T/11105. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról

2013. évi LXXVIII. törvény

1. §

(1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 67/B. §-ban meghatározott ok fennállása esetén a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését."

(2) A Bv. tvr. 11/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett."

(3) A Bv. tvr. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 18. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt.

(2) Az eljárásra - a közérdekű munka kivételével - az a büntetés-végrehajtási bíró illetékes, aki a büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett vagy intézkedésre köteles."

(4) A Bv. tvr. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tartózkodási helye szerint kéri kijelölni."

(5) A Bv. tvr. 67/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt)

"c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény, illetve a megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,"

(6) A Bv. tvr. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetve a szabadságvesztésből vagy elzárásból való szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet vagy helységeket, illetve államigazgatási területet, az általa szabadon választott helységbe távozni, és ott a rendőrségnél jelentkezni."

(7) A Bv. tvr. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiutasítást - ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki - a szabadságvesztés vagy elzárás kiállása után, egyébként az ítélet jogerőre emelkedése után kell végrehajtani."

(8) A Bv. tvr. 119. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az előzetesen letartóztatott katonát a többi előzetes letartóztatását töltőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni."

(9) A Bv. tvr. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elzárást és a szabálysértési elzárást a külön jogszabályban kijelölt büntetés- végrehajtási intézetben hajtják végre."

(10) A Bv. tvr. 126. § (2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2h) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával a részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamának számítására a 70. § (1)-(2a) bekezdése az irányadó."

(11) A Bv. tvr. 126. §-a a következő (2k) bekezdéssel egészül ki:

"(2k) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt közérdekű munka esetén a büntetés- végrehajtási bíró jelöli ki a közérdekű munka végrehajtására szolgáló

a) munkahelyet, ha a munkahelyre vonatkozó pártfogó felügyelői véleményt,

b) új munkahelyet, ha az erre vonatkozó ügyészi indítványt

2013. június 30. napjáig kézbesítették."

2. §

A Bv. tvr.

a) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a "beszerzi" szövegrész helyébe a "beszerezheti",

b) 11/A. § (3) bekezdésében a "más munkahelyet jelölhet ki" szövegrész helyébe az "a pártfogó felügyelőt új munkahely kijelölésére hívja fel",

c) 62. § (1) bekezdésében az "ennek hiányában a tartózkodási helye" szövegrész helyébe az "ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye",

d) 64. § (1) bekezdésében az "ennek hiányában tartózkodási helye" szövegrész helyébe az "ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye",

e) 67/A. § (2) bekezdés c) pontjában az "a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján" szövegrész helyébe az "a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján, illetve",

f) 68. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "az első fokon eljárt bíróságot" szövegrész helyébe az "a büntetés-végrehajtási bírót"

szöveg lép.

3. §

Hatályát veszti a Bv. tvr. 67/B. § d) pontjában az "a határozat jogerőre emelkedését követően" szövegrész.

4. §

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bűnügyi jogsegély formái:

a) kiadatás,

b) büntetőeljárás átadása, illetve átvétele,

c) szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

d) vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

e) elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

f) eljárási jogsegély,

g) feljelentés külföldi államnál."

5. §

Az Nbjt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"IV. Fejezet

VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK"

6. §

Az Nbjt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége."

7. §

(1) Az Nbjt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg - megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelős miniszternek."

(2) Az Nbjt. 51. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők."

8. §

Az Nbjt. IV. Fejezete a következő 7. és 8. Címmel és 60/F-H. §-sal egészül ki:

"7. Cím

ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE

60/F. § Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.

60/G. § (1) A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.

(2) A bíróság a jogerős, indokolással ellátott határozatát a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.

(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.

8. Cím

ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA

60/H. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.

(2) A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.

(3) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett válasz."

9. §

Az Nbjt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes átadásra."

10. §

Az Nbjt. V. Fejezet 2. Címe a következő 75/A. §-sal egészül ki:

"75/A. § Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi hatóságot."

11. §

Az Nbjt. a következő 79/A. §-sal egészül ki:

"79/A. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

a) a kényszerintézkedéssel, illetve az intézkedéssel érintett adatokat és azok bűncselekménnyel való kapcsolatát,

b) a tárhelyszolgáltató nevét és címét, illetve elnevezését és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének címét,

c) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló egyéb adatokat,

d) a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésekhez mellékelni kell a bíróság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát.

(3) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben az igazságügyért felelős miniszter

a) a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy

b) az Interpol útján

is előterjesztheti.

(4) Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, az igazságügyért felelős miniszter a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának megküldi az iratok másolatát."

12. §

Az Nbjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § E törvény

a) 46. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) 46. § (1) bekezdése, 60/F-H. §-a és V. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének

való megfelelést szolgálja."

13. §

(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó- helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, 190. § (2) bekezdés e) pont, 310. §, 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont],

c) a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,

d) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §) és hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §), a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés] és a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdés],

e) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XXVI. Fejezet) közül a hamis vád (Btk. 268-270. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272-275. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása (Btk. 277. §), a kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), a hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés d) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk. 285. §), a zugírászat (Btk. 286. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §),

f) a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13. pont) ellen elkövetett bűncselekmények, a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés], a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §),

g) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény,

h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények."

