32018R1726[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1726 RENDELETE

(2018. november 14.)

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

(2) Az e rendelettel létrehozott ügynökség az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség helyébe lép és annak jogutódja.

(3) Az ügynökség felel a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért.

(4) Az ügynökség felelős a határregisztrációs rendszer (EES), a DubliNet, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), az ECRIS-TCN és az ECRIS referenciaalkalmazás előkészítéséért, kifejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért.

(4a) Az ügynökség felel a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszer (a továbbiakban: e-CODEX-rendszer) fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért, a technikai fejlesztéseket is beleértve.

(4b) Az ügynökség felel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért, beleértve a technikai fejlesztéseket is.

(5) Kizárólag akkor utalható az ügynökség felelősségi körébe a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség e cikk (3), (4) és (4a) bekezdésében említettektől - így a meglévő rendszerektől - eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása, ha az EUMSZ 67-89. cikkén alapuló, e rendszereket szabályozó, vonatkozó uniós jogi aktusok így rendelkeznek, figyelembe véve adott esetben az e rendelet 14. cikkében említett kutatási fejleményeket és az e rendelet 15. cikkében említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok eredményeit.

(6) Az üzemeltetési igazgatás magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek szükségesek a nagyméretű IT-rendszereknek az egyes nagyméretű IT-rendszerek esetében alkalmazandó külön rendelkezéseknek megfelelő működéséhez, ideértve az általuk használt kommunikációs infrastruktúrák iránti felelősséget is. Ezek a nagyméretű IT-rendszerek nem cserélhetnek adatokat, illetve nem tehetik lehetővé az információk vagy ismeretek megosztását, kivéve, ha erről külön uniós jogi aktusok rendelkeznek.

(7) Az ügynökség felel a következő feladatokért is:

a) az adatminőség biztosítása a 12. cikknek megfelelően;

b) az interoperabilitás lehetővé tételéhez szükséges intézkedések kidolgozása a 13. cikknek megfelelően;

c) kutatási tevékenységek végzése a14. cikknek megfelelően;

d) kísérleti projektek, igazoló vizsgálatok és tesztelési tevékenységek végzése a 15. cikknek megfelelően; valamint

e) támogatás nyújtása a tagállamoknak és a Bizottságnak a 16. cikknek megfelelően.

2. cikk

Célkitűzések

A nagyméretű IT-rendszereket szabályozó uniós jogi aktusok alapján a Bizottságot és a tagállamokat terhelő kötelezettségek sérelme nélkül, az ügynökség biztosítja:

a) a nagyméretű IT-rendszerek hatékony fejlesztését szolgáló, megfelelő projektirányítási struktúrát alkalmazó nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését;

b) a nagyméretű IT-rendszerek hatékony, biztonságos és folyamatos működését;

c) a nagyméretű IT-rendszerek hatékony és pénzügyileg elszámoltatható igazgatását;

d) a nagyméretű IT-rendszerek felhasználói számára megfelelően magas színvonalú szolgáltatás nyújtását;

e) a szolgáltatás folyamatosságát és zavartalanságát;

f) a magas szintű adatvédelmet, az uniós adatvédelmi joggal összhangban, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket is;

g) az adat és a fizikai biztonság megfelelő szintjét, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket.

II. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG FELADATAI

3. cikk

A SIS II-vel kapcsolatos feladatok

A SIS II-vel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat; valamint

b) a SIS II technikai használatára vonatkozó, elsősorban a SIRENE személyzetének (SIRENE - kiegészítő információ kérése a nemzeti területre való belépéskor) nyújtott képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek a SIS II technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

4. cikk

A VIS-szel kapcsolatos feladatok

A VIS-szel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) a 767/2008/EK rendelettel és a 2008/633/IB határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat; valamint

b) a VIS technikai használatára vonatkozó képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek a VIS technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

5. cikk

Az Eurodackal kapcsolatos feladatok

Az Eurodackal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az 603/2013/EU rendelet által ráruházott feladatokat; valamint

b) az Eurodac technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

6. cikk

Az EES-szel kapcsolatos feladatok

Az EES-szel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az (EU) 2017/2226 rendelet által ráruházott feladatokat; valamint

b) az EES technikai használatára vonatkozó képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek az EES technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

7. cikk

Az ETIAS-szal kapcsolatos feladatok

Az ETIAS-szal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az (EU) 2018/1240 rendelettel ráruházott feladatokat; valamint

b) az ETIAS technikai használatára vonatkozó képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek az ETIAS technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

8. cikk

A DubliNettel kapcsolatos feladatok

A DubliNettel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) a DubliNet, a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 31., 32. és 34. cikkének alkalmazásában a tagállami hatóságok között az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke szerint létrehozott külön biztonságos elektronikus csatorna üzemeltetési igazgatását; valamint

b) a DubliNet technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

8a. cikk

Az ECRIS-TCN-nel és az ECRIS referenciaalkalmazással kapcsolatos feladatok

Az ECRIS-TCN-nel és az ECRIS referenciaalkalmazással kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 2 ) ráruházott feladatokat;

b) az ECRIS-TCN és az ECRIS referenciaalkalmazás technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

8b. cikk

Az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatos feladatok

Az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az (EU) 2022/850 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 3 ) ráruházott feladatokat;

b) az e-CODEX-rendszer technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat, beleértve az online képzési anyagok biztosítását is.

8c. cikk

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatos feladatok

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az (EU) 2023/969 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) ráruházott feladatokat;

b) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának technikai használatára vonatkozóan a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága számára nyújtott képzéssel kapcsolatos feladatokat, beleértve képzési anyagok biztosítását is.

8d. cikk

A Prüm II routerrel kapcsolatos feladatok

A Prüm II routerrel kapcsolatban az ügynökség ellátja az (EU) 2024/982 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 5 ) ráruházott feladatokat.

9. cikk

Egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatok

Ha az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítését, fejlesztését vagy üzemeltetési igazgatását utalják a felelősségi körébe, az ügynökség ellátja a vonatkozó rendszert szabályozó uniós jogi aktusok alapján ráruházott feladatokat, valamint - szükség szerint - az e rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

10. cikk

Olyan műszaki megoldások, amelyeknek a teljesítéséhez különös feltételek szükségesek

Ha a rendszerekre vonatkozó uniós jogi aktusok megkövetelik, hogy az ügynökség biztosítsa e rendszereknek a hét minden napján 24 órán keresztül való működését, az ügynökség ezen uniós jogi aktusok sérelme nélkül műszaki megoldásokat vezet be e követelmények teljesítése céljából. Ha e műszaki megoldások egy rendszer vagy egy rendszer komponenseinek megkettőzését teszik szükségessé, csak azt követően lehet teljesíteni őket, hogy az ügynökség elvégeztetett egy független hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést, valamint a Bizottsággal konzultált és az igazgatótanács kedvező döntést hozott. A hatásvizsgálatban továbbá megvizsgálják a meglévő technikai helyszíneknek az ilyen műszaki megoldások fejlesztésével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kapacitás iránti igényét, valamint a jelenlegi működtetési struktúrával kapcsolatos lehetséges kockázatokat.

11. cikk

A kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok

(1) Az ügynökség a rendszerek kommunikációs infrastruktúrájával kapcsolatban ellátja a rendszereket szabályozó uniós jogi aktusok által ráruházott feladatokat, kivéve azon rendszerek tekintetében, amelyek az EuroDomaint használják a kommunikációs infrastruktúrájuk céljára. Az olyan rendszerek tekintetében, amelyek az EuroDomaint ilyen módon használják, a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásával, a beszerzéssel és a megújítással, valamint a szerződéses ügyekkel kapcsolatos feladatokért. Az EuroDomaint használó rendszereket szabályozó uniós jogi aktusokkal összhangban a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat, beleértve az üzemeltetési igazgatást és a biztonságot, meg kell osztani az ügynökség és a Bizottság között. Annak érdekében, hogy egymással összhangban gyakorolják hatásköreiket, az ügynökség és a Bizottság operatív munkamegállapodásokat köt egymással, és ezeket egyetértési megállapodásban rögzítik.

