32020R0493[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/493 rendelete (2020. március 30.) a hamis és eredeti okmányok online (FADO) rendszerérőlés a 98/700/IB tanácsi együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/493 RENDELETE

(2020. március 30.)

a hamis és eredeti okmányok online (FADO) rendszerérőlés a 98/700/IB tanácsi együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A hamis és eredeti okmányok online európai képarchiváló rendszerét (FADO) a 98/700/IB tanácsi együttes fellépés (4) hozta létre a Tanács Főtitkárságán belül. A FADO-rendszer létrehozására azzal a céllal került sor, hogy megkönnyítse az eredeti okmányokra és az ismert hamisítási módszerekre vonatkozó információcserét a tagállami hatóságok között. A FADO-rendszer az eredeti és a hamis okmányokra vonatkozó információk elektronikus tárolására, gyors cseréjére és validálására szolgál. Mivel a hamis okmányok felderítése a polgárok, a szervezetek és a vállalkozások számára is fontos, a Tanács Főtitkársága az eredeti okmányokat az eredeti úti és személyazonosító okmányok nyilvános online adatbázisán, azaz a PRADO-n keresztül is hozzáférhetővé teszi.

(2) mivel a FADO-rendszer irányítása idejétmúlt és azt hozzá kell igazítani az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) által létrehozott intézményi kerethez, a 98/700/IB együttes fellépést hatályon kívül kell helyezni és azt egy új, aktualizált jogi eszközzel kell felváltani.

(3) Ez a rendelet alkotja a FADO-rendszer irányításához szükséges új jogalapot.

(4) Az okmányokkal való visszaélések végső soron alááshatják az Unió belső biztonságát. A FADO-rendszer elektronikus adattároló rendszerként történő használata, amely olyan lehetséges jellemzőket mutat be, amelyek alapján mind az eredeti, mind a hamis okmányok felderíthetők, fontos eszköze az okmányokkal való visszaéléssel szembeni küzdelemnek, különösen a külső határokon. Mivel a FADO-rendszer segítséget nyújt a rendőrség, a határőrség és egyéb tagállami bűnüldöző hatóságok számára az okmányokkal való visszaélések elleni küzdelemhez, és ezáltal hozzájárul az Unió magas szintű biztonságának fenntartásához, fontos eszköznek minősül a schengeni vívmányok alkalmazása céljából.

(5) Bár a hamis okmányokat és a személyazonossággal való visszaéléseket gyakran a külső határokon derítik fel, a hamis okmányok elleni küzdelem a rendőrségi együttműködés területéhez tartozik. A hamis okmányok fiktív okmányok, hamisított okmányok és utánzott okmányok. Az Unióban az elmúlt évek folyamán jelentősen megnőtt a hamis okmányok használata. Az okmányokkal és a személyazonossággal való visszaélés együtt jár a hamis okmányok előállításával és használatával, valamint a visszaélés útján megszerzett eredeti okmányok használatával. A hamis okmányok többcélú bűnelkövetési eszközként szolgálnak, mivel ismételten felhasználhatók különböző bűncselekmények - ideértve a pénzmosást és a terrorizmust is - elkövetésének az elősegítésére. A hamis okmányok előállítására használt technikák egyre kifinomultabbá váltak, és ennek következtében magas minőségű információkra van szükség azon lehetséges jellemzőkre - különösen a biztonsági jellemzőkre és a hamisítási jellemzőkre - vonatkozóan, amelyek alapján a hamis okmányok felderíthetők, illetve ezen információkat rendszeresen aktualizálni kell.

