHV-irányelv I. mellékletében szerepel, mellékelje az alábbi dokumentumokat (6. függelékként) és az alábbi szövegdobozban adja meg a szükséges kiegészítő információkat és indoklást ( 31 ): a)

A KHV-jelentés ( 32 ) nem szakmai jellegű összefoglalása. b)

A környezetvédelmi hatóságokkal, a lakossággal, illetve adott esetben a KHV-irányelv 6. és 7. cikkének megfelelően más tagállamokkal folytatott egyeztetésekre vonatkozó információk. c)

Az illetékes hatóság a KHV-irányelv ( 33 ) 8. és 9. cikkének megfelelően meghozott határozata, beleértve a lakosság tájékoztatására vonatkozó információkat. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.3.4. Ha a KHV-irányelv II. mellékletében szerepel, elvégezték-e a környezeti hatásvizsgálatot? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ - Igenlő válasz esetén mellékelje az F.3.3. pontban felsorolt szükséges dokumentumokat. - Nemleges válasz esetén adja meg az alábbi információkat: a) A KHV-irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében előírt határozatot ("átvilágítási határozat"); b) A környezeti hatásvizsgálat szükségtelenségére vonatkozó döntéshez szükséges küszöbértékek, szempontok vagy elvégzett eseti vizsgálatok (nincs szükség ezekre az információkra abban az esetben, ha azok az a) pontban említett határozatban már szerepelnek); c) Annak magyarázata, hogy a projektnek miért nincsenek jelentős környezeti hatásai, a KHV-irányelv III. mellékletében felsorolt megfelelő kiválasztási szempontok figyelembevételével (nincs szükség ezekre az információkra abban az esetben, ha azok az a) pontban említett határozatban már szerepelnek). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.3.5. Engedély/építési engedély (értelemszerűen)

F.3.5.1. A projekt már a kivitelezési szakaszban van (legalább egy kivitelezői szerződés)? <type='C' input='M'> Igen* □ Nem □

F.3.5.2. Az engedély/építési engedély már kiadásra került a projektre (legalább egy kivitelezői szerződésre)? <type='C' input='M'> Igen □ Nem (*1) □ (*1) Az Európai Bizottság nem fogadhatja be azokat a kivitelezési szakaszban lévő projekteket (az F.3.5.1. kérdésre adott igenlő válasz), ahol a projekt a projektnek a Bizottsághoz történő benyújtásakor nem rendelkezik legalább egy kivitelezői szerződésre vonatkozó engedéllyel/építési engedéllyel

F.3.5.3.

(Az F 3.5.2. kérdésre adott) igenlő válasz esetén a dátum <type='D' input='M'>

F.3.5.4.

(Az F 3.5.2. kérdésre adott) nemleges válasz esetén mikor kérvényezték hivatalosan az engedélyt: <type='D' input='M'>

F.3.5.5.

(Az F 3.5.2. kérdésre adott) nemleges válasz esetén ismertesse az eddig tett, illetve a hátralévő adminisztratív intézkedéseket: < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.3.5.6.

Mikorra várható(ak) a végleges döntés(ek)? <type='D' input='M'>

F.3.5.7.

Nevezze meg az engedélyt kiadó illetékes hatóságot (vagy hatóságokat): < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.4. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv ( 34 )alkalmazása; a Natura 2000 területekre gyakorolt hatások vizsgálata

F.4.1. Valószínűsíthető-e, hogy a program - önmagában vagy más projektekkel együtt - jelentős negatív hatásokkal jár a jelenleg vagy a tervek szerint a Natura 2000 hálózatba tartozó területekre? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □

F.4.2.

Az F.4.1. kérdésre adott igenlő válasz esetén, ismertesse: (1)

az illetékes hatóság határozatát és a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elvégzett vizsgálatot; (2)

ha az illetékes hatóság úgy ítélte meg, hogy a program jelentős negatív hatásokkal jár a jelenleg vagy a tervek szerint a Natura 2000 hálózatba tartozó egy vagy több területre, kérjük mellékelje: a)

a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Tájékoztatás az Európai Bizottság részére ( 35 ) c. szabványos tájékoztató dokumentum másolatát a Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatóság) értesítésének megfelelően és/vagy; b)

a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság véleménye a kiemelt jelentőségű élőhelyekre és/vagy fajokra jelentős hatással lévő és - az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyöktől eltérő egyéb - elsődlegesen fontos társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekű projektek esetén.

F.4.3.

Az F.4.1. kérdésre adott nemleges válasz esetén mellékelje az 1. függelékben szereplő, az illetékes hatóság által kitöltött teljes nyilatkozatot, valamint a projekt és a Natura 2000 területek helyét feltüntető térképet. Nem infrastrukturális nagyprojektek esetében (pl. eszközök vásárlása) ezt az alábbiakban megfelelően ki kell fejteni, és ez esetben nem szükséges ilyen nyilatkozatot mellékelni. <type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.5. A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 36 )("víz-keretirányelv") alkalmazása; a víztestekre gyakorolt hatások vizsgálata

F.5.1.

Az 1303/2013/EU rendelet 19. cikke értelmében a vonatkozó előzetes feltételrendszernek való meg nem felelés esetén adja meg a jóváhagyott cselekvési tervre mutató hivatkozást < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.5.2. A projekt a felszíni víztest fizikai jellemzőinek megváltozásával vagy felszín alatti víztestek szintjének módosulásával jár, amely a víztest állapotának romlását okozza vagy akadályozza a víz jó állapotának/potenciáljának elérését? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □

F.5.2.1.

Igenlő válasz esetén mellékelje a víztestre gyakorolt hatások vizsgálatát és ismertesse részletesen, hogyan tettek/tesznek eleget a víz-keretirányelv 4. cikke (7) bekezdésében említett összes feltételnek.

Ismertesse továbbá, hogy a projekt az érintett ágazatra vonatkozó és az összes lényeges tényező (pl. a környezet szempontjából előnyösebb megoldás, halmozódó hatások stb.) figyelembevételével kidolgozott nemzeti/regionális stratégia és/vagy vízgyűjtő-gazdálkodási terv keretében valósul-e meg. Igenlő válasz esetén részletes ismertetést kérünk. < type='S' maxlength='3500' input='M'>

F.5.2.2.

Nemleges válasz esetén mellékelje a 2. függelék szerinti, az illetékes hatóság által kitöltött nyilatkozatot. Nem infrastrukturális nagyprojektek esetében (pl. eszközök vásárlása) ezt az alábbiakban megfelelően ki kell fejteni, és ez esetben nem szükséges ilyen nyilatkozatot mellékelni. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.5.3.

Ismertesse, miképpen illeszkedik a projekt az érintett víztestekre kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási terv célkitűzéseihez. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.6. Lehetőség szerint a más környezetvédelmi irányelveknek való megfeleléssel kapcsolatos információk

F.6.1. A 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 37 )("UWWT-irányelv") alkalmazása - projektek a települési szennyvíz ágazatban

(1) Töltse ki a pályázati nyomtatvány 3. függelékét (a 91/271/EGK irányelvnek való megfelelésre vonatkozó táblázat).

(2) Ismertesse, hogyan tesz eleget a projekt a 91/271/EGK irányelv alkalmazásával kapcsolatos tervnek vagy programnak.

F.6.2. A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 38 )("hulladék-keretirányelv") alkalmazása - projektek a hulladékkezelési ágazatban

F.6.2.1.

Az 1303/2013/EU rendelet 19. cikke értelmében a vonatkozó előzetes feltételrendszernek való meg nem felelés esetén adja meg a jóváhagyott cselekvési tervre mutató hivatkozást. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.6.2.2.

Ismertesse, hogyan tesz eleget a projekt a hulladék-keretirányelv 1. cikkében meghatározott célkitűzéseknek. Hogyan tesz eleget a projekt többek között a vonatkozó hulladékkezelési tervnek (28. cikk), a hulladékhierarchiának (4. cikk), illetve hogyan járul hozzá a projekt a 2020-as újrafeldolgozási célok eléréséhez (11. cikk (2) bekezdése). < type='S' maxlength='3500' input='M'>

F.6.3. A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 39 )("IED-irányelv") alkalmazása - az irányelv értelmében engedélyköteles projektek

Ismertesse, hogyan tesz eleget a projekt a 2010/75/EU irányelvben meghatározott előírásoknak, különös tekintettel az elérhető legjobb technikákon alapuló összevont engedélynek megfelelő működés kötelezettségére, illetve megfelelő esetben az irányelvben meghatározott kibocsátási határértékekre.

F.6.4 Bármely más vonatkozó környezetvédelmi irányelv (kérjük kifejteni)

F.7. A negatív környezeti hatások mérséklése és/vagy ellensúlyozása érdekében végrehajtott intézkedésekből, különösen a KHV-eljárásból vagy más vizsgálati eljárásból (pl. a 92/43/EGK irányelv, a víz-keretirányelv, a 2010/75/EU irányelv), illetve a nemzeti/regionális előírásokból eredő költségek

F.7.1. Ilyen jellegű költségek felmerülése esetén szerepelnek-e ezek a költség-haszon elemzésben? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □

F.7.2. Ha ezek a költségek a teljes költségben szerepelnek, becsülje meg a negatív környezeti hatások mérséklése és/vagy ellensúlyozása érdekében végrehajtott intézkedések költségének arányát. % <type='P' input='M'> Adjon rövid ismertetést az intézkedésekről < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.8. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, valamint természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség

F.8.1.

Ismertesse, hogy az EU 2020 stratégiának megfelelően hogyan járul hozzá a projekt az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó információkat a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében foglaltakkal összhangban < type='S' maxlength='1750' input='M'>

F.8.2.

Ismertesse, hogyan vették figyelembe az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat, az alkalmazkodással és mérsékléssel kapcsolatos szempontokat és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet.

(Iránymutatásként válaszoljon a következő kérdésekre: Milyen módon becsülték meg az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos külső gazdasági hatások mértékét és a szén-dioxid külső költségét? Mi az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos árnyékköltség, és hogyan vették azt figyelembe a gazdasági elemzésben? Figyelembe vettek-e alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó vagy megújuló alapú alternatívát? Megvizsgálták-e az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat, illetve a sebezhető pontokat a projekt előkészítő szakaszában? Figyelembe vették-e az éghajlatváltozással kapcsolatos tényezőket a környezeti hatásvizsgálat és a stratégiai környezeti vizsgálat részeként, és ellenőrizték-e azokat az illetékes nemzeti hatóságok? Milyen módon vették figyelembe az éghajlattal kapcsolatos tényezőket a lehetséges alternatívák elemzése és sorrendjük felállítása során? Hogyan viszonyul a projekt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti és/vagy regionális stratégiájához? Lesznek-e a projektnek az éghajlatváltozással együtt pozitív és/vagy negatív hatásai a projekt környezetére? Befolyásolták-e a projekt helyszínének kiválasztását az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok? ( 40 ) < type='S' maxlength='3500' input='M'>

F.8.3.

Ismertesse, milyen intézkedéseket vezettek be a projekten belül, hogy biztosítsák az éghajlat jelenlegi változékonyságával és a jövőbeni éghajlati változásokkal szembeni ellenálló képességet

(Iránymutatásként vegye figyelembe a következő kérdéseket: milyen módon vették figyelembe az éghajlatváltozást a projekt, illetve annak egyes elemei tervezése során, például a külső hatások (pl. szélterhelés, hóterhelés, hőmérsékleti különbségek) és hatások (pl. hőhullámok, csapadékelvezetés, árvízkockázat, valamint pl. a talaj tulajdonságait érintő elhúzódó száraz időszakok) tekintetében) < type='S' maxlength='1750' input='M'>

G. AZ ÖSSZES TERVEZETT PÉNZÜGYI FORRÁST ÉS AZ ALAPOKBÓL, AZ EBB-TŐL ÉS MÁS FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERVEZETT TÁMOGATÁST TARTALMAZÓ PÉNZÜGYI TERV AZ ELÉRT EREDMÉNYEK MONITORINGJÁRA ALKALMAZOTT FIZIKAI ÉS PÉNZÜGYI MUTATÓKKAL, FIGYELEMBE VÉVE AZ AZONOSÍTOTT KOCKÁZATOKAT

G.1. Az összes tervezett pénzügyi forrás és az alapokból, az EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó tervezett támogatás

G.1.1. Társfinanszírozási források

A projekt teljes beruházási költsége az alábbi forrásokból kerül finanszírozásra:

G.1.2. A Bizottságnak bejelentendő teljes elszámolható kiadás éves terve (az elért eredmények monitoringjára alkalmazott pénzügyi mutató)

Az alábbiakban a Bizottságnak bejelentendő teljes elszámolható kiadást kell megadni EUR-ban kifejezett éves hányadban (tájékoztató adat). Több operatív programból társfinanszírozott nagyprojektek esetében az éves tervet külön-külön minden egyes érintett operatív programra vonatkozóan be kell mutatni. Több prioritási tengely keretében társfinanszírozott nagyprojektek esetében az éves tervet külön-külön minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan be kell mutatni.

G.1.3. Más uniós finanszírozási források

G.1.3.1. Pályáztak-e más uniós forrásból (TEN-T költségvetés, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), LIFE+, Horizon 2020, egyéb uniós finanszírozási források) származó támogatásra a projekt keretében? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, kérjük, adja meg a vonatkozó adatokat (az érintett uniós program megnevezése, hivatkozási szám, dátum, igényelt összeg, jóváhagyott összeg stb.): < type='S' maxlength='1750' input='M'>

G.1.3.2. Kiegészítő jellegű-e a projekt az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, a CEF vagy más uniós finanszírozási forrás keretében finanszírozott vagy finanszírozandó bármely projekthez képest? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, kérjük, adja meg a vonatkozó adatokat (az uniós hozzájárulás forrása, hivatkozási szám, dátum, igényelt összeg, jóváhagyott összeg stb.): < type='S' maxlength='1750' input='M'>

G.1.3.3. Pályáztak-e hitelre vagy tőkefinanszírozásra az EBB-nél vagy az EBA-nál ehhez a projekthez? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, kérjük, adja meg a vonatkozó adatokat (az érintett pénzügyi eszköz megnevezése, hivatkozási szám, dátum, igényelt összeg, jóváhagyott összeg stb.): < type='S' maxlength='1750' input='M'>

G.1.3.4. Pályáztak-e más uniós forrásból (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EBB, EBA, egyéb uniós finanszírozási források) származó támogatásra a projekt valamely korábbi szakaszához (beleértve a megvalósíthatósági és előkészítő szakaszokat)? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, kérjük, adja meg a vonatkozó adatokat (az uniós hozzájárulás forrása, hivatkozási szám, dátum, igényelt összeg, jóváhagyott összeg stb.): < type='S' maxlength='1750' input='M'>

G.1.4. Az infrastruktúra kivitelezésére a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) ( 41 )formájában kerül sor? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, mutassa be a PPP formáját (vagyis a magánszférabeli partner kiválasztását célzó eljárás, a PPP szerkezete, az infrastruktúra tulajdonjogával kapcsolatos megállapodás, beleértve a PPP-megállapodás a szerződés időtartamának lejárta vagy más okból történő megszűnése esetén, kockázatmegosztás stb.). Ismertesse továbbá az FRR(Kp) számítás és az adott ágazatban várható nyereségességre vonatkozó nemzeti viszonyszámokkal való összehasonlítás eredményeit. < type='S' maxlength='1750' input='M'>

G.1.5.

Ha a projekt finanszírozásához pénzügyi eszközöket ( 42 )használnak, ismertesse a pénzügyi eszközök formáját (tőkeinstrumentumok vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok): < type='S' maxlength='1750' input='M'>

G.1.6. Az uniós támogatás hatása a projekt megvalósítására Az uniós támogatás: a) meggyorsítja-e a projekt megvalósítását? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, ismertesse, milyen módon és milyen mértékben gyorsítja fel a megvalósítást. Nemleges válaszát, kérjük, indokolja < type='S' maxlength='1750' input='M'> b) nélkülözhetetlen-e a projekt megvalósításához? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, ismertesse, milyen mértékben járul hozzá a projekt megvalósításához. Nemleges válasz esetén indokolja az uniós támogatás szükségességét <type='S' maxlength='1750' input='M'>

G.2. Kimeneti mutatók ( 43 )és az elért eredmények monitoringjára alkalmazott egyéb fizikai mutatók

Az alábbi táblázatban sorolja fel a kimeneti mutatókat az operatív program(ok)ban meghatározott közös mutatókkal együtt, valamint az elért eredmények monitoringjára alkalmazott egyéb fizikai mutatókat. Az információ mennyisége attól függ, mennyire összetett a projekt, azonban kizárólag a főbb mutatókat kell ismertetni.

G.3. Kockázatelemzés

Röviden foglalja össze a projekt sikeres fizikai és pénzügyi megvalósításával összefüggő kockázatokat, és az e kockázatok csökkentésére javasolt intézkedéseket

H. A NAGYPROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMTERVE

Ha a megvalósítási időszak várhatóan túlnyúlik a programozási időszakon, meg kell adni azoknak a szakaszoknak az ütemtervét, amelyekhez támogatást igényelnek a 2014-2020 közötti időszakban.