(2) A Be. 70. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet]

"g) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozásáról szóló határozat esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) elektronikus kézbesítési rendszerén keresztül."

(3) A Be. 70. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) Az (1) bekezdés g) pontja esetén a bíróság határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni."

14. §

A Be. 158/D. § (4) bekezdésében az "a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: NMHH)" szövegrész helyébe az "az NMHH-t" szöveg lép.

15. §

(1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

f) a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;"

(2) A Bnytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyazonosító adatokat, valamint a 11. § (1) bekezdés c)-g) és k) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött."

(3) A Bnytv. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 11. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját;

g) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;"

(5) A Bnytv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 16. § (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(6) A Bnytv. 59. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben)

"h) atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) és bf)-bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)-be) alpont és c) pont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. § (1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)"

(miatt indítottak büntetőeljárást.)

(7) A Bnytv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból."

(8) A Bnytv. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítási kérelem teljesítéséhez a kérelemben foglaltakon túl további adat szükséges, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul további tájékoztatást kér az adattovábbítási kérelmet benyújtó, az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságától."

(9) A Bnytv. VI. Fejezete a következő 80/A. §-sal egészül ki:

"80/A. § Ha a megkereső tagállamban vagy Magyarországon lakóhellyel rendelkező vagy korábban lakóhellyel rendelkező személy, illetve a megkereső tagállam vagy Magyarország állampolgára vagy volt állampolgára a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi hatóságához, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül továbbítja az adatokat."

(10) A Bnytv. 82. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]

"f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése"

(céljából jogosult.)

16. §

A Bnytv.

a) 18. § (2) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében az "eltiltás vagy kiutasítás büntetés" szövegrész helyébe az "eltiltás, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés",

b) 71. § (3) bekezdés d) és e) pontjában a "foglalkozástól" szövegrész helyébe a "foglalkozástól vagy tevékenységtől",

c) 80. § (3) bekezdésében az "(1) és (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1)-(2) bekezdés"

szöveg lép.

17. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja."

(2) A Btk. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni."

(3) A Btk. 141. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"141. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján.

(2) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.

(3) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza."

(4) A Btk. 185. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló kormányrendeletben."

(5) A Btk. XX. Fejezete a következő alcímmel és 212/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"Hozzátartozó bántalmazása

212/A. §

(1) Aki az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen követ el

a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig,

b) a 164. § (3)-(4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Hozzátartozó bántalmazása elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van."

(6) A Btk. 219. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el."

(7) A Btk. 327. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik -

a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 267/2012/EU rendelet) 1. cikk l) pontjában meghatározott eszközöket,

b) pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjában meghatározottakat,

c) gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket,

d) gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket,

e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut

kell érteni."

(8) A Btk. 383. § d) pont da) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:)

"da) a vagyon elleni erőszakos,"

(bűncselekmény.)

(9) A Btk. XXXVII. Fejezete a következő alcímmel és 388/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"Értelmező rendelkezés

388/A. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény."

(10) A Btk. 403. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel)

"a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy"

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(11) A Btk. 403. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot."

(12) A Btk. 433. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A polgári védelmi kötelezettség megszegése az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási kötelezettség megszegése veszélyhelyzetben is elkövethető."

(13) A Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont j) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában hivatalos személy:)

"j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,"

(14) A Btk. 465. § (2) bekezdés b) pont 26. alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény 327. §-a)

"26. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 47. cikkének,"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

18. §

(1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a tanúsítványt a jogerős ítélet alapján az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki."

(2) Az EUtv. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Egy másik tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt

a) kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés),

b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,

c) indult eljárásban megállapított eljárási költség,

d) a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel

végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló jogerős határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik."

19. §

(1) Nem lép hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) 94. §-a és 177. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (10) és (11) bekezdése.

20. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. június 30-án lép hatályba.

(2) Az 1. § (11) bekezdése, a 4-13. § és a 18. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § (1)-(10) bekezdése, a 2-3. § és a 14-16. § 2013. július 2-án lép hatályba.

21. §

(1) E törvény 4-6. §-a és 8-11. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 15. § (7)-(9) bekezdése a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat 6. és 8. cikkének való megfelelést szolgálja.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

1. A Javaslat pontosítja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 2013. július 1-jével módosított egyes rendelkezéseit, illetve az új Btk. szabályai alapján további pontosításokat hajt végre.