(2) A kommunikációs infrastruktúrát megfelelően kell irányítani és ellenőrizni, olyan módon hogy biztosított legyen a fenyegetésekkel szembeni védelme és a biztonsága, valamint a rendszerek biztonsága, beleértve a kommunikációs infrastruktúrán keresztül kicserélt adatok biztonságát is.

(3) Az ügynökség megfelelő intézkedéseket, köztük biztonsági terveket fogad el többek között a személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, azok jogosulatlan másolásának, módosításának vagy törlésének a megelőzése érdekében a személyes adatok továbbítása és az adathordozók szállítása során, különösen megfelelő titkosítási technikák révén. A kommunikációs infrastruktúrában mozgó, a rendszerrel kapcsolatos valamennyi üzemeltetési információt titkosítani kell.

(4) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban az ügynökség külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre bízhatja a kommunikációs infrastruktúra kialakításával, kiépítésével, karbantartásával és nyomon követésével kapcsolatos feladatokat. E feladatok végzése az ügynökség felelőssége mellett és annak szoros felügyeletével történik. Az első albekezdésben említett feladatok végzése során minden külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetre vagy szervre nézve - ideértve a hálózati szolgáltatókat is - kötelezőek a (3) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és e szervezetek vagy szervek semmilyen módon nem férhetnek hozzá a rendszerekben tárolt vagy a kommunikációs infrastruktúrán keresztül továbbított üzemeltetési adatokhoz, sem pedig a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez.

(5) A titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és azzal nem lehet külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetet megbízni. Ez nem érinti a SIS II, a VIS és az Eurodac kommunikációs infrastruktúráival kapcsolatos meglévő szerződéseket.

12. cikk

Adatminőség

(1) Az ügynökség üzemeltetési felelősségi körébe tartozó rendszerekbe bevitt adatokkal kapcsolatos tagállami felelősségek sérelme nélkül az ügynökség, szorosan bevonva tanácsadó csoportját, az ügynökség üzemeltetési felelősségi körébe tartozó valamennyi rendszer tekintetében az adatminőség ellenőrzésére irányuló, automatizált mechanizmusokat és az adatminőségre vonatkozó közös mutatókat, valamint az adatok tárolására vonatkozó minőségi minimumkövetelményeket alakít ki, az említett rendszereket szabályozó jogi eszközök vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az (EU) 2019/817 ( 6 ) és az (EU) 2019/818 ( 7 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban.

(2) Az ügynökség az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkével összhangban létrehozza a jelentések és statisztikák kizárólag anonimizált adatokat tartalmazó központi adattárát, az ügynökség által kezelt nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogi eszközök különös rendelkezéseire is figyelemmel.

13. cikk

Interoperabilitás

Ha a vonatkozó uniós jogi aktus a nagyméretű IT-rendszerek interoperabilitását írja elő, az ügynökség kidolgozza az adott interoperabilitás megvalósításához szükséges intézkedéseket.

14. cikk

A kutatás nyomon követése

(1) Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet, az ECRIS-TCN, az e-CODEX-rendszer, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja és az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagy méretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket.

(2) Az ügynökség hozzájárulhat az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja azon részeinek végrehajtásához, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereivel kapcsolatosak. E célból, és amennyiben a Bizottság az ügynökségre ruházta a megfelelő határköröket, az ügynökség feladatai a következők:

a) a Bizottság által elfogadott releváns munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás bizonyos szakaszait, valamint konkrét projektek bizonyos szakaszait a teljes projektciklus során;

b) elfogadja a költségvetés végrehajtását szolgáló és a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos jogi eszközöket, valamint elvégzi a program igazgatásához szükséges műveleteket; és

c) támogatást nyújt a program végrehajtásában.

(3) A (2) bekezdésben említett Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja részeinek végrehajtásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül az ügynökség rendszeresen, és legalább évente egyszer tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és - a személyes adatok kezelése tekintetében - az európai adatvédelmi biztost az e cikkben említett fejleményekről.

15. cikk

Kísérleti projektek, igazoló vizsgálatok és tesztelési tevékenységek

(1) A Bizottság konkrét és pontos kérésére, azt követően, hogy a Bizottság e kérését megelőzően legalább három hónappal korábban tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökséget - e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének u) pontjával összhangban - meg lehet bízni hatáskör-átruházási megállapodás útján az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett - az EUMSZ 67-89. cikke szerinti nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésére vagy üzemeltetési igazgatására irányuló - kísérleti projektek lebonyolításával az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjával összhangban. Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és - személyes adatok kezelése esetén - az európai adatvédelmi biztost az ügynökség által végrehajtott, az első albekezdés szerinti kísérleti projektek haladásáról.

(2) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett azon kísérleti projektek pénzügyi előirányzatai, amelyeket az (1) bekezdés alapján a Bizottság kért, legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben.

(3) A Bizottság vagy a Tanács kérésére, valamint az Európai Parlament tájékoztatását és az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökséget - az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban - meg lehet bízni hatáskör-átruházási megállapodás útján az 515/2014/EU rendeletben létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz alapján finanszírozott igazoló vizsgálatok költségvetési végrehajtási feladataival.

(4) Az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökség megtervezheti és végrehajthatja az e rendelet és a rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó bármely uniós jogi aktus hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó tesztelési tevékenységeket.

16. cikk

Támogatás nyújtása a tagállamoknak és a Bizottságnak

(1) Bármely tagállam felkérheti az ügynökséget arra, hogy adjon tanácsot a nemzeti rendszereinek az ügynökség által üzemeltetett nagyméretű IT-rendszerek központi rendszereihez való kapcsolódása tekintetében.

(2) Bármely tagállam benyújthat eseti támogatás iránti kérelmet a Bizottsághoz, amely - annak kedvező értékelése esetén, hogy az ilyen támogatást a biztonsággal és a migrációval összefüggő rendkívüli igények szükségessé teszik - haladéktalanul továbbítja a kérelmet az ügynökségnek. Az ügynökség tájékoztatja az igazgatótanácsot az ilyen kérelmekről. A tagállamot tájékoztatni kell, amennyiben a Bizottság értékelése kedvezőtlen. A Bizottság nyomon követi, hogy az ügynökség időben válaszolt-e a tagállam kérelmére. Az ügynökség éves tevékenységi jelentése részletesen beszámol az ügynökségnek a tagállamok eseti támogatása terén végzett intézkedéseiről, valamint az e tekintetben felmerülő költségekről.

(3) Az ügynökség arra is felkérést kaphat, hogy nyújtson tanácsot vagy támogatást a Bizottságnak - többek között tanulmányok készítése és tesztelés révén - a meglévő vagy új rendszerekkel kapcsolatos technikai kérdésekben. Az ügynökség tájékoztatja az igazgatótanácsot az ilyen kérelmekről.