H.1. A projekt ütemterve

Az alábbiakban ismertesse a teljes projekt kidolgozásának és megvalósításának ütemtervét és mellékelje a munkák fő kategóriái menetrendjének összefoglalását (lehetőség szerint Gantt-diagram formájában). Ha a pályázat a projektnek egy bizonyos szakaszát érinti, a táblázatban tüntesse fel a teljes projektnek azokat az elemeit, amelyekhez a jelen pályázatban támogatást kérnek:

H.2. A projekt előrehaladottsága

Ismertesse a projekt ütemtervét (J.1.) az elért műszaki és pénzügyi eredmények alapján, illetve a projekt előrehaladottságának jelenlegi állapotát az alábbi fejezetcímeknek megfelelően:

H.2.1. Műszaki (megvalósíthatósági tanulmányok, projekttervek stb.):

H.2.2. Adminisztratív, a szükséges engedélyekre (pl. környezeti hatásvizsgálat, engedély, területi/tervezési határozatok, (megfelelő esetben) földterület-vásárlás, közbeszerzés stb.) történő minimális hivatkozással:

H.2.3. Közbeszerzés:

Töltse ki a táblázatot az alábbi adatokkal

H.2.4. Pénzügyi (a nemzeti közkiadásokkal, az igényelt vagy jóváhagyott hitelekkel stb. kapcsolatos kötelezettségvállalásra vonatkozó határozatok - konkrét hivatkozásokkal):

H.2.5. Ha a projekt már megkezdődött, ismertesse a megvalósítás jelenlegi állását:

I. INDULT-E A PROJEKTTEL KAPCSOLATBAN BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS HIÁNYA MIATT? <type='C' input='M'>

Ha igen, részletezze, és indokolja az uniós költségvetésből történő hozzájárulás szükségességét az alábbi tekintetben:

J. A VÁLLALKOZÁS ÁLLT-E KORÁBBAN VAGY ÁLL-E JELENLEG OLYAN ELJÁRÁS ( 44 ) ALATT, AMELY AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK VISSZAFIZETTETÉSÉRE IRÁNYUL A TERMELŐ TEVÉKENYSÉGNEK A PROGRAMTERÜLETEN KÍVÜLRE VALÓ ÁTHELYEZÉSÉT KÖVETŐEN? <type='C' input='M'>

Ha igen, részletezze, és indokolja a javasolt uniós hozzájárulást a projekthez e tekintetben:

K. A JASPERS RÉSZVÉTELE A PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN

K.1. Hozzájárult-e a Jaspers a projekt előkészítésének bármely szakaszához? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □

K.2.

Ismertesse a projektnek azokat az elemeit, amelyekhez a Jaspers hozzájárult (pl. környezetvédelmi megfelelés, beszerzés, a műszaki leírás felülvizsgálata, költség-haszon elemzés). < type='S' maxlength='1750' input='M'>

L. A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE AZ 1303/2013/EU RENDELET 102. CIKKÉVEL KAPCSOLATBAN

L.1. Ha a projektet a 102. cikkének (2) bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően nyújtották be, ellenőrizték-e független szakértők a projekt minőségét? <type='C' input='M'> Igen □ Nem □ Ha igen, részletezze, és indokolja a projekt a Bizottsághoz történő benyújtási eljárásának módosítását: < type='S' maxlength='1750' input='M'>

M. A PÁLYÁZATI NYOMTATVÁNY MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA A NAGYPROJEKT MÓDOSÍTÁSA ESETÉN

N. AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁG JÓVÁHAGYÁSA

Igazolom, hogy az ebben a nyomtatványban megadott tájékoztatás pontos és megfelelő.

1. függelék ( 45 )

A NATURA 2000 TERÜLETEK NYOMON KÖVETÉSÉÉRT FELELŐS HATÓSÁG NYILATKOZATA

felelős hatóság

megvizsgálva a projekttel kapcsolatos pályázatot

a helyszínen található projekt tekintetében

kijelenti, hogy a projekt valószínűsíthetően nem jár jelentős hatásokkal a NATURA 2000 területekre, az alábbi okok miatt:

Ennek megfelelően a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 46 ) 6. cikkének (3) bekezdésében előírt értékeléstől eltekintettünk.

Mellékeltük az 1:100 000 (vagy ahhoz legközelebbi) méretarányú térképet, feltüntetve a projekt, valamint az esetlegesen érintett NATURA 2000 területek elhelyezkedését.

Dátum (nn/hh/éééé):

Aláírás:

Név:

Beosztás:

Szervezet:

(A NATURA 2000 területek nyomon követéséért felelős hatóság)

Hivatalos pecsét:

2. függelék

A FELELŐS VÍZÜGYI HATÓSÁG NYILATKOZATA ( 47 )

felelős hatóság

megvizsgálva a projekttel kapcsolatos pályázatot

a helyszínen található projekt tekintetében

kijelenti, hogy a projekt nem jár a víztest állapotának romlásával és nem akadályozza a víz jó állapotának/potenciáljának elérését az alábbi okok miatt:

Dátum (nn/hh/éééé):

Aláírás:

Név:

Beosztás:

Szervezet:

(a vízügyi keretirányelv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott illetékes hatóság)

Hivatalos pecsét:

3. függelék

A PÁLYÁZATI NYOMTATVÁNNYAL ÉRINTETT AGGLOMERÁCIÓK A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ IRÁNYELVNEK VALÓ MEGFELELÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁBLÁZAT ( 48 )

Magyarázó megjegyzések (a szám az oszlop számának felel meg):

1. Az uniós társfinanszírozásra vonatkozó pályázattal érintett agglomeráció(k) megnevezése. Fontos, hogy a szennyvízzel kapcsolatos mutatóknak és számításoknak az agglomerációkra és nem az önkormányzatokra kell vonatkozniuk, hiszen egy agglomeráció több adminisztratív önkormányzati egységből állhat, illetve egy önkormányzat több agglomerációra osztható. Ha egy projekt csak részben fed le egy agglomerációt, vagyis a terhelés bizonyos részét még meg kell oldani, kérjen felvilágosítást a fennmaradó terheléssel kapcsolatos jövőbeni tervekre vonatkozóan (amelyek ahhoz szükségesek, hogy az agglomeráció egésze megfeleljen az irányelvben foglalt előírásoknak).

2. A befogadó vizekre és vízgyűjtő területükre vonatkozó információk: "közönséges" vagy "érzékeny" (91/271/EGK irányelv 5. cikke), "ivóvíz kivétele", "fürdővizek", "mészhéjú állatok vizei". Kérjük, ismertesse a kritériumot - ld. az irányelv II. mellékletét - az alábbi kifejezésekkel: ÉT Érzékeny terület KT Közönséges terület, KÉT Kevésbé érzékeny terület, FV kijelölt fürdővizek, E Egyéb teljesítendő irányelvek (ÉT).

3. Kizárólag ha alkalmazható - a csatlakozási szerződés értelmében a szennyvízgyűjtési és -tisztítási projekt által lefedett valamennyi agglomerációra vonatkozó megfelelési határidők (megfelelő esetben hivatkozzon az átmeneti és végleges célkitűzésekre is). Adja meg a dátumot és az irányelv vonatkozó cikkeit.

4. Az uniós társfinanszírozásra vonatkozó pályázattal érintett projekt végrehajtásának és befejezésének tervezett dátuma.

Az 5-11. oszlopok az agglomeráció leírására vonatkoznak az uniós társfinanszírozásra vonatkozó pályázat benyújtásakor.

5. Az agglomeráció terhelését LE (lakosegyenérték) egységben kell feltüntetni.

6. Gyűjtési arány - a szennyvízgyűjtő rendszerek lefedettségi aránya (megfelelő egyedi rendszerek nélkül), azaz a szennyvízgyűjtő rendszer által összegyűjtött terhelés az agglomeráció teljes terhelése %-ában.

7. Csatlakozási arány - az agglomerációt kiszolgáló szennyvíztisztító telephez csatlakozó szennyvízgyűjtő rendszer által összegyűjtött terhelés %-os aránya.

8. Megfelelő egyedi rendszerek - Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő egyedi rendszerek által összegyűjtött/kezelt terhelés aránya a terhelés %-ában (azonos környezetvédelmi szintnek megfelelő és abban az esetben kiépített rendszer, ha a szennyvízgyűjtő rendszer létesítése nem indokolt, mert nem járna környezeti haszonnal, vagy mert túl nagy költséggel járna). Megfelelő egyedi rendszerek kiépítése esetén röviden ismertetni kell a megfelelő egyedi rendszerek típusát/típusait és a megvalósult tisztítási szintet. Megjegyzés: az irányelvben szereplő célkitűzés 2 000 LE feletti agglomerációk esetén: a gyűjtési aránynak és a megfelelő egyedi rendszereknek együttesen le kell fedniük az agglomeráció 100 %-át.

9. A települési szennyvíztisztító telep(ek) LE-ben kifejezett kapacitása.

10. Tisztítás szintje - a települési szennyvíztisztító telep(ek) által biztosított szennyvíztisztítás az agglomeráció(k)ból származó kibocsátásokat illetően, vagyis elsődleges, másodlagos, szigorúbb (N-, P-eltávolítás, fertőtlenítés stb.)

11. Tisztítási teljesítmény - az I. mellékletben az 1. és 2. táblázatban megadott tisztítási előírásoknak való megfelelés (megfelelő esetben).

A 12-18. oszlop az agglomeráció leírására vonatkozik a társfinanszírozásra vonatkozó pályázatban szereplő projekt megvalósítását követően. 13. és 14. oszlop - Az összesített arányokon kívül tüntessék fel a meglévő szennyvízgyűjtő rendszer felújításának, illetve az újonnan kiépített szennyvízgyűjtő rendszernek megfelelő arányokat is. Ha a projekt megvalósítását követő csatlakozási arány nem éri el a gyűjtési arányt, ismertetni kell az eltérés okait és mellékelni kell az eltérés jövőbeni csökkentését célzó beruházási terveket (beleértve azokat az eseteket, amikor a felhasználók nem kívánnak a gyűjtőre rácsatlakozni).

15. Adott esetben ismertesse a megfelelő egyedi rendszerek a projekt keretében történő fejlesztését (felújítás, új, továbbfejlesztett).

16. Ismertesse továbbá, hogy a telep(ek) teljesen új(ak), felújított(ak) vagy továbbfejlesztett(ek)-e. A telepek kapacitásának elegendőnek kell lennie az agglomeráció által generált teljes terhelés tisztítására. Abban az esetben, ha a települési szennyvíztisztító telep(ek) teljes kapacitása nem éri el az agglomeráció által generált teljes terhelést, ki kell fejteni ennek okait (pl.: előre jelzett növekedés stb.). Ki kell fejteni továbbá, hogy hogyan kívánják biztosítani a telepek megfelelő működését a túlterhelés megoldása érdekében. Abban az esetben, ha a telep(ek) (jelentősen) túlméretezett(ek), ki kell fejteni ennek okait (pl.: a bejövő terhelés várható növekedése, a szennyvízgyűjtő rendszerek bővítése, más agglomerációk rácsatlakozása stb.).

4. függelék

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK (TERMELŐ BERUHÁZÁS ESETÉN ÜZLETI TERV) ÉS KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (A D. ÉS E. PONTBAN FOGLALTAKNAK MEGFELELŐEN)

5. függelék

A PROJEKT TERÜLETÉT JELÖLŐ TÉRKÉP ÉS FÖLDRAJZI HIVATKOZÁSSAL ELLÁTOTT ADATOK (A B.3.1. PONTBAN FOGLALTAKNAK MEGFELELŐEN)

6. függelék

AZ F.3.3. PONT SZERINTI DOKUMENTÁCIÓ

III. MELLÉKLET

A költség-haszon elemzés módszertana

1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1.1.

A költség-haszon elemzés célja a kohéziós politika keretében, hogy támogassa a nagyprojektek értékelését annak a megítélése érdekében, hogy: - a nagyprojekt érdemes-e társfinanszírozásra (gazdasági szempontból); - a nagyprojekthez szükség van-e társfinanszírozásra (pénzügyi szempontból).

1.2.

A költség-haszon elemzést: - a projekt előkészítési szakaszában minél hamarabb, általában a projekt kezdeti tervezési szakaszának végén végzik el; - a nagyprojektre vonatkozó pályázat elemeként kezelik, amelyet a nagyprojektekkel kapcsolatban készített más dokumentumokkal - köztük az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb információkat tartalmazó dokumentumokkal - együtt vesznek figyelembe.

1.3.

A költség-haszon elemzés megfelel az alábbi elveknek: - A költség-haszon elemzést előre meghatározott szakpolitikai céloknak megfelelően kell elvégezni; - A költség-haszon elemzéshez meg kell határozni a vonatkozó társadalmi hátteret és perspektívát (helyi, regionális, országos, határokon átnyúló, globális); - A költség-haszon elemzéshez közös (általában monetáris) mértékegységre van szükség; - A költség-haszon elemzéshez össze kell hasonlítani az új beruházás eredményeképpen létrejövő helyzetet az új beruházás nélküli helyzettel (inkrementális elemzés ( 49 )); - A költség-haszon elemzéshez meg kell határozni a projektre vonatkozó referencia-időszakot; - A költség-haszon elemzéshez meg kell határozni a beruházás maradványértékeit; - A költség-haszon elemzéshez kockázatelemzésre is szükség van a bizonytalanságok kezelése érdekében.

1.4.

A nagyprojektekre vonatkozó költség-haszon elemzés tartalmazza az alábbi elemeket: (1)

A nagyprojekt hátterének bemutatása; (2)

A célok meghatározása; (3)

A projekt meghatározása; (4)

A megvalósíthatósági tanulmányok eredményei a kereslet és az alternatívák elemzésével; (5)

Pénzügyi elemzés; (6)

Gazdasági elemzés; (7)

Kockázatelemzés.

2. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ELEMEI

2.1. A projekt hátterének bemutatása, a célok meghatározása, a projekt meghatározása, a projekt megvalósíthatósága a kereslet és az alternatívák elemzésével

2.1.1. A háttér bemutatása

Az értékeléséhez meg kell határozni a társadalmi, gazdasági, politikai és intézményi hátteret. A leírásban szereplő legfontosabb jellemzők az alábbiakkal függnek össze:

(1) az országra/régióra jellemző, a projekt szempontjából lényeges társadalmi-gazdasági feltételek;

(2) szakpolitikai és intézményi szempontok, beleértve a jelenlegi gazdaságpolitikákat és fejlesztési terveket, valamint azok szakpolitikai céljait;

(3) a jelenlegi infrastrukturális adottságok és szolgáltatások;

(4) a tervezett szolgáltatás megítélése és az ezzel kapcsolatos lakossági elvárások.

2.1.2. A projekt céljainak meghatározása

Világos célokat kell meghatározni a projekttel kapcsolatban annak igazolására, hogy a beruházás létező szükségleteket elégít ki, valamint a projekt eredményeinek és hatásának értékelése érdekében. A célokat lehetőség szerint a kiinduló és célértékek alapján kapott mutatók segítségével számszerűsíteni kell.

A célok meghatározását lehetőség szerint fel kell használni a projekt hasznainak meghatározásához a projekt a társadalom jólétéhez történő hozzájárulásának és az operatív program(ok) prioritási tengelyeihez tartozó konkrét célkitűzések megvalósításának értékelése érdekében.

2.1.3. A projekt meghatározása

A nagyprojektek meghatározása során figyelembe kell venni a nagyprojekt az 1303/2013/EU rendelet 100. cikkében található meghatározását és az alábbi elveket:

(1) a projektet egyértelműen önálló elemzési egységként kell meghatározni, azaz az önmagukban operatívnak nem minősülő műszaki részeket és adminisztratív vagy pénzügyi szakaszokat a költség-haszon elemzésben a nagyprojektet alkotó többi szakasszal együttesen kell elemezni.

(2) figyelembe kell venni a projekt hatásával érintett területet, a végső kedvezményezetteket ( 50 ) és azokat a lényeges szereplőket, akiknek a jóléte beleszámít a projekt nettó hasznainak összesítésébe.

(3) azonosítani kell a végrehajtásért felelős testületet, és elemezni kell annak technikai, pénzügyi és intézményi kapacitásait.

2.1.4. A projekt megvalósíthatósága a kereslet és az alternatívák elemzésével

A megvalósíthatósági tanulmányokat - amelyek általában az alábbi szempontokra terjednek ki: a kereslet elemzése; alternatívák elemzése; a rendelkezésre álló technológia; termelési terv (beleértve az infrastruktúra kihasználtsági arányát); személyzeti igények; a projekt nagyságrendje, helyszíne, fizikai bemenő tényezői, időzítése és végrehajtása, bővítésének és pénzügyi tervezésének szakaszai; környezetvédelmi szempontjai, az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos szempontjai (üvegházhatású gázok kibocsátása), erőforrás-hatékonysága és az éghajlatváltozás hatásaival és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képessége - (megfelelő esetben) figyelembe kell venni a költség-haszon elemzés során.

Figyelembe kell venni, hogy:

(1) A megvalósíthatósági elemzés meghatározza a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos, szabályozói és intézményi szempontokkal összefüggő lehetséges korlátokat és megoldásokat. Egy projekt akkor minősül megvalósíthatónak, ha tervezése megfelel az ország, régió vagy konkrét helyszín szempontjából meghatározó műszaki, jogi, pénzügyi és más feltételeknek. A projekttel kapcsolatos többféle alternatíva is megvalósíthatónak minősülhet. A költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell a megvalósíthatósági tanulmányok eredményeinek összefoglalását. A költség-haszon elemzésnek összhangban kell állnia a megvalósíthatósági tanulmányokban bemutatott információkkal.

(2) A kereslet elemzése során határozzák meg és számszerűsítik a beruházás iránti társadalmi szükségletet; a kereslet elemzésének ki kell terjednie legalább a következőkre: - a meglévő kereslet, a modellek és tényleges adatok alkalmazásával; - várható kereslet a makrogazdasági és ágazati előrejelzések és a kereslettel kapcsolatos rugalmassági becslések a vonatkozó árak, jövedelmek és egyéb meghatározó tényezők tekintetében; - kínálati oldali szempontok, beleértve a meglévő kínálat elemzését és a várható (infrastrukturális) fejlesztéseket; - (esetleges) hálózati hatások.