2. Napjainkban az interneten keresztül elkövethető bűncselekmények száma egyre nő. A terrorcselekmények, a rasszista cselekmények, a csalás, a fogyasztók megtévesztése, a személyes adattal visszaélés vagy a szerzői jogok megsértése ma már gyakran a számítástechnikai rendszerek és a világháló felhasználásával valósulnak meg. Különösen kiszolgáltatott rétegnek tekinthetők a gyermekek, akiknek védelmét a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv is előírja az Európai Unió tagállamai számára. A bűnözés ezen új formái elleni hatékonyabb küzdelem biztosítása és a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a magyar jogrendszerben is komolyabb védelmi mechanizmusok kidolgozására volt szükség.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 77. §-a 2013. július 1. naptól kezdődő hatállyal új intézkedésként vezeti be az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, amelynek célja a számítástechnikai rendszer útján elkövethető bűncselekmények folytatásának és a tiltott adattartalomhoz való hozzáférésnek a végleges megakadályozása. Ezzel párhuzamosan a büntetőeljárás menetében is indokolt volt egy olyan új kényszerintézkedés beiktatása, amely a fenti intézkedéshez hasonló célokat szolgál, azonban csak ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adatokhoz való hozzáférést. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) iktatja be szintén 2013. július 1-jei hatállyal a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénybe (a továbbiakban: Be.).

Tekintettel a számítástechnikai hálózatok globalizációjára, az internet segítségével megvalósuló, határokon átnyúló adattovábbítás kiépült rendszerére, valamint a világhálón közzétett adattartalomhoz való széles körű hozzáférhetőség lehetőségeire, a számítástechnikai rendszerek, hálózatok és adatok visszaélésszerű használatának megakadályozása gyors és megbízható nemzetközi együttműködést igényel.

A fentiekre figyelemmel a Javaslat a gördülékeny nemzetközi együttműködés érdekében olyan jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar hatóságok eljárási vagy végrehajtási jogsegély keretében külföldi hatósághoz fordulhassanak az elektronikus adatok ideiglenes vagy végleges eltávolítása érdekében, ha a weboldalt külföldi tárhelyszolgáltató üzemelteti, illetve eleget tudjanak tenni az ilyen jellegű, külföldről érkező jogsegély kérelmeknek, amennyiben a tárhelyszolgáltató magyar.

3. 2013. július 1-jétől a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása a büntetés- végrehajtási bíró feladata, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 17. § (7) bekezdését.

4. Az új Btk.-val kapcsolatos módosítások technikai és értelmezést könnyítő pontosításokat tartalmaznak, illetve új tényállásként kerül beiktatásra a "Hozzátartozó bántalmazása" bűncselekmény az alábbi indokok alapján.

Az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán napirendjére tűzte "Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon" címmel benyújtott országos népi kezdeményezést (H/7685. szám). Ezt követően az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én határozatot hozott, amelyben egyetértett a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel, és a szakmai szervek, illetve civil szervezetek bevonásával sor került a tényállás szövegének meghatározására, figyelembe véve a büntetőjog hazánkban kialakult tradicionális rendszerét, valamint az alkotmányossági és nemzetközi követelményeket is.

Az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW) Magyarország VI. kormányzati jelentésével kapcsolatban 2007-ben készített záró észrevételeiben hívta fel az állam figyelmét, hogy "dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni, családon belüli erőszakról". Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk. hozzátartozó bántalmazásának bűncselekményével történő kiegészítése.

Az új Btk.-nak a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete, a gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekről szóló XX. Fejezete és a Javaslatban meghatározott új büntetőjogi tényállás is a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (CAHVIO) rendelkezéseinek figyelembe vételével került megalkotásra, így az új Btk. - más büntetőjogi tárgyú jogszabályokkal kiegészítve - megfelel a legfontosabb nemzetközi elvárásoknak.

5. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) módosításának indoka egyrészt, hogy pótolja azt a szabályozási hiányosságot, amely szerint nem volt meghatározva a tanúsítvány kiállítója a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadása esetén, ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik. Másrészt az Európai Unió más tagállamában kiszabott pénzösszegről vagy eljárási költségről szóló tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának lehetőségét megteremti arra az esetre is, ha az adott cselekmény az Európai Unió más tagállamának joga alapján szabálysértésnek, a magyar jog szerint azonban bűncselekménynek minősül. A módosítás ugyanígy lehetővé teszi a jogi személlyel szemben szabálysértés vagy bűncselekmény miatt, de nem büntetőeljárás során hozott, pénzbírságot kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását is.

Részletes indokolás

az 1-3. §-hoz

1. A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása során a gyakorlatban számos esetben közokiratok, teljes bizonyító erejű magánokiratok vagy - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egyéb orvosi iratok állnak rendelkezésre, amelyek szükségtelenné tehetik az elítélt meghallgatását. Erre tekintettel a Javaslat akként módosítja a Bv. tvr. 11. § (1) bekezdését, hogy ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozza meg döntését, de ha szükségesnek látja, az elítéltet meghallgathatja, tekintettel a Bv. tvr. 6. § (3) bekezdés b) pontjában írt általános szabályra.

2. A Javaslat illetékességi szabályt állapít meg a (2) bekezdésben, figyelemmel arra, hogy a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozóan a Bv. tvr. 6. § (5) bekezdése szerinti általános illetékességi szabály nem értelmezhető.