(4) Egy legalább öt tagállamból álló csoport megbízhatja az ügynökséget egy olyan közös IT-komponens fejlesztésére, üzemeltetésére vagy tárhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozó feladattal, amely segíti őket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált rendszereire vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek technikai oldalának megvalósításában. E közös IT-megoldások nem érintik a kérelmező tagállamoknak az alkalmazandó uniós jog szerinti - különösen e rendszerek felépítésére vonatkozó - kötelezettségeit. Különösen a kérelmező tagállamok megbízhatják az ügynökséget egy, az előzetes utasinformációs adatok és az utas-nyilvántartási adatállományt kezelő közös komponens vagy útvonalválasztó kialakításának feladatával, amely olyan technikai segédeszközként szolgálna, amely megkönnyíti a légi fuvarozókkal való összekapcsolást abból a célból, hogy segítse a tagállamokat a 2004/82/EK irányelv ( 8 ) és a 2016/681/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásában ( 9 ). Ebben az esetben az ügynökség központilag gyűjti az adatokat a légi fuvarozóktól, és továbbítja azokat az adatokat a tagállamoknak a közös komponens vagy útvonalválasztó révén. A kérelmező tagállamok elfogadják az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a légi fuvarozók továbbítsák az adatokat az ügynökségen keresztül. Az ügynökséget csak a Bizottság előzetes jóváhagyását követően és az igazgatótanács kedvező döntésének függvényében lehet megbízni egy közös IT-komponens kifejlesztésére, igazgatására és tárhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozó feladattal. A kérelmező tagállamok olyan hatáskör-átruházási megállapodás útján bízzák az ügynökségre az első és második albekezdésben említett feladatokat, amely megállapítja a hatáskör-átruházás feltételeit, valamint az összes releváns költség kiszámítását és a számlázási módszert. Az összes felmerülő költséget a részt vevő tagállamok viselik. A hatáskör-átruházási megállapodás megfelel az adott rendszereket szabályozó uniós jogi aktusoknak. Az ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott hatáskör-átruházási megállapodásról és annak esetleges módosításairól. Más tagállamok is kérhetik, hogy részt vehessenek valamely közös IT-megoldásban, amennyiben ezt a hatáskör-átruházási megállapodás lehetővé teszi, különösen meghatározva az ilyen részvétel pénzügyi kihatásait. A hatáskör-átruházási megállapodást a Bizottság előzetes jóváhagyását és az igazgatótanács kedvező döntését követően ennek megfelelően módosítani kell.

III. FEJEZET

FELÉPÍTÉS ÉS SZERVEZET

17. cikk

Jogállás és székhely

(1) Az ügynökség uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni és azzal rendelkezni, valamint félként jogi eljárásokban részt venni.

(3) Az ügynökség székhelye Tallinn, Észtország. Az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 3-9. és a 11. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok elvégzésére a technikai helyszínen, Strasbourgban, Franciaországban kerül sor. Az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 3-8. cikkben, valamint a 8d., a 9. és a 11. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok elvégzésére a technikai helyszínen, Strasbourgban, Franciaországban kerül sor. Egy olyan tartalék központot kell kialakítani Sankt Johann im Pongauban, Ausztriában, amely valamely nagyméretű IT-rendszer meghibásodása esetén képes biztosítani egy ilyen rendszer üzemeltetését.

(4) Mindkét technikai helyszín használható a rendszerek egyidejű üzemeltetésére, feltéve, hogy a tartalék központ a rendszerek közül egynek vagy többnek a meghibásodása esetén is alkalmas marad azok üzemeltetésének biztosítására.

(5) A rendszerek sajátos jellege miatt, amennyiben szükségessé válik az ügynökség számára egy, a rendszerek elhelyezésére szolgáló második független technikai helyszín kialakítása Strasbourgban vagy Sankt Johann im Pongauban, vagy szükség esetén akár mindkét helyen, az ilyen igényt független hatásvizsgálattal és költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani. Az igazgatótanácsnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak álláspontját, mielőtt a 45. cikk (9) bekezdésével összhangban értesíti a költségvetési hatóságot az ingatlanhoz kapcsolódó bármilyen projekt megvalósítására irányuló szándékáról.

18. cikk

Felépítés

(1) Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a) egy igazgatótanács;

b) egy ügyvezető igazgató;

c) tanácsadó csoportok.

(2) Az ügynökség szervezeti felépítésében helyet kapnak a következők:

a) egy adatvédelmi tisztviselő;

b) egy biztonsági tisztviselő;

c) egy számvitelért felelős tisztviselő.

19. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) Az igazgatótanács:

a) kijelöli az ügynökség tevékenységének általános irányát;

b) a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával elfogadja az ügynökség éves költségvetését és ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó, az V. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

c) a 25. és a 26. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót és az ügyvezetőigazgató-helyettest, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejüket, vagy felmenti őket hivatalukból;

d) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett és figyelemmel kíséri a tevékenységét, beleértve az igazgatótanács döntéseinek végrehajtását is, valamint - az ügyvezető igazgatóval egyetértésben - fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezetőigazgató-helyettes felett;

e) az ügynökség tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével meghozza az ügynökség szervezeti felépítésének kialakításával és szükség szerint annak módosításával kapcsolatos összes döntést;

f) elfogadja az ügynökség személyzeti politikáját;

g) meghatározza az ügynökség eljárási szabályzatát;

h) a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

i) szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére, és ezeket közzéteszi az ügynökség honlapján;

j) részletes belső szabályokat és eljárásokat fogad el a visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében, ideértve a kötelességszegés bejelentésére szolgáló megfelelő kommunikációs csatornákat is;

k) a 41. és a 43. cikkeknek megfelelően engedélyezi munkamegállapodások megkötését;

l) az ügyvezető igazgató javaslatát követően jóváhagyja az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodást, valamint a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban kialakított technikai helyszínekre és tartalék központokra vonatkozó megállapodásokat, amelyeket az ügyvezető igazgató és az ügynökségnek otthont adó tagállamok írnak alá;

m) a (2) bekezdésnek megfelelően az ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a tisztviselők személyzeti szabályzatában a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

n) a Bizottsággal egyetértésben és a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkével összhangban elfogadja a személyzeti szabályzat végrehajtásához szükséges végrehajtási szabályokat;

o) elfogadja a nemzeti szakértőknek az ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó, szükséges szabályokat;

p) elfogadja az ügynökség tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és minden év január 31-ig benyújtja azokat a Bizottságnak;

q) elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét, amely tartalmazza az ügynökség többéves programozását és a következő évre vonatkozó munkaprogramját, valamint az ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és ezt a dokumentumot, továbbá e dokumentum bármely naprakésszé tett változatát minden év január 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

r) minden év november 30. előtt a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, és az éves költségvetési eljárással összhangban, a Bizottság véleményének figyelembevételével elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentumot, valamint gondoskodik arról, hogy az egységes programozást tartalmazó dokumentum végleges változatát közzétegyék és továbbítsák az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

s) minden év augusztus végéig időközi jelentést fogad el a tárgyévben tervezett tevékenységek végrehajtásának előrehaladásáról, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

t) értékeli és elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, összehasonlítva különösen az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel, és minden év július 1-jéig megküldi a jelentést és az értékelését egyaránt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodik arról, hogy az éves tevékenységi jelentést közzétegyék;

u) ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait, beleértve a 15. cikkben említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok végrehajtását;

v) elfogadja az ügynökségre a 49. cikknek megfelelően alkalmazandó költségvetési szabályokat;

w) számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki - a személyzeti szabályzatra figyelemmel - lehet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője, aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

x) biztosítja a különféle belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

y) elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi a 34. cikk (4) bekezdésében említett kommunikációs és terjesztési terveket;

z) a tanácsadó csoportokban részt vevő biztonsági szakértőktől érkező esetleges ajánlások figyelembevételével meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket, beleértve egy biztonsági terv, egy üzletmenet-folytonossági terv és egy katasztrófa-helyreállítási terv elfogadását;

aa) a Bizottság jóváhagyását követően elfogadja a minősített információk és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályokat;

bb) biztonsági tisztviselőt nevez ki;

cc) az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki;

dd) elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat;

ee) az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadja az EES fejlesztéséről szóló jelentéseket, az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadja az ETIAS fejlesztéséről szóló jelentéseket, valamint az (EU) 2019/816 rendelet 36. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadja az ECRIS-TCN és az ECRIS referenciaalkalmazás kifejlesztéséről szóló jelentéseket;

eea) elfogadja az interoperabilitási elemek fejlesztésének helyzetéről szóló jelentéseket az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése alapján;

eeb) elfogadja a Prüm II router fejlesztésének állásáról szóló jelentéseket az (EU) 2024/982 rendelet 80. cikkének (2) bekezdése szerint;

ff) elfogadja a következő rendszerek műszaki működéséről szóló jelentéseket:

i. a SIS, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 60. cikkének (7) bekezdése és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) 74. cikkének (8) bekezdése szerint;