(3) Az alternatívák elemzésének célja az általánosságban megvalósíthatónak ítélt különböző lehetséges alternatívák értékelése és összevetése a projekt iránt meglévő jelenlegi és jövőbeni kereslet kielégítése és a lehető legjobb megoldás megvalósítása érdekében. Az alternatívákat különböző szempontok, többek között műszaki, intézményi, gazdasági, környezetvédelmi és az éghajlatváltozással kapcsolatos kritériumok alapján kell összehasonlítani. Az alternatívák elemzését két lépésben kell elvégezni; első lépésben az alapvető stratégiai alternatívákat (vagyis a projekt infrastruktúrájának és helyszínének típusát) vizsgálják meg, majd a második lépésben a konkrét megoldásokat műszaki szempontból értékelik. Ha a projektet a köz- és magánszféra közötti partnerség formájában valósítják meg, az elemzésnek ebben a második lépésében a teljesítmény-jellemzőket kell megvizsgálni, abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében megvalósított projekt teljesítmény-jellemzőinek. Az első lépés általában több (főleg minőségi) szemponton alapuló elemzés, míg a második lépés többnyire elsősorban kvantitatív módszereket alkalmaz. A legjobb alternatíva kiválasztásának alapvető szempontjai: - a tervezett megoldás megfelelő alátámasztása érdekében igazolják, hogy a kiválasztott alternatíva a műszaki megvalósíthatósági vizsgálat során megvizsgált lehetőségek közül a legoptimálisabb; - ha több alternatíva ugyanazt az egyedi célt szolgálja és ugyanazok vagy nagyon hasonló külső gazdasági hatások jellemzik őket, javasoljuk, hogy a megoldást az egy teljesítményegységre jutó legalacsonyabb költség elve alapján válasszák ki az egyes alternatívákhoz kapcsolódó hosszú távú üzemeltetési és karbantartási költségek figyelembevételével; - ha az egyes alternatívák teljesítménye és külső gazdasági hatásai eltérők (feltételezve, hogy az alternatívák célja azonos), a tagállamok lehetőség szerint végezzék el az egyszerűsített költség-haszon elemzést az összes fő alternatíva vonatkozásában annak megállapításával, hogy társadalmi-gazdasági szempontból melyik a kedvezőbb alternatíva; a kiválasztásnak a projekt gazdasági paraméterein, többek között gazdasági nettó jelenértékén kell alapulnia. Az egyszerűsített költség-haszon elemzést a legfontosabb pénzügyi és gazdasági adatokra - többek között a keresletre, a beruházási és üzemeltetési költségekre, bevételekre, közvetlen hasznokra, illetve külső gazdasági hatásokra - vonatkozó közelítő becslések alapján kell elvégezni.

2.2. Pénzügyi elemzés

Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelelően a költség-haszon elemzésnek pénzügyi elemzést is tartalmaznia kell.

A pénzügyi elemzés a következőket tartalmazza:

a) a beruházás pénzügyi nyereségessége és a nemzeti finanszírozás értékelése;

b) az alapokból származó hozzájárulás megfelelő (maximális) összegének meghatározása;

c) a projekt pénzügyi életképességének (fenntarthatóságának) ellenőrzése.

A pénzügyi elemzést lehetőség szerint a projekgazda és/vagy az üzemeltető szempontjából kell elvégezni; ez lehetővé teszi a pénzáramok igazolását és garantálja a pozitív készpénz-egyenleget a pénzügyi fenntarthatóság igazolása, valamint a diszkontált pénzáramok alapján a beruházás és a felhasznált tőke megtérülésére vonatkozó mutatók számítása érdekében.

Ha a projektgazda és az üzemeltető nem ugyanaz a szervezet, a projektgazda és az üzemeltető közötti pénzforgalmat nem tartalmazó összevont pénzügyi elemzést kell elkészíteni.

A pénzügyi elemzést lehetőség szerint állandó árakon (a bázisévhez tartozó rögzített árakon) kell elkészíteni, de az egymáshoz viszonyított árak várható változásait a kockázatelemzés során figyelembe kell venni.

2.2.1. Diszkontált pénzáramok módszere, különbözeti módszer és a pénzügyi elemzés egyéb elvei

A nagyprojektek pénzügyi elemzését a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. szakaszában (A nettó bevételt termelő műveletek diszkontált nettó bevétele kiszámításának módszere) meghatározott szabályok figyelembevételével végzik el, beleértve: a diszkontált nettó bevétel kiszámításának módszerét (beleértve a referencia-időszakot és különbözeti módszert) és a pénzáramok diszkontálását (beleértve a reálértéken alkalmazott pénzügyi diszkontrátát).

A pénzügyi elemzéshez az alábbi adatokra van szükség:

(1) beruházási költségek, beleértve az állandó beruházási költségeket, a nem állandó beruházási költségeket, köztük az üzembe helyezési költségeket, illetve megfelelő esetben a működő tőke alakulását;

(2) pótlási költségek a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének a) pontjában szereplő meghatározás szerint;

(3) működési költségek a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének b) és c) pontjában szereplő meghatározás szerint;

(4) bevételek a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16. cikkében szereplő meghatározás szerint;

(5) a finanszírozás forrása, beleértve (az állami vagy magán-) befektető saját tőkéjét, a hitelekből származó tőkét (ebben az esetben a hitel és a kamatok törlesztése a fenntarthatósági elemzésben a projekt kimenő pénzáramai közé tartoznak), valamint minden más kiegészítő pénzügyi forrást, pl. a vissza nem térítendő támogatásokat.

Azokban az ágazatokban, ahol ez lényeges (beleértve a környezetvédelmi ágazatot) a tarifákat a"szennyező fizet" elvvel - a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. szakaszában (A nettó bevételt termelő műveletek diszkontált nettó bevétele kiszámításának módszere) foglalt rendelkezésnek megfelelően a megfizethetőség szempontja figyelembevételével - és a teljes körű térítés elvével összhangban állapítják meg ( 51 ).

A teljes körű térítés elvével való összhanghoz hozzátartoznak a következők:

1) a tarifáknak lehetőség szerint a tőkeköltség, a működési és karbantartási költségek visszatérítését kell célozniuk, beleértve a környezetvédelmi és erőforrás-költségeket;

2) a tarifák szerkezete maximalizálja a projekt a közpénzből történő támogatást megelőző bevételeit, figyelembe véve a megfizethetőségi szempontokat is.

A szennyező fizet és a teljes körű térítés elve a felhasználói költségekben és díjakban történő érvényesítésének korlátai:

1) nem veszélyeztethetik a projekt pénzügyi fenntarthatóságát;

2) általános szabályként átmeneti korlátozásnak tekintendők és kizárólag addig alkalmazandók, amíg a megfizethetőségi szempontok ezt szükségessé teszik.

2.2.2. A pénzügyi elemzés eredményei

a) A beruházás pénzügyi nyereségessége és a nemzeti finanszírozás értékelése

A pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) az az összeg, ami akkor keletkezik, ha a projekt (diszkontált) várható beruházási, illetve üzemeltetési és pótlási költségeit levonják a várható bevételek diszkontált értékéből.

A pénzügyi megtérülési ráta (FRR) az a diszkontráta, amely mellett a pénzügyi nettó jelenérték nulla.

Az egyes beruházások pénzügyi nyereségességének vizsgálata során a beruházás pénzügyi nettó jelenértékét és pénzügyi megtérülési rátáját (FNPV(C) és FRR(C)) becsülik meg. Ezek a mutatók a beruházási költségeket a nettó bevételekhez viszonyítják és azt mérik, hogy a projekt nettó bevétele mennyire tudja visszatermelni finanszírozási forrástól függetlenül a befektetett összeget. Bizonyos esetekben (az állami támogatásokkal és a magánszférához tartozó szereplőkkel kapcsolatban) szükség van az FRR(Kp) kiszámítására. Az FNPV(C) számítása során a fizetett kamatokat nem veszik figyelembe.

Ahhoz, hogy egy projekthez az alapokból támogatást lehessen igényelni:

A beruházás az EU támogatást megelőző pénzügyi nyereségességének negatívnak, pénzügyi megtérülési rátájának pedig az elemzés során alkalmazott diszkontrátánál alacsonyabbnak kell lennie (kivéve az állami támogatásra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó egyes projekteket, amelyek esetén ez a szabály nem releváns).

Ha egy nagyprojekt pénzügyi nyereségessége magas (vagyis az FRR(C) mutató a pénzügyi diszkontrátánál lényegesen magasabb), a projektet általános szabályként úgy kezelik, mint amely uniós hozzájárulás nélkül is megvalósítható. Az uniós támogatás kizárólag abban az esetben indokolt, ha igazolják, hogy a beruházás önállóan nem térülne meg, figyelembe véve, hogy előfordulhat, hogy a befektető által a projekt - pl. nagyon innovatív projektek - megvalósítása során vállalt kockázat túl magas ahhoz, hogy a beruházás közpénzből nyújtott vissza nem térítendő támogatás nélkül megvalósítható legyen.

A nemzeti tőke pénzügyi nyereségességének vizsgálata során a tőke pénzügyi nettó jelenértékét és pénzügyi megtérülési rátáját (FNPV(K) és FRR(K)) becsülik meg. Ezek a mutatók azt mérik, hogy a projekt nettó bevétele mennyire tudja visszatermelni a nemzeti finanszírozásból (magán- és közfinanszírozás) nyújtott pénzügyi forrásokat.

Az FNPV(K) és FRR(K) számításához arra van szükség, hogy:

- a projektbe befektetett (uniós támogatás nélkül számított) pénzügyi forrásokat a beruházási költségeket figyelmen kívül hagyva kimenő pénzáramként kezeljék;

- a tőkehozzájárulásokat akkor vegyék figyelembe, amikor azokat a projekttel kapcsolatban ténylegesen kifizetik, illetve (kölcsön esetén) visszatérítik;

- a kifizetett kamatok szerepeljenek a tőkemegtérülési ráta (FNPV(K)) elemzésére vonatkozó táblázatban;

- a működési támogatások ne szerepeljenek a tőkemegtérülési ráta (FNPV(K)) elemzésére vonatkozó táblázatban;

Ahhoz, hogy egy projekthez az alapokból támogatást lehessen igényelni:

az uniós támogatást tartalmazó (FNPV(K))-nak negatívnak vagy nullának, az FRR(K)-nak pedig a diszkontrátánál alacsonyabbnak vagy azzal megegyezőnek kell lennie; ellenkező esetben a támogatási igényt megfelelően indokolni kell.

Adott esetben a fejlesztő saját befektetésének (FRR(Kp)) megtérülési rátáját is ki kell számítani. Ez a mutató a beruházás nettó bevételét a fejlesztő által biztosított forrásokhoz, vagyis a beruházási költségek uniós és/vagy nemzeti/regionális hatóságoktól származó, vissza nem térítendő támogatásokkal csökkentett összegéhez viszonyítja. Ennek kiszámítása különösen az állami támogatássokkal összefüggésben lehet hasznos annak ellenőrzésére, hogy (az uniós és nemzeti) támogatások intenzitása a lehető legelőnyösebb-e annak érdekében, hogy a közpénzből történő pénzügyi támogatást a projekt gazdasági és pénzügyi életképességéhez szükséges mértékre korlátozzák. Ha a projekttől jelentős (azaz az adott ágazatban várható nyereségességre vonatkozó nemzeti viszonyszámokat jelentősen meghaladó) pozitív megtérülés várható, ez azt jelzi, hogy a kapott vissza nem térítendő támogatás a szokásos mértéket meghaladó nyereséget eredményezne a kedvezményezett számára, és ezért az uniós támogatás esetleg nem indokolt.

b) Az alapokból származó hozzájárulás megfelelő (maximális) összegének meghatározása

Bevételt termelő projektek esetén az alapokból származó hozzájárulás megfelelő (maximális) összegét az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkében (A befejezést követően nettó bevételt termelő műveletek) és az 1303/2013/EU rendelet V. mellékletében, illetve a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a nettó bevételt termelő műveletek diszkontált nettó bevétele kiszámításának szabályait tartalmazó III. szakaszában az egyes műveletek potenciális nettó bevételének meghatározására meghatározott módszerek valamelyikének megfelelően határozzák meg.

c) A pénzügyi életképesség (fenntarthatóság) biztosítása

A pénzügyi fenntarthatóság elemzése a diszkontálatlan pénzáram-előrejelzéseken alapul. Elsősorban annak igazolására használják, hogy a projektnek évről évre elegendő készpénzforrás áll majd a rendelkezésére, amiből beruházási és működési költségeit a teljes referencia-időszak során fedezni tudja.

A pénzügyi fenntarthatóság elemzésének fő szempontjai a következők:

1) a projekt pénzügyi fenntarthatósága úgy igazolható, hogy ellenőrzik, hogy a halmozott (diszkontálatlan) nettó pénzáram éves alapon a teljes vizsgált referencia-időszak során pozitív (vagy nulla);

2) az ebből a szempontból vizsgált nettó pénzáramok: - tartalmazzák a beruházási költségeket, valamennyi (nemzeti és uniós) pénzügyi erőforrást és bevételt, az üzemeltetési és pótlási költségeket azok kifizetésének időpontjában, a szervezet pénzügyi kötelezettségeinek törlesztését, valamint a tőkehozzájárulásokat, kamatokat és a közvetlen adókat; - nem tartalmazzák az ÁFÁ-t, kivéve ha az nem visszaigényelhető; - nem tartalmazzák a maradványértéket, kivéve, ha az eszköz az elemzés utolsó vizsgált éve során ténylegesen selejtezésre kerül;

3) az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkében meghatározott előírások hatálya alá nem tartozó műveletek esetén, illetve ha a jövőben negatív pénzáramok várhatók, jelezni kell, hogyan tervezik fedezni a költségeket, és a kedvezményezettnek/üzemeltetőnek egyértelmű, hosszú távú kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozóan, hogy más forrásokból megfelelő finanszírozást biztosít a projekt fenntarthatóságának megőrzése érdekében;

4) ha a projektek már meglévő infrastruktúrához kapcsolódnak (pl. kapacitásbővítési projektek), a rendszerüzemeltető teljes pénzügyi fenntarthatóságát (tehát nem csupán az adott kiterjesztett szegmens kapacitását) felül kell vizsgálni a projekt megvalósítása esetén, el kell végezni a rendszerüzemeltetőre vonatkozó fenntarthatósági elemzést és annak eredményeit a kockázatelemzés során figyelembe kell venni.

2.2.3. Pénzügyi elemzés a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) esetén

Az állami és a magánszféra közötti partnerség keretében végrehajtott nagyprojektek pénzügyi elemzésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

(1) A pénzügyi diszkontráta meghaladhatja a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. szakaszában (A befejezést követően nettó bevételt termelő műveletek diszkontált nettó bevételének kiszámítási módszere) meghatározott szabványos szintet, mivel figyelembe kell venni a tőke a magánberuházó szempontjából magasabb alternatív költségét. Ezt a magasabb alternatív költséget a kedvezményezettnek eseti alapon indokolnia kell, lehetőség szerint bemutatva a magánszférabeli partner által korábbi hasonló projektek esetén elért megtérülési rátát vagy más lényeges tényszerű bizonyítékokat.

(2) Köz- és magánszféra közötti partnerség esetén, ahol az infrastruktúra tulajdonosa nem azonos az üzemeltetővel, a tulajdonosra és az üzemeltetőre egyaránt kiterjedő összevont pénzügyi elemzést kell végezni.

(3) Hacsak a magánszektorbeli partnert nem tisztességes, átlátható és nyílt versenyeljárás keretében választják ki, amely biztosítja a gazdaságilag legelőnyösebb megoldást a közszférabeli partner számára ( 52 ), ahhoz, hogy a magántőke nyereségességét ellenőrizni lehessen, illetve annak elkerülése érdekében, hogy az uniós támogatás indokolatlanul nagy nyereséget eredményezzen, ki kell számítani a befektetett tőke pénzügyi nyereségességét a magánszférabeli befektető szempontjából mérő mutatót (FRR(Kp)) ( 53 ), amely a magánszférabeli partner által elért nettó bevételt hasonlítja össze a beruházás során (saját tőke vagy kölcsönök útján) biztosított forrásokkal. Az így kapott FRR(Kp)-t össze kell vetni az adott ágazatban várható nyereségességre vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi viszonyszámokkal.

2.3. Gazdasági elemzés

Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelelően a költség-haszon elemzésnek gazdasági elemzést is tartalmaznia kell.

A gazdasági elemzés során gazdasági értékeket alkalmaznak, kifejezésre juttatva a termékek és szolgáltatások alternatív társadalmi költségét.

2.3.1. A gazdasági elemzés alapvető lépései

A gazdasági elemzést állandó elszámolási (árnyék-)árakon kell végezni, és az elemzés során a pénzügyi elemzésben szereplő pénzáramokból kell kiindulni.

A gazdasági elemzés az alábbi lépésekből áll:

1. Fiskális kiigazítások a közvetett adók (pl. ÁFA, jövedéki adók), támogatások és közigazgatási intézményektől érkező tisztán transzfer jellegű kifizetések (pl. az országos egészségügyi rendszerből származó kifizetések) a gazdasági elemzésből történő kiszűrése érdekében. Ha a közvetett adók/támogatások a külső gazdasági hatások miatti kiigazítást szolgálják, azokat a gazdasági elemzés során figyelembe kell venni, ha úgy ítélik meg, hogy megfelelően kifejezik az érintett külső gazdasági hatások társadalmi határértékét, és ha nem kerül sor kétszeres beszámításra más gazdasági költségek/hasznok vonatkozásában.