(6) A FADO-rendszernek a tagállamok által kiállított minden típusú eredeti úti, személyazonosító, tartózkodási, illetve családi állapotot igazoló okmányra, vezetői engedélyre és gépjárműengedélyre, az Unió által kiállított laissez-passer-ra, valamint az ilyen okmányok birtokukban lévő hamis változataira vonatkozó információkat kell tartalmaznia. Lehetővé kell tenni, hogy a FADO-rendszer a tagállamok által kiállított egyéb kapcsolódó hivatalos okmányokra és azok hamis változataira vonatkozó információkat is tartalmazzon, különösen olyan okmányokra vonatkozó információkat, amelyek felhasználására a tagállamok által kiállított hivatalos okmányok iránti kérelmek alátámasztása céljából kerül sor. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a FADO-rendszer harmadik felek - például harmadik országok, területi entitások, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok - által kiállított minden típusú eredeti úti, személyazonosító, tartózkodási, illetve családi állapotot igazoló okmányra, vezetői engedélyre és gépjárműengedélyre, valamint egyéb kapcsolódó hivatalos okmányokra és azok hamis változataira vonatkozó információkat is tartalmazzon, különösen olyan okmányokra vonatkozó információkat, amelyek felhasználására a harmadik felek által kiállított hivatalos okmányok iránti kérelmek alátámasztása céljából kerül sor.

(7) A személyes adatokat a FADO-rendszer keretében csak a FADO-rendszer működtetéséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet kezelni. A FADO-rendszer létrehozásához alapul szolgáló cél közvetlen következményeként a FADO-rendszerben csak korlátozott körű információk tárolhatók valamely azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozóan. A FADO-rendszer csak annyiban tartalmazhat arcképmások vagy alfanumerikus információk formájában személyes adatokat, amennyiben azok egy okmány biztonsági jellemzőivel vagy a rá vonatkozó hamisítási módszerrel kapcsolatosak. Lehetővé kell tenni, hogy e korlátozott körű személyes adatokat vagy az eredeti okmányok mintáiban megjelenő különböző elemek formájában, vagy az eredeti vagy a hamis okmányokban szereplő álnevesített adatok formájában tárolják. Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által szabályozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) az adattakarékosság elvével összhangban meg kell tennie a szükséges lépéseket mindazon személyesadat-elemek álnevesítése céljából, amelyekre az adatkezelés céljával összefüggésben nincs szükség. Nem szabad lehetővé tenni, hogy a FADO-rendszerben bármely személyesadat-elemre vonatkozóan keresés legyen végezhető, valamint nem szabad lehetővé tenni, hogy bármely természetes személy kiegészítő adatok nélkül azonosítható legyen a FADO-rendszer révén. A FADO-rendszert nem szabad természetes személyek azonosítására használni.

(8) A személyes adatok e rendelet keretében történő, tagállamok általi bármely kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) vagy adott esetben az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban kell végezni.

(9) A tagállamok fenntarthatják vagy kifejleszthetik az eredeti és a hamis okmányokra vonatkozó információkat tartalmazó saját nemzeti rendszereiket, ugyanakkor kötelezni kell őket arra, hogy az Ügynökség rendelkezésére bocsássák az általuk kiállított eredeti okmányokra - ideértve azok biztonsági jellemzőit is -, valamint az ilyen okmányok birtokukban lévő hamis változataira vonatkozó információkat. Az Ügynökségnek be kell vinnie ezeket az információkat a FADO-rendszerbe, és biztosítania kell az információk egységességét és minőségét.

(10) Az Unió az 1417/2013/EU tanácsi rendelettel (8) összhangban szolgálati célra állít ki laissez-passer-t az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tagjai, valamint az uniós alkalmazottak számára. Az Uniót kötelezni kell arra, hogy az ilyen eredeti okmányokra és azok biztonsági jellemzőire vonatkozó információkat az Ügynökség rendelkezésére bocsássa.

(11) A különböző érdekelt felek - így többek között a nyilvánosság - számára igényeiktől és az érintett adatok érzékenységétől függően különböző szintű hozzáférést kell biztosítani a FADO-rendszerhez.

(12) Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok magas fokú ellenőrzést gyakoroljanak az okmányokkal való visszaélések felett, az okmányokkal való visszaélések területéért felelős illetékes tagállami hatóságok, például a rendőrség, határőrség és egyéb bűnüldöző hatóságok, valamint más érintett nemzeti hatóságok számára igényeiktől függően különböző szintű hozzáférést kell biztosítani a FADO-rendszerhez, a szükséges ismeret elve alapján. Azt, hogy mely illetékes hatóságok számára kell hozzáférést biztosítani, és hogy milyen szintű hozzáférést kell biztosítani számukra, a tagállamoknak kell meghatározniuk. A Bizottságnak és az Ügynökségnek szintén meg kell határoznia, hogy mely igazgatási egységeik illetékesek arra, hogy hozzáférjenek a FADO-rendszerhez. A FADO-rendszernek lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy a hozzáférési jogaiktól függően rendelkezésükre álljanak az újonnan felderített hamisítási módszerekre, valamint a forgalomban lévő új eredeti okmányokra vonatkozó információk.