ii. a VIS, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése szerint;

iii. az EES, az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (4) bekezdése szerint;

iv. az ETIAS, az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (4) bekezdése szerint;

v. az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás, az (EU) 2019/816 rendelet 36. cikkének (8) bekezdése szerint;

vi. az interoperabilitási elemek, az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerint;

vii. az e-CODEX-rendszer, az (EU) 2022/850 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint;

viii. a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja, az (EU) 2023/969 rendelet 26. cikkének (6) bekezdése szerint;

ix. a Prüm II router, az (EU) 2024/982 rendelet 80. cikkének (5) bekezdése szerint;

gg) elfogadja az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről készített éves jelentést a 603/2013/EU rendelet 40. cikkének (1) bekezdése értelmében;

hh) hivatalos észrevételeket fogad el az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1861 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, a 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2017/2226 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2018/1240 rendelet 67. cikke, az (EU) 2019/816 rendelet 29. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 rendelet 52. cikke, valamint az (EU) 2024/982 rendelet 58. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálatokról szóló jelentéseivel kapcsolatban, valamint biztosítja e vizsgálatok megfelelő nyomon követését;

ii) statisztikákat tesz közzé a SIS II-ről az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (3) bekezdése értelmében;

jj) statisztikákat állít össze és tesz közzé az Eurodac központi rendszerének munkájáról a 603/2013/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében;

kk) statisztikákat tesz közzé az EES-ről az (EU) 2017/2226 rendelet 63. cikke értelmében;

ll) statisztikákat tesz közzé az ETIAS-ról az ETIAS létrehozásáról szóló (EU) 2018/1240 rendelet 84. cikke értelmében;

lla) statisztikákat nyújt be a Bizottságnak az ECRIS-TCN-ről és az ECRIS referenciaalkalmazásról az (EU) 2019/816 rendelet 32. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján;

mm) biztosítja a következők évenkénti közzétételét:

i. az (EU) 2018/1861 rendelet 41. cikkének (8) bekezdése és az (EU) 2018/1862 rendelet 56. cikkének (7) bekezdése értelmében a SIS-ben tárolt adatok közvetlen keresésére jogosult illetékes hatóságok jegyzéke, valamint az (EU) 2018/1861 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2018/1862 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján a SIS (N.SIS) nemzeti rendszerek és a SIRENE-irodák jegyzéke;

ii. az (EU) 2017/2226 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok listája;

iii. az (EU) 2018/1240 rendelet 87. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok listája;

iv. az (EU) 2019/816 rendelet 34. cikkének (2) bekezdése szerinti központi hatóságok jegyzéke;

v. az (EU) 2019/817 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése szerinti hatóságok jegyzéke;

vi. az (EU) 2022/850 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok jegyzéke;

nn) biztosítja, hogy évente közzétegyék az egységek jegyzékét a 603/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése értelmében;

oo) biztosítja, hogy az ügynökség valamennyi olyan döntése és intézkedése, amely érinti a jog érvényesülésén alapuló térségben levő nagyméretű IT-rendszereket, tiszteletben tartsa az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét;

pp) ellát bármely egyéb, e rendelet szerint ráruházott feladatot.

Az illetékes hatóságok jegyzékének közzétételére vonatkozó, az első albekezdés (mm) pontjában említett uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések sérelme nélkül, és amennyiben ezen jogi aktusok nem írják elő a fenti jegyzékek folyamatos naprakésszé tételét az ügynökség honlapján, az igazgatótanács gondoskodik a közzétételről és a folyamatos naprakésszé tételről.

(2) Az igazgatótanács a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkével összhangban, a tisztviselők személyzeti szabályzata 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján megfelelő kinevezési hatásköröket ruház az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására. Ha rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását, valamint azokat a hatásköröket, amelyeket az ügyvezető igazgató tovább átruházott, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára átruházhatja.

(3) Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséhez és üzemeltetési igazgatásához szorosan kapcsolódó kérdésben és a kutatással, a kísérleti projektekkel, az igazoló vizsgálatokkal és a tesztelésekkel kapcsolatos tevékenységeket illetően.

20. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll. Minden képviselő szavazati joggal rendelkezik a 23. cikkel összhangban.

(2) Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A póttagok távollétükben képviselik a tagokat, illetve abban az esetben, ha egy tagot az igazgatótanács elnökévé vagy elnökhelyettesévé választanak, és ő látja el az igazgatótanács ülésének elnöki tisztségét. Az igazgatótanács tagjait és póttagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszerei terén szerzett releváns tapasztalataik és szakértelmük magas szintje, és az adatvédelemmel kapcsolatos szaktudásuk alapján - a releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik figyelembevételével - nevezik ki. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának elérésére.

(3) A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év és megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket fel nem váltják.

(4) A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség tevékenységében. Ezen országok mindegyike egy képviselőt és egy póttagot jelöl az igazgatótanácsba.

21. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1) Az igazgatótanács megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest azon igazgatótanácsi tagok közül, akiket olyan tagállamok neveztek ki, akikre nézve az uniós jog alapján teljes mértékben kötelező az ügynökség által irányított, minden nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamennyi uniós jogi aktus. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével választják meg. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2) Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egy alkalommal megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük időtartama alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik.

22. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2) Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vesz a tanácskozásban.

(3) Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére, az ügyvezető igazgató kérésére vagy az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak legalább egyharmadának kérésére összeül.

(4) Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS-t érintő, az (EU) 2016/1624 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos vagy az Eurodacot érintő, a 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein, amikor az EES-t érintő, az (EU) 2017/2226 rendelet alkalmazásával kapcsolatos vagy az ETIAS-t érintő, az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor az ETIAS-t érintő, az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Eurojust, az Europol és az Európai Ügyészség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor az (EU) 2019/816 rendelettel kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Europol, Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor az (EU) 2019/817 rendelettel, valamint az (EU) 2019/818 rendeletettel kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(5) Az igazgatótanács tagjait és póttagjait - az igazgatótanács eljárási szabályzatától függően -tanácsadók vagy szakértők segíthetik, különösen olyan tanácsadók vagy szakértők, akik tagjai a tanácsadó csoportoknak.

(6) Az ügynökség az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

23. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1) E cikk (5) bekezdésének, a 19. cikk (1) bekezdése b) és r) pontjának, a 21. cikk (1) bekezdésének és a 25. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács a határozatait szavazásra jogosult tagjainak többségével hozza meg.

(2) A (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazásra jogosult tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására.

(3) Az adott nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos valamely kérdésre vonatkozó szavazásban az azon tagállam által kinevezett egyes tagok vehetnek részt, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az ügynökség által irányított nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely uniós jogi aktus. Dánia akkor vehet részt egy nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos kérdésre vonatkozó szavazásban, ha a 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust.

(4) A 42. cikk alkalmazandó azon országok képviselőinek szavazati joga tekintetében, amelyek a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulás céljából megállapodást kötöttek az Unióval.

(5) Abban az esetben, ha a tagok között nézeteltérés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy egy szavazás érint-e egy konkrét nagyméretű IT-rendszert, az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határozhat úgy, hogy az adott szavazás nem érinti azt a konkrét nagyméretű IT-rendszert.

(6) Az elnök, vagy az elnököt helyettesítő alelnök nem vesz részt a szavazásban. Az elnök, vagy az őt helyettesítő alelnök szavazati jogát a póttagja gyakorolja.

(7) Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(8) Az igazgatótanács eljárási szabályzata határozza meg a részletesebb szavazási rendet, különösen azokra a feltételekre vonatkozóan, hogy egy tag hogyan járhat el egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeire vonatkozóan.

24. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatköre

(1) Az ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató segíti az igazgatótanácsot és annak tartozik felelősséggel. Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(2) Az ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(3) Az ügyvezető igazgató felel az ügynökség e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a) az ügynökség napi igazgatása;

b) az ügynökség e rendelettel összhangban történő működése;

c) az igazgatótanács által elfogadott eljárások, határozatok, stratégiák, programok és tevékenységek előkészítése és végrehajtása, e rendelet, annak végrehajtási szabályai és az alkalmazandó az uniós jog keretei között;

d) az egységes programozást tartalmazó dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal és a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően;

e) az egységes programozást tartalmazó dokumentum végrehajtása és jelentéstétel az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

f) a tárgyévre tervezett tevékenységek végrehajtásának előrehaladásáról szóló időközi jelentés elkészítése, és a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően annak minden év augusztus végéig való benyújtása elfogadás céljából az igazgatótanácshoz;

g) az ügynökség tevékenységéről szóló konszolidált éves jelentés elkészítése és a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelés és elfogadás céljából;

h) a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések következtetéseinek, továbbá az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálatainak nyomon követésére cselekvési terv elkészítése, valamint a Bizottságnak évente kétszer, az igazgatótanácsnak pedig rendszeres időközönként történő jelentéstétel az előrehaladásról;

i) az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenység elleni megelőző intézkedések alkalmazásával - az Európai Ügyészség és az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül -, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási, többek között pénzügyi szankciókkal;

j) az ügynökség csalásellenes stratégiájának elkészítése és annak jóváhagyás céljából az igazgatótanácshoz történő benyújtása, továbbá a stratégia megfelelő és időben történő végrehajtásának nyomon követése;

k) a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok tervezetének elkészítése és az igazgatótanácshoz történő benyújtása;

l) a következő évre vonatkozó, tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján létrehozott költségvetés-tervezet elkészítése;

m) az ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezet elkészítése;

n) az ügynökség költségvetésének végrehajtása;

o) hatékony rendszer létrehozása és alkalmazása a következők rendszeres ellenőrzésének és értékelésének lehetővé tétele érdekében:

i. nagyméretű IT-rendszerek, ideértve a statisztikákat is; és

ii. az ügynökség, ideértve a célkitűzéseinek tényleges és hatékony elérését is;

p) a tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy megfeleljenek az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, továbbá a 603/2013/EU rendelet 4. cikke (4) bekezdésének; az (EU) 2017/2226 rendelet 37. cikke (4) bekezdésének, az (EU) 2018/1240 rendelet 74. cikke (2) bekezdésének, az (EU) 2019/816 rendelet 11. cikke (16) bekezdésének, valamint az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 rendelet 55. cikke (2) bekezdésének;

q) az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodás és a technikai helyszínekre és a tartalék központokra vonatkozó megállapodások tárgyalása az ügynökségnek otthont adó tagállamokkal és - az igazgatótanács jóváhagyását követően - azok aláírása;

r) az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok előkészítése, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

s) a szükséges biztonsági intézkedések - ideértve egy biztonsági tervet, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási tervet - elkészítése, és a releváns tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

t) a 19 cikk (1) bekezdésének ff) pontjában említett, az egyes nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló jelentések, valamint a 19. cikk (1) bekezdésének gg) pontjában említett, az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről szóló éves jelentés elkészítése, amelyek az ellenőrzés és az értékelés eredményein alapulnak, és a releváns tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

u) az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (2) bekezdésében említett, az EES fejlesztéséről szóló jelentések, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében említett, az ETIAS fejlesztéséről szóló jelentések elkészítése és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

v) a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok éves jegyzékének, ideértve az N.SIS II hivatalok és a SIRENE irodák jegyzékét, valamint a 19. cikk (1) bekezdésének mm) pontjában említett, az EES-ben és az ETIAS-ban található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok jegyzékének, valamint a 19. cikk (1) bekezdésének nn) pontjában említett egységek jegyzékének közzététel céljából történő elkészítése, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából.

(4) Az ügyvezető igazgató e rendelettel összhangban ellát bármely egyéb feladatot.

(5) Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy szükséges-e - az ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása, valamint e célból egy helyi iroda létrehozása érdekében - egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamban elhelyezni. Egy ilyen határozat meghozatalát megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam vagy tagállamok előzetes hozzájárulását. Az ügyvezető igazgató határozata meghatározza a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, amely révén elkerülhetők a szükségtelen költségek és az ügynökség igazgatási feladatkörei közötti átfedések. A technikai helyszíneken végzett tevékenységek nem végezhetők helyi irodában.

25. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1) Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról. A kiválasztási eljárás keretében pályázati felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyéb megfelelő médiában. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót érdemei, a nagyméretű IT-rendszerek területén szerzett bizonyított tapasztalatai, igazgatási, pénzügyi és irányítási készségei, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos ismeretei alapján nevezi ki.

(2) Kinevezése előtt a Bizottság által javasolt jelölteket felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdések megválaszolására. A nyilatkozat és a válaszok meghallgatását követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti nézetét, és megjelölheti, hogy melyik jelöltet részesíti előnyben.

(3) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót e nézetek figyelembevételével nevezi ki.

(4) Ha az igazgatótanács úgy határoz, hogy más jelöltet nevez ki, mint akit az Európai Parlament előnyben részesített jelöltjeként megjelölt, az igazgatótanács írásban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy az Európai Parlament véleményét milyen módon vette figyelembe.

(5) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejártáig a Bizottság értékelést végez, amelyben figyelembe veszi a Bizottság ügyvezető igazgató teljesítményére vonatkozó értékelését, valamint az ügynökség előtt álló jövőbeli feladatokat és kihívásokat.

(6) Az igazgatótanács az (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján az ügyvezető igazgató hivatali idejét egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(7) Ha az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. A hivatali idő meghosszabbítását megelőző egy hónapos időszakon belül az ügyvezető igazgatót felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdések megválaszolására.

(8) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt ugyanezen munkakör betöltésére irányuló új kiválasztási eljárásban.

(9) Az ügyvezető igazgató kizárólag a szavazásra jogosult igazgatótanácsi tagok többségének vagy a Bizottságnak a javaslata alapján meghozott igazgatótanácsi határozattal menthető fel hivatalából.

(10) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról és hivatalból való felmentéséről a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával határoz.

(11) Az ügyvezető igazgatóval történő munkaszerződés megkötése céljából az ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli. Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja értelmében az ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatait.

26. cikk

Ügyvezetőigazgató-helyettes

(1) Az ügyvezető igazgató munkáját egy ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Távolléte esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettes helyettesíti. Az ügyvezetőigazgató-helyettes feladatait az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(2) Az ügyvezetőigazgató-helyettest az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács nevezi ki. Az ügyvezetőigazgató-helyettest az érdemei, valamint megfelelő igazgatási és irányítási készségei alapján - ideértve a releváns szakmai tapasztalatokat is - nevezik ki. Az ügyvezető igazgató legalább három jelöltet javasol az ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségre. Az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határoz. Az ügyvezetőigazgató-helyettes felmentése - a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével elfogadott határozat révén - az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

(3) Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. Az igazgatótanács ezt a hivatali időt egyszer, legfeljebb öt éves időszakra meghosszabbíthatja. Az igazgatótanács erről a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határoz.

27. cikk

Tanácsadó csoportok

(1) A következő tanácsadó csoportok támogatják az igazgatótanácsot a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel és különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben:

a) SIS II tanácsadó csoport;

b) VIS tanácsadó csoport;

c) Eurodac tanácsadó csoport;

d) EES-ETIAS tanácsadó csoport;

da) az ECRIS-TCN-nel foglalkozó tanácsadó csoport;

db) az interoperabilitással foglalkozó tanácsadó csoport;

dc) e-CODEX tanácsadó csoport;

dd) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tanácsadó csoportja;

e) bármely egyéb, valamely nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport, ha a nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó releváns uniós jogi aktus így rendelkezik.

(2) Valamennyi tagállam, amelyre nézve az uniós jog alapján kötelezően alkalmazandó egy adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktus, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba megújítható, négyéves időtartamra. Dánia is kinevez egy tagot egy adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust. A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, amely részt vesz egy adott nagyméretű IT-rendszerben, egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.