2. Piaci árakról elszámolási (árnyék-)árakra történő átváltás a piaci torzulások kiküszöbölése érdekében a pénzügyi árakra alkalmazott átváltási együtthatók segítségével. Ha nem állnak rendelkezésre a nemzeti tervező iroda által kiadott átváltási együtthatók, illetve a piac jelentős torzulása hiányában az átváltási együtthatót az egyszerűség kedvéért 1-re lehet beállítani (ÁE=1). Az átváltási együtthatók az egységnél magasabbak (vagy alacsonyabbak) is lehetnek, ha az elszámolási árak a piaci áraknál magasabbak (alacsonyabbak).

3. Nem piaci hatások számszerűsítése (külső gazdasági hatások miatti kiigazítások): a külső gazdasági hatások becslése és értékelése megnyilvánult vagy kinyilvánított preferenciaértékelési módszer (pl. hedonikus árképzés) vagy egyéb módszerek segítségével történik. A gazdasági elemzés során a közvetlen hatásokat kizárólag azért veszik figyelembe, hogy elkerüljék a kétszeres beszámítást; az árnyékár-képzés és a külső gazdasági hatások pénzügyi számszerűsítése során ezzel szemben többnyire a közvetett hatásokat is figyelembe veszik. A felhasználói díjak, költségek és tarifák formájában keletkező pénzügyi bevételeket a gazdasági elemzés során nem veszik figyelembe; helyette a felhasználókra gyakorolt közvetlen hatásokat próbálják megbecsülni a "fizetési hajlandóság" vagy az elszámolási árak formájában. A felhasználói díjak, költségek és tarifák - különösen a piaci verseny által nem befolyásolt ágazatokban, szabályozott ágazatokban, illetve politikai szempontoktól erősen befolyásolt ágazatokban - nem használhatók a felhasználók "fizetési hajlandóságának" helyettesítésére.

4. A becsült költségek és hasznok diszkontálása: ha a gazdasági költségek és hasznok áramát megbecsülték, a diszkontált pénzáramokra vonatkozó szabványos módszertant alkalmazzák társadalmi diszkontráta (TDR) beiktatásával. A társadalmi időpreferencia ráta alapján a társadalmi diszkontráta becsült viszonyszámai: 4,95 % a kohéziós tagállamok és 2,77 % a többi tagállam esetében. Az egyszerűség kedvéért általános szabályként 5 %-os társadalmi diszkontrátát alkalmaznak viszonyszámként a kohéziós tagállamokban (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és 3 %-ot a többi tagállamban (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország). A tagállamok az 5 %-tól, illetve a 3 %-tól eltérő viszonyszámot is meghatározhatnak a társadalmi diszkontrátára azzal a feltétellel, hogy: (1) indokolni tudják ezt a referenciát a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések és a társadalmi időpreferencia-ráta módszere keretében a TDR-t meghatározó egyéb paraméterek alapján; továbbá (2) biztosítják annak következetes alkalmazását az adott országban, régióban vagy ágazatban működő hasonló projektek vonatkozásában. A szabványtól eltérő viszonyszámokról a kedvezményezetteket és a Bizottságot az operatív program kezdetekor tájékoztatni kell.

2.3.2. A gazdasági kimeneti mutatók számítása

Az alábbi gazdasági kimeneti mutatók (a meghatározásukat lásd alább) a gazdasági elemzés fő mutatói:

(1) A gazdasági nettó jelenérték (ENPV) a projektek elbírálása során használt fő referenciamutató. A gazdasági nettó jelenérték a diszkontált teljes társadalmi hasznok és költségek különbsége.

(2) Ahhoz, hogy egy nagyprojekt gazdasági szempontból elfogadható legyen, a projekt gazdasági nettó jelenértékének pozitívnak kell lennie (ENPV>0), igazolva, hogy az adott régió vagy ország társadalma a projektből profitál, mivel a projekt hasznai meghaladják annak költségeit, következésképpen a projektet meg kell valósítani.

(3) A gazdasági megtérülési ráta (ERR) a projektre jellemző gazdasági értékek alapján számított belső megtérülési ráta, amely a projekt társadalmi-gazdasági nyereségességét jelzi.

(4) A nagyprojekt uniós támogatásához a gazdasági megtérülési rátának meg kell haladnia a társadalmi diszkontrátát (ERR>TDR).

(5) A haszon/költség arány (H/K) a projekt hasznai nettó jelenértékének és a projekt költségei nettó jelenértékének a hányadosaként definiálható.

(6) A nagyprojekt uniós támogatásához a haszon/költség aránynak 1-nél nagyobbnak kell lennie (H/K> 1).

A gazdasági elemzésben figyelembe veendő ágazatonkénti fő gazdasági hasznokat az 1. táblázat mutatja be. Szükség esetén és indokolt esetben további gazdasági hasznok is figyelembe vehetők. Egyes konkrét esetekben ezek a hasznok gazdasági költséggé válhatnak (pl. megnövekedett jármű üzemeltetési költségek egyes útépítési projektek esetén).

1. táblázat

2.3.3. Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a gazdasági elemzésben

A költség-haszon elemzés során a projekt költségeit és hasznait az üvegházhatású gázok kibocsátását és az éghajlatváltozást illetően is meg kell vizsgálni. A projekt üvegházhatású gáz-kibocsátásának számszerűsítését és a kibocsátások külső gazdasági hatásainak pénzben történő kifejezése érdekében a szén-dioxid-kibocsátás gazdasági költségének becslését a széntelenítéssel kapcsolatos EU 2050 célkitűzéssel összhangban lévő átlátható módszertan segítségével kell elvégezni. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást illetően a gazdasági elemzés során figyelembe kell venni az a projekt az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességének növelését szolgáló és a megvalósíthatósági tanulmányokban kellően alátámasztott intézkedések költségeit. A szóban forgó - pl. az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását vagy az éghajlatváltozással és a szélsőséges időjárási körülményekkel, illetve más természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló intézkedések - hasznait szintén értékelni kell és szerepeltetni kell a gazdasági elemzésben, lehetőség szerint számszerűsített formában; ellenkező esetben azokat megfelelő részletességgel ismertetni kell.

2.3.4. Különleges esetekben végzett egyszerűsített gazdasági elemzés

Bizonyos (korlátozott számú) esetben, ha a nagyprojekt hasznait nagyon nehéz vagy lehetetlen számszerűsíteni és pénzben kifejezni, a költségek viszont kellő biztonsággal előre jelezhetők - különösen az uniós jogszabályoknak való megfelelést szolgáló nagyprojektek esetén - költséghatékonysági elemzés is végezhető. Ilyen esetekben az elbírálás során elsősorban azt vizsgálják, hogy a projekt az előre meghatározott feltételek mellett a lehető leghatékonyabb megoldást biztosítja-e az adott szükséges szolgáltatást illetően. Ezen kívül a fő gazdasági hasznok kvalitatív leírását is be kell mutatni.

A költséghatékonysági elemzést a "pénzben nem kifejezett" haszon egységköltségének kiszámításával végzik el a hasznok számszerűsítése érdekében anélkül, hogy a hasznokhoz pénzben kifejezett árat vagy gazdasági értéket rendelnének hozzá.

A költséghatékonysági elemzés alkalmazásának feltételei a következők:

- a projekt egyetlen homogén és könnyen mérhető végterméket hoz létre;

- a végtermék alapvető fontosságú, azaz a biztosítását szolgáló intézkedés rendkívül fontos;

- a nagyprojekt célja a végtermék a lehető legalacsonyabb költség mellett történő megvalósítása;

- nincsenek jelentős külső gazdasági hatások;

- megfelelő viszonyszámok alapján széles körűen bizonyított, hogy a választott technológia eleget tesz a szükséges minimális költséghatékonysági kritériumoknak.

2.4. Kockázatelemzés

Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelelően a költség-haszon elemzésnek kockázatelemzést is tartalmaznia kell. Erre a beruházási projektek esetén mindig fennálló bizonytalansági tényezők kezelése érdekében van szükség. A kockázatelemzés segítségével a fejlesztő jobban átláthatja, hogy hogyan változhatnak a várható hatások a projekt egyes alapvető változóinak módosulása esetén. Az átfogó kockázatelemzés biztosítja az alapot a megfelelő kockázatkezelési stratégiához, amely a projekt tervezése során játszik fontos szerepet. Különös figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos szempontokra.

A kockázatelemzés két lépésből áll:

1) Az érzékenységi elemzés során - amely a modell "kritikus" változóit vagy paramétereit határozza meg, vagyis azokat, amelyeknek a pozitív vagy negatív változása a legnagyobb hatással van a projekt kimeneti mutatóira - az alábbi szempontokat veszik figyelembe: - kritikus változóknak azok a változók minősülnek, amelyeknek az 1 %-os változása esetén a nettó jelenérték 1 %-ot meghaladó mértékben módosul; - az elemzés során egyszerre egy elemet változtatnak meg és meghatározzák, hogy az adott változás milyen hatással van a nettó jelenértékre; - a változó értékek azt a százalékos értéket jelentik, amellyel a kritikus változónak meg kellene változnia ahhoz, hogy a nettó jelenérték nulla legyen; - a forgatókönyv-elemzés lehetővé teszi kritikus értékek meghatározott halmazai, különösen változók adott csoportjában szereplő optimista és pesszimista értékek összesített hatásának vizsgálatát bizonyos feltevéseknek alapján kidolgozott különféle forgatókönyveknek megfelelően.

2) A kockázatok megelőzését és mérséklését is tartalmazó kvalitatív kockázatelemzés, amelybe a következő elemek tartoznak: - a projekttel kapcsolatos kockázatok felsorolása; - kockázati mátrix, amely az összes azonosított kockázatot illetően tartalmazza: - a kudarc lehetséges okait, - lehetőség szerint az érzékenységi elemzéssel való összefüggést, - a projektre gyakorolt negatív hatásokat, - a hatás bekövetkezésének valószínűségére és annak súlyosságára vonatkozó besorolást (pl. nagyon valószínűtlen, valószínűtlen, nagyjából 50 %-os valószínűségű, valószínű, nagyon valószínű), - a kockázat mértékét (a valószínűség és a hatás együttese). - a megelőzést és mérséklést szolgáló intézkedések meghatározása, beleértve a fő kockázatok megelőzéséért és mérsékléséért felelős szervezetet, megfelelő esetben a szokásos eljárásokat, lehetőség szerint figyelembe véve a kockázatoknak való kitettség csökkentésére alkalmazott bevált gyakorlatokat. - a kockázati mátrix értelmezése, beleértve a kockázatmegelőzési és mérséklési intézkedések alkalmazását követően fennmaradó kockázatok értékelését: - A kockázatelemzés a fentiek mellett adott esetben (a projekt méretétől és az adatok rendelkezésre állásától függően) tartalmazhatja, illetve olyan eseten, ha a fennmaradó kockázatoknak való kitettség továbbra is jelentős, tartalmaznia kell a probabilisztikus kockázatelemzést, amelyhez a következő lépések tartoznak: 1) A kritikus változók valószínűségi megoszlásai, amelyek a kritikus változókban bekövetkező adott százalékos változás valószínűségét jelzik. A kvantitatív kockázatelemzéshez szükség van a kritikus változók valószínűségi megoszlásának kiszámítására. 2) A Monte-Carlo szimulációs módszeren alapuló kvantitatív kockázatelemzéssel a projekt pénzügyi és gazdasági teljesítménymutatóinak várható értékére, STD-jére stb. vonatkozó valószínűségi megoszlásokat és statisztikai mutatókat kaphatjuk meg. A kockázatelemzés során figyelembe veendő ágazatonkénti fő kockázatokat a 2. táblázat mutatja be. Annak érdekében, hogy segítsük a fejlesztőket a kvalitatív kockázatelemzés az ebben a rendeletben foglaltaknak megfelelő elkészítésében, ösztönözzük a tagállamokat, hogy (ha ezt célszerűnek és/vagy megvalósíthatónak ítélik) dolgozzanak ki nemzeti iránymutatásokat bizonyos szokásos projektkockázatok értékelésére vonatkozóan, illetve készítsenek jegyzéket a különböző ágazatokban fennálló kockázatok mérséklésére és megelőzésére szolgáló intézkedésekről. 2. táblázat Ágazat/Alágazat Egyedi kockázatok Vízellátás és -tisztítás Kereslettel összefüggő kockázatok: i. A tervezettnél alacsonyabb vízfogyasztás ii. A háztartások a tervezettnél lassabban csatlakoznak a nyilvános csatornahálózatra Tervezéssel összefüggő kockázatok: iii. Nem megfelelő kutatások és vizsgálatok, pl. pontatlan hidrológiai előrejelzések iv. A tervezési költségek pontatlan becslése Földterület-vásárlással összefüggő kockázatok: v. Az eljárások késedelme vi. A vártnál magasabb földárak Adminisztratív és a beszerzéssel összefüggő kockázatok: vii. Az eljárások késedelme viii. Építési vagy egyéb engedélyek ix. Közmű-engedélyek x. Jogi eljárások Kivitelezési munkákkal összefüggő kockázatok: xi. A projekt költségkeretének túllépése és a kivitelezés időbeli csúszása xii. Kivitelezővel kapcsolatos kockázatok (csőd, forráshiány) Működési kockázatok: xiii. Az azonosított vízforrások megbízhatósága (mennyiség/minőség) xiv. A tervezettnél magasabb karbantartási és javítási költségek, sorozatos műszaki hibák Pénzügyi kockázatok: xv. A tervezettél lassabb ütemű tarifaemelés xvi. A tervezettél alacsonyabb mértékű díjbeszedés Szabályozási kockázatok xvii. A víz árára ható, váratlan politikai vagy szabályozási tényezők Egyéb kockázatok: xviii. Lakossági tiltakozás Hulladékkezelés Kereslettel összefüggő kockázatok: i. A tervezettnél kevesebb hulladék keletkezik ii. Nem kielégítő hulladékáram-szabályozás/szállítás Tervezéssel összefüggő kockázatok: iii. Nem megfelelő kutatások és vizsgálatok iv. Nem megfelelő technológia alkalmazása v. A tervezési költségek pontatlan becslése Földterület-vásárlással összefüggő kockázatok: vi. Az eljárások késedelme vii. A vártnál magasabb földárak Adminisztratív és a beszerzéssel összefüggő kockázatok: viii. Az eljárások késedelme ix. Építési vagy egyéb engedélyek x. Közmű-engedélyek Kivitelezési munkákkal összefüggő kockázatok: xi. A projekt költségkeretének túllépése és a kivitelezés időbeli csúszása xii. Kivitelezővel kapcsolatos kockázatok (csőd, forráshiány) Működési kockázatok: xiii. A hulladékok összetétele eltér a tervezettől vagy váratlanul és jelentős mértékben változik xiv. A tervezettnél magasabb karbantartási és javítási költségek, sorozatos műszaki hibák xv. A folyamat végterméke nem felel meg a minőségi céloknak xvi. A létesítmény nem felel meg a (levegőbe és/vagy vízbe történő) kibocsátási határértékeknek Pénzügyi kockázatok: xvii. A tervezettél lassabb ütemű tarifaemelés xviii. A tervezettél alacsonyabb mértékű díjbeszedés Szabályozási kockázatok: xix. A környezetvédelmi előírások, gazdasági és szabályozó eszközök változása (pl. hulladéklerakási adók bevezetése, a hulladéklerakás betiltása) Egyéb kockázatok: xx. Lakossági tiltakozás Energia Kereslettel összefüggő kockázatok: i. Kereslet hiánya ii. Különféle versengő üzemanyagok árainak alakulása iii. Azon éghajlati viszonyok nem megfelelő elemzése, amelyek hatással lehetnek a fűtéssel és/vagy hűtéssel kapcsolatos energiakeresletre Tervezéssel összefüggő kockázatok: iv. A tervezési költségek pontatlan becslése v. Nem megfelelő földmérések és vizsgálatok vi. Innováció az energiatermelés, -továbbítás vagy az energiatárolási technológia területén, amely miatt az egyik a projektben elavulttá válik Földterület-vásárlással összefüggő kockázatok: vii. A vártnál magasabb földárak viii. A szolgalmi jog megszerzéséhez kacsolódó magasabb költségek ix. Az eljárások késedelme Adminisztratív és a beszerzéssel összefüggő kockázatok: x. Az eljárások késedelme Kivitelezési munkákkal összefüggő kockázatok: xi. A projekt költségkeretének túllépése és a kivitelezés időbeli csúszása xii. Árvíz, földcsuszamlás stb. xiii. Balesetek Működési kockázatok: xiv. A tervezettnél magasabb karbantartási és javítási költségek, sorozatos műszaki hibák, pl. az éghajlatváltozás hatásai következtében xv. Balesetek vagy külső okok miatti hosszú ideig tartó leállás üzemen kívül Pénzügyi kockázatok: xvi. Változások a tarifarendszerben és/vagy az ösztönzők rendszerében xvii. Az energiaárak alakulásának nem megfelelő becslése Szabályozási kockázatok: xviii. A környezetvédelmi előírások vagy gazdasági eszközök változása (pl. megújuló energiaforrások támogatása, uniós kibocsátáskereskedelmi szabályozás) Egyéb kockázatok: xix. Lakossági tiltakozás Közút, vasút, tömegközlekedés, repülőterek, kikötők, intermodális közlekedés Kereslettel összefüggő kockázatok: i. A tervezettől eltérő forgalom-előrejelzések Tervezéssel összefüggő kockázatok: ii. Nem megfelelő helyszínfelmérések és vizsgálatok iii. A tervezési költségek pontatlan becslése Adminisztratív és beszerzéssel összefüggő kockázatok: iv. Az eljárások késedelme v. Építési engedélyek vi. Közmű-engedélyek Földterület-vásárlással összefüggő kockázatok: vii. A tervezettnél magasabb telekárak viii. Az eljárások késedelme Kivitelezési munkákkal összefüggő kockázatok: ix. A projekt költségkeretének túllépése x. Árvíz, földcsuszamlás stb. xi. Régészeti leletek xii. Kivitelezővel kapcsolatos kockázatok (csőd, forráshiány) Működési kockázatok: xiii. Vártnál magasabb működési és fenntartási költségek Pénzügyi kockázatok: xiv. Vártnál kevesebb beszedett útdíj Szabályozási kockázatok: xv. Környezetvédelmi előírások változása Egyéb kockázatok: xvi. Lakossági tiltakozás Kutatás, fejlesztés és innováció Kereslettel összefüggő kockázatok: i. Az adott ágazat fejlődése (kutatási eredmények és szerződéses magánszférabeli kutatások iránti kereslet) ii. A munkaerő-piaci helyzet alakulása (diplomások iránti kereslet és az oktatási szolgáltatások iránti kereslet hatása az adott területen) iii. Vártnál kisebb lakossági érdeklődés Tervezéssel összefüggő kockázatok: iv. A tervezési költségek pontatlan becslése v. A helyszín nem megfelelő kiválasztása vagy a projekttervezés lezárásának késedelme vi. Új kutatási, fejlesztési és innovációs technológia feltalálása, ami miatt az infrastruktúra technológiája elavultnak minősül vii. Jól megalapozott műszaki mérnöki szakértelem hiánya Adminisztratív és a beszerzéssel összefüggő kockázatok: viii. Késedelem az építési engedélyek megszerzésében ix. Rendezetlen tulajdonviszonyok x. Késedelem a szellemitulajdon-jogok megszerzésében vagy azok megszerzésének a vártnál magasabb költségei xi. Az eljárások késedelme a beszállító kiválasztásában és a szerződés aláírásában xii. Szűk kapacitások az ellátásban Kivitelezéssel összefüggő kockázatok: xiii. A projekt késedelme és a tervezett költségek túllépése a tudományos berendezések telepítése során xiv. Az építés vagy az infrastruktúra üzemeltetése során felmerült igények kielégítésére hivatott készen kapott megoldások hiánya xv. Késedelem a projektgazda ellenőrzésén kívüli kiegészítő munkálatokban Működési kockázatok: xvi. Magasan képzett szakértő személyzet/kutatók hiánya xvii. Váratlan komplikáció a speciális berendezés telepítésével kapcsolatosan xviii. Késedelem a berendezés teljes mértékű és megbízható működőképessé tételében xix. Elégtelen kutatási eredmények xx. Váratlan környezeti hatások/balesetek Pénzügyi kockázatok: xxii. A pénzügyi bevételek nem megfelelő becslése xxiii. A felhasználók igényeinek való meg nem felelés xxiv. A szellemitulajdon-jogok védelmének és hasznosításának nem megfelelő rendszere xxv. A méglévő ügyfelek/felhasználók elvesztése az egyéb K + F központok jelentette verseny miatt Szélessáv Háttér és szabályozási kockázatok: i. Változás a stratégiai politikai irányvonalban ii. Változás a jövőbeli magánbefektetők várható magatartásában iii. Változás a kiskereskedelmi piac szabályozásában iv. Sikertelen állami támogatási kérelem Kereslettel összefüggő kockázatok: v. A tervezettnél alacsonyabb kereslet a szolgáltatás iránt a kis- és/vagy nagykereskedők részéről vi. Az "utolsó mérföld" hálózatba irányuló szolgáltatói befektetéseinek alacsony szintje Tervezéssel összefüggő kockázatok: vii. A tervezési költségek pontatlan becslése Adminisztratív és a beszerzéssel összefüggő kockázatok: viii. A projekttel kapcsolatos beszerzések késedelme ix. A szükséges tulajdonjogok meg nem szerzésének kockázata Működési kockázatok: x. Működési költségek emelkedése xi. Elégtelen nemzeti/regionális szintű lekötött finanszírozás az üzemeltetési szakaszban xii. A kulcsfontosságú munkatársak elvesztése a projekt végrehajtása során