(13) Az Ügynökség az elmúlt években szakértelemre tett szert az okmányokkal való visszaélések területén. Az Ügynökség szakértelmére támaszkodva növelni kell a szinergiákat azon előnyök kiaknázása céljából, amelyek a tagállamok számára az említett területen e szakértelemből fakadnak. Az Ügynökségnek ezért az (EU) 2019/1896 rendeletben meghatározottakkal összhangban át kell vennie és működtetnie kell a FADO-rendszert. A rendszer említett átvétele nem érintheti azokat a szereplőket, akik, illetve amelyek már rendelkeznek a FADO-rendszerhez való hozzáféréssel, nevezetesen a Bizottságot, az Ügynökséget, az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét, a tagállamokat és a nyilvánosságot. A FADO-rendszer Ügynökség általi átvételét követően az Ügynökségnek támogatást kell nyújtania a tagállamok számára a hamis okmányok felderítésében. Ezenfelül az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség adott esetben az (EU) 2019/1896 rendelettel összhangban technikai támogatást nyújthat az Ügynökségnek.

(14) Az átmeneti időszak alatt biztosítani kell, hogy a FADO-rendszer teljes mértékben működőképes maradjon mindaddig, ameddig az átadást sikeresen végre nem hajtották, és a meglévő információkat az új rendszerbe át nem töltötték. A meglévő adatok tulajdonjogát ezt követően át kell ruházni az Ügynökségre.

(15) Ez a rendelet nem érinti az útlevelek, úti okmányok, vízumok vagy egyéb személyazonosító okmányok elismerése tekintetében fennálló tagállami hatásköröket.

(16) Annak érdekében, hogy a FADO-ban tárolt információkhoz a Bizottságon és az Ügynökségen kívüli uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint harmadik felek - például harmadik országok, területi entitások, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok -, illetve magánszervezetek - például légitársaságok és egyéb személyszállítók - is hozzáférhessenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint harmadik felek, illetve magánszervezetek számára a FADO-rendszerhez korlátozott hozzáférést biztosító intézkedésekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a FADO-rendszer műszaki felépítésével, a műszaki előírások meghatározásával, az információk ellenőrzésére és vizsgálatára szolgáló eljárásokkal, valamint a FADO-rendszernek az Ügynökség általi tényleges üzemeltetése kezdőnapjának meghatározásával összefüggésben. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(18) Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(19) Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (13) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(20) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (14) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (15) 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak.

(21) Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (16) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 2008/149/IB tanácsi határozat 3. cikkével (17) együtt értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak.

(22) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek (18) továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 2011/349/EU tanácsi határozat (19) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak.

(23) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 46. cikkének d) pontjával összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2018. december 3-án véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és cél

Ez a rendelet létrehozza a hamis és eredeti okmányok online (FADO) rendszerét, amely a tagállamok, az Unió és harmadik felek - például harmadik országok, területi entitások, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok - által kiállított eredeti okmányokra, valamint ezek hamis változataira vonatkozó információkat tartalmaz.

A FADO-rendszer célja, hogy hozzájáruljon az okmányokkal és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelemhez azáltal, hogy biztosítja az információk megosztását az okmányokkal való visszaélések területéért felelős illetékes tagállami hatóságok között az eredeti és a hamis okmányokban található biztonsági jellemzőkre és potenciális hamisítási jellemzőkre vonatkozóan.

A FADO-rendszer célja továbbá az is, hogy hozzájáruljon az okmányokkal és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelemhez azáltal, hogy megosztja az információkat más szereplőkkel, ideértve a nyilvánosságot is.

2. cikk

Hatály és a FADO-rendszer tartalma

(1) A FADO-rendszer a tagállamok vagy az Unió által kiállított úti, személyazonosító, tartózkodási, illetve családi állapotot igazoló okmányokra, vezetői engedélyekre és gépjárműengedélyekre, valamint ezek hamis változataira vonatkozó információkat tartalmaz.