3. A Javaslat gyakorlati szempontokra figyelemmel a Bv. tvr. 6. § (5) bekezdésétől eltérő illetékességi szabályt határoz meg a szabadságvesztés, az elzárás és a javítóintézeti nevelés elévülésének megállapítására a (3) bekezdésben. Ezekben az esetekben - tekintettel arra, hogy az iratok ott rendelkezésre állnak - célszerű, hogy a büntetés, illetve az intézkedés elévülését az a büntetés-végrehajtási bíró állapítsa meg, aki a végrehajtás foganatba vétele iránt intézkedett.

4. A 2012. évi CCXXIII. törvénnyel elvégzett módosítások értelmében 2013. július 1 -jei hatállyal a közérdekű munkára ítéltről a munkahely kijelölése előtt foglalkoztathatósági szakvéleményt kér be a pártfogó felügyelő. A módosítás előkészítésekor az egyszerűsített foglalkoztathatósághoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvéleményre vonatkozó rendelkezések szolgáltak alapul. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet 2013. január 1-jei hatállyal módosította a 41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet, amely új rendelkezéseket iktatott be a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatósági vizsgálatáról, és egységesítette a foglalkoztathatóságról kiállított szakvéleményt. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztathatósági szakvélemény másként épül fel, más adatokat tartalmaz, ezért a 67/B. §-ban módosítani szükséges a közérdekű munka félbeszakításának (lásd a technikai módosítások között) és végrehajthatósága megszűnésének ezen okokat felölelő pontjait.

5. A Javaslat a (6)-(7) bekezdésekkel a kitiltás és a kiutasítás esetén a rendelkezéseket kiegészíti az elzárásra, mint új büntetési nemre utalással.

6. A Javaslat a (8) bekezdésben egyértelművé teszi, hogy az előzetes letartóztatás végrehajtása során az előzetesen letartóztatott katonát el kell különíteni a többi előzetes letartóztatását töltőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól.

7. A Javaslat a (9) bekezdésben pontosítja a Bv. tvr. rendelkezését. Az elzárás végrehajtása során a külön gondoskodást igénylő személyek elkülönítésére az intézetek túlterheltsége miatt további differenciálás nem lehetséges. Befogadás előtt az elzárással büntetett személyek orvosi vizsgálat alá esnek, és ha azt állapítják meg, hogy az érintett személy befogadásra alkalmatlan, úgy más elhelyezés (kórház, fekvőbeteg szakellátás) iránt intézkednek.

8. A Bv. tvr. 2013. július 1-jén hatályba lépő rendelkezései szerint a közérdekű munka büntetés végrehajtására szolgáló munkahelyet immár nem a büntetés-végrehajtási bíró, hanem a pártfogó felügyelő fogja kijelölni. A folyamatban lévő ügyek vonatkozásában szükséges átmeneti rendelkezést megállapítani, a (11) bekezdés ezt tartalmazza.

9. A Javaslat 1. § (4), (10) bekezdése, valamint 2. és 3. §-ai technikai pontosításokat végeznek a Bv. tvr. 2013. július 1-jével módosított egyes rendelkezésein. E körben egyebek mellett az adminisztrációs terhek tényleges csökkentése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró mérlegelési körébe utalja, hogy az ügyész és az elítélt nyilatkozatát beszerezze, kivéve, ha a törvény ettől eltérően rendelkezik, amikor is az kötelező (lásd a munkahely kijelölése körében a fellebbezés elbírálását).

a 4. §-hoz

A módosítás a bűnügyi jogsegély formái között egyértelműen nevesíti az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadását, illetve átengedését. Indokolt az ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadását, illetve átengedését is bevonni ebbe a körbe, tekintettel arra, hogy a külföldi állam erre vonatkozó szabályozása a magyar szabályozástól eltérő lehet. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele azonban nem kerül külön nevesítésre, figyelemmel arra, hogy az az eljárási jogsegély egyik típusa.

az 5. §-hoz

Az Nbjt. IV. Fejezetének címét is szükséges módosítani, tekintettel arra, hogy a Fejezet alá bekerülnek az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtására irányuló megkeresés teljesítésére vonatkozó részletszabályok is. A Fejezet összefoglaló néven a "Végrehajtási jogsegélyek" címet kapja.

a 6. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtására irányuló jogsegély iránti megkeresés fogadásakor az igazságügyért felelős miniszter a központi hatóság, amely az Nbjt. 2. §-a alapján megvizsgálja a megkeresés teljesíthetőségét. Amennyiben a törvény alapján az nem kizárt, a megkeresést továbbítja a Fővárosi Törvényszékhez, amely a megkeresés teljesítése feltételeinek vizsgálatára, valamint a külföldi határozat elismerésére és végrehajtásának átvételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