Képletek

A pénzügyi elemzéshez használt képletek:

- Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV)

- Pénzügyi megtérülési ráta (FRR)

Ahol St a pénzáramok egyenlege t időpontban, at a t időpontban a diszkontálásra kiválasztott pénzügyi diszkont-együttható, pedig a pénzügyi diszkontráta.

A gazdasági elemzéshez használt képletek

- Gazdasági nettó jelenérték (ENPV)

- Gazdasági megtérülési ráta (ERR)

- Haszon/költség arány (H/K)

Ahol Vt a (H-K) nettó hasznok egyenlege t időpontban, H a teljes haszonáram t időpontban, K a teljes társadalmi költségáram t időpontban, ρt a t időpontban a diszkontálásra kiválasztott társadalmi diszkont-együttható, r pedig a társadalmi diszkontráta.

IV. MELLÉKLET

A közös cselekvési terv mintájának formátuma

Javaslat közös cselekvési tervre az 1303/2013/EU rendelet 104-109. cikkének megfelelően

A. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A.9. A műveleti tevékenység besorolása

B. ELÉRHETŐSÉGEK: A közös cselekvési terv alkalmazásáért felelős hatóság [a pályázatot benyújtó hatóság tölti ki]

Ha egy közös cselekvési tervhez több operatív program keretében kívánnak támogatást nyújtani, vagy ha a közös cselekvési tervre vonatkozó javaslatot nem irányító hatóság nyújtja be, mellékelje az illetékes irányító hatóság(ok) jóváhagyását.

C. A KÖZÖS CSELEKVÉSI TERV CÉLJAI

C.1.

Kérjük, ismertesse a közös cselekvési terv célkitűzéseit és azt, hogy miként járul hozzá a program célkitűzéseihez vagy a releváns országspecifikus ajánlásokhoz és a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerinti átfogó iránymutatásokhoz, valamint a Tanács azon releváns, az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerinti ajánlásaihoz, amelyeket a tagállamoknak a foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe kell venniük. < type=&#x2019;S&#x2019; maxlength=&#x2019;17500&#x2019; input=&#x2019;M&#x2019;>

C.2. A C.1. pontban felsorolt információk alapján ismertesse a közös cselekvési terv célkitűzéseit. Szám Kód Célkitűzés A JAP 1. célkitűzése<type='S' input='S' <type='N' input='M'> <type='S' maxlength='500' input='M' A JAP 2. célkitűzése ...

C.4. Határozza meg az operatív programok azon beruházási prioritásait és egyedi célkitűzéseit, amelyek megvalósításához a közös cselekvési terv hozzá kíván járulni, és ismertesse, hogyan járul hozzá a közös cselekvési terv azok megvalósításához. Operatív program Prioritási tengely Alap Beruházási prioritás Az operatív program egyedi célkitűzése <type='S' input='S'> <type='S' input='S'> <type='S' input='S'> <type='S' input='S'> <type='S' input='S'> A közös cselekvési terv hozzájárulása a megjelölt egyedi célkitűzés(ek)hez: <type='S' maxlength='7000' input='M'>

D. A KÖZÖS CSELEKVÉSI TERV BEMUTATÁSA

D.1. Az alábbi kérdésekre adott válaszok segítségével mutassa be a közös cselekvési terv beavatkozási logikáját.

D.1.1. Milyen projektek megvalósítását tervezik?Ismertesse a tervezett projekteket vagy projekttípusokat (ugyanazon mutatókkal jellemzett hasonló tevékenységek csoportjai) és ezek tájékoztató jellegű ütemtervét az alábbi táblázat segítségével. Az egyes projektek több operatív program, prioritási tengely és/vagy Alap keretében is támogathatók, és több régió-kategóriára is kiterjedhetnek. Megfelelő esetben jelezze, hogy a közös cselekvési terven belül valamely (típusba tartozó) projekt megkezdéséhez egy másik (típusba tartozó) projekt befejezése szükséges, és hogy melyek ezek a megkezdendő projektek (projekt típusok). Projekt(-típus) Szintetikus leírás A közös cselekvési terv azon célja(i), amelyekhez hozzájárul Kezdés tervezett dátuma Befejezés tervezett dátuma Jelezze ("Igen"/"Nem"), hogy a közös cselekvési terven belül a projekt (az ilyen típusú projektek) megkezdéséhez egy másik (típusba tartozó) projekt befejezése szükséges, és ha igen, hogy melyek ezek a megkezdendő projektek (projekttípusok) 1. projekt (projekt-típus) <type=N' input='M'> <type='S' maxlength='255' input='M'> <type='N' input='S'> <type='D' input='M'> <type='D' input='M'> <type='S' maxlength='255' input='M'> 2. projekt(-típus) 3. projekt(-típus) A tervezett projektekre (projekttípusokra) vonatkozó információk <type='S' maxlength='7000' input='M'>

D.1.2.

Hogyan járulnak hozzá a projektek a közös cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához? Indokolja válaszát. <type='S' maxlength='10500' input='M'>

D.1.3. Melyek a projektek révén elérendő kimenetekkel és eredményekkel kapcsolatos részcélok (megfelelő esetben) és célkitűzések? Egy(fajta) projekthez több mutató is tartozhat (mutatónként egy sor). Tüntessen fel minden mutatót, azokat is, amelyeket a közös cselekvési terv pénzügyi irányítása keretében nem alkalmaznak. Megfelelő esetben bontsa meg a mutatókat prioritási tengelyek, alapok és régiókategóriák szerint. Ha valamely kimeneti vagy eredménymutatóhoz részcél került meghatározásra, ezt a táblázatban is kérjük feltüntetni. Projekt(-típus) Mutató Operatív program Prioritási tengely Alap Régiókategória Típus A közös cselekvési terv pénzügyi irányítása keretében alkalmazott Bázis Részcél (ha van) Részcél éve Célérték Célév Mértékegység Adat forrása 1. projekt(-típus) <type='N' input='S'> A JAP-mutató <type='S' input='S'> <type='S' input='S'> <type='S' input='S'> <type='S' input='S'> Kimenet vagy eredmény I vagy N <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> <type='N' input='M'> type='S' input='M'> <type='S' maxlength='200' input='M'> 2. projekt(-típus) 3. projekt(-típus)

D.2. Ismertesse azokat a külső tényezőket, amelyek a közös cselekvési terv végrehajtását negatívan érinthették. Megfelelő esetben ismertesse a tervezett intézkedéseket a negatív hatások mérséklésére. Külső tényező Lehetséges hatása a közös cselekvési tervre A hatások mérséklésére tervezett intézkedés(ek) <type='S' maxlength='255' input='M'> <type='S' maxlength='500' input='M'> <type='S' maxlength='500' input='M'> Szükség esetén kiegészítő információk: <type='S' maxlength='7000' input='M'>

E. FÖLDRAJZI CÉLTERÜLET ÉS CÉLCSOPORT(OK)

E.1. A közös cselekvési terv földrajzi célterülete. Megfelelő esetben indokolja, hogy a közös cselekvési terv miért ezt a konkrét területet célozza.

E.2. A közös cselekvési terv célcsoportja(i)

E.2.3.

A célcsoport(ok)ra vonatkozó megjegyzések, beleértve a közös cselekvési terv által megoldandó problémákat, ha ezeket a C.1. pont nem tartalmazza. <type='S' maxlength='3500' input='M'>

F. A KÖZÖS CSELEKVÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT IDŐSZAKA

G. A KÖZÖS CSELEKVÉSI TERV HOZZÁJÁRULÁSA A HORIZONTÁLIS ELVEKHEZ

Kérjük, erősítse meg és fejtse ki, hogy a közös cselekvési terv miként járul hozzá a vonatkozó programban vagy a partnerségi megállapodásban meghatározott horizontális elvekhez.

G.1. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása

G.2. A hátrányos megkülönböztetés megakadályozása

G.3. A fenntartható fejlődés előmozdítása

H. A KÖZÖS CSELEKVÉSI TERV VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEI

H.1. A közös cselekvési terv kedvezményezettje.

H.1.1. Elérhetőség

H.1.2.

Kérjük, adja meg a közös cselekvési terv kiválasztásával kapcsolatos információkat az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

H.2. A közös cselekvési terv irányításával kapcsolatos intézkedések

H.2.1.

Irányító bizottság: Ismertesse az irányító bizottság tervezett összetételét, beleértve a bizottság eljárási szabályainak áttekintését, valamint hogy hogyan végzi majd el a feladatait, továbbá a bizottságban részt vevő partnerek jelentőségét. Ismertesse továbbá, hogy az irányító bizottság vagy annak tervezett tagjai részt vettek-e a közös cselekvési terv elkészítésében. <type='S' maxlength='7000' input='M'>

H.3. A közös cselekvési terv nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos intézkedések

H.3.1.

A teljesítmények és eredmények megvalósításának szintjén az adatok minőségének, összegyűjtésének és tárolásának biztosítását szolgáló intézkedések. Nevezze meg a fenti három intézkedésért felelős szervezetet/szervezeteket, ismertesse, hogyan tervezik biztosítani az összegyűjtött adatok minőségét (iránymutatás, tréningek stb.), az adatgyűjtés gyakoriságát, hogyan ellenőrzik az adatokat, hol fogják tárolni az adatokat stb. Ismertesse továbbá, hogy hogyan tervezik biztosítani az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott közös mutatókkal kapcsolatos jelentést a beruházási prioritások, illetve adott esetben az egyedi célkitűzések szintjén. <type='S' maxlength='7000' input='M'>

H.3.2.

Értékelési tevékenységek és azok indoklása. Kérjük, csak a közös cselekvési tervvel kapcsolatos tevékenységeket ismertesse. Ha nem terveznek egyedi tevékenységeket, kérjük indokolja. <type='S' maxlength='3500' input='M'>

I. A KÖZÖS CSELEKVÉSI TERV PÉNZÜGYI INTÉZKEDÉSEI

I.1. A projektek révén elérendő kimenetekkel és eredményekkel kapcsolatos részcélok és célkitűzések elérése során felmerült költségek (kérjük, töltse ki a mutatókkal kapcsolatos függeléket is)

Töltse ki az alábbi táblázatokat a közös cselekvési terv pénzügyi irányításához használt mutatókkal, adott esetben prioritási tengelyek, alapok és régiókategóriák szerinti bontásban.

I.1.1. Kimeneti mutatók

I.1.2. Eredménymutatók

I.1.3. Pénzügyi rugalmasság ( 54 ): ismertesse, hogy szükség van-e pénzügyi rugalmasságra, és hogyan tervezik a rugalmasság alkalmazását

I.3. A pénzügyi terv operatív programok és prioritási tengelyek (illetve adott esetben alapok és régiókategóriák) szerinti bontásban

A "teljes elszámolható kiadás" összege egyenlő az I.1.1. és I.1.2. táblázatban szereplő "teljes elszámolható kiadás" összegével.

Megfelelő esetben a teljes elszámolható kiadás és a közkiadások különbsége megfelel a közös cselekvési tervhez nyújtott magánszférabeli hozzájárulásnak.

Függelék

A közös cselekvési terv részére visszatérítendő átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok ismertetése és indoklása

E függelék célja, hogy a Bizottság számára megkönnyítse a közös cselekvési terv kimeneteit és eredményeit illetően visszatérítendő átalányalapú egységköltségek (egységköltségek) és egyösszegű átalányok értékelését. Ennek megfelelően kizárólag az I.1.1. és I.1.2. táblázatokban szereplő mutatókat érinti. Mutatónként külön-külön kell kitölteni ( 55 ).

A.1. Mutató (ld.: I.1.1. és I.1.2.)

A.2. Az átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok számítása

A.2.1.

Ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért megfelelő a közös cselekvési terv által támogatott projektek esetén.

A.2.2.

Ismertesse, milyen számítások alapján kapták meg az A.1.9. és A.1.10. pontban szereplő összegeket, különös tekintettel a minőségi, illetve mennyiségi előfeltevésekre. Megfelelő esetben statisztikai bizonyítékokat és viszonyszámokat kell alkalmazni, amelyeket a Bizottság számára közvetlenül felhasználható formában mellékeljenek ehhez a függelékhez.

A.2.3.

Adott esetben ismertessék továbbá: - hogyan veszik/tervezik figyelembe venni a bevételeket, - hogy a számítás során kizárólag az elszámolható költségeket vették figyelembe, - a keresztfinanszírozás mértékét (hivatkozással az 1303/2013/EU rendelet 98. cikkének (2) bekezdésére).

V. MELLÉKLET

A "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésre vonatkozó éves és záró végrehajtási jelentések mintája

A. RÉSZ

AZ ÉVES ADATKÖZLÉSBEN SZEREPLŐ ADATOK ("GYORSJELENTÉSEK")

(az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

1. AZ ÉVES/ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS AZONOSÍTÁSA

2. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése és 111. cikke (3) bekezdésének a) pontja)

Az operatív program végrehajtására vonatkozó alapvető információk a tárgyév vonatkozásában, beleértve a pénzügyi eszközökre vonatkozó információkat a pénzügyi és indikátoradatokkal kapcsolatban.

<type='S' maxlength = 7000 input='M'>

3. A PRIORITÁSI TENGELY VÉGREHAJTÁSA (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

3.1. A végrehajtás áttekintése ( 56 ), ( 57 )

3.2. Közös és programspecifikus mutatók (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) ( 58 )

A közös és programspecifikus mutatók adatainak megadása beruházási prioritásonként az alábbi 1-4. táblázat segítségével.