A FADO-rendszer tartalmazhat harmadik felek - például harmadik országok, területi entitások, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok - által kiállított, az első albekezdésben említett okmányokra, valamint ezek hamis változataira vonatkozó információkat.

A FADO-rendszer tartalmazhat egyéb kapcsolódó hivatalos okmányokra, különösen a tagállamok, valamint adott esetben harmadik felek - például harmadik országok, területi entitások, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok - által kiállított hivatalos okmányok iránti kérelmek alátámasztásához használt okmányokra, valamint ezek hamis változataira vonatkozó információkat.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk a következők:

a) eredeti okmányokra, és azok mintáira, valamint azok biztonsági jellemzőire vonatkozó információk, képekkel együtt;

b) hamis - hamisított, utánzott vagy fiktív - okmányokra és a hamisítási jellemzőikre vonatkozó információk, képekkel együtt;

c) összefoglalók a hamisítási technikákról;

d) összefoglalók az eredeti okmányok biztonsági jellemzőiről; és

e) a felderített hamis okmányokra vonatkozó statisztikák.

A FADO-rendszer ezenfelül kézikönyveket, elérhetőségi listákat, az érvényes úti okmányokra és ezeknek a tagállamok általi elismerésére vonatkozó információkat, konkrét hamisítási módszerek felderítésének hatékony módszereire vonatkozó ajánlásokat, valamint egyéb hasznos kapcsolódó információkat is tartalmazhat.

(3) A tagállamok és az Unió haladéktalanul továbbítják az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) az (1) bekezdés első albekezdésében említett okmányokra vonatkozó információkat.

A tagállamok továbbíthatják az Ügynökségnek az (1) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett okmányokra vonatkozó információkat.

A harmadik felek - például harmadik országok, területi entitások, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok - továbbíthatják az Ügynökségnek az (1) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett okmányokra vonatkozó információkat.

3. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1) Az Ügynökség feladatának az (EU) 2019/1896 rendelet 79. cikkével összhangban történő ellátása során biztosítja a FADO-rendszer megfelelő és megbízható működését, és támogatást nyújt az illetékes tagállami hatóságoknak a hamis okmányok felderítéséhez.

(2) Az Ügynökség felelős a megszerzett információknak a FADO-rendszerbe időben és hatékony módon történő beviteléért, és biztosítja az említett információk egységességét és minőségét.

4. cikk

A FADO-rendszer felépítése és a FADO-rendszerhez való hozzáférés

(1) A FADO-rendszer felépítésének különböző szintű hozzáférést kell biztosítania az információkhoz a felhasználók számára.

(2) A feladatai ellátásához szükséges mértékben a Bizottság és az Ügynökség számára, valamint az okmányokkal való visszaélések területéért felelős illetékes tagállami hatóságok, például a rendőrség, a határőrség és egyéb bűnüldöző hatóságok, valamint más érintett nemzeti hatóságok számára a szükséges ismeret elve alapján biztonságos hozzáférést kell biztosítani a FADO-rendszerhez.

(3) A FADO-rendszer felépítésének hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára az eredeti okmányok mintáihoz vagy az álnevesített adatokat tartalmazó eredeti okmányokhoz.

(4) A következő szereplők korlátozott hozzáférést kaphatnak a FADO-rendszerben található információkhoz:

a) a (2) bekezdésben említettektől eltérő uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

b) harmadik felek, például harmadik országok, területi entitások, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok;

c) magánszervezetek, például légitársaságok és egyéb személyszállítók.

(5) A Bizottság a 8. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az e cikk (4) bekezdésében felsorolt szereplők számára a FADO-rendszerben tárolt információkhoz való hozzáférést biztosító intézkedéseket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni, hogy az e cikk (4) bekezdésében felsorolt szereplők számára a FADO-rendszer mely részéhez kell hozzáférést biztosítani, valamint az ehhez esetlegesen szükséges külön eljárásokat és feltételeket, többek között azt a követelményt, hogy az Ügynökségnek e cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett valamely harmadik féllel vagy magánszervezettel megállapodást kell kötnie.