a 7. §-hoz

A gyakorlati jogalkalmazás során felmerült hiányosságot orvosolandó, a Javaslat kiegészíti az Nbjt. szabályát. Ha ugyanis a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadta meg a bíróság, mert nem volt elegendő adat az elismeréshez, azonban az elítélt személy később előterjesztett átszállítás iránti kérelmekor már pótolható lenne a hiányosság, a jelenlegi szabályok alapján automatikusan ellehetetlenül az átszállítás. Ez a probléma különösen olyan államok viszonylatában jelentkezhet, amelyekkel Magyarországnak nincsen bűnügyi eljárási jogsegélyegyezménye, azonban van büntetés-végrehajtás átadási egyezménye. Ilyenkor átszállítási kérelem hiányában a külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatban nemzetközi egyezmény hiányában a külföldi állam nem köteles a kiegészítő információ megküldésére, amely az ítélet érvényének megtagadásához vezethet. Amennyiben a külföldi ítélet érvénye elismerését megtagadó végzés meghozatala után terjeszti elő az elítélt személy az átszállítása iránti kérelmet, a hiányzó információk már beszerezhetők lennének az átszállítási egyezmény alapján, azonban a kifogásolt szabály nem teszi lehetővé ezek felhasználását. Erre tekintettel indokolt a módosítás.

a 8. §-hoz

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtására irányuló külföldi megkeresés esetén (7. Cím) a Fővárosi Törvényszék megvizsgálja, hogy a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés tartalmazza-e azokat, a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 127/A. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgálnak. Ezek a következők: IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszk, domain név, URL cím, illetve portszám. Amennyiben a megkeresés teljesíthetőségének nincs akadálya, a Fővárosi Törvényszék elrendeli az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének eltávolítással történő végrehajtását, amely a Be. és a kapcsolódó rendeletek alapján történik.

Amennyiben magyar bíróság rendelte el az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó intézkedést, és a tárhelyszolgáltató külföldi államban található, a központi hatóságként működő igazságügyért felelős miniszteren keresztül megkeresésben átadja annak végrehajtását a külföldi állam számára (8. Cím). A megkeresésben a bíróság tájékoztatja a külföldi államot arról, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor a bíróság elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával (blokkolás) történő végrehajtását, azaz a határidő eredménytelen eltelte után a Be. 596/A. § alapján folytatódik az eljárás.

a 9. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az eljárási jogsegély típusai közé kell érteni a büntetőeljárás során elrendelt elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés végrehajtására irányuló megkereséseket is.

a 10. §-hoz

A hatékony együttműködés érdekében indokolt egy olyan új szabály beillesztése a törvénybe, amely biztosítja, hogy amennyiben az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, akkor arról a megkeresett külföldi hatóság is tudomást szerezzen, ezért a Javaslat tájékoztatási kötelezettséget állapít meg a magyar hatóság számára.

a 11. §-hoz

A megkeresések alaki szabályairól szóló rendelkezések közé indokolt volt egy olyan új szabály beillesztése is, amely a megkeresések általános tartalmi kellékeihez képest az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti kérelmekre vonatkozó speciális, kifejezetten az elektronikus adathoz kapcsolódó egyéb tartalmi kellékeket is meghatároz. E rendelkezés c) pontja tekintetében, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adat tekintetében a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 127/A. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat kell érteni.

a 12. §-hoz

Jogharmonizációs záradékot tartalmazó módosítás.

a 13-14. §-hoz

1. A Javaslat 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja nem esik a katona fogalma alá, ezért ennek megfelelően szükséges javítani a Be. 29. §-át. Ezt a §-t 2012. évi CCXXIII. törvény 94. §-a is módosítaná 2013. július 1- jével, ezért - a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében - ez utóbbi rendelkezés hatályba nem lépéséről is rendelkezik a Javaslat (ld. 19. § (1) bekezdés).

2. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozása esetén a bíróság határozatát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a kézbesítési rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére, s mint különös kézbesítési mód, annak nevesítése szükséges. A kézbesítés e módját egyrészt az érintettek nagy száma és azon gyakorlati szempont indokolta, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek csatlakozni az NMHH által az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása érdekében működtetett KEHTA elektronikus adatbázisához, így ezen keresztül a kézbesítés egyszerűen megoldható. A kézbesítés speciális jellegére figyelemmel rendelkezni szükséges a kézbesítés időpontjának a meghatározásáról.

a 15. §-hoz

1. Az új Btk. 52. § (3) bekezdése - új rendelkezésként - lehetővé teszi a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezt a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke írja elő, amelynek célja a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozottabb védelme. Ahhoz, hogy ne csak az eltiltással érintett foglalkozások, hanem e tevékenységek is bekerüljenek a nyilvántartásba, szükséges a Bnytv. megfelelő módosítása. Továbbá, az új Btk. 68. § (2) bekezdése alapján, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ennek megfelelően szükséges a Bnytv.- ben az "előzményi adatok" feltüntetése.

Az új Btk. 122. §-a szerint, ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép. E szabály miatt szükséges a Bnytv. kisebb módosítása.

2-3. 2013. július 1-jétől a büntetés végrehajthatóságának elévülés okán történő megszűnését a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a Bnytv. 12. §-át.