1. táblázat

Az ERFA, az ERFA REACT-EU és a Kohéziós Alap eredménymutatói (prioritási tengelyek és egyedi célkitűzések szerint); a Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyre is vonatkozik (1)

2A. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU közös eredménymutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és adott esetben régiókategóriák szerint). Az összes közös ESZA és ESZA REACT-EU eredménymutatóra vonatkozó adatokat (célértékkel és anélkül) nemek szerinti bontásban kell megadni. A Technikai segítségnyújtás prioritási tengely tekintetében csak azokat a közös mutatókat kell megadni, amelyekre célértéket határoztak meg (1) (2)

Beruházási prioritás:

2B. táblázat

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez és az IFK REACT-EU-hoz tartozó eredménymutatók prioritási tengelyek vagy a prioritási tengelyek részei szerint (az ESZA-rendelet 19. cikkének (3) bekezdése, valamint I. és II. melléklete) (1)

2C. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU programspecifikus eredménymutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és adott esetben régiókategóriák szerint). a Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyre is vonatkozik. Nincs szükség régiókategóriák szerinti bontásra az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez tartozó programspecifikus eredménymutatók esetén az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést támogató prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően (1). Az IFK REACT-EU programspecifikus mutatói esetében nem alkalmazandó a régiókategóriák szerinti bontás.

Beruházási prioritás:

Az éves és az összesített értékek megadása is kötelező. Ha az éves értékeket nem lehet megadni (pl. mert százalékos értékeket jelentenek és a nevező nulla lenne), az éves érték: n.a. Az abszolút értékben és a kimeneti referenciamutatókhoz képest százalékban kifejezett mutatók kumulált értékeinek kiszámítása automatikusan történik.

3A. táblázat

Az ERFA-ra, az ERFA REACT-EU-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös és programspecifikus kimeneti mutatók (prioritási tengelyek, beruházási prioritások szerint, az ERFA esetében régiókategóriák szerinti bontásban; a Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyekre is vonatkozik) (1)

Beruházási prioritás:

3B. táblázat

A "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés" keretében a termelő beruházásokkal kapcsolatos ERFA és ERFA REACT-EU támogatásokra vonatkozó egyes közös kimeneti mutatók esetén - Az operatív program keretében támogatott vállalkozások száma az ezen vállalkozások részére nyújtott többszörös támogatás nélkül

4A. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU közös kimeneti mutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és adott esetben régiókategóriák szerint). Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nincs szükség régiókategóriák szerinti bontásra (*1) Az IFK REACT-EU esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nem alkalmazandó a régiókategóriák szerinti bontás

Beruházási prioritás

4B. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU programspecifikus kimeneti mutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és régiókategóriák szerint; a technikai segítségnyújtás prioritási tengelyekre is vonatkozik.) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nincs szükség régiókategóriák szerinti bontásra (1) . Az ESZA REACT-EU és az IFK REACT-EU esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nem alkalmazandó a régiókategóriák szerinti bontás

Beruházási prioritás:

3.3. Az eredményességmérési keretben meghatározott - 2017-től kezdve az éves végrehajtási jelentésekben benyújtandó - részcélok és célértékek (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) ( 59 ) ( 60 )

Az eredményességmérési keret részcéljaiként és célértékeiként meghatározott pénzügyi mutatókra, a végrehajtás alapvető lépéseire, a kimeneti és eredménymutatókra vonatkozó (a 2017. évi jelentéssel kezdődően benyújtandó) információk.

5. táblázat

Az eredményességmérési keretben meghatározott részcélokra és célértékekre vonatkozó információk

3.4. Pénzügyi adatok (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) ( 61 )

6. táblázat

Pénzügyi információk a prioritási tengely és a program szintjén az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 62 ) II. melléklete 1. táblázatának [Minta a pénzügyi adatok jelentéséhez] megfelelően ( 63 )

7. táblázat

Az összesített pénzügyi adatok ERFA, ERFA REACT-EU, ESZA, ESZA REACT-EU és Kohéziós Alap beavatkozási kategóriánkénti bontásban (az 1303/2013/EU rendelet 112. cikkének (1) és (2) bekezdése és az 1304/2013/EU rendelet 5. cikke) az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete 2. táblázatának [Minta a pénzügyi adatok jelentéséhez] megfelelően

8. táblázat

A keresztfinanszírozás felhasználása (1)

9. táblázat

A program területén (ERFA, ERFA REACT-EU és Kohéziós Alap a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében) kívül végrehajtott műveletek költsége

10. táblázat

Az Unión kívül felmerült kiadások (ESZA és ESZA REACT-EU) (1)

11. táblázat

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében a támogatásra jogosult NUTS 2 szintű régiókon kívül élő fiatalok részére nyújtott támogatások (az 1304/2013/EU rendelet 16. cikke) (1)

4. AZ ÉRTÉKELÉSEK ÖSSZEGZÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

A program az előző pénzügyi év során készült értékelései során tett megállapításokról szóló összefoglalás a felhasznált értékelési jelentések megnevezésének és referencia-időszakának feltüntetésével

<type='S' maxlength = 10500 input='M'>

5. INFORMÁCIÓK (többek között a REACT-EU keretében megvalósuló) IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL (ADOTT ESETBEN) (az 1304/2013/EU rendelet 19. cikkének (2) és (4) bekezdése)

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés általános bemutatása, beleértve, hogy miképpen járul hozzá az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági garancia végrehajtásához, valamint konkrét példák bemutatásával az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatott beavatkozásokra.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtása során felmerült problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések bemutatása.

A 2016-ban benyújtott jelentés tartalmazza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői - ideértve a hátrányos helyzetű személyeket, a marginalizálódott közösségek tagjait és az oktatási rendszerből szakképzettség nélkül kilépőket - számára felajánlott munkalehetőségek minőségének bemutatását és értékelését. A jelentés tartalmazza továbbá annak a bemutatását és értékelését, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői milyen eredményeket érnek el az oktatás terén, találnak-e fenntartható és tisztességes munkalehetőséget, illetve lehetőségük van-e tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy minőségi gyakornoki képzésben részt venni.

A jelentés tartalmazza az Európai Szociális Alapból származó közös támogatás, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (beleértve az ifjúsági garanciát) elkülönített támogatás hatékonyságára, hatásfokára és hatására vonatkozó értékelések legfontosabb megállapításait.

6. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT ÉS A MEGTETT INTÉZKEDÉSEKET BEFOLYÁSOLÓ PROBLÉMÁK (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) ( 64 )

a) A program végrehajtását és a megtett intézkedéseket befolyásoló problémák

<type='S' maxlength = 7000 input='M'>

b) GYORSJELENTÉSEK ESETÉN NEM KÖTELEZŐ, ellenkező esetben a minta 11.1. pontjában kell feltüntetni (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése):

Annak értékelése, hogy elegendőek-e a célok megvalósítása érdekében tett lépések a célok eléréséhez, adott esetben feltüntetve a végrehajtott vagy tervezett helyesbítő intézkedéseket is.

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

7. A POLGÁROKNAK SZÓLÓ ÖSSZEFOGLALÓ (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (9) bekezdése) ( 65 )

Az éves és záró végrehajtási jelentések tartalmából készült, a polgároknak szóló összefoglalót külön dokumentumként, az éves, illetve záró végrehajtási jelentés melléklete formájában kell nyilvánosságra hozni és feltölteni.

8. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ JELENTÉS (az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke)

Ha az irányító hatóság pénzügyi eszközök felhasználásáról döntött, az éves végrehajtási jelentés mellékleteként a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos műveletekről külön jelentést kell küldeni a Bizottság részére ( 66 ).

9. Nem kötelező adatszolgáltatás a 2016-ban benyújtandó jelentésben; más gyorsjelentésekre nem vonatkozik: INTÉZKEDÉSEK AZ ELŐZETES FELTÉTELRENDSZERNEK VALÓ MEGFELELÉS ÉRDEKÉBEN (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) abban az esetben, ha a vonatkozó előzetes feltételeknek az operatív program elfogadásakor nem feleltek meg: (lásd a minta 13. pontját) ( 67 )

10. NAGYPROJEKTEK ÉS KÖZÖS CSELEKVÉSI TERVEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT ELŐREHALADÁS (az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének h) pontja és 111. cikkének (3) bekezdése)

10.1. Nagyprojektek

12. táblázat

Nagyprojektek

A nagyprojektek végrehajtása során felmerült jelentős problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések.

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

Módosítások az operatív programban szereplő nagyprojektek listáján.

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

10.2. Közös cselekvési tervek

A közös cselekvési tervek különböző szakaszainak végrehajtásában elért előrehaladás

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

13. táblázat

Közös cselekvési tervek

Felmerült jelentős problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések.

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

B. RÉSZ

A 2017-BEN ÉS 2019-BEN BEADOTT JELENTÉSEK ÉS A ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS

(az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikkének (3) és (4) bekezdése)

11. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikkének (4) bekezdése)

11.1. Az A. részben szereplő információk és a program célkitűzéseinek megvalósítása (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése)

MINDEN PRIORITÁSI TENGELY ESETÉN - A fentiekben megadott információk és a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladás értékelése, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulását az eredménymutatók értékének megváltoztatásához, ha az értékelések ezt igazolják.

<type='S' maxlength = 10500 input='M'>

11.2. A férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása - különös tekintettel a fogyatékkal élők hozzáférésére - érdekében tett egyedi intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az operatív programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott intézkedések (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikke (4) bekezdése második albekezdésének e) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 7. cikkében meghatározott, a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítésére és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozására vonatkozó elvek érvényesülését szolgáló egyedi intézkedések végrehajtásának értékelése, - az operatív program tartalmától és célkitűzéseitől függően - beleértve a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása - különös tekintettel a fogyatékkal élők hozzáférésére - érdekében tett egyedi intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az operatív programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott intézkedéseket.

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

11.3. Fenntartható fejlődés (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikke (4) bekezdése második albekezdésének f) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 8. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődésre vonatkozó elvek érvényesülését szolgáló egyedi intézkedések végrehajtásának értékelése, - az operatív program tartalmától és célkitűzéseitől függően - beleértve az említett cikk értelmében a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében végrehajtott intézkedések áttekintését.

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

11.4. Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre felhasznált támogatásról szóló jelentés (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése)

Az adatokat az SFC2014 automatikusan számítja ki a besorolásra vonatkozó adatok alapján. Nem kötelező: a megadott értékek tisztázása

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

11.5. A partnerek szerepe a program végrehajtásában (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek szerepével kapcsolatos intézkedések végrehajtásának értékelése, beleértve a partnerek bevonását az operatív program végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

12. KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS ÉRTÉKELÉS az 1303/2013/EU RENDELET 111. CIKKE (4) BEKEZDÉSE ELSŐ ALBEKEZDÉSÉNEK a) ÉS b) PONTJA ÉRTELMÉBEN

12.1 Az értékelési terv végrehajtása és az értékelések megállapításainak nyomon követése terén elért előrehaladás

<type='S' maxlength = 7000 input='M'>

12.2 Az alapok kommunikációs stratégia keretében végrehajtott tájékoztató és népszerűsítő intézkedéseinek eredményei

<type='S' maxlength = 7000 input='M'>

13. AZ ELŐZETES FELTÉTELRENDSZERNEK VALÓ MEGFELELÉS ÉRDEKÉBEN VÉGREHAJTOTT INTÉZKEDÉSEK (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése) (A 2016-ban beadott jelentésben is megadható (lásd 9 pont). A 2017-ben beadott jelentésben kötelező) Választható lehetőség: előrehaladási jelentés ( 68 )

14. táblázat

A vonatkozó általános előzetes feltételrendszernek való megfelelés érdekében végrehajtott intézkedések

15. táblázat

A vonatkozó tematikus előzetes feltételrendszernek való megfelelés érdekében végrehajtott intézkedések

14. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK AZ OPERATÍV PROGRAM TARTALMÁTÓL ÉS CÉLKITŰZÉSEITŐL FÜGGŐEN (az 1303/2013/EU rendelet 111. cikke (4) bekezdése második albekezdésének a), b), c), d), g) és h) pontja)

14.1. A területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés végrehajtásában elért eredmények, beleértve a demográfiai kihívásokkal, valamint az állandó vagy természeti hátrányokkal küzdő régiók fejlesztését, az integrált területi beruházásokat, a fenntartható városfejlesztést és az operatív program keretében végrehajtott, az adott közösség által vezérelt helyi fejlesztéseket

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

(opcionális előrehaladási jelentés)

14.2. Olyan intézkedések végrehajtásának eredményei, amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és a kedvezményezetteknek az alapok igazgatásával és használatával kapcsolatos képességét

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

(opcionális előrehaladási jelentés)

14.3. Az interregionális és transznacionális intézkedések végrehajtása terén elért eredmények

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

(opcionális előrehaladási jelentés)

14.4. Megfelelő esetben a makroregionális stratégiák és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz való hozzájárulás

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

14.5. Megfelelő esetben a társadalmi innováció terén bevezetett intézkedések végrehajtásának eredményei

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

14.6. Eredmények a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelését célzó intézkedések végrehajtása terén, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, a fogyatékossággal élőkre, a tartós munkanélküliekre és a nem foglalkoztatott fiatalokra, adott esetben az alkalmazott pénzügyi forrásokkal kiegészítve

<type='S' maxlength = 3500 input='M'>

(opcionális előrehaladási jelentés)

C. RÉSZ

A 2019-BEN BEADOTT JELENTÉSEK ÉS A ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS

(az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdése)

15. Pénzügyi információk a prioritási tengely és a program szintjén (az 1303/2013/EU rendelet 21. cikkének (2) bekezdése és 22. cikkének (7) bekezdése)

A 2018-2023-as évek pénzügyi mutatóira vonatkozóan megállapított mérföldkövek és célok elérése felé tett előrelépés értékelése céljából e melléklet A. részének 6. táblázata a következő két kiegészítő oszlopot tartalmazza:

16. INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS (opcionális előrehaladási jelentés)

A programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájához történő hozzájárulására vonatkozó információk és értékelés.

<type='S' maxlength = 17500 input='M'>

17. A PROGRAM ÉS AZ EGYES INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁT - AZ EREDMÉNYESSÉGMÉRÉSI KERETET - BEFOLYÁSOLÓ PROBLÉMÁK (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) ( 69 )

Ha az eredményességmérési keretben meghatározott részcélokkal és célkitűzésekkel kapcsolatos előrehaladás értékelése azt mutatja, hogy egyes részcélokat és célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani, a tagállamoknak ismertetniük kell a részcélok megvalósítását gátló mögöttes okokat a 2019. évi jelentésben (a részcélokat illetően), illetve a záró végrehajtási jelentésben (a célkitűzéseket illetően).

<type='S' maxlength = 7000 input='M'>

18. IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉS (az 1304/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) és (6) bekezdése) (adott esetben)

A 2019-ben benyújtott jelentés tartalmazza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői - ideértve a hátrányos helyzetű személyeket, a marginalizálódott közösségek tagjait és az oktatási rendszerből szakképzettség nélkül kilépőket - számára felajánlott munkalehetőségek minőségének bemutatását és értékelését. A jelentés tartalmazza továbbá annak a bemutatását és értékelését, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői milyen eredményeket érnek el az oktatás terén, találnak-e fenntartható és tisztességes munkalehetőséget, illetve lehetőségük van-e tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy minőségi gyakornoki képzésben részt venni.

A jelentés tartalmazza az Európai Szociális Alapból származó közös támogatás, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (beleértve az ifjúsági garanciát) elkülönített támogatás hatékonyságára, hatásfokára és hatására vonatkozó értékelések legfontosabb megállapításait.

<type='S' maxlength = 10500 input='M'>

VI. MELLÉKLET

A vezetői nyilatkozat mintája

Alulírott(ak), (vezetéknév, utónév, beosztás vagy funkció), a(z) (operatív program neve, CCI-száma) operatív program irányító hatóságának vezetője

- az elszámolásokban szereplő információk az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének megfelelően formailag megfelelők, pontosak és hiánytalanok,

- az elszámolásokban szereplő kiadásokat rendeltetésszerűen használták fel az 1303/2013/EU rendeletben foglaltaknak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően,

- az operatív programhoz létrehozott irányítási és kontrollrendszer a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kellő garanciát biztosít a kapcsolódó ügyletek jogszerűségét és szabályosságát illetően.

Megerősítem, hogy a számviteli évvel kapcsolatban a záró ellenőrzési vagy kontrolljelentésekben azonosított és az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelelően a jelen nyilatkozathoz mellékelt éves összefoglalásban szereplő szabálytalanságokat megfelelően orvosolták. Szükség esetén a hiányosságokat az említett jelentésekben ismertetett irányítási és kontrollrendszerben megfelelően nyomon követték, illetve azok nyomon követése folyamatban van az alábbi szükséges korrekciós intézkedések vonatkozásában: (szükség esetén tüntesse fel a nyilatkozat aláírásának időpontjában folyamatban lévő korrekciós intézkedéseket).

Megerősítem továbbá, hogy a jogszerűséget és szabályosságot illetően folyamatban lévő vizsgálat tárgyát képező kiadások a vizsgálat lezárulásáig az elszámolásokból kizárásra kerültek; azok az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egy későbbi számviteli évben benyújtandó időközi kifizetési kérelemben szerepelhetnek.