(6) A tagállamok meghatározzák, hogy melyek azok az okmányokkal való visszaélések területéért felelős illetékes hatóságok és más érintett nemzeti hatóságok, amelyeknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a FADO-rendszerhez, ideértve a számukra biztosított hozzáférési szintet is, és erről értesítik a Bizottságot és az Ügynökséget.

A Bizottság kérésre továbbítja az első albekezdésben említett információkat az Európai Parlamentnek.

5. cikk

A személyes adatok Ügynökség általi kezelése

(1) A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelése során az Ügynökség az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (21) alkalmazza. Az Ügynökség kizárólag akkor kezelhet személyes adatokat, ha az a FADO-rendszer működtetésével kapcsolatos feladatának ellátásához szükséges.

Ami az eredeti okmányokat illeti, a FADO-rendszer kizárólag az ilyen okmányok mintájában szereplő személyes adatokat vagy álnevesített adatokat tartalmazhat.

Ami a hamis okmányokat illeti, a FADO-rendszer kizárólag annyiban tartalmazhat személyes adatokat, amennyiben azok az ilyen okmányok hamisítási jellemzőinek, illetve az ilyen okmányokra vonatkozó hamisítási módszereknek a leírásához vagy szemléltetéséhez szükségesek.

(2) Az Ügynökség biztosítja, hogy érvényben legyenek azok a technikai és szervezési intézkedések - például álnevesítés -, amelyek biztosítják, hogy az adattakarékosság elvének megfelelően a személyes adatokat kizárólag a FADO-rendszer működtetéséhez feltétlenül szükséges mértékben kezeljék oly módon, hogy a természetes személyek kiegészítő adatok felhasználása nélkül ne legyenek azonosíthatók a FADO-rendszeren keresztül.

6. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők meghatározása céljából:

a) a FADO-rendszer műszaki felépítése;

b) az információknak a FADO-rendszerbe történő, szigorú normák szerinti bevitelére és tárolására vonatkozó műszaki előírások;

c) a FADO-rendszerben található információk ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó eljárások;

d) azon időpont, amelytől az Ügynökség megkezdi a FADO-rendszer tényleges üzemeltetését.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság elfogadja az (1) bekezdés d) pontjában említett végrehajtási jogi aktust miután meggyőződött róla, hogy teljesültek a következő feltételek:

a) elfogadásra kerültek az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok;

b) az Ügynökség értesítette a Bizottságot a FADO-rendszer felépítésének sikeres megvalósításáról;

c) az Ügynökség arról értesítette a Bizottságot, hogy befejeződött az információknak a Tanács Főtitkárságától az Ügynökség részére történő továbbítása.

7. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1683/95/EK tanácsi rendelet (22) 6. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2020. április 26-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1) A 98/700/IB együttes fellépés hatályát veszti attól a naptól kezdődően, hogy az Ügynökség megkezdi a FADO-rendszer tényleges üzemeltetését, amelynek időpontjáról az e rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett végrehajtási jogi aktus révén kell határozni.

(2) A Tanács Főtitkárságának át kell adnia az Ügynökség részére a 98/700/IB együttes fellépéssel létrehozott FADO-rendszerben található információkat.

(3) A tagállamok hozzájárulnak ahhoz, hogy a Tanács Főtitkársága továbbítsa a tagállamok tulajdonában lévő, a 98/700/IB együttes fellépéssel létrehozott FADO-rendszerben tárolt információkat az e rendelettel létrehozott FADO-rendszer számára.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D.M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

G. GRLIĆ RADMAN

(1) HL C 110., 2019.3.22., 62. o.

(2) HL C 168., 2019.5.16., 74. o.

(3) Az Európai Parlament 2020. február 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. március 20-i határozata.

(4) 98/700/IB együttes fellépés (1998. december 3.), amelyet a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján fogadott el az Európai Képarchiváló Rendszer (FADO) felállításáról (HL L 333., 1998.12.9., 4. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(8) A Tanács 1417/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Unió által kibocsátott laissez-passer formátumának megállapításáról (HL L 353., 2013.12.28., 26. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(14) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(15) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(16) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(17) A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(18) HL L 160., 2011.6.18., 3. o.

(19) A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(22) A Tanács 1683/95/EK rendelete (1995. május 29.) a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.).