4. Az új Btk. 52. § (3) bekezdése - új rendelkezésként - lehetővé teszi a nemi szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezt a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke írja elő, amelynek célja a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozottabb védelme. Ahhoz, hogy ne csak az eltiltással érintett foglalkozások, hanem e tevékenységek is bekerüljenek a nyilvántartásba, szükséges a Bnytv. megfelelő módosítása. Továbbá, az új Btk. 68. § (2) bekezdése alapján, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ennek megfelelően szükséges a Bnytv.- ben az "előzményi adatok" feltüntetése

5. 2013. július 1-jétől a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása a büntetés- végrehajtási bíró feladata, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a Bnytv. 17. § (7) bekezdését.

6. A közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLV. törvény (a hatályos és) az új Btk.-t úgy módosította, hogy a közveszély színhelyén szabálysértési vagy kisebb értékre elkövetett lopás a hatályoshoz képest szigorúbban, három évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető. A Bnytv. 59. § h) pontja hivatkozik az új Btk. 370. § -ának ezen pontjaira, ezért az utalásokat az új rendelkezésnek megfelelően kell javítani.

7-9. A Javaslat a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat hiányos átültetéséből származó kiegészítő jogalkotási feladatoknak is eleget tesz, figyelemmel arra, hogy a kerethatározat 8. cikkében feltüntetett határidőket a Bnytv.-ben is megjeleníti.

10. A Nemzeti Védelmi Szolgálat a hatályos szabályozás alapján nem rendelkezik hozzáféréssel a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományához, pedig bűnfelderítési szakmai feladatai ezt indokolják. A bűnfelderítési feladat ellátásához szükséges annak ellenőrzése, hogy az adott személy szerepel-e a fenti adatbázisban, vagy intézkedni kell a leplezett ujjnyomatvételre és a szaktanácsadói vizsgálatra. Szintén felmerülhet a titkos információgyűjtés vagy a titkos adatszerzés során az ujjnyomat-, vagy a nyilvántartási rendszerben szereplő adatok alapján a személyazonosítás. Különösen fontos ez, ha a titkos információgyűjtés célszemélye ismeretlen. Indokolt a hozzáférés, mivel bizonyos titkos információgyűjtési módszerek (szemle, titkos kutatás stb.) esetén szükségessé válhat a biometrikus nyilvántartás adatainak és a megtalált mintának az összehasonlítása, az elkövető azonosítása a későbbi bizonyítás céljából.

a 16. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetések kiszabása esetében a felvett adatokat a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában a mentesítés beálltától számítva szándékos bűncselekmény esetében öt évig, míg gondatlan bűncselekmény miatt három évig kell nyilvántartani.

Az új Btk. 52. § (3) bekezdése - új rendelkezésként - lehetővé teszi a nemi szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezt a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke írja elő, amelynek célja a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozottabb védelme. Ahhoz, hogy ne csak az eltiltással érintett foglalkozások, hanem e tevékenységek is bekerüljenek a nyilvántartásba, szükséges a Bnytv. megfelelő módosítása.

a 17. §-hoz

1. Az új Btk. a katona büntetőjogi fogalmát a hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéséhez képest jelentősen leszűkíti, hiszen egyrészt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját nem tekinti büntetőjogi értelemben vett katonának, másrészt indokolatlan eltérést okoz a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai tekintetében, miszerint kizárólag az őrszolgálatban történő elkövetés szolgálhat büntetőjogi felelősségre vonás alapjául annak ellenére, hogy akár az ügyeleti szolgálat, akár a készenléti szolgálat is lehet hasonlóan fontos feladat, mint az őrszolgálat. Egyúttal az új Btk. katona fogalma 2013. július 1 -jei hatállyal kibővül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjával, ha az veszélyelhárítást végez, vagy meghatározott fokozatú készültségben van.

Indokolatlan az új Btk. fentiek szerinti differenciálása az egyes szervek között abban a tekintetben, hogy a függelemsértő vagy elöljárói bűncselekmények üldözése vagy a felelősségre vonás lehetősége csak szűkebb keretek között érvényesülhetne. Ezért a módosítás rögzíti a katonának minősülő személyek büntetőjogi meghatározását, ennek értelmében katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

2. A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése az új Btk. 140. §-át egy új (3) bekezdéssel egészítette ki, azonban az abban foglalt hivatkozás nem megfelelő, ezt javítja a Javaslat.

3. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a katonai büntetések, nevezetesen a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén a törvényi mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének napján áll be.

4. A teljesítményfokozó szerrel visszaélés tényállás új Btk. 185. § (6) bekezdésében található értelmező rendelkezésének pontosítása is szükséges (nem a kormányrendelet melléklete a helyes megjelölés, hanem a kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény melléklete).

5. A Javaslat új tényállásként megállapítja a hozzátartozó bántalmazását, mint a "családon belüli erőszak" elleni hatékonyabb fellépés eszközét. A "családon belüli erőszak" alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe vonható cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen az akár többszörösen minősülő emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe teljes mértékben illeszkedik.

A Javaslat súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó sérelmére történő elkövetése esetén, ezzel biztosítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszolgáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt megvalósító magatartásának következményeit.