(3) Az Europol, az Eurojust, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egyaránt kinevezhet egy-egy képviselőt a SIS II tanácsadó csoportba.

Az Europol képviselőt nevezhet ki továbbá a VIS, az Eurodac és az EES-ETIAS tanácsadó csoportba.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kinevezhet továbbá egy képviselőt az EES-ETIAS tanácsadó csoportba.

Az Eurojust, az Europol és az Európai Ügyészség szintén kinevezhet egy-egy képviselőt az ECRIS-TCN-nel foglalkozó tanácsadó csoportba.

Az Europol, az Eurojust, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kinevezhet egy-egy képviselőt az interoperabilitással foglalkozó tanácsadó csoportba.

(4) Az igazgatótanács tagjai és póttagjai nem lehetnek tagjai egyik tanácsadó csoportnak sem. Az ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni a tanácsadó csoportok valamennyi ülésén.

(5) A tanácsadó csoportok szükség esetén együttműködnek egymással. A tanácsadó csoportok működésére és együttműködésére vonatkozó eljárásokat az ügynökség eljárási szabályzatában kell meghatározni.

(6) Egy vélemény előkészítése során az egyes tanácsadó csoportok tagjai mindent megtesznek a konszenzus elérése érdekében. Ha nem sikerül konszenzust elérni, akkor a tagok többségének indokolással ellátott álláspontjára a tanácsadó csoport álláspontjaként kell tekinteni. Rögzíteni kell az indokolással ellátott kisebbségi álláspontot vagy álláspontokat is. A 23. cikk (3) és (5) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat képviselő tagok véleményt nyilváníthatnak azokról a kérdésekről, amelyekről nem jogosultak szavazni.

(7) Mindegyik tagállam és a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország elősegíti a tanácsadó csoportok tevékenységét.

(8) A 21. cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanácsadó csoportok elnöke tekintetében.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Személyzet

(1) Az ügynökség személyzetére - ideértve az ügyvezető igazgatót is - a személyzeti szabályzat, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2) A személyzeti szabályzat végrehajtása szempontjából az ügynökség a tisztviselők személyzeti szabályzata 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökségnek minősül.

(3) Az ügynökség személyzete tisztviselőkből, ideiglenes és szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács évente hozzájárulását adja az ügyvezető igazgató által megújítani kívánt szerződések esetén, amennyiben a megújítást követően e szerződések - az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek értelmében - határozatlan idejű szerződésekké válnának.

(4) Az ügynökség az érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére nem alkalmazhat ideiglenes munkaerőt.

(5) A Bizottság és a tagállamok ideiglenes jelleggel tisztviselőket, illetve nemzeti szakértőket küldhetnek az ügynökséghez. Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők ügynökséghez történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

(6) A tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szabályokat alkalmaz a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre.

(7) Az igazgatótanács, a Bizottsággal egyetértésben, elfogadja a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkében említett szükséges végrehajtási intézkedéseket.

29. cikk

Közérdek

Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, az ügyvezetőigazgató-helyettes és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente, írásban nyilvános kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek, amelyet közzétesznek az ügynökség honlapján.

Az igazgatótanács tagjainak és a tanácsadó csoportok tagjainak jegyzékét közzéteszik az ügynökség honlapján.

30. cikk

Székhely-megállapodások, valamint a technikai helyszínekre vonatkozó megállapodások

(1) Az ügynökség számára az ügynökségnek otthont adó tagállamokban biztosítandó elhelyezésre és az ezen tagállamok által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, az igazgatótanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra, az ügynökség egyéb munkatársaira és azok családtagjaira az ügynökségnek otthont adó tagállamokban alkalmazandó külön szabályokkal együtt, az ügynökség székhelyét megállapító székhely-megállapodásban, illetve a technikai helyszínekre vonatkozó megállapodásokban kell megállapítani. Az ilyen szerződéseket az ügynökség és az ügynökségnek otthont adó tagállamok az igazgatótanács jóváhagyását követően kötik meg.

(2) Az ügynökségnek otthont adó tagállamok a lehető legjobb körülményeket biztosítják az ügynökség megfelelő működéséhez, ideértve többek között a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

31. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó az ügynökségre.

32. cikk

Felelősség

(1) Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2) Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ügynökség által kötött valamely szerződésben foglalt bármilyen választott bírósági záradék alapján ítéletet hozzon.

(3) Szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az ügynökség személyzetének az ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó tisztviselők személyzeti szabályzatában vagy az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben megállapított rendelkezések szabályozzák.

33. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az ügynökségre az 1. tanácsi rendelet ( 12 ) alkalmazandó.

(2) Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül a 19. cikk (1) bekezdésének r) pontjában említett egységes programozást tartalmazó dokumentumot és a 19. cikk (1) bekezdésének t) pontjában említett éves tevékenységi jelentést az Unió intézményeinek összes hivatalos nyelvén elkészítik.

(3) Az igazgatótanács az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek sérelme nélkül határozatot fogadhat el a munkanyelvekről.

(4) Az ügynökség tevékenységéhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

34. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1) Az ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó.

(2) Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait az igazgatótanács haladéktalanul elfogadja az ügyvezető igazgató javaslata alapján.

(3) Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott határozatok ellen az EUMSZ 228. illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az európai ombudsmannál panasszal lehet élni, illetve az Európai Unió Bírósághoz keresettel lehet fordulni.

(4) Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatást nyújt, illetve a feladatkörébe tartozó területeken saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket végezhet. Az ügynökség biztosítja különösen azt, hogy a munkájával kapcsolatban, a 19. cikk (1) bekezdésének r), t), ii), jj), kk) és ll) pontjában, valamint a 47. cikk (9) bekezdésében meghatározott közzétételen túl, a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyors, tárgyilagos, pontos, megbízható, átfogó és könnyen érthető felvilágosítást kapjon. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan az ügynökség e rendelet 3-16. cikkében említett feladatainak hatékony végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési terveknek megfelelően kell végezni.

(5) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az ügynökséghez fordulni az Unió bármely hivatalos nyelvén. Az érintett személynek jogában áll, hogy ugyanazon a nyelven kapjon választ.

35. cikk

Adatvédelem

(1) A személyes adatoknak az ügynökség általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

(2) Az igazgatótanács intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet ügynökség általi alkalmazásához, ideértve az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozó intézkedéseket is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

36. cikk

A személyes adatok kezelésének céljai

(1) Az ügynökség csak a következő célokból kezelhet személyes adatokat:

a) amennyiben az szükséges a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos, az uniós jog által ráruházott feladatainak ellátásához;

b) amennyiben az szükséges az adminisztratív feladatainak ellátásához.

(2) Ha az ügynökség az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célból kezel személyes adatokat, az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó a rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusokban az adatvédelmet és az adatbiztonságot érintő külön rendelkezések sérelme nélkül.

37. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) Az ügynökség az EU-minősített adatoknak és a nem minősített érzékeny adatoknak a védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokban megállapított elvek és szabályok alapján saját biztonsági szabályokat fogad el, ideértve többek között az (EU, Euratom) 2015/443 ( 13 ) és az (EU, Euratom) 2015/444 ( 14 ) bizottsági határozatban foglaltak szerinti rendelkezéseket is, az ilyen adatok harmadik országokkal való cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozóan. A minősített adatok harmadik államok releváns hatóságaival történő cseréjére vonatkozó igazgatási megállapodás megkötéséhez - vagy ilyen megállapodás hiányában az EU-minősített adatok harmadik államok ilyen hatóságainak történő kivételes, eseti átadásához - a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) Az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdésében említett biztonsági szabályokat a Bizottság jóváhagyását követően fogadja el. Az ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából releváns információknak a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel történő cseréjét. Az ügynökség kifejleszti és működteti a minősített adatoknak a Bizottsággal, a tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel történő cseréjére alkalmas információs rendszert az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal összhangban. Az igazgatótanács e rendelet 2. cikke és 19. cikke (1) bekezdésének z) pontja alapján határoz az ügynökségnek a megfelelő biztonsági elveknek való megfeleléshez szükséges belső szervezeti felépítéséről.