Megerősítem továbbá, hogy az operatív program az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt mutatóira, részcéljaira és előrehaladására vonatkozó adatok megbízhatók, hogy az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően csalások ellen hatékony és arányos intézkedéseket foganatosítottak és az azonosított kockázatokat figyelembe vették, továbbá nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről az operatív program végrehajtásával kapcsolatban, amely a kohéziós politika megítélését veszélyeztetheti.

Dátum

Aláírás(ok)

VII. MELLÉKLET

Az auditstratégia mintája

1. BEVEZETŐ

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

- Az auditstratégia keretébe tartozó operatív program(ok) (név és CCI-szám ( 72 )), Alapok és időszak megjelölése.

- Az auditstratégia megfogalmazásáért, nyomon követéséért és módosításáért felelős audithatóság és minden egyéb a dokumentum kidolgozásában részt vevő szervezet meghatározása.

- Hivatkozás az audithatóság státuszára (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet) és a szervezetre, amelynek a részét képezi.

- Hivatkozás az audithatóság, illetve az audithatóság megbízásából ellenőrzéseket végző más szervezetek feladat- és felelősségi körét meghatározó küldetési nyilatkozatra, ellenőrzési chartára vagy (megfelelő esetben) nemzeti jogszabályokra.

- Annak megerősítése az audithatóság részéről, hogy az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (2) bekezdése értelmében ellenőrzéseket végző szervezetek rendelkeznek a szükséges funkcionális függetlenséggel (illetve - adott esetben, az 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - szervezeti függetlenséggel).

2. KOCKÁZATELEMZÉS

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

- A kockázatelemzésre használt módszer kifejtése.

- Hivatkozás a kockázatelemzés módosításával kapcsolatos belső eljárásokra.

3. MÓDSZERTAN

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

3.1 Áttekintés

- Hivatkozás az ellenőrzési tevékenység legfontosabb lépéseinek - köztük a feltárt hibák osztályozásának és kezelésének - bemutatását tartalmazó ellenőrzési kézikönyvekre vagy eljárásokra.

- Hivatkozás az audithatóság munkája során figyelembe vett nemzetközileg elfogadott auditstandardokra, az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

- Hivatkozás az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottsághoz benyújtandó kontrolljelentés és auditvélemény összeállítására vonatkozó eljárásokra.

- Az ETE programok esetében hivatkozás az egyedi auditintézkedésekre és annak ismertetése, hogy hogyan tervezi az audithatóság biztosítani a koordinációs és felügyeleti eljárásokat az e programokban érintett többi tagállam ellenőri csoportjaival, valamint az 1299/2013/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott eljárási szabályok bemutatása.

3.2. Az irányítási és kontrollrendszerek működésének vizsgálatát célzó ellenőrzések (rendszerellenőrzések):

Az ellenőrizendő szervezetek és a vonatkozó főkövetelmények ismertetése a rendszerellenőrzésekkel összefüggésben. Megfelelő esetben hivatkozás az audithatóság megbízásából az ellenőrzést végző szervezetre.

Az alábbi egyes tematikus területekre vonatkozó rendszerellenőrzések ismertetése:

- az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (5) bekezdése szerinti dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések minősége, többek között a közbeszerzési szabályok, az állami támogatásra vonatkozó szabályok és a környezetvédelmi előírások betartását, valamint az egyenlő esélyek érvényesítését illetően;

- a projektkiválasztás minősége és a pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos (az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (5) bekezdése szerinti) dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések minősége;

- az 1303/2013/EU rendelet 72. cikkének d) pontjában, 125. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és 126. cikkének d) pontjában foglaltaknak megfelelően létrehozott informatikai rendszerek működése és biztonsága, és azok összeköttetése az "SFC 2014" informatikai rendszerrel az 1303/2013/EU rendelet 74. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

- a mutatókkal és részcélokkal, illetve az operatív program célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekkel kapcsolatos, az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az irányító hatóság által jelentett adatok megbízhatósága;

- a visszavont és visszafizettetett összegekre vonatkozó jelentések;

- az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelő, a csalások elleni hatékony és arányos és a csalással kapcsolatos kockázatok értékelése által alátámasztott intézkedések végrehajtása.

3.3. Műveletek ellenőrzése:

Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdésével és a 480/2014/EU rendelet 28. cikkével összhangban alkalmazandó mintavételi módszertan bemutatása (vagy hivatkozás az ezt meghatározó belső dokumentumra), valamint az ellenőrzésekre vonatkozó egyéb specifikus eljárások, nevezetesen a feltárt hibák osztályozására és kezelésére szolgáló eljárások ismertetése, a csalás gyanújának kelezésére szolgáló eljárás bemutatásával együtt.

3.4. Az elszámolások ellenőrzése

Az elszámolások ellenőrzésére alkalmazott ellenőrzési szemlélet bemutatása.

3.5 A vezetői nyilatkozat ellenőrzése

Hivatkozás az auditvélemény megfogalmazása érdekében a vezetői nyilatkozatban szereplő állítások ellenőrzését célzó tevékenységeket meghatározó belső eljárásokra.

4. TERVEZETT ELLENŐRZÉSI FELADATOK

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

- Az ellenőrzési prioritások és egyedi célkitűzések ismertetése és indoklása a folyó számviteli évet és a két azt követő számviteli évet illetően, valamint a kockázatelemzés eredményei és a tervezett ellenőrzési feladatok közötti összefüggések ismertetése.

- A folyó számviteli évvel és a rákövetkező két számviteli évvel kapcsolatos, a rendszerellenőrzésekre vonatkozó (a rendszerellenőrzések közé értve az egyes tematikus területekre irányuló célzott ellenőrzéseket is) ellenőrzési feladatok tájékoztató jellegű ütemterve az alábbiaknak megfelelően: Ellenőrizendő hatóságok/szervezetek vagy egyedi tematikus területek CCI-szám Az operatív program neve Az ellenőrzésért felelős szervezet A kockázatfelmérés eredménye 20xx Az ellenőrzés célja és köre 20xx Az ellenőrzés célja és köre 20xx Az ellenőrzés célja és köre

5. ERŐFORRÁSOK

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

- Az audithatóság szervezeti ábrája, illetve megfelelő esetben az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ellenőrzéseket végző valamennyi szervezettel fenntartott kapcsolatára vonatkozó információk.

- A folyó számviteli évvel és a rákövetkező két számviteli évben felhasználni tervezett erőforrások megnevezése.

VIII. MELLÉKLET

Az auditvélemény mintája

Az Európai Bizottság Főigazgatósága részére

1. BEVEZETŐ

Alulírott, az 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (4) [és megfelelő esetben (5)] bekezdése értelmében független [a tagállam által kijelölt hatóság megnevezése] képviseletében ellenőriztem a(z) ... [év] július 1-jétől ... [év] június 30-ig tartó számviteli évhez ( 73 ) tartozó és ... keltű [a Bizottsághoz benyújtott elszámolások kelte] elszámolásokat (a továbbiakban: elszámolások), a számviteli évet illetően a Bizottságtól igényelt (és az elszámolásokban szereplő) költségek jog- és szabályszerűségét és az irányítási és kontrollrendszer működését, továbbá ellenőriztem a vezetői nyilatkozatot a 966/2012/EU, Euratom rendelet 59. cikke (5) bekezdése b) pontjával összhangban

a(z) [az operatív program neve és CCI-száma] megnevezésű operatív programmal (a továbbiakban: "program") kapcsolatban,

hogy az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (5) bekezdésének megfelelően az auditvéleményt kiadjam

2. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÉS AZ IGAZOLÓ HATÓSÁG FELADATAI

A(z) [az irányító hatóság megnevezése], a program kijelölt irányító hatósága, valamint a(z) [az igazoló hatóság megnevezése], a program kijelölt igazoló hatósága, felelősek az 1303/2013/EU rendelet 125. és 126. cikkében (valamint az 1299/2013/EU rendelet 23. cikkében) ( 74 ) meghatározott feladatokkal kapcsolatos irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésének biztosításáért.

Ezen belül a(z) [a tagállam által kijelölt igazoló hatóság megnevezése] (a program kijelölt igazoló hatósága) felelős az elszámolások (az 1303/2013/EU rendelet 137. cikkében foglaltak szerinti) elkészítéséért, valamint azok hiánytalanságának, pontosságának és hitelességének igazolásáért az 1303/2013/EU rendelet 126. cikke b) és c) pontjában foglaltaknak megfelelően.

Az 1303/2013/EU rendelet 126. cikke c) pontjában foglaltaknak megfelelően az igazoló hatóság feladatai közé tartozik továbbá annak igazolása, hogy az elszámolásokban szereplő költségek összhangban vannak az alkalmazandó jogszabályokkal, valamint hogy azok a finanszírozás céljából a programra vonatkozó kritériumokkal összhangban és jogszerűen kiválasztott műveletek tekintetében merültek fel ( 75 ).

3. AZ AUDITHATÓSÁG FELADATAI

Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően feladatom, hogy független véleményt adjak arra vonatkozóan, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott költségek jogszerűek és szabályszerűek-e (75) , és hogy a bevezetett irányítási és kontrollrendszer megfelelően működik-e. Feladataim közé tartozik továbbá, hogy az általam adott vélemény részeként nyilatkozzam, hogy az elvégzett ellenőrzés megkérdőjelezi-e a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat ( 76 ).

A programmal kapcsolatos ellenőrzések az auditstratégiának és a nemzetközileg elfogadott auditstandardok figyelembevételével kerültek végrehajtásra. Az említett standardok megkövetelik, hogy az audithatóság betartsa az etikai előírásokat, továbbá az ellenőrzést oly módon tervezze meg és folytassa le, hogy annak alapján az auditvéleményt megfelelő bizonyossággal kiadhassa.

Az ellenőrzéshez hozzátartozik olyan eljárások lefolytatása, amelyek megfelelően és kielégítő bizonyossággal alátámasztják az alábbiakban kifejtett véleményt. Az eljárásokat az auditor szakmai szempontok alapján választja ki, beleértve - az akár csalás, akár hiba okozta - lényeges szabálytalanságok kockázatának értékelését. Az ellenőrzésre az általam az adott körülmények között megfelelőnek tartott eljárásokat alkalmaztam.

Meggyőződésem szerint az ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékok véleményem alátámasztásához elegendőek és megfelelőek, [hatókör korlátozása esetén:] a "hatóköri korlát" szakaszban említettek kivételével.

Az ellenőrzés által a programra vonatkozóan nyert legfontosabb megállapításokat az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (5) bekezdése b) pontjában foglaltaknak megfelelően a mellékelt éves kontrolljelentés tartalmazza.

4. HATÓKÖRI KORLÁT

Vagy

Az ellenőrzés körét semmilyen tényező nem korlátozta.

Vagy

Az ellenőrzés körét az alábbi tényezők korlátozták:

a) ...

b) ...

c) ....

[Ismertesse az ellenőrzés hatókörének bármely korlátozását, például az alátámasztó bizonylatok hiányát, a jogi eljárás alatt álló ügyeket, és az alábbi "Korlátozott vélemény" szakaszban becsülje meg az érintett kiadások és uniós hozzájárulás összegét, valamint a hatókör korlátozásának hatását az audit véleményre. További magyarázatot ebben a tekintetben adott esetben az éves kontrolljelentésben kell adni.]

5. VÉLEMÉNY

(Minősítés nélküli vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzések alapján:

- az elszámolások a 480/2014/EU rendelet 29. cikke (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megbízható és valós képet nyújtanak;

- a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott költségek jogszerűek és szabályszerűek,

- az alkalmazott irányítási és kontrollrendszer működése megfelelő.

Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.

Vagy

(Korlátozott vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzések alapján:

- az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak, a 480/2014/EU rendelet 29. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint;

- a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott költségek jogszerűek és szabályszerűek;

- az alkalmazott irányítási és kontrollrendszer működése megfelelő, az alábbiak kivételével: - az elszámolásokkal kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: és/vagy [a nem kívánt rész törlendő] - a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott költségek jog- és szabályszerűségével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: - és/vagy [a nem kívánt rész törlendő] az irányítási és kontrollrendszer működésével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: ( 77 )

Ennek megfelelően úgy értékelem, hogy a fenntartás(ok) hatása [korlátozott]/[jelentős]. [a nem kívánt rész törlendő]

Ez a hatás a bejelentett teljes kiadásokból [€ összeg és %] felel meg. Az érintett uniós hozzájárulás ennek megfelelően [€ összeg].

Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg/megkérdőjelezi [a nem kívánt rész törlendő] a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.

[Ha az elvégzett ellenőrzés megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket, az audithatóság ebben a bekezdésben fejti ki, milyen megfontolások alapján jutott erre a következtetésre.]

Vagy

(Ellenvélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzések alapján:

- az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak/nem nyújtanak megbízható és valós képet a 480/2014/EU rendelet 29. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint [a nem kívánt rész törlendő],

- a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott költségek jogszerűek és szabályszerűek/ nem jogszerűek és szabályszerűek [a nem kívánt rész törlendő];

- az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek működése megfelelő/ nem megfelelő [a nem kívánt rész törlendő].

Ez az ellenvélemény az alábbiakon alapul:

- az elszámolásokkal kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

- a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott költségek jog- és szabályszerűségével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

- az irányítási és kontrollrendszer működésével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában ( 78 ):

Az elvégzett ellenőrzés megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket az alábbiak tekintetében:

[Az audithatóság a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően figyelemfelhívó megjegyzést is közölhet, amely nem befolyásolja a véleményét. Kivételes esetekben a véleménynyilvánítás visszautasítható ( 79 ).]

Dátum

Aláírás

IX. MELLÉKLET

Az éves kontrolljelentés mintája

1. BEVEZETŐ

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

1.1. A felelős audithatóság és a jelentés elkészítésében részt vevő más szervezetek megnevezése.

1.2. A referencia-időszak (számviteli év ( 80 )), amelyből a véletlenszerű mintát vették.

1.3. Az ellenőrzési időszak (amely alatt az ellenőrzést elvégezték).

1.4. A jelentés tárgyát képező operatív program(ok) és a program(ok) irányító és igazoló hatóságainak a megnevezése. [Ha az éves kontrolljelentés több programot vagy alapot érint, az információkat programok és alapok szerinti bontásban kell közölni, minden egyes szakaszban megjelölve a program- vagy alapspecifikus információkat, kivéve a 10.2. szakaszban, amely esetében ezeket az információkat az 5. szakaszban kell feltüntetni.]

1.5. A jelentés és az auditvélemény elkészítése lépéseinek ismertetése.

2. AZ IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLLRENDSZEREK JELENTŐS VÁLTOZÁSAI

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

2.1. Az irányítási és kontrollrendszerekben bekövetkezett minden jelentős, az irányító és igazoló hatóságok feladataival kapcsolatos változás részletes ismertetése, különös tekintettel egyes funkciók átruházására új közreműködő szervezetekre és annak megerősítésére, hogy az átruházás az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke értelmében az audithatóság által elvégzett ellenőrzés alapján megfelel az ugyanezen rendelet 72. és 73. cikkében foglaltaknak.

2.2. A kijelölt szervezetek monitoringjára vonatkozó információk az 1303/2013/EU rendelet 124. cikke (5) és (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

2.3. A változások hatályba lépésének időpontjai, azok az időpontok, amikor az audithatóságot a változásokról értesítették, továbbá meg kell jelölni, hogy milyen hatással vannak ezek a változások az ellenőrzési folyamatra.

3. AZ AUDITSTRATÉGIA VÁLTOZÁSAI

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

3.1 Az auditstratégia bármely változásának részletes ismertetése és a változások indoklása. Jelezni kell különösen a műveletek ellenőrzése során alkalmazott mintavételi módszer változásait (ld. az 5. szakaszt).

3.2 A későbbi fázisban végrehajtott vagy tervezett változtatások (amelyek a referencia-időszakban végzett munkát nem befolyásolják), illetve a referencia-időszak alatti változtatások (amelyek hatással vannak az ellenőrzés folyamatára és eredményeire) megkülönböztetése. Kizárólag az auditstratégia előző változatához képest történt változtatásokat kell feltüntetni.

4. RENDSZERELLENŐRZÉSEK

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

4.1. A program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésére vonatkozó (az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerinti) ellenőrzéseket - a továbbiakban: rendszerellenőrzéseket - végző szervezetek azonosítása (beleértve az audithatóságot is).

4.2. Az elvégzett ellenőrzések alapjának bemutatása, beleértve az alkalmazandó auditstratégiára történő hivatkozást, különös tekintettel a kockázatelemzés módszertanára, valamint a rendszerellenőrzési terv kidolgozásához vezető eredményekre. Ha a kockázatelemzés módszerét módosították, a változást az auditstratégia változásaira vonatkozó 3. szakaszban kell ismertetni.

4.3. Az alábbi 10.1. szakaszban szereplő táblázattal kapcsolatosan, a rendszerellenőrzések fő megállapításainak és következtetéseinek ismertetése, beleértve az egyes tematikus területek célzott ellenőrzéseit e rendelet VII. mellékletének 3.2. szakaszával összhangban.

4.4. Jelezni kell, hogy rendszerszintűnek minősült-e bármely feltárt probléma, továbbá ismertetni kell a probléma kezelése érdekében tett intézkedéseket, beleértve a szabálytalan kiadások és az ezzel kapcsolatos pénzügyi korrekciók számszerű összegét, a 480/2014/EU rendelet 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

4.5. A korábbi számviteli években végzett rendszerellenőrzések során tett javaslatok nyomon követésére vonatkozó információk.