A bűncselekmény speciális passzív alanyainak köre indokolja leginkább egy külön büntetőjogi törvényi tényállás megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére. Ennek megfelelően a Javaslat a sértetti kört az új Btk. 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó fogalmánál tágabban határozza meg, mivel kiegészíti azt a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével.

A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a Javaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést. A Javaslat szerint az is elegendő a bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett az elkövetővel, azonban az együttélés minden formájának elhagyásával megszűnne egy olyan többlet tényállási elem, amely indokolná külön büntetőjogi tényállás megalkotását, mivel az együttélésből vagy korábbi együttélésből fakadó bizalom, adott esetben kiszolgáltatottság növeli az elkövető általi abúzus lehetőségét. Meg kell jegyezni, hogy az együttélés bizonyítása nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen egyrészt a lakcímnyilvántartóból visszakereshető, másrészt tanúvallomások alapján is lehet bizonyítani.

A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló elkövetés. A sértett személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése felminősül 3 évig terjedő, míg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetté. A rendszeres elkövetésre vonatkozó kritérium elvetése is - az együttéléshez hasonlóan - azt jelentené, hogy megszűnne egy olyan speciális tényállási elem, amelyre tekintettel szakmailag indokolható az önálló tényállás megteremtése.

A Javaslat a bűncselekmény elkövetési magatartásait az új Btk.-ban már szereplő büntetőjogi tényállásokra történő hivatkozással határozza meg. Az új Btk. az összefoglalóan családon belüli erőszak körében elkövetett cselekményeket külön-külön tényállásokban egyébként is szigorúan bünteti. Mindazonáltal, a Javaslat szándéka az elkövető elrettentése, és erre figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni.

A hozzátartozó bántalmazása tényállásában meghatározottnál magasabb büntetési tétellel fenyegetett egyéb (pl. szexuális) bűncselekmények bevonása a tényállásba a büntetési tételek csökkentését eredményezné, ami nyilvánvalóan ellentétes a Javaslat céljával.

A Javaslatban nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények közül egyesek (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) alapesetben magánindítványhoz kötöttek, az új tényállás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel (hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori vagy korábbi együttélés) már anélkül is elindulhat az eljárás. Ugyanakkor továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elkövetési magatartás jellegére, valamint az elkövetés körülményeire tekintettel a bűncselekmény megállapíthatóságához elengedhetetlen a sértett hatósággal való együttműködése.

Halmazati kérdések körében az alábbiakra kell felhívni a figyelmet:

A kiskorú veszélyeztetése és a testi sértés a jelenlegi gyakorlat szerint is halmazatban állhat, ezért a tényállás a védett személyek köréből nem hagyja el a kiskorúakat. Ha a kiskorú veszélyeztetése úgy történik, hogy e tényállás szerint minősülő testi sértést követnek el vele szemben, akkor ez a tényállás lesz halmazatban a kiskorú veszélyeztetésével, értelemszerűen ebben az esetben az új Btk. 164. § szerinti testi sértés nem lesz megállapítható.

A bűncselekmény speciális jellegét adja a rendszeresen megvalósuló elkövetési magatartás. A rendszeres elkövetés a kialakult gyakorlatnak megfelelően legalább két rövid időközönkénti elkövetést takar. Különböző sértettek sérelmére elkövetett egyszeri bántalmazás esetén, amennyiben nincs sérülés, halmazatban tettleges becsületsértést [Btk. 227. § (2) bekezdés]; amennyiben nyolc napon belül gyógyuló sérülés keletkezik, könnyű testi sértést [Btk. 164. § (2) bekezdés]; amennyiben pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülés keletkezik, súlyos testi sértést [Btk. 164. § (3) bekezdés], illetve személyi szabadság megsértését [Btk. 194. § (1) bekezdés] vagy kényszerítést kell megállapítania a bíróságnak.

Tekintettel arra, hogy a sértetti kör egyes számban van meghatározva, a rendszeres elkövetésnek azonos sértett sérelmére kell megvalósulnia a tényállás megállapíthatóságához. A sértettek számához igazodóan, ha mindegyik esetében megvalósul a rendszeres elkövetés, akkor e bűncselekmény halmazata lesz megállapítható, ugyanúgy, mint a testi sértésnél és a többi, a tényállásban felsorolt bűncselekménynél.

Azonos sértett sérelmére rendszeresen elkövetett, a tényállásban szereplő különböző bűncselekmény esetén is e bűncselekmény lesz megállapítható (pl. első alkalommal könnyű testi sértést, második alkalommal tettleges becsületsértést követ el). Ugyanez igaz, ha az egyik bűncselekmény az (1) bekezdés a) pontjában, a másik bűncselekmény az (1) bekezdés b) pontjában szerepel, ebben az esetben a súlyosabban minősülő fordulatot kell megállapítani, az magába olvasztja az enyhébb cselekményt.

Az azonos büntetési tétellel fenyegetett testi sértések és a személyi szabadság megsértése [Btk. 164. § (5) és (6) bekezdés, 194. § (2) bekezdés] nem szerepelnek az új tényállás (1) bekezdés b) pontjában, így ezek a tényállások lesznek megállapíthatók, többszöri elkövetés esetén adott esetben halmazatban.