38. cikk

Az ügynökség biztonsága

(1) Az ügynökség felel a biztonságért és a rend fenntartásáért az általa használt épületekben, helyiségekben és földterületen. Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusok vonatkozó rendelkezéseit és biztonsági elveit alkalmazza.

(2) Az ügynökségnek otthont adó tagállamok hatékony és megfelelő intézkedéseket hoznak a rendnek és a biztonságnak az ügynökség által használt épületek, helyiségek és földterület közvetlen közelében történő fenntartása érdekében, továbbá az ügynökség székhelyét megállapító, vonatkozó székhely-megállapodásnak, illetve a technikai helyszínekről és a tartalék központokról szóló megállapodásoknak megfelelően gondoskodnak az ügynökség megfelelő védelméről amellett, hogy az ügynökség által felhatalmazott személyek részére szabad bejárást biztosítanak ezen épületekbe, helyiségekbe és földterületre.

39. cikk

Értékelés

(1) 2023. december 12-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, a Bizottság iránymutatásaival összhangban értékeli az ügynökség teljesítményét annak célkitűzései, megbízatása, működési helyszínei és feladatai tekintetében. Az értékelés magában foglalja az e rendelet végrehajtására, valamint az arra vonatkozó vizsgálatot is, hogy az ügynökség milyen módon és mértékben járul hozzá ténylegesen a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatásához és az összehangolt, költséghatékony és koherens uniós szintű informatikai környezet kialakításához a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül. Ez az értékelés kiterjed különösen az ügynökség megbízatása módosításának esetleges szükségességére és bármely ilyen módosítás pénzügyi kihatásaira. Az igazgatótanács ajánlásokat adhat ki a Bizottság részére e rendelet módosításaival kapcsolatban.

(2) Ha a Bizottság megítélése szerint az ügynökség fenntartása - a számára meghatározott célkitűzéseket, megbízatást és feladatokat figyelembe véve - a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

40. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az ügynökség tevékenységét az EUMSZ 228. cikkével összhangban az európai ombudsman vizsgálja.

41. cikk

Együttműködés az Unió intézményeivel, szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel

(1) Többek között koordináció és költségmegtakarítás elérése céljából, az átfedések elkerülése és a vonatkozó tevékenységeik tekintetében fennálló szinergiák és komplementaritás előmozdítása érdekében az ügynökség az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben együttműködik a Bizottsággal, más uniós intézményekkel és más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre, és ezen belül is különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével.

(2) Az ügynökség az operatív munkamódszereket meghatározó munkamegállapodás keretében együttműködik a Bizottsággal.

(3) Az ügynökség adott esetben konzultál az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel és követi annak hálózat- és információbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(4) Az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való együttműködés munkamegállapodások keretében történik. Az igazgatótanács engedélyezi az ilyen munkamegállapodásokat, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Ha az ügynökség nem követi a Bizottság véleményét, indokolnia kell döntése okait. Az ilyen munkamegállapodásokban - az ügynökségek megbízatásának keretein belül és alapfeladataik sérelme nélkül - rendelkezni lehet az ügynökségek közös szolgálatainak létrehozásáról, amennyiben ez a székhelyek közelsége vagy a szakpolitikai terület alapján helyénvaló. Az ilyen munkamegállapodásokban létre lehet hozni egy költségtérítési mechanizmust.

(5) Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az ügynökségtől kapott információkat csak a hatáskörük korlátain belül használhatják fel, tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve az adatvédelmi követelményeket is. Az ügynökség által kezelt személyes adatoknak az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek részére történő újbóli továbbítását vagy egyéb módon történő közlését a személyes adatok cseréjére vonatkozó egyedi munkamegállapodásokban kell szabályozni, az európai adatvédelmi biztos előzetes jóváhagyása függvényében. A személyes adatok ügynökség általi továbbítása a 35. és a 36. cikkel összhangban történik. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan az ilyen munkamegállapodások rendelkeznek arról, hogy az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség az ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak feleljen meg.

42. cikk

A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részvétele

(1) Az ügynökség nyitott azon országok részvételére, amelyek a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulás céljából megállapodást kötöttek az Unióval.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek meghatározzák különösen az (1) bekezdésben említett országok részvételének jellegét és mértékét az ügynökség munkájában, valamint annak részletes szabályait, ideértve a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket is.

43. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel és egyéb releváns szervezetekkel

(1) Ha arról uniós jogi aktus rendelkezik, és annyiban, amennyiben az a saját feladatainak ellátásához szükséges, az ügynökség munkamegállapodások megkötése révén kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fent nemzetközi szervezetekkel és azok nemzetközi közjog által szabályozott alárendelt szerveivel vagy egyéb releváns szervezetekkel és szervekkel, amelyek két vagy több ország között létrejött megállapodások révén vagy azok alapján jöttek létre.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban olyan munkamegállapodásokat lehet kötni, amelyekben meghatározzák különösen az együttműködés hatályát, jellegét, célját és mértékét. Ilyen munkamegállapodások csak az igazgatótanács engedélyével, a Bizottság előzetes jóváhagyását követően köthetők.

V. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. SZAKASZ

Egységes programozást tartalmazó dokumentum

44. cikk

Egységes programozást tartalmazó dokumentum

(1) Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikke és az ügynökség e rendelet 49. cikke értelmében elfogadott pénzügyi szabályainak releváns rendelkezései szerint, a Bizottság iránymutatásait is figyelembe véve minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét. Az egységes programozást tartalmazó dokumentum tartalmazza az ügynökség 49. cikk értelmében elfogadott pénzügyi szabályaiban részletezett többéves programot, éves munkaprogramot, valamint az ügynökség költségvetését és a forrásaira vonatkozó információkat.

(2) Az igazgatótanács a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét, és azt annak valamennyi naprakésszé tett változatával együtt minden év január 31-éig megküldi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére.

(3) Az igazgatótanács minden év november 30-ig, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, az éves költségvetési eljárással összhangban elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentumot, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Az igazgatótanács gondoskodik ezen egységes programozást tartalmazó dokumentum végleges változatának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére történő megküldéséről, valamint a dokumentum közzétételéről.

(4) Az egységes programozást tartalmazó dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és azt szükség esetén annak megfelelően ki kell igazítani. Az elfogadott egységes programozást tartalmazó dokumentumot ezt követően meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére, valamint közzé kell tenni.

(5) A következő évre vonatkozó éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Továbbá - a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban - ismerteti a finanszírozandó intézkedéseket, és megjelöli az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi erőforrásokat és humánerőforrásokat. Az éves munkaprogram összhangban áll a (6) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jelzi, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely feladatok újak, változtak vagy szűntek meg. Amikor az ügynökség új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az éves munkaprogram bármely lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az ügyvezető igazgatóra.

(6) A többéves program magában foglalja az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Magában foglalja továbbá az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzeti kérdéseket is. Az erőforrások programozását évente naprakésszé kell tenni. A stratégiai programozást adott esetben és különösen az 39. cikkben említett értékelés kimenetelére figyelemmel naprakésszé kell tenni.

45. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az ügyvezető igazgató az ügynökség által elvégzett tevékenységek figyelembevételével évente elkészíti az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és azt benyújtja az igazgatótanácshoz.

(2) Az ügyvezető igazgató által készített kimutatástervezet alapján az igazgatótanács elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is. Az igazgatótanács az egységes programozást tartalmazó dokumentum részeként minden év január 31-ig megküldi e tervezetet a Bizottságnak és a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(3) A Bizottság a kimutatástervezetet az Unió előzetes általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(4) A kimutatástervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott tervezett összegeket, valamint az általános költségvetés terhére nyújtandó támogatási összeget beállítja az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.

(5) A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(6) A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét.

(7) Az igazgatótanács elfogadja az ügynökség költségvetését. Az ügynökség költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

(8) Az ügynökség költségvetésének bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanazt az eljárást kell követni, amely a költségvetés eredeti megállapítására alkalmazandó.