4.6. (Megfelelő esetben) a pénzügyi eszközök kezelésével vagy különleges szabályzás (pl. állami támogatás, jövedelemtermelő projektek, egyszerűsített költségelszámolási módszerek) alá tartozó más típusú kiadásokkal kapcsolatos, a rendszerellenőrzések során feltárt konkrét hiányosságok és a hiányosságok kiküszöbölése érdekében az irányító hatóság által megtett utólagos intézkedések ismertetése.

4.7. A rendszerellenőrzések nyomán szerzett bizonyosság mértéke (alacsony/átlagos/magas) és ennek indoklása.

5. A MŰVELETEK ELLENŐRZÉSE

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

5.1. A műveletekre vonatkozó (az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése és a 480/2014/EU rendelet 27. cikke szerinti) ellenőrzéseket végző szervezetek azonosítása (beleértve az audithatóságot is).

5.2. Az alkalmazott mintavételi módszertan ismertetése és az arra vonatkozó információk, hogy a módszertan az auditstratégiával összhangban van-e.

5.3. A statisztikai mintavételi paraméterek feltüntetése, valamint a mögöttes számítások és az alkalmazott szakmai mérlegelés ismertetése. A mintavételi paraméterek magukban foglalják a következőket: lényegességi szint, konfidenciaszint, mintavételi egység, várható hibaarány, mintavételi intervallum, az alapsokaság értéke, az alapsokaság mérete, a minta mérete, (adott esetben) a rétegzettségre vonatkozó információk. A minta kiválasztásával kapcsolatos és a (480/2014/EU rendelet 28. cikkének (14) bekezdése szerinti) teljes hibaarányra vonatkozó mögöttes számításokat a 10.3. szakaszban kell bemutatni az alkalmazott mintavételi eljárásnak megfelelően olyan formában, amelynek alapján az alapvető lépések követhetők.

5.4. Egyeztetés a Bizottság felé a számviteli év tekintetében bejelentett teljes kiadás euróban kifejezett összege és a véletlenszerű minta alapjául szolgáló sokaság között (az alábbi 10.2 szakaszában szereplő táblázat A oszlopa). Az egyeztető tételeknek a negatív mintavételi egységekre is ki kell terjedniük abban az esetben, ha a számviteli évet illetően pénzügyi korrekciót alkalmaztak.

5.5. Negatív mintavételi egységek esetén annak megerősítése, hogy azokat a 480/2014/EU rendelet 28. cikkének (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően külön sokaságként kezelték. Ezen egységek ellenőrzése főbb eredményeinek elemzése, különösen annak vizsgálatára összpontosítva, hogy a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó (a tagállamok vagy a Bizottság által meghozott) döntéseket visszavonásokként vagy visszafizettetésekként rögzítették-e az elszámolásokban.

5.6. Nem statisztikai mintavételi módszer alkalmazása esetén az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (1) bekezdésének megfelelően a választott módszer alkalmazásának indoklása, továbbá az ellenőrzésekbe bevont műveletek/kiadások százalékos arányának és az érvényes auditvélemény megfogalmazását lehetővé tevő, a véletlenszerű (és így reprezentatív) mintavétel és a megfelelő mintaméret biztosítása érdekében tett intézkedéseknek az ismertetése. Nem statisztikai mintavétel esetén kivetített hibaarányt is számítani kell.

5.7. A műveletek ellenőrzéséből származó fő eredmények elemzése, a következők megjelölésével: a minta ellenőrzött elemeinek száma, az egyes műveletekben feltárt hibák mennyisége és típusai ( 81 ), a feltárt hibák jellege ( 82 ) a réteghibaarány és a kapcsolódó főbb hiányosságok és szabálytalanságok ( 83 ), a hibaarány felső határértéke (adott esetben), alapvető okok és javasolt helyesbítő intézkedések (beleértve a hibák elkerülését célzó intézkedéseket a jövőbeni kifizetési kérelmeknél), valamint az auditvéleményre gyakorolt hatás. Adott esetben további magyarázatot kell fűzni az alábbi 10.2. és a 10.3. szakaszokban bemutatott adatokhoz, különösen a teljes hibaarányt illetően.

5.8. A számviteli évvel kapcsolatban az elszámolásoknak a Bizottság részére történő benyújtását megelőzően az igazoló hatóság/irányító hatóság által végrehajtott és a műveletek ellenőrzéséből következő pénzügyi korrekciókra vonatkozó magyarázatok, beleértve az átalányalapú, illetve extrapolált helyesbítéseket, az alábbi 10.2. szakaszban részletezetteknek megfelelően.

5.9. A teljes hibaarány és a teljes fennmaradó hibaarány ( 84 ) összevetése (a 10.2. szakasznak megfelelően) a meghatározott lényegességi küszöbbel annak megállapítása érdekében, hogy van-e lényeges hiba az alapsokaságban és ennek jelentősége az auditvélemény szempontjából.

5.10. Az esetleges kiegészítő minta ellenőrzésének eredményeire vonatkozó információk (a 480/2014/EU rendelet 28. cikkének (12) bekezdése szerint).

5.11. Jelezni kell, hogy rendszerszintűnek minősült-e bármely feltárt probléma, továbbá ismertetni kell a probléma kezelése érdekében tett intézkedéseket, beleértve a szabálytalan kiadások és az ezzel kapcsolatos pénzügyi korrekciók számszerű összegét.

5.12. A korábbi években végzett ellenőrzéseik eredményeinek nyomon követésére vonatkozó információk, különös tekintettel a rendszerszintű hiányosságokra.

5.13. A műveletek ellenőrzésének eredményei alapján levont következtetések az irányítási és kontrollrendszer hatékonyságára vonatkozóan.

6. AZ ELSZÁMOLÁSOK ELLENŐRZÉSE

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

6.1. Az elszámolások ellenőrzését végző hatóságokra/szervezetekre vonatkozó információk.

6.2. Az elszámolások az 1303/2013/EU rendelet 137. cikkében meghatározott elemeinek ellenőrzésére alkalmazott szemlélet bemutatása. Ebben hivatkozni kell a (fenti 4. szakaszban részletezett) rendszerellenőrzések és a (fenti 5. szakaszban részletezett) műveletek ellenőrzése keretében végzett, az elszámolásokkal kapcsolatban előírt bizonyosság szempontjából lényeges ellenőrzési tevékenységekre.

6.3. Az ellenőrzés alapján az elszámolások hiánytalansága, pontossága és valódisága tekintetében levont következtetések ismertetése, beleértve a rendszerellenőrzések és/vagy a műveletek ellenőrzésének eredményei nyomán elvégzett és az elszámolásokban megjelenő pénzügyi kiigazításokat.

6.4. Annak ismertetése, ha bármely feltárt probléma rendszerszintűnek minősül, továbbá a probléma kezelése érdekében tett intézkedések.

7. AZ ELLENŐRZŐ SZERVEK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ ÉS AZ AUDITHATÓSÁG FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGE (adott esetben)

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

7.1. Az audithatóság és adott esetben az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (2) bekezdésének megfelelően ellenőrzést végző egyéb szervek közötti egyeztetési eljárás bemutatása.

7.2. Az audithatóság által az ilyen ellenőrző szerv(ek) tekintetében alkalmazott felügyeleti és minőségellenőrzési eljárás bemutatása.

8. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

8.1. Adott esetben a bejelentett csalásokra, illetve az audithatóság által végzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt csalás gyanújára (beleértve a más nemzeti vagy uniós szervek által jelentett és az audithatóság által ellenőrzött műveletekhez kapcsolódó eseteket) és a megtett intézkedésekre vonatkozó információk.

8.2. Adott esetben, az elszámolások audithatósághoz történő benyújtását követően és az éves kontrolljelentés az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (5) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a Bizottság részére történő beküldését megelőzően bekövetkezett események, amelyeket a bizonyosság szintjének és az audithatóság véleményének megállapításakor figyelembe vettek.

9. ÁLTALÁNOS BIZONYOSSÁGI SZINT

Ez a szakasz az alábbi információkat tartalmazza:

9.1. Az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozó általános bizonyossági szint feltüntetése ( 85 ), valamint annak ismertetése, hogy hogyan állapították meg ezt a szintet a rendszerauditok (lásd az alábbi 10.2. szakaszban) és a műveletek auditja (lásd alábbi 10.3. szakaszban) során kapott eredmények összesítése alapján. Megfelelő esetben az audithatóságnak figyelembe kell vennie a számviteli év vonatkozásában végzett más nemzeti vagy uniós ellenőrzési tevékenységek eredményeit is.

9.2. A hatások mérséklése érdekében végrehajtott tevékenységek, pl. pénzügyi korrekciós intézkedések értékelése, valamint további esetleges kiigazító intézkedések szükségességének értékelése úgy rendszerszempontból, mint pénzügyi szempontból.

10. ÉVES KONTROLLJELENTÉS - MELLÉKLETEK

10.1. A rendszerellenőrzések eredményei

10.2. A műveletek ellenőrzésének eredményei

10.3 A véletlenszerű minta kiválasztására és a teljes hibaarányra vonatkozó háttérszámítások

X. MELLÉKLET

Az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája

A. RÉSZ

AZ ÉVES ADATKÖZLÉSBEN SZEREPLŐ ADATOK ("GYORSJELENTÉSEK") (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

1. AZ ÉVES/ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS AZONOSÍTÁSA

2. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE (az 1303/2013/eu rendelet 50. cikkének (2) bekezdése és az 1299/2013/eu rendelet 14. cikke (3) bekezdésének a) pontja)

Az együttműködési program végrehajtására vonatkozó alapvető információk a tárgyév vonatkozásában, beleértve a pénzügyi eszközökre vonatkozó információkat a pénzügyi és mutatóadatokkal kapcsolatban.

3. A PRIORITÁSI TENGELY VÉGREHAJTÁSA (az 1303/2013/eu rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

3.1. A végrehajtás áttekintése

3.2. Közös és programspecifikus mutatók (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

A közös és programspecifikus mutatók adatainak megadása beruházási prioritásonként az alábbi 1. és 2. táblázat segítségével.

1. táblázat

Eredménymutatók (prioritási tengelyek és egyedi célkitűzések szerint); a Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyre is vonatkozik

2. táblázat

Közös és programspecifikus kimeneti mutatók (prioritási tengelyek és beruházási prioritások szerint); technikai segítségnyújtás prioritási tengelyekre is vonatkozik

3.3. Az eredményességmérési keretben meghatározott - 2017-től kezdve az éves végrehajtási jelentésekben benyújtandó - részcélok és célértékek (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

Az eredményességmérési keret részcéljaiként és célértékeiként meghatározott pénzügyi mutatókra, a végrehajtás alapvető lépéseire, a kimeneti és eredménymutatókra vonatkozó (a 2017. évi jelentéssel kezdődően benyújtandó) információk.

3. táblázat

Az eredményességmérési keretben meghatározott részcélokra és célértékekre vonatkozó információk

3.4. Pénzügyi adatok (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

4. táblázat

Prioritási tengely és program szintű pénzügyi információk

(az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 86 ) II. melléklete 1. táblázatának [Minta a pénzügyi adatok jelentéséhez] ( 87 ) és az európai területi együttműködési célkitűzés keretébe tartozó együttműködési programokra vonatkozó minta 16. táblázatának megfelelően)

Adott esetben fel kell tüntetni az együttműködési programban részt vevő harmadik országokból származó hozzájárulások összegét is (pl. IPA és ENI, Norvégia, Svájc)

5. táblázat

Az összesített pénzügyi adatok beavatkozási kategóriánkénti bontásban (az 1303/2013/EU rendelet 112. cikkének (1) és (2) bekezdése és az 1304/2013/EU rendelet 5. cikke)

(az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete 2. táblázatának [Minta a pénzügyi adatok jelentéséhez] és az együttműködési programokra vonatkozó minta 6-9. táblázatának megfelelően)

6. táblázat

A programterület uniós részén kívül végzett műveletek vagy azok egy részének összesített költsége

4. AZ ÉRTÉKELÉSEK ÖSSZEGZÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

Az előző pénzügyi évben készült programértékelések során tett megállapításokról szóló összefoglalás a felhasznált értékelési jelentések megnevezésének és referencia-időszakának feltüntetésével.

5. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT ÉS A MEGTETT INTÉZKEDÉSEKET BEFOLYÁSOLÓ PROBLÉMÁK (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

a) A program végrehajtását és a megtett intézkedéseket befolyásoló problémák <type='S' maxlength=7000 input='M'>

b) GYORSJELENTÉSEK ESETÉN NEM KÖTELEZŐ, ellenkező esetben a 9.1. pontban kell feltüntetni (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése): Annak értékelése, hogy elegendőek-e a célok megvalósítása érdekében tett lépések a célok eléréséhez, adott esetben feltüntetve a végrehajtott vagy tervezett helyesbítő intézkedéseket is <type='S' maxlength=3500 input='M'>

6. A POLGÁROKNAK SZÓLÓ ÖSSZEFOGLALÓ (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (9) bekezdése)

Az éves és záró végrehajtási jelentések tartalmából készült, a polgároknak szóló összefoglalót külön dokumentumként, az éves, illetve záró végrehajtási jelentés mellékleteként hozzák nyilvánosságra és töltik fel.

7. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ JELENTÉS (az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke)

Ha az irányító hatóság pénzügyi eszközök felhasználásáról döntött, az éves végrehajtási jelentés mellékleteként a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos műveletekről külön jelentést kell küldeni a Bizottság részére.

8. MEGFELELŐ ESETBEN A NAGYPROJEKTEK ÉS KÖZÖS CSELEKVÉSI TERVEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT ELŐREHALADÁS (az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének h) pontja és 111. cikkének (3) bekezdése és az 1299/2013/EU rendelet 14. cikke (3) bekezdésének b) pontja)

8.1. Nagyprojektek

7. táblázat

Nagyprojektek

A nagyprojektek végrehajtása során felmerült jelentős problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések.

Módosítások az együttműködési programban szereplő nagyprojektek listáján

8.2. Közös cselekvési tervek

A közös cselekvési tervek különböző szakaszainak végrehajtásában elért előrehaladás

8. táblázat

Közös cselekvési tervek

Felmerült problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések.

B. RÉSZ

A 2017-BEN ÉS 2019-BEN BEADOTT JELENTÉSEK ÉS A ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikke (4) bekezdése és az 1299/2013/EU rendelet 14. cikke (4) bekezdése)

9. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és az 1299/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdése)

9.1. Az A. részben szereplő információk és a program célkitűzéseinek megvalósítása (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése)

MINDEN PRIORITÁSI TENGELY ESETÉN - A fentiekben megadott információk és a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladás értékelése, beleértve az ERFA hozzájárulását az eredménymutatók értékének megváltoztatásához, ha az értékelések ezt igazolják.

9.2. A férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása - különös tekintettel a fogyatékossággal élők hozzáférésére - érdekében tett egyedi intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az együttműködési programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott egyedi intézkedések (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és az 1299/2013/EU rendelet 14. cikke (4) bekezdése 2. albekezdésének d) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 7. cikkében meghatározott, a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítésére és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozására vonatkozó elvek érvényesülését szolgáló egyedi intézkedések végrehajtásának értékelése, megfelelő esetben - az együttműködési program tartalmától és célkitűzéseitől függően - beleértve a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása érdekében tett egyedi intézkedések, ezen belül a fogyatékossággal élők számára biztosított akadálymentesítési intézkedések ismertetését, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az együttműködési programban és műveletekben való érvényesítése érdekében végrehajtott intézkedések áttekintését.

9.3. Fenntartható fejlődés (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és az 1299/2013/EU rendelet 14. cikke (4) bekezdése 2. albekezdésének e) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 8. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődésre vonatkozó elvek érvényesülését szolgáló egyedi intézkedések végrehajtásának értékelése, megfelelő esetben - az együttműködési program tartalmától és célkitűzéseitől függően - beleértve az említett cikk értelmében a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében végrehajtott intézkedések áttekintését.

9.4. Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre felhasznált támogatásról szóló jelentés (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése)

Az adatokat az SFC2014 automatikusan számítja ki a besorolásra vonatkozó adatok alapján.

Nem kötelező: a megadott értékek pontosítása - <type='S' maxlength=3500 input='M'>

9.5. A partnerek szerepe az együttműködési program végrehajtásában (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és az 1299/2013/EU rendelet 14. cikke (4) bekezdése 1. albekezdésének c) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek szerepével kapcsolatos intézkedések végrehajtásának értékelése, beleértve a partnerek bevonását az együttműködési program végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.

10. KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS ÉRTÉKELÉS AZ 1299/2013/EU RENDELET 14. CIKKE (4) BEKEZDÉSE 1. ALBEKEZDÉSÉNEK a) ÉS b) PONTJA ÉRTELMÉBEN

10.1. Az értékelési terv végrehajtása és az értékelések megállapításainak nyomon követése terén elért előrehaladás

10.2. Az alapok kommunikációs stratégia keretében végrehajtott tájékoztató és népszerűsítő intézkedéseinek eredményei

11. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TARTALMÁTÓL ÉS CÉLKITŰZÉSEITŐL FÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK (az 1299/2013/EU rendelet 14. cikke (4) bekezdése 2. albekezdésének a), b), c) és f) pontja)

11.1. A területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés alkalmazásának eredményei, beleértve az integrált területi beruházásokat, a fenntartható településfejlesztést és az együttműködési program keretében végrehajtott, közösségvezérelt helyi fejlesztéseket

11.2. Olyan intézkedések végrehajtásának eredményei, amelyek célja megerősíteni a hatóságoknak és a kedvezményezetteknek az ERFA kezelésével és felhasználásával kapcsolatos képességét

11.3. Hozzájárulás a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz (megfelelő esetben)