A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést [Btk. 196. § (2) bekezdés b) pont] és szexuális erőszakot [Btk. 197. § (3) bekezdés b) pont] a Btk. már szabályozza, és a hozzátartozó bántalmazása bűncselekménynél súlyosabb szankcióval rendeli büntetni.

6. A Javaslat a Btk. 219. § (3) bekezdésében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény fogalom-használatának megfelelően a különleges adat megfogalmazást használja.

7. A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekmény értelmező rendelkezései között szerepel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendeletre való hivatkozás. Ez a rendelet már nincs hatályban, azt a hasonló tárgyban született 267/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte, ezért ennek megfelelően szükséges módosítani az új Btk. 327. § (5) bekezdését.

8. Az új Btk. 383. § d) pont da) alpontja nem megfelelően utal a XXXV. Fejezet címére, ezt javítja a Javaslat.

9. Az új Btk. 383. § d) pont dc) pontjában foglaltara tekintettel a XXXVII. Fejezetben szükséges rendelkezni arról, hogy a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények.

10-11 . Az új Btk. 403. §-a szankcionálja a számvitel rendjének megsértését. Eszerint büntetendő - egyebek mellett - az a személy, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő.

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdés 5. pontja tartalmazta 2012. december 31-ig, ezt a rendelkezést azonban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012 évi CLXXVIII. törvény 323. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, ezért a Javaslat az új Btk. 403. § (1) bekezdés a) pontjából a "számvitelről szóló törvény szerinti" szövegrészt elhagyja, egyúttal - a joggyakorlat egységességének elősegítése érdekében - új értelmező rendelkezést vezet be. Az értelmező rendelkezés alsó értékhatárt nem határoz meg, de nem tekinthető a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege nem éri el a számvitelről szóló C. törvény 3. § (3) bekezdésében a jelentős összegű hibaként meghatározott értékhatárt.

12. Az új Btk. 433. § (2) bekezdésében a szolgálati kötelezettség helyett szolgáltatási kötelezettség a helyes megfogalmazás, ezt pontosítja a Javaslat.

13. Technikai jellegű pontosítást tartalmazó módosítás.

14. A 7. pontban kifejtettek miatt az új Btk. jogharmonizációs záradékában is az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendeletre kell utalni.

a 18. §-hoz

1. Az EUtv.-nek a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadásáról szóló 128. § (1) bekezdése alapján a tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki. Azonban nem rendelkezik a törvény arról, hogy ki az illetékes a tanúsítvány kiállítására abban az esetben, amikor az elítélt a törvény 127. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a végrehajtó tagállamban tartózkodik. Ezt a hiányosságot pótolja a módosítás.

2. Az EUtv. módosításának indoka továbbá, hogy megteremtse az Európai Unió más tagállamában kiszabott pénzösszegről vagy eljárási költségről szóló tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának lehetőségét arra az esetre is, ha az adott cselekmény az Európai Unió más tagállamának joga alapján szabálysértésnek, a magyar jog szerint azonban bűncselekménynek minősül. A módosítás ugyanígy lehetővé teszi a jogi személlyel szemben szabálysértés vagy bűncselekmény miatt, de nem büntetőeljárás során hozott, pénzbírságot kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását is.

a 19. §-hoz

1. A 2012. évi CCXXIII. törvény 94. §-a és 177. § (3) bekezdése 2013. július 1-jével módosítaná a Be.-t. A Javaslat 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ez nem szükséges, ezért a Javaslat ezeket a rendelkezéseket nem lépteti hatályba.

2. A Javaslat 17. § (1) bekezdésében foglalt módosítás miatt a 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (10) bekezdését hatályon kívül kell helyezni.

A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (10) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

"(10) A Btk. 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja."

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrejötte óta azonban egyre nagyobb számban alakult ki olyan szituáció, hogy a vezető vagy a beosztotti állomány (illetve annak egy része) nem hivatásos állományú tag, hanem kormánytisztviselő. Nem ritka, hogy a vezetőre és a beosztottra eltérő munkajogi tárgyú szabályozás vonatkozik, azaz valamelyikükre nem vonatkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény. Mindezekből következően számos esetben a függelemsértő vagy elöljárói bűncselekmény nem valósulhat meg, ezáltal a szigorú függelmi rend védelmét szolgáló törvényi rendelkezések nem lennének alkalmazhatóak következetesen. Erre tekintettel a Javaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagját nem minősíti az új Btk. alkalmazásában katonának.

A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése az új Btk. 140. §-át egy új (3) bekezdéssel egészítette volna ki, azonban az abban foglalt hivatkozás nem megfelelő, ezért ezt javítja a Javaslat. Ennek következtében a 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdését hatályon kívül kell helyezni.

a 20. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Mivel a Bv. tvr. és a Bnytv. Javaslat szerint módosítandó egyes §-ait a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítja 2013. július 1-jével, ezért a Javaslat e rendelkezései 2013. július 2-án lépnek hatályba.

a 21. §-hoz

Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.