(9) A 17. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetésének finanszírozására jelentős pénzügyi kihatással lehet, különösen ingatlanokkal kapcsolatos projektek, például épületek bérlése, illetve vásárlása esetén. Az igazgatótanács erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, a projekttel kapcsolatos információ kézhezvételét követő két héten belül értesíti az igazgatótanácsot véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az ügynökség lebonyolíthatja a tervezett műveletet. Az ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.

2. SZAKASZ

A költségvetés tartalma, végrehajtása és ellenőrzése

46. cikk

A költségvetés szerkezete

(1) A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre el kell készíteni az ügynökség összes tervezett bevételét és kiadását, és azt fel kell tüntetni az ügynökség költségvetésében.

(2) Az ügynökség költségvetése bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az egyéb források sérelme nélkül az ügynökség bevétele a következőkből áll:

a) az Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) szereplő uniós hozzájárulás;

b) a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult, az ügynökség munkájában részt vevő országok hozzájárulása, a vonatkozó társulási megállapodások és az ezen országok pénzügyi hozzájárulását meghatározó, a 42. cikkben említett megállapodások szerint;

c) hatáskör-átruházási megállapodások formájában történő uniós finanszírozás, az ügynökségnek a 49. cikk értelmében elfogadott pénzügyi szabályaival, valamint az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi eszközök rendelkezéseivel összhangban;

d) a tagállamok által fizetett hozzájárulások a 16. cikkben említett hatáskör-átruházási megállapodással összhangban számukra nyújtott szolgáltatásokért;

e) az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által fizetett költségtérítés a 41. cikkben említett munkamegállapodásokkal összhangban a számukra nyújtott szolgáltatásokért; valamint

f) a tagállamok bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulása.

(4) Az ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat és a működési költségeket.

47. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az ügyvezető igazgató minden évben továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások megállapításai szempontjából releváns összes információt.

(3) Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az n+1. pénzügyi év március 1-jéig eljuttatja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez és a Számvevőszékhez az n. pénzügyi évre vonatkozó előzetes beszámolót. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 245. cikkével összhangban összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit.

(4) Az ügyvezető igazgató az n+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló n. évi jelentést.

(5) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az n+1. év március 31-éig megküldi a Számvevőszék részére az ügynökség n. évre vonatkozó, a Bizottság beszámolójával összevont előzetes beszámolóját.

(6) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke értelmében, az ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.

(7) Az igazgatótanács véleményezi az ügynökség n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(8) Az ügyvezető igazgató az n+1. év július 1-jéig megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék, továbbá a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részére a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt.

(9) Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10) Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-áig megküldi válaszát a Számvevőszék észrevételeire. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(11) Az ügyvezető igazgató az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikke (3) bekezdésével összhangban, az Európai Parlament kérésére benyújt ez utóbbi részére minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás n. pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges.

(12) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

48. cikk

Az összeférhetetlenségek megelőzése

Az ügynökség olyan belső szabályokat fogad el, amelyek megkövetelik, hogy igazgatótanácsa és tanácsadó csoportjai, valamint személyzete tagjai munkaviszonyuk fennállása vagy hivatali idejük alatt elkerüljenek minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint hogy az ilyen helyzeteket bejelentsék. Ezeket a belső szabályokat az ügynökség honlapján közzé kell tenni.

49. cikk

Pénzügyi szabályok

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elfogadja az ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. E szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az ilyen eltérést az ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

50. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1939 rendelet alkalmazandó.

(2) Az ügynökség csatlakozik OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és e megállapodás mellékletében található minta felhasználásával haladéktalanul elfogadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3) A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni az ügynökségtől uniós forrásokban részesülő valamennyi vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(4) Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 15 ) megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely vissza nem térítendő támogatással vagy az ügynökség által finanszírozott szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(5) Az (1)-(4) bekezdés sérelme nélkül, az ügynökség szerződései, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásai és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket, az OLAF-ot és az Európai Ügyészséget arra, hogy saját hatáskörükkel összhangban ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak.

VI. FEJEZET

EGYÉB UNIÓS JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI

51. cikk

Az 1987/2006/EK rendelet módosítása

Az 1987/2006/EK rendelet 15. cikke (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az igazgatóhatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi feladatért, különösen:

a) a felügyeletért;

b) a biztonságért;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációjáért;

d) a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokért;

e) a beszerzésekért és megújításokért; valamint

f) a szerződéses ügyekért."

52. cikk

A 2007/533/IB tanácsi határozat módosítása

A 2007/533/IB tanácsi határozatban a 15. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az igazgatóhatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi feladatért, különösen:

a) a felügyeletért;

b) a biztonságért;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációjáért;

d) a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokért;

e) a beszerzésért és megújításért; valamint

f) a szerződéses ügyekért."

VII. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Jogutódlás

(1) Az e rendelettel létrehozott ügynökség a jogutód az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség által kötött valamennyi szerződés, az általa vállalt felelősség és az általa szerzett vagyontárgyak tekintetében.

(2) Ez a rendelet nem érinti az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott ügynökség által kötött megállapodások, munkamegállapodások és egyetértési megállapodások jogi érvényességét, azok e rendelet által előírt módosításainak sérelme nélkül.

54. cikk

Az igazgatótanácsra és a tanácsadó csoportokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az igazgatótanácsnak az 1077/2011/EU rendelet 13. és 14. cikke alapján kinevezett tagjai, valamint elnöke és elnökhelyettese a hivatali idejük hátralévő részében továbbra is ellátják a feladatukat.

(2) A tanácsadó csoportoknak az 1077/2011/EU rendelet 19. cikke alapján kinevezett tagjai, elnökei és elnökhelyettesei a hivatali idejük hátralévő részében továbbra is ellátják a feladatukat.

55. cikk

Az igazgatótanács által elfogadott belső szabályok hatályban tartása

Az igazgatótanács által az 1077/2011/EU rendelet alapján elfogadott belső szabályok és intézkedések 2018. december 11. után is hatályban maradnak, azok e rendelet által előírt módosításainak sérelme nélkül.

56. cikk

Az ügyvezető igazgatóra vonatkozó átmeneti rendelkezések

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség az 1077/2011/EU rendelet 18. cikke alapján kinevezett ügyvezető igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügynökség ügyvezető igazgatója e rendelet 24. cikkében előírt feladatainak ellátására. Szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak. Ha olyan határozatot fogadnak el, amely az ügyvezető igazgató megbízását az 1077/2011/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghosszabbítja 2018. december 11. előtt, a hivatali idő 2022. október 31-ig automatikusan meghosszabbodik.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Felváltás és hatályon kívül helyezés

Az 1077/2011/EU rendelet helyébe ez a rendelet lép azon tagállamok viszonylatában, amelyekre nézve ez a rendelet kötelező.

Ezért az 1077/2011/EU rendelet hatályát veszti.

Azon tagállamok viszonylatában, amelyekre nézve ez a rendelet kötelező, a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és e rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

58. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. december 11-től kell alkalmazni. Azonban e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének x) pontja, 24. cikke (3) bekezdésének h) és i) pontja és 50. cikkének (4) bekezdése annyiban, amennyiben az Európai Ügyészségre hivatkozik, valamint e rendelet 50. cikkének (1) bekezdése annyiban, amennyiben az (EU) 2017/1939 rendeletre hivatkozik, az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott időponttól alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150., 2022.5.31., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/969 rendelete (2023. május 10.) a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 132.., 2023.5.17.1. o., ).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/982 rendelete (2024. március 13.) az adatoknak a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált kereséséről és cseréjéről, valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (Prüm II rendelet) (HL L, 2024/982, 2024.4.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/982/oj).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról. (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

( 6 ) A Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a légi szállítóknak az utasok adatainak közlésével kapcsolatos kötelezettségeiről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.)

( 8 ) A Tanács 1. sz. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385/58. o.).

( 8 ) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

( 8 ) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

( 8 ) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).